Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Az oldal jelenleg a következő nyelveken olvasható.
Swipe to change

Európai fizetési meghagyás

Szlovénia
Tartalomszolgáltató:
European Judicial Network
Európai Igazságügyi Hálózat (polgári és kereskedelmi ügyek)

1 Fizetési meghagyásos eljárás létezése

Szlovéniában is alkalmazzák a fizetési meghagyás kibocsátására irányuló eljárást. A fizetési meghagyás kibocsátására irányuló eljárást a polgári perrendtartásról szóló törvény 431–441. cikke (Zakon o pravdnem postopku, ZPP) szabályozza.

1.1 Az eljárás alkalmazási köre

A fizetési meghagyás kibocsátására irányuló eljárás egy különleges, gyorsított eljárás, amelynek célja egy esedékes pénzkövetelés érvényesítése, és ahol a követelés fennállását olyan okirattal igazolják, amely a törvény értelmében nagyobb bizonyító erővel bír (hiteles okirat). Fizetési meghagyást belföldi és határokon átnyúló ügyekben egyaránt kibocsáthatnak.

1.1.1 Milyen fajta igények esetében alkalmazható ez az eljárás (pl. csak pénzbeli követelésekre, csak szerződéses követelésekre stb.)?

A fizetési meghagyás alapját képező követelés csak pénzfizetésre irányulhat (pénzkövetelés). Csak kifejezett, szerződéses vagy szerződésen kívüli kötelezettségen alapuló követelések képezhetik a követelés tárgyát. Az egyik kivétel az üzlethelyiségek bérletének felmondása és a raktárhelyiség ebből következő kiürítése, mely esetben a fizetési meghagyás kibocsátására különleges eljárás szerinti szabályok vonatkoznak. Ezt a kivételt a kereskedelmi épületekről és üzlethelyiségekről szóló törvény (Zakon o poslovnih stavbah a poslovnih prostorih) 29. cikke írja elő, amely kimondja, hogy a bérbeadó általi felmondás, valamint a kereskedelmi épület vagy üzlethelyiség kiürítésére irányuló kérelem alapján a bíróság elrendelheti a kereskedelmi épület vagy üzlethelyiség kiürítését, ha a bérleti szerződés felmondásából vagy a kérelemből és a bérleti szerződésből, illetve az előző cikkben említett bizonyítékból az következik, hogy a bérbeadó jogosult a bérleti szerződés felmondására vagy a kereskedelmi épület vagy üzlethelyiség kiürítésének kérelmezésére.

1.1.2 Van-e felső határa a követelés értékének?

A követelésnek nincs felső határa.

1.1.3 Szabadon választható vagy kötelező az eljárás alkalmazása?

A polgári perrendtartásról szóló törvény rendelkezései értelmében a bíróság hivatalból kibocsátja a fizetési meghagyást abban az esetben is, ha a kereset benyújtásakor a jogosult erre irányuló kérelmet nem nyújtott be, de a fizetési meghagyás kibocsátásának feltételei teljesültek, azaz a jogosult rendes keresetet nyújtott be, és nem kérelmezte fizetési meghagyás kibocsátását. A bíró tehát a jogosult kérelme nélkül is köteles fizetési meghagyást kibocsátani, amennyiben a fizetési meghagyás kibocsátásának törvényben előírt feltételei teljesültek.

1.1.4 Alkalmazható-e az eljárás, ha az alperes másik tagállamban vagy harmadik országban lakik?

Igen.

1.2 Illetékes bíróság

Szlovéniában a fizetési meghagyás kibocsátására vonatkozó hatáskört ugyanúgy határozzák meg, mint a rendes keresetek esetében; ez azt jelenti, hogy a fizetési meghagyás kibocsátására vonatkozó hatáskörrel a kerületi bíróságok (okrožna sodišča), valamint a helyi bíróságok (okrajna sodišča) rendelkeznek. A hatáskört a jogvita értékére tekintettel állapítják meg (vagy az ügy jellegére tekintettel, például kereskedelmi ügyekben). A helyi bíróságok hatáskörébe tartoznak azok a vagyoni követelésekkel kapcsolatos jogviták, amelyeknél a vitatott érték nem haladja meg a 20000 EUR-t. A kerületi bíróságok hatáskörébe tartoznak azok a vagyoni követelésekkel kapcsolatos jogviták, amelyeknél a vitatott érték meghaladja a 20000 EUR-t. Csak a kerületi bíróságok jogosultak arra, hogy kereskedelmi jogi ügyekben első fokon eljárjanak és határozatot hozzanak. A kereskedelmi jogviták azok, amelyekben a polgári eljárásban résztvevő egyik fél jogi személy (vállalat, intézmény, kollektív vállalkozás). A kereskedelmi jogviták körébe tartoznak azok az ügyek is, amelyekben az egyik fél az állam vagy valamely helyi (pl. települési) önkormányzat.

Az illetékesség azt határozza meg, hogy a hatáskörrel rendelkező bíróságok közül mely bíróság jár el egy adott ügyben. Az illetékességre vonatkozó általános szabály szerint a természetes vagy jogi személy elleni keresetet ahhoz a bírósághoz kell benyújtani, amely a kötelezett lakóhelye vagy a jogi személy székhelye alapján illetékességgel rendelkezik. Ha az ügy külföldi természetes vagy jogi személy ellen folyik, az általános illetékességű bíróság az a bíróság, amely a természetes személy szlovéniai lakóhelye vagy a jogi személy fióktelepe alapján illetékes. A szlovén jog emellett különleges illetékességi szabályokat is tartalmaz; ezt a jogvita tárgya és az abban résztvevő felek alapján határozzák meg.

Erről bővebben lásd a „Bírósághoz fordulás” című részben olvasható válaszokat.

1.3 Formai követelmények

A fizetési meghagyás kibocsátására vonatkozó két feltétel a következő: a pénzkövetelésnek esedékesnek kell lennie, és a követelésnek hiteles okiraton kell alapulnia. A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemnek tartalmaznia kell mindazokat az elemeket, amelyeket minden keresetnek tartalmaznia kell: a bíróság megjelölése, a felek neve és állandó vagy ideiglenes lakcíme, a jogi képviselők vagy meghatalmazottak neve, az ügy fő tárgyát és a mellékköveteléseket részletező kifejezett kérelem, a jogosult kérelmét alátámasztó tények, az ezen tényeket igazoló bizonyítékok, a jogvita értéke és az aláírás. Ezen túlmenően a keresethez csatolni kell a hiteles okiratot (eredeti példányt vagy hitelesített másolatot).

1.3.1 Kötelező-e formanyomtatvány használata? (Ha igen, hol szerezhető be a nyomtatvány?)

Szlovéniában nem előírás, hogy a fizetési meghagyás iránti kérelmet formanyomtatványon nyújtsák be; sőt, ilyen formanyomtatvány nem is létezik. A kérelemnek tartalmaznia kell a jogszabályban meghatározott, a fenti 1.3. pontban említett elemeket (a kereset kötelező elemei).

1.3.2 Kötelező-e az ügyvédi képviselet?

A fizetési meghagyás kibocsátására irányuló eljárásban a feleknek nem kötelező ügyvédi képviseletet igénybe venniük. Amennyiben valamely fél nevében a kerületi bíróság előtt képviselő jár el, ez a képviselő csak ügyvéd vagy állami jogi szakvizsgát letett személy lehet. Rendkívüli jogorvoslati eljárásban kötelező az ügyvédi képviselet.

1.3.3 Milyen részletességgel kell leírnom a követelés alapját?

A keresetben meg kell jelölni a tartozás alapját és mértékét, valamint fel kell tüntetni azokat a bizonyítékokat, amelyek lehetővé teszik a követelés valódiságának megállapítását; meg kell jelölni az összeget és a pénznemet, valamint a pénzkövetelés esedékessé válásának időpontját. Ha a követelés kamatot is tartalmaz, a kamatot is pontosan meg kell határozni (a kamatlábat és azt az időtartamot, amelyre a követelés vonatkozik). A követelés esedékessége időpontjának a hiteles okiratból világosan ki kell derülnie.

1.3.4 Be kell-e nyújtanom a követelésre vonatkozó írásos bizonyítékot? Ha igen, milyen dokumentumok fogadhatók el bizonyítékként?

Igen, a hiteles okirat eredeti példányát vagy hitelesített másolatát csatolni kell a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemhez. Nincs olyan követelmény, amely szerint kereskedelmi jogvitában a fizetési meghagyás kiadásához kötelező lenne a hiteles okirat eredeti példányát vagy hitelesített másolatát csatolni. Elegendő, ha az okirat másolatát az arra jogosult szerv vagy jogi személy hitelesíti.

Hiteles okirat az az okirat, amely nem képez végrehajtási jogcímet, de nagy mértékben valószínűsíti a követelés fennállását. Az okirat akkor hiteles, ha azt a polgári perrendtartásról szóló törvény vagy más jogszabály hitelesnek minősíti. A polgári perrendtartásról szóló törvény értelmében hiteles okiratok a következők: közokirat, az adós – erre jogosult szerv által hitelesített – aláírásával ellátott magánokirat, váltó és csekk (kifogással és a visszaküldött számlákkal együtt, ha ezekre a követelés eredetének megállapításához szükség van), hitelesített főkönyvi kivonatok, számlák és olyan okiratok, amelyek külön szabályozás értelmében közokiratnak minősülnek. A Szlovéniában történő felhasználás feltételeinek megfelelő külföldi okirat is minősülhet hiteles okiratnak.

Kivétel: hiteles okirat benyújtása nélkül a bíróság akkor bocsát ki a kötelezettel szemben fizetési meghagyást, ha az esedékes pénzkövetelés nem haladja meg a 2000 EUR-t, és a kérelemben feltüntették az adósság alapját és mértékét, valamint azokat a bizonyítékokat, amelyek lehetővé teszik a követelés valódiságának megállapítását; ez a kivétel nem vonatkozik a kereskedelmi jogvitákra (a polgári perrendtartásról szóló törvény 494. cikke).

1.4 A kérelem elutasítása

A bíróság elutasíthatja a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet, ha a kibocsátás előfeltételei nem teljesülnek, azaz a pénzkövetelés még nem esedékes, és nem áll rendelkezésre a követelés eredetét igazoló hiteles okirat.

Ha a bíróság nem utasítja el a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet, az eljárást a keresetre irányadó szabályok alapján folytatja.

1.5 Jogorvoslat

A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet elutasító határozat ellen fellebbezésnek helye nincs, e határozatot a jogosult az ítélet ellen benyújtott fellebbezéssel sem támadhatja meg.

A kötelezettnek a fizetési meghagyással szembeni jogorvoslati lehetősége az ellentmondás. A fizetési meghagyás ellen a kötelezett annak kézbesítésétől számított nyolc napon belül ellentmondással élhet (váltóval és csekkel kapcsolatos jogviták esetén ez a határidő három nap). Az ellentmondást indokolni kell, ellenkező esetben az nem minősül kellően megalapozottnak. Az ellentmondást elbíráló bírósági határozat ellen fellebbezéssel lehet élni.

Amennyiben a kötelezett a fizetési meghagyást csak a költségekre vonatkozó döntés tekintetében vitatja, e döntést csak a határozat elleni fellebbezés benyújtásával lehet megtámadni.

1.6 Ellentmondás

A kötelezett a jogosult követelése ellen ellentmondással élhet. Az ellentmondást meg kell indokolni. Az ellentmondásnak tartalmaznia kell az ellentmondást alátámasztó tényeket és bizonyítékokat, ellenkező esetben azt megalapozatlannak kell tekinteni (a polgári perrendtartásról szóló törvény 435. cikkének második bekezdése). A kötelezettnek tehát az ellentmondásban ismertetnie kell a jogilag releváns tényeket, vagyis azokat a tényeket, amelyek alapján (ha valósnak bizonyulnak) a kérelem elutasítható. E tényeket konkrétan és pontosan kell ismertetni.

1.7 Az ellentmondás joghatása

Amennyiben a bíróság – késedelmes benyújtás, hiányosságok vagy jogellenesség miatt – nem küldi vissza a kötelezett ellentmondását és nem utasítja el azt, az eljárást a keresetre vonatkozó szabályok szerint kell folytatnia.

A felek az első tárgyaláson új tényeket ismertethetnek és új bizonyítékokat nyújthatnak be, a kötelezett pedig a fizetési meghagyás vitatott részével kapcsolatban új ellentmondással élhet.

A bíróság a per fő tárgyáról szóló határozatában dönt arról, hogy a fizetési meghagyás teljes egészében vagy részben hatályban maradjon-e, vagy azt hatályon kívül kell-e helyezni (a polgári perrendtartásról szóló törvény 436. cikke).

1.8 Az ellentmondás hiányának joghatása

Ha az ellenérdekű fél nem nyújt be ellentmondást vagy fellebbezést, a határozat vagy a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, és végrehajthatóvá válik.

1.8.1 Mit kell tenni ahhoz, hogy végrehajtható határozat szülessen?

A jogosultnak kifejezetten kérnie kell a bíróságon a végrehajtási tanúsítvány kiállítását. A bírósági határozat akkor végrehajtható, ha jogerőre emelkedett és a kötelezettségek önkéntes teljesítésének határideje lejárt (a követelések végrehajtásáról és biztosításáról szóló törvény első bekezdése).

1.8.2 Ez a határozat jogerős, vagy az alperes még élhet jogorvoslattal a határozat ellen?

Ha a fizetési meghagyás ellen nem nyújtottak be ellentmondást vagy az ellentmondást elutasították, a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik és fellebbezéssel nem támadható meg.

A jogerős fizetési meghagyást rendkívüli jogorvoslat útján lehet megtámadni.

Kapcsolódó hivatkozások

http://www.pisrs.si/Pis.web/

https://www.uradni-list.si/

http://www.dz-rs.si/wps/portal/Home/deloDZ/zakonodaja/preciscenaBesedilaZakonov

http://www.sodisce.si/

Utolsó frissítés: 03/11/2015

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Észrevételek

Itt megoszthatja velünk az új webhellyel kapcsolatos észrevételeit és megjegyzéseit