Európai fizetési meghagyás

1 Fizetési meghagyásos eljárás létezése

A követelések mind olyan eljáráson mennek keresztül, amelyben lehetőség van az ügyben védekezést vagy választ előterjeszteni. Ha a követelések tekintetében nem terjesztenek elő védekezést vagy azokat nem vitatják, nem kerül sor bíróságra való idézésre, és a követelések anélkül is elbírálhatók - tulajdonképpen a nem vitatott követelések tekintetében egyszerűsített eljárásra kerül sor.

1.1 Az eljárás alkalmazási köre

Ilyen eljárás a körzeti bíróság (Sheriff Court) előtt egyszerű eljárás, gyorsított eljárás és rendes eljárás, a legfelsőbb polgári bíróság (Court of Session) előtt pedig rendes tárgyalásos eljárás formájában áll rendelkezésre.

1.1.1 Milyen fajta igények esetében alkalmazható ez az eljárás (pl. csak pénzbeli követelésekre, csak szerződéses követelésekre stb.)?

Az egyszerű eljárás a legfeljebb 5000 GBP értékű pénzkövetelésekre vonatkozik.

A gyorsított eljárás bizonyos típusú, azaz a személyi sérülésekre vonatkozó, legfeljebb 5000 GBP értékű pénzkövetelések esetében alkalmazható. Az egyszerű eljárás lépett a gyorsított eljárás helyébe, de csak abban az esetben, ha az eljárás kifizetésre, ingó vagyon átadására vagy visszaszerzésére irányuló vagy olyan keresetekhez kapcsolódik, amely meghatározott cselekvésre való kötelezésre irányul.

A rendes eljárás 5000 GBP-t meghaladó követelésekre vonatkozik.

A legfelsőbb polgári bíróság 100 000 GBP feletti követeléseket bírál el.

1.1.2 Van-e felső határa a követelés értékének?

Az egyszerű eljárás - a korlát 5000 GBP.

A gyorsított eljárás - a korlát 5000 GBP.

A körzeti bíróság és a legfelsőbb polgári bíróság előtti rendes eljárás - nincs korlát.

1.1.3 Szabadon választható vagy kötelező az eljárás alkalmazása?

A körzeti bíróság előtti valamennyi egyszerű, gyorsított és rendes eljárásra külön eljárási szabályok vonatkoznak, amelyet kötelező betartani. Ezenfelül a legfelsőbb polgári bíróság külön eljárással rendelkezik a rendes tárgyalásos eljárás esetében, és csak a 100 000 GBP-t meghaladó értékű követelések terjeszthetők e bíróság elé.

1.1.4 Alkalmazható-e az eljárás, ha az alperes másik tagállamban vagy harmadik országban lakik?

Igen.

Egyszerű eljárás - ha az alperes lakóhelye másik szerződő államban van, a Sheriff (körzeti bíró) nem hozhat határozatot, amíg nem bizonyították, hogy az alperes a válaszadáshoz megfelelő időben kaphatta meg a keresetlevelet, vagy hogy ennek érdekében minden szükséges lépést megtettek.

Gyorsított eljárás - ha az alperes lakóhelye másik szerződő államban van, a körzeti bíró nem hozhat határozatot, amíg nem bizonyítják, hogy az alperes a védekezés előterjesztéséhez megfelelő időben kaphatta meg az idézést, vagy hogy ennek érdekében minden szükséges lépést megtettek.

Rendes eljárás - a „Brüsszel I” rendelet állapítja meg azokat a joghatósági szabályokat, amelyeket az egyesült királysági bíróságoknak az eljárás során be kell tartaniuk, ha az alperes másik európai uniós államban lakik.

1.2 Illetékes bíróság

A gyorsított és egyszerű eljárásra irányuló kérelmeket a körzeti bírósághoz kell benyújtani. A kérelmeket ahhoz a bírósághoz kell benyújtani, amelynek illetékességi területén az alperes lakik, kivéve, ha eltérő illetékességi okok állapíthatók meg.

A rendes kereseti kérelmeket főszabály szerint a körzeti bírósághoz vagy a legfelsőbb polgári bírósághoz kell benyújtani. A legfelsőbb polgári bíróság illetékessége egész Skóciára kiterjed. Megismételve, ami a körzeti bíróságot illeti, a kérelmeket ahhoz a bírósághoz kell benyújtani, amelynek illetékességi területén az alperes lakik, kivéve, ha eltérő illetékességi okok állapíthatók meg.

Valamennyi eljárásra külön bírósági szabályzat vonatkozik, amelyek a Skót Bírósági és Törvényszéki Szolgálat honlapján érhetők el.

1.3 Formai követelmények

Egyszerű eljárás - keresetlevéllel (3A formanyomtatvány) kell megindítani, amelyben nyilatkozni kell arról, hogy megfelelő időben értesítették az alperest a követelésről, amely tartalmazza a követelés jogalapjának részleteit, valamint a termékekre vonatkozó adatokat stb., ha a követelés termékértékesítésből eredt.

Gyorsított eljárás - idézéssel (1 formanyomtatvány) kell megindítani, amelyben nyilatkozni kell arról, hogy megfelelő időben értesítették az alperest a követelésről, amely tartalmazza a követelés jogalapjának részleteit, valamint a termékekre vonatkozó adatokat stb., ha a követelés termékértékesítésből eredt.

Körzeti bíróság előtti rendes eljárás - első idézéssel (initial writ) (G1 formanyomtatvány) kell megindítani. Az első idézésnek indokolást (article of condescendence) kell tartalmaznia, amely az alábbiakat foglalj magában:

a)         illetékességi ok: és

b)         a tények, amelyeken az illetékességi ok alapul.

A legfelsőbb polgári bíróság előtti rendes eljárás – idézéssel kell megindítani, amelynek leírását és formanyomtatványát a legfelsőbb polgári bíróság szabályzata tartalmazza.

1.3.1 Kötelező-e formanyomtatvány használata? (Ha igen, hol szerezhető be a nyomtatvány?)

Igen, az egyszerű eljárás esetében a 3A formanyomtatványt, a gyorsított eljárás esetében pedig az 1 formanyomtatványt kell kitölteni. A rendes eljárás során a körzeti bíróság esetében per első idézéssel, a legfelsőbb polgári bíróság esetében pedig idézéssel indul. Ezek a Skót Bírósági és Törvényszéki Szolgálat honlapján, az adott eljárási formanyomtatványokra vonatkozó szabályzatnál találhatók meg.

1.3.2 Kötelező-e az ügyvédi képviselet?

Nem, egyedül is benyújthat kérelmet, azonban a rendes eljárás esetében ajánlott ügyvédet (solicitor) alkalmazni, mivel az eljárás viszonylag bonyolult.

A peres fél (akit nem képvisel ügyvéd) kérheti a bíróság engedélyét ahhoz, hogy a polgári bírósági eljárásban valaki segítségét vehesse igénybe - e személy a nem hivatásos képviselő (Lay Representative). A nem hivatásos képviselőre vonatkozó további információk a Skót Bírósági és Törvényszéki Szolgálat honlapján találhatók.

1.3.3 Milyen részletességgel kell leírnom a követelés alapját?

Az eljárás során meg kell adni a keresettel kapcsolatos információkat, köztük a fontos időpontokat. Minél nagyobb és összetettebb a követelés, annál fontosabb a leírás.

1.3.4 Be kell-e nyújtanom a követelésre vonatkozó írásos bizonyítékot? Ha igen, milyen dokumentumok fogadhatók el bizonyítékként?

Nem.

1.4 A kérelem elutasítása

A bíróság a kérelem tartalma alapján megállapítja, hogy a tartozás esedékes. A kérelem elutasítható, ha a formanyomtatvány nem teljes, a körzeti bíró úgy véli, hogy az illetékességi ok nem áll fenn, vagy hogy a keresetet nem a megfelelő bírósághoz nyújtották be.

1.5 Jogorvoslat

Benyújthat-e fellebbezést a felperes az érintett távollétében meghozott végzés ellen? Igen.

Rendes eljárás - a fellebbezést a legfelsőbb polgári bírósághoz vagy a körzeti fellebbviteli bíróság (Sheriff Appeal Courthoz) kell benyújtani.

Gyorsított eljárás - a fellebbezést a körzeti fellebbviteli bírósághoz kell benyújtani.

Egyszerű eljárás - a fellebbezést a körzeti fellebbviteli bírósághoz kell benyújtani.

A legfelsőbb polgári bíróság előtt a fellebbezési eljárás neve „reclaiming” (megsemmisítési kérelem).

1.6 Ellentmondás

Gyorsított eljárás - az alperesnek 21 nap áll rendelkezésre, hogy kitöltse az ellentmondásra vonatkozó formanyomtatványt, amely tartalmazza a felperes megfelelő időben történő tájékoztatására vonatkozó nyilatkozatot.

Egyszerű eljárás - az alperesnek a válaszadásra nyitva álló határidő utolsó napjáig kell a kitöltött 4A válasz-formanyomtatványt a bírósághoz eljuttatnia, amelyben jelzi, hogy vitatja a követelést, vagy annak egy részét (például az alperes által a felperesnek fizetendő összeget). Az alperesnek a keresetlevéllel együtt kézbesített határidő táblázatban megadott válaszadási időpontig kell a válaszát a bírósághoz benyújtania.

A körzeti bíróság előtti rendes eljárás - az alperesnek 21 nap áll rendelkezésre, hogy védekezési szándékra vonatkozó nyilatkozatot (07 formanyomtatvány) töltsön ki, és annak egy példányát elküldje a felperes részére. Azon határidő utolsó napját, amelyen belül a védekezési szándékra vonatkozó nyilatkozatot el kell küldeni a körzeti bírósághoz, a 07 formanyomtatvány határozza meg.

A legfelsőbb polgári bíróság előtt az alperes, ha ellent kíván mondani a keresetnek, köteles „perbe bocsátkozni” oly módon, hogy az idézésen a „perbe hívástól” számított három napon belül erre vonatkozó megjegyzést tesz. A perbe hívásra az értesítési határidő lejártáig nem kerül sor. Az értesítés határideje főszabály szerint 21 nap.

1.7 Az ellentmondás joghatása

Egyszerű eljárás - a körzeti bíró a választól számított 2 héten belül írásbeli végzést hoz, amely az alábbiak valamelyikére irányulhat:

a) a feleket alternatív vitarendezésre szólítja fel

b) az ügy megoldására irányuló meghallgatást rendel el

c) tárgyalást tűz ki

d) ha a körzeti bíró úgy véli, hogy tárgyalás nélkül is meghozható a határozat, jelzi erre vonatkozó szándékát

e) a körzeti bíró hatáskörében eljárva elutasítja a keresetet vagy az 1.8(11), (12) és (13) szabály alapján elbírálja az ügyet.

Gyorsított eljárás - a felek részt vesznek az első tárgyaláson, amelyen a körzeti bíró egyezségre tesz kísérletet.

A körzeti bíróság és a legfelsőbb polgári bíróság előtti rendes eljárás - védekezést kell előterjeszteni, és ezt követően az ügy a peres eljárásokra vonatkozó szabályok alapján fog folytatódni, amelyet követően a felek korábbi egyezségének hiányában a felek közötti jogvitában a tények bizonyítására fog sor kerülni.

1.8 Az ellentmondás hiányának joghatása

A körzeti bíróság és a legfelsőbb polgári bíróság előtti gyorsított eljárásban tárgyalt ügyek és a rendes eljárásban tárgyalt ügyek esetében a felperes a végzés érdekében nyilatkozatot vagy indítványt tehet.

Az egyszerű eljárásban a felperes határozat iránti kérelmet nyújthat be.

1.8.1 Mit kell tenni ahhoz, hogy végrehajtható határozat szülessen?

A felperes határozat iránti nyilatkozatot vagy indítványt (vagy határozat iránti kérelmet) nyújthat be, és a körzeti bíró vagy bíró e nyilatkozat (vagy kérelem) alapján határozatot vagy más vonatkozó végzést hoz.

1.8.2 Ez a határozat jogerős, vagy az alperes még élhet jogorvoslattal a határozat ellen?

A körzeti bíró vagy a bíróság ugyan határozat hoz, azonban az alperesnek joga van a bíróságtól e határozat visszavonását kérni.

Kapcsolódó linkek

A Skót Bírósági és Törvényszéki Szolgálat honlapján megtalálható a rendes, a gyorsított és az egyszerű eljárásra vonatkozó szabályok.