1 Fizetési meghagyásos eljárás létezése
1.1 Az eljárás alkalmazási köre
1.1.1 Milyen fajta igények esetében alkalmazható ez az eljárás (pl. csak pénzbeli követelésekre, csak szerződéses követelésekre stb.)?
Az eljárás akkor alkalmazandó, amikor valamelyik fél végrehajthatóvá kívánja tenni a legfeljebb 15 000 euró értékű szerződésből fakadó pénzbeli kötelezettség, vagy értéktől függetlenül valamely kereskedelmi ügyletből származó kötelezettség teljesítésére irányuló követelést.
Ezen eljárás alkalmazásában kereskedelmi ügyletnek minősülnek a „vállalkozások, illetve vállalkozások és hatóságok között lebonyolított olyan ügyletek, amelyek tárgya fizetés ellenében áruk adásvétele vagy szolgáltatások nyújtása”- a 2011. február 16-i 2011/7/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet a portugál jogba átültető, 2013. május 10‑i 62/2013. sz. törvényerejű rendelet 3. cikkének b) bekezdése.
A kereskedelmi ügyletek vonatkozásában az eljárás nem vonatkozik a „fogyasztókkal kötött ügyletekre”, „a nem kereskedelmi ügyletek ellenértékének kiegyenlítésére szolgáló egyéb kifizetésekhez kapcsolódó kamatfizetésekreˮ, vagy a „polgári kártérítésekre, beleértve a biztosító társaságok kifizetéseitˮ (ugyanazon törvényerejű rendelet 2. cikkének (2) bekezdése).
1.1.2 Van-e felső határa a követelés értékének?
Ahogyan az az előző kérdésre adott válaszban szerepel, a szerződésből fakadó pénzbeli kötelezettségeket akkor lehet a fizetési meghagyásokra vonatkozó portugál szabályok alapján érvényesíteni, ha azok értéke nem haladja meg a 15 000 eurót.
A korábban már említetteknek megfelelően azonban a kereskedelmi ügyletek esetén nincs felső határ.
1.1.3 Szabadon választható vagy kötelező az eljárás alkalmazása?
Az eljárás igénybevétele szabadon választható, azaz nem kötelező a hitelező számára.
1.1.4 Alkalmazható-e az eljárás, ha az alperes másik tagállamban vagy harmadik országban lakik?
A fizetési meghagyásos eljárásra vonatkozó jogszabályok nem zárják ki azokat az eseteket, amikor a kötelezett Portugálián kívül lakik.
1.2 Illetékes bíróság
A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet papír alapon vagy elektronikus formában az ország bármely részén elő lehet terjeszteni az egyes kerületekben ezek befogadására illetékes bíróságokon. Ilyen esetekben a bíróságok elektronikusan továbbítják a kérelmeket a fizetési meghagyásos ügyekben eljáró nemzeti irodának [Balcão Nacional de Injunções].
Az ügyvédeknek és jogtanácsosoknak elektronikus formában kell előterjeszteniük a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmeket, és ezt az ország minden részéről megtehetik – nem kell személyesen elmenniük valamely nyilvántartóhoz vagy a bíróságra az előterjesztéshez (a 2008. február 26-i 34/2008. sz. törvényerejű rendelettel módosított 1998. szeptember 1-jei 269/98. sz. törvényerejű rendelet mellékletében szereplő szabályok 19. cikkének (1) bekezdése).
A felhasználók ma már elektronikus úton nyomon követhetik az eljárás menetét, a fizetési meghagyásos ügyekben eljáró nemzeti iroda létrehozásának köszönhetően, amely a fizetési meghagyásos eljárásokat kezelő egységes nyilvántartás. Az ügyvédek és jogtanácsosok a következő címen érhetik el az elektronikus formanyomtatványt: http://citius.tribunaisnet.mj.pt/. Így a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem tekintetében elektronikus formában létre lehet hozni egy végrehajtható okiratot. A kérelmező ezt az Igazságügyi Minisztérium honlapján keresztül érheti el.
Minden végrehajtható okiratot egyedi hivatkozással látnak el, lehetővé téve a kérelmező és a hivatkozást megkapó minden más jogalany számára annak megtekintését.
Az eljárást a vonatkozó jogszabályban rögzített különös szabályok szabályozzák, és azokon a területeken, amelyekre nem vonatkoznak ezek a szabályok, a hatáskörre és illetékességre vonatkozó általános szabályok irányadók.
Az 1998. szeptember 1-i 269/98. sz. törvényerejű rendelet mellékletében szereplő szabályok 8. cikke (4) bekezdésének való megfelelés érdekében a 2008. március 4-i 220-A/2008 miniszteri rendelet létrehozta a fizetési meghagyásos ügyekben eljáró nemzeti irodát mint általános nyilvántartást, és kizárólagos hatáskört biztosított számára a belföldi fizetési meghagyásos eljárások vonatkozásában.
1.3 Formai követelmények
A fent hivatkozott 269/98. sz. törvényerejű rendelet mellékletében szereplő szabályok 10. cikke értelmében a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemben a kérelmezőnek a következőket kell feltüntetnie:
a) azon bíróság hivatalának azonosítása, amelyhez a kérelmet intézi;
b) a felek azonosítása;
c) értesítési cím megadása, megjelölve azt, ha az írásbeli szerződésben meghatározott „tartózkodási helyˮ;
d) a követelés alátámasztására szolgáló tények tömör bemutatása;
e) a követelés megfogalmazása, meghatározva a főkövetelést, az esedékes kamatot és az egyéb fizetendő összegeket;
f) a bírósági illetékek megfizetésének megerősítése;
g) adott esetben annak kijelentése, hogy a követelés a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetésekre vonatkozó különös szabályokat meghatározó jogszabály (a 2003. február 17-i 32/2003. sz. törvényerejű rendelet) szerinti „kereskedelmi ügyletreˮ irányul;
h) a saját tartózkodási hely megadása;
i) a saját e-mail cím megadása akkor, ha ilyen módon kíván kommunikálni vagy értesítést kapni;
j) annak kijelentése, hogy sikertelen értesítés esetén kívánja-e megállapítás iránti keresetként folytatni az ügyet;
k) az iratok vizsgálatára illetékes bíróság meghatározása, ha az ügyet megállapítás iránti keresetként kívánja folytatni ;
l) annak kijelentése, hogy végrehajtó jogtanácsos vagy jogi képviselő útján kíván-e értesítést kapni, és ha igen, a személy nevének és címének feltüntetése;
m) a kérelem aláírása.
A 2008. március 4-i 220-A/2008. sz. miniszteri rendelet a következőket tartalmazza a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmek benyújtása vagy kézbesítése módjának vonatkozásában:
a) „1. Az adathordozó:
b) XML formátumú számítógépes fájl, a Citius portálon meghatározott sajátosságokkal;
c) papír alapú, a 2005. szeptember 9-i 808/2005. sz. miniszteri rendeletben elfogadott formanyomtatvány felhasználásával;
d) elektronikus formanyomtatvány.
2. A benyújtás módja:
2.1. Számítógépes fájlban
a) Interneten keresztül a Citius rendszer felhasználóinak (jelenleg csak ügyvédek és jogtanácsosok);
b) Személyesen a Fizetési meghagyásos ügyekben eljáró Nemzeti Irodában, megfelelő fizikai hordozón (floppy lemez, CD-ROM, USB flash meghajtó), kizárólag a Portó körzetben folyamatban lévő eljárások esetében, az 1998. szeptember 1-i 269/98. sz. törvényerejű rendelet mellékletében szereplő szabályok 8. cikkével összhangban, és csak akkor, ha a kérelmezőt nem képviseli ügyvéd vagy jogtanácsos;
c) Személyesen az illetékes bírósági hivatalnál, az 1998. szeptember 1-i 269/98. sz. törvényerejű rendelet mellékletében szereplő szabályok 8. cikkével összhangban. Ezen bírósági hivataloknál csak az ügyvéd vagy jogtanácsos által nem képviselt kérelmezők terjeszthetik elő fájlban a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmeket.
2.2. Papír alapon és személyesen benyújtva
Az illetékes bírósági hivataloknál, az 1998. szeptember 1-i 269/98. sz. törvényerejű rendelet mellékletében szereplő szabályok 8. cikkével összhangban.
2.3. Elektronikus formanyomtatvány alkalmazásával
Az interneten (http://citius.tribunaisnet.mj.pt/) a Citius rendszer felhasználóinak (jelenleg csak ügyvédek és jogtanácsosok).
1.3.1 Kötelező-e formanyomtatvány használata? (Ha igen, hol szerezhető be a nyomtatvány?)
Az igazságügyi miniszter rendeletében jóváhagyott fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemre alkalmazandó formanyomtatványt kell igénybe venni.
A formanyomtatványt két széles körben alkalmazott elektronikus formátumban lehet letölteni a Citius portálról.
Kérelemre a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmek befogadására illetékes bírósági hivataloknál is hozzáférhető a formanyomtatvány.
Ügyvédek és jogtanácsosok számára az elektronikus formanyomtatvány itt hozzáférhető: http://citius.tribunaisnet.mj.pt/.
1.3.2 Kötelező-e az ügyvédi képviselet?
Ebben az eljárásban nem szükséges ügyvédi képviselet, de a kérelmezőket semmi nem akadályozza meg jogi képviselő kijelölésében, ha így kívánják.
1.3.3 Milyen részletességgel kell leírnom a követelés alapját?
A fizetési meghagyásos eljárások szabályait meghatározó jogszabály pusztán azt írja elő a kérelmezőnek, hogy tömören mutassa be a követelést alátámasztó tényeket.
1.3.4 Be kell-e nyújtanom a követelésre vonatkozó írásos bizonyítékot? Ha igen, milyen dokumentumok fogadhatók el bizonyítékként?
Nem kötelező benyújtani a követelésre vonatkozó írásos bizonyítékot.
1.4 A kérelem elutasítása
Csak akkor utasítható el a kérelem, ha:
a) nem az illetékes bíróság hivatalához címezték, vagy a kérelmező elmulasztotta meghatározni „az iratok értékelésére illetékes bíróságotˮ, ha az iratokat továbbításra nyújtották be;
b) nem jelöli meg a felek kilétét, a kérelmező tartózkodási helyét vagy a kötelezett értesítési címét;
c) nem írták alá, de csak abban az esetben, ha nem elektronikus formában nyújtották be;
d) nem portugál nyelven írták;
e) nem követi az igazságügyi miniszter rendelete által jóváhagyott formát;
f) nem tüntették fel, hogy megfizették a bírósági illetékeket;
g) a vitatott összeg meghaladja a 15 000 eurót, és nem utalnak arra, hogy az 1.1. kérdésre adott válaszban hivatkozott kereskedelmi ügyletről van szó;
h) a követelés nem felel meg az eljárás értékének vagy céljának.
A kérelem jogalapjának előzetes értékelésére nem kerül sor, mivel ebben az eljárásban a kérelmet nem továbbítják egyetlen bírósági szervhez sem, azaz a szűk értelemben vett bírósághoz, hanem csupán egy igazságügyi tisztviselő vizsgálja meg azt.
1.5 Jogorvoslat
A kérelmet elutasító határozat elleni fellebbezést a bíróhoz kell benyújtani, vagy ha a bíróságon egynél több bíró dolgozik, akkor az ügyeletes bíróhoz.
1.6 Ellentmondás
Ha a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemnek helyt adnak, akkor a kötelezettnek (a megfelelő értesítés dátumától kezdődően) 15 napja van a követeléssel szembeni ellentmondásra.
Az ellentmondást két példányban kell benyújtani.
Ha egynél több kérelmező van, akkor a kötelezettnek a külön háztartásban élő kérelmezők számának megfelelő példányban kell benyújtania az ellentmondást, kivéve, ha ugyanaz a jogi képviselő képviseli őket.
1.7 Az ellentmondás joghatása
Ha a kötelezett kellő időben támadja meg a követelést, akkor nem válik végrehajthatóvá, azaz nem hozzák meg a kért végrehajtást elrendelő határozatot.
Az ügyet ekkor automatikusan megállapítás iránti keresetként kezelik.
1.8 Az ellentmondás hiányának joghatása
Ha az értesítést követően a kötelezett nem nyújt be ellentmondást, akkor az ügyintéző a következő szavakat jegyzi fel a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemre: „Ez az irat végrehajthatóˮ (a 269/98. sz. törvényerejű rendelet mellékletében szereplő szabályok 14. cikkének (1) bekezdése). Ez azt jelenti, hogy az irat felhasználható a követelés bírósági végrehajtásának alapjaként.
Az ez alóli egyetlen kivétel az, ha a követelés nem felel meg az eljárás értékének vagy céljának, és ebben az esetben az ügyintéző nem minősíti végrehajthatónak.
1.8.1 Mit kell tenni ahhoz, hogy végrehajtható határozat szülessen?
Az ügyintéző általi végrehajthatóvá nyilvánítás nem függ a kérelmező semmilyen különös kezdeményezésétől, hanem automatikusan megtörténik akkor, ha egyértelmű, hogy megtörtént az értesítés és az eljárásban nem nyújtottak be ellentmondást.
1.8.2 Ez a határozat jogerős, vagy az alperes még élhet jogorvoslattal a határozat ellen?
Ez a határozat (a végrehajthatóvá nyilvánító határozat) nem támadható meg fellebbezéssel.
Emlékezni kell azonban arra, hogy a végrehajthatóvá nyilvánítás nem bírósági aktus, vagyis magánjogvitába való bíróság általi beavatkozás, hanem pusztán peren kívüli iratot létrehozó cselekmény.
További információ
