

Az eljárás akkor alkalmazandó, amikor valamelyik fél végrehajthatóvá kívánja tenni a legfeljebb 15 000 euró értékű szerződésből fakadó pénzbeli kötelezettség, vagy értéktől függetlenül valamely kereskedelmi ügyletből származó kötelezettség teljesítésére irányuló követelést.
Ezen eljárás alkalmazásában kereskedelmi ügyletnek minősülnek a „vállalkozások, illetve vállalkozások és hatóságok között lebonyolított olyan ügyletek, amelyek tárgya fizetés ellenében áruk adásvétele vagy szolgáltatások nyújtása”- a 2011. február 16-i 2011/7/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet a portugál jogba átültető, 2013. május 10‑i 62/2013. sz. törvényerejű rendelet 3. cikkének b) bekezdése.
A kereskedelmi ügyletek vonatkozásában az eljárás nem vonatkozik a „fogyasztókkal kötött ügyletekre”, „a nem kereskedelmi ügyletek ellenértékének kiegyenlítésére szolgáló egyéb kifizetésekhez kapcsolódó kamatfizetésekreˮ, vagy a „polgári kártérítésekre, beleértve a biztosító társaságok kifizetéseitˮ (ugyanazon törvényerejű rendelet 2. cikkének (2) bekezdése).
Ahogyan az az előző kérdésre adott válaszban szerepel, a szerződésből fakadó pénzbeli kötelezettségeket akkor lehet a fizetési meghagyásokra vonatkozó portugál szabályok alapján érvényesíteni, ha azok értéke nem haladja meg a 15 000 eurót.
A korábban már említetteknek megfelelően azonban a kereskedelmi ügyletek esetén nincs felső határ.
Az eljárás igénybevétele szabadon választható, azaz nem kötelező a hitelező számára.
A fizetési meghagyásos eljárásra vonatkozó jogszabályok nem zárják ki azokat az eseteket, amikor a kötelezett Portugálián kívül lakik.
A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet papír alapon vagy elektronikus formában az ország bármely részén elő lehet terjeszteni az egyes kerületekben ezek befogadására illetékes bíróságokon. Ilyen esetekben a bíróságok elektronikusan továbbítják a kérelmeket a fizetési meghagyásos ügyekben eljáró nemzeti irodának [Balcão Nacional de Injunções].
Az ügyvédeknek és jogtanácsosoknak elektronikus formában kell előterjeszteniük a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmeket, és ezt az ország minden részéről megtehetik – nem kell személyesen elmenniük valamely nyilvántartóhoz vagy a bíróságra az előterjesztéshez (a 2008. február 26-i 34/2008. sz. törvényerejű rendelettel módosított 1998. szeptember 1-jei 269/98. sz. törvényerejű rendelet mellékletében szereplő szabályok 19. cikkének (1) bekezdése).
A felhasználók ma már elektronikus úton nyomon követhetik az eljárás menetét, a fizetési meghagyásos ügyekben eljáró nemzeti iroda létrehozásának köszönhetően, amely a fizetési meghagyásos eljárásokat kezelő egységes nyilvántartás. Az ügyvédek és jogtanácsosok a következő címen érhetik el az elektronikus formanyomtatványt: http://citius.tribunaisnet.mj.pt/. Így a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem tekintetében elektronikus formában létre lehet hozni egy végrehajtható okiratot. A kérelmező ezt az Igazságügyi Minisztérium honlapján keresztül érheti el.
Minden végrehajtható okiratot egyedi hivatkozással látnak el, lehetővé téve a kérelmező és a hivatkozást megkapó minden más jogalany számára annak megtekintését.
Az eljárást a vonatkozó jogszabályban rögzített különös szabályok szabályozzák, és azokon a területeken, amelyekre nem vonatkoznak ezek a szabályok, a hatáskörre és illetékességre vonatkozó általános szabályok irányadók.
Az 1998. szeptember 1-i 269/98. sz. törvényerejű rendelet mellékletében szereplő szabályok 8. cikke (4) bekezdésének való megfelelés érdekében a 2008. március 4-i 220-A/2008 miniszteri rendelet létrehozta a fizetési meghagyásos ügyekben eljáró nemzeti irodát mint általános nyilvántartást, és kizárólagos hatáskört biztosított számára a belföldi fizetési meghagyásos eljárások vonatkozásában.
A fent hivatkozott 269/98. sz. törvényerejű rendelet mellékletében szereplő szabályok 10. cikke értelmében a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemben a kérelmezőnek a következőket kell feltüntetnie:
a) azon bíróság hivatalának azonosítása, amelyhez a kérelmet intézi;
b) a felek azonosítása;
c) értesítési cím megadása, megjelölve azt, ha az írásbeli szerződésben meghatározott „tartózkodási helyˮ;
d) a követelés alátámasztására szolgáló tények tömör bemutatása;
e) a követelés megfogalmazása, meghatározva a főkövetelést, az esedékes kamatot és az egyéb fizetendő összegeket;
f) a bírósági illetékek megfizetésének megerősítése;
g) adott esetben annak kijelentése, hogy a követelés a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetésekre vonatkozó különös szabályokat meghatározó jogszabály (a 2003. február 17-i 32/2003. sz. törvényerejű rendelet) szerinti „kereskedelmi ügyletreˮ irányul;
h) a saját tartózkodási hely megadása;
i) a saját e-mail cím megadása akkor, ha ilyen módon kíván kommunikálni vagy értesítést kapni;
j) annak kijelentése, hogy sikertelen értesítés esetén kívánja-e megállapítás iránti keresetként folytatni az ügyet;
k) az iratok vizsgálatára illetékes bíróság meghatározása, ha az ügyet megállapítás iránti keresetként kívánja folytatni ;
l) annak kijelentése, hogy végrehajtó jogtanácsos vagy jogi képviselő útján kíván-e értesítést kapni, és ha igen, a személy nevének és címének feltüntetése;
m) a kérelem aláírása.
A 2008. március 4-i 220-A/2008. sz. miniszteri rendelet a következőket tartalmazza a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmek benyújtása vagy kézbesítése módjának vonatkozásában:
a) „1. Az adathordozó:
b) XML formátumú számítógépes fájl, a Citius portálon meghatározott sajátosságokkal;
c) papír alapú, a 2005. szeptember 9-i 808/2005. sz. miniszteri rendeletben elfogadott formanyomtatvány felhasználásával;
d) elektronikus formanyomtatvány.
2. A benyújtás módja:
2.1. Számítógépes fájlban
a) Interneten keresztül a Citius rendszer felhasználóinak (jelenleg csak ügyvédek és jogtanácsosok);
b) Személyesen a Fizetési meghagyásos ügyekben eljáró Nemzeti Irodában, megfelelő fizikai hordozón (floppy lemez, CD-ROM, USB flash meghajtó), kizárólag a Portó körzetben folyamatban lévő eljárások esetében, az 1998. szeptember 1-i 269/98. sz. törvényerejű rendelet mellékletében szereplő szabályok 8. cikkével összhangban, és csak akkor, ha a kérelmezőt nem képviseli ügyvéd vagy jogtanácsos;
c) Személyesen az illetékes bírósági hivatalnál, az 1998. szeptember 1-i 269/98. sz. törvényerejű rendelet mellékletében szereplő szabályok 8. cikkével összhangban. Ezen bírósági hivataloknál csak az ügyvéd vagy jogtanácsos által nem képviselt kérelmezők terjeszthetik elő fájlban a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmeket.
2.2. Papír alapon és személyesen benyújtva
Az illetékes bírósági hivataloknál, az 1998. szeptember 1-i 269/98. sz. törvényerejű rendelet mellékletében szereplő szabályok 8. cikkével összhangban.
2.3. Elektronikus formanyomtatvány alkalmazásával
Az interneten (http://citius.tribunaisnet.mj.pt/) a Citius rendszer felhasználóinak (jelenleg csak ügyvédek és jogtanácsosok).
Az igazságügyi miniszter rendeletében jóváhagyott fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemre alkalmazandó formanyomtatványt kell igénybe venni.
A formanyomtatványt két széles körben alkalmazott elektronikus formátumban lehet letölteni a Citius portálról.
Kérelemre a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmek befogadására illetékes bírósági hivataloknál is hozzáférhető a formanyomtatvány.
Ügyvédek és jogtanácsosok számára az elektronikus formanyomtatvány itt hozzáférhető: http://citius.tribunaisnet.mj.pt/.
Ebben az eljárásban nem szükséges ügyvédi képviselet, de a kérelmezőket semmi nem akadályozza meg jogi képviselő kijelölésében, ha így kívánják.
A fizetési meghagyásos eljárások szabályait meghatározó jogszabály pusztán azt írja elő a kérelmezőnek, hogy tömören mutassa be a követelést alátámasztó tényeket.
Nem kötelező benyújtani a követelésre vonatkozó írásos bizonyítékot.
Csak akkor utasítható el a kérelem, ha:
a) nem az illetékes bíróság hivatalához címezték, vagy a kérelmező elmulasztotta meghatározni „az iratok értékelésére illetékes bíróságotˮ, ha az iratokat továbbításra nyújtották be;
b) nem jelöli meg a felek kilétét, a kérelmező tartózkodási helyét vagy a kötelezett értesítési címét;
c) nem írták alá, de csak abban az esetben, ha nem elektronikus formában nyújtották be;
d) nem portugál nyelven írták;
e) nem követi az igazságügyi miniszter rendelete által jóváhagyott formát;
f) nem tüntették fel, hogy megfizették a bírósági illetékeket;
g) a vitatott összeg meghaladja a 15 000 eurót, és nem utalnak arra, hogy az 1.1. kérdésre adott válaszban hivatkozott kereskedelmi ügyletről van szó;
h) a követelés nem felel meg az eljárás értékének vagy céljának.
A kérelem jogalapjának előzetes értékelésére nem kerül sor, mivel ebben az eljárásban a kérelmet nem továbbítják egyetlen bírósági szervhez sem, azaz a szűk értelemben vett bírósághoz, hanem csupán egy igazságügyi tisztviselő vizsgálja meg azt.
A kérelmet elutasító határozat elleni fellebbezést a bíróhoz kell benyújtani, vagy ha a bíróságon egynél több bíró dolgozik, akkor az ügyeletes bíróhoz.
Ha a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemnek helyt adnak, akkor a kötelezettnek (a megfelelő értesítés dátumától kezdődően) 15 napja van a követeléssel szembeni ellentmondásra.
Az ellentmondást két példányban kell benyújtani.
Ha egynél több kérelmező van, akkor a kötelezettnek a külön háztartásban élő kérelmezők számának megfelelő példányban kell benyújtania az ellentmondást, kivéve, ha ugyanaz a jogi képviselő képviseli őket.
Ha a kötelezett kellő időben támadja meg a követelést, akkor nem válik végrehajthatóvá, azaz nem hozzák meg a kért végrehajtást elrendelő határozatot.
Az ügyet ekkor automatikusan megállapítás iránti keresetként kezelik.
Ha az értesítést követően a kötelezett nem nyújt be ellentmondást, akkor az ügyintéző a következő szavakat jegyzi fel a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemre: „Ez az irat végrehajthatóˮ (a 269/98. sz. törvényerejű rendelet mellékletében szereplő szabályok 14. cikkének (1) bekezdése). Ez azt jelenti, hogy az irat felhasználható a követelés bírósági végrehajtásának alapjaként.
Az ez alóli egyetlen kivétel az, ha a követelés nem felel meg az eljárás értékének vagy céljának, és ebben az esetben az ügyintéző nem minősíti végrehajthatónak.
Az ügyintéző általi végrehajthatóvá nyilvánítás nem függ a kérelmező semmilyen különös kezdeményezésétől, hanem automatikusan megtörténik akkor, ha egyértelmű, hogy megtörtént az értesítés és az eljárásban nem nyújtottak be ellentmondást.
Ez a határozat (a végrehajthatóvá nyilvánító határozat) nem támadható meg fellebbezéssel.
Emlékezni kell azonban arra, hogy a végrehajthatóvá nyilvánítás nem bírósági aktus, vagyis magánjogvitába való bíróság általi beavatkozás, hanem pusztán peren kívüli iratot létrehozó cselekmény.
Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.