Európai fizetési meghagyás

1 Fizetési meghagyásos eljárás létezése

A máltai jog a Máltai Törvénytár 12. fejezetének (szervezeti és polgári eljárásjogi törvénykönyv) 166A. szakaszával összhangban a nem vitatott követelésekkel kapcsolatban speciális eljárást tesz lehetővé.

1.1 Az eljárás alkalmazási köre

Ezt az eljárást olyan keresetek esetében lehet alkalmazni, ahol a tartozás értéke legfeljebb 25 000 EUR.

1.1.1 Milyen fajta igények esetében alkalmazható ez az eljárás (pl. csak pénzbeli követelésekre, csak szerződéses követelésekre stb.)?

A nem vitatott, számszerűsített és lejárt adósságokra vonatkozó, meghatározott cselekmény végrehajtásával nem járó, legfeljebb 25 000 EUR összegű követelések érvényesíthetők ebben az eljárásban. Ha a tartozás nem számszerűsített, a jogosult akkor járhat el e szakasz alapján, ha a követelt összeget legfeljebb 25 000 EUR-ban korlátozza, és az adósság rendezése esetére egyértelműen lemond a követelése ezen összeg feletti részéről.

A jogosult csak akkor járhat el e szakasz szerint, ha a kötelezett Máltán tartózkodik, nem kiskorú vagy jogszabály alapján nem minősül cselekvőképtelennek, és a tartozás nem nyugvó hagyatékból származik.

1.1.2 Van-e felső határa a követelés értékének?

Igen, a felső határ 25 000 EUR.

1.1.3 Szabadon választható vagy kötelező az eljárás alkalmazása?

Az eljárás szabadon választható.

1.1.4 Alkalmazható-e az eljárás, ha az alperes másik tagállamban vagy harmadik országban lakik?

Nem, az eljárásra csak akkor van lehetőség, ha a kötelezett Máltán tartózkodik.

1.2 Illetékes bíróság

Ezen eljárás esetében az illetékes bíróság a máltai vagy a gozói törvényszék (alsóbírósági hatáskör).

1.3 Formai követelmények

A jogosult fizetési meghagyás megküldésével kezdeményezheti az eljárást, amelynek tartalmát esküjével megerősíti. A fizetési meghagyást kézbesíteni kell a kötelezett részére, egyértelműen meg kell határozni benne a követelés okát, azt, hogy miért kell a követelésnek helyt adni, és le kell benne írni a követelést alátámasztó tényeket, ezek hiányában a követelés érvénytelen. Az érvényes fizetési meghagyásnak tartalmaznia kell a kötelezettnek szóló figyelmeztetést is, amely szerint ha a kézbesítésétől számított harminc napon belül nem válaszol az aktához csatolandó, a követelést elutasító ellentmondás útján, a fizetési meghagyás végrehajthatóvá válik.

1.3.1 Kötelező-e formanyomtatvány használata? (Ha igen, hol szerezhető be a nyomtatvány?)

Nincs formanyomtatvány. Kötelező azonban a fizetési meghagyás elejére a következő szöveget beilleszteni:

„Ezt a fizetési meghagyást a 12. fejezet 166A szakaszával összhangban küldték, és amennyiben harminc (30) napon belül nem válaszol rá, végrehajthatóvá válik. Ezért az Ön érdekében javasoljuk, hogy haladéktalanul forduljon ügyvédhez vagy segédügyvédhez.”

1.3.2 Kötelező-e az ügyvédi képviselet?

Igen, a fizetési meghagyást ügyvédnek kell aláírnia. A követelést vitatni kívánó kötelezett számára azonban nem szükséges ügyvédi vagy segédügyvédi képviselet.

1.3.3 Milyen részletességgel kell leírnom a követelés alapját?

A követelés alapját részletesen le kell írni. A fizetési meghagyásnak tartalmaznia kell a követelés alapját, hogy miért kell a követelésnek helyt adni, és a követelés ténybeli okaira vonatkozó nyilatkozatot, ennek hiányában ugyanis érvénytelen lesz.

1.3.4 Be kell-e nyújtanom a követelésre vonatkozó írásos bizonyítékot? Ha igen, milyen dokumentumok fogadhatók el bizonyítékként?

Nem, a törvény nem írja elő a kérdéses követelésre vonatkozó írásos bizonyíték benyújtását. A törvény azonban úgy rendelkezik, hogy a követelés ténybeli alapjáról eskü alatt kell nyilatkozatot tenni.

1.4 A kérelem elutasítása

Fizetési meghagyásos eljárás nem kereset benyújtásával, hanem fizetési meghagyással indítható. Ezért a bíróság nem utasíthatja el a követelést, ha azt a kötelezett ellentmondással nem támadja meg. Ha a kötelezett a meghagyással szemben ellentmondással él, a jogosult a neki fizetendő összeget e fizetési meghagyással nem tudja behajtani, így pert kell indítania. Meg kell jegyezni, hogy ha a kötelezett a meghagyással szemben megfelelő ellentmondással él, a fizetési meghagyást nem lehet újra felhasználni a kötelezettel szemben ugyanazon követelés tekintetében, amely a kötelezett részére kézbesített fizetési meghagyásban szerepelt.

1.5 Jogorvoslat

Ebben az eljárásban nincs mód a fellebbezésre. Ha a kötelezett a meghagyással szemben ellentmondással él, a jogosultnak pert kell indítania. Ha azonban a kötelezett a fizetési meghagyás kézbesítésétől számított harminc napon belül nem nyújt be ellentmondást, a meghagyás végrehajthatóvá válik. A kötelezett ebben a szakaszban a végrehajtható határozatnak vagy más igazságszolgáltatási aktusnak az első kézbesítésétől számított húsz napon belül ellentmondhat. A végrehajtható határozatot visszavonják, és semmissé nyilvánítják, ha a bíróság meggyőződött az alábbiakról:

i. a kötelezett nem szerzett tudomást az említett fizetési meghagyásról, mivel nem értesítették szabályszerűen; vagy

ii. a fizetési meghagyás nem tartalmazta a jogszabályban előírt elemeket (lásd fent).

1.6 Ellentmondás

Ha a kötelezett megkapja a fizetési meghagyást, módja nyílik arra, hogy elutasítsa a jogosult követelését.

1.7 Az ellentmondás joghatása

Ha a kötelezett ellentmondással él a meghagyással szemben, a jogosult nem folytathatja ezt az eljárást. Meg kell jegyezni, hogy ha a kötelezett a meghagyással szemben megfelelő ellentmondással él, az ebben a részben leírt eljárást nem lehet újraindítani vele szemben ugyanazon követelés tekintetében, amely a részére kézbesített fizetési meghagyásban szerepelt.

1.8 Az ellentmondás hiányának joghatása

Ellentmondás hiányában a jogosult végrehajtható jogcím megszerzése érdekében folytathatja az eljárást.

1.8.1 Mit kell tenni ahhoz, hogy végrehajtható határozat szülessen?

Az ennek az eljárásnak megfelelően benyújtott (és ellentmondással meg nem támadott) fizetési meghagyást be kell jegyeztetni. A fizetési meghagyás végrehajtható jogcímként történő bejegyzését kérelmező személynek be kell nyújtania a bíróság hivatalvezetőjéhez a fizetési meghagyás hiteles másolatát, a kézbesítési igazolással és az arra érkezett valamennyi válaszlevéllel együtt (ha volt ilyen).

A (2) bekezdésben felsorolt iratok kézhezvételekor a hivatalvezető megvizsgálja a benyújtott iratokat, és ellenőrzi, hogy a kötelezett a megállapított határidőn belül nyújtott-e be ellentmondást. Ha meggyőződött arról, hogy a fizetési meghagyás végrehajthatóként történő bejegyzéséhez szükséges feltételek teljesülnek, köteles a benyújtott iratokat nyilvántartásba (a végrehajtható fizetési meghagyások nyilvántartásába) venni, amely nyilvántartást a hivatalvezető a 166A. szakasz alkalmazása céljából vezeti.

1.8.2 Ez a határozat jogerős, vagy az alperes még élhet jogorvoslattal a határozat ellen?

Fellebbezésnek helye nincs, azonban az e részben foglalt rendelkezéseknek megfelelően megállapított végrehajthatóság visszavonható, és semmisnek minősíthető, ha a kötelezett kérelmet nyújt be a máltai vagy a gozói törvényszékhez a végrehajtási határozat vagy egyéb, ugyanilyen jogcímen kiadott igazságszolgáltatási aktus első kézbesítésétől számított 20 napon belül, és a bíróság meggyőződik arról, hogy:

a) a kötelezett nem szerzett tudomást a fizetési meghagyásról, mivel nem értesítették szabályszerűen; vagy

b) a fizetési meghagyás nem tartalmazta az összes előírt elemet.