

Információk keresése régiónként
A máltai jog a Máltai Törvénytár 12. fejezetének (szervezeti és polgári eljárásjogi törvénykönyv) 166A. szakaszával összhangban a nem vitatott követelésekkel kapcsolatban speciális eljárást tesz lehetővé.
Ezt az eljárást olyan keresetek esetében lehet alkalmazni, ahol a tartozás értéke legfeljebb 25 000 EUR.
A nem vitatott, számszerűsített és lejárt adósságokra vonatkozó, meghatározott cselekmény végrehajtásával nem járó, legfeljebb 25 000 EUR összegű követelések érvényesíthetők ebben az eljárásban. Ha a tartozás nem számszerűsített, a jogosult akkor járhat el e szakasz alapján, ha a követelt összeget legfeljebb 25 000 EUR-ban korlátozza, és az adósság rendezése esetére egyértelműen lemond a követelése ezen összeg feletti részéről.
A jogosult csak akkor járhat el e szakasz szerint, ha a kötelezett Máltán tartózkodik, nem kiskorú vagy jogszabály alapján nem minősül cselekvőképtelennek, és a tartozás nem nyugvó hagyatékból származik.
Igen, a felső határ 25 000 EUR.
Az eljárás szabadon választható.
Nem, az eljárásra csak akkor van lehetőség, ha a kötelezett Máltán tartózkodik.
Ezen eljárás esetében az illetékes bíróság a máltai vagy a gozói törvényszék (alsóbírósági hatáskör).
A jogosult fizetési meghagyás megküldésével kezdeményezheti az eljárást, amelynek tartalmát esküjével megerősíti. A fizetési meghagyást kézbesíteni kell a kötelezett részére, egyértelműen meg kell határozni benne a követelés okát, azt, hogy miért kell a követelésnek helyt adni, és le kell benne írni a követelést alátámasztó tényeket, ezek hiányában a követelés érvénytelen. Az érvényes fizetési meghagyásnak tartalmaznia kell a kötelezettnek szóló figyelmeztetést is, amely szerint ha a kézbesítésétől számított harminc napon belül nem válaszol az aktához csatolandó, a követelést elutasító ellentmondás útján, a fizetési meghagyás végrehajthatóvá válik.
Nincs formanyomtatvány. Kötelező azonban a fizetési meghagyás elejére a következő szöveget beilleszteni:
„Ezt a fizetési meghagyást a 12. fejezet 166A szakaszával összhangban küldték, és amennyiben harminc (30) napon belül nem válaszol rá, végrehajthatóvá válik. Ezért az Ön érdekében javasoljuk, hogy haladéktalanul forduljon ügyvédhez vagy segédügyvédhez.”
Igen, a fizetési meghagyást ügyvédnek kell aláírnia. A követelést vitatni kívánó kötelezett számára azonban nem szükséges ügyvédi vagy segédügyvédi képviselet.
A követelés alapját részletesen le kell írni. A fizetési meghagyásnak tartalmaznia kell a követelés alapját, hogy miért kell a követelésnek helyt adni, és a követelés ténybeli okaira vonatkozó nyilatkozatot, ennek hiányában ugyanis érvénytelen lesz.
Nem, a törvény nem írja elő a kérdéses követelésre vonatkozó írásos bizonyíték benyújtását. A törvény azonban úgy rendelkezik, hogy a követelés ténybeli alapjáról eskü alatt kell nyilatkozatot tenni.
Fizetési meghagyásos eljárás nem kereset benyújtásával, hanem fizetési meghagyással indítható. Ezért a bíróság nem utasíthatja el a követelést, ha azt a kötelezett ellentmondással nem támadja meg. Ha a kötelezett a meghagyással szemben ellentmondással él, a jogosult a neki fizetendő összeget e fizetési meghagyással nem tudja behajtani, így pert kell indítania. Meg kell jegyezni, hogy ha a kötelezett a meghagyással szemben megfelelő ellentmondással él, a fizetési meghagyást nem lehet újra felhasználni a kötelezettel szemben ugyanazon követelés tekintetében, amely a kötelezett részére kézbesített fizetési meghagyásban szerepelt.
Ebben az eljárásban nincs mód a fellebbezésre. Ha a kötelezett a meghagyással szemben ellentmondással él, a jogosultnak pert kell indítania. Ha azonban a kötelezett a fizetési meghagyás kézbesítésétől számított harminc napon belül nem nyújt be ellentmondást, a meghagyás végrehajthatóvá válik. A kötelezett ebben a szakaszban a végrehajtható határozatnak vagy más igazságszolgáltatási aktusnak az első kézbesítésétől számított húsz napon belül ellentmondhat. A végrehajtható határozatot visszavonják, és semmissé nyilvánítják, ha a bíróság meggyőződött az alábbiakról:
i. a kötelezett nem szerzett tudomást az említett fizetési meghagyásról, mivel nem értesítették szabályszerűen; vagy
ii. a fizetési meghagyás nem tartalmazta a jogszabályban előírt elemeket (lásd fent).
Ha a kötelezett megkapja a fizetési meghagyást, módja nyílik arra, hogy elutasítsa a jogosult követelését.
Ha a kötelezett ellentmondással él a meghagyással szemben, a jogosult nem folytathatja ezt az eljárást. Meg kell jegyezni, hogy ha a kötelezett a meghagyással szemben megfelelő ellentmondással él, az ebben a részben leírt eljárást nem lehet újraindítani vele szemben ugyanazon követelés tekintetében, amely a részére kézbesített fizetési meghagyásban szerepelt.
Ellentmondás hiányában a jogosult végrehajtható jogcím megszerzése érdekében folytathatja az eljárást.
Az ennek az eljárásnak megfelelően benyújtott (és ellentmondással meg nem támadott) fizetési meghagyást be kell jegyeztetni. A fizetési meghagyás végrehajtható jogcímként történő bejegyzését kérelmező személynek be kell nyújtania a bíróság hivatalvezetőjéhez a fizetési meghagyás hiteles másolatát, a kézbesítési igazolással és az arra érkezett valamennyi válaszlevéllel együtt (ha volt ilyen).
A (2) bekezdésben felsorolt iratok kézhezvételekor a hivatalvezető megvizsgálja a benyújtott iratokat, és ellenőrzi, hogy a kötelezett a megállapított határidőn belül nyújtott-e be ellentmondást. Ha meggyőződött arról, hogy a fizetési meghagyás végrehajthatóként történő bejegyzéséhez szükséges feltételek teljesülnek, köteles a benyújtott iratokat nyilvántartásba (a végrehajtható fizetési meghagyások nyilvántartásába) venni, amely nyilvántartást a hivatalvezető a 166A. szakasz alkalmazása céljából vezeti.
Fellebbezésnek helye nincs, azonban az e részben foglalt rendelkezéseknek megfelelően megállapított végrehajthatóság visszavonható, és semmisnek minősíthető, ha a kötelezett kérelmet nyújt be a máltai vagy a gozói törvényszékhez a végrehajtási határozat vagy egyéb, ugyanilyen jogcímen kiadott igazságszolgáltatási aktus első kézbesítésétől számított 20 napon belül, és a bíróság meggyőződik arról, hogy:
a) a kötelezett nem szerzett tudomást a fizetési meghagyásról, mivel nem értesítették szabályszerűen; vagy
b) a fizetési meghagyás nem tartalmazta az összes előírt elemet.
Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.