1 Fizetési meghagyásos eljárás létezése
A máltai jog a Málta Törvényei 12. fejezetének 166A. szakaszával (szervezeti ás polgári eljárásjogi törvénykönyv) összhangban a meg nem támadott követelésekkel kapcsolatban speciális eljárást tesz lehetővé.
1.1 Az eljárás alkalmazási köre
Ezt az eljárást olyan keresetek esetében lehet alkalmazni, ahol az adósság értéke legfeljebb 23 293,73 EUR.
1.1.1 Milyen fajta igények esetében alkalmazható ez az eljárás (pl. csak pénzbeli követelésekre, csak szerződéses követelésekre stb.)?
Egyes likvid és lejárt adósságokra vonatkozó, jogi aktus végrehajtásával nem járó, a kérelem szerint legfeljebb 23 293,73 EUR értékű követelések érvényesíthetőek ebben az eljárásban. Ha az adósság nem likvid, a hitelező akkor járhat el e szakasz alapján, ha a hitelt legfeljebb 23 293,73 EUR-ban korlátozza, és az adósság rendezése esetére egyértelműen lemond a követelése ezen összeg feletti részéről.
A hitelező csak akkor járhat el e szakasz szerint, ha az adós Máltán tartózkodik, jogszabály alapján nem kiskorú vagy cselekvőképtelen, és az adósság nem olyan örökségből származik, amelynél nincs örökös.
1.1.2 Van-e felső határa a követelés értékének?
Igen, a felső határ 23 293,73 EUR.
1.1.3 Szabadon választható vagy kötelező az eljárás alkalmazása?
Az eljárás szabadon választható.
1.1.4 Alkalmazható-e az eljárás, ha az alperes másik tagállamban vagy harmadik országban lakik?
Nem, az eljárásra csak akkor van lehetőség, ha az adós Máltán tartózkodik.
1.2 Illetékes bíróság
Ezen eljárás esetében az illetékes bíróság a máltai vagy a gozói Törvényszék (alsóbírósági hatáskör).
1.3 Formai követelmények
A hitelező fizetési meghagyás megküldésével kezdeményezheti az eljárást, amelynek tartalmát esküjével megerősíti. A fizetési meghagyást kézbesíteni kell az adós részére, egyértelműen meg kell határozni benne a követelés okát, azt, hogy miért kell a követelésnek helyt adni, és le kell benne írni a követelést alátámasztó tényeket, mindezek hiányában a követelés érvénytelen. Az érvényes fizetési meghagyásnak tartalmaznia kell az adósnak szóló figyelmeztetést is, amely szerint ha a kézbesítésétől számított harminc napon belül nem válaszol az aktához csatolandó, a követelést elutasító ellentmondás útján, a fizetési meghagyás végrehajthatóvá válik.
1.3.1 Kötelező-e formanyomtatvány használata? (Ha igen, hol szerezhető be a nyomtatvány?)
Nincs szabványosított formanyomtatvány. Kötelező azonban a fizetési meghagyás elejére a következő szöveget beilleszteni:
„Ezt a fizetési meghagyást a 12. fejezet 166a. szakaszával összhangban küldték meg, és amennyiben harminc (30) napon belül nem válaszol rá, a felszólítás végrehajthatóvá válik. Ezért az Ön érdekében javasoljuk, hogy haladéktalanul forduljon ügyvédhez vagy segédügyvédhez.”
1.3.2 Kötelező-e az ügyvédi képviselet?
Igen, a fizetési meghagyást ügyvédnek kell aláírnia. A követelést válaszában megdönteni kívánó adósnak azonban nincs szüksége ügyvédi vagy segédügyvédi képviseletre.
1.3.3 Milyen részletességgel kell leírnom a követelés alapját?
A követelés alapját részletesen le kell írni. Valójában magának a fizetési meghagyásnak is tartalmaznia kell a követelés alapjául szolgáló okot, hogy miért kell a követelésnek helyt adni, és a követelés ténybeli okaira vonatkozó nyilatkozatot, ennek hiányában ugyanis a követelés semmis és érvénytelen lesz.
1.3.4 Be kell-e nyújtanom a követelésre vonatkozó írásos bizonyítékot? Ha igen, milyen dokumentumok fogadhatók el bizonyítékként?
Nem, a törvény nem írja elő a kérdéses követelésre vonatkozó írásos bizonyíték benyújtását. A törvény azonban úgy rendelkezik, hogy a követelés ténybeli alapjáról eskü alatt kell nyilatkozatot tenni.
1.4 A kérelem elutasítása
Fizetési meghagyásos eljárás nem kereset benyújtásával, hanem fizetési meghagyással indítható. Ezért a bíróság nem utasíthatja el a követelést, ha azt az adós ellentmondással nem támadja meg. Ha az adós a követelés ellen ellentmondással él, a hitelező a neki fizetendő összeget e fizetési meghagyással nem tudja behajtani, így pert kell indítania. Meg kell jegyezni, hogy ha az adós a követelés ellen megfelelő ellentmondással él, a fizetési meghagyást nem lehet újra felhasználni az adóssal szemben ugyanazon követelés tekintetében, amely az az adós részére kézbesített fizetési meghagyásban szerepelt.
1.5 Jogorvoslat
Ebben az eljárásban nincs mód a fellebbezésre. Ha az adós a követelésnek ellentmond, a hitelezőnek perelnie kell. Ha azonban az adós a fizetési meghagyás kézbesítésétől számított harminc napon belül nem nyújt be ellentmondást, a meghagyás végrehajthatóvá válik. Az adós ebben a szakaszban a végrehajtható határozatnak vagy más igazságügyi aktusnak az első kézbesítésétől számított húsz napon belül ellentmondhat. A végrehajtható határozatot visszavonják, és semmissé nyilvánítják, ha a bíróság meggyőződött az alábbiakról:
i) az adós nem szerzett tudomást az említett fizetési meghagyásról, mivel nem értesítették szabályszerűen; vagy
ii) a fizetési meghagyás nem tartalmazta a jogszabályban előírt elemeket (lásd fent).
1.6 Ellentmondás
Ha az adós megkapja a fizetési meghagyást, módja nyílik arra, hogy elutasítsa a hitelező követelését.
1.7 Az ellentmondás joghatása
Ha az adós ellentmond a követelésnek, a hitelező nem folytathatja ezt az eljárást. Meg kell jegyezni, hogy ha az adós a követelés ellen megfelelő ellentmondással él, az ebben a részben leírt eljárást nem lehet újraindítani az adóssal szemben ugyanazon követelés tekintetében, amely az adós részére kézbesített fizetési meghagyásban szerepelt.
1.8 Az ellentmondás hiányának joghatása
Ellentmondás hiányában a hitelező végrehajthatóság céljából folytathatja az eljárást.
1.8.1 Mit kell tenni ahhoz, hogy végrehajtható határozat szülessen?
Az ennek az eljárásnak megfelelően benyújtott (és ellentmondással meg nem támadott) fizetési meghagyást be kell jegyeztetni. A fizetési meghagyás végrehajthatóság céljából történő bejegyzését kérelmező személynek be kell nyújtania a Bíróság hivatalvezetőjéhez a meghagyás hiteles másolatát, a kézbesítési igazolással és az arra érkezett valamennyi válaszlevéllel együtt (ha volt ilyen).
A (2) alcikkben felsorolt dokumentumok kézhezvételekor a hivatalvezető megvizsgálja a benyújtott dokumentumokat, és ellenőrzi, hogy az adós a megállapított határidőn belül nyújtott-e be ellentmondást. Ha meggyőződött arról, hogy a fizetési meghagyás végrehajthatóként történő bejegyzéséhez szükséges feltételek teljesülnek, köteles a benyújtott dokumentumokat nyilvántartásba (a végrehajtható fizetési meghagyások nyilvántartásába) venni, amely nyilvántartást a hivatalvezető a 166A. szakasz alkalmazása céljából vezeti.
1.8.2 Ez a határozat jogerős, vagy az alperes még élhet jogorvoslattal a határozat ellen?
Fellebbezésnek helye nincs, azonban az e részben foglalt rendelkezéseknek megfelelően megállapított végrehajthatóság visszavonható, és joghatás nélkül semmisnek minősíthető, ha az adós kérelmet nyújt be az ügytől függően a máltai vagy a gozói Törvényszékhez a végrehajtási határozat vagy egyéb, ugyanilyen jogcímen kiadott bírósági aktus első kézbesítésétől számított 20 napon belül, és a bíróság meggyőződik arról, hogy:
a) az adós nem szerzett tudomást a fizetési meghagyásról, mivel nem értesítették szabályszerűen; vagy
b) a fizetési meghagyás nem tartalmazta az összes előírt elemet.
