1 Fizetési meghagyásos eljárás létezése
Az európai fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmeket a Litván Köztársaság polgári perrendtartásának (Lietuvos Respubklikos civilinio proceso kodeksas) XXIII. fejezetében foglalt szabályokkal együtt, az abban foglalt eltérésekkel együtt kell vizsgálni.
1.1 Az eljárás alkalmazási köre
1.1.1 Milyen fajta igények esetében alkalmazható ez az eljárás (pl. csak pénzbeli követelésekre, csak szerződéses követelésekre stb.)?
A Litván Köztársaság polgári perrendtartásának XXIII. fejezetében szabályozott eljárást a hitelező pénzkövetelésre irányuló (szerződésből, kártérítésből, munkaviszonyból, tartásból stb. származó) igényével kapcsolatos ügyekben alkalmazzák.
1.1.2 Van-e felső határa a követelés értékének?
Nincs.
1.1.3 Szabadon választható vagy kötelező az eljárás alkalmazása?
A Litván Köztársaság polgári perrendtartásának XXIII. fejezete szerinti eljárás a hitelező választása szerint peres vagy okirati bizonyításos eljárásban is lefolytatható.
1.1.4 Alkalmazható-e az eljárás, ha az alperes másik tagállamban vagy harmadik országban lakik?
A Litván Köztársaság polgári perrendtartásának XXIII. fejezete értelmében a kérelmeket nem lehet figyelembe venni, amennyiben az adós külföldön lakik vagy rendelkezik székhellyel.
Amennyiben az eljárás a hitelező kérelme alapján megindult, és a fizetési meghagyás kibocsátása után kiderül, hogy az adós ismeretlen helyen tartózkodik, illetve munkahelye ismeretlen, a bíróság visszavonja a meghagyást és a hitelező igényét el nem bíráltnak kell tekinteni. Az ilyen bírósági végzés önálló fellebbezéssel nem támadható meg. Ilyen körülmények között a bíróság a fizetési meghagyást csak akkor vonhatja vissza, és hagyhatja a hitelező igényét elbírálatlanul, ha ezt megelőzően határidőt tűzött a hitelezőnek arra, hogy a kötelezett tartózkodási helyét vagy munkahelyét felkutassa, vagy hogy intézkedjen annak érdekében, hogy a bíróság az eljárás során keletkezett iratokat más módon kézbesítse.
1.2 Illetékes bíróság
A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem elbírálása a tartózkodási hely szerinti kerületi bíróság hatáskörébe tartozik.
1.3 Formai követelmények
A beadványok tartalmára és formájára vonatkozó általános követelmények mellett a fizetési meghagyás iránti kérelemnek az alábbiakat kell tartalmaznia:
- a hitelező kereszt- és vezetéknevét, személyi azonosító számát és lakcímét, illetve amennyiben a hitelező jogi személy, annak teljes nevét, székhelyét, azonosító kódját és aktív számlaszámát, az érintett pénzügyi intézmény adatait, illetve amennyiben a kérelmet képviselő terjesztette elő, úgy a hitelező képviselőjének nevét és lakcímét;
- az adós kereszt- és vezetéknevét, személyi azonosító számát (amennyiben az ismert), lakcímét és munkahelyét (amennyiben az ismert), illetve amennyiben az adós jogi személy, annak teljes nevét, székhelyét, azonosító kódját és aktív számlaszámát (amennyiben az ismert), valamint az érintett pénzügyi intézmény adatait (amennyiben az ismert);
- a követelés összegét;
- amennyiben a követelés kamat vagy késedelmi pótlék behajtására irányul, a kamatlábat, az összeget, valamint a kamat vagy késedelmi pótlék felszámításának időszakát;
- a követelést az annak alapjául szolgáló tényekkel és az azokat alátámasztó bizonyítékokkal együtt;
- az adóssal szembeni ideiglenes intézkedés alkalmazására irányuló indokolt kérelmet, amennyiben az intézkedés elrendelésének feltételei fennállnak, és az adós vagyonára vonatkozó információ elérhető;
- arra vonatkozó igazolást, hogy nem állnak fenn a Litván Köztársaság polgári perrendtartása 431. cikkének (2) bekezdésében foglalt okok (a fizetési meghagyás kibocsátásának időpontjában a hitelező olyan kötelezettségét (vagy kötelezettségrészét) nem teljesítette, amelyre nézve fizetési igényt támasztottak, és az adós teljesítést követel; a kötelezettség egy része nem teljesíthető és a hitelező ennek a teljesítését kéri; az adós lakóhelye vagy székhelye külföldön található; illetve az adós tartózkodási helye és munkahelye ismeretlen).
- Az iratok listáját csatolni kell a kérelemhez.
Tartás fizetésére irányuló kérelemnek továbbá tartalmaznia kell az adós születési helyét és idejét, a kedvezményezett születési idejét és tartózkodási helyét (amennyiben a kérelmet a kedvezményezettől eltérő személy terjesztette elő, úgy az övét), a havi tartás kért összegét és azt az időszakot, amelyre nézve a fizetést kérik.
1.3.1 Kötelező-e formanyomtatvány használata? (Ha igen, hol szerezhető be a nyomtatvány?)
Az Igazságügyi Minisztérium formanyomtatványának használata ajánlott.
A fizetési meghagyás iránti kérelem formanyomtatvány-sablonja a Litván Bíróságok Elektronikus Szolgáltatási Portálján érhető el: https://e.teismas.lt/lt/public/documentstemplates/
1.3.2 Kötelező-e az ügyvédi képviselet?
Nem.
1.3.3 Milyen részletességgel kell leírnom a követelés alapját?
Ez nincs szabályozva.
1.3.4 Be kell-e nyújtanom a követelésre vonatkozó írásos bizonyítékot? Ha igen, milyen dokumentumok fogadhatók el bizonyítékként?
A fizetési meghagyás iránti kérelemhez nem szükséges bizonyítékot csatolni.
1.4 A kérelem elutasítása
A bíróság a fizetési meghagyás iránti kérelmet az alábbi esetekben utasítja el:
A Litván Köztársaság polgári perrendtartása 137. cikkének (2) bekezdésében foglalt körülmények esetén (a jogvita bíróság előtti polgári eljárás során nem bírálható el; a követelés nem tartozik az eljáró bíróság hatáskörébe; a kérelmet előterjesztő fél elmulasztotta a törvény által meghatározott követelésfajtákra tekintettel előírt bíróságon kívüli eljárás lefolytatását; ugyanazon felek között ugyanazon ügy tárgyában ugyanazon a jogalapon már jogerős bírósági vagy választottbírósági ítéletet hoztak, vagy jogerős bírósági végzés a felperes követelésről való lemondását elismeri, illetve a felek egyezségét jóváhagyja; ugyanazon felek között ugyanazon ügy tárgyában ugyanazon a jogalapon már eljárás van folyamatban; a felek a jogvita választottbíróság elé utalásáról kötöttek megállapodást; a kérelmet jogképességgel nem rendelkező személy terjesztette elő; a kérelmet az érintett helyett olyan személy terjesztette elő, akinek nincs felhatalmazása az eljárás lefolytatására);
– a kérelem nem felel meg a Litván Köztársaság polgári perrendtartása 431. cikkének (1) és (2) bekezdésében foglalt elfogadhatósági követelményeknek, vagy egyértelműen alaptalan.
1.5 Jogorvoslat
A kérelmet elutasító végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye.
1.6 Ellentmondás
Az adós a hitelező kérelme vagy annak egy része ellen a fizetési meghagyást kibocsátó bíróság előtt ellentmondással élhet. Amennyiben az adós a hitelező követelésének egy részét teljesítette, vagy a követelés egy részét teljesítés nélkül elismeri, vitathatja a követelés fennmaradó részének érvényességét.
A hitelező kérelme elleni adósi ellentmondást a fizetési meghagyás adósnak történő kézbesítésétől számított húsz napon belül írásban kell előterjeszteni. Az ellentmondásnak a beadványok tartalmára és formájára meghatározott általános követelményeknek kell megfelelnie, kivéve az ellentmondás alapjának megjelölése követelményét. Amennyiben az adós elháríthatatlan okokból a meghatározott határidő lejártát követően terjesztette elő ellenkérelmét, a bíróság az adós kérelmére meghosszabbíthatja a határidőt. Az ilyen kérelmet elutasító végzés ellen az adós önálló fellebbezést nyújthat be.
1.7 Az ellentmondás joghatása
A bíróságnak az adós ellentmondásának beérkezésétől számított három munkanapon belül értesítenie kell a hitelezőt, hogy a polgári peres eljárások szabályai szerint (ideértve a joghatósági szabályokat is) keresetet nyújthat be, és hogy a bíróság értesítésének kézhezvételét követő tizenöt napon belül fizesse meg a további bírósági eljárási illetéket. A bíróság által alkalmazott ideiglenes intézkedések nem vesztik hatályukat, amíg a követelés előterjesztésére megszabott határidő le nem jár.
Amennyiben az adós a bíróság utasításai szerint a hitelező követelésének egy részét teljesíti, vagy a követelés egy részét teljesítés nélkül elismeri, és a hitelezőnek csak a fennmaradó követelésrészét vitatja, a bíróság az alkalmazandó fejezet rendelkezéseinek megfelelően a követelésnek az adós által nem vitatott részére vonatkozóan új fizetési meghagyást bocsát ki. Amennyiben az adós csak az eljárási költségek megtérítéséről szóló részében vitatja a bíróság határozatát, a bíróság ezen költségek megtérítéséről végzéssel határoz. A hitelező a követelésének nem teljesített részére vonatkozóan az ezt szabályozó rendelkezésben meghatározott eljárás szerint keresetet indíthat.
1.8 Az ellentmondás hiányának joghatása
Amennyiben a hitelező tizennégy napon belül nem nyújt be a bíróságnak szabályszerű kérelmet, a hitelező kérelmét be nem nyújtottnak kell tekinteni és azt bírósági végzéssel vissza kell küldeni a hitelezőnek, a fizetési meghagyás és valamennyi alkalmazott ideiglenes intézkedés pedig hatályát veszti. E végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye, azonban ez nem akadályozza a hitelezőt abban, hogy az általános eljárási szabályok szerint keresetet terjesszen elő.
1.8.1 Mit kell tenni ahhoz, hogy végrehajtható határozat szülessen?
A fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, amennyiben az adós a hitelező kérelme ellen húsz napon belül nem él ellentmondással. A fizetési meghagyás sürgősségi eljárásban nem hajtható végre.
1.8.2 Ez a határozat jogerős, vagy az alperes még élhet jogorvoslattal a határozat ellen?
A fizetési meghagyás fellebbezéssel vagy megsemmisítési eljárás keretében nem támadható meg.
