Európai fizetési meghagyás

1 Fizetési meghagyásos eljárás létezése

Lehetőség van fizetési meghagyás kibocsátásra. A hatályos polgári perrendtartás, vagyis a módosított 503/1985. sz. elnöki rendelet 623–634. cikkei alkalmazandók.

1.1 Az eljárás alkalmazási köre

Polgári és kereskedelmi ügyekben: a magánjog által szabályozott jogvitákban, amennyiben azokat jogszabály nem rendeli más bíróság hatáskörébe (a polgári perrendtartás 1. cikke)

1.1.1 Milyen fajta igények esetében alkalmazható ez az eljárás (pl. csak pénzbeli követelésekre, csak szerződéses követelésekre stb.)?

Pénzkövetelések, biztosítékból származó követelések, azaz csekken, idegen vagy saját váltón alapuló követelések, amennyiben a követelés fennállását hiteles közokirat vagy magánokirat tanúsítja, és ha a követelés összege euróban vagy más külföldi valutában kifejezhető (a polgári perrendtartás 623. cikke).

1.1.2 Van-e felső határa a követelés értékének?

A követelés összegét tekintve nincs felső értékhatár.

1.1.3 Szabadon választható vagy kötelező az eljárás alkalmazása?

A fizetési meghagyásos eljárás opcionális, tekintettel arra, hogy a hitelező mindig indíthat rendes eljárást, amely során követelését megtárgyalják és azt követően ítéletet hoznak annak tárgyában, ellentétben a fizetéses meghagyásos eljárással, amelyben nem ítéletnek, hanem végrehajtható okiratnak minősülő fizetési meghagyást bocsátanak ki (a polgári perrendtartás 631. cikke).

1.1.4 Alkalmazható-e az eljárás, ha az alperes másik tagállamban vagy harmadik országban lakik?

Nem, fizetési meghagyás nem bocsátható ki, ha azt külföldön vagy ismeretlen helyen tartózkodó személy számára kellene kézbesíteni (ellenkező esetben a fizetési meghagyás semmis), kivéve ha ez a személy jogszerűen eljárva a perbeli képviselet ellátására képviselőt nevezett ki Görögországban (a polgári perrendtartás 624. cikke). Kézbesítés helyszínének minősül az a hely, ahol a kötelezett a kézbesítés idején fizikailag (corpore) jelen van.

1.2 Illetékes bíróság

Igazságügyi tisztviselő jár el a húszezer eurót (20 000 EUR) meg nem haladó pénzkövetelések esetén, az összes többi pénzkövetelés esetén pedig az első fokú bíróság. A ratione loci illetékesség alapján eljáró bíróság az általános illetékesség szabályai, azaz a polgári perrendtartás 22–41. cikkei alapján kerül meghatározásra. Ezen rendelkezések értelmében például az adós tartózkodási helye, a tartozás alapjául szolgáló okirat (pl. csekk) kibocsátásának helye, vagy a váltó elfogadásának vagy kifizetésnek helye szerinti bíróság (kerületi polgári bíróság vagy elsőfokú bíróság) rendelkezik illetékességgel.

1.3 Formai követelmények

A kérelmet az alábbiaknak megfelelően kell előterjeszteni:

A) szóban az igazságügyi tisztviselő előtt az erre meghatározott beadvány elkészítésével (a polgári perrendtartás 215. cikkének (2) bekezdésével összefüggésben értelmezett 626. cikkének (1) bekezdése), anélkül, hogy ez kizárná írásbeli kérelem előterjesztésének lehetőségét, vagy

B) írásban kötelezően az elsőfokú bíróság bírójához az elsőfokú bíróság hivatalához címzett írásbeli kérelem alapján, amelynek tartalmaznia kell:

1. a bíróságot, amelynek a kérelmet címezik (kerületi polgári bíróság vagy elsőfokú bíróság);
2. a beadvány típusát, például „fizetési meghagyás iránti kérelem”;
3. valamennyi fél nevét, vezetéknevét és lakcímét; a hitelezőt és adóst és/vagy ezek jogi képviselőit, illetve jogi személyek esetén cégnevüket és székhelyüket;
4. a kérelem tárgyát világos, meghatározott, pontos és olvasható módon, görög nyelven, idegen nyelvű dokumentumok, például idegen nyelvű számlák esetén csatolni kell azok hiteles fordítását is;
5. a keltezést, a felek vagy azok jogi képviselőinek vagy meghatalmazottjainak aláírását továbbá kötelező ügyvédi képviselet esetén az ügyvéd aláírását;
6. a lakcímet, különösen a kérelmet előterjesztő fél, jogi képviselője, vagy meghatalmazottja tartózkodási helyének, irodahelységének vagy üzlethelységének utcanevét és házszámát;
7. a fizetési meghagyás kibocsátására irányuló kérelmet; továbbá
8. a kérelmet és a pénz, illetve biztosíték pontos összegét kamatokkal együtt (a polgári perrendtartás 118. cikkével és 119. cikkének (1) bekezdésével összefüggésben értelmezett 626. cikkének (1) és (2) bekezdése).

1.3.1 Kötelező-e formanyomtatvány használata? (Ha igen, hol szerezhető be a nyomtatvány?)

Szabványosított formanyomtatvány használata nem kötelező.

1.3.2 Kötelező-e az ügyvédi képviselet?

Igen, ha a kérelmet az elsőfokú bíróság előtt terjesztik elő, és a benne foglalt követelés a húszezer eurót (20 000 EUR) meghaladja, illetve ha a kérelmet a kerületi polgári bíróság előtt terjesztik elő és a követelés tizenkétezer euró (12 000 EUR) és húszezer euró (20 000 EUR) közé esik.

Amennyiben a kérelmet a kerületi polgári bírósági előtt terjesztik elő, és a követelés összege a tizenkétezer eurót (12 000 EUR) nem haladja meg, a fél felperesként vagy alperesként ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat (a polgári perrendtartás 94. cikke).

1.3.3 Milyen részletességgel kell leírnom a követelés alapját?

A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemnek legalább nagyon röviden utalnia kell a jogcímre, amelyből a követelés (tartozás) származik, például arra, hogy kölcsönszerződésből, adásvételi-szerződésből, bérleti szerződésből, vagy fennálló csekkből származik a követelés. A szerződés vagy jogi aktus típusa általában egyúttal a fizetésnek, illetve a tartozás esedékességének is jogalapját képezi, például egyértelműen meg kell határozni azt a határidőt, amikorra az adósnak meg kellett volna fizetnie a kért összeget, és ezt elmulasztotta. A kérelemben emellett fel kell sorolni azokat a csatolt dokumentumokat, amelyekből a kérelem szerint a követelés típusa és összege megállapítható.

1.3.4 Be kell-e nyújtanom a követelésre vonatkozó írásos bizonyítékot? Ha igen, milyen dokumentumok fogadhatók el bizonyítékként?

A fizetési meghagyás tárgyává tett követelés fennállta csak okiratokkal bizonyítható, tekintettel arra, hogy az eljárás során tanúk meghallgatásának nincs helye. Ezeket a dokumentumokat a kérelemmel együtt kell előterjeszteni, és a bíróság hivatalában kell őket az ellentmondásra megszabott határidő lejáratáig rendelkezésre tartani, így a felet, aki ellen a fizetési meghagyást kibocsátották – a tartozás adósát – tájékoztatni tudják arról. A polgári perrendtartás 432-465. cikke szerint bizonyító erővel rendelkező valamennyi (köz- és magán-) okiratot – ideértve a biztosítékokat (pl. csekket, váltót) is – bizonyítékként kell elfogadni. Ezeknek az okiratoknak egyértelműen kell tartalmazniuk a hitelező – jogosult – jogképességét és adatait (teljes nevét), az adós jogképességét és adatait, valamint a követelés indokait és összegét.

Az olyan közokiratnak nem minősülő iratot, amelynek – annak érdekében, hogy bizonyító erővel rendelkezzen – a polgári perrendtartás 443. cikke alapján tartalmaznia kell a kibocsátója aláírását, magánokiratnak kell tekinteni, és az ilyen okiratból származó szolgáltatások teljesítésére kötelezettséget vállaló személyt pedig kibocsátónak kell tekinteni.

Valamennyi olyan okiratot, amelyet hivatalos személy, vagy közszolgáltatást végző személy megfelelő formában állít ki közokiratnak kell tekinteni (ilyen pl. a hitelesítéssel ellátott létesítő okirat).

1.4 A kérelem elutasítása

A kérelmet el kell utasítani:

A) amennyiben a törvényes követelményeknek nem felel meg, így különösen a követelést, az összegét, a kötelezettet vagy a kedvezményezettet a csatolt iratok nem bizonyítják közvetlenül és egyértelműen, vagy

B) amennyiben a kérelmező nem terjeszti elő a bíróság által kért indokolást, vagy elmulasztja a kérelme megfelelő kitöltésére vonatkozó ajánlások betartását, hiánypótlás teljesítését, vagy a csatolt magánokiratokon foglalt aláírások hitelességének igazolását (a polgári perrendtartás 628. és 627. cikkei). Tekintettel arra, hogy a bíróság további adatok, dokumentumok rendelkezésre bocsátását és hiányok pótlását kérheti a kérelmezőtől, amennyiben az elmulasztja ezeket megtenni, a kérelmet ezen az alapon el kell utasítani.

Az elutasítást rá kell vezetni a kérelemre, az elutasítás okára pedig röviden utalni kell. Mindez azt jelenti, hogy az eljáró bíróság nem hoz határozatot, így az elutasításra vonatkozó megjegyzése fellebbezéssel nem támadható meg. Természetesen a kérelmező/hitelező követelését rendes keresettel továbbra is érvényesítheti (lásd fent 1.1.3.), vagy új fizetési meghagyás iránti kérelmet terjeszthet elő (a polgári perrendtartás 628. cikkének (3) bekezdése).

1.5 Jogorvoslat

Nincs helye fellebbezésnek a fizetési meghagyás iránti kérelem elutasítása esetén.

1.6 Ellentmondás

Amennyiben helyt adnak a fizetési meghagyás iránti kérelemnek és a fizetési meghagyást kibocsátják, a kötelezett, aki ellen a fizetési meghagyást kibocsátották, a kézhezvételétől számított tizenöt (15) munkanapon belül ellentmondással élhet a fizetési meghagyással szemben (a polgári perrendtartás 632. cikkének (1) bekezdése). Ellentmondásnak a fizetési meghagyás kézbesítése előtt is helye van.

A hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság az a kerületi bíróság vagy elsőfokú bíróság, amely a fizetési meghagyást kibocsátotta.

Az ellentmondást (a polgári perrendtartás 632. cikkének (2) bekezdése) a polgári perrendtartás 643, 649, és 650. cikkeinek együttes értelmezése alapján kell elbírálni – amelyek a tartozás és bérlői jogviszonyból eredő jogviták eldöntésére írnak elő különös rendelkezéseket – azoknak az általános eljárási szabályoknak a figyelembevételével, amelyek a fenti rendelkezésekkel nem állnak ellentétben (a polgári perrendtartás 591. cikke (1) bekezdésének a) pontja).

Az ellentmondást, amelyet a fent említett tizenöt (15) napos határidőn belül kell előterjeszteni, és amelyet ezen határidőn túlmenő benyújtás esetén elkell utasítani, vagy a fizetési meghagyásban feltüntetett, fizetési meghagyás iránti kérelmet aláíró ügyvédnek, vagy a fizetési meghagyás kötelezettjének címére kell kézbesíteni, kivéve ha a lakcím változását törvényes úton bejelentették (a polgári perrendtartás 632. cikke (1) bekezdésének b) pontja).

1.7 Az ellentmondás joghatása

Az ellentmondás előterjesztésének nincsen halasztó hatálya a fizetési meghagyás végrehajtására, tekintettel arra, hogy a fizetési meghagyás közvetlenül végrehajtható (a polgári perrendtartás 631. cikke). Ugyanakkor a fizetési meghagyást kibocsátó bíróság a polgári perrendtartás 686 cikke szerinti ideiglenes intézkedés elrendelésével, illetve a fizetési meghagyás kötelezettje kérelmének előterjesztését követően biztosíték letétele mellett vagy annak hiányában, vagy feltételekkel elrendelheti a felfüggesztést a kötelezően előterjesztendő ellentmondásra vonatkozó határozat meghozataláig.

A fizetési meghagyás végrehajtásának felfüggesztésére irányuló kérelemnek az alábbi feltételek mellett lehet helyt adni: a) az ellentmondás határidőn belüli előterjesztése esetén, és b) amennyiben az ellentmondás eredményessége legalább egy jogalap fennállása alapján valószínűsíthető.

A felfüggesztést elrendelő határozat a fizetési meghagyást végrehajtható jellegétől megfosztja, és végrehajthatóságát gyengíti.

1.8 Az ellentmondás hiányának joghatása

Amennyiben az ellentmondást határidőben (a fizetési meghagyás kézbesítésétől számított tizenöt napon belül) nem terjesztették elő, a fél, akinek az érdekében a fizetési meghagyást kibocsátották még egyszer kérheti a meghagyás kötelezett részére történő teljesítését, aki e második alkalommal is ellentmondással élhet. Ilyenkor az utóbbi fél az új kézbesítéstől számított tíz munkanapon belül élhet ellentmondással. Ebben az esetben a fent (lásd az 1.7. pontban) említett felfüggesztés nem rendelhető el.

Amennyiben a tíz napos határidőt is elmulasztják, a fizetési meghagyás ítélt dologként jogerőre emelkedik, aminek értelmében a fizetési meghagyásban megállapított, alapul szolgáló történeti és jogi tényállás szerint nemcsak a fizetési meghagyás, hanem a benne foglalt követelés is teljes egészében érvényes.

A kellő időben ellentmondással meg nem támadott fizetési meghagyás megváltoztatásának csak a rendkívüli jogorvoslatnak minősülő perújítás esetén lehet helye. Perújításnak csak szűk körben, alaki okokból (a polgári perrendtartás 633. cikkének (2) bekezdése és 544. cikke) és csak a polgári perrendtartás 544. cikkének (3) és (4) bekezdéseiben foglalt határidőn belül van helye a fizetési meghagyást kibocsátó bíróság előtt.

1.8.1 Mit kell tenni ahhoz, hogy végrehajtható határozat szülessen?

A fizetési meghagyás a kibocsátása napjától kezdve végrehajtható (a polgári perrendtartás 631. cikke). Nincs szükség tehát további eljárási cselekményre ahhoz, hogy a fizetési meghagyás végrehajtható legyen, azaz ha a végrehajtást nem függesztik fel, a végrehajtási eljárás az alábbiak szerint elrendelhető:

A végrehajtási tanúsítványt az eredeti fizetési meghagyásra vezetik, nevezetesen „A görög nép nevében” mondatot a fizetési meghagyás szövegének elejéhez, a „Bármely végrehajtó köteles ennek a döntésnek a végrehajtására” mondatot pedig a végéhez toldják hozzá, erről hivatalos másolatot (végrehajtható okiratot) állítanak ki, és a fizetési meghagyásban foglalt összeg megfizetésére szóló utasítást (felhívást) megfelelően kézbesítik a kötelezett számára.

Mindazonáltal, ha a fizetési meghagyást a kibocsátásától számítva két (2) hónapon belül nem kézbesítik, az hatályát veszti (a polgári perrendtartás 630A. cikke)

1.8.2 Ez a határozat jogerős, vagy az alperes még élhet jogorvoslattal a határozat ellen?

Az ellentmondás folytán hozott ítélet nem jogerős, hanem fellebbezéssel megtámadható.