1 Fizetési meghagyásos eljárás létezése
Igen. A polgári perrendtartás (tsiviilkohtumenetluse seadustik) 49. fejezete szabályozza a fizetési meghagyás esetén alkalmazott gyorsított eljárást.
1.1 Az eljárás alkalmazási köre
1.1.1 Milyen fajta igények esetében alkalmazható ez az eljárás (pl. csak pénzbeli követelésekre, csak szerződéses követelésekre stb.)?
Ez az eljárás magánjogi jogviszonyból eredő, meghatározott pénzösszeg megfizetése iránti követelésekre vonatkozik.
A gyorsított fizetési meghagyásos eljárás nem alkalmazható szerződésen kívüli követelésekre, az alábbiak kivételével:
- a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény (liikluskindlustuse seadus) alapján támasztott követelések;
- olyan követelések, amikor az adós kötelmi elismervényt állított ki, vagy teljesítésre kötelező egyéb megállapodást kötöttek;
A gyorsított fizetési meghagyásos eljárás nem alkalmazható, amennyiben:
- a kérelem benyújtásának időpontjában a követelés még nem vált esedékessé, kivéve a késedelmes fizetés miatt kiszabott bírságokkal kapcsolatos járulékos követeléseket, vagy a követelés benyújtása kölcsönös kötelezettség teljesítésétől függ, és ezt a kötelezettséget még nem teljesítették;
- a követelés nem vagyoni kár megtérítésére irányul;
- a követelést csődeljárás alatt álló kötelezett ellen nyújtották be;
- a több adóssal szemben benyújtott követelés nem ugyanazon jogalapból vagy kötelezettségből ered.
Fizetési meghagyás esetén nem alkalmazható gyorsított eljárás a mellékkövetelések esetében, amennyiben azok meghaladják a főkövetelés értékét.
1.1.2 Van-e felső határa a követelés értékének?
Igen. A gyorsított fizetési meghagyásos eljárások nem vonatkoznak a 6 400 EUR-t meghaladó követelésekre. Ez az összeg magában foglalja a fő- és a mellékkövetelést is.
1.1.3 Szabadon választható vagy kötelező az eljárás alkalmazása?
Fizetési meghagyás esetén a gyorsított eljárás alkalmazása választható. A hitelező dönthet úgy, hogy ebben az adott ügyben gyorsított eljárást kíván kérelmezni, vagy rendes eljárást kezdeményez.
1.1.4 Alkalmazható-e az eljárás, ha az alperes másik tagállamban vagy harmadik országban lakik?
Igen. A nemzeti jogszabályok nem korlátozzák a gyorsított eljárás alkalmazhatóságát a más országban lakóhellyel rendelkező alperessel szembeni fizetési meghagyás esetében. Az Európai Unióban az alperesre vonatkozó joghatóságot az 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján kell meghatározni.
1.2 Illetékes bíróság
A gyorsított fizetési meghagyásos eljárások iránti kérelmeket a Pärnu megyei bíróság Haapsalu bíróságának (Pärnu Maakohtu Haapsalu kohtumaja) fizetési meghagyásokkal foglalkozó részlegéhez kell benyújtani.
1.3 Formai követelmények
1.3.1 Kötelező-e formanyomtatvány használata? (Ha igen, hol szerezhető be a nyomtatvány?)
A fizetési meghagyás esetében a gyorsított eljárást elektronikus formában folytatják le, ezért az ilyen eljárás iránti kérelmeket csak a nyilvános elektronikus fájlkezelő portálon, vagy az információs rendszerek adatcsere-felületén (X-tee) keresztül lehet a bírósághoz benyújtani.
A kérelmeket az elektronikus fájlkezelő-rendszeren (E-toimik) keresztül lehet benyújtani az alábbi weboldalon: https://www.e-toimik.ee/
A polgári perrendtartás 485. szakaszának (2) bekezdése értelmében a fizetési felszólításhoz mellékelt formanyomtatványon vagy egyéb formában ellentmondás nyújtható be. A formanyomtatványok az Igazságügyi Minisztérium (Justiitsministeerium) honlapján is elérhetők: http://www.just.ee/et/eesmargid-tegevused/maksekasumenetlus-ja-e-toimik.
1.3.2 Kötelező-e az ügyvédi képviselet?
Nem kötelező képviselőt kijelölni.
1.3.3 Milyen részletességgel kell leírnom a követelés alapját?
Fizetési meghagyás esetén a gyorsított eljárás alkalmazása iránti kérelemnek tartalmaznia kell a követelés jogalapját képező körülmények, valamint a kérelmező által a követelés alátámasztása érdekében beterjesztendő bizonyítékok rövid leírását. A követelésnek tényeken kell alapulnia, és azt igazoló dokumentumokkal kell alátámasztani. A követelés egyértelműen megalapozatlannak minősül, ha a fizetési meghagyás alapjaként a kérelemben feltüntetett körülményeket tekintve a követelés jogilag nem teljesíthető.
1.3.4 Be kell-e nyújtanom a követelésre vonatkozó írásos bizonyítékot? Ha igen, milyen dokumentumok fogadhatók el bizonyítékként?
Nem szükséges okirati bizonyítékokat csatolni a követelés benyújtásának alátámasztására. Ugyanakkor a kérelemnek tartalmaznia kell annak a bizonyítéknak a rövid leírását, amelyet a kérelmező be tudna terjeszteni a követelés alátámasztására.
1.4 A kérelem elutasítása
A bíróság a fizetési meghagyásos ügyben gyorsított eljárás alkalmazása iránti kérelmet elutasítja, amennyiben:
- a polgári perrendtartás értelmében a konkrét fizetési követelés tekintetében nincs lehetőség gyorsított eljárásra;
- a kérelem nem felel meg a polgári perrendtartásban meghatározott követelményeknek;
- ha a fizetési felszólítást nem kézbesítették az adósnak észszerű időn belül és az nem kézbesíthető hirdetmény útján, valamint a kérelmező ellentmondás bejelentése esetére kifejezetten kérte az eljárás megszüntetését;
- a kérelmező az előírt határidőn belül nem tájékoztatja a bíróságot az eljárásban részt vevő fél részére történt kézbesítés eredményéről;
- az eljárás felfüggesztésére okot adó körülmény válik nyilvánvalóvá.
1.5 Jogorvoslat
A bíróságnak a fizetési meghagyásos ügyben gyorsított eljárás alkalmazása iránti kérelmet elutasító határozata ellen nincs helye fellebbezésnek. A kérelem elutasítása nem korlátozza a kérelmező azon jogát, hogy kereseti kérelmet vagy gyorsított fizetési meghagyásos eljárás iránti kérelmet nyújtson be.
1.6 Ellentmondás
Az adós 15 napon belül, vagy, a fizetési javaslat külföldön történő kézbesítése esetén 30 napon belül kifogást nyújthat be a követelés vagy annak egy része ellen a fizetési javaslatot kibocsátó bírósághoz.
Az ellentmondás a fizetési felszólításhoz mellékelt formanyomtatványon vagy egyéb formában nyújtható be. Az ellentmondáshoz bizonyítékokat nem kell csatolni.
1.7 Az ellentmondás joghatása
Ha az adós az előírt határidőn belül kifogást nyújt be a fizetési javaslattal szemben, az a bíróság, amelyik a fizetési javaslatot készítette, folytatja az ügy tárgyalását, vagy a gyorsított eljárás iránti kérelemben megjelölt bíróság elé, illetve az érintett felek együttes kérelmében megjelölt bíróság elé utalja az ügyet. Lakás tulajdonjogával vagy közös tulajdonnal kapcsolatos kérdésekben a kérvény alapján indított eljárások folytatódnak, kivéve, ha a kérvényező eljárási cselekmény elvégzését vagy az eljárás megszüntetését kérte. A keresetet abban az időpontban kell benyújtottnak tekinteni, amikor a fizetési meghagyás tekintetében a gyorsított eljárás alkalmazása iránti kérelmet benyújtják.
Ha a kérelmező kifejezetten kérte az eljárás megszüntetését ellentmondás benyújtása esetén, az eljárást megszüntetik.
Ha az adós a fizetési meghagyás ellen benyújtott ellentmondásban részben elismeri a kérelmező követelését, az ügyben eljáró bíróság határozati úton fizetési felhívást bocsát ki az adós által elismert összegre, a fizetési meghagyásban vagy keresetben követelt fennmaradó összeg tárgyában pedig folytatja az eljárást.
1.8 Az ellentmondás hiányának joghatása
1.8.1 Mit kell tenni ahhoz, hogy végrehajtható határozat szülessen?
Ha az adós nem fizeti meg a fizetési felszólításban szereplő összeget és nem jelent be időben ellentmondást a fizetési meghagyással szemben, a bíróság határozati úton fizetési meghagyást bocsát ki a behajtandó összegre.
1.8.2 Ez a határozat jogerős, vagy az alperes még élhet jogorvoslattal a határozat ellen?
A fizetési meghagyáson tájékoztatni kell az adóst arról, hogy joga van 15 napon belül, vagy a fizetési meghagyás külföldre történő kézbesítése esetén 30 napon belül fellebbezni a határozat ellen. Tájékoztatni kell az adóst arról is, hogy a határozat ellen csak az alábbi körülmények egyikének fennállása esetén nyújtható be fellebbezés:
- a fizetési meghagyást nem aláírás ellenében történő személyes átvétellel vagy elektronikus úton kézbesítették, és a kézbesítés adós önhibáján kívül álló okból nem történt meg időben, és ezért az adós nem tudta időben bejelenteni az ellentmondást;
- az adós önhibáján kívül nem tudta időben bejelenteni az ellentmondást a fizetési meghagyással szemben;
- a gyorsított fizetési meghagyásos eljárás előfeltételei nem teljesültek, vagy a gyorsított fizetési meghagyásos eljárás feltételeit valamely más módon megsértették, vagy a követelés, amellyel összefüggésben a gyorsított eljárást kérik, egyértelműen megalapozatlan.
Az adós jogi képviselője vagy egyetemes jogutódja fellebbezést nyújthat be a fizetési meghagyás ellen legkésőbb 2 hónappal az után, hogy tudomást szerzett róla, amennyiben nyilvánvalóvá vált, hogy a bírósági határozathozatal idején fennálltak a felfüggesztési okok, de a bíróságnak azokról nem volt vagy nem lehetett tudomása. A végzés ellen a fent ismertetett körülmények valamelyikének fennállása alapján lehet fellebbezéssel élni.
