Az átmeneti időszak vége előtt indított, folyamatban lévő polgári eljárásokat az uniós jog alapján fogják lefolytatni. Az európai igazságügyi portálon 2024 végéig még olvashatók lesznek az Egyesült Királyságra vonatkozó releváns információk, az országgal kötött kölcsönös megállapodás alapján.

Európai fizetési meghagyás

Anglia és Wales
Tartalomszolgáltató:
European Judicial Network
Európai Igazságügyi Hálózat (polgári és kereskedelmi ügyek)

1 Fizetési meghagyásos eljárás létezése

Angliában és Walesben nincsen teljes egészében a fizetési meghagyásos ügyeknek szentelt konkrét eljárás; olyan eljárás van, amelyben a felperes javára mulasztási ítéletet hozhatnak. Az európai fizetési meghagyás az Unión belüli, határokon átnyúló jogviták eseteiben áll rendelkezésre.

1.1 Az eljárás alkalmazási köre

A mulasztási ítélethozatali eljárás Angliában és Walesben a rendes polgári bírósági eljárások részét képezi. Azt követően, hogy a felperes kereseti kérelmet nyújt be (lásd: Hogyan kell eljárni? - Anglia és Wales), az alperes a keresetlevélről szóló értesítés kézhezvételétől számított 14 napon belül köteles válaszolni. Ha az alperes nem terjeszt elő védekezést a keresetlevéllel szemben, a felperes kérheti a bíróságtól, hogy hozzon „mulasztási” ítéletet (azaz olyan határozatot, amely szerint az alperesnek azért kell az összeget megfizetnie, mert nem érkezett válasz). A felperes ezt köteles a 14 nap elteltét követően lehető leghamarabb megtenni. Amíg a bíróság nem kapja meg az ítélethozatal iránti kérelmet, az alperesnek még lehetősége van védekezést előterjeszteni. Ha a bíróság a felperes kérelmét megelőzően kapja meg az alperes védekezését, e védekezés elsőbbséget fog élvezni, még ha késve terjesztik is elő.

Ha a felperes a védekezés előterjesztésére nyitva álló határidő lejártától számított hat hónapon belül nem kéri az ítélet meghozatalát, az eljárást „felfüggesztik” (azaz leállítják vagy megakasztják), és az egyetlen lépés, amelyet a felperes megtehet, az az, hogy a bírótól a felfüggesztés megszüntetését kéri.

1.1.1 Milyen fajta igények esetében alkalmazható ez az eljárás (pl. csak pénzbeli követelésekre, csak szerződéses követelésekre stb.)?

A mulasztási ítélet Angliában és Walesben a polgári bíróságok előtt az ügyek/perek szinte összes típusában meghozható. Nem korlátozódik a pénzügyi és szerződéses követelésekre. Amíg azt a bíróságra vonatkozó szabályozás (nevezetesen a Civil Procedure Rules) kifejezetten ki nem zárja, a felperes Angliában és Walesben a mulasztási ítélet meghozatalát bármely polgári perben kérheti, kivéve az áru szállítására vonatkozó követelés tekintetében, amely esetben a megállapodást a fogyasztói hitelről szóló 1974. törvény (Consumer Credit Act 1974) szabályozza.

A mulasztási ítélet meghozatalához az szükséges, hogy a felperes az eljárási követelményeknek megfelelően beszerzett bizonyítékot terjesszen elő, valamint, hogy az alperes ne tegyen eleget ezen eljárási követelményeknek.

A Civil Procedure Rules (polgári perrendtartás) 8. része a követelés érvényesítésére alternatív eljárás lefolytatását teszi lehetővé azokban az esetekben, amelyekben a felperes olyan kérdésben kéri a bíróság döntését, amely valószínűleg nem érinti a jogvita alapját képező lényeges tényt, vagy amikor ezen eljárás meghatározott esetekben biztosított. Ilyen körülmények között mulasztási ítélet nem áll rendelkezésre.

1.1.2 Van-e felső határa a követelés értékének?

A követelés összegét illetően nincsen felső értékhatár.

1.1.3 Szabadon választható vagy kötelező az eljárás alkalmazása?

A fentiekben említetteknek megfelelően a mulasztási eljárás az általános polgári eljárás részét képezi. Számos más tagállamtól eltérően nem külön eljárás. Ezen eljárás alkalmazása szabadon választható abban az értelemben, hogy a mulasztási ítéletet nem automatikusan hozzák meg, ha az alperes a vonatkozó határidőn belül nem terjeszt elő érdemi védekezést. E határidő egyértelműen szerepel az alperes részére kézbesített keresetlevélen. A mulasztási ítélet meghozatalához a felperesnek mulasztási ítélet iránti kérelmet vagy keresetet kell előterjesztenie. Alternatív megoldásként a felperes úgy is dönthet, hogy nem terjeszt elő keresetlevelet.

1.1.4 Alkalmazható-e az eljárás, ha az alperes másik tagállamban vagy harmadik országban lakik?

A különböző tagállamokban letelepedett vállalkozások és magánszemélyek közötti jogvitákat különböző jogszabályok szabályozzák, amelyek közül a legfontosabb a Brüsszel I. rendeletként ismert polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 44/2001/EK tanácsi rendelet.

Az európai fizetési meghagyás az Unión belüli, határokon átnyúló ügyekben megkönnyíti a hitelezők számára a nem vitatott (azaz elismert) pénztartozások behajtását; az eljárás a meglévő eljárások alternatíváját jelenti.

1.2 Illetékes bíróság

A mulasztási ítéletet mind a megyei bíróság (County Court), mind a felsőbíróság (High Court) hozhat. A felperes azon bíróságnál kérelmezheti, amelynél keresetét benyújtotta. E bíróság ezt követően ellenőrizheti, hogy az alperes nem küldött-e vissza átvételi elismervényt vagy nem terjesztett-e elő védekezést, és hogy az ezen irat előterjesztésére vonatkozó határidő lejárt-e.

Az eljárásra Anglia és Wales általános bírósági illetékességi szabályai vonatkoznak (lásd a „Joghatóság” részt). Összefoglalva, a 100 000 GBP alatti követelés (személyi sérüléssel kapcsolatos ügyekben 50 000 GBP alatti követelés) esetében az eljárás a megyei bíróság előtt indul, ha a felperes más tanácsot nem kap. A 10 000 GBP alatti követelések a kis értékű ügyekre irányadó eljárás szerint elintézhetők a megyei bíróság előtt, amely a vitarendezésre egyszerű és kötöttségeket nélkülöző módot biztosít, amelyben gyakran még ügyvéd közreműködésére sincs szükség. A 100 000 GBP-t meghaladó bármely követelés érvényesíthető a felsőbíróság vagy a megyei bíróság előtt. Az ügy jellege és összetettsége határozza meg, hogy melyik bíróság illetékes.

Az ezen bíróságokra irányadó, mulasztási ítélettel kapcsolatos eljárási szabályokra vonatkozó további információk az Igazságügyi Minisztérium honlapján találhatók.

1.3 Formai követelmények

A fentiekben felsorolt követelményeken felül – azaz, hogy a felperes a kereseti kérelem előterjesztése során köteles a megfelelő eljárásokat betartani, és hogy az alperes az előírt határidőn belül nem terjesztett elő védekezést – a mulasztási ítélet meghozatalára vonatkozó formai követelmények a követelés típusától függnek.

Általános értelemben, ha a követelés meghatározott összegre irányul, a felperesnek elegendő mulasztási ítélet iránti kérelmet előterjeszteni. Az ilyen kérelmeket a bíró helyett általában inkább a bíróság adminisztratív személyzete bírálja el. Ilyen esetekben a bírósági személyzet ellenőrzi, hogy az alperes nem küldött-e vissza átvételi elismervényt vagy nem terjesztett-e elő védekezést, hogy a vonatkozó határidők lejártak-e, és hogy a felperes benyújtotta-e a bírósághoz a szükséges bizonyítékokat.

Ha a követelés nem meghatározott összegre vonatkozik, a felperes köteles a bírósághoz kérelmet benyújtani. Ilyen esetekben a bíró megvizsgálja az ügyet. A bíró elbírálja, hogy szükséges-e bírósági tárgyalás, és hogy a felperes a bíró felperest megillető pénzösszeg meghatározására vonatkozó döntésének elősegítése érdekében mit köteles rendelkezésre bocsátani, azaz milyen bizonyítékokat kell benyújtania.

1.3.1 Kötelező-e formanyomtatvány használata? (Ha igen, hol szerezhető be a nyomtatvány?)

A követelés mindkét típusa esetében kötelező a formanyomtatvány használata.

Ha a követelés meghatározott összegre vonatkozik, és a bíróság befogadta a kérelmet, a bíróság a felperes részére elküldi az N205A - eljárás megindításáról szóló értesítés (meghatározott összeg) formanyomtatványt. E formanyomtatvány egy részét a mulasztási ítélet kérelmezéséhez a felperesnek kell kitöltenie és visszaküldenie a bíróságnak abban az esetben, ha az alperes az előírt határidőn belül nem terjeszt elő védekezést. A formanyomtatvány kitöltési segítségként útmutató megjegyzéseket tartalmaz.

A formanyomtatvány kitöltését megelőzően a felperesnek alaposan meg kell fontolnia, hogy miként szeretné, hogy az alperes megfizesse a tartozását. A felperes lehet, hogy azt szeretné, hogy a pénzt haladéktalanul fizessék ki, azonban valószínűbb, hogy megkapja, ha az alperesnek lehetővé teszi, hogy bizonyos idő alatt részletekben fizessen. Ez az alperes körülményeitől fog függni.

Ha a felperes a követelését a Money Claim Online alkalmazásával terjesztette elő, a mulasztási ítélet iránti kérelem online is benyújtható a bírósághoz.

Ha a követelés nem meghatározott összegre irányul, a felperesnek a követelés befogadásakor a bíróságtól az N205B - eljárás megindításáról szóló értesítés (nem meghatározott összeg) formanyomtatványt kell megkapnia. E formanyomtatvány tartalmaz egy olyan részt, amelyben a felperes kérheti a bíróságtól, hogy hozzon végzést arról, hogy az alperes „felel” (felelős) a követelésért. A bíróság el fogja dönteni, hogy az alperesnek mennyit kell fizetnie. Ezt hívják „a bíróság által eldöntendő összegre vonatkozó ítélet meghozatalának”.

Az ügyek bizonyos típusai esetében keresetet kell előterjeszteni ahhoz, hogy a bíró megállapítsa, hogy hozható-e mulasztási ítélet. Idetartoznak azok az ügyek, amelyeknél a kereseti kérelmet másik joghatóság területén tartózkodó alperesnek kell kézbesíteni, és amelyeknél az állam, a korona vagy polgári eljárások alóli mentességet élvező személy vagy szervezet az alperes. Akkor is szükséges a kereset, ha a követelés gyermek vagy beteg ellen irányul, illetve ha az az egyik házastárs másik házastárssal szembeni, jogellenes károkozásból fakadó igénye. Ilyen esetekben az N244 formanyomtatványt (Application Notice) kell használni.

Számos bírósági formanyomtatvány, köztük az N244, az Igazságügyi Minisztérium honlapján érhető el. Az összes formanyomtatvány bármelyik angliai vagy walesi bíróságon elérhető.

1.3.2 Kötelező-e az ügyvédi képviselet?

A perek valamennyi típusa esetében elmondható, hogy senki nem köteles ügyvéd tanácsát kérni, illetve nem kötelező az ügyvédi képviselet. Főszabályként azonban, ha követelése 5000 GBP-et meghaladó összegre vonatkozik, és különösen, ha bonyolult kérdéseket érint, javasolt ügyvéd segítségét igénybe venni. A jogi képviselet célszerűségével kapcsolatos további részletek a Bírósághoz fordulás oldalon találhatók.

1.3.3 Milyen részletességgel kell leírnom a követelés alapját?

Mivel a mulasztási ítélet iránti kérelem vagy kereset Angliában és Walesben a rendes polgári bírósági eljárások részét képezi, a felperesnek követelését általános módon kell előterjesztenie - Lásd a Bírósághoz fordulás oldalt. Általánosan fogalmazva, a kereseti kérelemnek tartalmaznia kell a felek adatait, a követelés rövid összefoglalását, és, ha lehetséges, a követelés tárgyát képező pénzösszegre vonatkozó nyilatkozatot, valamint azt, hogy a behajtani kívánt összeg a következő sávok valamelyikébe esik-e:

  • legfeljebb 10 000 GBP
  • meghaladja a 10 000 GBP-t, de nem éri el a 25 000 GBP-t
  • meghaladja a 25 000 GBP-t.

Személyes veszteség vagy személyi sérülés iránti kereseti kérelmekben a felperesnek meg kell adnia, hogy:

  • legfeljebb 1000 GBP
  • több mint 1000 GBP megtérítését kéri-e.

Ha a felperes nem tudja meghatározni a követelés értékét, úgy kell nyilatkoznia, miszerint „nem tudom megmondani, hogy milyen összeg megtérítését szeretném”. A formanyomtatvány útmutató megjegyzéseket tartalmaz mind a felperes, mind az alperes számára.

1.3.4 Be kell-e nyújtanom a követelésre vonatkozó írásos bizonyítékot? Ha igen, milyen dokumentumok fogadhatók el bizonyítékként?

A kereseti kérelmen felül a felperesnek meg kell adnia a követelés részleteit, köztük az alábbiakat:

  • a tényállás tömör leírása
  • arra vonatkozó nyilatkozat (adott esetben), hogy a felperes meghatározott típusú kártérítést kér.
  • a követelt kamat részletei
  • a bíróságra vonatkozó szabályozásban meghatározottaknak megfelelően bármely egyéb, az adott típusú követelés érdekében tisztázandó kérdés.

Ha a bírósági személyzet mulasztási ítéletet hozhat, meg kell győződnie arról, hogy a követelés adatait közölték-e az alperessel; hogy az alperes a vonatkozó határidőn belül nem terjesztett-e elő védekezést; és hogy az alperes nem teljesítette-e a követelést.

Amennyiben e követelmények teljesültek, a bírósági személyzet a felperes javára meghozza a mulasztási ítéletet, amely előírja az alperes számára a fizetendő összeget, a fizetési határidőt, és a címet, ahová a pénzt el kell juttatni. Az ítélet egy-egy példányát el kell küldeni a felperesnek és az alperesnek.

Ha a fentieknek megfelelően bíró hoz határozatot, akkor, ha a követelés nem meghatározott összegre vonatkozik, dönthet úgy, hogy tárgyalás szükséges, vagy, hogy további bizonyítékra van szükség. Ezt nevezik utasításnak. Azt követően, hogy a bíró határozatot hozott, a felperes és az alperes részére kézbesítik azt. A bíró úgy rendelkezhet, hogy a követelést a kis értékű követelések eljárási rendjébe osztja be; vagy rendelkezhet úgy, hogy a követelés tekintetében záró meghallgatást tart.

A záró meghallgatáson a bíró: részletesebb utasításokat ad például a szükséges iratok és bizonyítékok tekintetében, ami segít a bírónak abban, hogy végleges döntést hozzon az összegről; vagy meghatározza az alperes által fizetendő összeget, ha egyszerű ügyről van szó, amelyhez nem szükséges hosszabb meghallgatás.

Az, hogy mi fog történni, a kártérítés valószínű összegétől függ; attól, hogy az alperes várhatóan vitatja-e a kártérítés összegét; és attól, hogy a bíró úgy gondolja-e, hogy a meghallgatáson a végső döntéshez az ügyiratok között elegendő bizonyíték áll rendelkezésre.

A bíró a végső döntés meghozatala érdekében általában nem fog záró meghallgatást tartani, ha bírósághoz benyújtott írásbeli bizonyítékot a záró meghallgatás kitűzött időpontját legalább három nappal megelőzően nem küldték meg az alperesnek.

A záró meghallgatást követően a bírósági személyzet rögzíti, hogy a bíró mit állapít meg a végzésben. Másolatokat kell a felperes és az alperes részére küldeni.

A fentieken felül, ha az alperes nem Angliában és Walesben lakik, a bíróságnak a vonatkozó nemzetközi megállapodás, stb. alapján magának kell meggyőződnie arról, hogy a követelés a hatáskörébe tartozik-e; hogy más bíróság nem rendelkezik kizárólagos hatáskörrel; és hogy a keresetet megfelelően kézbesítették-e.

1.4 A kérelem elutasítása

A bíróság a mulasztási ítélet iránti kérelmet vagy keresetet el fogja utasítani, amennyiben a felperes nem tartotta be a bíróságra vonatkozó szabályozást. Például ha a kereseti kérelem részletei vagy annak kézbesítése nem felel meg a polgári perrendtartásnak (Civil Procedure Rules), a bíróság nem fog mulasztási ítéletet hozni. A bíróság akkor is el fogja utasítani a mulasztási ítélet iránti keresetet, ha a felperes nem terjeszti elő a bíróság meggyőzéséhez szükséges bizonyítékokat (lásd fent). Amennyiben ezen eljárási követelményeket betartják, az, hogy a bíróság a mulasztási ítélet meghozatalát megelőzően megvizsgálja-e a követelés megalapozottságát, attól függ (lásd fent), hogy a követelés meghatározott vagy nem meghatározott összegre vonatkozik-e, vagy hogy olyan követeléstípusba tartozik-e, amelyet a bíró csak kereset alapján bírálhat el (lásd az 1.3. pontot).

1.5 Jogorvoslat

A mulasztási ítélet meghozatalának elutasítására csak annak eredményeképpen kerül sor, hogy a felperes nem győzi meg a bíróságot arról, hogy a megfelelő eljárásokat követte. A felperes nem fellebbezheti meg ezt a döntést. Ha a bíróság megtagadja a mulasztási ítélet meghozatalát, a felperes a Civil Procedure Rules (polgári perrendtartás) eljárásaival és követelményeivel összhangban az alperessel szemben általában új kereseti kérelmet nyújthat be.

A helytelenül meghozott mulasztási ítélet az alperes kérelme alapján módosítható vagy hatályon kívül helyezhető. A kérelem előterjeszthető a következők érdekében: mulasztási ítélet módosítása (azaz kisebb összegre változtatása, ha a tartozás egy részét az ítéletet megelőzően kifizették), vagy hatályon kívül helyezése (azaz megsemmisítése).

Ha a felperes okkal azt feltételezi, hogy a kereset részletei a mulasztási ítéletet megelőzően nem jutottak az alperes tudomására, kérnie kell a bíróságtól, hogy helyezze hatályon kívül a javára hozott mulasztási ítéletet.

1.6 Ellentmondás

A mulasztási eljárás akkor áll rendelkezésre, ha az alperes az előírt határidőn belül nem terjeszt elő védekezést vagy nem ismeri el a követelést (lásd fent). Ha az alperes védekezést terjeszt elő, akkor az ügy rendes perként folytatódik.

Ha az alperes a mulasztási ítélet meghozatalát követően annak hatályon kívül helyezését vagy módosítását kéri, haladéktalanul kérnie kell ezt a bíróságtól. A bíróság megváltoztathatja vagy hatályon kívül helyezheti a mulasztási ítéletet, ha úgy véli, hogy az indokolt, vagy ha az alperesnek az ügy megnyerésére valódi esélye van.

1.7 Az ellentmondás joghatása

Ha az alperes az előírt határidőn belül érdemi védekezést terjeszt elő, az ügy a Bírósághoz fordulás oldalon leírtaknak megfelelően rendes perként folytatódik.

Mivel a mulasztási ítélet rendszere a rendes polgári eljárás részét képezi, ilyen átalakítás Angliában és Walesben nem lehetséges. Ugyanakkor, ha a mulasztási ítéletet a sikeres megtámadást követően hatályon kívül helyezik, az ügy újból folytatódhat, vagy az alperes lehetőséget kap arra, hogy érdemi védekezést terjesszen elő. Azt, hogy mi fog történni, a bíró az ügy körülményei alapján határozza meg.

1.8 Az ellentmondás hiányának joghatása

A mulasztási eljárás csak akkor áll rendelkezésre, ha az alperes az előírt határidőn belül nem terjeszt elő védekezést vagy nem ismeri el a követelést. Csak ezt követően terjeszthet elő a felperes mulasztási ítélet iránti kérelmet vagy keresetet.

1.8.1 Mit kell tenni ahhoz, hogy végrehajtható határozat szülessen?

A mulasztási ítélet arra vonatkozó döntés, hogy a felperes végrehajtást kezdeményezhet az alperessel szemben. Az ítélethozatal érdekében betartandó eljárásokat a fenti 1.3.4. pont mutatja be.

1.8.2 Ez a határozat jogerős, vagy az alperes még élhet jogorvoslattal a határozat ellen?

A fentieknek megfelelően az alperes kérheti a bíróságtól a mulasztási ítélet módosítását vagy hatályon kívül helyezését (azaz, hogy változtassa meg az ítélet rendelkezéseit, vagy egészében semmisítse azt meg). Ez nem tekinthető fellebbezésnek, mivel ugyanaz a bíróság bírálja el, amely az eredeti ügyet is elbírálta volna, ha az alperes védekezést terjesztett volna elő. A bíróság megváltoztathatja vagy hatályon kívül helyezheti a mulasztási ítéletet, ha úgy véli, hogy eljárási szabálytalanságra került sor, vagy ha az alperesnek az ügy megnyerésére valódi esélye van, vagy az indokolt.

Bármelyik fél fellebbezést nyújthat be a mulasztási ítéletet hatályon kívül helyező, vagy a hatályon kívül helyezést megtagadó határozat ellen, ehhez engedélyt kell szerezni a határozatot hozó bíróságtól vagy a fellebbviteli bíróságtól.

Kapcsolódó linkek

Igazságügyi minisztérium

Bírósági címek

Utolsó frissítés: 17/08/2021

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.