Upozorňujeme, že výchozí francouzština verze této stránky byla v nedávné době aktualizována. Na překladu do jazyka, ve kterém se vám stránka právě zobrazuje, zatím pracujeme.
K dispozici jsou již tyto aktualizované překlady
Swipe to change

Európai fizetési meghagyás

Belgie
Obsah zajišťuje
European Judicial Network
Evropská soudní síť (občanské a obchodní věci)

1 Fizetési meghagyásos eljárás létezése

Belgiumban létezik gyorsított eljárás a fizetési meghagyások vonatkozásában. Ez a Perrendtartás 1338–1344. szakaszában leírt egyszerű eljárás arra irányul, hogy bizonyos típusú ügyekben biztosítsák viszonylag kis összegek visszafizetését.

A gyorsított eljárásra az alábbi jogszabályok vonatkoznak: lásd a Szövetségi Igazságügyi Közszolgálat (Federale Overheidsdienst Justitie/Service Public Justice) honlapját:

  • Kattintson a Belgische Wetgeving/Législation belge (Belga törvényhozás) linkre.
  • Válassza ki a Gerechtelijk Wetboek/Code judiciaire (Perrendtartás) listaelemet a Juridische Aard/Nature juridique (A jog típusa) listából.
  • A Woorden/Mot(s) (Szavak) mezőbe írja be az alábbi számot: 664.
  • Kattintson az Opzoeking/Recherche (Keresés), majd a Lijst/Liste (Lista) gombra.
  • Kattintson a Detail/Détail (Részletek) gombra.

1.1 Az eljárás alkalmazási köre

1.1.1 Milyen fajta igények esetében alkalmazható ez az eljárás (pl. csak pénzbeli követelésekre, csak szerződéses követelésekre stb.)?

Csak pénzbeli követelések esetén alkalmazható.

1.1.2 Van-e felső határa a követelés értékének?

A Perrendtartás 1338. szakasza értelmében csak az 1 860 EUR összeget nem meghaladó követelések esetén alkalmazható ez az eljárás.

1.1.3 Szabadon választható vagy kötelező az eljárás alkalmazása?

Az eljárás alkalmazása teljes mértékben önkéntes.

1.1.4 Alkalmazható-e az eljárás, ha az alperes másik tagállamban vagy harmadik országban lakik?

Nem. A Perrendtartás 1344. szakasza értelmében a gyorsított eljárásra vonatkozó szabályok abban az esetben alkalmazandók, ha az adós rendelkezik lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel Belgiumban.

1.2 Illetékes bíróság

Ez az eljárás alkalmazható a békebíróságokon vagy a rendőrbíróságokon, amennyiben valamelyikük illetékességgel rendelkezik az ügyben. (A békebíróságok és a rendőrbíróságok illetékességének részleteihez lásd az Igazságszolgáltatási rendszerek című témakört.)

1.3 Formai követelmények

1.3.1 Kötelező-e formanyomtatvány használata? (Ha igen, hol szerezhető be a nyomtatvány?)

Nincs az eljárások kezdeményezéséhez használandó formanyomtatvány. A törvény azonban több feltételt is meghatároz a fizetési felszólításban és a kereseti kérelemben feltüntetendő információkra vonatkozóan.

Mielőtt bírósághoz fordulna, a felperesnek fizetési felszólítást kell küldenie az adósnak. Ezt a kötelezettséget a Perrendtartás 1339. szakasza írja elő. A fizetési felszólításra az adósnak kézbesített végrehajtói idézés vagy átvételi elismervényhez kötött ajánlott postai küldemény formájában kerülhet sor. Az 1339. szakasz azt is előírja, milyen információkat kell feltüntetni a felszólításban ahhoz, hogy jogilag érvényes legyen. A vonatkozó információk hiányában a felszólítás semmisnek minősül. Ezek az információk a következők:

  • a Perrendtartás gyorsított eljárásokra vonatkozó szakaszainak másolata;
  • felszólítás a levél elküldését vagy az adósnak történő kézbesítését követő 15 napon belül történő fizetésre;
  • a követelés összege;
  • annak a bíróságnak a megnevezése, amely a követelést kezelni fogja, ha az adós nem fizeti ki a követelést.

A felszólításban megállapított 15 napos időtartam lejáratától számított 15 napon belül kereseti követelés kerül benyújtásra a bírósághoz 2 példányban. A Perrendtartás 1340. szakasza rendelkezik arról, milyen információknak kell szerepelniük a kereseti kérelemben. A következőket kell feltüntetni:

  • dátum (év, hó, nap);
  • a felperes vezetékneve, keresztneve, foglalkozása és lakóhelye, illetve adott esetben a jogi képviselőjének vezetékneve, keresztneve, lakóhelye és státusza;
  • a követelés tárgya és a követelés összegének részletezése, ideértve a követelés részét képző tételek tételes felsorolását is, valamint a követelés alapja;
  • az eljáró bíróság megnevezése;
  • az ügyvéd és az érintett fél aláírása.

A felperes a belátása szerint azt is feltüntetheti a kérelemben, miért ellenzi a fizetés elhalasztását.

A kereseti kérelemhez mellékelni kell az alábbiakat:

  • a követelés alapját képező dokumentum fénymásolata;
  • a végrehajtói idézés másolata vagy az ajánlott levél és az átvételi elismervény másolata, vagy az eredeti levél az arra vonatkozó bizonyítékkal, hogy a címzett nem vette át a levelet vagy nem vette át azt a postán, valamint az arra vonatkozó nyilatkozat, hogy az adós a népesség-nyilvántartásban szereplő címen van bejegyezve.

1.3.2 Kötelező-e az ügyvédi képviselet?

A kereseti kérelmet el kell látni az ügyvéd aláírásával. A Perrendtartás 1342. szakasza azt is előírja, hogy a bírósági határozat másolatát rendes küldeményként továbbítják a felperes ügyvédjének. Egyedül ezek azok a jogi előírások teszik szükségessé, hogy a felperes ügyvédhez forduljon.

1.3.3 Milyen részletességgel kell leírnom a követelés alapját?

A kereseti kérelmet ésszerű mértékben részletezni kell. A Perrendtartás 1340. szakasza (1) bekezdésének 1) pontja előírja, hogy a kérelemben fel kell tüntetni a követelés tárgyát és részletezni kell a követelés összegét, ideértve a követelés részét képző tételek tételes felsorolását, valamint a követelés indokolását.

1.3.4 Be kell-e nyújtanom a követelésre vonatkozó írásos bizonyítékot? Ha igen, milyen dokumentumok fogadhatók el bizonyítékként?

Igen. Az 1338. szakasz értelmében a követelést az adós által készített írásos dokumentummal kell alátámasztani. A dokumentumban azonban nem kell szerepelnie az adósság elismerésének.

1.4 A kérelem elutasítása

A kérelem benyújtásától számított 15 napon belül a bíróság helyt ad a kereseti kérelemnek vagy elutasítja azt a zárt ülésen (chambre du conseil/raadkamer) hozott határozatával. A bíróság engedélyezheti a fizetés elhalasztását vagy részben helyt adhat a követelésnek (lásd a Perrendtartás 1342. szakaszát). A bíróság hozzáfér az adósság különböző összetevőivel kapcsolatos információkhoz, és dönthet úgy , hogy bizonyosakat közülük elutasít. Ez lehetővé teszi az időközben visszafizetett összegek figyelembevételét. A bíróság egyértelműen elutasíthatja a követelést, ha az nem felel meg az előírt feltételeknek (lásd a Perrendtartás 1338. és 1344. szakaszát).

Amennyiben a bíróság teljes egészében vagy részben helyt ad a követelésnek, a határozat a mulasztási határozattal azonos jogkövetkezménnyel jár.

A felperes ezután köteles kézbesíteni a bíróság határozatát az adósnak. Tekintve, hogy a felperes követelésének teljes egészében vagy részben helyet adó bírósági határozat a mulasztási határozattal azonos jogkövetkezménnyel jár, a semmisség terhe mellett 1 éven belül kézbesíteni kell az adósnak (lásd a Perrendtartás 806. szakaszát).

A Perrendtartás 1343. szakaszának (2) bekezdése előírja, hogy a határozat kézbesítéséről szóló feljegyzés a semmiség terhe mellett tartalmazza az alábbiakat:

  • a kereseti kérelem másolata;
  • az adós számára az ellentmondás benyújtására rendelkezésre álló határidő;
  • annak a bíróságnak az adatai, amelyhez az ellentmondás benyújtandó, valamint az ezzel kapcsolatos alaki követelmények.

Emellett figyelmeztetik az adóst, hogy ha nem jár el a megadott határidőn belül, minden elérhető jogorvoslati eszköz felhasználható, hogy visszafizettessék vele az érintett összeget. Ennek a figyelmeztetésnek a hiánya semmissé teszi a kézbesítésről szóló feljegyzést.

A határozat ideiglenesen nem végrehajtható (lásd a Perrendtartás 1399. szakaszának (2) bekezdését). A határozat végrehajtását ezért felfüggesztik arra az időszakra, amelyen belül ellentmondás vagy fellebbezés nyújtható be. A határozat azonban indokot szolgáltathat valamely ingatlan előzetes lefoglalására.

Amennyiben az adós nem nyújt be ellentmondást vagy fellebbezést a megadott határidőn belül, a határozat jogerőre emelkedik.

1.5 Jogorvoslat

A felperes által benyújtott fellebbezés

A felperes fellebbezési lehetőségeiről a Perrendtartás 1343. szakaszának (4) bekezdése rendelkezik. A felperes nem nyújthat be fellebbezést (appel/beroep) a kereseti kérelem elutasítása ellen, illetve abban az esetben, ha részben helyt adnak a kereseti kérelemnek. A felperes azonban rendes (nem gyorsított) eljárás keretében újra benyújthatja a követelését. Ha a bíróság részben helyt ad a követelésnek, és a felperes rendes eljáráshoz kíván folyamodni, a felperes csak akkor kérelmezheti rendes eljárás folytatását, ha még nem kézbesítette a határozatot az adósnak.

Az adós által benyújtott ellentmondás vagy fellebbezés

Az adós kétféleképpen tiltakozhat a határozat ellen: fellebbezést vagy ellentmondást nyújt be (a bírósági határozat a mulasztási határozatok jogkövetkezményével bír, ha a bíróság részben vagy egészben helyt ad a felperes követelésének: lásd a Perrendtartás 1343. szakaszának (1) bekezdését). Az eljárás kezdeményezésére mindkét esetben az ítélet kézbesítésétől számított 1 hónap áll rendelkezésre (lásd a Perrendtartás 1048. és 1051. szakaszát). Ezt a határidőt meghosszabbítják, ha az egyik fél nem rendelkezik lakóhellyel, tartózkodási hellyel vagy kézbesítési címmel Belgiumban.

Az ellentmondásokra és fellebbezésekre vonatkozó polgári jogi szabályok követendők a Perrendtartás 1343. szakasza (3) bekezdésének 2) pontjában megfogalmazott egyetlen kivétellel: az 1047. szakasszal ellentétben (amely értelmében végrehajtói idézést kell kézbesíteni), az ellentmondás benyújtható kérelem formájában a bíróság hivatalában az érintett felek és ügyvédek számának megfelelő példányszámban. A hivatalvezető ezt követően a bíróság által kiküldött levélben értesíti a felperest és az ügyvédjét az ellentmondásról.

Az ellentmondásra vonatkozó kérelemben a semmisség terhe mellett fel kell tüntetni az alábbiakat:

  • dátum (év, hó, nap);
  • az ellentmondást benyújtó személy vezetékneve, keresztneve, foglalkozása és lakóhelye;
  • a felperes vezetékneve, keresztneve és lakóhelye, valamint az ügyvédje neve;
  • a vitatott határozat;
  • az ellentmondással élő fél indokai.

Ezután a hivatalvezető beidézi a feleket a bíróság által kitűzött meghallgatásra.

1.6 Ellentmondás

A belga törvények nem adnak konkrétan lehetőséget ellenkérelem benyújtására.

Az adós információkat juttathat el a békebíróságra, ez azonban nem változtat a mulasztási határozat jellegén.

1.7 Az ellentmondás joghatása

Ahogy fent említettük, nincs lehetőség ellenkérelem benyújtására. A gyorsított eljárás attól függetlenül folytatódik, hogy az adós ellentmondással él-e a határozat ellen.

1.8 Az ellentmondás hiányának joghatása

Lásd az 1.7. kérdésre adott választ.

1.8.1 Mit kell tenni ahhoz, hogy végrehajtható határozat szülessen?

1.8.2 Ez a határozat jogerős, vagy az alperes még élhet jogorvoslattal a határozat ellen?

Utolsó frissítés: 13/11/2014

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Zpětná vazba

Formulář níže můžete použít k zaslání vašich připomínek týkajících se nové podoby portálu

.