Taking evidence by videoconference

The European Judicial Network in civil and commercial matters (EJN civil) has produced a set of factsheets that provide practical information on rules, procedures and technical facilities for videoconferencing between courts in different EU countries.

Council Regulation (EC) No 1206/2001, which covers cooperation between courts in different EU countries on the taking of evidence in civil and commercial cases, provides a general legal framework for the taking of evidence in another country than that of the court. However, each EU country has its own procedural laws in this area, so the details of the process vary according to the law of the country receiving a request for cooperation.

To make it easier for judicial authorities in different EU countries to work together and make full use of videoconferencing for the taking of evidence in another EU country, the European Judicial Network in civil and commercial matters (EJN civil) has produced a set of factsheets. These provide practical information on rules, procedures and technical facilities in different EU countries.

Please select the relevant country's flag to obtain detailed national information.

Last update: 21/02/2019

This page is maintained by the European Commission. The information on this page does not necessarily reflect the official position of the European Commission. The Commission accepts no responsibility or liability whatsoever with regard to any information or data contained or referred to in this document. Please refer to the legal notice with regard to copyright rules for European pages.

Bizonyításfelvétel videokonferencia révén - Belgium

1 Van-e lehetőség videokonferencia útján történő bizonyításfelvételre akár a megkereső tagállam bíróságának részvételével, akár közvetlenül e tagállam bírósága által? Ha igen, melyek a vonatkozó nemzeti eljárások vagy jogszabályok, amelyeket alkalmazni kell?

Igen, a bizonyításfelvétel mindkét módon lehetséges. Az eljárások eseti alapon alakultak ki; a belga jogszabályok nem tartalmaznak rendelkezéseket a videokonferenciáról, de nem is tiltják.

2 Vannak-e korlátozások a videokonferencia útján meghallgatható személyek tekintetében – például csak tanúk, vagy mások, mint például szakértők vagy felek is meghallgathatók ilyen módon?

Bizonyítás felvehető tanúktól és szakértőktől is. A gyakorlatban már a 17. cikk alapján is történt bizonyításfelvétel a felektől.

3 Milyen korlátozások vannak – ha vannak egyáltalán – a videokonferencia útján beszerezhető bizonyítéktípusok tekintetében?

Ebben a vonatkozásban a megkereső bíróság nemzeti jogszabályait kell alkalmazni. A kérelmezett bizonyításfelvétel nem sértheti a belga nemzeti jog alapelveit (17. cikk (5) bekezdésének (c) pontja).

4 Vannak-e korlátozások a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatás helyszíne tekintetében – pl. kötelező-e bíróságon tartani?

A videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatásnak nem kell bíróságon történnie.

5 Megengedett-e a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatások rögzítése, és ha igen, az ehhez szükséges berendezés rendelkezésre áll-e?

A megkereső bíróság a saját szabályainak megfelelően határozza meg, hogy a meghallgatást rögzítik-e, illetve teszi meg a szükséges intézkedéseket.

6 Milyen nyelven kell a meghallgatást lefolytatni: a) a 10–12. cikk szerinti kérelmek esetében; és b) ha a 17. cikk alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor?

a) kizárólag holland, francia vagy német nyelven (belga jog).

b) nincsenek nyelvi követelmények.

7 Ha tolmácsokra van szükség, ki köteles biztosítani őket mindkét meghallgatástípus esetében, és hol kell tartózkodniuk?

A megkereső bíróság biztosítja a tolmácsot és viseli a tolmácsolási költségeket. Videokonferencia során a tolmács rendszerint a megkereső bíróságon nyújtja szolgáltatásait. Annak azonban nincs semmilyen akadálya, hogy a tolmács ott legyen fizikailag jelen, ahol a tanú.

8 Milyen eljárás alkalmazandó a meghallgatáshoz szükséges intézkedésekre és a meghallgatandó személy időpontról és helyszínről történő értesítésére? A meghallgatás időpontjának meghatározása során mennyi időt kell biztosítani, hogy a meghallgatandó személy kellő időben értesüljön?

Ez a megkereső bíróság nemzeti jogának megfelelően kerül meghatározásra.

9 Milyen költségekkel jár a videokonferencia alkalmazása, és hogyan kell megfizetni azokat?

A költségeket a megkereső bíróság fizeti.

A telefonos kapcsolatot a megkereső bíróság kezdeményezi. Az esetleges útiköltséget is a megkereső bíróságnak kell fizetnie. A központi szerv erre felhívja a megkereső bíróság figyelmét, amikor a kérelem átvételét igazolja.

10 Milyen követelmények vonatkoznak, ha egyáltalán vannak ilyenek, annak biztosítására, hogy a megkereső bíróság által közvetlenül meghallgatott személy tájékoztatást kapjon arról, hogy a bizonyításfelvételre önkéntes alapon kerülhet csak sor?

A külföldi bíróság tájékoztatja a tanút a meghívóról, amelyben szerepel, hogy együttműködése önkéntes jellegű.

A központi hatóság felkéri a megkereső bíróságot, hogy a meghívót küldje meg részére mielőtt a „J” formanyomtatvány kiküldésre kerül. Ebben a meghívóban egyértelműen szerepelnie kell, hogy a személyt tájékoztatták a meghallgatáson való részvétel önkéntességéről.

11 Milyen eljárás létezik a meghallgatandó személy személyazonosságának ellenőrzésére?

Személyazonosító okmányok segítségével.

12 Milyen követelmények vonatkoznak az eskütételre, és a megkereső bíróságnak milyen információkat kell megadnia, ha a 17. cikk szerinti közvetlen bizonyításfelvétel során eskütételre van szükség?

Ez a megkereső állam jogának megfelelően történik.

13 Milyen intézkedések biztosítják azt, hogy a videokonferencia helyszínén jelen legyen egy kapcsolattartó személy, akivel a megkereső bíróság érintkezésbe léphet, és egy olyan személy, aki a meghallgatás napján rendelkezésre áll a videokonferencia-berendezés működtetése és az esetleges műszaki problémák megoldása céljából?

A központi szerv állományának egy tagja ideiglenesen felvállalja a koordinátor szerepét olyan gyakorlati ügyek egyeztetése céljából, mint a próbameghallgatás és a tényleges meghallgatás napja és időpontja.

Egy adminisztrátor/irodai alkalmazott felelős a rendszer be- és kikapcsolásáért.

14 Milyen további információra van szükség – ha van egyáltalán – a megkereső bíróságtól?

A további tájékoztatás iránti kérelmeket a központi szerv a meghallgatás előtt benyújtja a megkereső bíróságnak.

Utolsó frissítés: 24/02/2017

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata cseh nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Az oldal jelenleg a következő nyelveken olvasható.

Bizonyításfelvétel videokonferencia révén - Csehország

1 Van-e lehetőség videokonferencia útján történő bizonyításfelvételre akár a megkereső tagállam bíróságának részvételével, akár közvetlenül e tagállam bírósága által? Ha igen, melyek a vonatkozó nemzeti eljárások vagy jogszabályok, amelyeket alkalmazni kell?

Az eljárást a (polgári perrendtartásról szóló, módosított) 99/1963. törvény és – elsősorban – a kerületi, regionális és felső bíróságok belső és hivatali szabályairól szóló 505/2001. igazságügyi miniszteri utasítás is szabályozza.

Az 505/2001. igazságügyi miniszteri utasítás 10a. szakasza értelmében, a bírói tanács elnöke (egyesbíró) kép- és hangtovábbítást szolgáló műszaki berendezést („videotelefont”) használhat a tanú vagy a szakértő meghallgatására, amennyiben ez a személyek jogainak védelme vagy biztonságának garantálása szempontjából vagy más nyomós oknál fogva megfelelő és műszakilag lehetséges.

2 Vannak-e korlátozások a videokonferencia útján meghallgatható személyek tekintetében – például csak tanúk, vagy mások, mint például szakértők vagy felek is meghallgathatók ilyen módon?

Az 505/2001. igazságügyi miniszteri utasítás 11a. szakasza értelmében szakértőket és tanúkat is meg lehet hallgatni videotelefonon.

3 Milyen korlátozások vannak – ha vannak egyáltalán – a videokonferencia útján beszerezhető bizonyítéktípusok tekintetében?

A videotelefon kizárólag tanúk és szakértők meghallgatására alkalmazható.

4 Vannak-e korlátozások a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatás helyszíne tekintetében – pl. kötelező-e bíróságon tartani?

Ha egy bírói tanács elnöke (egyesbíró) beleegyezik a tanú vagy szakértő videotelefonon történő meghallgatásába, a hely ahol a tanúnak vagy szakértőnek a meghallgatásra meg kell jelennie feltüntetésre kerül az idézésben. Másként megfogalmazva, a meghallgatásnak megfelelő más helyszín (például az a hely, ahol a szakértők vagy tanúk jelen vannak, mint például egy kórház vagy laboratórium) is felhasználható.

5 Megengedett-e a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatások rögzítése, és ha igen, az ehhez szükséges berendezés rendelkezésre áll-e?

A tanú vallomásának összefoglalója rögzítésre kerül. A vallomás részeit szükséges lehet szó szerint rögzíteni. Alternatív módszer az egész vallomásnak egy hivatalos jegyzőkönyvvezető általi rögzítése vagy hangfelvétel, illetve kép- és hangfelvétel készítése, amennyiben létezik erre vonatkozó jogi rendelkezés vagy a bírói tanács elnöke (egyesbíró) úgy dönt, hogy ezek a módszerek alkalmazhatóak.

6 Milyen nyelven kell a meghallgatást lefolytatni: a) a 10–12. cikk szerinti kérelmek esetében; és b) ha a 17. cikk alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor?

Ha a tanú nem ismeri a nyelvet, amelyen a meghallgatás folyik, a 2/1993. alkotmánytörvény 37. cikkének (4) bekezdése szerint tolmács igénybevételére jogosult (az Alapjogok és Szabadságok Chartája). A polgári perrendtartásról szóló törvény 18. szakaszának (2) bekezdése értelmében a bíróság a nem cseh anyanyelvű félnek tolmácsot jelöl ki, amint az eljárás során nyilvánvalóvá válik ennek szükségessége.

7 Ha tolmácsokra van szükség, ki köteles biztosítani őket mindkét meghallgatástípus esetében, és hol kell tartózkodniuk?

A polgári perrendtartásról szóló törvény 18. szakaszának (1) és (2) bekezdése szerint a bíróság a feleknek azonos lehetőségeket köteles biztosítani a jogaik gyakorlására, valamint bármely nem cseh anyanyelvű fél számára tolmácsot kell kijelölnie, amint az eljárás során nyilvánvalóvá válik ennek szükségessége.

8 Milyen eljárás alkalmazandó a meghallgatáshoz szükséges intézkedésekre és a meghallgatandó személy időpontról és helyszínről történő értesítésére? A meghallgatás időpontjának meghatározása során mennyi időt kell biztosítani, hogy a meghallgatandó személy kellő időben értesüljön?

Amikor egy személynek a bíróság idézést kézbesít, a polgári perrendtartásról szóló törvény 51. szakaszának megfelelően jár el. Ha a jog vagy egy külön jogi szabályozás nem ír elő más követelményt az idézéssel kapcsolatosan, az idézésnek a következő információkat kell tartalmaznia: az ügyet, amelyben a személyt beidézik, a bírósági eljárás tárgyát, helyét és kezdési időpontját, az idézés okát, a beidézett személy minőségét az eljárásban, az idézett személy kötelezettségeit a bírósági eljárás során, és adott esetben az eljárás várható időtartamát. Az idézés kézbesíthető papír-alapú vagy elektronikus formában, sürgős esetben pedig telefonon vagy telefaxon. Ha egy tanú vagy szakértő meghallgatása videotelefonon történik, és a meghallgatandó személynek egy másik bírósági kerületben kell megjelennie, az a bíróság kézbesíti az idézést, amelyik bíróság kerületében a személynek a meghallgatáson meg kell jelennie, a megkereső bíróság pedig felkéri a másik bíróságot az együttműködésre e cselekmény teljesítésében (megkeresés). A polgári perrendtartásról szóló törvény 115. szakaszának (2) bekezdése értelmében, az idézést a feleknek oly módon kell kézbesíteni, hogy elegendő idejük legyen a felkészülésre (rendszerint legalább 10 nappal a meghallgatás napja előtt), kivéve, ha előzetes meghallgatás is van.

9 Milyen költségekkel jár a videokonferencia alkalmazása, és hogyan kell megfizetni azokat?

Videokonferencia alkalmazása közvetítési költségeket von maga után. Az információk továbbításáért annak a megkereső bíróságnak kell fizetnie, amelyik kezdeményezte a videokonferenciát.

10 Milyen követelmények vonatkoznak, ha egyáltalán vannak ilyenek, annak biztosítására, hogy a megkereső bíróság által közvetlenül meghallgatott személy tájékoztatást kapjon arról, hogy a bizonyításfelvételre önkéntes alapon kerülhet csak sor?

A polgári perrendtartásról szóló törvény 126. szakaszának (1) bekezdése értelmében bármely természetes személy, aki az eljárásban nem fél, köteles a bíróságon megjelenni amikorra beidézték és tanúként vallomást tenni. Kizárólag akkor tagadhatják meg személyek a vallomástételt, ha az büntetőeljárás kockázatának tenné ki őket vagy hozzájuk közel álló személyeket. A meghallgatás megkezdése előtt a tanúkat mindig tájékoztatják a tanúvallomásuk jelentőségéről, a jogaikról és kötelezettségeikről, valamint a hamis tanúzás jogi következményeiről.

11 Milyen eljárás létezik a meghallgatandó személy személyazonosságának ellenőrzésére?

A meghallgatás megkezdésekor a bíróság köteles a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 126. szakaszának (2) bekezdése szerint megbizonyosodni a tanú személyazonosságáról. Ez rendszerint úgy történik, hogy a tanútól a személyazonosító okmányának vagy útlevelének bemutatását kérik.

12 Milyen követelmények vonatkoznak az eskütételre, és a megkereső bíróságnak milyen információkat kell megadnia, ha a 17. cikk szerinti közvetlen bizonyításfelvétel során eskütételre van szükség?

A nemzetközi magánjogról szóló 91/2012. törvény 104. szakaszának (1) bekezdése értelmében a tanúk, szakértők és felek – amennyiben egy másik ország hatósága ezt kéri – meghallgathatók eskü alatt. A tanúk és a peres felek esetében az eskü a következőképpen hangzik: „Esküszöm, hogy a bíróság által feltett minden kérdésre teljes terjedelemben és a valóságnak megfelelően válaszolok, és nem hallgatok el semmit. Egy szakértő esetében az eskü a következőképpen hangzik: „Esküszöm, hogy az általam adott vélemény megfelel a legjobb tudásomnak és meggyőződésemnek.” Ha kiegészítő eskütételre kerül sor, az eskü szövege ennek megfelelően módosul.

13 Milyen intézkedések biztosítják azt, hogy a videokonferencia helyszínén jelen legyen egy kapcsolattartó személy, akivel a megkereső bíróság érintkezésbe léphet, és egy olyan személy, aki a meghallgatás napján rendelkezésre áll a videokonferencia-berendezés működtetése és az esetleges műszaki problémák megoldása céljából?

A videokonferencia előkészítése során megállapodás születik a megkereső és a megkeresett bíróság igényein alapuló konkrét intézkedésekről.

14 Milyen további információra van szükség – ha van egyáltalán – a megkereső bíróságtól?

A videokonferencia előkészítése során megállapodás születik a megkereső és a megkeresett bíróság igényein alapuló konkrét intézkedésekről.

Utolsó frissítés: 30/01/2019

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata német nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Az oldal jelenleg a következő nyelveken olvasható.

Bizonyításfelvétel videokonferencia révén - Németország

1 Van-e lehetőség videokonferencia útján történő bizonyításfelvételre akár a megkereső tagállam bíróságának részvételével, akár közvetlenül e tagállam bírósága által? Ha igen, melyek a vonatkozó nemzeti eljárások vagy jogszabályok, amelyeket alkalmazni kell?

A német polgári eljárások során a polgári perrendtartásról szóló törvény (ZPO ‑ Zivilprozessordnung) 128a. szakasza (2) bekezdésének első mondata értelmében a videokonferencia útján történő bizonyításfelvétel megengedett, amennyiben a felek erről megállapodnak. A meghallgatást kép- és hangformában egyidejűleg kell közvetíteni arra a helyre, ahol a tanú vagy szakértő a meghallgatás alatt tartózkodik és a tárgyalóterembe. Amennyiben a felek, jogi képviselők vagy tanácsadók felhatalmazást kaptak, hogy egy másik helyen tartózkodjanak, a meghallgatást kép- és hangformában erre a másik helyre is egyidejűleg közvetíteni kell. Ha a német bíróság a 1206/2001/EK rendeletnek megfelelő, beérkezett megkeresés („aktív” jogsegély) alapján folytat video meghallgatást, előfordulhat, hogy a ZPO 128a. szakaszát néhány módosítással kell alkalmazni, mivel a bizonyítást felvevő bíróság nem azonos az eljárást lefolytató, a közvetlen benyomásban érdekelt bírósággal. Amennyiben a megkereső bíróság a rendelet 17. cikke szerinti közvetlen bizonyításfelvételt kér („passzív” jogsegély), főszabály szerint a kommunikációs technológia alkalmazásával történő közvetlen bizonyításfelvétel iránti minden kérelmet el kell fogadni, és a ZPO 128a. cikkén túl is lehetséges a bizonyításfelvétel. A kérelmeket kizárólag a 17. cikk (5) bekezdésében felsorolt okból lehet elutasítani. A központi szerv azonban a közvetlen bizonyításfelvételre vonatkozóan a német jognak megfelelő feltételeket határozhat meg.

2 Vannak-e korlátozások a videokonferencia útján meghallgatható személyek tekintetében – például csak tanúk, vagy mások, mint például szakértők vagy felek is meghallgathatók ilyen módon?

A tanúk, szakértők és felek is meghallgathatók videokonferencia útján (a ZPO 182a. szakasza (2) bekezdésének első mondata).

3 Milyen korlátozások vannak – ha vannak egyáltalán – a videokonferencia útján beszerezhető bizonyítéktípusok tekintetében?

A német polgári eljárásjog szerint a bizonyításfelvétel történhet a tanúk, szakértők és felek videokonferencia technológia útján történő meghallgatásával (a ZPO 128a. szakaszának (2) bekezdése). Más videokonferencia útján történő bizonyításfelvétel (okiratok és szemrevételezés) nincs kifejezetten megengedve.

4 Vannak-e korlátozások a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatás helyszíne tekintetében – pl. kötelező-e bíróságon tartani?

A jog nem határozza meg, hogy a személynek hol kell lennie a meghallgatásakor. A német polgári eljárásjog szerint azonban annak a helynek, ahonnan közvetítenek a tárgyalóterembe, Németországban kell lennie.

5 Megengedett-e a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatások rögzítése, és ha igen, az ehhez szükséges berendezés rendelkezésre áll-e?

A ZPO 128a. szakasza (3) bekezdésének első mondata nem rendelkezik a videokonferencia meghallgatások rögzítéséről. Azonban a jogsegély keretei között történő bizonyításfelvétel rögzíthető a rendelet 17. cikke szerinti közvetlen bizonyításfelvétel során.

6 Milyen nyelven kell a meghallgatást lefolytatni: a) a 10–12. cikk szerinti kérelmek esetében; és b) ha a 17. cikk alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor?

a) A 10-12. cikk szerinti kérelmek esetében a meghallgatást németül kell lefolytatni. Amennyiben az eljárás által olyan személyek is érintettek, akik nem tudnak németül, tolmácsot kell alkalmazni. A tolmács alkalmazásától el lehet tekinteni, ha valamennyi érintett személy ismeri az adott idegen nyelvet.

b) A közvetlen bizonyításfelvétellel történő jogsegély esetében a megkereső bíróság határozza meg a meghallgatás nyelvét. A 17. cikk (4) bekezdése szerinti engedélyezést azonban a központi szerv felhasználhatja a közvetlen bizonyításfelvétel olyan feltételeinek meghatározására, mint például a tárgyalás vagy meghallgatás nyelve.

7 Ha tolmácsokra van szükség, ki köteles biztosítani őket mindkét meghallgatástípus esetében, és hol kell tartózkodniuk?

„Aktív” jogsegély esetén a jogsegélyt nyújtó német bíróság felel az eljárás lefolytatásáért és a bizonyításfelvételért. A bizonyításfelvételnél a német bíróságoknak tolmácsot kell alkalmazniuk, ha akár csak egy érintett személy nem tud németül. Azt, hogy a személy rendelkezik-e a szükséges német nyelvtudással, a bíróságnak ellenőriznie kell, függetlenül attól, hogy a felek kérték vagy sem. A bíróság szabadon választhatja ki a tolmácsot. A 17 cikk. szerinti „passzív” bizonyításfelvételnél a megkereső bíróság dönt arról, hogy szükség van-e tolmácsokra és, hogy mely tolmácsok kerülnek kiválasztásra. A 17. cikk (4) bekezdése szerint a központi szerv bizonyos feltételek mellett adhat engedélyt: előírhatja például, hogy alkalmazzanak tolmácsokat. E feltételek részeként a központi szerv azt is elrendelheti, hogy a bizonyításfelvétel német nyelven történjen.

8 Milyen eljárás alkalmazandó a meghallgatáshoz szükséges intézkedésekre és a meghallgatandó személy időpontról és helyszínről történő értesítésére? A meghallgatás időpontjának meghatározása során mennyi időt kell biztosítani, hogy a meghallgatandó személy kellő időben értesüljön?

Az aktív jogsegély esetében a tanúkat és szakértőket a megkeresett bíróság kezelőirodája informálisan beidézi, kivéve, ha a megkeresett bíróság a hivatalos kézbesítésről dönt. Amennyiben a bíróság a meghallgatás videokonferencia útján történő lefolytatását rendeli el, a közvetítendő vallomást tevő személyeket be kell idézni arra a helyszínre, ahonnan a közvetítés történik. Az idézésben meg kell nevezni a feleket, a meghallgatás tárgyát, a meghallgatás napját és a távolmaradás következményeit. Az idézésben pontosan részletezni kell a meghallgatás helyszínét és időpontját. Nincs meghatározva az előzetes értesítés konkrét ideje.

Ha a bizonyításfelvételt a megkereső bíróság a rendelet 17. cikke szerint közvetlenül folytatja le, a meghallgatott személyt a megkereső bíróságnak tájékoztatnia kell a meghallgatás időpontjáról és helyéről. Az időpont és hely rendszerint a német bíróságok elhelyezkedésétől függ (hol található a rendszer és mikor használható). A meghallgatás időpontja és helye ezért szorosan összefügg a központi szerv általi engedélyezéssel. Elvben nincs fix határidő; azonban azt a tényt, hogy a posta nemzetközi kézbesítései hosszabb időt vesznek igénybe, figyelembe kell venni.

Nincs rendelkezés, amely a tényleges videokonferencia tervezésével kapcsolatos külön eljárásra vonatkozna. A gyakorlatban rendszerint a központi szerv jelöl ki egy kapcsolattartó személyt azon a bíróságon, ahol a videokonferenciát lefolytatják. Ez a személy ezt követően meg tud válaszolni bármilyen gyakorlati kérdést.

9 Milyen költségekkel jár a videokonferencia alkalmazása, és hogyan kell megfizetni azokat?

A videokonferencia technológia alkalmazása a berendezések megvásárlásának, karbantartásának és üzemeltetésének költségeit vonja maga után. Ezeket a költségeket nem lehet a polgári eljárás által érintettekre terhelni. Távközlési díjak is felmerülnek. A megkeresett bíróság a távközlési díjak megtérítését kérheti a rendelet 18. cikke (2) bekezdésével együtt értelmezett 10. cikke (4) bekezdése alapján.

10 Milyen követelmények vonatkoznak, ha egyáltalán vannak ilyenek, annak biztosítására, hogy a megkereső bíróság által közvetlenül meghallgatott személy tájékoztatást kapjon arról, hogy a bizonyításfelvételre önkéntes alapon kerülhet csak sor?

A polgári ügyekben folytatott jogsegélyről szóló rendelet (ZRHO ‑ Rechtshilfeordnung für Zivilsachen) 64. cikkének (2) bekezdése szerint a megkereső bíróságnak tájékoztatnia kell a meghallgatandó személyt arról, hogy a meghallgatás önkéntes alapon történik.

11 Milyen eljárás létezik a meghallgatandó személy személyazonosságának ellenőrzésére?

Amennyiben kétség merül fel a bíróság által meghallgatandó személy azonosságát illetően, a bíróság köteles az eljárás bármely szakaszában azt ellenőrizni.

12 Milyen követelmények vonatkoznak az eskütételre, és a megkereső bíróságnak milyen információkat kell megadnia, ha a 17. cikk szerinti közvetlen bizonyításfelvétel során eskütételre van szükség?

Amennyiben a megkereső bíróság egy német bíróságtól a bizonyításfelvételt videokonferencia útján kéri, ez és ezáltal az eskütétel is a megkereső bíróság eljárási szabályai szerint történik. Mivel a közvetlen bizonyításfelvétel során információkat nyújtó személy együttműködése és így az eskütételben való együttműködése is mindenképpen önkéntes (továbbá a személyt erről hivatalosan tájékoztatni kell), a megkeresett államnak nincs lehetősége az eskütételre vonatkozó további követelményeket támasztania. A központi szervnek azonban minden esetben gondoskodnia kell a vallomástétel vagy meghallgatás esetleges tilalmának betartásáról, amelyről az információkat nyújtó személy (a német jog szerint) nem mondhat le. Erre példa a tilalom német köztisztviselők meghallgatására azon hatóság előzetes jóváhagyása nélkül, ahol dolgoznak, vagy a tilalom orvosok meghallgatására anélkül, hogy a titoktartási kötelezettségük alól feloldották volna őket.

Az érintett központi szerv határozza meg azt, hogy az eskütétel lehetséges-e és, hogy milyen információk szükségesek a megkereső bíróságtól. Az engedélyezésről való döntés során a központi szervnek kell biztosítania azt, hogy az információkat nyújtó személy vallomástételével szemben előírt esetleges tilalmat ne játsszák ki. A központi szerv ennél az oknál fogva például tisztázhatja a körülményeket, amelyek között az információkat nyújtó személy állítólag azok birtokába jutott. Például a német jog a német köztisztviselők vallomástételét azon hatóság előzetes jóváhagyásától teszi függővé, ahol dolgoznak.

13 Milyen intézkedések biztosítják azt, hogy a videokonferencia helyszínén jelen legyen egy kapcsolattartó személy, akivel a megkereső bíróság érintkezésbe léphet, és egy olyan személy, aki a meghallgatás napján rendelkezésre áll a videokonferencia-berendezés működtetése és az esetleges műszaki problémák megoldása céljából?

Az igazságszolgáltatási rendszer szövetségi szinten szervezett és az érintett Land igazságügyi igazgatásának felelősségi körébe tartozik. Ez azt jelenti, hogy nemzeti szinten ebben a kérdésben nincsenek irányadó szabályok, és a bizonyításfelvételi eljárást az érintett Land igazságügyi igazgatása folytatja le és hajtja végre. Az eljárások ezért jelentősen eltérhetnek a Länder-ben. A gyakorlatban az eljárási szabályokat azok a tartományi fellebbviteli bíróságok fogalmazzák meg, amelyek joghatósága alatt a megkeresett bíróság található.

14 Milyen további információra van szükség – ha van egyáltalán – a megkereső bíróságtól?

A külföldről kapott, 1206/2001/EK rendelet szerinti bizonyításfelvétel iránti kérelmeknek és tájékoztatásoknak német nyelven kell lenniük, vagy egy német nyelvű fordítást kell azokhoz csatolni (a ZPO 1075. szakasza).

Utolsó frissítés: 01/06/2017

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata észt nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Az oldal jelenleg a következő nyelveken olvasható.

Bizonyításfelvétel videokonferencia révén - Észtország

1 Van-e lehetőség videokonferencia útján történő bizonyításfelvételre akár a megkereső tagállam bíróságának részvételével, akár közvetlenül e tagállam bírósága által? Ha igen, melyek a vonatkozó nemzeti eljárások vagy jogszabályok, amelyeket alkalmazni kell?

Igen, van lehetőség videokonferencia útján történő bizonyításfelvételre. A polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő, a tagállamok bíróságai közötti együttműködésről szóló 1206/2001/EK tanácsi rendelet 10. cikkének (4) bekezdése rendelkezik a videokonferencia alkalmazásának kérelmezéséhez való jogról. A videokonferencia a rendelet 17. cikke szerint is alkalmazható a bizonyításfelvételre; a központi szerv vagy a hatáskörrel rendelkező hatóság köteles elősegíteni a kommunikációs technika - például videokonferenciák és telekonferenciák - alkalmazását. Az észt bíróságok rendelkeznek a videokonferenciákhoz szükséges berendezésekkel. A polgári perrendtartásról szóló törvény 15. szakaszának (6) bekezdése szerint (online A link új ablakot nyit megitt elérhető), e törvény rendelkezései az Európai Unió tagállamainak bíróságaitól származó kérelmek alapján az Észtországban történő bizonyításfelvételben nyújtott segítségre vonatkoznak, amennyiben a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő, a tagállamok bíróságai közötti együttműködésről szóló 1206/2001/EK tanácsi rendelet rendelkezései nem írnak mást elő. A törvény 15. szakaszának (5) bekezdése szerint amennyiben törvény vagy nemzetközi megállapodás másként nem rendelkezik, egy észt bíróság valamely külföldi bíróság kérelmére eljárási cselekmény teljesítése során akkor nyújt eljárási segítséget, ha az észt jog értelmében a kért eljárási cselekmény az észt bíróság joghatósága alá tartozik és törvény nem tiltja. Az eljárási cselekmény a külföldi állam joga alapján is teljesíthető, ha ez szükséges az eljárásnak a külföldi államban történő lefolytatásához és az eljárás résztvevőinek érdekeit nem sérti. A távmeghallgatás formájában tartott bírósági üléseket a törvény 350. szakasza szabályozza. Nem vonatkoznak külön rendelkezések vagy korlátozások egy videokonferenciának az 1206/2001/EK rendelet szerint történő lefolytatására, ideértve egy távmeghallgatásnak a rendelet 17.cikke szerint valamely másik tagállam megkereső bírósága által történő közvetlen lefolytatását is.

2 Vannak-e korlátozások a videokonferencia útján meghallgatható személyek tekintetében – például csak tanúk, vagy mások, mint például szakértők vagy felek is meghallgathatók ilyen módon?

A polgári perrendtartásról szóló törvény 350. szakaszának (1) bekezdése szerint egy távmeghallgatás formájában tartott bírósági ülés résztvevőjének lehetősége nyílik az eljárási cselekmények valós időben történő teljesítésére, azaz eskü alatt nyilatkozatot tehet vagy a kereset alapján indult eljárásban eskü nélkül tehet nyilatkozatot; a 350. szakasz (2) bekezdése szerint tanút vagy szakértőt is meg lehet hallgatni távmeghallgatás formájában.

Vagyis az eljárásban résztvevő a távmeghallgatás útján eskü alatt nyilatkozatot tehet, illetve egy kereset alapján indult eljárásban eskü nélkül tehet nyilatkozatot, továbbá tanút vagy szakértőt is meg lehet hallgatni a távmeghallgatás során.

3 Milyen korlátozások vannak – ha vannak egyáltalán – a videokonferencia útján beszerezhető bizonyítéktípusok tekintetében?

Lásd az előző kérdésre adott választ.

4 Vannak-e korlátozások a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatás helyszíne tekintetében – pl. kötelező-e bíróságon tartani?

A polgári perrendtartásról szóló törvény 350. szakaszának (1) bekezdése szerint a bíróság az ülést távmeghallgatás formájában is megszervezheti oly módon, hogy az eljárás résztvevőjének, képviselőjének vagy tanácsadójának lehetősége nyílik a bírósági ülés időpontjában egy másik helyen tartózkodni és az eljárási cselekményeket valós időben azon a helyen teljesíteni.

Vagyis a bíróság a távmeghallgatást megszervezheti oly módon, hogy egy személynek nem szükséges a bíróságon tartózkodnia miközben meghallgatják.

5 Megengedett-e a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatások rögzítése, és ha igen, az ehhez szükséges berendezés rendelkezésre áll-e?

Igen, megengedett a bírósági ülések rögzítése. A rögzítést a polgári perrendtartásról szóló törvény 52. vagy 42. szakaszában előírt eljárásnak megfelelően kell végezni. A bíróságok által használt, távoli meghallgatást szolgáló technológia lehetővé teszi a meghallgatásoknak a törvény 52. szakasza szerinti rögzítését; a felvételek tárolásához, feldolgozásához és archiválásához szükséges eszközöket azonban még nem vezették be a bíróságokon. A gyakorlatban a távoli meghallgatásokat így nem rögzítik.

6 Milyen nyelven kell a meghallgatást lefolytatni: a) a 10–12. cikk szerinti kérelmek esetében; és b) ha a 17. cikk alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor?

A polgári perrendtartásról szóló törvény 32. szakaszának (1) bekezdése szerint az igazságügyi és bírósági eljárások nyelve az észt. A polgári perrendtartásról szóló törvény 32. szakaszának (2) bekezdése értelmében a bírósági ülések jegyzőkönyveit és más eljárási cselekményeket észt nyelven fogalmazzák meg. A bíróság a bírósági ülésen idegen nyelven tett vallomást vagy nyilatkozatot az észt nyelvű fordításon kívül rögzítheti a jegyzőkönyvben azon a nyelven is, amelyiken a vallomást vagy nyilatkozatot tették, amennyiben ez szükséges a vallomás vagy nyilatkozat pontos bemutatásához. Az észt polgári perrendtartásról szóló törvény nem tartalmaz külön rendelkezéseket a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő, a tagállamok bíróságai közötti együttműködéséről szóló 1206/2001/EK tanácsi rendelet alapján valamely másik tagállam bíróságának kérelmére tett vallomás vagy nyilatkozat nyelvhasználati rendszerére vonatkozóan, többek között a rendelet 17. cikke alapján történő bizonyításfelvétel nyelvhasználati rendszerére sem.

7 Ha tolmácsokra van szükség, ki köteles biztosítani őket mindkét meghallgatástípus esetében, és hol kell tartózkodniuk?

A polgári perrendtartásról szóló törvény 34. cikkének (1) bekezdése szerint, ha az eljárás egyik résztvevője nem tud jól észtül és az eljárás során nincs képviselője, a bíróság amennyiben lehetséges, az eljárás résztvevőjének kérelmére vagy a bíróság kezdeményezésére tolmácsot vagy fordítót von be az eljárásba. Nem szükséges tolmácsot vagy fordítót bevonni, ha az eljárás résztvevőjének nyilatkozatait a bíróság és az eljárás többi résztvevője értik. Amennyiben a bíróság nem tud egy tolmácsot vagy fordítót azonnal bevonni, a bíróság olyan döntést hoz, miszerint az eljárás tolmács vagy fordító segítségét igénylő résztvevője köteles saját maga számára a bíróság által megadott határidőn belül tolmácsot, fordítót vagy észt nyelven tudó képviselő találni (a törvény 34. cikkének (2) bekezdése). Az észt polgári perrendtartásról szóló törvényben nem szerepelnek külön rendelkezések a rendelet alapján történő bizonyításfelvételnél alkalmazott tolmács vagy fordító tartózkodási helyéről.

8 Milyen eljárás alkalmazandó a meghallgatáshoz szükséges intézkedésekre és a meghallgatandó személy időpontról és helyszínről történő értesítésére? A meghallgatás időpontjának meghatározása során mennyi időt kell biztosítani, hogy a meghallgatandó személy kellő időben értesüljön?

A polgári perrendtartásról szóló törvény 343. szakaszának (1) bekezdése szerint a bíróság a bírósági ülés helyéről és időpontjáról történő értesítés céljából az eljárás résztvevőinek és a bírósági ülésre behívott más személyeknek idézést kézbesít. A törvény 343. szakaszának (2) bekezdése szerint az idézések kézbesítésének napja és a bírósági ülés napja közötti időintervallum legalább tíz nap kell, hogy legyen. Az időintervallum lehet rövidebb, amennyiben az eljárás résztvevői erről megállapodnak.

9 Milyen költségekkel jár a videokonferencia alkalmazása, és hogyan kell megfizetni azokat?

Az 1206/2001 rendelet szerinti bizonyításfelvételre alkalmazható költségeket a rendelet 18. cikke határozza meg. A polgári perrendtartásról szóló törvény 15. szakaszának (4) bekezdése szerint nem a megkereső bíróság fedezi az eljárási cselekmény költségeit. Az eljárási cselekményt lefolytató bíróság tájékoztatja a megkereső bíróságot a költségekről, és ezek a költségek a tárgyalt üggyel kapcsolatos költségeknek tekintendők. A bizonyításfelvétel költségét az eljárás során szükségszerűen felmerült költségként a törvény 148. szakasza (1) bekezdésének megfelelően kell megfizetni, mely szerint eltérő bírósági döntés hiányában az eljárás során szükségszerűen felmerült költségeket annak a résztvevőnek kell a bíróság által elrendelt mértékben előre megfizetnie, aki az eljárásban a költségekkel kapcsolatos kérvényt benyújtotta. Ha a kérvényt a két fél együtt nyújtotta be vagy ha a bíróság kezdeményezésére tanút vagy szakértőt idéznek be vagy vizsgálatot végeznek, a költségeket a felek egyenlő arányban viselik. Mivel a bíróságok rendelkeznek videokonferencia berendezéssel, a használatukra nem vonatkoznak költségek.

10 Milyen követelmények vonatkoznak, ha egyáltalán vannak ilyenek, annak biztosítására, hogy a megkereső bíróság által közvetlenül meghallgatott személy tájékoztatást kapjon arról, hogy a bizonyításfelvételre önkéntes alapon kerülhet csak sor?

A rendelet 17. cikkének (2) bekezdése vonatkozik a megkereső bíróság által közvetlenül meghallgatott személyek tájékoztatására annak önkéntességéről.

11 Milyen eljárás létezik a meghallgatandó személy személyazonosságának ellenőrzésére?

A polgári perrendtartásról szóló törvény 347. szakasza (2) bekezdésének 1) pontja szerint a bírósági ülés kezdetén a bíróság megállapítja a beidézett személyek közül az ülésen ki jelent meg és a személyazonosságukat. A törvény nem rendelkezik külön eljárásról, amely a személyazonosságnak a bírósági ülésen történő ellenőrzésére irányul. A bíróság a beidézett személyek személyazonosságáról köteles meggyőződni. E célból például a beidézett személy fényképes személyazonosító okmányát ellenőrzi.

12 Milyen követelmények vonatkoznak az eskütételre, és a megkereső bíróságnak milyen információkat kell megadnia, ha a 17. cikk szerinti közvetlen bizonyításfelvétel során eskütételre van szükség?

A polgári perrendtartásról szóló törvény 269. szakaszának (2) bekezdése szerint az eljárás résztvevőjének az alábbi esküt kell letennie mielőtt vallomást tenne:

„Én (név), a becsületemre és a lelkiismeretemre esküszöm, hogy az ügyre vonatkozó teljes igazságot feltárom anélkül, hogy bármit is eltitkolnék, hozzátennék vagy megváltoztatnék.” Az eljárás résztvevője szóban teszi le az esküt és az eskü szövegét aláírja.

A törvény 36. szakaszának (1) bekezdése szerint az a személy, aki nem tud észtül, olyan nyelven kell, hogy letegye az esküt, amelyet ismer; a 36. szakasz (2) bekezdése szerint az eskü észt nyelvű szövegét látja el aláírásával, amelyet kifejezetten neki lefordítanak, mielőtt aláírná.

A törvény 262. szakasza (1) bekezdésének második mondata úgy rendelkezik, hogy az eskütétel előtt a bíróságnak el kell magyaráznia a tanúnak a tanúk azon kötelezettségét, hogy az igazat mondják, valamint a törvény 256-259. szakaszainak tartalmát. A törvény 303. szakaszának (5) bekezdése szerint a tanúk meghallgatásával kapcsolatos rendelkezések a szakértők meghallgatására is vonatkoznak. Mielőtt a szakértői véleményt előterjesztené, a szakértőt, aki nem igazságügyi vagy okleveles szakértő, figyelmeztetik a tudatosan hamis szakértői véleményadás ellen, amit a szakértő a bírósági jegyzőkönyv vagy a figyelmeztetés szövegének aláírásával igazol. Az aláírt figyelmeztetés a szakértői véleménnyel együtt a bíróság elé terjesztésre kerül.

13 Milyen intézkedések biztosítják azt, hogy a videokonferencia helyszínén jelen legyen egy kapcsolattartó személy, akivel a megkereső bíróság érintkezésbe léphet, és egy olyan személy, aki a meghallgatás napján rendelkezésre áll a videokonferencia-berendezés működtetése és az esetleges műszaki problémák megoldása céljából?

A polgári perrendtartásról szóló törvény 350. szakaszának (3) bekezdése értelmében a távmeghallgatás formájában szervezett bírósági ülés során technikai szempontból biztonságos módon garantálni kell az eljárás valamennyi résztvevőjének a kérvény és kérelem benyújtásához, valamint az eljárás többi résztvevőjének kérvényéről és kérelméről az álláspontjának megfogalmazásához való jogát, továbbá meg kell felelni a bírósági ülés további feltételeinek miközben a kép és a hang valós időben a bíróság helyiségeiben jelen nem lévő eljárásban résztvevő személytől továbbításra kerül a bíróságra és viszont.

Minden bíróságon rendelkezésre áll belső IT szakemberként egy alkalmazott a Nyilvántartások és Információs Rendszerek Központjától, aki biztosítja a videokonferencia berendezések működőképességét és megold bármilyen technikai problémát.

14 Milyen további információra van szükség – ha van egyáltalán – a megkereső bíróságtól?

A szükséges információk feltüntetésre kerültek a kérelem formanyomtatványán. Bármilyen további szükséges információ függ az egyes bírósági ügyek konkrét körülményeitől.

Utolsó frissítés: 25/07/2019

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Bizonyításfelvétel videokonferencia révén - Írország

1 Van-e lehetőség videokonferencia útján történő bizonyításfelvételre akár a megkereső tagállam bíróságának részvételével, akár közvetlenül e tagállam bírósága által? Ha igen, melyek a vonatkozó nemzeti eljárások vagy jogszabályok, amelyeket alkalmazni kell?

Az ír bíróságokon lehetőség van videokonferencia útján történő bizonyításfelvételre, amely valamely másik tagállam bíróságának részvételével, vagy közvetlenül az adott tagállam bírósága által történik. Az eljárások a Legfelsőbb Bíróság által kiadott, „HC45 – Videokonferencia-kapcsolat használata polgári ügyekben történő bizonyításfelvételhez” című gyakorlati útmutatóban (High Court Practice Direction „HC45 - Use of video conferencing link for taking evidence in civil cases”) foglaltak szerint zajlanak le.

2 Vannak-e korlátozások a videokonferencia útján meghallgatható személyek tekintetében – például csak tanúk, vagy mások, mint például szakértők vagy felek is meghallgathatók ilyen módon?

Nincs korlátozás arra vonatkozóan, hogy ki hallgatható meg videokonferencia útján.

3 Milyen korlátozások vannak – ha vannak egyáltalán – a videokonferencia útján beszerezhető bizonyítéktípusok tekintetében?

Nincs korlátozás arra vonatkozóan, hogy milyen típusú bizonyíték szerezhető be ilyen módon.

4 Vannak-e korlátozások a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatás helyszíne tekintetében – pl. kötelező-e bíróságon tartani?

Nincs korlátozás a helyszín tekintetében, az a bíró jóváhagyásától függ.

5 Megengedett-e a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatások rögzítése, és ha igen, az ehhez szükséges berendezés rendelkezésre áll-e?

Írországban rendelkezésre áll megfelelő eszköz a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatások rögzítésére. A rögzítéshez való hozzáférést csak a bíróság rendelheti el.

6 Milyen nyelven kell a meghallgatást lefolytatni: a) a 10–12. cikk szerinti kérelmek esetében; és b) ha a 17. cikk alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor?

A meghallgatást angol vagy ír nyelven kell lefolytatni, amennyiben az Írországban történik. Ha a meghallgatást Írországon kívül folytatják le, nincs korlátozás a nyelvre vonatkozóan.

7 Ha tolmácsokra van szükség, ki köteles biztosítani őket mindkét meghallgatástípus esetében, és hol kell tartózkodniuk?

Ha a bíróság Írországban van, a tolmácsot az írországi igazságügyi hatóságok biztosítják, amennyiben az ügy családjogi vagy büntetőjogi vonatkozású. Polgári ügyekben a tolmács biztosítása a felekre hárul.

Ha a megkereső bíróság nem ért angolul vagy írül, a megkereső bíróságnak kell saját maga számára tolmácsolásról gondoskodnia.

Nincs korlátozás arra vonatkozóan, hogy a tolmácsnak hol kell tartózkodnia.

8 Milyen eljárás alkalmazandó a meghallgatáshoz szükséges intézkedésekre és a meghallgatandó személy időpontról és helyszínről történő értesítésére? A meghallgatás időpontjának meghatározása során mennyi időt kell biztosítani, hogy a meghallgatandó személy kellő időben értesüljön?

A két bíróság egyeztet minden, a meghallgatás lebonyolításával kapcsolatos kérdésben. Ajánlott a meghallgatást megelőzően meggyőződni a videokonferencia-kapcsolat megfelelő működéséről.

9 Milyen költségekkel jár a videokonferencia alkalmazása, és hogyan kell megfizetni azokat?

A költségek számos tényezőtől függnek, így többek között a videokonferencia helyszínétől (azaz hogy arra a bíróságon vagy másutt kerül sor); a meghallgatás időpontjától (ha az a bíróság hivatali idején kívül van, a bírósági alkalmazottaknak tovább kell maradniuk); attól, hogy különleges eljárásra van-e szükség; valamint, hogy az eszköz használata költségekkel jár-e. A megkeresett bíróság tájékoztatja a megkereső bíróságot a költségekről. A fizetés euróban történik.

10 Milyen követelmények vonatkoznak, ha egyáltalán vannak ilyenek, annak biztosítására, hogy a megkereső bíróság által közvetlenül meghallgatott személy tájékoztatást kapjon arról, hogy a bizonyításfelvételre önkéntes alapon kerülhet csak sor?

A tanú tájékoztatása a megkereső bíróság feladata.

11 Milyen eljárás létezik a meghallgatandó személy személyazonosságának ellenőrzésére?

A meghallgatandó személy személyazonosságának kielégítő ellenőrzése a bíróság feladata.

12 Milyen követelmények vonatkoznak az eskütételre, és a megkereső bíróságnak milyen információkat kell megadnia, ha a 17. cikk szerinti közvetlen bizonyításfelvétel során eskütételre van szükség?

Az eskütételre az ír bíróságokon irányadó rendes eljárások szerint kerül sor.

13 Milyen intézkedések biztosítják azt, hogy a videokonferencia helyszínén jelen legyen egy kapcsolattartó személy, akivel a megkereső bíróság érintkezésbe léphet, és egy olyan személy, aki a meghallgatás napján rendelkezésre áll a videokonferencia-berendezés működtetése és az esetleges műszaki problémák megoldása céljából?

A két bíróságnak kell megállapodnia ebben a kérdésben.

14 Milyen további információra van szükség – ha van egyáltalán – a megkereső bíróságtól?

Ha nincs egyéb különleges kérés (például jeltolmács, kerekes székes bejutás, egyedi vallási előírás az eskütételre vonatkozóan, stb.), nincs más információra szükség.

Utolsó frissítés: 18/11/2019

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Bizonyításfelvétel videokonferencia révén - Görögország

1 Van-e lehetőség videokonferencia útján történő bizonyításfelvételre akár a megkereső tagállam bíróságának részvételével, akár közvetlenül e tagállam bírósága által? Ha igen, melyek a vonatkozó nemzeti eljárások vagy jogszabályok, amelyeket alkalmazni kell?

Igen, de (egyelőre) csak az Athéni Elsőfokú Bíróságon.

2 Vannak-e korlátozások a videokonferencia útján meghallgatható személyek tekintetében – például csak tanúk, vagy mások, mint például szakértők vagy felek is meghallgathatók ilyen módon?

Nincsenek korlátozások. Az eljárás valamennyi résztvevője meghallgatható videokonferencia útján.

3 Milyen korlátozások vannak – ha vannak egyáltalán – a videokonferencia útján beszerezhető bizonyítéktípusok tekintetében?

Nincsenek korlátozások a tanúk, felek, szakértők, stb. szóbeli meghallgatására vonatkozóan.

4 Vannak-e korlátozások a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatás helyszíne tekintetében – pl. kötelező-e bíróságon tartani?

A meghallgatás valamelyik bíróságon egy külön kijelölt teremben vagy külföldön egy görög konzuli hatóságon történhet.

5 Megengedett-e a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatások rögzítése, és ha igen, az ehhez szükséges berendezés rendelkezésre áll-e?

Megengedett a videokonferencia meghallgatások rögzítése, a bíróság hivatalvezetője vagy külföldön a görög konzuli hatóság titkára pedig jegyzőkönyvet vesz fel.

6 Milyen nyelven kell a meghallgatást lefolytatni: a) a 10–12. cikk szerinti kérelmek esetében; és b) ha a 17. cikk alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor?

A meghallgatást görög nyelven kell lefolytatni; amennyiben szükséges, tolmács áll rendelkezésre.

7 Ha tolmácsokra van szükség, ki köteles biztosítani őket mindkét meghallgatástípus esetében, és hol kell tartózkodniuk?

Ha az egyik peres fél a bíróságtól olyan tanú, fél vagy szakértő meghallgatását kéri, aki videokonferencia útján tesz vallomást, de nem beszél görögül, ez a fél felel tolmácsok kereséséért és a díjuk megfizetéséért. A tolmácsoknak ugyanabban a teremben kell tartózkodniuk, mint a videokonferenciát lefolytató bírónak vagy külföldön a görög konzuli hatóság titkárának.

8 Milyen eljárás alkalmazandó a meghallgatáshoz szükséges intézkedésekre és a meghallgatandó személy időpontról és helyszínről történő értesítésére? A meghallgatás időpontjának meghatározása során mennyi időt kell biztosítani, hogy a meghallgatandó személy kellő időben értesüljön?

A 142/2013. elnöki rendelet 3. cikke szerint: „A bíróság hivatalból vagy valamelyik fél kérelmére dönt arról, hogy egy meghatározott ügyben videokonferenciát tartsanak vagy sem. A bíróság hatáskörébe tartozik a kérelem elfogadása vagy sem, miután megállapította, hogy e technológia alkalmazása szükséges-e az eljárás eredményes lefolytatásához. Tekintettel az egyes ügyek körülményeire, a bíróság a videokonferencia iránti kérelmet jóváhagyhatja, miközben további garanciákat írhat elő az eljárás szabályszerű lefolytatására. a) Valamelyik fél kérelmére: Az érintett félnek azon bíróság hivatalvezetőjénél kell benyújtania a videokonferencia útján történő meghallgatás (a polgári perrendtartásról szóló törvény 270. cikkének (7) bekezdése) vagy videokonferencia útján történő kihallgatás, illetve videokonferencia útján történő vallomástétel (a polgári perrendtartásról szóló törvény 270. cikkének (8) bekezdése) iránti kérelmet, ahol az ügyet tárgyalják. A kérelemben jelezni kell a távoli helyszín bíróságát vagy konzuli hatóságát, a videokonferencián résztvevő személyek nevét, címét (beleértve az e-mail címet is), valamint telefon és fax számát, ahol megtalálhatóak, azt, hogy melyik eljárási szakaszban kérik a videokonferenciát, a tervezett időtartamot és bármilyen speciális felszerelés iránt az igényt. A kérelem továbbá tartalmaz bármilyen egyéb különleges feltételt, amelyet a felek a videokonferencia lefolytatására vonatkozóan esetlegesen meghatároztak. A kérelem az eljárás során bármikor, annak bármely szakaszában benyújtható, feltéve, hogy az elfogadása nem haladná meg a polgári perrendtartásról szóló törvényben az eljárási szakaszra vonatkozóan meghatározott határidőt. A kérelmet és az ahhoz kapcsolódó alátámasztó okiratokat az alkalmazandó rendelkezéseknek megfelelően elektronikusan is be lehet nyújtani. A videokonferencia megtervezésével és lefolytatásával kapcsolatos kommunikáció a bíróság és a távoli helyszín tisztviselőinek a feladata, amely bármilyen megfelelő módon, mint például telefonon, e-mailben vagy faxon történhet. A kérelmet a bíróság határozatban hagyja jóvá vagy utasítja el. A határozatot a kérelmező féllel a hivatalvezető bármilyen megfelelő módon közölheti. Ha a kérelem elfogadásra kerül, a kérelmező félnek kell tájékoztatnia a többi felet az eljárási szakasz videokonferencia útján való lefolytatásáról. b) A bíróság hivatalból: Az ügyet tárgyaló bíróság hivatalból határozhat videokonferencia lefolytatásáról és ezt közölheti a felekkelˮ.

9 Milyen költségekkel jár a videokonferencia alkalmazása, és hogyan kell megfizetni azokat?

Ha az egyik peres fél a bíróságtól olyan tanú, fél vagy szakértő meghallgatását kéri, aki videokonferencia útján tesz vallomást, de nem beszél görögül, ez a fél felel tolmácsok kereséséért és a díjuk megfizetéséért. A fél a díjat közvetlenül a tolmácsnak fizeti meg.

10 Milyen követelmények vonatkoznak, ha egyáltalán vannak ilyenek, annak biztosítására, hogy a megkereső bíróság által közvetlenül meghallgatott személy tájékoztatást kapjon arról, hogy a bizonyításfelvételre önkéntes alapon kerülhet csak sor?

A személyt a bíróság tájékoztatja.

11 Milyen eljárás létezik a meghallgatandó személy személyazonosságának ellenőrzésére?

Az eljárást lefolytató bírónak ellenőriznie kell a meghallgatandó személy személyazonosságát. A távoli teremben megjelenő személy azonosításában a bírót a távoli helyszín hivatalvezetője vagy titkára, vagy a konzul által meghatalmazott másik ottani személy segíti.

12 Milyen követelmények vonatkoznak az eskütételre, és a megkereső bíróságnak milyen információkat kell megadnia, ha a 17. cikk szerinti közvetlen bizonyításfelvétel során eskütételre van szükség?

Az eljárást lefolytató bíró megkérdezi a meghallgatott tanút, szakértőt, stb., hogy vallási vagy polgári esküt tenne inkább. Ugyanez vonatkozik a tolmácsokra, mielőtt megkezdenék feladatukat.

13 Milyen intézkedések biztosítják azt, hogy a videokonferencia helyszínén jelen legyen egy kapcsolattartó személy, akivel a megkereső bíróság érintkezésbe léphet, és egy olyan személy, aki a meghallgatás napján rendelkezésre áll a videokonferencia-berendezés működtetése és az esetleges műszaki problémák megoldása céljából?

A felelős bírósági tisztviselőknek a videokonferencia előtt és közben is jelen kell lenniük.

14 Milyen további információra van szükség – ha van egyáltalán – a megkereső bíróságtól?

Semmilyenre.

Utolsó frissítés: 13/09/2019

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata spanyol nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Az oldal jelenleg a következő nyelveken olvasható.

Bizonyításfelvétel videokonferencia révén - Spanyolország

1 Van-e lehetőség videokonferencia útján történő bizonyításfelvételre akár a megkereső tagállam bíróságának részvételével, akár közvetlenül e tagállam bírósága által? Ha igen, melyek a vonatkozó nemzeti eljárások vagy jogszabályok, amelyeket alkalmazni kell?

Ez két módon érhető el.

A szabályozás:

–A polgári perrendtartásról szóló törvény (Ley de Enjuiciamiento Civil, LEC) 177. cikke, a polgári ügyekben való nemzetközi jogi együttműködésről szóló, 2015. július 30-i 29/2015. törvényben e cikkre tett hivatkozás,

– Az igazságszolgáltatásról szóló törvény (Ley Orgánica del Poder Judicial, (LOPJ)) 229. cikke a videokonferenciák tekintetében; Az igazságszolgáltatásról szóló törvény 229. cikkének (3) bekezdése megengedi a meghallgatás, bizonyításfelvétel, tanú szembesítés, kihallgatás, jelentéstétel, szakértői vélemény megerősítése, illetve az eljárás videokonferencia útján, a bíró vagy a bíróság jelenlétében, adott esetben a felek jelenlétében vagy közreműködésével történő lefolytatását. A jogszabály mindegyik fél számára minden ügyben lehetőséget nyújt a másik fél vallomásának vitatására és az ellenvéleménye kinyilvánítására. Ezek kivételes esetektől eltekintve nyilványos eljárások.

– A bírósági eljárások kiegészítő vonatkozásairól szóló 1/2005. rendeletet jóváhagyó, az Igazságszolgáltatás Általános Tanácsának (Consejo General del Poder Judicial) 2005. szeptember 15-i plenáris ülésén kötött Megállapodás IV. címe II. fejezetének rendelkezései (74-80. cikkek).

Amennyiben Spanyolország külföldi hatóság együttműködését igényli

Ezekben az ügyekben az uniós jog elsőbbségére vonatkozó elvnek megfelelően a 29/2015. törvény alárendelt, az uniós jog pedig ezen a területen az Európai Unió és azon nemzetközi szerződések és megállapodások szabályainak alkalmazása számára biztosít elsőbbséget, amelyekben Spanyolország részes fél. A polgári ügyekben folytatott nemzetközi jogi együttműködés terén a spanyol hatóságok külföldi hatóságokkal együttműködhetnek. Bár a kölcsönösség nem előírás, a Kormányzat királyi rendeletben rendelkezhet arról, hogy a hatóságok nem működnek együtt valamely külföldi állam hatóságaival, amennyiben azon állam hatóságai ismétlődően elutasították az együttműködést vagy az együttműködést illetően az állam hatóságaira nézve jogi tilalom áll fenn.

Abban az esetben, ha a spanyol bíróságok közvetlen igazságügyi kommunikációs kapcsolatokat létesíthetnek

Az egyes államokban hatályban lévő törvényeket minden esetben tiszteletben tartják. Közvetlen igazságügyi kommunikációs kapcsolatok azok a kapcsolatok, amelyek a hazai és külföldi bíróságok között közvetítő nélkül történnek. Ezek a kommunikációs kapcsolatok nem érintik vagy veszélyeztetik az érintett bíróságok függetlenségét vagy a felek védelemhez való jogát.

A spanyol bíróságok elutasítják polgári ügyekben a nemzetközi jogi együttműködés iránti kérelmeket, amennyiben:

a) a kérelmezett együttműködés tárgya vagy célja a közrenddel ellentétes;

b) az együttműködési kérelemhez vezető eljárás a spanyol joghatóság kizárólagos hatáskörébe esik;

c) a tervezett cselekmény tartalma nem felel meg a megkeresett spanyol bíróság hatáskörének. Adott esetben a kérelmet elküldheti az illetékes hatóságnak és erről tájékoztathatja a megkereső hatóságot;

d) a nemzetközi jogi együttműködés iránti kérelem nem felel meg a feldolgozásához szükséges, a 29/2015. törvényben előírt tartalomnak és minimális követelményeknek;

e) a Kormányzat királyi rendeletben kimondja, hogy a spanyol hatóságok nem működnek együtt azon külföldi állam hatóságaival, amely együttműködési kérelmeket ismételten visszautasított vagy jogilag tiltja az adott állam hatóságai által biztosított együttműködést.

2 Vannak-e korlátozások a videokonferencia útján meghallgatható személyek tekintetében – például csak tanúk, vagy mások, mint például szakértők vagy felek is meghallgathatók ilyen módon?

A peres felek vagy a bizonyításfelvételben résztvevő bármely személy akár tanúként, akár szakértőként való közreműködését illetően nincs semmilyen korlátozás. Az alkalmasságról és a szakértőknek nyújtott tájékoztatásról a bíróság vagy törvényszék dönt.

3 Milyen korlátozások vannak – ha vannak egyáltalán – a videokonferencia útján beszerezhető bizonyítéktípusok tekintetében?

A korlátozások, amelyek mindig csak kivételesek lehetnek és amelyeket a korlátozás arányosságát figyelembe vevő, indokolással ellátott bírósági határozatban kell meghatározni, az alapjogok vagy a kiskorúak mindenek felett álló érdekeinek védelmét érintik.

4 Vannak-e korlátozások a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatás helyszíne tekintetében – pl. kötelező-e bíróságon tartani?

Azon a bíróságon kell tartani, ahol az eljárást lefolytatják, és amely előtt a bizonyításfelvétel nyilvános tárgyaláson vagy kivételes esetekben zárt tárgyaláson történik. Az eljárásban videokonferencia útján résztvevő személy hollétére nem vonatkozik korlátozás. Azon bíróság bírósági végrehajtójának, amely előtt az eljárás lefolytatásra kerül, meg kell állapítania magán a bíróságon a videokonferencia útján résztvevő személyek személyazonosságát az előzetesen beküldött vagy helyben bemutatott okmányok alapján, illetve személyes ismeretség révén.

5 Megengedett-e a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatások rögzítése, és ha igen, az ehhez szükséges berendezés rendelkezésre áll-e?

Igen, nem csak megengedett, hanem kötelező is a rögzítés.

Az LEC 147. cikkének rendelkezései szerint a szóbeli eljárásokat, meghallgatásokat és megjelenéseket kép és hang felvételére és visszaadására alkalmas adathordozón rögzíteni kell. Spanyolországban a tárgyalásokhoz és meghallgatásokhoz minden bíróság rendelkezik audiovizuális felvevőberendezéssel. A hardvert  a bírósági végrehajtónak DVD formátumban archiválnia kell. A felek számára – költségtérítés ellenében – másolatot lehet kiadni.

6 Milyen nyelven kell a meghallgatást lefolytatni: a) a 10–12. cikk szerinti kérelmek esetében; és b) ha a 17. cikk alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor?

Ha valamelyik spanyol bíróság érintett, lényegesnek tűnhet az, hogy az eljárás és a vonatkozó okiratok spanyol nyelven legyenek, kivéve, ha az ország egyes régióinak többi hivatalos nyelve (galíciai, katalán, valenciai és baszk nyelv) közül valamelyiket elfogadják abban az esetben, ha a videokonferencia útján meghallgatott személyek ismerik ezeket a nyelveket és ezeket kívánják használni.

A 17. cikk esetében a megkereső ország nyelvének használatával szemben nem merült fel kifogás, mivel a bizonyításfelvétel önkéntes alapon történik.

7 Ha tolmácsokra van szükség, ki köteles biztosítani őket mindkét meghallgatástípus esetében, és hol kell tartózkodniuk?

Polgári ügyekben a bírósági szolgálatok a tolmácsokat, az eljárás alatt és a kapcsolódó okiratokra tekintettel utána is, az autonóm közösséghez áthelyezve biztosítják, amennyibena tolmácsolást nem a tolmácsolást igénylő fél biztosítja, ezt a bírósági szolgálatok biztosítják. Más ügyekben ezeket a szolgáltatásokat az Igazságügyi Minisztérium biztosítja. E szolgáltatások nyújtásának költségeit arra a félre terhelhetik, akit a költségek viselésére köteleztek, az ingyenes jogsegélyhez való jogosultság eseteinek megfelelő figyelembe vétele mellett.

Az eljárás ténylegesen kontradiktórius jellegének garantálása céljából a tolmács tartózkodhat a bíróságon vagy amellett a személy mellett, aki a meghallgatáson videokonferencia útján beszél.

A tolmácsnak minden esetben esküt vagy ígéretet kell tennie az igazság elmondására, valamint a feladatainak teljesítése során a lehető legtárgyilagosabban való eljárásra.

8 Milyen eljárás alkalmazandó a meghallgatáshoz szükséges intézkedésekre és a meghallgatandó személy időpontról és helyszínről történő értesítésére? A meghallgatás időpontjának meghatározása során mennyi időt kell biztosítani, hogy a meghallgatandó személy kellő időben értesüljön?

A meghallgatás belső eljárását a rendelet 10. cikkében előírt esetben a LEC a felek meghallgatásával kapcsolatosan a 301. és az azt követő cikkeiben; a tanúk meghallgatásával kapcsolatosan a 360. és az azt követő cikkeiben; a jelentések szakértők általi elkészítésével és – nyilvános tárgyaláson vizsgálat, illetve keresztkérdések feltevése céljából való – előterjesztésével kapcsolatosan a 335. és az azt követő cikkeiben határozza meg.

9 Milyen költségekkel jár a videokonferencia alkalmazása, és hogyan kell megfizetni azokat?

Elvben a videokonferencia ingyenes, de ha bármelyik érdekelt fél a felvételről másolatot kíván kapni, biztosítania kell a megfelelő adathordozót vagy meg kell fizetnie a megfelelő összeget.

10 Milyen követelmények vonatkoznak, ha egyáltalán vannak ilyenek, annak biztosítására, hogy a megkereső bíróság által közvetlenül meghallgatott személy tájékoztatást kapjon arról, hogy a bizonyításfelvételre önkéntes alapon kerülhet csak sor?

Mivel ez a spanyol bíróság irányítása alatt történik.

11 Milyen eljárás létezik a meghallgatandó személy személyazonosságának ellenőrzésére?

Lásd a fenti 4. kérdésre adott választ.

Azon bíróság bírósági végrehajtójának, amely előtt az eljárás lefolytatásra kerül, meg kell állapítania magán a bíróságon a videokonferencia útján résztvevő személyek személyazonosságát az előzetesen beküldött vagy helyben bemutatott okmányok alapján, illetve személyes ismeretség révén.

12 Milyen követelmények vonatkoznak az eskütételre, és a megkereső bíróságnak milyen információkat kell megadnia, ha a 17. cikk szerinti közvetlen bizonyításfelvétel során eskütételre van szükség?

A következő esetek között szükséges különbséget tenni:

a) A felek nem kötelesek a meghallgatás során esküt vagy ígéretet tenni, bár az ellenőrzésről szóló értesítésben az érintett felet tájékoztatni kell arról, hogy ki nem mentett távolmaradása esetén a bíróság elismertnek tekintheti azokat a tényeket, amelyek kapcsán ez a fél személyesen közreműködött; e tények bizonyosként való megállapítása nagyon hátrányos a fél szemszögéből nézve.

b) Tanúk: vallomástétel előtt minden egyes tanúnak esküt vagy ígéretet kell tennie arra vonatkozóan, hogy polgári ügyekben a hamis tanúzásra megállapított szankciók terhe mellett az igazat mondja. A bíróság tájékoztatja a tanút ezekről a szankciókról, ha a tanúnak nincs tudomása róluk.

A büntetőjogi felelősség életkorát be nem töltött tanúk esetében az igazmondásra vonatkozó eskü vagy ígéret tétele nem szükséges.

c) Szakértők: véleményük előterjesztésekor a szakértőknek esküt vagy ígéretet kell tenniük arra vonatkozóan, hogy az igazat mondják, és nyilatkozniuk kell arról, hogy figyelembe véve a valamelyik félre nézve esetleg előnyös, illetve valószínűleg hátrányos tényezőket, a lehető legtárgyilagosabban jártak el vagy adott esetben fognak eljárni, továbbá, hogy tudomásuk van a büntetőjogi szankciókról, amelyekkel sújthatók, amennyiben nem teljesítik szakértői kötelességüket. Ez az eskü vagy ígéret a tárgyalás alatt újból elhangzik, amikor a vélemény a felek és a bíróság közötti kontradiktórius eljárás során előterjesztésre kerül.

13 Milyen intézkedések biztosítják azt, hogy a videokonferencia helyszínén jelen legyen egy kapcsolattartó személy, akivel a megkereső bíróság érintkezésbe léphet, és egy olyan személy, aki a meghallgatás napján rendelkezésre áll a videokonferencia-berendezés működtetése és az esetleges műszaki problémák megoldása céljából?

Az audiovizuális berendezéseket előre előkészítik. Az Elnöki Titkárság (Secretaría del Decanato) vagy a bírósági hivatalvezető határozza meg a napot, időpontot és helyet, ahol a videokonferenciát tartani fogják, és a lefolytatásához gondoskodik a kellő számú személyzet jelenlétéről. A kapcsolatok és berendezések kifogástalan működésének biztosítására rendszerint előzetes teszteket végeznek.

14 Milyen további információra van szükség – ha van egyáltalán – a megkereső bíróságtól?

Bármilyen információra, amely a bizonyításfelvétel optimalizálása szempontjából helyénvalónak tekinthető.

Utolsó frissítés: 28/10/2019

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Bizonyításfelvétel videokonferencia révén - Horvátország

1 Van-e lehetőség videokonferencia útján történő bizonyításfelvételre akár a megkereső tagállam bíróságának részvételével, akár közvetlenül e tagállam bírósága által? Ha igen, melyek a vonatkozó nemzeti eljárások vagy jogszabályok, amelyeket alkalmazni kell?

A Horvát Köztársaságban a tanú, valamely fél vagy szakértő meghallgatásával történő bizonyításfelvétel videokonferencia keretében is elvégezhető a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő, a tagállamok bíróságai közötti együttműködéséről szóló, 2001. május 28-i 1206/2001/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: rendelet) 10–12. és 17. cikkével összhangban olyan módon, hogy bizonyításfelvételnek a rendelet szerinti elvégzése esetén a Horvát Köztársaságban a bíróság:

1. másik tagállam hatáskörrel rendelkező bíróságától közvetlenül bizonyításfelvételt kérhet, vagy

2. a rendelet 17. cikkében előírt feltételek teljesülése esetén másik tagállamban közvetlen bizonyításfelvételt kérhet.

A fent említett rendelet szerinti bizonyításfelvételt a polgári eljárási törvény (Zakon o parničnom postupku) 507d.–507h. cikke rögzíti ('Narodne novine' (NN; a Horvát Köztársaság Hivatalos Lapja) 53/91, 91/92, 112/99, 88/01, 117/03, 88/05, 02/07, 84/08, 96/08, 123/08, 57/11, 148/11, 25/13, 89/14. sz.; a továbbiakban: ZPP).

2 Vannak-e korlátozások a videokonferencia útján meghallgatható személyek tekintetében – például csak tanúk, vagy mások, mint például szakértők vagy felek is meghallgathatók ilyen módon?

Videokonferencia használható a tanúk meghallgatására, valamint a szakemberektől / szakértőktől és a felektől történő bizonyításfelvételre.

3 Milyen korlátozások vannak – ha vannak egyáltalán – a videokonferencia útján beszerezhető bizonyítéktípusok tekintetében?

A Horvát Köztársaság nem alkalmaz külön korlátozást a videokonferencia útján megszerezhető bizonyíték fajtáját illetően. Az eljáró bíróság határozza meg, hogy milyen fajtájú bizonyítékot és hogyan kell felvenni egy adott tény megállapítása érdekében. A bíróság saját belátása szerint határozza meg, hogy a teljes eljárás eredménye alapján, az egyes bizonyítékok és a bizonyítékok összességének körültekintő és gondos értékelését követően a tények közül melyeket tekint bizonyítottnak. A videokonferenciát ugyanakkor általában a felek és tanúk meghallgatásával történő bizonyításfelvételre használják, ha valamely okirat megtekintésével vagy a helyszíni vizsgálat végzésével történő bizonyításfelvétel bizonyos ténybeli és műszaki akadályokba ütközik.

4 Vannak-e korlátozások a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatás helyszíne tekintetében – pl. kötelező-e bíróságon tartani?

Főszabály szerint a tárgyalást a bíróságon kell lefolytatni, azonban a fél videokonferencia útján történő meghallgatásának helyét illetően nincs külön jogi korlátozás.

5 Megengedett-e a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatások rögzítése, és ha igen, az ehhez szükséges berendezés rendelkezésre áll-e?

Nincs olyan jogszabályi rendelkezés, amely kifejezetten előírná a videokonferencia keretében történő tárgyalások magnószalagra rögzítését vagy felvételét, azonban a ZPP 126a–126c. cikke jogalapot biztosít a tárgyalásokról történő hangfelvétel készítéséhez. A hangfelvétel készítéséről a bíróság – akár hivatalból, akár a felek kérelmére – határozat formájában dönt. A hangfelvételek tárolásának és továbbításának módszereit, a rögzítés műszaki követelményeit és módjait a bírósági szabályzat (Sudski poslovnik) írja elő (NN 37/14, 49/14, 08/15, 35/15, 123/15 és 45/16. sz.).

6 Milyen nyelven kell a meghallgatást lefolytatni: a) a 10–12. cikk szerinti kérelmek esetében; és b) ha a 17. cikk alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor?

A rendelet 10–12. cikkével összhangban előterjesztett kérelem esetén a tárgyalást jellemzően horvát nyelven tartják meg, ugyanakkor a kisebbségi nyelvek polgári eljárásokban történő használatát külön jogszabály szabályozza (hacsak jogszabály meghatározott bíróságok részére valamely más nyelv használatát elő nem írja, a polgári eljárást horvát nyelven kell lefolytatni). Ezenfelül a ZPP 102. cikke szerint, amennyiben az eljárás nem a fél vagy az eljárás egyéb résztvevői nyelvén folyik, a tárgyaláson elhangzottakat, valamint a tárgyaláson bizonyítékként előterjesztett dokumentumokat tolmács a nyelvükre fordítja.

A rendelet 17. cikkével összhangban végzett közvetlen bizonyításfelvétel esetén a tárgyaláson a bizonyítás felvételét idegen nyelven is el lehet végezni, mivel azt a tárgyalást kérelmező bíróság közvetlenül maga folytatja le, azonban gondoskodni kell a felek vagy az eljárás egyéb résztvevői által értett nyelvre történő megfelelő fordításról.

7 Ha tolmácsokra van szükség, ki köteles biztosítani őket mindkét meghallgatástípus esetében, és hol kell tartózkodniuk?

Főszabály szerint a megkeresett bíróság a rendelet 10–12. cikke szerinti tárgyalás céljából hites bírósági tolmácsról gondoskodik. Bizonyos feltételek között (a ZPP 263. cikkére utaló 251. cikk) a bíróság úgy határozhat, hogy a tolmácsolást a fél által javasolt bírósági tolmácsok végzik el.

Hasonlóképpen, a tolmácsolási szolgáltatás igénybevételéről a bizonyításfelvételt kérő bíróságnak és a megkeresett bíróságnak kell megegyezésre jutnia, és a tolmácsot az egyik vagy a másik bíróság biztosíthatja. A gyakorlatban a bírósági tolmácsokat a tolmácsolást igénylő személy tartózkodási helyére vagy a megkeresett bíróság székhelyére rendelik ki, ha a megkereső bíróság a tárgyalást a rendelet 17. cikkével összhangban a saját nyelvén folytatja le, vagy pedig a megkereső bíróság székhelyére rendelik ki, amennyiben a tárgyalást a rendelet 10–12. cikkével összhangban a megkeresett bíróság folytatja le.

8 Milyen eljárás alkalmazandó a meghallgatáshoz szükséges intézkedésekre és a meghallgatandó személy időpontról és helyszínről történő értesítésére? A meghallgatás időpontjának meghatározása során mennyi időt kell biztosítani, hogy a meghallgatandó személy kellő időben értesüljön?

A ZPP 242. cikke értelmében a tanúk írásbeli idézést kapnak, amely többek között megjelöli a tárgyalás időpontját és helyszínét. A fél meghallgatásával történő bizonyításfelvétellel foglalkozó tárgyalásra történő idézést e félnek a személyes kézbesítés szabályaival összhangban kell kézbesíteni. Amennyiben a fél képviselővel rendelkezik, a felek meghallgatásával történő bizonyításfelvételre irányuló tárgyalásra szóló idézést a félnek vagy a fél vonatkozásában meghallgatandó személynek a képviselő adja át (a ZPP 138. és 142. cikkére utaló 268. cikke). Idős életkoruk, betegségük vagy súlyos testi fogyatékosságuk miatt a bíróság előtt megjelenésre nem képes tanúk az otthonukban is meghallgathatók. A ZPP nem határozza meg, hogy a tanúkat mennyi idővel korábban kell megidézni; a feleknek ugyanakkor elegendő időt kell adni arra, hogy a tárgyalásra felkészülhessenek (a tárgyalást legalább 8 nappal megelőzően).

A rendelet 10–12. cikke alapján lefolytatott tárgyalás esetén a megkeresett bíróság értesíti a tanút/felet a tárgyalás időpontjáról és helyszínéről, míg a rendelet 17. cikke szerinti tárgyalás esetén az idézések kézbesítését a megkereső bíróság végzi.

9 Milyen költségekkel jár a videokonferencia alkalmazása, és hogyan kell megfizetni azokat?

A ZPP 153. cikke szerint a bizonyítás felvételét kérő felet a bíróság végzésben arra kötelezi, hogy előzetesen helyezze letétbe a bizonyításfelvétel során várható költségek fedezéséhez szükséges összeget. Amennyiben a bizonyításfelvételt mindkét fél javasolja vagy azt a bíróság hivatalból rendeli el, a bíróság mindkét féltől kéri, hogy a szükséges összeget egyenlő arányban helyezzék letétbe.

A videokonferenciához kapcsolódó költségeket illetően a rendelet 18. cikke alkalmazandó.

A Horvát Köztársaságban a bizonyítás videokonferencia útján történő felvétele ingyenes.

10 Milyen követelmények vonatkoznak, ha egyáltalán vannak ilyenek, annak biztosítására, hogy a megkereső bíróság által közvetlenül meghallgatott személy tájékoztatást kapjon arról, hogy a bizonyításfelvételre önkéntes alapon kerülhet csak sor?

Az adott személy erről az idézésben kap tájékoztatást, azonban a ZPP nem határoz meg további követelményeket.

11 Milyen eljárás létezik a meghallgatandó személy személyazonosságának ellenőrzésére?

A tanúnak meghallgatása előtt nyilatkoznia kell a vezetéknevéről és keresztnevéről, személyazonosító számáról, apja nevéről, foglalkozásáról, lakcíméről, születési helyéről, életkoráról és a felekhez fűződő viszonyáról (a ZPP 243. cikkének (3) bekezdése).

12 Milyen követelmények vonatkoznak az eskütételre, és a megkereső bíróságnak milyen információkat kell megadnia, ha a 17. cikk szerinti közvetlen bizonyításfelvétel során eskütételre van szükség?

A ZPP 246. cikke értelmében a bíróság határozhat úgy, hogy a tanúnak esküt kell tennie a nyilatkozatait illetően, azonban a rendelet 17. cikke szerinti esetben a megkereső állam szabályai bizonyos feltételek fennállása esetén akkor is alkalmazandók, ha ezen állam a tárgyalás előtt tájékoztatja a megkeresett állam hatáskörrel rendelkező hatóságát vagy központi szervét arról, hogy a tanúk vallomását eskü alatt kívánja felvenni.

A ZPP 270. cikke szerint a felek meghallgatását a bíróság esküfelvétel nélkül folytatja le.

13 Milyen intézkedések biztosítják azt, hogy a videokonferencia helyszínén jelen legyen egy kapcsolattartó személy, akivel a megkereső bíróság érintkezésbe léphet, és egy olyan személy, aki a meghallgatás napján rendelkezésre áll a videokonferencia-berendezés működtetése és az esetleges műszaki problémák megoldása céljából?

A ZPP e tekintetben nem tartalmaz rendelkezést, azonban gyakorlatilag a műszaki személyzetnek és a szükséges igazságügyi alkalmazottaknak jelen kell lenniük a videokonferencia előtt és alatt, hogy teljesüljön a videokonferencia megtartásának valamennyi műszaki követelménye.

14 Milyen további információra van szükség – ha van egyáltalán – a megkereső bíróságtól?

Nincs a kiegészítő információ kérése esetén követendő előírás, azonban a tárgyalás napjának kitűzése során előfordulhat, hogy a megkereső és a megkeresett bíróság szükségesnek találja bizonyos műszaki problémák megoldását a tárgyalás eredményes lefolytatásának biztosítása érdekében. A gyakorlatban ezeket a kérdéseket a bíróságok rendszerint e-mailben intézik.

Utolsó frissítés: 22/02/2019

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Bizonyításfelvétel videokonferencia révén - Olaszország

1 Van-e lehetőség videokonferencia útján történő bizonyításfelvételre akár a megkereső tagállam bíróságának részvételével, akár közvetlenül e tagállam bírósága által? Ha igen, melyek a vonatkozó nemzeti eljárások vagy jogszabályok, amelyeket alkalmazni kell?

Az olasz jogrendszerben, és különösen a polgári perrendtartásról szóló törvényben (Codice di Procedura Civile) nincs kifejezett utalás a videokonferencia útján történő bizonyításfelvételre.

A videokonferencia azonban ténylegesen a jogrendszerünk része.

A polgári perrendtartásról szóló törvény 202. cikke azt irányozza elő, hogy amikor a vizsgálóbíró bizonyításfelvételről rendelkezik, akkor meg kell „határoznia a bizonyításfelvétel idejét, helyét és módját”. Az 1206/2001/EK tanácsi rendeletnek megfelelően a bíró által alkalmazható bizonyításfelvételi módok közé tartozik a videokonferencia.

A polgári perrendtartásról szóló törvény 261. cikke előirányozza, hogy a bíró olyan filmes anyagot is felhasználhat, amely mechanikus eszközök vagy eljárások alkalmazását teszi szükségessé.

A büntetőeljárásról szóló törvény (Codice di Procedura Penale) kifejezetten rendelkezik a videokonferenciáról (például a 205b. cikk).

Tehát a rendelet 10. cikke és az azt követő cikkei által szabályozott eljárásra tekintettel, a 10. cikk (4) bekezdésében említett, a jogrendszerünkkel való „összeegyeztethetetlenségből” fakadó korlátozás kizárható.

Az egyetlen korlátozás, amely a videokonferencia iránti kérelemre vonatkozhat az, ha jelentős gyakorlati akadályok állnak fenn.

A különböző típusú bizonyításfelvételi módokat illetően, az uniós rendelet és az olasz polgári perrendtartásról szóló törvény, valamint a megfelelő végrehajtási jogszabályok vonatkoznak.

A 17. cikk által szabályozott eljárást illetően, a megkeresett tagállamnak, miután ellenőrizte, hogy a (5) bekezdésben előirányzott követelmények teljesültek, majd azt követően engedélyezte a közvetlen bizonyításfelvételt, „elő kell segítenie” a videokonferencia alkalmazását, amit a megkeresett igazságügyi hatósággal egyszerűen a bizonyításfelvétel módjaként eseti alapon egyeztetnie kell.

Így azt az esetet leszámítva, amikor a megkeresett igazságügyi hatóság ezt a kommunikációs eszközt a felmerülő jelentős gyakorlati akadályok miatt nem tudja alkalmazni, bármilyen bizonyítás felvehető videokonferencia útján a 10. cikk és az azt követő cikkek szerinti jogszerű kérelem vagy a 17. cikk szerinti engedélyezés alapján.

2 Vannak-e korlátozások a videokonferencia útján meghallgatható személyek tekintetében – például csak tanúk, vagy mások, mint például szakértők vagy felek is meghallgathatók ilyen módon?

A videokonferencia hasznos eszköz a tanúk és az eljárás által érintett felek meghallgatására. Ebben a tekintetben az olasz jog összeegyeztethetőségével kapcsolatban nem merült fel probléma, sőt, az olasz jog rendelkezik a tanúvallomás tételéről, a felek informális meghallgatásáról, valamint a felek eskü alatt történő meghallgatásáról.

A szakértők meghallgatását illetően a szakértői vélemény elfogadhatóságával kapcsolatos probléma alapvető okával kell foglalkozni, különösen a közvetlen bizonyításfelvétel esetében (17. cikk).

Az olasz jogrendszerben a polgári perrendtartásról szóló törvény 61. cikke és 191-201. cikkei szabályozzák a szakértői vallomásokat. A szakértők rendszerint írásbeli véleményt fogalmaznak meg (a polgári perrendtartásról szóló törvény 195. cikkének (2) bekezdése), de a bíróság tisztázást is kérhet. Miután a vélemény elfogadásra került, nem szabad a szakértők videokonferencia útján történő meghallgatásával szemben akadálynak felmerülnie. Az olasz polgári perrendtartásról szóló törvény rendelkezése szerint „ha az elnök helyénvalónak tartja, felkéri a szakértőt, hogy vegyen részt a bírói testület jelenlétében lefolytatott megbeszélésen, és fejtse ki zárt tárgyaláson a felek jelenlétében a véleményét, akik a védőügyvédjükön keresztül az ügyüket ismertethetik és tisztázhatják”.

3 Milyen korlátozások vannak – ha vannak egyáltalán – a videokonferencia útján beszerezhető bizonyítéktípusok tekintetében?

Gyakorlati szempontból a videokonferencia hatékony eszköznek tűnik a bizonyításfelvételhez, a tanúk szemtől szembe történő meghallgatásához, valamint a felek nyilatkozattételéhez.

A szabályok azonban közvetlenül nem foglalkoznak a bizonyíték típusának vagy kötelező jellegének kérdésével, illetve gyakorlati problémák adódhatnak a szakértői véleménnyel kapcsolatban, például ha a bizonyíték kézírással kapcsolatos, genetikai adatok vagy telefonnal kapcsolatos bizonyíték esetében.

4 Vannak-e korlátozások a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatás helyszíne tekintetében – pl. kötelező-e bíróságon tartani?

A bizonyítást rendszerint a megkeresett tagállam területileg illetékes bírósági vagy rendőrségi épületében veszik fel, ahol mind a szükséges berendezés, mind a hivatali kiszolgáló személyzet rendelkezésre áll. A dolgok jelenlegi állása szerint azonban, a polgári eljárásokban alkalmazott videokonferenciákról nem készül „nyilvántartás”.

Ha a videokonferenciát büntetőeljárás során alkalmazzák, rendszerint a megkeresett igazságügyi hatóság fellebbviteli bíróságának körzetében található megfelelő létesítmény egyik rendelkezésre álló helyiségét használják (a bíróság tárgyalóterme, biztonságos terem büntetés-végrehajtási épületben).

5 Megengedett-e a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatások rögzítése, és ha igen, az ehhez szükséges berendezés rendelkezésre áll-e?

A tárgyalások rögzítésének nincs jogszabályi akadálya, amennyiben a megkereső állam jogszabályai ezt megengedik.

Azonban a 4. cikk és az azt követő cikkek értelmében történő bizonyításfelvételre a polgári perrendtartásról szóló törvény 126. cikke és az eljárás jegyzőkönyvének vezetéséről szóló, ugyanazon törvény végrehajtási rendelkezéseinek 46. cikke vonatkoznak.

6 Milyen nyelven kell a meghallgatást lefolytatni: a) a 10–12. cikk szerinti kérelmek esetében; és b) ha a 17. cikk alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor?

Ezt a szempontot a szabályok nem szabályozzák közvetlenül.

A kérelmeknek és tájékoztatásoknak a megkeresett tagállam hivatalos nyelvén történő megfogalmazását kikötő 5. cikk jelzésértékű lehet arra vonatkozóan, hogy a meghallgatásokat milyen nyelven kell lefolytatni.

A 10. cikk és az azt követő cikkek alapján benyújtott kérelmek esetében, amikor a hazai jog alkalmazandó, a meghallgatást olasz nyelven kell lefolytatni.

A polgári perrendtartásról szóló törvény 122. cikke előírja, hogy a „per alatt az olasz nyelv használata végig kötelező. Amikor olyan személy kerül meghallgatásra, aki nem beszél olaszul, a bíró tolmácsot jelölhet ki”.

A 17. cikkben említett eljárásban azonban a megkereső állam joga alkalmazandó. Ez a rendelkezés a bizonyításfelvétel nyelvére is hatással lehet. A nyelv újfent a megkereső állam nyelve kell, hogy legyen. Ebben az esetben tolmácsokra lehet szükség.

A közvetlen bizonyításfelvétel engedélyezésére hatáskörrel rendelkező hatóság a bizonyításfelvétel körülményeire vonatkozóan is nyújthat iránymutatást; ide tartozhat a használandó nyelv is.

7 Ha tolmácsokra van szükség, ki köteles biztosítani őket mindkét meghallgatástípus esetében, és hol kell tartózkodniuk?

Ebben a vonatkozásban a szabályok nem tartalmaznak külön rendelkezéseket.

A 10. cikkben és az azt követő cikkekben említett eljárásban a megkeresett állam joga alkalmazandó.

Mindenesetre a polgári perrendtartásról szóló törvény 122. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó.

A törvény tolmács kijelöléséről rendelkezik, ha olaszul nem beszélő személy kerül meghallgatásra. Így feltételezhető, hogy a tárgyalás nyelve (és az elsőfokú bíró nyelve) az olasz.

A tolmácsok díjának költségeit meg kell téríteni, ami a megkereső igazságügyi hatóságnak felszámításra kerül (lásd a 18. cikket).

A 17. cikk szerinti eljárás esetében lásd a 6. pontot. A tárgyalás nyelve a megkereső állam nyelve kell, hogy legyen. Ezért a tolmács(ok) kijelöléséért felelős személy megnevezéséhez a megkereső állam jogát kell használni. Ebben az esetben a tolmács kijelölésére vonatkozóan a közvetlen bizonyításfelvétel engedélyezésében illetékes hatóság tájékoztatást kérhet.

8 Milyen eljárás alkalmazandó a meghallgatáshoz szükséges intézkedésekre és a meghallgatandó személy időpontról és helyszínről történő értesítésére? A meghallgatás időpontjának meghatározása során mennyi időt kell biztosítani, hogy a meghallgatandó személy kellő időben értesüljön?

A polgári perrendtartásról szóló törvény 250. cikke úgy rendelkezik, hogy az érdekelt fél kérésére a bírósági végrehajtónak tájékoztatnia kell a tanúkat a megjelenési kötelezettségükről egy bizonyos helyen, bizonyos napon és bizonyos időben, továbbá tájékoztatnia kell őket a bizonyítást felvevő bíróról és a tárgyalásról, amely során őket meghallgatják. A polgári perrendtartásról szóló törvény végrehajtási rendelkezéseinek 103. cikke kimondja, hogy a tanúkat legalább hét nappal előre tájékoztatni kell a tárgyalásról, amelyre beidézték őket.

A tanúk meghallgatását szabályozó szabályokat a polgári perrendtartásról szóló törvény 244-257a. cikkei és a polgári perrendtartásról szóló törvény végrehajtási rendelkezéseinek a 102-108. cikkei irányozzák elő.

9 Milyen költségekkel jár a videokonferencia alkalmazása, és hogyan kell megfizetni azokat?

A 4. cikk alapján a 10. cikk (4) bekezdésének rendelkezése szerint lefolytatott videokonferencia (közvetett bizonyítás) költségeit a megkeresett hatóság kérésére a 18. cikk (2) bekezdésének előírása szerint megtérítik.

Ez a megtérítési kötelezettség nincs előírva a külföldi hatóság által, a 17. cikk alapján videokonferencia útján folytatott közvetlen bizonyításfelvétel esetére.

10 Milyen követelmények vonatkoznak, ha egyáltalán vannak ilyenek, annak biztosítására, hogy a megkereső bíróság által közvetlenül meghallgatott személy tájékoztatást kapjon arról, hogy a bizonyításfelvételre önkéntes alapon kerülhet csak sor?

A megkereső hatóság felelőssége tájékoztatni a meghallgatandó személyt a bizonyításfelvétel önkéntes voltáról; a 17. cikk szerint ez a feltétel az egyik tényező, amelyen a közvetlen bizonyításfelvétel engedélyezése alapszik.

A szabályok azonban nem rendelkeznek a megkeresett igazságügyi hatóságot illetően hasonló kötelezettségről.

11 Milyen eljárás létezik a meghallgatandó személy személyazonosságának ellenőrzésére?

Általában véve a 17. cikk alapján videokonferenciát lefolytató megkereső hatóság felelős a tanú személyazonosságának ellenőrzéséért. Közvetett bizonyíték esetében, a tanúk meghallgatását illetően, a polgári perrendtartásról szóló törvény 252. cikke szabályozza a tanú személyazonosságának ellenőrzését, amely szerint: „A vizsgálóbíró megkéri a tanút, hogy adja meg nevét, családi nevét, az apja nevét, életkorát és foglalkozását, majd felkéri a tanút, hogy nyilatkozzon, áll-e valamilyen családi kapcsolatban […] a felekkel, vagy érdekelt-e a perben”. Az azonosítás a polgári perrendtartásról szóló törvény 251. cikke által szabályozott eskütétel után történik. A gyakorlatban a vizsgálóbíró a tanútól a személyazonosító okmányát is elkéri, és az adatokat bejegyezteti az eljárás jegyzőkönyvébe.

A meghallgatandó feleket illetően, ha az adott ügyben meghatalmazottat vonnak be, akkor az adott ügyre szóló meghatalmazás is szükséges.

12 Milyen követelmények vonatkoznak az eskütételre, és a megkereső bíróságnak milyen információkat kell megadnia, ha a 17. cikk szerinti közvetlen bizonyításfelvétel során eskütételre van szükség?

A 17. cikkben említett eljárás vonatkozásában nem irányoztak elő külön szabályt. Hasznos lehet (a megkereső állam jogrendszerében) a hamis tanúzás vagy kihagyás büntetőjogi jelentőségéről tájékoztatásban részesülni; ez a büntetőjogi jelentőség függ a megkereső állam bírósági eljárásokat szabályozó jogszabályaitól.

13 Milyen intézkedések biztosítják azt, hogy a videokonferencia helyszínén jelen legyen egy kapcsolattartó személy, akivel a megkereső bíróság érintkezésbe léphet, és egy olyan személy, aki a meghallgatás napján rendelkezésre áll a videokonferencia-berendezés működtetése és az esetleges műszaki problémák megoldása céljából?

A videokonferencia kapcsolatokért felelős Olasz Büntetés-végrehajtás Igazgatási Főosztály közvetlenül a videokonferencia előtt kompatibilitási vizsgálatokat végez a külföldi technikai személyzettel.

14 Milyen további információra van szükség – ha van egyáltalán – a megkereső bíróságtól?

A nemzetközi jogsegély iránti kérelemmel egyidejűleg, a megkereső igazságügyi hatóságnak az országukban használt videokonferencia-rendszer műszaki adatait és a – lehetőleg technikus szakember – kapcsolattartó személy nevét és telefonszámát, valamint az e tevékenységek során használandó nyelvet is meg kell adnia – amennyiben rendelkezésükre áll.

Utolsó frissítés: 04/02/2019

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Bizonyításfelvétel videokonferencia révén - Ciprus

1 Van-e lehetőség videokonferencia útján történő bizonyításfelvételre akár a megkereső tagállam bíróságának részvételével, akár közvetlenül e tagállam bírósága által? Ha igen, melyek a vonatkozó nemzeti eljárások vagy jogszabályok, amelyeket alkalmazni kell?

Bizonyításfelvételre videokonferencia útján közvetlenül vagy pedig a megkereső tagállam bíróságának részvételével is sor kerülhet. Az erre vonatkozó jogalapot a nemzeti szabályozásban a 122(I)/2010. sz. törvénnyel módosított, a bizonyításfelvételről szóló törvény 9. fejezetének 36A. cikke teremti meg. A 36A. cikkben foglaltak értelmében a bíróság saját mérlegelési jogkörében eljárva a bizonyításfelvétel szempontjából fontosnak tartott bármilyen feltételt meghatározhat, feltéve, hogy ezek a feltételek összeegyeztethetőek a Ciprusi Köztársaság nemzetközi kötelezettségvállalásaival.

2 Vannak-e korlátozások a videokonferencia útján meghallgatható személyek tekintetében – például csak tanúk, vagy mások, mint például szakértők vagy felek is meghallgathatók ilyen módon?

Nincsenek ilyen jellegű korlátozások. Bármely olyan személy meghallgatható, aki szükségesnek tartott bizonyítékkal tud szolgálni, feltéve, hogy a bizonyításfelvétel iránti kérelem a 1206/2001/EK rendelet hatálya alá tartozik és a nemzeti joggal összeegyeztethető.

3 Milyen korlátozások vannak – ha vannak egyáltalán – a videokonferencia útján beszerezhető bizonyítéktípusok tekintetében?

A videokonferencia útján beszerezhető bizonyítéktípusok nem esnek korlátozás alá, feltéve, hogy a bizonyításfelvétel iránti kérelem a nemzeti joggal összeegyeztethető és a kért bizonyításfelvétel a gyakorlatban kivitelezhető.

4 Vannak-e korlátozások a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatás helyszíne tekintetében – pl. kötelező-e bíróságon tartani?

Nincs korlátozás.

5 Megengedett-e a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatások rögzítése, és ha igen, az ehhez szükséges berendezés rendelkezésre áll-e?

Kizárólag az eljárási jegyzőkönyv kerül rögzítésre.

6 Milyen nyelven kell a meghallgatást lefolytatni: a) a 10–12. cikk szerinti kérelmek esetében; és b) ha a 17. cikk alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor?

A bizonyításfelvételt a vallomást tevő személy anyanyelvén kell lefolytatni, az elhangzottakat ezt követően tolmács fordítja le a bíróság hivatalos nyelvére, vagyis görögre.

7 Ha tolmácsokra van szükség, ki köteles biztosítani őket mindkét meghallgatástípus esetében, és hol kell tartózkodniuk?

A tolmács igénybevételéhez szükséges intézkedések megtételéért az abban az ügyben eljáró bíróság kezelőirodája felel, amelyben az érintett személyt meg kell hallgatni.

8 Milyen eljárás alkalmazandó a meghallgatáshoz szükséges intézkedésekre és a meghallgatandó személy időpontról és helyszínről történő értesítésére? A meghallgatás időpontjának meghatározása során mennyi időt kell biztosítani, hogy a meghallgatandó személy kellő időben értesüljön?

A meghallgatandó személy részére idézést kell kibocsátani, a meghallgatás időpontját pedig úgy kell kitűzni, hogy arról az érintett személyt kellő időben lehessen értesíteni.

9 Milyen költségekkel jár a videokonferencia alkalmazása, és hogyan kell megfizetni azokat?

A tolmácsolással kapcsolatban felmerült költségeket az eljáró bíróság székhelye szerinti állam viseli, a meghallgatás napján a technikai háttér biztosításával kapcsolatban felmerült költségeket pedig az az állam viseli, ahol a tanú található.

10 Milyen követelmények vonatkoznak, ha egyáltalán vannak ilyenek, annak biztosítására, hogy a megkereső bíróság által közvetlenül meghallgatott személy tájékoztatást kapjon arról, hogy a bizonyításfelvételre önkéntes alapon kerülhet csak sor?

E célból idézést bocsátanak ki.

11 Milyen eljárás létezik a meghallgatandó személy személyazonosságának ellenőrzésére?

Eskütételre vagy nyilatkozattételre kerül sor, valamint megállapítják a meghallgatandó személy személyazonosságát.

12 Milyen követelmények vonatkoznak az eskütételre, és a megkereső bíróságnak milyen információkat kell megadnia, ha a 17. cikk szerinti közvetlen bizonyításfelvétel során eskütételre van szükség?

A megkereső bíróság köteles rendelkezésre bocsátani a meghallgatandó személy adatait. Az eskütétel során a meghallgatandó személy vallási meggyőződésétől függően a Bibliára vagy a Koránra tesz esküt, vagy pedig nyilatkozatot tesz.

13 Milyen intézkedések biztosítják azt, hogy a videokonferencia helyszínén jelen legyen egy kapcsolattartó személy, akivel a megkereső bíróság érintkezésbe léphet, és egy olyan személy, aki a meghallgatás napján rendelkezésre áll a videokonferencia-berendezés működtetése és az esetleges műszaki problémák megoldása céljából?

Azt követően, hogy arról az illetékes hatóságok (a bíróságok kezelőirodái) előzetesen egyeztettek, a kapcsolatot a meghallgatás napját megelőzően le kell tesztelni.

14 Milyen további információra van szükség – ha van egyáltalán – a megkereső bíróságtól?

Nincs további információra szükség.

Utolsó frissítés: 13/05/2019

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Bizonyításfelvétel videokonferencia révén - Luxemburg

1 Van-e lehetőség videokonferencia útján történő bizonyításfelvételre akár a megkereső tagállam bíróságának részvételével, akár közvetlenül e tagállam bírósága által? Ha igen, melyek a vonatkozó nemzeti eljárások vagy jogszabályok, amelyeket alkalmazni kell?

Igen, mindkét eljárásra van lehetőség. A Luxemburgnak címzett legtöbb megkeresés olyan másik tagállambeli bíróságtól érkezik, amely videokonferencia révén kíván meghallgatni egy tanút.

Nincsenek a videokonferenciára vonatkozó sajátos rendelkezések. A tanúk meghallgatására vonatkozó szabályok, a bíró közvetlen értékelése és a felek személyes megjelenése tehát az új polgári perrendtartás rendes szabályait képezik. Jelenleg nincs a videokonferenciára vonatkozó ítélkezési gyakorlat.

2 Vannak-e korlátozások a videokonferencia útján meghallgatható személyek tekintetében – például csak tanúk, vagy mások, mint például szakértők vagy felek is meghallgathatók ilyen módon?

A videokonferencia tanúk, illetve bizonyos esetekben a felek és bírósági szakértők meghallgatására használható. Mindazonáltal eddig csak tanúk meghallgatására irányuló megkeresések érkeztek.

3 Milyen korlátozások vannak – ha vannak egyáltalán – a videokonferencia útján beszerezhető bizonyítéktípusok tekintetében?

Az egyetlen korlátozás, hogy a tanú meghallgatása önkéntes alapon zajlik. Amennyiben a tanú megtagadja a meghallgatáson való részvételt, a luxemburgi hatóságoknak nincs módjuk arra, hogy kötelezzék a részvételre.

4 Vannak-e korlátozások a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatás helyszíne tekintetében – pl. kötelező-e bíróságon tartani?

A vallomásnak olyannak kell lennie, amely megtehető a szükséges műszaki berendezésekkel ellátott bírósági helyiségben.

5 Megengedett-e a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatások rögzítése, és ha igen, az ehhez szükséges berendezés rendelkezésre áll-e?

Amennyiben a megkereső állam rögzíteni kívánja a videokonferenciát, be kell szereznie a Luxemburgban meghallgatott tanú kifejezett hozzájárulását. Luxemburg megkeresett államként nem rögzíti a videokonferenciát, mivel a rögzítés ellentétes a luxemburgi joggal.

6 Milyen nyelven kell a meghallgatást lefolytatni: a) a 10–12. cikk szerinti kérelmek esetében; és b) ha a 17. cikk alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor?

a) francia, német nyelven.

b) bármilyen nyelven.

7 Ha tolmácsokra van szükség, ki köteles biztosítani őket mindkét meghallgatástípus esetében, és hol kell tartózkodniuk?

A luxemburgi bíróság, mint a megkeresett állam bírósága, szükség esetén gondoskodik tolmácsról, akár a megkereső állam hatóságaival, akár a kihallgatandó személlyel folytatandó kommunikáció céljából.

8 Milyen eljárás alkalmazandó a meghallgatáshoz szükséges intézkedésekre és a meghallgatandó személy időpontról és helyszínről történő értesítésére? A meghallgatás időpontjának meghatározása során mennyi időt kell biztosítani, hogy a meghallgatandó személy kellő időben értesüljön?

A luxemburgi hatóságok, és konkrétabban a bizonyításfelvételért felelős bíróság kapcsolatba lép a megkereső állam hatóságaival annak érdekében, hogy megállapodjanak a videokonferencia napjáról és időpontjáról. Az idézést legalább 15 nappal a meghallgatás előtt kézbesíteni kell. A luxemburgi hatóságok felelnek a résztvevők megidézéséért.

9 Milyen költségekkel jár a videokonferencia alkalmazása, és hogyan kell megfizetni azokat?

Az uniós rendelettel összhangban a megkeresett állam engedélyezi a videokonferenciát, és a megkereső állam feladatkörébe tartoznak az alaki követelmények, a szervezési és működési kérdések, az érintett személyek tájékoztatására is kiterjedően.

A videokonferencia használatának költségeit és a tanúk kiadásait a luxemburgi állam viseli. Főszabály szerint a tolmácsolás költségeit a megkereső állam viseli.

10 Milyen követelmények vonatkoznak, ha egyáltalán vannak ilyenek, annak biztosítására, hogy a megkereső bíróság által közvetlenül meghallgatott személy tájékoztatást kapjon arról, hogy a bizonyításfelvételre önkéntes alapon kerülhet csak sor?

Az említett személy tájékoztatást kap az idézésben, valamint a bíróság, illetve a hivatal részéről a videokonferenciát megelőzően.

11 Milyen eljárás létezik a meghallgatandó személy személyazonosságának ellenőrzésére?

A luxemburgi bíróság, mint a megkeresett állam bírósága a meghallgatás elején megvizsgálja a személyazonosító okmányokat.

12 Milyen követelmények vonatkoznak az eskütételre, és a megkereső bíróságnak milyen információkat kell megadnia, ha a 17. cikk szerinti közvetlen bizonyításfelvétel során eskütételre van szükség?

A tanúknak és szakértőknek esküt kell tenniük, hogy igazat mondanak. Tájékoztatják őket arról, hogy hamis tanúzás esetén pénzbüntetés vagy szabadságvesztés szabható ki velük szemben.

Az esküt a megkereső bíróság előtt teszik le.

A 17. cikk esetében a megkereső állam saját feltételeit alkalmazza. A videokonferencia során jelen levő luxemburgi bíró, mint a megkeresett állam bírósága, csak probléma esetén avatkozik közbe.

13 Milyen intézkedések biztosítják azt, hogy a videokonferencia helyszínén jelen legyen egy kapcsolattartó személy, akivel a megkereső bíróság érintkezésbe léphet, és egy olyan személy, aki a meghallgatás napján rendelkezésre áll a videokonferencia-berendezés működtetése és az esetleges műszaki problémák megoldása céljából?

A videokonferenciára megjelölt napon és időpontban egy bíró, egy tisztviselő, egy technikus, és szükség esetén egy tolmács van jelen.

14 Milyen további információra van szükség – ha van egyáltalán – a megkereső bíróságtól?

A videokonferencia megszervezése céljából egyértelművé kell tenni néhány műszaki kérdést. A videokonferencia révén lebonyolított meghallgatás sikere tehát a megfelelő előzetes felkészüléstől és a kapcsolattartók közötti hatékony együttműködéstől függ.

Utolsó frissítés: 18/09/2017

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Bizonyításfelvétel videokonferencia révén - Magyarország

1 Van-e lehetőség videokonferencia útján történő bizonyításfelvételre akár a megkereső tagállam bíróságának részvételével, akár közvetlenül e tagállam bírósága által? Ha igen, melyek a vonatkozó nemzeti eljárások vagy jogszabályok, amelyeket alkalmazni kell?

A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) lehetőséget biztosít arra, hogy a bíróság akár a fél indítványára, akár hivatalból elrendelje, hogy a fél és más perbeli személy, a tanú, valamint a szakértő meghallgatására, illetve – ha az ellen a szemletárgy birtokosa nem tiltakozik – a szemle lefolytatására elektronikus hírközlő hálózat útján kerüljön sor. Az elektronikus hírközlő hálózat útján való meghallgatás abban az esetben rendelhető el, ha célszerű, azaz például az eljárás lefolytatását meggyorsítja, ha a meghallgatás a tárgyalás kitűzött helyszínén jelentős nehézséggel vagy aránytalanul nagy költségtöbblettel járna, vagy ha azt a tanú védelme indokolja.

Az elektronikus hírközlő hálózat útján való meghallgatás szabályait a Pp., illetve a polgári eljárásban a tárgyalás, a meghallgatás elektronikus hírközlő hálózat útján történő megtartásáról szóló 19/2017. (XII.21.) IM rendelet [a továbbiakban: 19/2017. (XII.21.) IM rendelet] tartalmazza.

2 Vannak-e korlátozások a videokonferencia útján meghallgatható személyek tekintetében – például csak tanúk, vagy mások, mint például szakértők vagy felek is meghallgathatók ilyen módon?

Nincs korlátozás az elektronikus hírközlő hálózat útján meghallgatható személyek tekintetében, tehát meghallgathatók ezen a módon a felek és más perbeli személyek, a tanúk, a szakértők és a szemletárgy-birtokosok is.

3 Milyen korlátozások vannak – ha vannak egyáltalán – a videokonferencia útján beszerezhető bizonyítéktípusok tekintetében?

Elektronikus hírközlő hálózat útján tartott tárgyalás, személyes meghallgatás vagy szemle keretében a felek és más perbeli személyek, a tanú és a szakértő meghallgatására, illetve szemle lefolytatására is sor kerülhet.

4 Vannak-e korlátozások a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatás helyszíne tekintetében – pl. kötelező-e bíróságon tartani?

Az elektronikus hírközlőhálózat útján történő meghallgatásra sor kerülhet bíróság vagy egyéb szerv épületében is, az erre a célra kialakított helyiségben, amennyiben az elektronikus hírközlő hálózat működésének biztosításához szükséges feltételek fennállnak.

5 Megengedett-e a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatások rögzítése, és ha igen, az ehhez szükséges berendezés rendelkezésre áll-e?

A Pp. szabályai szerint a per érdemi tárgyalási szakában a bíróság bármelyik fél kérelmére vagy hivatalból is elrendelheti, hogy az elektronikus hírközlő hálózat útján tartott tárgyalásról, személyes meghallgatásról vagy szemléről a jegyzőkönyvet egy képet és hangot egyidejűleg rögzítő, folyamatos felvétel útján készítsék el.

Ha a jegyzőkönyv felvételére nem ilyen módon kerül sor, a tárgyalás kitűzött helyszínén jelen lévő tárgyalást vezető bíró elrendelheti az elektronikus hírközlő hálózat útján tartott meghallgatás és szemle során a tárgyalás kitűzött helyszínén és az elkülönített helyiségben történtek kép- és hangfelvétel útján történő rögzítését.

6 Milyen nyelven kell a meghallgatást lefolytatni: a) a 10–12. cikk szerinti kérelmek esetében; és b) ha a 17. cikk alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor?

A Tanács 1206/2001/EK rendeletének 10-12. cikke szerinti kérelmek esetében a rendelet 10. cikk (2) bekezdése értelmében a Pp. szabályai szerint kell eljárni. A Pp. szerint a bírósági eljárás nyelve a magyar, ugyanakkor a magyar nyelv nem tudása miatt senkit nem érhet hátrány. A bírósági eljárásban szóban mindenki jogosult anyanyelvét, illetve nemzetközi egyezményben meghatározott körben regionális vagy nemzetiségi nyelvét használni. Ha ennek érdekében szükséges, a bíróság köteles tolmácsot alkalmazni.

A 17. cikk szerinti kérelmek esetében a 17. cikk (6) bekezdése alapján a megkereső bíróság a tagállamának jogával összhangban folytatja le a meghallgatást.

7 Ha tolmácsokra van szükség, ki köteles biztosítani őket mindkét meghallgatástípus esetében, és hol kell tartózkodniuk?

A 10-12. cikk szerinti kérelmek esetében, ha az anyanyelv, regionális vagy nemzetiségi nyelv használatának biztosítása érdekében szükséges, a megkeresett bíróság köteles tolmácsot alkalmazni.

A Pp. nem tartalmaz arra vonatkozó speciális rendelkezést, hogy az elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatás esetén a tolmácsnak pontosan hol kell tartózkodnia, azt viszont biztosítja, hogy a tolmács az elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatásra kialakított helyiségben jelen legyen. A 19/2017. (XII.21.) IM rendelet alapján a továbbított felvételen a tolmácsnak is látszódnia kell.

A 17. cikk szerinti kérelmek esetében a 17. cikk (4) és (6) bekezdésének megfelelően kell eljárni.

8 Milyen eljárás alkalmazandó a meghallgatáshoz szükséges intézkedésekre és a meghallgatandó személy időpontról és helyszínről történő értesítésére? A meghallgatás időpontjának meghatározása során mennyi időt kell biztosítani, hogy a meghallgatandó személy kellő időben értesüljön?

Az elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatást elrendelő végzést a bíróság a tárgyalásra, a személyes meghallgatásra vagy a szemlére szóló idézéssel együtt kézbesíti a megidézetteknek. Az elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatást elrendelő végzést a bíróság haladéktalanul megküldi az elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatáshoz elkülönített helyiséget biztosító bíróságnak, illetve egyéb szervnek is.

Az elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatásra való idézés tekintetében a Pp. nem tartalmaz speciális rendelkezéseket. A tárgyalásra szóló idézést olyan időben kell kiadni a megidézetteknek, hogy a kézbesítés szabályszerűségének igazolásául szolgáló tértivevény a bíróságra még a tárgyalást megelőzően visszaérkezzen.

A perfelvételi tárgyalást főszabály szerint úgy kell kitűzni, hogy az idézésnek a felek részére történő kézbesítése a tárgyalás napját legalább tizenöt nappal megelőzze. Ezt az időközt a bíróság sürgős esetben lerövidítheti.

A 17. cikk szerinti kérelmek esetében a 17. cikk (4) és (6) bekezdésének megfelelően kell eljárni.

9 Milyen költségekkel jár a videokonferencia alkalmazása, és hogyan kell megfizetni azokat?

A költségek változóak, azokat a megkereső bíróságnak kell megfizetnie.

10 Milyen követelmények vonatkoznak, ha egyáltalán vannak ilyenek, annak biztosítására, hogy a megkereső bíróság által közvetlenül meghallgatott személy tájékoztatást kapjon arról, hogy a bizonyításfelvételre önkéntes alapon kerülhet csak sor?

A 17. cikk (2) bekezdése szerint a megkereső bíróság tájékoztatja az érintett személyt a meghallgatás önkéntes jellegéről.

11 Milyen eljárás létezik a meghallgatandó személy személyazonosságának ellenőrzésére?

Az elektronikus hírközlő hálózat útján meghallgatásra kerülő személy személyazonosságának igazolása

- az általa a személyazonosságának és lakcímének igazolása érdekében rendelkezésre bocsátott adatai alapján és

- a személyazonosságának igazolására alkalmas hatósági igazolványának vagy tartózkodásra jogosító okmányának jogszabályban meghatározott technikai eszközök közvetítésével történő bemutatásával

történik.

Ha a bíróság a tanú adatainak zártan kezelését rendelte el, a tanú személyazonosságának igazolására alkalmas hatósági igazolványának vagy tartózkodásra jogosító okmányának jogszabályban meghatározott technikai eszközök közvetítésével történő bemutatása során biztosítani kell, hogy azt csak a tárgyalást vezető elnök - ha a meghallgatást, illetve a szemlét bírósági titkár folytatja le, úgy a bírósági titkár - tekinthesse meg.

A bíróság az elektronikus hírközlő hálózat útján meghallgatásra kerülő személy

- személyazonosságának és lakcímének igazolása érdekében rendelkezésre bocsátott adatai nyilvántartási adatokkal való egyezőségéről, és

- a személyazonosságának igazolására alkalmas, bemutatott hatósági igazolványa és tartózkodásra jogosító okmánya nyilvántartási adatokkal való egyezőségéről és érvényességéről

elektronikus úton, vagy az adatbázisok közvetlen elérésével is meggyőződik.

12 Milyen követelmények vonatkoznak az eskütételre, és a megkereső bíróságnak milyen információkat kell megadnia, ha a 17. cikk szerinti közvetlen bizonyításfelvétel során eskütételre van szükség?

A Pp. szerint eskünek a perben helye nincs.

13 Milyen intézkedések biztosítják azt, hogy a videokonferencia helyszínén jelen legyen egy kapcsolattartó személy, akivel a megkereső bíróság érintkezésbe léphet, és egy olyan személy, aki a meghallgatás napján rendelkezésre áll a videokonferencia-berendezés működtetése és az esetleges műszaki problémák megoldása céljából?

A Pp. az elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatásra kialakított helyiségben az elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatást biztosító technikai eszközök működését biztosító, kezelő személy számára biztosítja a jelenlétet.

Az elektronikus hírközlő hálózat útján tartott meghallgatás megkezdése előtt a kezelő személynek az elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatást biztosító technikai eszközök üzemszerű működéséről teljeskörűen meg kell győződnie. Ha az a technikai eszközök üzemszerű működésének bármely akadálya áll fenn, a kezelő személy a hibát a tárgyalás kitűzött helyszínén jelen lévő bírónak azonnal jelenti, valamint haladéktalanul gondoskodik a hiba elhárításáról, majd a hibát és a megtett intézkedéseket írásban is jelenti felettesének. A hiba elhárításáig az elektronikus hírközlő hálózat útján tartott meghallgatás nem kezdhető meg, valamint nem folytatható tovább. Az elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatást biztosító technikai eszközök hibája vagy nem megfelelő működtetése mellett végzett eljárási cselekményt a szükséges mértékben meg kell ismételni.

14 Milyen további információra van szükség – ha van egyáltalán – a megkereső bíróságtól?

További információ szükségessége általánosságban nem merül fel .

Utolsó frissítés: 19/04/2019

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Bizonyításfelvétel videokonferencia révén - Málta

1 Van-e lehetőség videokonferencia útján történő bizonyításfelvételre akár a megkereső tagállam bíróságának részvételével, akár közvetlenül e tagállam bírósága által? Ha igen, melyek a vonatkozó nemzeti eljárások vagy jogszabályok, amelyeket alkalmazni kell?

Amennyiben Málta a megkereső állam, a videokonferencia csak végső esetben alkalmazható.

2 Vannak-e korlátozások a videokonferencia útján meghallgatható személyek tekintetében – például csak tanúk, vagy mások, mint például szakértők vagy felek is meghallgathatók ilyen módon?

Nincsenek korlátozások a meghallgatható személyeket illetően: tanúkat, szakértőket és feleket egyaránt meg lehet hallgatni.

3 Milyen korlátozások vannak – ha vannak egyáltalán – a videokonferencia útján beszerezhető bizonyítéktípusok tekintetében?

A bíróság dönt arról, hogy mi fogadható el bizonyítékként.

4 Vannak-e korlátozások a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatás helyszíne tekintetében – pl. kötelező-e bíróságon tartani?

Amennyiben Málta a megkeresett állam, a meghallgatást bíróságon kell megtartani.

5 Megengedett-e a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatások rögzítése, és ha igen, az ehhez szükséges berendezés rendelkezésre áll-e?

Igen, megengedett a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatások rögzítése, és az ehhez szükséges berendezés rendelkezésre áll.

6 Milyen nyelven kell a meghallgatást lefolytatni: a) a 10–12. cikk szerinti kérelmek esetében; és b) ha a 17. cikk alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor?

a) Amennyiben Málta a megkeresett állam, a 10-12. cikk szerinti kérelmek esetében a meghallgatás máltai vagy angol nyelven folyik.

b) Amennyiben Málta a megkereső állam, a 17. cikk szerinti kérelmeket máltai vagy angol nyelven kell megtenni.

7 Ha tolmácsokra van szükség, ki köteles biztosítani őket mindkét meghallgatástípus esetében, és hol kell tartózkodniuk?

Amennyiben Málta a megkeresett állam, és ennélfogva Málta veszi fel a vallomást, a szervezeti és polgári eljárási törvénykönyv 596. cikkének (1) bekezdése (máltai törvénytár 12. fejezete) azt mondja ki, hogy: „Ha a bíróság nem érti azt a nyelvet, amelyen a vallomást teszik, képesített tolmácsot kell kirendelnie, akiknek költségét a tanút állító fél köteles előlegezni”. Ebben az esetben a tolmácsnak abban a helyiségben kell tartózkodnia, mint a tanúnak.

Amennyiben a 17. cikk keretében Málta a megkereső állam, és közvetlen bizonyításfelvétel történik, a tolmács tartózkodási helye az ügy körülményeitől függ.

8 Milyen eljárás alkalmazandó a meghallgatáshoz szükséges intézkedésekre és a meghallgatandó személy időpontról és helyszínről történő értesítésére? A meghallgatás időpontjának meghatározása során mennyi időt kell biztosítani, hogy a meghallgatandó személy kellő időben értesüljön?

Amennyiben a bizonyításfelvétel a 10. és 12. cikk alapján történik, és Málta a megkeresett állam, a szervezeti és polgári eljárási törvénykönyv 568. cikkének (1) bekezdése azt mondja ki, hogy: „A tanúkat az érintett fél kérelmére kibocsátott idézés révén kell megidézni”. A két tárgyalás között egyhónapos időközt kell tartani, hogy elég idő legyen a tanú értesítésére.

A 17. cikk alapján, ha Málta a megkereső tagállam, a bíróság dönt arról, hogy milyen eszközöket kell igénybe venni a meghallgatandó személynek a meghallgatás helyéről és idejéről való értésítése érdekében. A két tárgyalás között egy hónapos időközt kell tartani, hogy elég idő legyen a tanú értesítésére.

9 Milyen költségekkel jár a videokonferencia alkalmazása, és hogyan kell megfizetni azokat?

100 euró összegű díjat kell fizetni, amely fedezi a videokonferencia első két óráját.

Minden további óra után 50 eurós díj fizetendő.

A technikus 58 eurós óradíját is meg kell fizetni.

10 Milyen követelmények vonatkoznak, ha egyáltalán vannak ilyenek, annak biztosítására, hogy a megkereső bíróság által közvetlenül meghallgatott személy tájékoztatást kapjon arról, hogy a bizonyításfelvételre önkéntes alapon kerülhet csak sor?

Mielőtt megtenné vallomását, a bíróság figyelmezteti a tanút, hogy amennyiben nem áll készen a vallomástételre, akkor erről tájékoztatnia kell a bíróságot.

11 Milyen eljárás létezik a meghallgatandó személy személyazonosságának ellenőrzésére?

A bíróság felhívhatja a meghallgatandó személyt, hogy vallomástétel előtt mutassa be útlevelét vagy személyi igazolványát. A tanút a meghallgatás előtt figyelmeztetni kell arra, hogy magával kell hoznia e dokumentumok valamelyikét.

12 Milyen követelmények vonatkoznak az eskütételre, és a megkereső bíróságnak milyen információkat kell megadnia, ha a 17. cikk szerinti közvetlen bizonyításfelvétel során eskütételre van szükség?

A szervezeti és polgári eljárási törvénykönyv 111. cikke szerint „A római katolikus vallású személytől az e valláshoz tartozó személyeknél szokásos eskü vehető; a nem ilyen vallású személyt oly módon kell felesketni, amely szerinte lelkiismeretileg leginkább köti őt.”

13 Milyen intézkedések biztosítják azt, hogy a videokonferencia helyszínén jelen legyen egy kapcsolattartó személy, akivel a megkereső bíróság érintkezésbe léphet, és egy olyan személy, aki a meghallgatás napján rendelkezésre áll a videokonferencia-berendezés működtetése és az esetleges műszaki problémák megoldása céljából?

A kapcsolattartók az alábbi személyek:

Charles Calleja, audiovizuális vezető technikus

E személy felel a videokonferencia során a műszaki összekapcsolásért, tesztelésért és támogatásért.

Elérhetőség: +356 25902375 - valettai bíróság 4. emeleti iroda

A link új ablakot nyit megcharles-george.calleja@gov.mt

Maria Ruth Ciantar, videokonferencia elérhetőség

Elérhetőség: +356 25902391 - valettai bíróság 4. emeleti iroda

A link új ablakot nyit megmaria.a.ciantar@gov.mt

Alan J. Darmanin, tisztviselő

Elérhetőség: +356 25902211 - valettai bíróság 4. emeleti iroda

A link új ablakot nyit megalan.a.darmanin@gov.mt

14 Milyen további információra van szükség – ha van egyáltalán – a megkereső bíróságtól?

A tárgyalás időpontját megelőzően a következők megadását kérjük a megkereső bíróságtól:

a) Időzóna

b) Tesztelési időpont (nap és óra)

c) Fix IP-cím

d) A műszaki kapcsolattartó elérhetősége

Utolsó frissítés: 10/03/2017

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata holland nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

Bizonyításfelvétel videokonferencia révén - Hollandia

1 Van-e lehetőség videokonferencia útján történő bizonyításfelvételre akár a megkereső tagállam bíróságának részvételével, akár közvetlenül e tagállam bírósága által? Ha igen, melyek a vonatkozó nemzeti eljárások vagy jogszabályok, amelyeket alkalmazni kell?

A holland polgári eljárásjogban erre a témakörre nincs általános szabályozás. A videokonferencia azonban nincs kizárva, így ezekben az esetekben a törvény alapján lehetséges.

A polgári jogban a videokonferenciát rendszeresen alkalmazzák jogsegélykérelmek alternatívájaként.

2 Vannak-e korlátozások a videokonferencia útján meghallgatható személyek tekintetében – például csak tanúk, vagy mások, mint például szakértők vagy felek is meghallgathatók ilyen módon?

Ha valamely személy a polgári eljárásjog alapján meghallgatható, elvben ez videokonferencia útján is lehetséges. Erről nincs külön rendelkezés a polgári eljárásjogban.

3 Milyen korlátozások vannak – ha vannak egyáltalán – a videokonferencia útján beszerezhető bizonyítéktípusok tekintetében?

Nincsenek konkrét korlátozásokra vonatkozó szabályok. A polgári eljárásra vonatkozó nemzeti szabályok alkalmazandóak.

4 Vannak-e korlátozások a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatás helyszíne tekintetében – pl. kötelező-e bíróságon tartani?

A videokonferencia útján történő meghallgatásra nem vonatkoznak külön szabályok. A polgári eljárásra vonatkozó nemzeti szabályok alkalmazandóak. Az a szabály, hogy a személyeket a bíróságon kell meghallgatni. Kivétel tehető, ha a tanú beteg vagy más okból nem tud a bíróságra utazni (a polgári perrendtartásról szóló törvény (Rv) 175. cikke).

5 Megengedett-e a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatások rögzítése, és ha igen, az ehhez szükséges berendezés rendelkezésre áll-e?

Holland bíróság által valamely tanú videokonferencia útján történő meghallgatása egy rendes tárgyalás élő közvetítésével egyenértékűnek tekintendő. A törvény szerint a vizsgálóbíró a tanú meghallgatásáról bírósági jegyzőkönyvet vezet. Ugyanazok a szabályok vonatkoznak a videokonferencia útján lefolytatott meghallgatásokra, és így azokat is bírósági jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A törvény nem tiltja a bírósági jegyzőkönyvön kívül kép- vagy hangfelvétel készítését, de ez a felvétel nem tekinthető azonosnak a bírósági jegyzőkönyvvel.

Egy jövőbeli törvény szerint a bíró dönthet arról, hogy a szóbeli meghallgatásról a papíralapú bírósági jegyzőkönyv helyett kép- vagy hangfelvétel készüljön. Ezen az alapon szükség esetén a tanú meghallgatásáról készült bírósági jegyzőkönyvről is készülhet felvétel.

6 Milyen nyelven kell a meghallgatást lefolytatni: a) a 10–12. cikk szerinti kérelmek esetében; és b) ha a 17. cikk alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor?

Ha a megkeresett bíróság Hollandiában található, a meghallgatás holland nyelven történik. Erre a szempontra nem vonatkoznak külön szabályok.

A holland végrehajtási jogszabályok az illetékes hatóság számára megengedik a jogszerű eljárás érdekében általa hasznosnak vagy szükségesnek vélt, közvetlen bizonyításfelvételre vonatkozó feltételek kikötését.

7 Ha tolmácsokra van szükség, ki köteles biztosítani őket mindkét meghallgatástípus esetében, és hol kell tartózkodniuk?

A holland eljárásjog nem rendelkezik a tolmácsokra vonatkozó külön intézkedésekről. Hollandiában polgári ügyekben a feleknek kell elvileg a saját tolmácsukról gondoskodniuk.

8 Milyen eljárás alkalmazandó a meghallgatáshoz szükséges intézkedésekre és a meghallgatandó személy időpontról és helyszínről történő értesítésére? A meghallgatás időpontjának meghatározása során mennyi időt kell biztosítani, hogy a meghallgatandó személy kellő időben értesüljön?

A holland végrehajtási jogszabályok alapján a megkeresett bíróság határozhatja meg melyik fél felelős a bizonyításfelvétel iránti kérelem alapján történő idézésért.

Azt az idézést, amelyet nem az egyik fél kézbesít, a megkeresett bíróság hivatalvezetője vállalja magára. A holland polgári eljárásjog szerint a tanúkat legalább egy héttel (egy jövőbeli törvény szerint legalább 10 nappal) a meghallgatás előtt be kell idézni.

9 Milyen költségekkel jár a videokonferencia alkalmazása, és hogyan kell megfizetni azokat?

Nem a felek fizetik meg a különleges forma és kommunikációs technológia költségeit. A költségeket a holland jog értelmében nem lehet továbbhárítani. Azokat az állam viseli, az államtól pedig a rendelet 10. cikkének (4) bekezdésével együttesen értelmezett 18. cikk (2) bekezdése alapján visszatérítés kérhető.

10 Milyen követelmények vonatkoznak, ha egyáltalán vannak ilyenek, annak biztosítására, hogy a megkereső bíróság által közvetlenül meghallgatott személy tájékoztatást kapjon arról, hogy a bizonyításfelvételre önkéntes alapon kerülhet csak sor?

A rendelet 17. cikkének (2) bekezdése szerint, ha a közvetlen bizonyításfelvétel valamely személy meghallgatásával jár, a megkereső bíróság tájékoztatja a személyt arról, hogy a teljesítés önkéntes alapon történik. További követelmény erre nem vonatkozik.

11 Milyen eljárás létezik a meghallgatandó személy személyazonosságának ellenőrzésére?

A holland polgári eljárásjog szerint a bírónak kell a személyazonosságot ellenőriznie (Rv 177. cikke).

A bíró a tanúkat a családi nevük, utónevük, életkoruk, foglalkozásuk és lakóhelyük megadására kéri. Azt is megkérdezi tőlük, hogy állnak-e valamilyen kapcsolatban a felekkel (vérrokonság vagy házassági rokonság, foglalkoztatás).

12 Milyen követelmények vonatkoznak az eskütételre, és a megkereső bíróságnak milyen információkat kell megadnia, ha a 17. cikk szerinti közvetlen bizonyításfelvétel során eskütételre van szükség?

A holland polgári eljárásjog alapján az eskütétel vagy esküt helyettesítő nyilatkozat a meghallgatást megelőzően, a bíró előtt történik. A tanú kijelenti, hogy a tanúvallomásában az igazat és csakis az igazat mondja. Azok a tanúk, akik szándékosan nem mondanak igazat, hamis tanúzást követnek el. A közvetlen bizonyításfelvétel a megkereső állam jogának megfelelően történik.

13 Milyen intézkedések biztosítják azt, hogy a videokonferencia helyszínén jelen legyen egy kapcsolattartó személy, akivel a megkereső bíróság érintkezésbe léphet, és egy olyan személy, aki a meghallgatás napján rendelkezésre áll a videokonferencia-berendezés működtetése és az esetleges műszaki problémák megoldása céljából?

Ha nemzetközi jogsegélykérelem során videokonferencia kerül alkalmazásra, arról a joghatóság infokommunikációs technológiai kiszolgáló személyzete intézkedik (SPIRIT). Ők végzik a technikai és logisztikai lebonyolítást.

14 Milyen további információra van szükség – ha van egyáltalán – a megkereső bíróságtól?

Az illetékes hatóság tudja majd ezeket az információkat bekérni.

Utolsó frissítés: 28/01/2019

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Bizonyításfelvétel videokonferencia révén - Ausztria

1 Van-e lehetőség videokonferencia útján történő bizonyításfelvételre akár a megkereső tagállam bíróságának részvételével, akár közvetlenül e tagállam bírósága által? Ha igen, melyek a vonatkozó nemzeti eljárások vagy jogszabályok, amelyeket alkalmazni kell?

Ausztriában videokonferencia útján mindkét típusú bizonyításfelvétel lehetséges és megengedett. Az osztrák polgári eljárásjogot kontradiktórius eljárások esetében a polgári perrendtartásról szóló törvény (ZPO – Zivilprozessordnung), a peren kívüli eljárások esetében pedig a peren kívüli eljárásokról szóló törvény (AußStrG – Außerstreitgesetz) szabályozza. A bizonyításfelvétellel kapcsolatos rendelkezések megtalálhatóak a ZPO-ban (266-389. szakasz), az AußStrG-ben (16., 20. és 31-35. szakasz, részleges hivatkozással a ZPO-ra), valamint az eljárások meghatározott típusait szabályozó olyan egyedi rendelkezésekben, mint az apasági eljárásokban való részvételi kötelességre vonatkozó 85. szakaszban. A vonatkozó nemzeti eljárásokat és jogi szabályozásokat részletesen ismertetjük az alábbi kérdésekre adott válaszokban, valamint a „Bizonyításfelvétel - Ausztria” adatlapon.

2 Vannak-e korlátozások a videokonferencia útján meghallgatható személyek tekintetében – például csak tanúk, vagy mások, mint például szakértők vagy felek is meghallgathatók ilyen módon?

A ZPO 277. szakasza (kontradiktórius eljárások) és az AußStrG-nek a ZPO 277. szakaszával együtt értelmezett 35. szakasza (peren kívüli eljárások) szerint a videokonferencia bizonyításfelvételre és ezért a felek és tanúk meghallgatására, valamint a szakértők vallomástételére is felhasználható.

3 Milyen korlátozások vannak – ha vannak egyáltalán – a videokonferencia útján beszerezhető bizonyítéktípusok tekintetében?

A ZPO 277. szakasza (kontradiktórius eljárások) és az AußStrG-nek a ZPO 277. szakaszával együtt értelmezett 35. szakasza (peren kívüli eljárások) szerint a videokonferencia bizonyításfelvételre felhasználható. Tárgyi akadályok azonban ezt kizárhatják, például ha a bizonyításfelvétel során igazolásokat vagy szemrevételezést alkalmaznak.

4 Vannak-e korlátozások a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatás helyszíne tekintetében – pl. kötelező-e bíróságon tartani?

A helyi bírósága bármely személyt beidézhet és ott videokonferencia útján meghallgathat. Ausztriában minden bíróságot, ügyészséget és börtönt legalább egy videokonferencia rendszerrel felszereltek. Az osztrák jogban nem létezik olyan szabály, amely szerint a bizonyításfelvétel videokonferencia révén csak bírósági épületekben lenne megengedett.

5 Megengedett-e a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatások rögzítése, és ha igen, az ehhez szükséges berendezés rendelkezésre áll-e?

Polgári ügyeket illetően az osztrák jogban nincsenek olyan általános adatvédelmi rendelkezések, amelyek a videokonferencia útján történő meghallgatások rögzítésére vonatkoznának. A rögzítéshez ezért valamennyi, a videokonferenciában résztvevő személy beleegyezése szükséges. Ez vonatkozik a közvetett bizonyításfelvételre, amely a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő, a tagállamok bíróságai közötti együttműködéséről szóló 1206/2001/EK rendelet (a rendelet) 10. cikkének (2) bekezdése szerint a megkeresett állam joga szerint végzendő.

A közvetlen bizonyításfelvétel iránti kérelem azonban a megkereső állam joga szerint történik (a rendelet 17. cikkének (6) bekezdése). Amennyiben az a jog úgy rendelkezik, hogy a videokonferencia rögzítéséhez nem szükséges az érintett személyek beleegyezése, Ausztria szemszögéből ez elfogadható.

Elvben a videokonferencia útján történő meghallgatások valamennyi videokonferencia rendszerben rögzíthetők. Azokon a helyszíneken, ahol a bírósági eljárásokat általában rögzítik (több büntetőbíróságon) a meglévő technikai berendezést a videokonferencia révén történő meghallgatás rögzítésére fel lehet használni. Minden más helyszínen a meghallgatás a megfelelő adathordozó üzembe helyezésével egyszerűen rögzíthető.

6 Milyen nyelven kell a meghallgatást lefolytatni: a) a 10–12. cikk szerinti kérelmek esetében; és b) ha a 17. cikk alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor?

a) A rendelet 10. cikkének (2) bekezdése alapján a bizonyításfelvétel a megkeresett állam jogának megfelelően történik. A meghallgatásokat ezért német nyelven kell lefolytatni (egyes osztrák bíróságokon a horvát, szlovén vagy magyar nyelv is megengedett). A megkereső bíróság kérelmezheti, hogy a saját hivatalos nyelvét (vagy bármely más nyelvet) használják a bizonyításfelvétel iránti kérelmének teljesítésére irányuló különleges eljárás részeként. A megkeresett bíróság azonban ezt elutasíthatja, ha jelentős gyakorlati akadályok miatt ez nem lehetséges (a rendelet 10. cikkének (3) bekezdése).

b) A rendelet 17. cikkének (6) bekezdése alapján a megkereső bíróság a közvetlen bizonyításfelvételt a saját tagállamának joga szerint, és így az azon jog által megengedett egyik hivatalos nyelven folytatja le. A 17. cikk (4) bekezdése alapján azonban a megkeresett tagállam, Ausztria, jogosult a bizonyításfelvétel feltételeként a saját nyelvének használatát előírni.

7 Ha tolmácsokra van szükség, ki köteles biztosítani őket mindkét meghallgatástípus esetében, és hol kell tartózkodniuk?

A közvetett bizonyításfelvételt illetően a tolmácsok biztosítása elsősorban a megkeresett bíróság felelőssége, függetlenül a rendelet 18. cikkének (2) bekezdése szerinti esetleges megtérítésüktől. Az érintett bíróságoknak azonban konstruktív módon együtt kell működniük (itt is, csakúgy mint más területeken).

A közvetlen bizonyításfelvételt illetően, a rendelet 17. cikke szerint a tolmácsok biztosítása elsősorban a megkereső bíróság felelőssége. A 17. cikk nem írja elő, hogy a megkeresett tagállam nyújtson ebben segítséget, de nem is zárja ki e segítségnyújtás lehetőségét. A bírósági joghatóságról szóló törvény (JN ‑ Jurisdiktionsnorm) 39a. szakaszának (4) bekezdése előírja, hogy a jogsegélyt nyújtó bíróság nyújtson gyakorlati segítséget a külföldi bíróság kérelme alapján történő bizonyításfelvétel során. Ez magába foglalná például egy megfelelő tolmács keresését is.

A döntést, hogy melyik államból keressenek tolmácsot, a konkrét esetnek megfelelően kell meghozni.

8 Milyen eljárás alkalmazandó a meghallgatáshoz szükséges intézkedésekre és a meghallgatandó személy időpontról és helyszínről történő értesítésére? A meghallgatás időpontjának meghatározása során mennyi időt kell biztosítani, hogy a meghallgatandó személy kellő időben értesüljön?

A meghallgatandó személyt Ausztriában ugyanolyan módon idézik be a videokonferencia révén történő meghallgatásra és arra ugyanazok az értesítési határidők vonatkoznak, mintha az ügyet tárgyaló bíróságra hívnák be.

9 Milyen költségekkel jár a videokonferencia alkalmazása, és hogyan kell megfizetni azokat?

Az internetprotokollon (IP) keresztül folytatott videokonferenciának nincsenek hívási költségei. ISDN vonalon keresztül folytatott videokonferenciák esetében a hívó feleknél ugyanúgy költségek merülnek fel, mint egy telefonhívásnál. Ezek a díjak eltérnek a felhívott berendezés helyszínétől függően.

10 Milyen követelmények vonatkoznak, ha egyáltalán vannak ilyenek, annak biztosítására, hogy a megkereső bíróság által közvetlenül meghallgatott személy tájékoztatást kapjon arról, hogy a bizonyításfelvételre önkéntes alapon kerülhet csak sor?

Ez elsősorban a rendelet 17. cikkének (2) bekezdése által kötelezett, megkereső bíróság felelőssége, amely az esetek többségében a videokonferencián való részvételre az érintett személyeket maga hívja be. Ha az osztrák központi hatóság vagy egy osztrák bíróság azt észleli, hogy miközben a közvetlen bizonyításfelvételt előkészítették vagy lefolytatták, a rendelet 17. cikkének (2) bekezdését esetleg megsértették, a hatóságnak vagy a bíróságnak a megkereső bírósággal együttműködve, megfelelő módon biztosítania kell e rendelkezés betartását. Ausztriában a bírósági alkalmazottakat kiképzik az 206/2001/EK rendelet alkalmazására, és az Igazságügyi Minisztérium intranetén keresztül a „Határokon átnyúló eljárásokban alkalmazott videokonferenciákról szóló [európai] iránymutatáshoz” is rendelkeznek hozzáféréssel.

11 Milyen eljárás létezik a meghallgatandó személy személyazonosságának ellenőrzésére?

Fényképes azonosító okmányt alkalmaznak a személy személyazonosságának ellenőrzésére. A személy személyazonosságát a meghallgatás részeként is ellenőrzik (a ZPO 340. szakaszának (1) bekezdése).

12 Milyen követelmények vonatkoznak az eskütételre, és a megkereső bíróságnak milyen információkat kell megadnia, ha a 17. cikk szerinti közvetlen bizonyításfelvétel során eskütételre van szükség?

A felek eskütételére vonatkozó rendelkezések a ZPO 377. és 379. szakaszaiban, a tanú eskütételére vonatkozóak pedig a ZPO 336-338. szakaszaiban találhatók.

Mind a felek, mind a tanúk kötelesek esküt tenni. Míg a feleket nem lehet jogilag kényszeríteni az eskütételre, a tanúkra büntetés szabható ki ha jogellenesen megtagadják az eskütételt (a ZPO 325. és 326. szakaszai; a büntetési tételek azonosak a vallomástétel megtagadásának büntetési tételeivel, többek között bírság vagy 6 hétig terjedő szabadságvesztés).

A büntető törvénykönyv (StGB – Strafgesetzbuch) 288. szakaszának (2) bekezdése szerint az eskü alatt tett hamis tanúzás vagy hamis tanúzás megerősítése, illetve a vonatkozó jogszabályokban előírt eskü más hamis módon való tétele hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.

A hamis tanúzás egy esküt nem tett peres fél által nem tekinthető büntetendő cselekménynek. De az a tanú, aki nem tett esküt és hamisan tanúzik három évig terjedő szabadságvesztésre ítélhető (az StGB 288. szakaszának (1) bekezdése).

A polgári perrendtartásról szóló törvény bevezető törvényének (EGZPO – Einführungsgesetz zur Zivilprozessordnung) XL. cikke szerint az 1868. május 3-i törvény rendelkezéseit, Birodalmi Törvénytár (RGBl.) 33. sz. (az eskü szövegezése és más alakiságok) be kell tartani (lásd A link új ablakot nyit meghttp://alex.onb.ac.at/cgi-content/alex?aid=rgb&datum=18680004&seite=00000067).

A ZPO 336. szakaszának (1) bekezdése és 377. szakaszának (1) bekezdése szerint azok a személyek, akiket már korábban elítéltek hamis tanúzásért, vagy akik még nem töltötték be a tizennegyedik életévüket, vagy akik éretlenségük vagy szellemi fogyatékosságuk miatt nem értik kellőképpen az eskü jelentéstartalmát és természetét, nem képesek eskütételre és ezért nem eskethetőek fel.

A tanú vagy fél eskü alatti meghallgatásával kapcsolatos fent említett rendelkezések a peren kívüli eljárásokról szóló törvény hatálya alá tartozó ügyekre nem alkalmazhatóak (az AußStrG 35. szakasza).

13 Milyen intézkedések biztosítják azt, hogy a videokonferencia helyszínén jelen legyen egy kapcsolattartó személy, akivel a megkereső bíróság érintkezésbe léphet, és egy olyan személy, aki a meghallgatás napján rendelkezésre áll a videokonferencia-berendezés működtetése és az esetleges műszaki problémák megoldása céljából?

Az Igazságügyi Minisztérium tulajdonában álló, videokonferencia berendezéssel ellátott valamennyi helyszínen egy alkalmazott feladata gondját viselni a videokonferencia berendezésnek. Ez a személy tudja működtetni a videokonferencia berendezést és tehet kisebb kiigazításokat a beállításokon. Minden videokonferencia berendezés össze van kötve a Szövetségi Igazságügyi Minisztérium (BMJ – Bundesministerium für Justiz) informatikai osztályán egy központi egységgel. A rendszergazdák az Ausztriában található valamennyi videokonferencia rendszert képesek onnan finomhangolni.

14 Milyen további információra van szükség – ha van egyáltalán – a megkereső bíróságtól?

A megkereső bíróságtól az alábbi információkra van szükség:

  • IP-cím és/vagy ISDN-szám az országhívószámmal
  • A megkereső bíróság azon alkalmazottjának neve, telefonszáma és e-mail címe, aki technikai szempontból felel a távoli berendezésért.
Utolsó frissítés: 02/06/2018

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Bizonyításfelvétel videokonferencia révén - Lengyelország

1 Van-e lehetőség videokonferencia útján történő bizonyításfelvételre akár a megkereső tagállam bíróságának részvételével, akár közvetlenül e tagállam bírósága által? Ha igen, melyek a vonatkozó nemzeti eljárások vagy jogszabályok, amelyeket alkalmazni kell?

Lengyelországban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő, a tagállamok bíróságai közötti együttműködéséről szóló, 2001. május 28-i 1206/2001/EK tanácsi rendelet 10-12. cikkeinek és 17. cikkének, valamint a többi országot illetően (amelyekre nem vonatkozik a rendelet) a polgári és kereskedelmi ügyekben külföldön történő bizonyításfelvételről szóló, 1970. március 18-i Hágai Egyezménynek [a Lengyel Köztársaság Jogi Közlönye (Dziennik Ustaw) 2000. évi, 50. szám, 582. tétel] megfelelően a bizonyításfelvétel történhet videokonferencia révén is.

A videokonferenciát a polgári perrendtartásról szóló törvény 235. cikkének (2) és (3) bekezdése, valamint a polgári eljárásokban a távoli bizonyításfelvételt lehetővé tevő technikai berendezésekről és erőforrásokról szóló 2010. február 24-i igazságügyi miniszteri rendelet szabályozzák.

2 Vannak-e korlátozások a videokonferencia útján meghallgatható személyek tekintetében – például csak tanúk, vagy mások, mint például szakértők vagy felek is meghallgathatók ilyen módon?

A lengyel jog ilyen jellegű korlátozásokat nem szab: videokonferencia révén meghallgathatóak a szakértők, a felek és a tanúk.

3 Milyen korlátozások vannak – ha vannak egyáltalán – a videokonferencia útján beszerezhető bizonyítéktípusok tekintetében?

A lengyel jog nem szab meg külön korlátozásokat a videokonferencia útján beszerezhető bizonyítéktípusok tekintetében.

4 Vannak-e korlátozások a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatás helyszíne tekintetében – pl. kötelező-e bíróságon tartani?

A lengyel jog nem szab meg külön korlátozásokat arra vonatkozóan, hogy egy személyt hol kell videokonferencia útján meghallgatni. Főszabály szerint a meghallgatás az 1206/2001/EK rendelet 17. cikkétől függően - amely szerint a meghallgatás helyét a megkereső bíróság határozza meg - bíróságon történik.

5 Megengedett-e a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatások rögzítése, és ha igen, az ehhez szükséges berendezés rendelkezésre áll-e?

A lengyel jog nem határoz meg részletes rendelkezéseket a videokonferencia útján történő meghallgatások rögzítéséről; a bizonyításfelvételt végző bíró döntheti el, hogy a videokonferencia útján történő meghallgatást rögzítik vagy sem.

6 Milyen nyelven kell a meghallgatást lefolytatni: a) a 10–12. cikk szerinti kérelmek esetében; és b) ha a 17. cikk alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor?

A meghallgatás főszabály szerint lengyel nyelven történik. Ha a meghallgatott személy nem érti a lengyel nyelvet, tolmácsnak kell jelen lennie.

A 17. cikk alapján történő meghallgatásokra nem vonatkoznak külön rendelkezések, de ha a központi szerv hozzájárul a közvetlen bizonyításfelvételhez, a megkereső bíróságtól megkövetelheti a tolmács biztosítását.

7 Ha tolmácsokra van szükség, ki köteles biztosítani őket mindkét meghallgatástípus esetében, és hol kell tartózkodniuk?

Elvben a 10-12. cikk alapján történő meghallgatások esetében a megkeresett bíróságnak kell a tolmácsot biztosítania (rendszerint a hites tolmácsok névjegyzékéből). Kivételes körülmények között azonban a bíróság egy valamelyik fél által javasolt tolmácsot is elfogadhat.

A 17. cikk alapján történő meghallgatások esetében, ha a központi szerv előírja a megkereső bíróság számára, hogy gondoskodjon tolmácsról, a megkeresett bíróság biztosítja a tolmács jelenlétét.

8 Milyen eljárás alkalmazandó a meghallgatáshoz szükséges intézkedésekre és a meghallgatandó személy időpontról és helyszínről történő értesítésére? A meghallgatás időpontjának meghatározása során mennyi időt kell biztosítani, hogy a meghallgatandó személy kellő időben értesüljön?

A 10-12. cikk alapján történő meghallgatások esetében a megkeresett bíróság legalább 7 nappal a meghallgatás napja előtt értesíti a tanút/felet a meghallgatás időpontjáról és helyéről. Kivételes körülmények között a megkeresett bíróság 3 nappal a meghallgatás napja előtt értesíti a tanút/felet a meghallgatás időpontjáról és helyéről.

A 17. cikk alapján történő meghallgatások esetében a központi szerv értesíti a tanút/felet arról, hogy a meghallgatáshoz hozzájárult, valamint a meghallgatás kizárólag önkéntes alapon, kényszerintézkedés alkalmazása nélkül történő lefolytathatóságáról. A megkereső bíróság feladata a meghallgatás időpontjáról és helyéről értesítést küldeni.

9 Milyen költségekkel jár a videokonferencia alkalmazása, és hogyan kell megfizetni azokat?

Ha korszerű technológia alkalmazásával történő bizonyításfelvétel miatt a megkeresett bíróságnak költségei merülnek fel, a bíróság a polgári perrendtartásról szóló törvény 1135. cikkének (3) bekezdését alkalmazza, amely úgy rendelkezik, hogy ha egy külföldi ország bíróságától vagy más hatóságától érkezett kérelem végrehajtása során a lengyel jog szerint nem kötelező módszer alkalmazásával összefüggésben költségek keletkeznek, a bíróság a kérelmet addig nem hajtja végre, amíg a külföldi ország bírósága vagy hatósága a meghatározott határidőn belül be nem fizeti a megfelelő előleget.

10 Milyen követelmények vonatkoznak, ha egyáltalán vannak ilyenek, annak biztosítására, hogy a megkereső bíróság által közvetlenül meghallgatott személy tájékoztatást kapjon arról, hogy a bizonyításfelvételre önkéntes alapon kerülhet csak sor?

A központi szerv értesíti a tanút/felet, hogy a meghallgatáshoz hozzájárult, valamint a meghallgatás kizárólag önkéntes alapon, kényszerintézkedés alkalmazása nélkül történő lefolytathatóságáról.

11 Milyen eljárás létezik a meghallgatandó személy személyazonosságának ellenőrzésére?

A bíróság oly módon ellenőrzi a személy személyazonosságát, hogy megköveteli tőle egy megfelelő okmány, mint például személyazonosító igazolvány, útlevél vagy vezetői engedély bemutatását.

12 Milyen követelmények vonatkoznak az eskütételre, és a megkereső bíróságnak milyen információkat kell megadnia, ha a 17. cikk szerinti közvetlen bizonyításfelvétel során eskütételre van szükség?

A 17. cikk alapján történő meghallgatások esetében, ha a megkereső bíróság arról tájékoztatja a központi szervet, hogy egy tanútól a bizonyítást eskü alatt kívánja felvenni, a központi szerv elkérheti az eskü szövegét. Ha az eskü a megkeresett ország jogának alapelveivel ellentétes, a központi szerv jogosult megtagadni a meghallgatáshoz való hozzájárulást vagy kérni, hogy a lengyel jog alapján használt eskü szövegét alkalmazzák.

13 Milyen intézkedések biztosítják azt, hogy a videokonferencia helyszínén jelen legyen egy kapcsolattartó személy, akivel a megkereső bíróság érintkezésbe léphet, és egy olyan személy, aki a meghallgatás napján rendelkezésre áll a videokonferencia-berendezés működtetése és az esetleges műszaki problémák megoldása céljából?

Rendszerint minden bíróság alkalmaz valakit a technikai berendezések működtetésére. Amennyiben valamilyen probléma merülne fel, a EIH lengyel kapcsolattartójával lehet kapcsolatba lépni.

14 Milyen további információra van szükség – ha van egyáltalán – a megkereső bíróságtól?

Általában a lengyel jog szerint nincs szükség további információkra. Egyes esetekben azonban szükséges lehet.

Utolsó frissítés: 13/03/2017

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata portugál nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Az oldal jelenleg a következő nyelveken olvasható.

Bizonyításfelvétel videokonferencia révén - Portugália

1 Van-e lehetőség videokonferencia útján történő bizonyításfelvételre akár a megkereső tagállam bíróságának részvételével, akár közvetlenül e tagállam bírósága által? Ha igen, melyek a vonatkozó nemzeti eljárások vagy jogszabályok, amelyeket alkalmazni kell?

A portugál jog szerint a megkereső bíróság bírájának a videokonferencia útján meghallgatott személytől közvetlenül, a megkeresett bíróság bírájának közreműködése nélkül kell a bizonyítást felvennie. Ez a szabály azokra a belföldi ügyekre vonatkozik, ahol videokonferencia útján történik meghallgatás. Ugyanez az eljárás vonatkozik azokra a határokon átnyúló ügyekre, ahol a megkereső tagállam bírósága a 2001. május 28-i 1206/2001/EK rendelet 17. cikke alapján kéri a meghallgatás videokonferencia útján történő lefolytatását.

Másik lehetőségként a megkereső tagállam bírósága határokon átnyúló ügyekben a 2001. május 28-i 1206/2001/EK rendelet 10-12. cikkei alapján kérheti a meghallgatás videokonferencia útján történő lefolytatását.

A bizonyítékok szakértőktől, tanúktól és felektől videokonferencia útján történő összegyűjtését szabályozó főbb nemzeti eljárási szabályok a következők:

Szakértők

A polgári perrendtartásról szóló törvény (Código de Processo Civil) 486 cikke

Szakértők jelenléte az érdemi tárgyaláson

1 - Ha az egyik fél kéri vagy a bíró elrendeli, szakértőknek kell megjelenniük az érdemi tárgyaláson, hogy eskü alatt tisztázzák, amit tőlük esetleg kérnek.

2 - A létesítmények, laboratóriumok vagy hatósági szolgálatok szakértőit a munkahelyükön, telekonferencia útján kell meghallgatni.

Tanúk

A polgári perrendtartásról szóló törvény 502 cikke

Telekonferencia útján történő meghallgatás

1 - A kerületen kívüli, vagy autonóm régiók esetében az érintett szigeten kívüli lakóhellyel rendelkező tanúk megjelenését a feleknek az 507. cikk (2) bekezdése szerint kell bejelenteniük, amennyiben e célból a tanúskodásukat felajánló nyilatkozatot tettek, vagy egy meghatározott tárgyaláson telekonferencia útján kell meghallgatni őket azon a kerületi bíróságon, amely területén van a lakóhelyük.

2 - Az ügyet tárgyaló bíróságnak kell kitűznie a meghallgatás napját, miután egyeztetett a bírósággal, ahol a tanútól a bizonyítást felveszik, és megjelenésre be kell idéznie a tanút.

3 - A meghallgatás napján a tanúknak igazolniuk kell magukat a bizonyítást felvevő bíróság tisztviselője előtt, de ettől a ponttól kezdve a meghallgatást az ügyet tárgyaló bíróságnak és mindkét fél ügyvédjének telekonferencia útján kell lefolytatnia, anélkül, hogy szükség lenne a bizonyításfelvételt lefolytató bíróság bírájának közreműködésére.

4 - A tengerentúli lakóhellyel rendelkező tanúkat telekonferencia útján kell meghallgatni, amikor csak rendelkezésre állnak azon a helyen a szükséges technikai eszközök, ahol a lakóhelyük van.

5 - A Lisszabon és Porto agglomerációjában lévő bíróságokon tárgyalt ügyekben nem folytatható meghallgatás videokonferencia útján, ha a tanú az érintett kerület lakosa, kivéve az 520. cikkben meghatározott esetekben.

A polgári perrendtartásról szóló törvény 520 cikke

A bíróság és azon személy közötti közvetlen kommunikáció, akitől a bizonyítást felveszik

1 - Amennyiben lehetetlen vagy rendkívüli nehézségekkel járna annak a személynek időben megjelenni a bíróságon, akitől a bizonyítást fel kell venni, a bíró a felek egyetértésével dönthet úgy, hogy az ügyben a megfelelő határozat meghozatalához szükséges tisztázást telefonon vagy a bíróság és a tanú közötti közvetlen kommunikáció más módjának segítségével is meg lehet tenni, amennyiben a vizsgálandó vagy tisztázandó tények jellege összeegyeztethető az eljárással.

2 - A bíróságnak a rendelkezésére álló eszközök segítségével biztosítania kell azt, hogy a vallomást szabadon és a valóságnak megfelelően tegyék, nevezetesen annak elrendelésével, hogy a tanút a bizonyításfelvétel során bírósági ügyintéző kísérje, valamint a vallomás tartalmáról és a bizonyításfelvétel körülményeiről jegyzőkönyv készüljön.

3 - Az 513. cikk rendelkezései [eskü és a bíró általi előzetes kihallgatás] és az előző cikk (4) bekezdésének első része [a bíró elrendelheti az előtte, személyesen történő újbóli bizonyításfelvételt] az e cikk hatálya alá tartozó esetekben alkalmazandóak.

Felek

A polgári perrendtartásról szóló törvény 456. cikke

A bizonyításfelvétel helye és időpontja

1 - A bizonyítást rendszerint az érdemi tárgyaláson kell felvenni, kivéve, ha sürgős vagy a tanú nem tud a bíróságon megjelenni.

2 - Az 502. cikkben meghatározott, telekonferencia útján történő bizonyításfelvételre vonatkozó szabályokat alkalmazni kell a kerületen kívüli, vagy autonóm régiók esetében az érintett szigeten kívüli lakóhellyel rendelkező felekre.

3 - Az előzetes meghallgatáson is történhet bizonyításfelvétel, amely esetben az előző bekezdés rendelkezései a szükséges módosításokkal alkalmazandóak.

2 Vannak-e korlátozások a videokonferencia útján meghallgatható személyek tekintetében – például csak tanúk, vagy mások, mint például szakértők vagy felek is meghallgathatók ilyen módon?

Nincs meghatározva konkrét korlátozás. A portugál jog megengedi a tanúk, felek és szakértők videokonferencia útján történő meghallgatását, ahogy arról a fent hivatkozott jogi szabályozás rendelkezik.

3 Milyen korlátozások vannak – ha vannak egyáltalán – a videokonferencia útján beszerezhető bizonyítéktípusok tekintetében?

Lásd az előző kérdésre adott választ.

4 Vannak-e korlátozások a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatás helyszíne tekintetében – pl. kötelező-e bíróságon tartani?

Az általános szabály szerint a személyt videokonferencia útján a bíróságon kell meghallgatni. A hatósági szolgálatok szakértőit azonban a munkahelyükön, telekonferencia útján is meg lehet hallgatni. A polgári perrendtartásról szóló törvény (az 1. kérdésre adott válaszban hivatkozott) 520. cikkében meghatározott körülmények között kivételesen a bíróság olyan személyt is meghallgathat videokonferencián keresztül, aki nem a bíróságon tartózkodik.

5 Megengedett-e a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatások rögzítése, és ha igen, az ehhez szükséges berendezés rendelkezésre áll-e?

Igen, a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatásokat a portugál polgári perrendtartásról szóló törvény 155. cikkének rendelkezései szerint a bíróság hangrögzítő rendszerével mindig felveszik.

6 Milyen nyelven kell a meghallgatást lefolytatni: a) a 10–12. cikk szerinti kérelmek esetében; és b) ha a 17. cikk alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor?

Ha Portugália a megkeresett tagállam, a meghallgatás nyelve változik a körülményektől függően:

a) Ha a kérelmet a 2001. május 28-i 1206/2001/EK rendelet 10-12. cikke értelmében nyújtják be, a portugál nyelv kerül alkalmazásra. Amennyiben külföldi állampolgárokat szükséges meghallgatni, beszélhetnek egy másik nyelven is, ha nem beszélik a portugál nyelvet. Ebben az esetben a megkereső bíróságnak a megkeresett bíróságot tájékoztatnia kell erről a tényről, hogy ez utóbbi a megkeresett bíróságon való megjelenésre tolmácsot tudjon hívni.

b) Ha a kérelmet a 2001. május 28-i 12016/2001/EK rendelet 17. cikke értelmében nyújtják be, az alkalmazott nyelv az lesz, amelyikről a megkereső bíróság tagállamának nemzeti jogszabályai rendelkeznek. Amennyiben olyan személyeket szükséges meghallgatni, akik nem beszélik azt a nyelvet, a megkereső bíróság a nemzeti jogszabályoknak megfelelően a megkereső bíróságon való megjelenésre tolmácsot hívhat. Másik választási lehetőségként a megkereső bíróság felkérheti a (megkeresett) portugál bíróságot, hogy a megkeresett bíróságon való megjelenésre hívjon tolmácsot.

Bármely olyan, az a) és b) pontban említett esetben, amikor a megkeresett tagállam bíróságán való megjelenésre tolmácsot szükséges hívni, a 2001. május 28-i 1206/2001/EK rendelet 18. cikke (2) bekezdésének rendelkezései szerint a megkeresett bíróság a megkereső tagállam bíróságától kérelmezi a tolmácsnak járó díj kifizetését.

7 Ha tolmácsokra van szükség, ki köteles biztosítani őket mindkét meghallgatástípus esetében, és hol kell tartózkodniuk?

Ezt az információt már megadtuk a 6. kérdésre adott válaszban.

8 Milyen eljárás alkalmazandó a meghallgatáshoz szükséges intézkedésekre és a meghallgatandó személy időpontról és helyszínről történő értesítésére? A meghallgatás időpontjának meghatározása során mennyi időt kell biztosítani, hogy a meghallgatandó személy kellő időben értesüljön?

A portugál jogban az az eljárás, amelyet egy személy bírósági megjelenésre való beidézésére és meghallgatására alkalmaznak, lényegében a portugál polgári perrendtartásról szóló törvény 7. cikkének (3) bekezdésében, 172. cikkének (5) és (6) bekezdésében, 220. cikkében, 247. cikkének (2) bekezdésében, 251. cikkének (1) bekezdésében, valamint 417., 507., 508. és 603. cikkeiben került meghatározásra.

Általánosságban a bíróság hivatalának felelőssége hivatalból értesíteni a tanúkat, szakértőket, feleket és a képviselőiket arról, hogy bírósági rendelkezés alapján a bírósági eljárás során mikor kötelesek megjelenni. Különösen ha a fél valamelyik tanú meghallgatását videokonferencia útján kéri, a bíróság hivatala felelős a tanú beidézéséért.

A tanúk, szakértők és más kisegítő személyek (például tolmács vagy technikai tanácsadó) bírósági idézéséről szóló értesítéseket ajánlott postai küldeményben küldik ki, amelyen szerepel a bíróságon való megjelenés helye, ideje és célja. Az értesítések akkor is kézbesítettnek tekintendők, ha a címzett nem veszi át a levelet; a postai szolgálat kihordójának erről nyilvántartást kell vezetnie.

A fél bírósági eljárásra vagy bizonyításfelvételre történő idézéséről szóló értesítéseket az érintett félnek címezve, ajánlott postai küldeményben küldik ki, amelyben szerepel a bíróságon való megjelenés helye, ideje és célja. Ebben az esetben, ha a fél tárgyalóügyvédet jelölt ki vagy ha egyidejűleg tárgyalóügyvéd és jogtanácsos is képviseli, a tárgyalóügyvédet és a jogtanácsost is értesíteni kell.

A 2013. augusztus 26-i 280/2013. miniszteri végrehajtási rendelet (Portaria) 25. cikke értelmében a felek képviselőit elektronikusan értesítik. Az informatikai rendszer igazolja a napot, amikor az értesítést kiállították.

A jog nem határozza meg kifejezetten mennyivel a meghallgatás előtt kell az értesítést elküldeni. Bármelyik fenti esetben az értesítés a nyilvántartásba vételét vagy az elektronikus kiállítását követő harmadik napon tekintendő kézbesítettnek. Ha a harmadik nap nem munkanap, az értesítés az első azt követő munkanapon tekintendő kézbesítettnek. Gyakorlati okokból ezért a meghallgatás napjával kapcsolatosan legalább ezt az értesítési időt szükséges betartani, annak érdekében, hogy az értesítést szabályszerűen kézbesítettnek lehessen tekinteni.

Sürgős esetekben a tanúkat, szakértőket, más kisegítő személyeket, a feleket vagy képviselőiket táviratban, telefonon vagy más hasonló távközlési módon is be lehet idézni (vagy az idézésüket törölni). Az ügy nyilvántartásában mindig dokumentálják a telefonon történt kapcsolatba lépést, amit valamilyen formájú írásbeli megerősítés követ.

Ha egy olyan személy, akinek meg kellett volna jelennie, nem jelenik meg, a távolmaradását magán a meghallgatáson vagy öt napon (azaz öt naptári napon, de ha az utolsó nap nem munkanap, a határidő a következő munkanapig meghosszabbodik) belül ki kell mentenie.

A portugál jog a következő kényszerintézkedéseket írja elő a meg nem jelenés eseteire. Amennyiben egy tanú nem jelenik meg miután szabályszerűen értesítették, és nem menti ki távolmaradását a törvényes határidőn belül, bírságot szabnak ki rá, és a bíró elrendelheti a megjelenését őrizet alatt. A szankciók nem alkalmazandóak, ha a tárgyalást a tanú meg nem jelenésétől eltérő oknál fogva elnapolják. Amennyiben egy szakértő vagy más kisegítő személy nem jelenik meg miután szabályszerűen értesítették, és nem menti ki távolmaradását a törvényes határidőn belül, bírságot szabnak ki rá. Amennyiben az egyik fél nem jelenik meg miután szabályszerűen értesítették, és nem menti ki távolmaradását a törvényes határidőn belül, bírságot szabnak ki rá, és a megjelenés megtagadását a bíróság bizonyítási célból szabadon értelmezheti. Ezen kívül, ha a bíróság úgy véli, hogy az, hogy a fél megtagadta a megjelenést ellehetetleníti a bizonyítási kötelezettség teljesítését, megfordíthatja a bizonyítási terhet.

9 Milyen költségekkel jár a videokonferencia alkalmazása, és hogyan kell megfizetni azokat?

Videokonferencia alkalmazásáért nem számolnak fel költséget.

10 Milyen követelmények vonatkoznak, ha egyáltalán vannak ilyenek, annak biztosítására, hogy a megkereső bíróság által közvetlenül meghallgatott személy tájékoztatást kapjon arról, hogy a bizonyításfelvételre önkéntes alapon kerülhet csak sor?

Ha a 2001. május 28-i 1206/2001/EK rendelet 17. cikke értelmében benyújtott kérelemben a portugál bíróság a megkereső fél, meghallgatás céljából a meghallgatandó személyt a másik (megkeresett) tagállam megnevezett bíróságára az esettől függően a 8. kérdésre adott válaszban említett egyik módszer alkalmazásával, postai úton idézi be. Erről a postai úton történő értesítési lehetőségről a 2007. november 13-i 1393/2007/EK rendelet 14. cikke rendelkezik. A meghallgatandó személyt az értesítésben tájékoztatják a megjelenésének önkéntes voltáról.

Ha a portugál bíróság a megkeresett fél, a megkereső bíróság felelőssége értesíteni a meghallgatandó személyeket és tájékoztatni őket a megjelenésük önkéntes voltáról.

A megkereső és a megkeresett bíróságok közötti kölcsönös megállapodás alapján a meghallgatandó személy értesítését, valamint a meghallgatás önkéntes voltáról való tájékoztatást elvégezheti a megkeresett tagállam bírósága. Ez a gyakorlatban megtörténhet attól függetlenül, hogy a portugál bíróság a megkereső vagy a megkeresett fél.

11 Milyen eljárás létezik a meghallgatandó személy személyazonosságának ellenőrzésére?

A meghallgatásra kitűzött időpontban a bírósági ügyintéző ellenőrzi a meghallgatandó személy jelenlétét és tájékoztatja a meghallgatást lefolytató bírót vagy a megkereső bíróságot, amennyiben ez utóbbi közvetlenül folytatja le a meghallgatást.

Ha a meghallgatást portugál bíró folytatja le, amint az eljárás elkezdődött, de még mielőtt a személy vallomástétele megkezdődne, a következő lépések történnek: (i) a vallomást tevő személy, tanú vagy szakértő a bíró előtt esküt tesz; (ii) a bíró előzetes kérdéseket tesz fel a meghallgatandó személy azonosítása érdekében.

A meghallgatandó személy azonosítása érdekében az előzetes kérdések feltevése a bíró feladata, ami a meghallgatandó személy nevének, foglalkozásának, címének, családi állapotának és más, személyazonosítási célból a bíró által szükségesnek tartott adatainak megkérdezéséből áll.

A bíró a meghallgatandó személytől a vallomás hihetőségének értékelése érdekében azt is megkérdezi, hogy valamelyik fél rokona, barátja vagy ellensége-e, és, hogy van-e közvetett vagy közvetlen érdekeltsége az ügyben.

Ha a feltett előzetes kérdések során a bíró megállapítja, hogy a tanú alkalmatlan vagy nem a megfelelő személy a meghallgatásra, nem engedi meg, hogy vallomást tegyen. A tanú akkor alkalmatlan, ha annak ellenére, hogy nincs akadályoztatva valamilyen pszichológiai rendellenesség által, nincs meg a természetes (testi vagy szellemi) képessége a vallomástételre.

Az előzetes kérdések azt is lehetővé teszik a bíró számára, hogy kiszűrje azokat az alábbi eseteket, amikor a portugál polgári perrendtartásról szóló törvény szerint a tanúk vagy a felek megtagadhatják a vallomástételt.

A következő személyek tagadhatják meg tanúként a vallomástételt (a gyermekek születésének vagy halálának igazolására irányuló cselekmények kivételével):

a)    Felmenő ági rokonok a leszármazottaikat érintő ügyekben, örökbefogadó szülők az örökbefogadott gyermekeiket érintő ügyekben és fordítva;

b)    Após vagy anyós a vejét vagy menyét érintő ügyben és fordítva;

c)    Házastársak vagy volt házastársak a másik házastársat vagy volt házastársat érintő ügyekben;

d)    Bárki aki házaspárokhoz hasonlóan együtt él vagy együtt élt az ügy bármelyik felével.

A bíró kötelessége tájékoztatni a fenti pontokban említett személyeket, hogy jogosultak a vallomástétel megtagadására.

A szakmai titoktartás, államtitok vagy köztisztviselők titoktartása által kötelezett személyeket fel kell menteni a vallomástétel alól a titoktartás körébe tartozó tényeket illetően. Ezekben az esetekben a bíróság ellenőrzi a felmentés jogosságát, és amennyiben azt szükségesnek tartja, felmenti őket a titoktartási kötelességük alól.

A felek kizárólag személyes körülményekkel kapcsolatban tehetnek vallomást. Polgári perben nem elfogadható, ha a fél vallomásában olyan bűncselekményre vagy jogsértésre összpontosít, amely vonatkozásában egy büntetőügyben terhelt.

12 Milyen követelmények vonatkoznak az eskütételre, és a megkereső bíróságnak milyen információkat kell megadnia, ha a 17. cikk szerinti közvetlen bizonyításfelvétel során eskütételre van szükség?

A portugál jog alapján:

  • Mielőtt a bizonyításfelvétel megtörténne, a bíró figyelmezteti a meghallgatandó személyt azon eskü erkölcsi jelentőségéről, amit tenni készül, a kötelességéről, hogy az igazsághoz hű maradjon, valamint a hamis nyilatkozattétel szankcióiról.
  • Ezt követően a bíró felkéri a tanút az alábbi eskü tételére: „A becsületemre esküszöm, hogy a teljes igazságot, és csakis az igazságot mondom.”
  • Az eskütétel megtagadása a vallomástétel megtagadásával egyenértékű; mindkettő, amennyiben a bíró a személyt ez alapján vádolná, a bíróság megsértéseként büntethető, kivéve ha indokolt volt.

Ha egy másik tagállam bírósága a 2001. május 28-i 1206/2001/EK rendelet 17. cikke alapján videokonferencia útján Portugáliában közvetlen bizonyításfelvételt folytat, a megkereső tagállam bíróságának a (megkeresett) portugál bíróságot a vallomást tevő személy következő azonosítási adatairól kell tájékoztatnia: név, foglalkozás, cím, családi állapot és más személyazonosítási célból általa szükségesnek tartott információk, valamint a személy meghallgatásának minősége (például fél, tanú, szakértő, technikai tanácsadó), a személy által beszélt nyelv továbbá, hogy szükséges-e tolmácsot hívni a megkeresett bíróságra.

Az adatok azért szükségesek, hogy a (megkeresett) portugál bíróság egyrészről lépéseket tehessen tolmács hívására, illetve másrészről a videokonferenciára kitűzött időpontban a meghallgatandó személy jelenlétét ellenőrizhesse.

Mivel azonban a portugál bíró nem avatkozik az eljárásba, az esküt a megkereső tagállam bíróságának bírája előtt videokonferencia útján kell letenni. Ugyanez vonatkozik az előzetes kérdésekre, ha feltesznek ilyeneket, valamint az alkalmassággal vagy a vallomástétel megtagadásával kapcsolatos ügyekre, illetve a tanúk vallomástétel alóli felmentésére, ami a megkereső tagállam polgári eljárásjoga alapján a megkereső bíróság bírájának hatáskörébe tartozik, ahogy arról a 2001. május 28-i 1206/2001/EK rendelet 17. cikkének (6) bekezdése rendelkezik.

13 Milyen intézkedések biztosítják azt, hogy a videokonferencia helyszínén jelen legyen egy kapcsolattartó személy, akivel a megkereső bíróság érintkezésbe léphet, és egy olyan személy, aki a meghallgatás napján rendelkezésre áll a videokonferencia-berendezés működtetése és az esetleges műszaki problémák megoldása céljából?

A megkereső és a megkeresett bíróságnak (miután ez utóbbit a központi hatóság kijelölte) a videokonferencia beütemezésére közvetlen kapcsolatot kell létesíteniük egymással, és egy előzetes teszt lefolytatására egy napot is ki kell jelölniük.

Gyakorlati okokból, amikor csak lehetséges, előnyösebb a tesztet a tanú értesítése előtt lefolytatni; e célból a teszt napját olyannyira előre kell ütemezni, hogy elegendő idő maradjon a tanú időben történő értesítésére.

A teszt és a videokonferencia révén történő meghallgatás napján egy-egy informatikai technikusnak, távközlési technikusnak vagy megfelelő tudással rendelkező bírósági ügyintézőnek jelen kell lennie mindegyik bíróságon.

Portugáliában a Pénzgazdálkodási és Igazságügyi Infrastrukturális Intézetnél (Instituto de Gestão Financeira e Estruturas da Justiça vagy IGFEJ) külön csoport áll rendelkezésre a bírósági videokonferenciák lefolytatására.

Szervezési okoknál fogva, amikor csak lehetséges, az IGFEJ-t három nappal előre kell értesíteni a teszt és a meghallgatás napjáról. Ez lehetővé teszi az IGFEJ számára, hogy ellenőrizze a videokonferenciához szükséges műszaki feltételek meglétét, azonnal közbelépjen, ha a bíróságok között bármilyen kommunikációs nehézség lép fel, valamint a videokonferencia teszteket nyomon kövesse.

Egy portugál bíróság kérelmére videokonferencia ütemezése egy másik tagállamban

A (megkereső) portugál bíróságnak először az IGFEJ-t kell megkérnie a videokonferenciához szükséges műszaki feltételek megteremtésére, a bíróságok közötti bármilyen kommunikációs nehézség elhárítása céljából a közbelépésre, valamint a videokonferencia tesztek nyomon követésére.

A műszaki nehézségek elhárítása érdekében a portugál bíróság a megkeresett tagállam bíróságát megkéri, hogy a videokonferencia szolgálatukon ők is nevezzenek ki egy felelős személyt a teszt nyomon követésére és/vagy a portugál technikusokkal együttműködve a szükséges műszaki segítségnyújtás biztosítására.

Ha portugál bíróság a megkereső fél, gyakran kikérik a polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes EIH (polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózat) portugál kapcsolattartójának segítségét, aki közvetlenül kapcsolatba lép a megkeresett bírósággal a teszt és a videokonferencia beütemezése céljából. Ha műszaki nehézségekre hívják fel a figyelmét, a kapcsolattartó közvetlenül összeköttetésbe lép minden egyes érintett tagállamban a videokonferenciáért felelős csoporttal, és igényli a szükséges kapcsolatok létesítését, információkat vagy technikai kiigazításokat, majd ennek megfelelően tájékoztatja a részt vevő bíróságokat. Ez lehetővé teszi a nyelvi korlátok leküzdését és a videokonferencia sikeres lefolytatását.

Egy másik tagállam kérelmére videokonferencia ütemezése egy portugál bíróságon

Portugáliában a 2001. május 28-i 1206/2001/EK rendelet 17. cikke értelmében az Igazságügyi Igazgatási Főigazgatóság (Direcção-Geral da Administração da Justiça, vagy DGAJ) a másik tagállamból származó kérelmek átvételéért és elfogadásáért felelős központi hatóság. Miután a kérelem elfogadásra került, a DGAJ közli a megkereső tagállam bíróságával azt a (megkeresett) portugál bíróságot, ahol a videokonferencia lefolytatásra kerül. Miután ez megtörtént, a megkereső és a megkeresett bíróságoknak közvetlenül egymással kell megállapodniuk először a teszt, majd a videokonferencia révén folytatott meghallgatás napjáról.

Központi hatóságként a DGAJ az esetleges technikai nehézségek elhárítása érdekében elősegíti a közvetlen kapcsolattartást a megkereső és a megkeresett bíróságok között, valamint az IGFEJ videokonferencia csoporttal. Ezen kívül a polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes EIH portugál kapcsolattartója is elősegítheti a szükséges kapcsolatokat, amennyiben erre felkérik.

A közvetlen kapcsolatokon keresztül a bíróságok lefoglalják a videokonferencia termet, továbbá a technikai összeköttetések létesítésére és a megkereső, illetőleg a megkeresett bíróságokon a videokonferencia nyomon követésére kinevezik az alkalmazottakat. Portugáliában rendszerint egy megfelelő tudással rendelkező bírósági ügyintézőt választanak, akihez lehetőleg a portugál bíróság informatikai technikusa csatlakozik.

Ha a videokonferenciát az internetszolgáltató folytatja le, azt szükségszerűen Portugáliából kell tennie. E célból a portugál bíróság előre felkéri az IGFEJ-t a külső összeköttetés létrehozására.

Ha a videokonferenciát telefonvonalon (ISDN) keresztül folytatják le, a portugál bíróságokkal való összeköttetés létrehozható más tagállamok bíróságairól.

Amikor technikai nehézség merül fel, a portugál bíróság informatikai technikusa vagy egy IGFEJ technikus biztosítani tudja a szükséges segítséget.

14 Milyen további információra van szükség – ha van egyáltalán – a megkereső bíróságtól?

Videokonferencia iránti kérelem előterjesztésekor a következő adatokat kell megadni a 2001. május 28-i 1206/2001/EK rendelet mellékletében szereplő „I” formanyomtatvány 12-es mezőjében, vagy azon formanyomtatvány mellékleteként.

1. A megkereső bíróság által használt videokonferencia berendezés műszaki adatai, nevezetesen:

  • Az alkalmazott kommunikációs protokoll (pl. H.323, H.320)
  • Video protokollok (pl. H.261, H.263 és H.264)
  • Audio protokollok (pl. G.711a, G.711u G.722, G.729)
  • Szükség esetén tartalommegosztó protokoll [pl. H.239 vagy BFCP (SIP)]
  • Biztonság: H.235 és a vonatkozó, támogatott adattitkosítás
  • Maximális támogatott sávszélesség
  • Különálló, MCU (konferenciavezérlő) vagy átjáró berendezés
  • MCU vagy átjáró esetén el van-e látva IVR-rel (automata hangbemondó és önkiszolgáló rendszer)

2. A bíróság ISDN és/vagy nyilvános IP kapcsolati adatai

3. Kérelem egy videokonferencia teszt beütemezésére a bizonyításfelvétel előtt.

4. Azon személy neve és közvetlen (telefon, fax és e-mail) elérhetősége, aki a videokonferencia alatt támogatást nyújt (lehetőleg egy bírósági ügyintéző egy olyan informatikai vagy távközlési technikussal együtt, aki a bíróságnak nyújt támogatást).

Megjegyzés:

Az ezen az adatlapon szereplő információk nem kötelezik a polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes EIH kapcsolattartót, a bíróságokat vagy más szervezeteket és hatóságokat. Nem teszi szükségtelenné az alkalmazandó jogszabályok áttekintését. Az információk rendszeresen frissülnek és az esetjog természetéből fakadóan alakulnak.

Utolsó frissítés: 07/10/2019

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Bizonyításfelvétel videokonferencia révén - Románia

1 Van-e lehetőség videokonferencia útján történő bizonyításfelvételre akár a megkereső tagállam bíróságának részvételével, akár közvetlenül e tagállam bírósága által? Ha igen, melyek a vonatkozó nemzeti eljárások vagy jogszabályok, amelyeket alkalmazni kell?

Igen. Ebben az esetben a polgári és kereskedelmi ügyekben a nemzetközi jogsegélyről szóló 189/2003 törvény, egészen pontosan a 25. cikk (1) és (3) bekezdése, valamint a 35. cikk (3) bekezdése alkalmazandó.

A megkeresett román igazságügyi hatóság - a megkereső igazságügyi hatóság kérésére - különleges eljárás alkalmazását is fontolóra veheti, amennyiben az nem ütközik román jogszabályba. A jogsegély iránti megkeresés esetén történő eljárás időpontjáról és helyszínéről a román bíróság tájékoztatja a megkereső igazságügyi hatóságot, és külföldi bírák részvételét is megengedheti. A 2001. május 28-i 1206/2001/EK rendelet 3. cikkének (3) bekezdése alapján az Igazságügyi Minisztérium látja el az ugyanazon rendelet 17. cikke alapján benyújtott kérelmekről hozott határozatokkal kapcsolatos feladatokat.

A videokonferenciának azon körzeti bíróság, szükség esetén tolmács által segített bírájának jelenlétében kell történnie, amely a bizonyításfelvétel helyén hatáskörrel rendelkezik. A bírónak ellenőriznie kell a meghallgatandó személy személyazonosságát, és biztosítania kell a román jog alapelveinek betartását.

2 Vannak-e korlátozások a videokonferencia útján meghallgatható személyek tekintetében – például csak tanúk, vagy mások, mint például szakértők vagy felek is meghallgathatók ilyen módon?

Nincsenek. A jogsegély iránti megkeresés esetén történő eljárás lehetővé teszi tanúk vagy más érintett személyek meghallgatását (a polgári és kereskedelmi ügyekben a nemzetközi jogsegélyről szóló 189/2003. sz. törvény 17. cikke).

Mindazonáltal, a polgári és kereskedelmi ügyekben a nemzetközi jogsegélyről szóló 189/2003. sz. törvény 26. cikkének (2) bekezdése alapján a jogsegély iránti megkeresés esetén elutasítható az eljárás, ha a meghallgatandó személy a román jog alapján valamilyen tilalom miatt nem hallgatható meg tanúként vagy a továbbítandó vagy megvizsgálandó okiratokat nem lehet közreadni.

Továbbá az új polgári perrendtartásról szóló törvény 315., 316. és 317. cikke alapján a következő személyeket nem hallgathatók meg tanúként a harmadfokú vagy ennél közelebbi rokonok és házasság útján szerzett rokonok, házastársak, volt házastársak, jegyesek vagy élettársak, az egyik féllel haragos viszonyban lévő vagy vele kapcsolatban sajátos módon érdekelt személyek, cselekvőképtelennek nyilvánított személyek, valamint hamis tanúzásért elítélt személyek. A felek azonban kifejezetten vagy hallgatólagosan megállapodhatnak a következő személyek tanúként való meghallgathatóságáról: harmadfokú vagy ennél közelebbi rokonok és házasság útján szerzett rokonok, házastársak, volt házastársak, jegyesek vagy élettársak, valamint az egyik féllel haragos viszonyban lévő vagy vele kapcsolatban sajátos módon érdekelt személyek.

A származással, válással vagy más családi kapcsolattal kapcsolatos bírósági ügyekben a harmadfokú vagy ennél közelebbi rokonok és házasság útján szerzett rokonok is meghallgathatóak, kivéve a leszármazottakat.

Az alábbi személyek mentesülnek a vallomástétel alól:
1. egyházi személyek, orvosok, gyógyszerészek, ügyvédek, közjegyzők, bírósági végrehajtók, közvetítők, szülésznők és ápolók, továbbá munkája vagy szakmai tevékenységének gyakorlása során a tudomására jutott tények vonatkozásában a törvény által azok bizalmas kezelésre vagy titoktartásra kötelezett bármely más szakember, még a tevékenysége megszűnését követően is;
2. bírák, ügyészek és tisztviselők, a hivatali idejük alatt tudomásukra jutott titkos körülményekről a hivataluk megszűnését követően is;
3. azok, akik a válaszaikkal saját magukat, harmadfokú és ennél közelebbi rokonukat, illetve házasság útján szerzett rokonukat vagy házastársukat, volt házastársukat, jegyesüket, illetve élettársukat büntetőjogi szankciónak vagy közmegvetésnek tennék ki.
Ezek a személyek azonban - az egyházi személyeket kivéve – meghallgathatók tanúként, ha a titoktartásban érdekelt fél foldja őket a bizalmas kezelés vagy szakmai titoktartás alól, kivéve ha a törvény másként rendelkezik. Bírák, ügyészek és tisztviselők akkor is meghallgathatók tanúként, ha adott esetben az őket foglalkoztató vagy a múltban foglalkoztatott hatóság vagy intézmény ehhez hozzájárul.

3 Milyen korlátozások vannak – ha vannak egyáltalán – a videokonferencia útján beszerezhető bizonyítéktípusok tekintetében?

Nem, nincsenek korlátozások. A polgári és kereskedelmi ügyekben a nemzetközi jogsegélyről szóló 189/2003. sz. törvény 17. cikke szerint a jogsegély iránti megkeresés esetén történő eljárás a konkrét ügy rendezése céljából lehetővé teszi a tanúk és más érintett személyek meghallgatását, okiratok beszerzését, szakértői vélemények készítését, valamint vizsgálat folytatását vagy más szükséges dokumentumok vagy információk beszerzését.

4 Vannak-e korlátozások a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatás helyszíne tekintetében – pl. kötelező-e bíróságon tartani?

Nem, nincsenek korlátozások. Mindazonáltal az új polgári perrendtartásról szóló törvény 16. cikke, 261. cikkének (1) bekezdése és 314. cikke alapján a bizonyítékot az ügyet tárgyaló bíróság szerzi be. Ha objektív okoknál fogva a bizonyítékot kizárólag azon a helyen kívül lehet beszerezni, ahol a bíróság székhelye található, azonos vagy akár alacsonyabb szintű bíróság is beszerezheti a bizonyítékot a jogsegély iránti megkeresés esetén alkalmazott eljárás segítségével, ha az adott helyen nincs azonos szintű bíróság. A jogsegély iránti megkeresés esetén alkalmazott eljárás során megkeresett bíróság a bizonyításfelvételt a felek jelenlétében, vagy akár ennek hiányában folytatja le, ha jogszerűen idézték őket, a bíróság feladatköre pedig a követendő eljárást illetően azonos a megkereső bíróságéval. Ugyanakkor a bíróság előtt betegség vagy más komoly akadályoztatás miatt megjelenni nem tudó tanú, a felek idézésére vonatkozó eljárás függvényében, azon a helyszínen is meghallgatható, ahol tartózkodik.

5 Megengedett-e a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatások rögzítése, és ha igen, az ehhez szükséges berendezés rendelkezésre áll-e?

Igen, a bírósági szervezésről szóló, ismételten közzétett 304/2004. törvény 13. cikke ezt megengedi.

6 Milyen nyelven kell a meghallgatást lefolytatni: a) a 10–12. cikk szerinti kérelmek esetében; és b) ha a 17. cikk alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor?

a) román nyelven.

b) román nyelven, mivel a megkeresett román bíróságnak tárgyalási jegyzőkönyvet kell készítenie, amelyben rögzíti a meghallgatás helyét és napját, a meghallgatott személyek személyazonosságát, információkat az eskütételről, a meghallgatás technikai feltételeiről, stb.

7 Ha tolmácsokra van szükség, ki köteles biztosítani őket mindkét meghallgatástípus esetében, és hol kell tartózkodniuk?

A tolmácsok biztosítása a polgári és kereskedelmi ügyekben a nemzetközi jogsegélyről szóló 189/2003. sz. törvény 27. cikke értelmében a megkereső bíróság feladata. A megkereső bíróság részére tolmács névjegyzék biztosításával a román megkeresett bíróság elősegítheti adott esetben egy Romániából származó tolmács igénybe vételét.

8 Milyen eljárás alkalmazandó a meghallgatáshoz szükséges intézkedésekre és a meghallgatandó személy időpontról és helyszínről történő értesítésére? A meghallgatás időpontjának meghatározása során mennyi időt kell biztosítani, hogy a meghallgatandó személy kellő időben értesüljön?

Legalább egy hónapot és legfeljebb három hónapot.

Ebben az esetben a polgári és kereskedelmi ügyekben a nemzetközi jogsegélyről szóló 189/2003. sz. törvény, egészen pontosan a 25. cikk (3) bekezdése alkalmazandó. A jogsegély iránti megkeresés esetén történő eljárás napjáról és helyszínéről a román bíróság tájékoztatja a megkereső igazságügyi hatóságot. Az új polgári perrendtartásról szóló törvény 261. cikkének (4) bekezdése alapján a jogsegély iránti megkeresés esetén alkalmazott eljárás során megkeresett bíróság a bizonyításfelvételt a felek jelenlétében, vagy akár ennek hiányában folytatja le, ha jogszerűen idézték őket, a bíróság feladatköre pedig a követendő eljárást illetően azonos a megkereső bíróságéval.

Mivel azonban a külföldi szervek vonatkozásában két eljárás létezik (a bizonyításfelvétel során alkalmazandó kommunikációs eljárás), úgy véljük, hogy a határidőnek a gyakorlatban legalább egy hónapnak és legfeljebb három hónapnak kell lennie az alábbiakra vonatkozó jelenlegi rendelkezések alapján:

- a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről („iratkézbesítés”), és az 1348/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. november 13-i 1393/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben előírt kézbesítési kérelem teljesítése során legalább arra az egy hónapos időtartamra kifejezetten ki kell terjednie, amely a kézbesítési kérelem postai úton, tértivevénnyel történő tényleges teljesítéséhez szükséges;

- a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő, a tagállamok bíróságai közötti együttműködéséről szóló 2001. május 28-i 1206/2001/EK tanácsi rendeletben jelzettek alapján a megkereső bíróság kötelezettsége a megkeresett bíróság további adatok megadásával vagy előleg/letét fizetésével, stb. kapcsolatos kérelmeinek teljesítése.

Ezt indokolja a megkereső bírósággal vagy a tanúval folytatandó levelezés esetleges lefordításához és a külföldre történő postázáshoz szükséges időráfordítás, a nagy munkateher, és nem utolsó sorban a videokonferenciák időbeosztása.

9 Milyen költségekkel jár a videokonferencia alkalmazása, és hogyan kell megfizetni azokat?

A költségeket nem lehet megbecsülni, mivel azok az eljárás időtartamától függően országonként változnak. Banki átutalással kell fizetni a fellebbviteli bíróság, mint másodlagos engedélyezésre jogosult szerv, vagy a körzeti bíróság, mint harmadlagos engedélyezésre jogosult szerv számlájára. A külföldi megkereső bíróság megtéríti a román megkeresett bíróságnak a videokapcsolattal, a kapcsolatnak a megkereső tagállamban való hozzáférhetővé tételével összefüggésben felmerült kiadásokat, a tolmácsdíjakat, a tanúknak és szakértőknek fizetett napidíjat, valamint a megkeresett államba való utazással összefüggésben felmerülő költségeket.

10 Milyen követelmények vonatkoznak, ha egyáltalán vannak ilyenek, annak biztosítására, hogy a megkereső bíróság által közvetlenül meghallgatott személy tájékoztatást kapjon arról, hogy a bizonyításfelvételre önkéntes alapon kerülhet csak sor?

A meghallgatandó személyt is az új román polgári perrendtartásról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően kell idézni. A személyt a megkereső bíróság általi bizonyításfelvételt engedélyező határozat vagy bármely más okirat alapján a román megkeresett bíróság által kiadott idézésben tájékoztatni kell arról, hogy a meghallgatás önkéntes alapon történik.

Az új polgári perrendtartásról szóló törvény 261. cikkének (4) bekezdése alapján a jogsegély iránti megkeresés esetén alkalmazott eljárással megkeresett bíróság a felek jelenlétében folytatja le a bizonyításfelvételt, vagy akár ennek hiányában is, ha jogszerűen idézték őket, a bíróság feladatköre pedig a követendő eljárást illetően azonos a megkereső bíróságéval.

11 Milyen eljárás létezik a meghallgatandó személy személyazonosságának ellenőrzésére?

Az új polgári perrendtartásról szóló törvény 318. cikke alapján, az elnök a tanút a nyilatkozata előtt felkéri a családi nevének, utónevének, foglalkozásának, lakóhelyének és életkorának, valamint annak közlésére, hogy valamelyik félnek rokona vagy házassági útján szerzett rokona-e és milyen fokon, illetve valamelyik fél szolgálatában áll-e. Ezt követően az elnök felhívja a tanú figyelmét az eskütételi kötelezettségre és az eskü jelentőségére.

12 Milyen követelmények vonatkoznak az eskütételre, és a megkereső bíróságnak milyen információkat kell megadnia, ha a 17. cikk szerinti közvetlen bizonyításfelvétel során eskütételre van szükség?

Az új román polgári perrendtartásról szóló törvény 319. és 320. cikke alapján a tanú meghallgatása előtt a következő esküt teszi: „Esküszöm, hogy az igazat mondom, és semmit el nem hallgatok abból, amit tudok. Isten engem úgy segéljen!”

Az eskütétel idején a tanúnak a keresztre vagy a Bibliára kell tennie a kezét. Az eskü szövegében az istenségre való utalás a tanú vallásos hite szerint változik. A kereszténytől eltérő vallású tanúra a fent említett rendelkezések nem alkalmazandóak.

A vallás nélküli tanú a következő esküt teszi: „Esküszöm a becsületemre és a lelkiismeretemre, hogy az igazat mondom, és semmit el nem hallgatok abból, amit tudok.”

A lelkiismereti vagy vallási okból esküt nem tevő tanúk a bíróság előtt a következő szöveget mondják: „Kötelezem magam, hogy az igazat mondom és semmit el nem hallgatok abból, amit tudok.”

Az írástudó némák és siketnémák az esküt az eskü szövegének leírásával és aláírásával teszik le, a hallássérültek kimondják az esküt, az írástudatlanok pedig tolmács segítségével jeleket használva teszik le az esküt.

Miután a tanú letette az esküt, az elnök felhívja a figyelmét, hogy amennyiben nem az igazat mondja, a hamis tanúzás bűncselekményét követi el.

Mindezt lejegyzik az írásbeli nyilatkozatban.

A meghallgatás időpontjában cselekvőképtelen, 14. életévüket be nem töltött gyermekek eskütétel vagy annak megtiltása nélkül meghallgathatóak, de a bíróság felhívja a figyelmüket arra, hogy az igazat kell mondaniuk, és figyelembe veszi a különleges helyzetüket amikor megítéli a vallomásukat.

13 Milyen intézkedések biztosítják azt, hogy a videokonferencia helyszínén jelen legyen egy kapcsolattartó személy, akivel a megkereső bíróság érintkezésbe léphet, és egy olyan személy, aki a meghallgatás napján rendelkezésre áll a videokonferencia-berendezés működtetése és az esetleges műszaki problémák megoldása céljából?

A kapcsolattartó személyek lehetnek a fellebbviteli bíróságtól informatikai szakemberek, a bíróság írnoka vagy a bíró. A 244 bíróságból körülbelül 144 rendelkezik videokonferencia berendezéssel. Abból a 144 bíróságból mindegyik 2 videokonferencia berendezéssel rendelkezik.

14 Milyen további információra van szükség – ha van egyáltalán – a megkereső bíróságtól?

Utolsó frissítés: 31/05/2017

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Bizonyításfelvétel videokonferencia révén - Szlovénia

1 Van-e lehetőség videokonferencia útján történő bizonyításfelvételre akár a megkereső tagállam bíróságának részvételével, akár közvetlenül e tagállam bírósága által? Ha igen, melyek a vonatkozó nemzeti eljárások vagy jogszabályok, amelyeket alkalmazni kell?

A bizonyításfelvétel videokonferencia útján lehetséges a megkereső tagállam bíróságának részvételével vagy közvetlenül e tagállam bírósága által. A polgári perrendtartásról szóló törvény (Zakon o pravdnem postopku; a továbbiakban: ZPP) 114a. cikke minden polgári és kereskedelmi ügyben alkalmazandó; ez úgy rendelkezik, hogy a bíróság a felek hozzájárulásával engedélyezheti a feleknek és a jogi képviselőiknek, hogy a meghallgatás ideje alatt a más helyszínen tartózkodjanak, és az eljárási cselekményeket ott folytassák le, amennyiben a meghallgatás helyszínéről a felek és képviselők tartózkodási helyére vagy helyeire hang- és képtovábbítás történik és fordítva (videokonferencia). Ugyanezen feltételek teljesülése esetén a bíróság úgy is határozhat, hogy a bizonyításfelvételt a felek, tanúk és szakértők ilyen módon történő meghallgatásával folytatja le.

2 Vannak-e korlátozások a videokonferencia útján meghallgatható személyek tekintetében – például csak tanúk, vagy mások, mint például szakértők vagy felek is meghallgathatók ilyen módon?

A videokonferencia alkalmazható felek és tanúk meghallgatására, valamint szakértőtől történő bizonyításfelvételre. A felek és képviselők (például ügyvédek) bármely eljárási cselekményt lefolytathatnak videokonferencia útján.

3 Milyen korlátozások vannak – ha vannak egyáltalán – a videokonferencia útján beszerezhető bizonyítéktípusok tekintetében?

Főszabály szerint a felek és jogi képviselők bármely eljárási cselekményt lefolytathatnak távoli helyszínről. A ZPP a videokonferencia útján történő bizonyításfelvétel lehetőségét taxatíve felsorolt bizonyítékokra korlátozza (felek és tanúk meghallgatása, szakértőtől történő bizonyításfelvétel). Így helyszíni ellenőrzés vagy okiratok vizsgálata révén történő bizonyításfelvételnél nincs lehetőség videokonferencia alkalmazására.

4 Vannak-e korlátozások a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatás helyszíne tekintetében – pl. kötelező-e bíróságon tartani?

Általában a felek és jogi képviselők bármely eljárási cselekményt lefolytathatnak távoli helyszínről. Nincsenek korlátozások arra vonatkozóan, hogy a távollévő fél milyen, a bíróságon kívüli helyszínen tartózkodhat.

5 Megengedett-e a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatások rögzítése, és ha igen, az ehhez szükséges berendezés rendelkezésre áll-e?

A ZPP 125a. cikke rendelkezik a meghallgatás kép- és hangfelvételének jogalapjáról. E rendelkezés alapján a tanácselnök a meghallgatás kép- és hangfelvételét rendelheti el. Ez azt jelenti, hogy a mérlegelési joga alapján az a tanácselnök dönthet a meghallgatás kép- és hangfelvételének elkészítéséről, aki előtt az eljárás folyamatban van. A 114a. cikk szerint egy félnek nincs joga a bíróságtól videokonferencia engedélyezését kérni. A videokonferencia a bíróság által is kérvényezhető, amely esetben a felek hozzájárulása szükséges. Figyelemmel a technikai előkészületekhez szükséges időre, a bíróság videokonferenciát elrendelő határozatát a tervezett meghallgatás előtt kellő időben ki kell adni, a feleket pedig megfelelő időben előre tájékoztatni kell arról, hogy meg kell jelenniük a bíróság előtt.

2011 óta Szlovénia minden területi bíróságán (11 helyszín) legalább egy tárgyalótermet felszereltek videokonferenciákhoz és az így létrejött összeköttetések rögzítéséhez szükséges minden berendezéssel. Lehetőség van csak a kép vagy hang vagy egyidejűleg mindkettő rögzítésére. Három mobil videokonferencia-berendezés is rendelkezésre áll, amelyeket a bíróságok megyei bíróságokon vagy más bíróságokon használhatnak. Mivel a videokonferencia kapcsolatokat központilag hozzáférhető ponton keresztül létesítik, bírói végzés alapján minden videokonferenciát rögzíteni lehet.

6 Milyen nyelven kell a meghallgatást lefolytatni: a) a 10–12. cikk szerinti kérelmek esetében; és b) ha a 17. cikk alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor?

A rendelet 10-12. cikke alapján a megkeresett bíróság a meghallgatásokat kifejezetten a bíróság hivatalos nyelvén (szlovén nyelven, illetve azon nemzeti közösségek nyelvein, amelyeket az e nemzeti közösségek területén található bíróságok hivatalosan használnak, nevezetesen olasz vagy magyar nyelven), illetve szükség esetén a fél vagy az eljárás más résztvevője által ismert nyelvre történő fordításon keresztül folytathatja le, ha ezt jelezték, vagy ha a bíróság megállapítja, hogy a fél vagy az eljárás más résztvevője nem ismeri a szlovén nyelvet.

A rendelet 17. cikke alapján a meghallgatást közvetlenül a megkereső bíróság folytatja le. Ebben az esetben az eljárás lefolytatható idegen nyelven is, amennyiben megfelelő fordítást biztosítanak a fél vagy az eljárás más résztvevői által ismert nyelvre.

7 Ha tolmácsokra van szükség, ki köteles biztosítani őket mindkét meghallgatástípus esetében, és hol kell tartózkodniuk?

Ha bírósági tolmácsot alkalmaznak, erről (a bíróságok közötti megállapodástól függően) intézkedhet akár a megkeresett, akár a megkereső bíróság. Ezen kívül a bírósági tolmácsok tartózkodhatnak a megkeresett vagy a megkereső bíróság helyszínén, vagy egy harmadik helyszínen.

A gyakorlatban a tolmácsok azon a helyszínen tartózkodnak, ahol a tolmácsolást igénylő személy van, nevezetesen a megkeresett bíróság helyszínén, ha a meghallgatást kérelmező bíróság a rendelet 17. cikke értelmében a saját nyelvén folytatja a meghallgatást, vagy a megkereső bíróság helyszínén, ha a meghallgatást a rendelet 10-12. cikke értelmében a megkeresett bíróság folytatja le.

8 Milyen eljárás alkalmazandó a meghallgatáshoz szükséges intézkedésekre és a meghallgatandó személy időpontról és helyszínről történő értesítésére? A meghallgatás időpontjának meghatározása során mennyi időt kell biztosítani, hogy a meghallgatandó személy kellő időben értesüljön?

A meghallgatandó személyt írásban, a bíróság előtti személyes megjelenésre kell idézni. Az idézésben közölni kell többek között a meghallgatás helyét és időpontját. Egyes tanúkat idős kor, betegség vagy súlyos testi fogyatékosság esetén az otthonukban is meg lehet hallgatni. A polgári perrendtartásról szóló törvény nem írja elő, mennyi idővel a meghallgatás előtt kell a tanúkat idézni; a feleknek azonban elegendő időt kell hagyni a meghallgatásra való felkészülésre - legalább az idézés kézbesítésétől számított15 napot. Ez a határidő nem vonatkozik a tanúként megidézett személyre.

9 Milyen költségekkel jár a videokonferencia alkalmazása, és hogyan kell megfizetni azokat?

A ZPP 153. cikke alapján a bizonyításfelvételt kérelmező fél a bizonyításfelvétel során felmerülő költségek fedezésére pénzt helyez letétbe. Ha a bizonyításfelvételt mindkét fél indítványozza, a bíróság dönthet úgy, hogy a két fél egyenlő arányban megosztva helyezze letétbe az összeget. A költségek az ügy kimenetelétől függően kerülnek megtérítésre.

A Szlovén Köztársaságban a videokonferencia tartása ingyenes.

10 Milyen követelmények vonatkoznak, ha egyáltalán vannak ilyenek, annak biztosítására, hogy a megkereső bíróság által közvetlenül meghallgatott személy tájékoztatást kapjon arról, hogy a bizonyításfelvételre önkéntes alapon kerülhet csak sor?

A ZPP nem határoz meg további feltételeket.

11 Milyen eljárás létezik a meghallgatandó személy személyazonosságának ellenőrzésére?

Mielőtt a tanúkat meghallgatnák, megkérdezik tőlük a családi nevüket és utónevüket, az apjuk nevét, foglalkozásukat, címüket, születési helyüket, életkorukat és, hogy milyen kapcsolat fűzi őket a felekhez (a ZPP 238. cikkének harmadik bekezdése).

12 Milyen követelmények vonatkoznak az eskütételre, és a megkereső bíróságnak milyen információkat kell megadnia, ha a 17. cikk szerinti közvetlen bizonyításfelvétel során eskütételre van szükség?

A ZPP nem írja elő az eskütételt. A 238. cikk alapján a bíróság a meghallgatás megkezdése előtt figyelmezteti a tanúkat, hogy igazat kell mondaniuk és nem hallgathatnak el semmit, ezt követően pedig a hamis tanúzás következményeiről részesülnek figyelmeztetésben.

13 Milyen intézkedések biztosítják azt, hogy a videokonferencia helyszínén jelen legyen egy kapcsolattartó személy, akivel a megkereső bíróság érintkezésbe léphet, és egy olyan személy, aki a meghallgatás napján rendelkezésre áll a videokonferencia-berendezés működtetése és az esetleges műszaki problémák megoldása céljából?

A ZPP nem tartalmaz erre vonatkozó rendelkezést.

A gyakorlatban legalább egy héttel a videokonferencia előtt tesztelik a kapcsolatot a működésének, illetve a megfelelő minőségének ellenőrzése céljából, és az esetleges hibákat kijavítják. Ez biztosítja azt, hogy a meghallgatás alatt jelenlévő technikus a videokonferencia-berendezést nehézségek nélkül működtetni tudja, mivel a tesztelést addigra előre elvégzik. A bíróságok a videokonferencia technikai vonatkozásaiért felelős személyek elérhetőségeit egymással kicserélik vagy magában a tényleges kérelemben vagy később.

14 Milyen további információra van szükség – ha van egyáltalán – a megkereső bíróságtól?

A ZPP nem tartalmaz erre vonatkozó rendelkezést.

A gyakorlatban a megkereső bíróság a kérelemmel együtt egy formanyomtatványon megküldi a megkeresett bíróságnak a videokonferencia-rendszer minden műszaki adatát és a videokonferencia technikai vonatkozásaiért felelős szakember elérhetőségeit. Mindkét bíróságnak szüksége van a következőkkel kapcsolatos adatokra: videokonferencia rendszerek, kapcsolat típusa (ISDN, IP), kapcsolat gyorsasága, címek (telefonszám), teszteléshez használandó nyelv, a tesztelés napja és időpontja, az esetleges időeltolódás és a technikai ügyekért felelős technikus elérhetőségei.

Utolsó frissítés: 16/03/2017

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Bizonyításfelvétel videokonferencia révén - Szlovákia

1 Van-e lehetőség videokonferencia útján történő bizonyításfelvételre akár a megkereső tagállam bíróságának részvételével, akár közvetlenül e tagállam bírósága által? Ha igen, melyek a vonatkozó nemzeti eljárások vagy jogszabályok, amelyeket alkalmazni kell?

Bár a szlovák jog nem tartalmaz a megkereső tagállam bíróságának részvételével történő bizonyításfelvételt lehetővé tevő kifejezett szabályozást, nincs olyan rendelkezés, amely ezt megakadályozná. Az eljárási szabályok szerint a bíróságok a bizonyításfelvételt a tárgyalás keretében, és, ha ez megvalósítható, tárgyaláson kívül is végezhetik (a polgári perrendtartásról szóló törvény 122. szakasza (Občianský súdny poriadok)). A bíróság a felek hozzájárulásával videokonferencia vagy más távközlési technológia útján is tarthat szóbeli meghallgatást (a polgári perrendtartásról szóló törvény 116. szakaszának (6) bekezdése). A feleknek főszabály szerint joguk van jelen lenni a bizonyításfelvétel alatt.

A videokonferencia útján történő bizonyításfelvételre nem vonatkozik külön eljárás (a fent leírtakon kívül). Ezért kizárólag a bizonyításfelvételről szóló rendelet (Nariadenie o výkone dôkazu), a polgári perrendtartásról szóló törvény és a bíróságok igazgatási és titkársági szabályai (Spravovací a kancelársky poriadok pre súdy) alkalmazandóak (2015-ben a kerületi bíróságokra (okresné súdy), regionális bíróságokra (krajské súdy), a szakosodott bíróságra (Špeciálny súd) és a katonai bíróságokra (vojenské súdy) vonatkozó igazgatási és titkársági szabályokról szóló 2005. november 11-i 543. szlovák igazságügyi minisztériumi rendelet).

Minden más kérdést az érintett bíróságoknak az EIH segítségével, egymás között megállapodva kell megoldaniuk.

2 Vannak-e korlátozások a videokonferencia útján meghallgatható személyek tekintetében – például csak tanúk, vagy mások, mint például szakértők vagy felek is meghallgathatók ilyen módon?

A szlovák jog nem korlátozza, hogy milyen személyek hallgathatóak meg videokonferencia útján. A polgári perrendtartásról szóló törvény 125. szakasza értelmében bizonyítékként felhasználható az ügy tényállásának megállapítására alkalmas bármilyen eszköz. Különösen feleket, tanúkat és szakértőket lehet meghallgatni.

A polgári perrendtartásról szóló törvény 124. szakasza értelmében a minősített adatok bizalmas kezelésére vonatkozó kötelezettséget a bizonyításfelvétel során be kell tartani.

A 100. szakasz (3) bekezdése alapján, ha a bíróság kiskorú véleményének figyelembe vételéről dönt, a véleményről a gyermek képviselője útján vagy a gyermekek jóllétéért és jogi védelméért, valamint szociális ellátásáért felelős érintett hatóságon keresztül bizonyosodik meg, vagy meghallgatja a kiskorút akár a gyermek szüleinek jelenléte nélkül is. A konkrét korlátozások nyilvánvalóan a gyermek életkorától és a bíróság által a meghallgatásra kiválasztott módszertől függnek

3 Milyen korlátozások vannak – ha vannak egyáltalán – a videokonferencia útján beszerezhető bizonyítéktípusok tekintetében?

Nincsenek, a videokonferencia természetéből adódó korlátozásoktól eltekintve (a tény, hogy egy helyszín átkutatását lehetetlen videokonferencia útján lefolytatni, stb.).

4 Vannak-e korlátozások a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatás helyszíne tekintetében – pl. kötelező-e bíróságon tartani?

A bizonyításfelvétel általában meghallgatáson történik (a polgári perrendtartásról szóló törvény 122. szakasza), a meghallgatások pedig általában bírósági épületben történnek (a bíróságok igazgatási és titkársági szabályainak 35. szakaszával együtt értelmezett 25. szakasz). Technikai okoknál fogva nehézkes lenne egy megbeszélést másutt lefolytatni.

5 Megengedett-e a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatások rögzítése, és ha igen, az ehhez szükséges berendezés rendelkezésre áll-e?

A videokonferencia-berendezés a videokonferenciák rögzítésére is képes. Mindazonáltal a polgári perrendtartásról szóló törvény 116. szakaszának (6) bekezdésében szereplő feltételek szerint kizárólag a felek hozzájárulásával folytatható szóbeli meghallgatás videokonferencia útján. A felek hozzájárulása nélkül a polgári perrendtartásról szóló törvény 44a. szakaszának általános rendelkezései alkalmazandóak, amelyek szerint egy meghallgatás hangfelvevő-berendezés alkalmazásával is rögzíthető. A hangfelvételt az ügy dossziéjának részét képező adathordozón tárolják.

6 Milyen nyelven kell a meghallgatást lefolytatni: a) a 10–12. cikk szerinti kérelmek esetében; és b) ha a 17. cikk alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor?

Ez a kérdés nem kifejezetten a külföldön vagy videokonferencia útján történő bizonyításfelvételről szól. Az általános szabályok szerint a szlovák bírósági meghallgatásokat mindig a hivatalos nyelven folytatják le, és amennyiben szükséges, tolmácsokat biztosítanak.

Ha egy bíróság részt vesz a bizonyításfelvételben, várhatóan a kérelmet átvevő bíróság folytatja le a meghallgatást, és így a bizonyításfelvétel azon bíróság nyelvén történik. Ha egy bíróság a 17. cikk alapján közvetlenül folytatja le a bizonyításfelvételt, azt a saját nyelvén teszi.

7 Ha tolmácsokra van szükség, ki köteles biztosítani őket mindkét meghallgatástípus esetében, és hol kell tartózkodniuk?

A szlovák jog nem tartalmaz erre a kérdésre vonatkozó rendelkezéseket. A tolmácsokat a kérdéses bíróságok közötti megállapodásnak megfelelően eseti alapon biztosítják.

8 Milyen eljárás alkalmazandó a meghallgatáshoz szükséges intézkedésekre és a meghallgatandó személy időpontról és helyszínről történő értesítésére? A meghallgatás időpontjának meghatározása során mennyi időt kell biztosítani, hogy a meghallgatandó személy kellő időben értesüljön?

A szlovák jog nem tartalmaz e kérdés szabályozására külön rendelkezéseket. A meghallgatások lefolytatására, valamint a tanúk és felek idézésére vonatkozó általános szabályok alkalmazandóak. A bíróságok rendszerint meghallgatásokon folytatják le a bizonyításfelvételt (a polgári perrendtartásról szóló törvény 122. szakasza), a bírósági idézést pedig a bírósági meghallgatás előkészítésére vonatkozó, jogszabályban előírt határidő betartásához szükséges idővel a meghallgatás előtt kell kézbesíteni (a bíróságok igazgatási és titkársági szabályainak 46/3. szakasza), amely „főszabály szerint legalább öt nappal a meghallgatás kitűzött napja előtt van” (a polgári perrendtartásról szóló törvény 115. szakaszának (2) bekezdése).

9 Milyen költségekkel jár a videokonferencia alkalmazása, és hogyan kell megfizetni azokat?

A szlovák bíróságok nem számítanak fel díjat videokonferencia tartásáért.

10 Milyen követelmények vonatkoznak, ha egyáltalán vannak ilyenek, annak biztosítására, hogy a megkereső bíróság által közvetlenül meghallgatott személy tájékoztatást kapjon arról, hogy a bizonyításfelvételre önkéntes alapon kerülhet csak sor?

A szlovák jog nem tartalmaz e kérdés szabályozására külön rendelkezéseket. Általában a bíróságnak feladata a meghallgatás kezdetekor a személyt az eljárási jogairól és kötelezettségeiről tájékoztatni. Ez a szabály nem alkalmazandó, ha a személyt ügyvéd (advokát) képviseli. (A polgári perrendtartásról szóló törvény 5. cikke).

11 Milyen eljárás létezik a meghallgatandó személy személyazonosságának ellenőrzésére?

A szlovák jog nem tartalmaz e kérdés szabályozására külön rendelkezéseket. A konkrét eljárást az érintett bíróságok eseti megállapodásban döntik el. A meghallgatott személy személyazonosságának ellenőrzésére vonatkozó általános rendelkezések nyilvánvalóan alkalmazandóak. Ezek a rendelkezések meghatározzák, hogy a meghallgatás kezdetén meg kell állapítani a tanú személyazonosságát, valamint a tanú hihetőségére esetleg hatással lévő, bármilyen körülményt (családi kapcsolatok, stb., a polgári perrendtartásról szóló törvény 126. szakaszának (2) bekezdése).

12 Milyen követelmények vonatkoznak az eskütételre, és a megkereső bíróságnak milyen információkat kell megadnia, ha a 17. cikk szerinti közvetlen bizonyításfelvétel során eskütételre van szükség?

A szlovák jog kizárólag büntetőügyekben tartalmaz e kérdés szabályozására külön rendelkezéseket, polgári eljárásban nem.

A polgári perrendtartásról szóló törvény 126. szakaszának (2) bekezdése alapján azonban a bíróságok minden egyes meghallgatás elején tájékoztatják a tanúkat a tanúvallomások jelentőségéről, a tanúk jogairól és kötelezettségeiről (igazmondás és semminek az el nem hallgatása), valamint a hamis tanúzás büntetőjogi következményeiről. Megjegyzendő, hogy ez a jogi rendelkezés (hamis tanúzás) nem vonatkozik a peres felekre.

13 Milyen intézkedések biztosítják azt, hogy a videokonferencia helyszínén jelen legyen egy kapcsolattartó személy, akivel a megkereső bíróság érintkezésbe léphet, és egy olyan személy, aki a meghallgatás napján rendelkezésre áll a videokonferencia-berendezés működtetése és az esetleges műszaki problémák megoldása céljából?

Minden szlovák bíróságon van egy adminisztratív alkalmazott, akit meg lehet keresni a videokapcsolat tesztelésének, a meghallgatás napjának, stb. megtervezése céljából. Az adminisztratív alkalmazottat kiképezték a videokonferencia-berendezés működtetésére. Bármilyen probléma esetén az adminisztratív alkalmazott a bírósági technikussal kapcsolatba tud lépni, és intézkedhet a technikus jelenlétéről a meghallgatás napján.

14 Milyen további információra van szükség – ha van egyáltalán – a megkereső bíróságtól?

A megkereső bíróság berendezésével létesítendő kapcsolat létrehozásához szükséges műszaki adatokat kell megadni.

Utolsó frissítés: 14/01/2019

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Bizonyításfelvétel videokonferencia révén - Finnország

1 Van-e lehetőség videokonferencia útján történő bizonyításfelvételre akár a megkereső tagállam bíróságának részvételével, akár közvetlenül e tagállam bírósága által? Ha igen, melyek a vonatkozó nemzeti eljárások vagy jogszabályok, amelyeket alkalmazni kell?

Mindkét eljárás lehetséges. A kérelemben egyértelműen meg kell jelölni, hogy a megkereső bíróság melyik eljárás lefolytatását kéri.

Ha a kérelmet a rendelet 10-12. cikke alapján nyújtották be, a bírósági eljárásról szóló törvénynek a bizonyítékok előterjesztésére vonatkozó rendelkezései alkalmazandóak a meghallgatásra.

2 Vannak-e korlátozások a videokonferencia útján meghallgatható személyek tekintetében – például csak tanúk, vagy mások, mint például szakértők vagy felek is meghallgathatók ilyen módon?

Polgári vagy kereskedelmi jogi ügyekben nincsenek ilyen jellegű korlátozások. Szakértőket és feleket is meg lehet hallgatni videokonferencia útján.

3 Milyen korlátozások vannak – ha vannak egyáltalán – a videokonferencia útján beszerezhető bizonyítéktípusok tekintetében?

Nincsenek.

4 Vannak-e korlátozások a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatás helyszíne tekintetében – pl. kötelező-e bíróságon tartani?

Nincsenek.

5 Megengedett-e a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatások rögzítése, és ha igen, az ehhez szükséges berendezés rendelkezésre áll-e?

A videokonferencia útján lefolytatott meghallgatások rögzítése nem tiltott, de a szükséges felszerelés nem minden bíróságon áll rendelkezésre. Ezt külön kell kérvényezni a kérelem benyújtásakor.

6 Milyen nyelven kell a meghallgatást lefolytatni: a) a 10–12. cikk szerinti kérelmek esetében; és b) ha a 17. cikk alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor?

Ha a kérelmet a 10-12. cikk alapján nyújtották be, a meghallgatás finn vagy svéd nyelven kerül lefolytatásra. A 17. cikk alapján történő közvetlen bizonyításfelvétel esetén a megkereső bíróság választja meg az alkalmazandó nyelvet.

7 Ha tolmácsokra van szükség, ki köteles biztosítani őket mindkét meghallgatástípus esetében, és hol kell tartózkodniuk?

Ha a kérelmet a 10-12. cikk alapján nyújtották be, a tolmácsok biztosításáról és alkalmazásuk helyéről a megkereső és a megkeresett bíróságnak kell egymással megállapodnia. Ha a kérelmet a 17. cikk alapján nyújtották be, a megkereső bíróság felel a tolmácsok rendelkezésre bocsátásáért, és alkalmazási helyükről ez a bíróság dönt.

8 Milyen eljárás alkalmazandó a meghallgatáshoz szükséges intézkedésekre és a meghallgatandó személy időpontról és helyszínről történő értesítésére? A meghallgatás időpontjának meghatározása során mennyi időt kell biztosítani, hogy a meghallgatandó személy kellő időben értesüljön?

Ha a kérelmet a 10-12. cikk alapján nyújtották be, az átvevő bíróság írásban idézi a meghallgatandó személyt. Ideális esetben legalább két-három hétnek kell eltelnie az értesítés kézbesítése és a meghallgatás napja között. Ha a kérelmet a 17. cikk alapján nyújtották be, a megkereső bíróság felel az értesítés kézbesítéséért és a szükséges intézkedések megtételéért.

9 Milyen költségekkel jár a videokonferencia alkalmazása, és hogyan kell megfizetni azokat?

Ha a rendelet 10-12. cikke értelmében videóval felszerelt bíróságon hallgatnak meg egy személyt, a videokonferencia-berendezés alkalmazása miatt általában nem merülnek fel külön költségek. Ha a 17. cikk értelmében egy személyt nem bíróságon hallgatnak meg, a videokonferencia költségeit a megkereső bíróság viseli.

10 Milyen követelmények vonatkoznak, ha egyáltalán vannak ilyenek, annak biztosítására, hogy a megkereső bíróság által közvetlenül meghallgatott személy tájékoztatást kapjon arról, hogy a bizonyításfelvételre önkéntes alapon kerülhet csak sor?

Annak a bíróságnak kell a kérdéses személyt tájékoztatnia a bizonyításfelvétel önkéntes voltáról, amelyik a rendelet 17. cikkének (2) bekezdése alapján a kérelmet benyújtotta.

11 Milyen eljárás létezik a meghallgatandó személy személyazonosságának ellenőrzésére?

Ha a kérelmet a 10-12. cikkek alapján nyújtják be, az átvevő bíróság állapítja meg a meghallgatandó személy személyazonosságát, és szükség esetén ellenőrzi azt a személy személyazonosító igazolványa vagy útlevele alapján. Ha a kérelmet a 17. cikk alapján nyújtják be, a megkereső bíróság köteles a meghallgatandó személy személyazonosságát ellenőrizni.

12 Milyen követelmények vonatkoznak az eskütételre, és a megkereső bíróságnak milyen információkat kell megadnia, ha a 17. cikk szerinti közvetlen bizonyításfelvétel során eskütételre van szükség?

A 17. cikk alapján történő közvetlen bizonyításfelvétel során tett esküre nem vonatkoznak külön előírások. Az eskütétel a tanút meghallgató bíróságot szabályozó jogszabályoknak megfelelően történik.

13 Milyen intézkedések biztosítják azt, hogy a videokonferencia helyszínén jelen legyen egy kapcsolattartó személy, akivel a megkereső bíróság érintkezésbe léphet, és egy olyan személy, aki a meghallgatás napján rendelkezésre áll a videokonferencia-berendezés működtetése és az esetleges műszaki problémák megoldása céljából?

Az átvevő bíróság adja meg ennek a kapcsolattartó személynek a nevét.

14 Milyen további információra van szükség – ha van egyáltalán – a megkereső bíróságtól?

– Ideális esetben a megkereső bíróságnak meg kell adnia mind a technikai előkészületekkel, mind az egyedi üggyel kapcsolatos (jogi) kérdésekkel foglalkozó kapcsolattartó személy nevét.

– A kérelemben szerepelnie kell a kapcsolattartó személyek olyan elérhetőségeinek (e-mail cím és/vagy telefonszám), amelyeken keresztül a bírósági meghallgatás ideje alatt is elérhetők abban az esetben, ha a video –összeköttetéssel kapcsolatos, vagy más hasonló probléma merül fel.

– Ha az államok különböző időzónában helyezkednek el, a kérelemben meg kell jelölni, hogy az említett időpontok a megkereső vagy a megkeresett állam ideje szerint értendők.

Utolsó frissítés: 13/08/2019

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Bizonyításfelvétel videokonferencia révén - Svédország

1 Van-e lehetőség videokonferencia útján történő bizonyításfelvételre akár a megkereső tagállam bíróságának részvételével, akár közvetlenül e tagállam bírósága által? Ha igen, melyek a vonatkozó nemzeti eljárások vagy jogszabályok, amelyeket alkalmazni kell?

Igen, a bizonyításfelvétel történhet videokonferencia útján akár a megkereső tagállam bíróságának részvételével, akár közvetlenül e tagállam bírósága által.

A polgári vagy kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvételről szóló EK rendeletről (a bizonyításfelvételről szóló rendelet) szóló (2003:493) sz. törvény 5. szakasza értelmében a bizonyításfelvételt a körzeti bíróságok (tingsrätter) végzik; a bírósági eljárásról szóló törvény (rättegångsbalken) 8-11. szakaszának a bizonyításfelvételre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell, kivéve, ha a rendelet másként rendelkezik.

Meg kell jegyezni, hogy azokban az esetekben, amikor a bizonyításfelvételről szóló rendelet nem alkalmazható, más törvényekben, például a külföldi bíróság részére történő bizonyításfelvételről szóló (1946:816) sz. törvényben találhatóak rendelkezések.

2 Vannak-e korlátozások a videokonferencia útján meghallgatható személyek tekintetében – például csak tanúk, vagy mások, mint például szakértők vagy felek is meghallgathatók ilyen módon?

Bármelyik, az ügyben meghallgatandó fél meghallgatható videokonferencia útján.

3 Milyen korlátozások vannak – ha vannak egyáltalán – a videokonferencia útján beszerezhető bizonyítéktípusok tekintetében?

Nincsenek külön korlátozások előírva.

4 Vannak-e korlátozások a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatás helyszíne tekintetében – pl. kötelező-e bíróságon tartani?

A bizonyításfelvételt a körzeti bíróságok folytatják le. ezen kívül további korlátozás nincs.

5 Megengedett-e a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatások rögzítése, és ha igen, az ehhez szükséges berendezés rendelkezésre áll-e?

Igen, megengedett és a berendezések rendelkezésre állnak.

6 Milyen nyelven kell a meghallgatást lefolytatni: a) a 10–12. cikk szerinti kérelmek esetében; és b) ha a 17. cikk alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor?

a) A meghallgatást svéd nyelven kell lefolytatni, de a bíróság alkalmazhat tolmácsot.

b) Ez a megkereső állam szabályozásától függ.

7 Ha tolmácsokra van szükség, ki köteles biztosítani őket mindkét meghallgatástípus esetében, és hol kell tartózkodniuk?

Ha a meghallgatás Svédországban történik, a svéd bíróság dönt a tolmácsokról.

8 Milyen eljárás alkalmazandó a meghallgatáshoz szükséges intézkedésekre és a meghallgatandó személy időpontról és helyszínről történő értesítésére? A meghallgatás időpontjának meghatározása során mennyi időt kell biztosítani, hogy a meghallgatandó személy kellő időben értesüljön?

A megkeresett bíróság küldi ki az idézést a meghallgatandó személynek. Az idézésben meghatározásra kerül az időpont és a hely. Nincsenek az azzal kapcsolatos szabályozásra vonatkozó követelmények, hogy a meghallgatás napjának kijelölésekor mennyi idő kell hagyni a meghallgatásig.

9 Milyen költségekkel jár a videokonferencia alkalmazása, és hogyan kell megfizetni azokat?

Amennyiben a svéd bíróság kéri, a megkereső bíróságnak fedeznie kell a szakértők és tolmácsok költségét, a különleges eljáráson alapuló végrehajtási kérelem eredményeként felmerülő költségeket, valamint a távközlési technológia, mint például a videokonferencia, illetve telekonferencia költségeit (vö. a bizonyításfelvételről szóló rendelet 18. cikkének (2) bekezdésével, valamint a 10. cikkének (3) és (4) bekezdésével).

10 Milyen követelmények vonatkoznak, ha egyáltalán vannak ilyenek, annak biztosítására, hogy a megkereső bíróság által közvetlenül meghallgatott személy tájékoztatást kapjon arról, hogy a bizonyításfelvételre önkéntes alapon kerülhet csak sor?

A megkereső bíróság feladata az érintett személyt tájékoztatni a bizonyításfelvételről szóló rendelet 17. cikkének megfelelően történő bizonyításfelvétel önkéntes voltáról.

11 Milyen eljárás létezik a meghallgatandó személy személyazonosságának ellenőrzésére?

Ebben a vonatkozásban nincs külön szabályozott eljárás a személyazonosság ellenőrzésére.

12 Milyen követelmények vonatkoznak az eskütételre, és a megkereső bíróságnak milyen információkat kell megadnia, ha a 17. cikk szerinti közvetlen bizonyításfelvétel során eskütételre van szükség?

Általános szabályként az esküre vonatkozó nemzeti szabályozás alkalmazandó, a 17. cikk alkalmazására nem vonatkozik külön feltétel vagy tájékoztatási kötelezettség.

13 Milyen intézkedések biztosítják azt, hogy a videokonferencia helyszínén jelen legyen egy kapcsolattartó személy, akivel a megkereső bíróság érintkezésbe léphet, és egy olyan személy, aki a meghallgatás napján rendelkezésre áll a videokonferencia-berendezés működtetése és az esetleges műszaki problémák megoldása céljából?

Minden bíróság foglalkoztat olyan alkalmazottakat, akik a videokonferencia berendezést működtetni tudják.

14 Milyen további információra van szükség – ha van egyáltalán – a megkereső bíróságtól?

Rendes körülmények között nincs szükség további információra.

Utolsó frissítés: 02/06/2017

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.