Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata portugál nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Swipe to change

Bizonyításfelvétel videókonferencia útján

Portugália
Tartalomszolgáltató:
European Judicial Network
Európai Igazságügyi Hálózat (polgári és kereskedelmi ügyek)

1 Van-e lehetőség videokonferencia útján történő bizonyításfelvételre akár a megkereső tagállam bíróságának részvételével, akár közvetlenül e tagállam bírósága által? Ha igen, melyek a vonatkozó nemzeti eljárások vagy jogszabályok, amelyeket alkalmazni kell?

A portugál jog szerint a megkereső bíróság bírájának a videokonferencia útján meghallgatott személytől közvetlenül, a megkeresett bíróság bírájának közreműködése nélkül kell a bizonyítást felvennie. Ez a szabály azokra a belföldi ügyekre vonatkozik, ahol videokonferencia útján történik meghallgatás. Ugyanez az eljárás vonatkozik azokra a határokon átnyúló ügyekre, ahol a megkereső tagállam bírósága a 2001. május 28-i 1206/2001/EK rendelet 17. cikke alapján kéri a meghallgatás videokonferencia útján történő lefolytatását.

Másik lehetőségként a megkereső tagállam bírósága határokon átnyúló ügyekben a 2001. május 28-i 1206/2001/EK rendelet 10-12. cikkei alapján kérheti a meghallgatás videokonferencia útján történő lefolytatását.

A bizonyítékok szakértőktől, tanúktól és felektől videokonferencia útján történő összegyűjtését szabályozó főbb nemzeti eljárási szabályok a következők:

Szakértők

A polgári perrendtartásról szóló törvény (Código de Processo Civil) 486 cikke

Szakértők jelenléte az érdemi tárgyaláson

1 - Ha az egyik fél kéri vagy a bíró elrendeli, szakértőknek kell megjelenniük az érdemi tárgyaláson, hogy eskü alatt tisztázzák, amit tőlük esetleg kérnek.

2 - A létesítmények, laboratóriumok vagy hatósági szolgálatok szakértőit a munkahelyükön, telekonferencia útján kell meghallgatni.

Tanúk

A polgári perrendtartásról szóló törvény 502 cikke

Telekonferencia útján történő meghallgatás

1 - A kerületen kívüli, vagy autonóm régiók esetében az érintett szigeten kívüli lakóhellyel rendelkező tanúk megjelenését a feleknek az 507. cikk (2) bekezdése szerint kell bejelenteniük, amennyiben e célból a tanúskodásukat felajánló nyilatkozatot tettek, vagy egy meghatározott tárgyaláson telekonferencia útján kell meghallgatni őket azon a kerületi bíróságon, amely területén van a lakóhelyük.

2 - Az ügyet tárgyaló bíróságnak kell kitűznie a meghallgatás napját, miután egyeztetett a bírósággal, ahol a tanútól a bizonyítást felveszik, és megjelenésre be kell idéznie a tanút.

3 - A meghallgatás napján a tanúknak igazolniuk kell magukat a bizonyítást felvevő bíróság tisztviselője előtt, de ettől a ponttól kezdve a meghallgatást az ügyet tárgyaló bíróságnak és mindkét fél ügyvédjének telekonferencia útján kell lefolytatnia, anélkül, hogy szükség lenne a bizonyításfelvételt lefolytató bíróság bírájának közreműködésére.

4 - A tengerentúli lakóhellyel rendelkező tanúkat telekonferencia útján kell meghallgatni, amikor csak rendelkezésre állnak azon a helyen a szükséges technikai eszközök, ahol a lakóhelyük van.

5 - A Lisszabon és Porto agglomerációjában lévő bíróságokon tárgyalt ügyekben nem folytatható meghallgatás videokonferencia útján, ha a tanú az érintett kerület lakosa, kivéve az 520. cikkben meghatározott esetekben.

A polgári perrendtartásról szóló törvény 520 cikke

A bíróság és azon személy közötti közvetlen kommunikáció, akitől a bizonyítást felveszik

1 - Amennyiben lehetetlen vagy rendkívüli nehézségekkel járna annak a személynek időben megjelenni a bíróságon, akitől a bizonyítást fel kell venni, a bíró a felek egyetértésével dönthet úgy, hogy az ügyben a megfelelő határozat meghozatalához szükséges tisztázást telefonon vagy a bíróság és a tanú közötti közvetlen kommunikáció más módjának segítségével is meg lehet tenni, amennyiben a vizsgálandó vagy tisztázandó tények jellege összeegyeztethető az eljárással.

2 - A bíróságnak a rendelkezésére álló eszközök segítségével biztosítania kell azt, hogy a vallomást szabadon és a valóságnak megfelelően tegyék, nevezetesen annak elrendelésével, hogy a tanút a bizonyításfelvétel során bírósági ügyintéző kísérje, valamint a vallomás tartalmáról és a bizonyításfelvétel körülményeiről jegyzőkönyv készüljön.

3 - Az 513. cikk rendelkezései [eskü és a bíró általi előzetes kihallgatás] és az előző cikk (4) bekezdésének első része [a bíró elrendelheti az előtte, személyesen történő újbóli bizonyításfelvételt] az e cikk hatálya alá tartozó esetekben alkalmazandóak.

Felek

A polgári perrendtartásról szóló törvény 456. cikke

A bizonyításfelvétel helye és időpontja

1 - A bizonyítást rendszerint az érdemi tárgyaláson kell felvenni, kivéve, ha sürgős vagy a tanú nem tud a bíróságon megjelenni.

2 - Az 502. cikkben meghatározott, telekonferencia útján történő bizonyításfelvételre vonatkozó szabályokat alkalmazni kell a kerületen kívüli, vagy autonóm régiók esetében az érintett szigeten kívüli lakóhellyel rendelkező felekre.

3 - Az előzetes meghallgatáson is történhet bizonyításfelvétel, amely esetben az előző bekezdés rendelkezései a szükséges módosításokkal alkalmazandóak.

2 Vannak-e korlátozások a videokonferencia útján meghallgatható személyek tekintetében – például csak tanúk, vagy mások, mint például szakértők vagy felek is meghallgathatók ilyen módon?

Nincs meghatározva konkrét korlátozás. A portugál jog megengedi a tanúk, felek és szakértők videokonferencia útján történő meghallgatását, ahogy arról a fent hivatkozott jogi szabályozás rendelkezik.

3 Milyen korlátozások vannak – ha vannak egyáltalán – a videokonferencia útján beszerezhető bizonyítéktípusok tekintetében?

Lásd az előző kérdésre adott választ.

4 Vannak-e korlátozások a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatás helyszíne tekintetében – pl. kötelező-e bíróságon tartani?

Az általános szabály szerint a személyt videokonferencia útján a bíróságon kell meghallgatni. A hatósági szolgálatok szakértőit azonban a munkahelyükön, telekonferencia útján is meg lehet hallgatni. A polgári perrendtartásról szóló törvény (az 1. kérdésre adott válaszban hivatkozott) 520. cikkében meghatározott körülmények között kivételesen a bíróság olyan személyt is meghallgathat videokonferencián keresztül, aki nem a bíróságon tartózkodik.

5 Megengedett-e a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatások rögzítése, és ha igen, az ehhez szükséges berendezés rendelkezésre áll-e?

Igen, a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatásokat a portugál polgári perrendtartásról szóló törvény 155. cikkének rendelkezései szerint a bíróság hangrögzítő rendszerével mindig felveszik.

6 Milyen nyelven kell a meghallgatást lefolytatni: a) a 10–12. cikk szerinti kérelmek esetében; és b) ha a 17. cikk alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor?

Ha Portugália a megkeresett tagállam, a meghallgatás nyelve változik a körülményektől függően:

a) Ha a kérelmet a 2001. május 28-i 1206/2001/EK rendelet 10-12. cikke értelmében nyújtják be, a portugál nyelv kerül alkalmazásra. Amennyiben külföldi állampolgárokat szükséges meghallgatni, beszélhetnek egy másik nyelven is, ha nem beszélik a portugál nyelvet. Ebben az esetben a megkereső bíróságnak a megkeresett bíróságot tájékoztatnia kell erről a tényről, hogy ez utóbbi a megkeresett bíróságon való megjelenésre tolmácsot tudjon hívni.

b) Ha a kérelmet a 2001. május 28-i 12016/2001/EK rendelet 17. cikke értelmében nyújtják be, az alkalmazott nyelv az lesz, amelyikről a megkereső bíróság tagállamának nemzeti jogszabályai rendelkeznek. Amennyiben olyan személyeket szükséges meghallgatni, akik nem beszélik azt a nyelvet, a megkereső bíróság a nemzeti jogszabályoknak megfelelően a megkereső bíróságon való megjelenésre tolmácsot hívhat. Másik választási lehetőségként a megkereső bíróság felkérheti a (megkeresett) portugál bíróságot, hogy a megkeresett bíróságon való megjelenésre hívjon tolmácsot.

Bármely olyan, az a) és b) pontban említett esetben, amikor a megkeresett tagállam bíróságán való megjelenésre tolmácsot szükséges hívni, a 2001. május 28-i 1206/2001/EK rendelet 18. cikke (2) bekezdésének rendelkezései szerint a megkeresett bíróság a megkereső tagállam bíróságától kérelmezi a tolmácsnak járó díj kifizetését.

7 Ha tolmácsokra van szükség, ki köteles biztosítani őket mindkét meghallgatástípus esetében, és hol kell tartózkodniuk?

Ezt az információt már megadtuk a 6. kérdésre adott válaszban.

8 Milyen eljárás alkalmazandó a meghallgatáshoz szükséges intézkedésekre és a meghallgatandó személy időpontról és helyszínről történő értesítésére? A meghallgatás időpontjának meghatározása során mennyi időt kell biztosítani, hogy a meghallgatandó személy kellő időben értesüljön?

A portugál jogban az az eljárás, amelyet egy személy bírósági megjelenésre való beidézésére és meghallgatására alkalmaznak, lényegében a portugál polgári perrendtartásról szóló törvény 7. cikkének (3) bekezdésében, 172. cikkének (5) és (6) bekezdésében, 220. cikkében, 247. cikkének (2) bekezdésében, 251. cikkének (1) bekezdésében, valamint 417., 507., 508. és 603. cikkeiben került meghatározásra.

Általánosságban a bíróság hivatalának felelőssége hivatalból értesíteni a tanúkat, szakértőket, feleket és a képviselőiket arról, hogy bírósági rendelkezés alapján a bírósági eljárás során mikor kötelesek megjelenni. Különösen ha a fél valamelyik tanú meghallgatását videokonferencia útján kéri, a bíróság hivatala felelős a tanú beidézéséért.

A tanúk, szakértők és más kisegítő személyek (például tolmács vagy technikai tanácsadó) bírósági idézéséről szóló értesítéseket ajánlott postai küldeményben küldik ki, amelyen szerepel a bíróságon való megjelenés helye, ideje és célja. Az értesítések akkor is kézbesítettnek tekintendők, ha a címzett nem veszi át a levelet; a postai szolgálat kihordójának erről nyilvántartást kell vezetnie.

A fél bírósági eljárásra vagy bizonyításfelvételre történő idézéséről szóló értesítéseket az érintett félnek címezve, ajánlott postai küldeményben küldik ki, amelyben szerepel a bíróságon való megjelenés helye, ideje és célja. Ebben az esetben, ha a fél tárgyalóügyvédet jelölt ki vagy ha egyidejűleg tárgyalóügyvéd és jogtanácsos is képviseli, a tárgyalóügyvédet és a jogtanácsost is értesíteni kell.

A 2013. augusztus 26-i 280/2013. miniszteri végrehajtási rendelet (Portaria) 25. cikke értelmében a felek képviselőit elektronikusan értesítik. Az informatikai rendszer igazolja a napot, amikor az értesítést kiállították.

A jog nem határozza meg kifejezetten mennyivel a meghallgatás előtt kell az értesítést elküldeni. Bármelyik fenti esetben az értesítés a nyilvántartásba vételét vagy az elektronikus kiállítását követő harmadik napon tekintendő kézbesítettnek. Ha a harmadik nap nem munkanap, az értesítés az első azt követő munkanapon tekintendő kézbesítettnek. Gyakorlati okokból ezért a meghallgatás napjával kapcsolatosan legalább ezt az értesítési időt szükséges betartani, annak érdekében, hogy az értesítést szabályszerűen kézbesítettnek lehessen tekinteni.

Sürgős esetekben a tanúkat, szakértőket, más kisegítő személyeket, a feleket vagy képviselőiket táviratban, telefonon vagy más hasonló távközlési módon is be lehet idézni (vagy az idézésüket törölni). Az ügy nyilvántartásában mindig dokumentálják a telefonon történt kapcsolatba lépést, amit valamilyen formájú írásbeli megerősítés követ.

Ha egy olyan személy, akinek meg kellett volna jelennie, nem jelenik meg, a távolmaradását magán a meghallgatáson vagy öt napon (azaz öt naptári napon, de ha az utolsó nap nem munkanap, a határidő a következő munkanapig meghosszabbodik) belül ki kell mentenie.

A portugál jog a következő kényszerintézkedéseket írja elő a meg nem jelenés eseteire. Amennyiben egy tanú nem jelenik meg miután szabályszerűen értesítették, és nem menti ki távolmaradását a törvényes határidőn belül, bírságot szabnak ki rá, és a bíró elrendelheti a megjelenését őrizet alatt. A szankciók nem alkalmazandóak, ha a tárgyalást a tanú meg nem jelenésétől eltérő oknál fogva elnapolják. Amennyiben egy szakértő vagy más kisegítő személy nem jelenik meg miután szabályszerűen értesítették, és nem menti ki távolmaradását a törvényes határidőn belül, bírságot szabnak ki rá. Amennyiben az egyik fél nem jelenik meg miután szabályszerűen értesítették, és nem menti ki távolmaradását a törvényes határidőn belül, bírságot szabnak ki rá, és a megjelenés megtagadását a bíróság bizonyítási célból szabadon értelmezheti. Ezen kívül, ha a bíróság úgy véli, hogy az, hogy a fél megtagadta a megjelenést ellehetetleníti a bizonyítási kötelezettség teljesítését, megfordíthatja a bizonyítási terhet.

9 Milyen költségekkel jár a videokonferencia alkalmazása, és hogyan kell megfizetni azokat?

Videokonferencia alkalmazásáért nem számolnak fel költséget.

10 Milyen követelmények vonatkoznak, ha egyáltalán vannak ilyenek, annak biztosítására, hogy a megkereső bíróság által közvetlenül meghallgatott személy tájékoztatást kapjon arról, hogy a bizonyításfelvételre önkéntes alapon kerülhet csak sor?

Ha a 2001. május 28-i 1206/2001/EK rendelet 17. cikke értelmében benyújtott kérelemben a portugál bíróság a megkereső fél, meghallgatás céljából a meghallgatandó személyt a másik (megkeresett) tagállam megnevezett bíróságára az esettől függően a 8. kérdésre adott válaszban említett egyik módszer alkalmazásával, postai úton idézi be. Erről a postai úton történő értesítési lehetőségről a 2007. november 13-i 1393/2007/EK rendelet 14. cikke rendelkezik. A meghallgatandó személyt az értesítésben tájékoztatják a megjelenésének önkéntes voltáról.

Ha a portugál bíróság a megkeresett fél, a megkereső bíróság felelőssége értesíteni a meghallgatandó személyeket és tájékoztatni őket a megjelenésük önkéntes voltáról.

A megkereső és a megkeresett bíróságok közötti kölcsönös megállapodás alapján a meghallgatandó személy értesítését, valamint a meghallgatás önkéntes voltáról való tájékoztatást elvégezheti a megkeresett tagállam bírósága. Ez a gyakorlatban megtörténhet attól függetlenül, hogy a portugál bíróság a megkereső vagy a megkeresett fél.

11 Milyen eljárás létezik a meghallgatandó személy személyazonosságának ellenőrzésére?

A meghallgatásra kitűzött időpontban a bírósági ügyintéző ellenőrzi a meghallgatandó személy jelenlétét és tájékoztatja a meghallgatást lefolytató bírót vagy a megkereső bíróságot, amennyiben ez utóbbi közvetlenül folytatja le a meghallgatást.

Ha a meghallgatást portugál bíró folytatja le, amint az eljárás elkezdődött, de még mielőtt a személy vallomástétele megkezdődne, a következő lépések történnek: (i) a vallomást tevő személy, tanú vagy szakértő a bíró előtt esküt tesz; (ii) a bíró előzetes kérdéseket tesz fel a meghallgatandó személy azonosítása érdekében.

A meghallgatandó személy azonosítása érdekében az előzetes kérdések feltevése a bíró feladata, ami a meghallgatandó személy nevének, foglalkozásának, címének, családi állapotának és más, személyazonosítási célból a bíró által szükségesnek tartott adatainak megkérdezéséből áll.

A bíró a meghallgatandó személytől a vallomás hihetőségének értékelése érdekében azt is megkérdezi, hogy valamelyik fél rokona, barátja vagy ellensége-e, és, hogy van-e közvetett vagy közvetlen érdekeltsége az ügyben.

Ha a feltett előzetes kérdések során a bíró megállapítja, hogy a tanú alkalmatlan vagy nem a megfelelő személy a meghallgatásra, nem engedi meg, hogy vallomást tegyen. A tanú akkor alkalmatlan, ha annak ellenére, hogy nincs akadályoztatva valamilyen pszichológiai rendellenesség által, nincs meg a természetes (testi vagy szellemi) képessége a vallomástételre.

Az előzetes kérdések azt is lehetővé teszik a bíró számára, hogy kiszűrje azokat az alábbi eseteket, amikor a portugál polgári perrendtartásról szóló törvény szerint a tanúk vagy a felek megtagadhatják a vallomástételt.

A következő személyek tagadhatják meg tanúként a vallomástételt (a gyermekek születésének vagy halálának igazolására irányuló cselekmények kivételével):

a)    Felmenő ági rokonok a leszármazottaikat érintő ügyekben, örökbefogadó szülők az örökbefogadott gyermekeiket érintő ügyekben és fordítva;

b)    Após vagy anyós a vejét vagy menyét érintő ügyben és fordítva;

c)    Házastársak vagy volt házastársak a másik házastársat vagy volt házastársat érintő ügyekben;

d)    Bárki aki házaspárokhoz hasonlóan együtt él vagy együtt élt az ügy bármelyik felével.

A bíró kötelessége tájékoztatni a fenti pontokban említett személyeket, hogy jogosultak a vallomástétel megtagadására.

A szakmai titoktartás, államtitok vagy köztisztviselők titoktartása által kötelezett személyeket fel kell menteni a vallomástétel alól a titoktartás körébe tartozó tényeket illetően. Ezekben az esetekben a bíróság ellenőrzi a felmentés jogosságát, és amennyiben azt szükségesnek tartja, felmenti őket a titoktartási kötelességük alól.

A felek kizárólag személyes körülményekkel kapcsolatban tehetnek vallomást. Polgári perben nem elfogadható, ha a fél vallomásában olyan bűncselekményre vagy jogsértésre összpontosít, amely vonatkozásában egy büntetőügyben terhelt.

12 Milyen követelmények vonatkoznak az eskütételre, és a megkereső bíróságnak milyen információkat kell megadnia, ha a 17. cikk szerinti közvetlen bizonyításfelvétel során eskütételre van szükség?

A portugál jog alapján:

  • Mielőtt a bizonyításfelvétel megtörténne, a bíró figyelmezteti a meghallgatandó személyt azon eskü erkölcsi jelentőségéről, amit tenni készül, a kötelességéről, hogy az igazsághoz hű maradjon, valamint a hamis nyilatkozattétel szankcióiról.
  • Ezt követően a bíró felkéri a tanút az alábbi eskü tételére: „A becsületemre esküszöm, hogy a teljes igazságot, és csakis az igazságot mondom.”
  • Az eskütétel megtagadása a vallomástétel megtagadásával egyenértékű; mindkettő, amennyiben a bíró a személyt ez alapján vádolná, a bíróság megsértéseként büntethető, kivéve ha indokolt volt.

Ha egy másik tagállam bírósága a 2001. május 28-i 1206/2001/EK rendelet 17. cikke alapján videokonferencia útján Portugáliában közvetlen bizonyításfelvételt folytat, a megkereső tagállam bíróságának a (megkeresett) portugál bíróságot a vallomást tevő személy következő azonosítási adatairól kell tájékoztatnia: név, foglalkozás, cím, családi állapot és más személyazonosítási célból általa szükségesnek tartott információk, valamint a személy meghallgatásának minősége (például fél, tanú, szakértő, technikai tanácsadó), a személy által beszélt nyelv továbbá, hogy szükséges-e tolmácsot hívni a megkeresett bíróságra.

Az adatok azért szükségesek, hogy a (megkeresett) portugál bíróság egyrészről lépéseket tehessen tolmács hívására, illetve másrészről a videokonferenciára kitűzött időpontban a meghallgatandó személy jelenlétét ellenőrizhesse.

Mivel azonban a portugál bíró nem avatkozik az eljárásba, az esküt a megkereső tagállam bíróságának bírája előtt videokonferencia útján kell letenni. Ugyanez vonatkozik az előzetes kérdésekre, ha feltesznek ilyeneket, valamint az alkalmassággal vagy a vallomástétel megtagadásával kapcsolatos ügyekre, illetve a tanúk vallomástétel alóli felmentésére, ami a megkereső tagállam polgári eljárásjoga alapján a megkereső bíróság bírájának hatáskörébe tartozik, ahogy arról a 2001. május 28-i 1206/2001/EK rendelet 17. cikkének (6) bekezdése rendelkezik.

13 Milyen intézkedések biztosítják azt, hogy a videokonferencia helyszínén jelen legyen egy kapcsolattartó személy, akivel a megkereső bíróság érintkezésbe léphet, és egy olyan személy, aki a meghallgatás napján rendelkezésre áll a videokonferencia-berendezés működtetése és az esetleges műszaki problémák megoldása céljából?

A megkereső és a megkeresett bíróságnak (miután ez utóbbit a központi hatóság kijelölte) a videokonferencia beütemezésére közvetlen kapcsolatot kell létesíteniük egymással, és egy előzetes teszt lefolytatására egy napot is ki kell jelölniük.

Gyakorlati okokból, amikor csak lehetséges, előnyösebb a tesztet a tanú értesítése előtt lefolytatni; e célból a teszt napját olyannyira előre kell ütemezni, hogy elegendő idő maradjon a tanú időben történő értesítésére.

A teszt és a videokonferencia révén történő meghallgatás napján egy-egy informatikai technikusnak, távközlési technikusnak vagy megfelelő tudással rendelkező bírósági ügyintézőnek jelen kell lennie mindegyik bíróságon.

Portugáliában a Pénzgazdálkodási és Igazságügyi Infrastrukturális Intézetnél (Instituto de Gestão Financeira e Estruturas da Justiça vagy IGFEJ) külön csoport áll rendelkezésre a bírósági videokonferenciák lefolytatására.

Szervezési okoknál fogva, amikor csak lehetséges, az IGFEJ-t három nappal előre kell értesíteni a teszt és a meghallgatás napjáról. Ez lehetővé teszi az IGFEJ számára, hogy ellenőrizze a videokonferenciához szükséges műszaki feltételek meglétét, azonnal közbelépjen, ha a bíróságok között bármilyen kommunikációs nehézség lép fel, valamint a videokonferencia teszteket nyomon kövesse.

Egy portugál bíróság kérelmére videokonferencia ütemezése egy másik tagállamban

A (megkereső) portugál bíróságnak először az IGFEJ-t kell megkérnie a videokonferenciához szükséges műszaki feltételek megteremtésére, a bíróságok közötti bármilyen kommunikációs nehézség elhárítása céljából a közbelépésre, valamint a videokonferencia tesztek nyomon követésére.

A műszaki nehézségek elhárítása érdekében a portugál bíróság a megkeresett tagállam bíróságát megkéri, hogy a videokonferencia szolgálatukon ők is nevezzenek ki egy felelős személyt a teszt nyomon követésére és/vagy a portugál technikusokkal együttműködve a szükséges műszaki segítségnyújtás biztosítására.

Ha portugál bíróság a megkereső fél, gyakran kikérik a polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes EIH (polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózat) portugál kapcsolattartójának segítségét, aki közvetlenül kapcsolatba lép a megkeresett bírósággal a teszt és a videokonferencia beütemezése céljából. Ha műszaki nehézségekre hívják fel a figyelmét, a kapcsolattartó közvetlenül összeköttetésbe lép minden egyes érintett tagállamban a videokonferenciáért felelős csoporttal, és igényli a szükséges kapcsolatok létesítését, információkat vagy technikai kiigazításokat, majd ennek megfelelően tájékoztatja a részt vevő bíróságokat. Ez lehetővé teszi a nyelvi korlátok leküzdését és a videokonferencia sikeres lefolytatását.

Egy másik tagállam kérelmére videokonferencia ütemezése egy portugál bíróságon

Portugáliában a 2001. május 28-i 1206/2001/EK rendelet 17. cikke értelmében az Igazságügyi Igazgatási Főigazgatóság (Direcção-Geral da Administração da Justiça, vagy DGAJ) a másik tagállamból származó kérelmek átvételéért és elfogadásáért felelős központi hatóság. Miután a kérelem elfogadásra került, a DGAJ közli a megkereső tagállam bíróságával azt a (megkeresett) portugál bíróságot, ahol a videokonferencia lefolytatásra kerül. Miután ez megtörtént, a megkereső és a megkeresett bíróságoknak közvetlenül egymással kell megállapodniuk először a teszt, majd a videokonferencia révén folytatott meghallgatás napjáról.

Központi hatóságként a DGAJ az esetleges technikai nehézségek elhárítása érdekében elősegíti a közvetlen kapcsolattartást a megkereső és a megkeresett bíróságok között, valamint az IGFEJ videokonferencia csoporttal. Ezen kívül a polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes EIH portugál kapcsolattartója is elősegítheti a szükséges kapcsolatokat, amennyiben erre felkérik.

A közvetlen kapcsolatokon keresztül a bíróságok lefoglalják a videokonferencia termet, továbbá a technikai összeköttetések létesítésére és a megkereső, illetőleg a megkeresett bíróságokon a videokonferencia nyomon követésére kinevezik az alkalmazottakat. Portugáliában rendszerint egy megfelelő tudással rendelkező bírósági ügyintézőt választanak, akihez lehetőleg a portugál bíróság informatikai technikusa csatlakozik.

Ha a videokonferenciát az internetszolgáltató folytatja le, azt szükségszerűen Portugáliából kell tennie. E célból a portugál bíróság előre felkéri az IGFEJ-t a külső összeköttetés létrehozására.

Ha a videokonferenciát telefonvonalon (ISDN) keresztül folytatják le, a portugál bíróságokkal való összeköttetés létrehozható más tagállamok bíróságairól.

Amikor technikai nehézség merül fel, a portugál bíróság informatikai technikusa vagy egy IGFEJ technikus biztosítani tudja a szükséges segítséget.

14 Milyen további információra van szükség – ha van egyáltalán – a megkereső bíróságtól?

Videokonferencia iránti kérelem előterjesztésekor a következő adatokat kell megadni a 2001. május 28-i 1206/2001/EK rendelet mellékletében szereplő „I” formanyomtatvány 12-es mezőjében, vagy azon formanyomtatvány mellékleteként.

1. A megkereső bíróság által használt videokonferencia berendezés műszaki adatai, nevezetesen:

  • Az alkalmazott kommunikációs protokoll (pl. H.323, H.320)
  • Video protokollok (pl. H.261, H.263 és H.264)
  • Audio protokollok (pl. G.711a, G.711u G.722, G.729)
  • Szükség esetén tartalommegosztó protokoll [pl. H.239 vagy BFCP (SIP)]
  • Biztonság: H.235 és a vonatkozó, támogatott adattitkosítás
  • Maximális támogatott sávszélesség
  • Különálló, MCU (konferenciavezérlő) vagy átjáró berendezés
  • MCU vagy átjáró esetén el van-e látva IVR-rel (automata hangbemondó és önkiszolgáló rendszer)

2. A bíróság ISDN és/vagy nyilvános IP kapcsolati adatai

3. Kérelem egy videokonferencia teszt beütemezésére a bizonyításfelvétel előtt.

4. Azon személy neve és közvetlen (telefon, fax és e-mail) elérhetősége, aki a videokonferencia alatt támogatást nyújt (lehetőleg egy bírósági ügyintéző egy olyan informatikai vagy távközlési technikussal együtt, aki a bíróságnak nyújt támogatást).

Megjegyzés:

Az ezen az adatlapon szereplő információk nem kötelezik a polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes EIH kapcsolattartót, a bíróságokat vagy más szervezeteket és hatóságokat. Nem teszi szükségtelenné az alkalmazandó jogszabályok áttekintését. Az információk rendszeresen frissülnek és az esetjog természetéből fakadóan alakulnak.

Utolsó frissítés: 07/10/2019

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.