Bizonyításfelvétel videókonferencia útján

Olaszország
Tartalomszolgáltató:
European Judicial Network
Európai Igazságügyi Hálózat (polgári és kereskedelmi ügyek)

1 Van-e lehetőség videokonferencia útján történő bizonyításfelvételre akár a megkereső tagállam bíróságának részvételével, akár közvetlenül e tagállam bírósága által? Ha igen, melyek a vonatkozó nemzeti eljárások vagy jogszabályok, amelyeket alkalmazni kell?

Az olasz jogrendszerben, és különösen a polgári perrendtartásról szóló törvényben (Codice di Procedura Civile) nincs kifejezett utalás a videokonferencia útján történő bizonyításfelvételre.

A videokonferencia azonban ténylegesen a jogrendszerünk része.

A polgári perrendtartásról szóló törvény 202. cikke azt irányozza elő, hogy amikor a vizsgálóbíró bizonyításfelvételről rendelkezik, akkor meg kell „határoznia a bizonyításfelvétel idejét, helyét és módját”. Az 1206/2001/EK tanácsi rendeletnek megfelelően a bíró által alkalmazható bizonyításfelvételi módok közé tartozik a videokonferencia.

A polgári perrendtartásról szóló törvény 261. cikke előirányozza, hogy a bíró olyan filmes anyagot is felhasználhat, amely mechanikus eszközök vagy eljárások alkalmazását teszi szükségessé.

A büntetőeljárásról szóló törvény (Codice di Procedura Penale) kifejezetten rendelkezik a videokonferenciáról (például a 205b. cikk).

Tehát a rendelet 10. cikke és az azt követő cikkei által szabályozott eljárásra tekintettel, a 10. cikk (4) bekezdésében említett, a jogrendszerünkkel való „összeegyeztethetetlenségből” fakadó korlátozás kizárható.

Az egyetlen korlátozás, amely a videokonferencia iránti kérelemre vonatkozhat az, ha jelentős gyakorlati akadályok állnak fenn.

A különböző típusú bizonyításfelvételi módokat illetően, az uniós rendelet és az olasz polgári perrendtartásról szóló törvény, valamint a megfelelő végrehajtási jogszabályok vonatkoznak.

A 17. cikk által szabályozott eljárást illetően, a megkeresett tagállamnak, miután ellenőrizte, hogy a (5) bekezdésben előirányzott követelmények teljesültek, majd azt követően engedélyezte a közvetlen bizonyításfelvételt, „elő kell segítenie” a videokonferencia alkalmazását, amit a megkeresett igazságügyi hatósággal egyszerűen a bizonyításfelvétel módjaként eseti alapon egyeztetnie kell.

Így azt az esetet leszámítva, amikor a megkeresett igazságügyi hatóság ezt a kommunikációs eszközt a felmerülő jelentős gyakorlati akadályok miatt nem tudja alkalmazni, bármilyen bizonyítás felvehető videokonferencia útján a 10. cikk és az azt követő cikkek szerinti jogszerű kérelem vagy a 17. cikk szerinti engedélyezés alapján.

2 Vannak-e korlátozások a videokonferencia útján meghallgatható személyek tekintetében – például csak tanúk, vagy mások, mint például szakértők vagy felek is meghallgathatók ilyen módon?

A videokonferencia hasznos eszköz a tanúk és az eljárás által érintett felek meghallgatására. Ebben a tekintetben az olasz jog összeegyeztethetőségével kapcsolatban nem merült fel probléma, sőt, az olasz jog rendelkezik a tanúvallomás tételéről, a felek informális meghallgatásáról, valamint a felek eskü alatt történő meghallgatásáról.

A szakértők meghallgatását illetően a szakértői vélemény elfogadhatóságával kapcsolatos probléma alapvető okával kell foglalkozni, különösen a közvetlen bizonyításfelvétel esetében (17. cikk).

Az olasz jogrendszerben a polgári perrendtartásról szóló törvény 61. cikke és 191-201. cikkei szabályozzák a szakértői vallomásokat. A szakértők rendszerint írásbeli véleményt fogalmaznak meg (a polgári perrendtartásról szóló törvény 195. cikkének (2) bekezdése), de a bíróság tisztázást is kérhet. Miután a vélemény elfogadásra került, nem szabad a szakértők videokonferencia útján történő meghallgatásával szemben akadálynak felmerülnie. Az olasz polgári perrendtartásról szóló törvény rendelkezése szerint „ha az elnök helyénvalónak tartja, felkéri a szakértőt, hogy vegyen részt a bírói testület jelenlétében lefolytatott megbeszélésen, és fejtse ki zárt tárgyaláson a felek jelenlétében a véleményét, akik a védőügyvédjükön keresztül az ügyüket ismertethetik és tisztázhatják”.

3 Milyen korlátozások vannak – ha vannak egyáltalán – a videokonferencia útján beszerezhető bizonyítéktípusok tekintetében?

Gyakorlati szempontból a videokonferencia hatékony eszköznek tűnik a bizonyításfelvételhez, a tanúk szemtől szembe történő meghallgatásához, valamint a felek nyilatkozattételéhez.

A szabályok azonban közvetlenül nem foglalkoznak a bizonyíték típusának vagy kötelező jellegének kérdésével, illetve gyakorlati problémák adódhatnak a szakértői véleménnyel kapcsolatban, például ha a bizonyíték kézírással kapcsolatos, genetikai adatok vagy telefonnal kapcsolatos bizonyíték esetében.

4 Vannak-e korlátozások a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatás helyszíne tekintetében – pl. kötelező-e bíróságon tartani?

A bizonyítást rendszerint a megkeresett tagállam területileg illetékes bírósági vagy rendőrségi épületében veszik fel, ahol mind a szükséges berendezés, mind a hivatali kiszolgáló személyzet rendelkezésre áll. A dolgok jelenlegi állása szerint azonban, a polgári eljárásokban alkalmazott videokonferenciákról nem készül „nyilvántartás”.

Ha a videokonferenciát büntetőeljárás során alkalmazzák, rendszerint a megkeresett igazságügyi hatóság fellebbviteli bíróságának körzetében található megfelelő létesítmény egyik rendelkezésre álló helyiségét használják (a bíróság tárgyalóterme, biztonságos terem büntetés-végrehajtási épületben).

5 Megengedett-e a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatások rögzítése, és ha igen, az ehhez szükséges berendezés rendelkezésre áll-e?

A tárgyalások rögzítésének nincs jogszabályi akadálya, amennyiben a megkereső állam jogszabályai ezt megengedik.

Azonban a 4. cikk és az azt követő cikkek értelmében történő bizonyításfelvételre a polgári perrendtartásról szóló törvény 126. cikke és az eljárás jegyzőkönyvének vezetéséről szóló, ugyanazon törvény végrehajtási rendelkezéseinek 46. cikke vonatkoznak.

6 Milyen nyelven kell a meghallgatást lefolytatni: a) a 10–12. cikk szerinti kérelmek esetében; és b) ha a 17. cikk alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor?

Ezt a szempontot a szabályok nem szabályozzák közvetlenül.

A kérelmeknek és tájékoztatásoknak a megkeresett tagállam hivatalos nyelvén történő megfogalmazását kikötő 5. cikk jelzésértékű lehet arra vonatkozóan, hogy a meghallgatásokat milyen nyelven kell lefolytatni.

A 10. cikk és az azt követő cikkek alapján benyújtott kérelmek esetében, amikor a hazai jog alkalmazandó, a meghallgatást olasz nyelven kell lefolytatni.

A polgári perrendtartásról szóló törvény 122. cikke előírja, hogy a „per alatt az olasz nyelv használata végig kötelező. Amikor olyan személy kerül meghallgatásra, aki nem beszél olaszul, a bíró tolmácsot jelölhet ki”.

A 17. cikkben említett eljárásban azonban a megkereső állam joga alkalmazandó. Ez a rendelkezés a bizonyításfelvétel nyelvére is hatással lehet. A nyelv újfent a megkereső állam nyelve kell, hogy legyen. Ebben az esetben tolmácsokra lehet szükség.

A közvetlen bizonyításfelvétel engedélyezésére hatáskörrel rendelkező hatóság a bizonyításfelvétel körülményeire vonatkozóan is nyújthat iránymutatást; ide tartozhat a használandó nyelv is.

7 Ha tolmácsokra van szükség, ki köteles biztosítani őket mindkét meghallgatástípus esetében, és hol kell tartózkodniuk?

Ebben a vonatkozásban a szabályok nem tartalmaznak külön rendelkezéseket.

A 10. cikkben és az azt követő cikkekben említett eljárásban a megkeresett állam joga alkalmazandó.

Mindenesetre a polgári perrendtartásról szóló törvény 122. cikkének (2) bekezdése alkalmazandó.

A törvény tolmács kijelöléséről rendelkezik, ha olaszul nem beszélő személy kerül meghallgatásra. Így feltételezhető, hogy a tárgyalás nyelve (és az elsőfokú bíró nyelve) az olasz.

A tolmácsok díjának költségeit meg kell téríteni, ami a megkereső igazságügyi hatóságnak felszámításra kerül (lásd a 18. cikket).

A 17. cikk szerinti eljárás esetében lásd a 6. pontot. A tárgyalás nyelve a megkereső állam nyelve kell, hogy legyen. Ezért a tolmács(ok) kijelöléséért felelős személy megnevezéséhez a megkereső állam jogát kell használni. Ebben az esetben a tolmács kijelölésére vonatkozóan a közvetlen bizonyításfelvétel engedélyezésében illetékes hatóság tájékoztatást kérhet.

8 Milyen eljárás alkalmazandó a meghallgatáshoz szükséges intézkedésekre és a meghallgatandó személy időpontról és helyszínről történő értesítésére? A meghallgatás időpontjának meghatározása során mennyi időt kell biztosítani, hogy a meghallgatandó személy kellő időben értesüljön?

A polgári perrendtartásról szóló törvény 250. cikke úgy rendelkezik, hogy az érdekelt fél kérésére a bírósági végrehajtónak tájékoztatnia kell a tanúkat a megjelenési kötelezettségükről egy bizonyos helyen, bizonyos napon és bizonyos időben, továbbá tájékoztatnia kell őket a bizonyítást felvevő bíróról és a tárgyalásról, amely során őket meghallgatják. A polgári perrendtartásról szóló törvény végrehajtási rendelkezéseinek 103. cikke kimondja, hogy a tanúkat legalább hét nappal előre tájékoztatni kell a tárgyalásról, amelyre beidézték őket.

A tanúk meghallgatását szabályozó szabályokat a polgári perrendtartásról szóló törvény 244-257a. cikkei és a polgári perrendtartásról szóló törvény végrehajtási rendelkezéseinek a 102-108. cikkei irányozzák elő.

9 Milyen költségekkel jár a videokonferencia alkalmazása, és hogyan kell megfizetni azokat?

A 4. cikk alapján a 10. cikk (4) bekezdésének rendelkezése szerint lefolytatott videokonferencia (közvetett bizonyítás) költségeit a megkeresett hatóság kérésére a 18. cikk (2) bekezdésének előírása szerint megtérítik.

Ez a megtérítési kötelezettség nincs előírva a külföldi hatóság által, a 17. cikk alapján videokonferencia útján folytatott közvetlen bizonyításfelvétel esetére.

10 Milyen követelmények vonatkoznak, ha egyáltalán vannak ilyenek, annak biztosítására, hogy a megkereső bíróság által közvetlenül meghallgatott személy tájékoztatást kapjon arról, hogy a bizonyításfelvételre önkéntes alapon kerülhet csak sor?

A megkereső hatóság felelőssége tájékoztatni a meghallgatandó személyt a bizonyításfelvétel önkéntes voltáról; a 17. cikk szerint ez a feltétel az egyik tényező, amelyen a közvetlen bizonyításfelvétel engedélyezése alapszik.

A szabályok azonban nem rendelkeznek a megkeresett igazságügyi hatóságot illetően hasonló kötelezettségről.

11 Milyen eljárás létezik a meghallgatandó személy személyazonosságának ellenőrzésére?

Általában véve a 17. cikk alapján videokonferenciát lefolytató megkereső hatóság felelős a tanú személyazonosságának ellenőrzéséért. Közvetett bizonyíték esetében, a tanúk meghallgatását illetően, a polgári perrendtartásról szóló törvény 252. cikke szabályozza a tanú személyazonosságának ellenőrzését, amely szerint: „A vizsgálóbíró megkéri a tanút, hogy adja meg nevét, családi nevét, az apja nevét, életkorát és foglalkozását, majd felkéri a tanút, hogy nyilatkozzon, áll-e valamilyen családi kapcsolatban […] a felekkel, vagy érdekelt-e a perben”. Az azonosítás a polgári perrendtartásról szóló törvény 251. cikke által szabályozott eskütétel után történik. A gyakorlatban a vizsgálóbíró a tanútól a személyazonosító okmányát is elkéri, és az adatokat bejegyezteti az eljárás jegyzőkönyvébe.

A meghallgatandó feleket illetően, ha az adott ügyben meghatalmazottat vonnak be, akkor az adott ügyre szóló meghatalmazás is szükséges.

12 Milyen követelmények vonatkoznak az eskütételre, és a megkereső bíróságnak milyen információkat kell megadnia, ha a 17. cikk szerinti közvetlen bizonyításfelvétel során eskütételre van szükség?

A 17. cikkben említett eljárás vonatkozásában nem irányoztak elő külön szabályt. Hasznos lehet (a megkereső állam jogrendszerében) a hamis tanúzás vagy kihagyás büntetőjogi jelentőségéről tájékoztatásban részesülni; ez a büntetőjogi jelentőség függ a megkereső állam bírósági eljárásokat szabályozó jogszabályaitól.

13 Milyen intézkedések biztosítják azt, hogy a videokonferencia helyszínén jelen legyen egy kapcsolattartó személy, akivel a megkereső bíróság érintkezésbe léphet, és egy olyan személy, aki a meghallgatás napján rendelkezésre áll a videokonferencia-berendezés működtetése és az esetleges műszaki problémák megoldása céljából?

A videokonferencia kapcsolatokért felelős Olasz Büntetés-végrehajtás Igazgatási Főosztály közvetlenül a videokonferencia előtt kompatibilitási vizsgálatokat végez a külföldi technikai személyzettel.

14 Milyen további információra van szükség – ha van egyáltalán – a megkereső bíróságtól?

A nemzetközi jogsegély iránti kérelemmel egyidejűleg, a megkereső igazságügyi hatóságnak az országukban használt videokonferencia-rendszer műszaki adatait és a – lehetőleg technikus szakember – kapcsolattartó személy nevét és telefonszámát, valamint az e tevékenységek során használandó nyelvet is meg kell adnia – amennyiben rendelkezésükre áll.

Utolsó frissítés: 04/02/2019

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Észrevételek

Itt megoszthatja velünk az új webhellyel kapcsolatos észrevételeit és megjegyzéseit