1 Van-e lehetőség videokonferencia útján történő bizonyításfelvételre akár a megkereső tagállam bíróságának részvételével, akár közvetlenül e tagállam bírósága által? Ha igen, melyek a vonatkozó nemzeti eljárások vagy jogszabályok, amelyeket alkalmazni kell?
Igen, de (egyelőre) csak az Athéni Elsőfokú Bíróságon.
2 Vannak-e korlátozások a videokonferencia útján meghallgatható személyek tekintetében – például csak tanúk, vagy mások, mint például szakértők vagy felek is meghallgathatók ilyen módon?
Nincsenek korlátozások. Az eljárás valamennyi résztvevője meghallgatható videokonferencia útján.
3 Milyen korlátozások vannak – ha vannak egyáltalán – a videokonferencia útján beszerezhető bizonyítéktípusok tekintetében?
Nincsenek korlátozások a tanúk, felek, szakértők, stb. szóbeli meghallgatására vonatkozóan.
4 Vannak-e korlátozások a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatás helyszíne tekintetében – pl. kötelező-e bíróságon tartani?
A meghallgatás valamelyik bíróságon egy külön kijelölt teremben vagy külföldön egy görög konzuli hatóságon történhet.
5 Megengedett-e a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatások rögzítése, és ha igen, az ehhez szükséges berendezés rendelkezésre áll-e?
Megengedett a videokonferencia meghallgatások rögzítése, a bíróság hivatalvezetője vagy külföldön a görög konzuli hatóság titkára pedig jegyzőkönyvet vesz fel.
6 Milyen nyelven kell a meghallgatást lefolytatni: a) a 10–12. cikk szerinti kérelmek esetében; és b) ha a 17. cikk alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor?
A meghallgatást görög nyelven kell lefolytatni; amennyiben szükséges, tolmács áll rendelkezésre.
7 Ha tolmácsokra van szükség, ki köteles biztosítani őket mindkét meghallgatástípus esetében, és hol kell tartózkodniuk?
Ha az egyik peres fél a bíróságtól olyan tanú, fél vagy szakértő meghallgatását kéri, aki videokonferencia útján tesz vallomást, de nem beszél görögül, ez a fél felel tolmácsok kereséséért és a díjuk megfizetéséért. A tolmácsoknak ugyanabban a teremben kell tartózkodniuk, mint a videokonferenciát lefolytató bírónak vagy külföldön a görög konzuli hatóság titkárának.
8 Milyen eljárás alkalmazandó a meghallgatáshoz szükséges intézkedésekre és a meghallgatandó személy időpontról és helyszínről történő értesítésére? A meghallgatás időpontjának meghatározása során mennyi időt kell biztosítani, hogy a meghallgatandó személy kellő időben értesüljön?
A 142/2013. elnöki rendelet 3. cikke szerint: „A bíróság hivatalból vagy valamelyik fél kérelmére dönt arról, hogy egy meghatározott ügyben videokonferenciát tartsanak vagy sem. A bíróság hatáskörébe tartozik a kérelem elfogadása vagy sem, miután megállapította, hogy e technológia alkalmazása szükséges-e az eljárás eredményes lefolytatásához. Tekintettel az egyes ügyek körülményeire, a bíróság a videokonferencia iránti kérelmet jóváhagyhatja, miközben további garanciákat írhat elő az eljárás szabályszerű lefolytatására. a) Valamelyik fél kérelmére: Az érintett félnek azon bíróság hivatalvezetőjénél kell benyújtania a videokonferencia útján történő meghallgatás (a polgári perrendtartásról szóló törvény 270. cikkének (7) bekezdése) vagy videokonferencia útján történő kihallgatás, illetve videokonferencia útján történő vallomástétel (a polgári perrendtartásról szóló törvény 270. cikkének (8) bekezdése) iránti kérelmet, ahol az ügyet tárgyalják. A kérelemben jelezni kell a távoli helyszín bíróságát vagy konzuli hatóságát, a videokonferencián résztvevő személyek nevét, címét (beleértve az e-mail címet is), valamint telefon és fax számát, ahol megtalálhatóak, azt, hogy melyik eljárási szakaszban kérik a videokonferenciát, a tervezett időtartamot és bármilyen speciális felszerelés iránt az igényt. A kérelem továbbá tartalmaz bármilyen egyéb különleges feltételt, amelyet a felek a videokonferencia lefolytatására vonatkozóan esetlegesen meghatároztak. A kérelem az eljárás során bármikor, annak bármely szakaszában benyújtható, feltéve, hogy az elfogadása nem haladná meg a polgári perrendtartásról szóló törvényben az eljárási szakaszra vonatkozóan meghatározott határidőt. A kérelmet és az ahhoz kapcsolódó alátámasztó okiratokat az alkalmazandó rendelkezéseknek megfelelően elektronikusan is be lehet nyújtani. A videokonferencia megtervezésével és lefolytatásával kapcsolatos kommunikáció a bíróság és a távoli helyszín tisztviselőinek a feladata, amely bármilyen megfelelő módon, mint például telefonon, e-mailben vagy faxon történhet. A kérelmet a bíróság határozatban hagyja jóvá vagy utasítja el. A határozatot a kérelmező féllel a hivatalvezető bármilyen megfelelő módon közölheti. Ha a kérelem elfogadásra kerül, a kérelmező félnek kell tájékoztatnia a többi felet az eljárási szakasz videokonferencia útján való lefolytatásáról. b) A bíróság hivatalból: Az ügyet tárgyaló bíróság hivatalból határozhat videokonferencia lefolytatásáról és ezt közölheti a felekkelˮ.
9 Milyen költségekkel jár a videokonferencia alkalmazása, és hogyan kell megfizetni azokat?
Ha az egyik peres fél a bíróságtól olyan tanú, fél vagy szakértő meghallgatását kéri, aki videokonferencia útján tesz vallomást, de nem beszél görögül, ez a fél felel tolmácsok kereséséért és a díjuk megfizetéséért. A fél a díjat közvetlenül a tolmácsnak fizeti meg.
10 Milyen követelmények vonatkoznak, ha egyáltalán vannak ilyenek, annak biztosítására, hogy a megkereső bíróság által közvetlenül meghallgatott személy tájékoztatást kapjon arról, hogy a bizonyításfelvételre önkéntes alapon kerülhet csak sor?
A személyt a bíróság tájékoztatja.
11 Milyen eljárás létezik a meghallgatandó személy személyazonosságának ellenőrzésére?
Az eljárást lefolytató bírónak ellenőriznie kell a meghallgatandó személy személyazonosságát. A távoli teremben megjelenő személy azonosításában a bírót a távoli helyszín hivatalvezetője vagy titkára, vagy a konzul által meghatalmazott másik ottani személy segíti.
12 Milyen követelmények vonatkoznak az eskütételre, és a megkereső bíróságnak milyen információkat kell megadnia, ha a 17. cikk szerinti közvetlen bizonyításfelvétel során eskütételre van szükség?
Az eljárást lefolytató bíró megkérdezi a meghallgatott tanút, szakértőt, stb., hogy vallási vagy polgári esküt tenne inkább. Ugyanez vonatkozik a tolmácsokra, mielőtt megkezdenék feladatukat.
13 Milyen intézkedések biztosítják azt, hogy a videokonferencia helyszínén jelen legyen egy kapcsolattartó személy, akivel a megkereső bíróság érintkezésbe léphet, és egy olyan személy, aki a meghallgatás napján rendelkezésre áll a videokonferencia-berendezés működtetése és az esetleges műszaki problémák megoldása céljából?
A felelős bírósági tisztviselőknek a videokonferencia előtt és közben is jelen kell lenniük.
14 Milyen további információra van szükség – ha van egyáltalán – a megkereső bíróságtól?
Semmilyenre.
