Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata német nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Swipe to change

Bizonyításfelvétel videókonferencia útján

Németország
Tartalomszolgáltató:
European Judicial Network
Európai Igazságügyi Hálózat (polgári és kereskedelmi ügyek)

1 Van-e lehetőség videokonferencia útján történő bizonyításfelvételre akár a megkereső tagállam bíróságának részvételével, akár közvetlenül e tagállam bírósága által? Ha igen, melyek a vonatkozó nemzeti eljárások vagy jogszabályok, amelyeket alkalmazni kell?

A német polgári eljárások során a polgári perrendtartásról szóló törvény (ZPO ‑ Zivilprozessordnung) 128a. szakasza (2) bekezdésének első mondata értelmében a videokonferencia útján történő bizonyításfelvétel megengedett, amennyiben a felek erről megállapodnak. A meghallgatást kép- és hangformában egyidejűleg kell közvetíteni arra a helyre, ahol a tanú vagy szakértő a meghallgatás alatt tartózkodik és a tárgyalóterembe. Amennyiben a felek, jogi képviselők vagy tanácsadók felhatalmazást kaptak, hogy egy másik helyen tartózkodjanak, a meghallgatást kép- és hangformában erre a másik helyre is egyidejűleg közvetíteni kell. Ha a német bíróság a 1206/2001/EK rendeletnek megfelelő, beérkezett megkeresés („aktív” jogsegély) alapján folytat video meghallgatást, előfordulhat, hogy a ZPO 128a. szakaszát néhány módosítással kell alkalmazni, mivel a bizonyítást felvevő bíróság nem azonos az eljárást lefolytató, a közvetlen benyomásban érdekelt bírósággal. Amennyiben a megkereső bíróság a rendelet 17. cikke szerinti közvetlen bizonyításfelvételt kér („passzív” jogsegély), főszabály szerint a kommunikációs technológia alkalmazásával történő közvetlen bizonyításfelvétel iránti minden kérelmet el kell fogadni, és a ZPO 128a. cikkén túl is lehetséges a bizonyításfelvétel. A kérelmeket kizárólag a 17. cikk (5) bekezdésében felsorolt okból lehet elutasítani. A központi szerv azonban a közvetlen bizonyításfelvételre vonatkozóan a német jognak megfelelő feltételeket határozhat meg.

2 Vannak-e korlátozások a videokonferencia útján meghallgatható személyek tekintetében – például csak tanúk, vagy mások, mint például szakértők vagy felek is meghallgathatók ilyen módon?

A tanúk, szakértők és felek is meghallgathatók videokonferencia útján (a ZPO 182a. szakasza (2) bekezdésének első mondata).

3 Milyen korlátozások vannak – ha vannak egyáltalán – a videokonferencia útján beszerezhető bizonyítéktípusok tekintetében?

A német polgári eljárásjog szerint a bizonyításfelvétel történhet a tanúk, szakértők és felek videokonferencia technológia útján történő meghallgatásával (a ZPO 128a. szakaszának (2) bekezdése). Más videokonferencia útján történő bizonyításfelvétel (okiratok és szemrevételezés) nincs kifejezetten megengedve.

4 Vannak-e korlátozások a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatás helyszíne tekintetében – pl. kötelező-e bíróságon tartani?

A jog nem határozza meg, hogy a személynek hol kell lennie a meghallgatásakor. A német polgári eljárásjog szerint azonban annak a helynek, ahonnan közvetítenek a tárgyalóterembe, Németországban kell lennie.

5 Megengedett-e a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatások rögzítése, és ha igen, az ehhez szükséges berendezés rendelkezésre áll-e?

A ZPO 128a. szakasza (3) bekezdésének első mondata nem rendelkezik a videokonferencia meghallgatások rögzítéséről. Azonban a jogsegély keretei között történő bizonyításfelvétel rögzíthető a rendelet 17. cikke szerinti közvetlen bizonyításfelvétel során.

6 Milyen nyelven kell a meghallgatást lefolytatni: a) a 10–12. cikk szerinti kérelmek esetében; és b) ha a 17. cikk alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor?

a) A 10-12. cikk szerinti kérelmek esetében a meghallgatást németül kell lefolytatni. Amennyiben az eljárás által olyan személyek is érintettek, akik nem tudnak németül, tolmácsot kell alkalmazni. A tolmács alkalmazásától el lehet tekinteni, ha valamennyi érintett személy ismeri az adott idegen nyelvet.

b) A közvetlen bizonyításfelvétellel történő jogsegély esetében a megkereső bíróság határozza meg a meghallgatás nyelvét. A 17. cikk (4) bekezdése szerinti engedélyezést azonban a központi szerv felhasználhatja a közvetlen bizonyításfelvétel olyan feltételeinek meghatározására, mint például a tárgyalás vagy meghallgatás nyelve.

7 Ha tolmácsokra van szükség, ki köteles biztosítani őket mindkét meghallgatástípus esetében, és hol kell tartózkodniuk?

„Aktív” jogsegély esetén a jogsegélyt nyújtó német bíróság felel az eljárás lefolytatásáért és a bizonyításfelvételért. A bizonyításfelvételnél a német bíróságoknak tolmácsot kell alkalmazniuk, ha akár csak egy érintett személy nem tud németül. Azt, hogy a személy rendelkezik-e a szükséges német nyelvtudással, a bíróságnak ellenőriznie kell, függetlenül attól, hogy a felek kérték vagy sem. A bíróság szabadon választhatja ki a tolmácsot. A 17 cikk. szerinti „passzív” bizonyításfelvételnél a megkereső bíróság dönt arról, hogy szükség van-e tolmácsokra és, hogy mely tolmácsok kerülnek kiválasztásra. A 17. cikk (4) bekezdése szerint a központi szerv bizonyos feltételek mellett adhat engedélyt: előírhatja például, hogy alkalmazzanak tolmácsokat. E feltételek részeként a központi szerv azt is elrendelheti, hogy a bizonyításfelvétel német nyelven történjen.

8 Milyen eljárás alkalmazandó a meghallgatáshoz szükséges intézkedésekre és a meghallgatandó személy időpontról és helyszínről történő értesítésére? A meghallgatás időpontjának meghatározása során mennyi időt kell biztosítani, hogy a meghallgatandó személy kellő időben értesüljön?

Az aktív jogsegély esetében a tanúkat és szakértőket a megkeresett bíróság kezelőirodája informálisan beidézi, kivéve, ha a megkeresett bíróság a hivatalos kézbesítésről dönt. Amennyiben a bíróság a meghallgatás videokonferencia útján történő lefolytatását rendeli el, a közvetítendő vallomást tevő személyeket be kell idézni arra a helyszínre, ahonnan a közvetítés történik. Az idézésben meg kell nevezni a feleket, a meghallgatás tárgyát, a meghallgatás napját és a távolmaradás következményeit. Az idézésben pontosan részletezni kell a meghallgatás helyszínét és időpontját. Nincs meghatározva az előzetes értesítés konkrét ideje.

Ha a bizonyításfelvételt a megkereső bíróság a rendelet 17. cikke szerint közvetlenül folytatja le, a meghallgatott személyt a megkereső bíróságnak tájékoztatnia kell a meghallgatás időpontjáról és helyéről. Az időpont és hely rendszerint a német bíróságok elhelyezkedésétől függ (hol található a rendszer és mikor használható). A meghallgatás időpontja és helye ezért szorosan összefügg a központi szerv általi engedélyezéssel. Elvben nincs fix határidő; azonban azt a tényt, hogy a posta nemzetközi kézbesítései hosszabb időt vesznek igénybe, figyelembe kell venni.

Nincs rendelkezés, amely a tényleges videokonferencia tervezésével kapcsolatos külön eljárásra vonatkozna. A gyakorlatban rendszerint a központi szerv jelöl ki egy kapcsolattartó személyt azon a bíróságon, ahol a videokonferenciát lefolytatják. Ez a személy ezt követően meg tud válaszolni bármilyen gyakorlati kérdést.

9 Milyen költségekkel jár a videokonferencia alkalmazása, és hogyan kell megfizetni azokat?

A videokonferencia technológia alkalmazása a berendezések megvásárlásának, karbantartásának és üzemeltetésének költségeit vonja maga után. Ezeket a költségeket nem lehet a polgári eljárás által érintettekre terhelni. Távközlési díjak is felmerülnek. A megkeresett bíróság a távközlési díjak megtérítését kérheti a rendelet 18. cikke (2) bekezdésével együtt értelmezett 10. cikke (4) bekezdése alapján.

10 Milyen követelmények vonatkoznak, ha egyáltalán vannak ilyenek, annak biztosítására, hogy a megkereső bíróság által közvetlenül meghallgatott személy tájékoztatást kapjon arról, hogy a bizonyításfelvételre önkéntes alapon kerülhet csak sor?

A polgári ügyekben folytatott jogsegélyről szóló rendelet (ZRHO ‑ Rechtshilfeordnung für Zivilsachen) 64. cikkének (2) bekezdése szerint a megkereső bíróságnak tájékoztatnia kell a meghallgatandó személyt arról, hogy a meghallgatás önkéntes alapon történik.

11 Milyen eljárás létezik a meghallgatandó személy személyazonosságának ellenőrzésére?

Amennyiben kétség merül fel a bíróság által meghallgatandó személy azonosságát illetően, a bíróság köteles az eljárás bármely szakaszában azt ellenőrizni.

12 Milyen követelmények vonatkoznak az eskütételre, és a megkereső bíróságnak milyen információkat kell megadnia, ha a 17. cikk szerinti közvetlen bizonyításfelvétel során eskütételre van szükség?

Amennyiben a megkereső bíróság egy német bíróságtól a bizonyításfelvételt videokonferencia útján kéri, ez és ezáltal az eskütétel is a megkereső bíróság eljárási szabályai szerint történik. Mivel a közvetlen bizonyításfelvétel során információkat nyújtó személy együttműködése és így az eskütételben való együttműködése is mindenképpen önkéntes (továbbá a személyt erről hivatalosan tájékoztatni kell), a megkeresett államnak nincs lehetősége az eskütételre vonatkozó további követelményeket támasztania. A központi szervnek azonban minden esetben gondoskodnia kell a vallomástétel vagy meghallgatás esetleges tilalmának betartásáról, amelyről az információkat nyújtó személy (a német jog szerint) nem mondhat le. Erre példa a tilalom német köztisztviselők meghallgatására azon hatóság előzetes jóváhagyása nélkül, ahol dolgoznak, vagy a tilalom orvosok meghallgatására anélkül, hogy a titoktartási kötelezettségük alól feloldották volna őket.

Az érintett központi szerv határozza meg azt, hogy az eskütétel lehetséges-e és, hogy milyen információk szükségesek a megkereső bíróságtól. Az engedélyezésről való döntés során a központi szervnek kell biztosítania azt, hogy az információkat nyújtó személy vallomástételével szemben előírt esetleges tilalmat ne játsszák ki. A központi szerv ennél az oknál fogva például tisztázhatja a körülményeket, amelyek között az információkat nyújtó személy állítólag azok birtokába jutott. Például a német jog a német köztisztviselők vallomástételét azon hatóság előzetes jóváhagyásától teszi függővé, ahol dolgoznak.

13 Milyen intézkedések biztosítják azt, hogy a videokonferencia helyszínén jelen legyen egy kapcsolattartó személy, akivel a megkereső bíróság érintkezésbe léphet, és egy olyan személy, aki a meghallgatás napján rendelkezésre áll a videokonferencia-berendezés működtetése és az esetleges műszaki problémák megoldása céljából?

Az igazságszolgáltatási rendszer szövetségi szinten szervezett és az érintett Land igazságügyi igazgatásának felelősségi körébe tartozik. Ez azt jelenti, hogy nemzeti szinten ebben a kérdésben nincsenek irányadó szabályok, és a bizonyításfelvételi eljárást az érintett Land igazságügyi igazgatása folytatja le és hajtja végre. Az eljárások ezért jelentősen eltérhetnek a Länder-ben. A gyakorlatban az eljárási szabályokat azok a tartományi fellebbviteli bíróságok fogalmazzák meg, amelyek joghatósága alatt a megkeresett bíróság található.

14 Milyen további információra van szükség – ha van egyáltalán – a megkereső bíróságtól?

A külföldről kapott, 1206/2001/EK rendelet szerinti bizonyításfelvétel iránti kérelmeknek és tájékoztatásoknak német nyelven kell lenniük, vagy egy német nyelvű fordítást kell azokhoz csatolni (a ZPO 1075. szakasza).

Utolsó frissítés: 01/06/2017

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Észrevételek

Itt megoszthatja velünk az új webhellyel kapcsolatos észrevételeit és megjegyzéseit