Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata cseh nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Swipe to change

Bizonyításfelvétel videókonferencia útján

Csehország
Tartalomszolgáltató:
European Judicial Network
Európai Igazságügyi Hálózat (polgári és kereskedelmi ügyek)

1 Van-e lehetőség videokonferencia útján történő bizonyításfelvételre akár a megkereső tagállam bíróságának részvételével, akár közvetlenül e tagállam bírósága által? Ha igen, melyek a vonatkozó nemzeti eljárások vagy jogszabályok, amelyeket alkalmazni kell?

Az eljárást a (polgári perrendtartásról szóló, módosított) 99/1963. törvény és – elsősorban – a kerületi, regionális és felső bíróságok belső és hivatali szabályairól szóló 505/2001. igazságügyi miniszteri utasítás is szabályozza.

Az 505/2001. igazságügyi miniszteri utasítás 10a. szakasza értelmében, a bírói tanács elnöke (egyesbíró) kép- és hangtovábbítást szolgáló műszaki berendezést („videotelefont”) használhat a tanú vagy a szakértő meghallgatására, amennyiben ez a személyek jogainak védelme vagy biztonságának garantálása szempontjából vagy más nyomós oknál fogva megfelelő és műszakilag lehetséges.

2 Vannak-e korlátozások a videokonferencia útján meghallgatható személyek tekintetében – például csak tanúk, vagy mások, mint például szakértők vagy felek is meghallgathatók ilyen módon?

Az 505/2001. igazságügyi miniszteri utasítás 11a. szakasza értelmében szakértőket és tanúkat is meg lehet hallgatni videotelefonon.

3 Milyen korlátozások vannak – ha vannak egyáltalán – a videokonferencia útján beszerezhető bizonyítéktípusok tekintetében?

A videotelefon kizárólag tanúk és szakértők meghallgatására alkalmazható.

4 Vannak-e korlátozások a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatás helyszíne tekintetében – pl. kötelező-e bíróságon tartani?

Ha egy bírói tanács elnöke (egyesbíró) beleegyezik a tanú vagy szakértő videotelefonon történő meghallgatásába, a hely ahol a tanúnak vagy szakértőnek a meghallgatásra meg kell jelennie feltüntetésre kerül az idézésben. Másként megfogalmazva, a meghallgatásnak megfelelő más helyszín (például az a hely, ahol a szakértők vagy tanúk jelen vannak, mint például egy kórház vagy laboratórium) is felhasználható.

5 Megengedett-e a videokonferencia alkalmazásával tartott meghallgatások rögzítése, és ha igen, az ehhez szükséges berendezés rendelkezésre áll-e?

A tanú vallomásának összefoglalója rögzítésre kerül. A vallomás részeit szükséges lehet szó szerint rögzíteni. Alternatív módszer az egész vallomásnak egy hivatalos jegyzőkönyvvezető általi rögzítése vagy hangfelvétel, illetve kép- és hangfelvétel készítése, amennyiben létezik erre vonatkozó jogi rendelkezés vagy a bírói tanács elnöke (egyesbíró) úgy dönt, hogy ezek a módszerek alkalmazhatóak.

6 Milyen nyelven kell a meghallgatást lefolytatni: a) a 10–12. cikk szerinti kérelmek esetében; és b) ha a 17. cikk alapján közvetlen bizonyításfelvételre kerül sor?

Ha a tanú nem ismeri a nyelvet, amelyen a meghallgatás folyik, a 2/1993. alkotmánytörvény 37. cikkének (4) bekezdése szerint tolmács igénybevételére jogosult (az Alapjogok és Szabadságok Chartája). A polgári perrendtartásról szóló törvény 18. szakaszának (2) bekezdése értelmében a bíróság a nem cseh anyanyelvű félnek tolmácsot jelöl ki, amint az eljárás során nyilvánvalóvá válik ennek szükségessége.

7 Ha tolmácsokra van szükség, ki köteles biztosítani őket mindkét meghallgatástípus esetében, és hol kell tartózkodniuk?

A polgári perrendtartásról szóló törvény 18. szakaszának (1) és (2) bekezdése szerint a bíróság a feleknek azonos lehetőségeket köteles biztosítani a jogaik gyakorlására, valamint bármely nem cseh anyanyelvű fél számára tolmácsot kell kijelölnie, amint az eljárás során nyilvánvalóvá válik ennek szükségessége.

8 Milyen eljárás alkalmazandó a meghallgatáshoz szükséges intézkedésekre és a meghallgatandó személy időpontról és helyszínről történő értesítésére? A meghallgatás időpontjának meghatározása során mennyi időt kell biztosítani, hogy a meghallgatandó személy kellő időben értesüljön?

Amikor egy személynek a bíróság idézést kézbesít, a polgári perrendtartásról szóló törvény 51. szakaszának megfelelően jár el. Ha a jog vagy egy külön jogi szabályozás nem ír elő más követelményt az idézéssel kapcsolatosan, az idézésnek a következő információkat kell tartalmaznia: az ügyet, amelyben a személyt beidézik, a bírósági eljárás tárgyát, helyét és kezdési időpontját, az idézés okát, a beidézett személy minőségét az eljárásban, az idézett személy kötelezettségeit a bírósági eljárás során, és adott esetben az eljárás várható időtartamát. Az idézés kézbesíthető papír-alapú vagy elektronikus formában, sürgős esetben pedig telefonon vagy telefaxon. Ha egy tanú vagy szakértő meghallgatása videotelefonon történik, és a meghallgatandó személynek egy másik bírósági kerületben kell megjelennie, az a bíróság kézbesíti az idézést, amelyik bíróság kerületében a személynek a meghallgatáson meg kell jelennie, a megkereső bíróság pedig felkéri a másik bíróságot az együttműködésre e cselekmény teljesítésében (megkeresés). A polgári perrendtartásról szóló törvény 115. szakaszának (2) bekezdése értelmében, az idézést a feleknek oly módon kell kézbesíteni, hogy elegendő idejük legyen a felkészülésre (rendszerint legalább 10 nappal a meghallgatás napja előtt), kivéve, ha előzetes meghallgatás is van.

9 Milyen költségekkel jár a videokonferencia alkalmazása, és hogyan kell megfizetni azokat?

Videokonferencia alkalmazása közvetítési költségeket von maga után. Az információk továbbításáért annak a megkereső bíróságnak kell fizetnie, amelyik kezdeményezte a videokonferenciát.

10 Milyen követelmények vonatkoznak, ha egyáltalán vannak ilyenek, annak biztosítására, hogy a megkereső bíróság által közvetlenül meghallgatott személy tájékoztatást kapjon arról, hogy a bizonyításfelvételre önkéntes alapon kerülhet csak sor?

A polgári perrendtartásról szóló törvény 126. szakaszának (1) bekezdése értelmében bármely természetes személy, aki az eljárásban nem fél, köteles a bíróságon megjelenni amikorra beidézték és tanúként vallomást tenni. Kizárólag akkor tagadhatják meg személyek a vallomástételt, ha az büntetőeljárás kockázatának tenné ki őket vagy hozzájuk közel álló személyeket. A meghallgatás megkezdése előtt a tanúkat mindig tájékoztatják a tanúvallomásuk jelentőségéről, a jogaikról és kötelezettségeikről, valamint a hamis tanúzás jogi következményeiről.

11 Milyen eljárás létezik a meghallgatandó személy személyazonosságának ellenőrzésére?

A meghallgatás megkezdésekor a bíróság köteles a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 126. szakaszának (2) bekezdése szerint megbizonyosodni a tanú személyazonosságáról. Ez rendszerint úgy történik, hogy a tanútól a személyazonosító okmányának vagy útlevelének bemutatását kérik.

12 Milyen követelmények vonatkoznak az eskütételre, és a megkereső bíróságnak milyen információkat kell megadnia, ha a 17. cikk szerinti közvetlen bizonyításfelvétel során eskütételre van szükség?

A nemzetközi magánjogról szóló 91/2012. törvény 104. szakaszának (1) bekezdése értelmében a tanúk, szakértők és felek – amennyiben egy másik ország hatósága ezt kéri – meghallgathatók eskü alatt. A tanúk és a peres felek esetében az eskü a következőképpen hangzik: „Esküszöm, hogy a bíróság által feltett minden kérdésre teljes terjedelemben és a valóságnak megfelelően válaszolok, és nem hallgatok el semmit. Egy szakértő esetében az eskü a következőképpen hangzik: „Esküszöm, hogy az általam adott vélemény megfelel a legjobb tudásomnak és meggyőződésemnek.” Ha kiegészítő eskütételre kerül sor, az eskü szövege ennek megfelelően módosul.

13 Milyen intézkedések biztosítják azt, hogy a videokonferencia helyszínén jelen legyen egy kapcsolattartó személy, akivel a megkereső bíróság érintkezésbe léphet, és egy olyan személy, aki a meghallgatás napján rendelkezésre áll a videokonferencia-berendezés működtetése és az esetleges műszaki problémák megoldása céljából?

A videokonferencia előkészítése során megállapodás születik a megkereső és a megkeresett bíróság igényein alapuló konkrét intézkedésekről.

14 Milyen további információra van szükség – ha van egyáltalán – a megkereső bíróságtól?

A videokonferencia előkészítése során megállapodás születik a megkereső és a megkeresett bíróság igényein alapuló konkrét intézkedésekről.

Utolsó frissítés: 30/01/2019

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Észrevételek

Itt megoszthatja velünk az új webhellyel kapcsolatos észrevételeit és megjegyzéseit