Calculation of statutory interest on judicial cooperation in civil and commercial matters can be relevant under several European Union law instruments. However, these instruments do not regulate details on statutory interest and therefore it is national law which stipulates how and on which basis statutory interest rates are to be calculated.
In a cross-border case, such information can be relevant and access to such information necessary. Therefore, the European Judicial Network in civil and commercial matters established factsheets which provide information on how statutory interest is defined by the Member States, whether national law provides for statutory interest and if so, on which legal basis and at which rate/amount. Information can also be found on the circumstances and conditions under which these rates apply and how they are calculated.
Please select the relevant country's flag to obtain detailed national information.
1 Rendelkeznek a tagállamban a törvényes kamatról? Ha igen, miként határozzák meg a törvényes kamatot e tagállamban?
A törvényes kamat az azon pótlólagos összeg kiszámításához használt százalék, amelyet a hitelezőjét időben ki nem fizető adósnak kell megfizetnie.
2 Ha igen, mekkora az összege/mértéke és mi a jogalapja? Ha a törvényes kamatnak különböző mértékei vannak, azokat mely körülmények és feltételek mellett kell alkalmazni?
Polgári ügyekben (magánszemélyek között vagy magánszemély és kereskedő között) a törvényes kamatot a 12 hónapos EURIBOR kamatláb (európai bankközi kamatláb) plusz 2% hozzáadásával számítják.
A kereskedelmi ügyleteket (azaz a kereskedők és/vagy üzleti vállalkozások közötti ügyleteket) a kereskedelmi ügyletek késedelmes kifizetése elleni fellépésről szóló 2002. augusztus 2-i törvény (Wet van 2/08/2002 betreffende de bestrijding van de betalingsachterstand bij handelstransacties) szabályozza. Az ügylet feleinek eltérő megállapodása (szerződéses kamatláb) hiányában ez a kamatláb kerül alkalmazásra.
3 Szükség esetén rendelkezésre áll-e egyéb információ a törvényes kamat számításáról?
A kereskedelmi ügyletekre vonatkozó kamatláb hat havonkénti kiigazítása a Belga Hivatalos Közlönyben kerül közzétételre (Belgisch staatsblad - Moniteur belge weboldal: 
http://www.ejustice.just.fgov.be)
További tájékoztatás a Szövetségi Gazdasági Közszolgálat weboldalán található (https://economie.fgov.be)
4 Van-e ingyenes online hozzáférés a fent említett jogalaphoz?
További ingyenes tájékoztatás a Szövetségi Gazdasági Közszolgálat weboldalán található (https://economie.fgov.be)
Utolsó frissítés:
07/02/2020
Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
1 Rendelkeznek a tagállamban a törvényes kamatról? Ha igen, miként határozzák meg a törvényes kamatot e tagállamban?
A Bolgár Köztársaságban a törvényes kamat szabályozás tárgyát képezi, a jogszabályok azonban jelenleg nem határozzák meg annak fogalmát.
A jogelmélet szerint a „törvényes kamat” olyan kamat, amely nem megállapodáson (ebben az esetben szankciót jelentene), hanem jogszabályon alapul. Valamely pénzügyi kötelezettség késedelmes fizetése esetén késedelmes fizetés esetén alkalmazott törvényes kamatot (késedelmi kamatot) kell felszámítani. Pénztartozás kifizetésének késedelme esetén a jogosultnak minden esetben a késedelembe esés időpontjától kezdődően számított törvényes kamattal növelt összeg jár (lásd a kötelmi és szerződéses viszonyokról szóló törvény [ZZD] 86. cikke (1) bekezdésének első mondatát). A Legfelsőbb Semmítőszék (Varhoven kasatsionen sad) (VKS) egységes ítélkezési gyakorlata szerint a pénzbeli kötelezettség bármilyen be nem tartása késedelmes fizetésnek minősül, és feljogosítja a hitelezőt arra, hogy késedelmi kártérítést követeljen, amely a ZZD 86. cikkének (1) bekezdésében foglalt általános szabály értelmében a késedelem időpontjától esedékes törvényes kamatnak minősül. Határozott időre szóló kötelezettség esetén az adós a fizetési határidő lejárta után esik késedelembe, ha pedig a teljesítés napját nem határozták meg, az adós akkor van késedelemben, miután őt a hitelező a ZZD 84. cikkének (2) bekezdésében foglalt szabálynak megfelelően a teljesítésre felhívta. A törvényes kamat követelése tehát a következő elemeket tartalmazó körülmények összességéből ered: tőketartozás áll fenn, ez a tartozás esedékessé vált és a fizetési kötelezettséget nem teljesítették; a szóban forgó követelés a teljesítés elmaradása által objektíve és logikusan okozott kár megtérítésére irányul. A kamatkövetelés járulékos jellegű, de bizonyos mértékig önálló a főköveteléshez képest, és a hitelezőt az ilyen követelés előterjesztésére feljogosító lényeges elemek közé tartozik a nemteljesítésre való hivatkozás, azaz a fizetendő tőkeösszeggel tekintetében a megfelelő magatartás hiánya.
2 Ha igen, mekkora az összege/mértéke és mi a jogalapja? Ha a törvényes kamatnak különböző mértékei vannak, azokat mely körülmények és feltételek mellett kell alkalmazni?
A kötelmi és szerződéses viszonyokról szóló törvény 86. cikkének (1) bekezdése szerint a pénzügyi kötelezettség teljesítésével késedelembe eső kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdődően számított törvényes kamatot köteles fizetni. A törvényes kamat mértékét a Miniszterek Tanácsa határozza meg.
A ZZD 86. cikkének (2) bekezdése alapján, valamint a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló, 2011. február 16-i 2011/7/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 48/1., 2011.2.23.) átültetése céljából a Miniszterek Tanácsa elfogadta a levában és devizában fizetendő késedelmi kamatok törvényes mértékének meghatározásáról szóló, 2012. május 29-i 100. sz. (2012. július 1-jén hatályba lépett, hatályon kívül helyezett) rendeletet, és a késedelmi kamatok törvényes mértékének megállapításáról szóló, 2014. december 18-i 426. sz. (2015. január 1-jén hatályba lépett) kormányrendeletet, amelynek értelmében a tartozás esedékessé válását követően a késedelmi kamat törvényes mértéke a Nemzeti Bank által megállapított alapkamat plusz 10 százalékpont. A késedelmes fizetés esetén alkalmazott törvényes kamat éves mértéke a Bolgár Nemzeti Bank által az adott évre megállapított, január 1-jétől vagy július 1-jétől irányadó alapkamat 10 százalékponttal megnövelt értékének felel meg. A törvényes késedelmi kamat napi mértéke az éves kamat 1/360-ad része. Az adott év január 1-jén érvényes kamat irányadó az adott év első félévének idejére, a július 1-jén érvényes kamat pedig irányadó a második félévének idejére.
3 Szükség esetén rendelkezésre áll-e egyéb információ a törvényes kamat számításáról?
A Bolgár Nemzeti Bank az igazgatótanács által kidolgozott módszertan segítségével teszi közzé az adott időszakra irányadó alapkamatot, amelyet közzétesz a Hivatalos Közlönyben is. Az alapkamatot és annak változásait a Bolgár Nemzeti Bank alábbi honlapján teszik közzé: http://www.bnb.bg/. Az említett honlapon megtalálható az alapkamat megállapítására szolgáló módszertan is.
A kötelmi és szerződéses viszonyokról szóló törvény 10. cikkének (3) bekezdése szerint a késedelmi kamat után járó kamatot (kamatos kamat) a Bolgár Nemzeti Bank szabályai szerint kell megfizetni. Ilyen szabályokat ugyanakkor nem tettek közzé.
A kereskedelmi törvény (Targovski zakon) 294. cikkének (2) bekezdése értelmében kereskedelmi ügylet megkötése esetén a felek kifejezett hozzájárulásával a kamat után járó kamatfizetés köthető ki.
Ha egy kereskedelmi jogvitában törvényes kamatkövetelésre irányuló keresetet nyújtanak be, a keresetlevélhez csatolni kell egy nyilatkozatot, amely tartalmazza a követelt kamat összegének meghatározásához szükséges számításokat. Ez a nyilatkozat, amelyről a polgári perrendtartás (Grazhdanski protsesualen kodeks) 366. cikke rendelkezik, a kereset szabályszerűségének feltétele, aminek hiányában a felperest a bíróság felszólítja arra, hogy e közlés kézhezvételétől számított egy héten belül pótolja ezt a hiányosságot. Ha a felperes ezeket az utasításokat nem tartja be, a bíróság a keresetet annak törvényes kamatkövetelés iránti részében elutasíthatja.
4 Van-e ingyenes online hozzáférés a fent említett jogalaphoz?
Az alapkamatra és annak változásaira vonatkozó információk a Bolgár Nemzeti Bank alábbi honlapján érhetőek el angol és bolgár nyelven: http://www.bnb.bg/.
A kötelmi és szerződéses viszonyokról szóló törvény, a kereskedelmi törvény, valamint a fentiekben említett egyéb jogszabályok az alábbi honlapon érhetőek el bolgár nyelven: https://lex.bg.
A kötelmi és szerződéses viszonyokról szóló törvény, a kereskedelmi törvény és a késedelmes fizetések utáni törvényes kamat létrehozásáról szóló 2014. december 18-i 426. sz. kormányrendelet szintén elérhetőek bolgár nyelven az alábbi honlapon: https://www.tita.bg/.
A törvényes kamat összege díjmentesen kiszámítható a lejárt tőkeösszegnek és az esedékességet követő időszaknak a következő elektronikus online kalkulátorok valamelyikébe történő bevitelével: https://www.calculator.bg/1/lihvi_zadaljenia.html vagy http://balans.bg.
Utolsó frissítés:
16/10/2020
Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
1 Rendelkeznek a tagállamban a törvényes kamatról? Ha igen, miként határozzák meg a törvényes kamatot e tagállamban?
Igen. A kamatot általánosságban a 89/2012. törvény (polgári törvénykönyv) 1802-1806. szakaszai szabályozzák; meghatározásuk szerint ez egy pénzügyi szankció, amely automatikusan, ex lege kamat formájában akkor keletkezik, ha az adós valamilyen esedékes kifizetést nem teljesít. A törvényes kamat a másodlagos jognak (jelenleg a 351/2013. kormányrendelet) megfelelően került meghatározásra.
2 Ha igen, mekkora az összege/mértéke és mi a jogalapja? Ha a törvényes kamatnak különböző mértékei vannak, azokat mely körülmények és feltételek mellett kell alkalmazni?
A törvényes kamat összege az adós késedelembe esésének első napján hatályban lévő jogszabályok szerint kerül kiszámításra.
A 2013. október 16-i 351/2013. cseh kormányrendelet 2014. január 1-je óta hatályos. Meghatározza a késedelmi kamat összegét és az adósság behajtásával kapcsolatos költségeket, a felszámoló, a csődbiztos és a jogi személyt képviselő szerv bíróság által kinevezett tagjának javadalmazását, valamint szabályoz bizonyos kérdéseket a Kereskedelmi Közlönnyel és a jogi és természetes személyek nyilvántartásával kapcsolatosan. A rendelet értelmében a késedelmi kamat évi összegének alapja a Cseh Nemzeti Bank által a késedelem által érintett naptári időszak első napjára meghatározott repokamatláb, plusz nyolc százalékpont. Ez a kamatösszeg ezt követően változatlan marad a késedelem ideje alatt.
3 Szükség esetén rendelkezésre áll-e egyéb információ a törvényes kamat számításáról?
A 351/2013. kormányrendelet hatályba lépését megelőzően kezdődött késedelem kamatját korábban hatályban lévő jogszabály, azaz a 142/1994. kormányrendelet szabályozza; mindig hivatkozni kell a késedelem első napján hatályban lévő változatra.
4 Van-e ingyenes online hozzáférés a fent említett jogalaphoz?
http://www.psp.cz/sqw/sbirka.sqw?cz=351&r=2013
Utolsó frissítés:
22/05/2023
Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
1 Rendelkeznek a tagállamban a törvényes kamatról? Ha igen, miként határozzák meg a törvényes kamatot e tagállamban?
Igen. A német polgári törvénykönyv (Bürgerliches Gesetzbuch, BGB) 246. szakasza határozza meg a törvényes kamatlábat. Ha egy adósságra törvény alapján vagy egy jogügylet keretein belül kamatot kell fizetni, eltérő rendelkezés hiányában a kamatláb évi négy százalék.
2 Ha igen, mekkora az összege/mértéke és mi a jogalapja? Ha a törvényes kamatnak különböző mértékei vannak, azokat mely körülmények és feltételek mellett kell alkalmazni?
| A törvényes kamat összege/mértéke | A törvényes kamatláb alkalmazásának kritériumai (amennyiben szükséges) | Jogalap |
| 4 % | Szokásos ráta, kivéve ha külön rendelkezés mást ír elő vagy megállapodás születik a rátától való eltérésről | A német polgári törvénykönyv 246. szakasza |
| 5 % | (A késedelmi kamat kivételével) kétoldalú kereskedelmi ügyletek esetében, kivéve ha a mást előíró külön rendelkezések egyike alkalmazandó | A német polgári törvénykönyv 352. szakasza (Handelsgesetzbuch, HGB) |
| A német jog által előírt alapkamatláb plusz 5 százalékpont (*) | Ha a hitelfelvevő nem teljesíti az adósság visszafizetését | A német polgári törvénykönyv 288. szakaszának (1) bekezdése |
| A német jog által előírt alapkamatláb plusz 9 százalékpont (*) | Ha a hitelfelvevő nem teljesít egy kifizetési igényt és az alapul szolgáló jogügyletnek nem részes fele | A német polgári törvénykönyv 288. szakaszának (2) bekezdése |
| A német jog által előírt alapkamatláb plusz 5 százalékpont (*) | Ha a fogyasztó nem teljesít egy fogyasztói hitelmegállapodást, kivéve, ha jelzálogszerződése is van | A német polgári törvénykönyv 497. szakasza (1) bekezdésének 1. mondata |
| A német jog által előírt alapkamatláb plusz 5 százalékpont vagy 9 százalékpont(*) | Pénzügyi adósság esetében a peres eljárás megindításának napjától (kereset/idézés kézbesítése), legkorábban az esedékesség napjától | A német polgári törvénykönyv 291. szakasza |
| A német jog által előírt alapkamatláb plusz 5 százalékpont (*) | A jogi költségek esetében a költségek megállapítására irányuló kérelem beérkezésének napjától, illetve az esedékesség napjától, feltéve, hogy az ítélet kihirdetésének napjától nem szükséges kérelem. | A német polgári perrendtartásról szóló törvény (Zivilprozessordnung, ZPO) 104. szakasza (1) bekezdésének 2. mondata |
| A német jog által előírt alapkamatláb plusz 2% (*), de legalább 6% | Csekkel vagy váltóval kapcsolatos ügyletek esetében a több mint 6%-os törvényes kamatláb kizárólag a belföldi váltóra vagy csekkre alkalmazandó | A csekkről szóló német törvény (Scheckgesetz) 45. és 46. cikke; A váltóról szóló német törvény (Wechselgesetz) 28., 48. és 49. cikke |
(*) A német jog által meghatározott alapkamatláb NEM azonos az EKB alapkamatlábával. A kiszámításának részletei a 3. kérdésben olvashatóak.
3 Szükség esetén rendelkezésre áll-e egyéb információ a törvényes kamat számításáról?
A német jog által meghatározott alapkamatláb nem azonos az EKB alapkamatlábával. A német polgári törvénykönyv 247. szakasza alapján kerül kiszámításra, és minden év január 1-jével és július 1-jével változik. A német polgári törvénykönyvnek megfelelően, az alapkamatláb áttekintése időszakonkénti bontásban német és angol nyelven hozzáférhető az alábbi címen:
https://www.bundesbank.de/de/bundesbank/organisation/agb-und-regelungen/basiszinssatz-607820
A német polgári törvénykönyv 289. szakasza értelmében a késedelmi kamatra nem kerül felszámításra kamat (a kamatos kamat tilalma).
4 Van-e ingyenes online hozzáférés a fent említett jogalaphoz?
A német polgári törvénykönyv német és angol nyelven elérhető az alábbi címen:
http://www.gesetze-im-internet.de/bgb/index.html
A többi fent említett törvény és rendelet német nyelven az alábbi címeken érhető el:
http://www.gesetze-im-internet.de/zpo/index.html (polgári perrendtartásról szóló törvény, angol nyelven is)
http://www.gesetze-im-internet.de/hgb/index.html (kereskedelmi törvénykönyv, részben angol nyelven is)
http://www.gesetze-im-internet.de/scheckg/index.html (a csekkről szóló törvény)
http://www.gesetze-im-internet.de/wg/index.html (a váltóról szóló törvény)
Utolsó frissítés:
18/03/2024
Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
1 Rendelkeznek a tagállamban a törvényes kamatról? Ha igen, miként határozzák meg a törvényes kamatot e tagállamban?
A kötelmi jogi törvény 113. szakasza szerint, ha a fizetési kötelezettséget késedelmesen teljesítik, a hitelező késedelmi kamat fizetését (a késedelmes teljesítés szankciója) követelheti az adóstól a kötelezettség esedékessé válásától annak szabályszerű teljesítéséig terjedő időszakra.
Abban az esetben, ha a szerződésben nem állapodtak meg a késedelmi kamat mértékéről, a hitelező a törvényben meghatározott összegű kamatot követelheti. A kötelmi jogi törvény 113. szakaszának (1) bekezdése szerint a törvényes kamatláb a törvény 94. szakaszában meghatározott kamatláb plusz évi nyolc százalék. A törvény 94. szakaszának (1) bekezdése értelmében a kamatláb féléves alapon kerül alkalmazásra, és megegyezik az Európai Központi Bank irányadó refinanszírozási műveleteire vonatkozó, minden év január 1-je vagy július 1-je előtt alkalmazandó legutóbbi kamatlábbal.
2 Ha igen, mekkora az összege/mértéke és mi a jogalapja? Ha a törvényes kamatnak különböző mértékei vannak, azokat mely körülmények és feltételek mellett kell alkalmazni?
A kötelmi jogi törvény 94. szakaszában meghatározott kamatlábat az Eesti Pank (az Észt Nemzeti Bank) évente két alkalommal, a honlapján és az „Ametlikud Teadaanded” nevű hivatalos lapban teszi közzé. A törvényes kamat kiszámításakor ehhez a kamatmértékhez a törvény 113. szakaszának (1) bekezdése értelmében nyolc százalékot hozzá kell adni.
2019 második felében a 94. szakaszban előírt ráta 0,00 % volt, így a törvényes kamatláb 0,00 %+8 %=8,00 % volt.
Észtországban nincsenek különböző mértékű törvényes kamatok. A kötelmi jogi törvény 113. szakasza pénzbeli kötelezettség teljesítésének bármilyen késedelme esetén egységesen alkalmazandó.
3 Szükség esetén rendelkezésre áll-e egyéb információ a törvényes kamat számításáról?
A törvényes kamat kiszámítására vonatkozó további észt nyelvű tájékoztatás található például a Tarbijaveeb fogyasztóvédelmi honlapon és a jogi segítségnyújtással foglalkozó Jurist Aitab oldalon.
4 Van-e ingyenes online hozzáférés a fent említett jogalaphoz?
A kötelmi jogi törvény az állami hivatalos közlöny honlapján került közzétételre, angol fordítása pedig itt érhető el.
Az Európai Központi Bank által az irányadó refinanszírozási műveletekre alkalmazott legfrissebb kamatlábakról szóló tájékoztatás az Észt Nemzeti Bank honlapján található.
Utolsó frissítés:
18/04/2023
Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
1 Rendelkeznek a tagállamban a törvényes kamatról? Ha igen, miként határozzák meg a törvényes kamatot e tagállamban?
Kamat alkalmazásáról a jogszabályok számos körülmény fennállása, például kereskedelmi ügyletekben előforduló késedelmes fizetés, bírósági ítélettel megállapított tartozás, adófizetés elmulasztása vagy késedelme esetén rendelkeznek.
2 Ha igen, mekkora az összege/mértéke és mi a jogalapja? Ha a törvényes kamatnak különböző mértékei vannak, azokat mely körülmények és feltételek mellett kell alkalmazni?
Az alábbi táblázatban rögzített törvényes kamatlábak a polgári és kereskedelmi ügyekben keletkezett követelések szempontjából relevánsak.
| A törvényes kamat összege/mértéke | A törvényes kamat alkalmazásának kritériumai (szükség esetén, például késedelem, fogyasztói szerződés stb. esetén) | Jogalap |
| 8% | Bírósági ítélettel megállapított tartozásra az ítélet jogerőre emelkedésétől kezdve alkalmazandó kamat. | Debtors (Ireland) Act 1840 (az írországi adósokról szóló 1840. évi törvény) 26. cikke és Courts Act 1981 (a bíróságokról szóló 1981. évi törvény) 20. cikke és S.I. 12/1989 (12/1989 törvény) - Courts Act 1981 (Interest on Judgments Debts) Order, 1989 (a bírósági ítélettel megállapított tartozásra alkalmazandó kamatról szóló 1981. évi törvény) |
| 8 % | Amennyiben bíróság valamely személyt pénzösszeg megfizetésére kötelez, bizonyos esetekben ezzel együtt elrendelheti azt is, hogy a jogalap felmerülése és az ítélet meghozatalának napja közti időszak egészére vagy egy részére esedékes pénzösszeg teljes összegére vagy egy részére kamatot fizessen. | Courts Act 1981 22. cikkének (1) bekezdése és Courts and Courts Officers Act 1995 (a bíróságokról és a bírósági tisztségviselőkről szóló 1995. évi törvény) 50. cikke és S.I. 12/1989 – Courts Act 1981 (Interest on Judgments Debts) Order, 1989 |
| 8 % | A kamat a bíróság által megítélt költségekre e költségek összege megállapításának napjától kezdve alkalmazandó (függetlenül attól, hogy azt a felek megállapodása rögzíti-e vagy bírósági tisztségviselő méri-e fel a költségeket). | a Civil Liability and Courts Act 2004 (a polgári jogi felelősségről és a bíróságokról szóló 2004. évi törvény) 41. cikkével módosított Courts and Courts Officers Act 2002 (a bíróságokról és a bírósági tisztségviselőkről szóló 2002. évi törvény) 30. cikke és S.I 544/2004 (544/2004 törvény; hatályba léptető rendelkezés) |
| Az Európai Központi Bank (minden év január 1-jén és július 1-jén) irányadó refinanszírozási kamatlába 8 százalékponttal megnövelt mértékben | Hitelező késedelmi kamat megfizetését követelheti a 2013. március 16-át követően megkötött kereskedelmi szerződések keretében bekövetkezett fizetési késedelem esetén | Statutory Instrument (S.I.) No. 580/2012 (580/2012 törvény) – European Communities (Late Payments in Commercial Transactions) Regulations 2012 az Európai Közösségekről [kereskedelmi ügyletekben bekövetkező fizetési késedelemről] szóló 2012. évi rendelkezések) |
| Az Európai Központi Bank (minden év január 1-jén és július 1-jén) irányadó refinanszírozási kamatlába 7 százalékponttal megnövelt mértékben | Hitelező késedelmi kamat megfizetését követelheti a 2002. augusztus 7. és 2013. március 15 között megkötött kereskedelmi szerződések keretében bekövetkezett, 5 €-t meghaladó fizetési késedelem esetén | Statutory Instrument (S.I.) No. 388/2002 (388/2002 törvény) – European Communities (Late Payments in Commercial Transactions) Regulations 2002 (az Európai Közösségekről [kereskedelmi ügyletekben bekövetkező fizetési késedelemről] szóló 2002. évi rendelkezések) |
3 Szükség esetén rendelkezésre áll-e egyéb információ a törvényes kamat számításáról?
N/A. Lásd a fenti táblázatot.
4 Van-e ingyenes online hozzáférés a fent említett jogalaphoz?
A jogszabályok interneten a következő címen érhetők el: http://www.irishstatutebook.ie/eli/1996/act/33/enacted/en/html?q=Divorce
Utolsó frissítés:
12/04/2023
Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
1 Rendelkeznek a tagállamban a törvényes kamatról? Ha igen, miként határozzák meg a törvényes kamatot e tagállamban?
A görög jog rendelkezik a törvényes kamatról. A törvényes kamat a törvény által közvetlenül előírt kamatláb, azaz a tőke százaléka a megadott időszakban. A törvényes kamat leggyakoribb formája a késedelmi kamat, azaz az a kamat, amellyel az adós attól az időponttól tartozik, amikor késedelembe esett. A polgári törvénykönyv 301., 346., 529., 720., stb. cikkei más esetekben is rendelkeznek törvényes kamatról.
2 Ha igen, mekkora az összege/mértéke és mi a jogalapja? Ha a törvényes kamatnak különböző mértékei vannak, azokat mely körülmények és feltételek mellett kell alkalmazni?
A késedelmes fizetés miatt fizetendő törvényes kamatláb rendszerint két százalékponttal haladja meg a Görög Nemzeti Bank kormányzójának határozatában korábban meghatározott maximális szerződéses kamatlábat, amelyet 2001-ben harmonizáltak az Európai Központi Bank megfelelő kamatlábával (a Monetáris Tanács 47/2000. határozata, a 2842/2000. törvény 3. cikkének (2) bekezdése). Jelzésképpen a nem banki büntetőkamatláb (az 1946-tól 1979-ig következetesen alkalmazott) 12 %-tól (1992-ben) 44 %-ig terjedt (amikor is fokozatosan csökkenni kezdett). Jelenleg 7,30 %.
3 Szükség esetén rendelkezésre áll-e egyéb információ a törvényes kamat számításáról?
A Görög Nemzeti Bank weboldalán található egy táblázat a nem banki kamatlábakról (1946. óta) (http://www.bankofgreece.gr/Pages/el/Statistics/rates_markets/monetary/exotrapezika.aspx), bár ez a weboldal nem szolgál automatikus módszerrel a törvényes kamatláb kiszámítására, ahogy azt más weboldalak, mint például a NOMOS vagy az ISOKRATIS (dsanet) teszik.
4 Van-e ingyenes online hozzáférés a fent említett jogalaphoz?
A Görög Nemzeti Bankhoz igen, de a többiekhez nincs, mivel azok előfizetésen alapuló szolgáltatások.
Utolsó frissítés:
07/02/2020
Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
1 Rendelkeznek a tagállamban a törvényes kamatról? Ha igen, miként határozzák meg a törvényes kamatot e tagállamban?
Spanyolországban a törvényes kamat a felek közötti megállapodás hiányában hivatott kiegészítő jogorvoslatot biztosítani a kártérítés meghatározásához, ha az adós nem teljesít. A polgári törvénykönyv (Código Civil) 1108. cikke rendelkezik erről, és előírja, hogy a kifizetetlen adósságnak készpénzben kell lennie, vagy készpénzre kell átváltani.
A törvényes kamatnak nincs kifejezett fogalommeghatározása.
Azonban a törvényes kamatnak különböző típusai léteznek. A leggyakoribb a polgári törvénykönyv szerinti fent említett kamatláb. Más esetekben azonban a jog meghatároz külön kamatlábakat, amelyeket gyakran a törvényes kamatlábhoz bizonyos százalék hozzáadásával kapunk. Azokban az esetekben, amikor ezek a kamatlábak alkalmazandók, akár törvényes kamatlábnak is tekinthetőek abban az értelemben, hogy a törvény határozza meg őket. Ezek közé tartoznak a következők:
– A jelzáloghitelt illetően a 2013. május 14-i 1/2013. törvény módosította a jelzáloghitelről szóló törvény (Ley Hipotecaria) 114. cikkét, és az állandó lakóhely megvásárlásához felvett kölcsön esetében a késedelmes fizetésre vonatkozó kamatlábat a törvényes kamatláb háromszorosában, azaz jelenleg 9%-ban korlátozta, ha a jelzálog magát a lakást terheli.
Az ingatlanhitel-szerződésekről szóló törvény (Ley Reguladora de los Contratos de Crédito Inmobiliario) 2019. június 16-i hatállyal módosította a 114. cikk szövegét. A módosítás szerint a késedelmes fizetésre vonatkozó kamatláb a törvényes kamatláb 3 százalékponttal megnövelt értékével egyezik meg, és a fizetés esedékességének időszakára fizetendő. Ez a kamatláb a lakóingatlanra terhelt jelzálog ellenében természetes személyek által felvett kölcsönök esetében alkalmazandó. A késedelmi kamat semmilyen körülmények között nem tőkésíthető. A késedelmi kamat e szabályozásával ellentétes megállapodás semmis.
– A fogyasztói hitelszerződésekről szóló 16/2011. törvény (Contratos de Crédito al Consumo) 20. cikkének (4) bekezdése ezekre a műveletekre nézve a törvényes kamatláb 2,5-szeresében állapítja meg a felső határt.
– A kereskedelmi ügyletek során a késedelmes fizetés elleni fellépésről szóló 3/2004. törvény (lucha contra la morosidad en las operaciones mercantiles) 7. cikke értelmében az adósnak – ellenkező értelmű megállapodás hiányában – az Európai Központi Bank által az adott naptári félév első napja előtt lebonyolított legutóbbi irányadó refinanszírozási művelet esetében alkalmazott kamatláb nyolc százalékponttal megnövelt értékével megegyező mértékű késedelmi kamatot kell fizetnie.
Az Európai Központi Bank által az irányadó refinanszírozási műveletek esetében alkalmazott kamatláb úgy értendő, hogy fix kamatú tendereljáráshoz tartozik. Ha az irányadó refinanszírozási művelet változó kamatú tendereljárás alapján valósult meg, a kamatláb az eljárásból kiadódó határkamatlábbal egyezik meg.
A késedelmi kamatra vonatkozó, a fentiek szerint megállapított törvényes kamatláb a megállapításának napjától számított hat hónapig alkalmazandó.
– A biztosítási szerződéseket illetően a biztosítási szerződésekről szóló, 1980. október 8-i 50/1980. törvény (Ley de Contrato de Seguro) 20. cikkének (4) bekezdése a biztosítótársaságoknak az általuk aláírt biztosítási szerződéseken alapuló kárigénnyel érintett személyek részére nyújtandó kártérítés fizetésében bekövetkezett indokolatlan késedelmeit olyan éves kamatláb fizetésével szankcionálja, amely a kifizetés esedékessé válásakor hatályos kamat 50%-kal megnövelt értékével egyezik meg, bár a bíró a biztosítóra nem róhat ki 20%-nál kisebb éves kamatot akkor, ha már két év eltelt a kártérítési igény keletkezésétől anélkül, hogy a kárigényt kifizették volna.
– Az ítélet meghozatalát követő kamatot (interés procesal) illetően a polgári perrendtartásról szóló, 2000. január 7-i 1/2000. törvény (Ley de Enjuiciamiento Civil) 576. cikke kimondja, hogy miután egy készpénzfizetést elrendelő ítéletet vagy határozatot első fokon meghoztak, a hitelező javára a két százalékponttal megnövelt törvényes kamatláb, a felek megállapodása szerinti kamatláb vagy egy külön jogszabályi rendelkezésben előírt kamatláb alapján számított éves kamat válik esedékessé.
2 Ha igen, mekkora az összege/mértéke és mi a jogalapja? Ha a törvényes kamatnak különböző mértékei vannak, azokat mely körülmények és feltételek mellett kell alkalmazni?
A kamatlábról minden évben a költségvetési törvény rendelkezik.
A kamatlábat 2017-re az állami költségvetésről szóló október 27-i 3/2017. törvény (Ley de Presupuestos Generales del Estado) 34. kiegészítő rendelkezése határozza meg, amely szerint:
– a költségvetés hatályának időtartama alatt a törvényes kamatláb 3,00%,
– ugyanebben az időszakban az adózásról szóló, 2003. december 17-i 58/2003. törvény (Ley General Tributaria) 26. cikke szerinti késedelmi kamatláb 3,75%,
– ugyanebben az időszakban a támogatásokról szóló, 2003. november 17-i 38/2003. törvény (Ley General de Subvenciones) 38. cikkének (2) bekezdése szerinti késedelmi kamatláb 3,75%.
A Spanyol Nemzeti Bank által közzétett kamatlábak alakulása megtekinthető az alábbi címen:
https://clientebancario.bde.es/pcb/es/menu-horizontal/productosservici/relacionados/tiposinteres/
Ahogy az az előző kérdésre adott válaszban is ismertetésre került, a polgári törvénykönyv 1108. cikkében a kifizetetlen pénzügyi követelésekkel kapcsolatos ellentételezés meghatározásához előírt törvényes kamaton kívül különböző típusú más törvényes kamatok is léteznek. Ezek közé tartoznak a következők:
– A jelzáloghitelt illetően a 2013. május 14-i 1/2013. törvény módosította a jelzáloghitelről szóló törvény (Ley Hipotecaria) 114. cikkét, és az állandó lakóhely megvásárlásához felvett kölcsön esetében a késedelmes fizetésre vonatkozó kamatlábat a törvényes kamatláb háromszorosában korlátozta, ha a jelzálog magát a lakást terheli.
Az ingatlanhitel-szerződésekről szóló törvény (Ley Reguladora de los Contratos de Crédito Inmobiliario) 2019. június 16-i hatállyal módosította a 114. cikk szövegét. A módosítás szerint a késedelmes fizetésre vonatkozó kamatláb a törvényes kamatláb 3 százalékponttal megnövelt értékével egyezik meg, és a fizetés esedékességének időszakára fizetendő. Ez a kamatláb a lakóingatlanra terhelt jelzálog ellenében természetes személyek által felvett kölcsönök esetében alkalmazandó. A késedelmi kamat semmilyen körülmények között nem tőkésíthető. A késedelmi kamat e szabályozásával ellentétes megállapodás semmis.
– A fogyasztói hitelszerződésekről szóló 16/2011. törvény (Contratos de Crédito al Consumo) 20. cikkének (4) bekezdése ezekre a műveletekre nézve a törvényes kamatláb 2,5-szeresében állapítja meg a felső határt.
– A kereskedelmi ügyletek során a késedelmes fizetés elleni fellépésről szóló 3/2004. törvény (lucha contra la morosidad en las operaciones mercantiles) 7. cikke értelmében az adósnak – amennyiben a késedelmi kamatról nem született megállapodás – az Európai Központi Bank által az adott naptári félév első napja előtt lebonyolított legutóbbi irányadó refinanszírozási művelet esetében alkalmazott kamatláb nyolc százalékponttal megnövelt értékével megegyező mértékű késedelmi kamatot kell fizetnie.
Az Európai Központi Bank által az irányadó refinanszírozási műveletek esetében alkalmazott kamatláb úgy értendő, hogy fix kamatú tendereljáráshoz tartozik. Ha az irányadó refinanszírozási művelet változó kamatú tendereljárás alapján valósult meg, a kamatláb az eljárásból kiadódó határkamatlábbal egyezik meg.
A késedelmi kamatra vonatkozó, a fentiek szerint megállapított törvényes kamatláb a megállapításának napjától számított hat hónapig alkalmazandó.
– A biztosítási szerződéseket illetően a biztosítási szerződésekről szóló, 1980. október 8-i 50/1980. törvény (Ley de Contrato de Seguro) 20. cikkének (4) bekezdése a biztosítótársaságoknak az általuk aláírt biztosítási szerződéseken alapuló kárigénnyel érintett személyek részére nyújtandó kártérítés fizetésében bekövetkezett indokolatlan késedelmeit olyan éves kamatláb fizetésével szankcionálja, amely a kifizetés esedékessé válásakor hatályos kamat 50%-kal megnövelt értékével egyezik meg, bár a bíró a biztosítóra nem róhat ki 20%-nál kisebb éves kamatot akkor, ha már két év eltelt a kártérítési igény keletkezésétől anélkül, hogy a kárigényt kifizették volna.
– Az ítélet meghozatalát követő kamatot (interés procesal) illetően a polgári perrendtartásról szóló, 2000. január 7-i 1/2000. törvény (Ley de Enjuiciamiento Civil) 576. cikke kimondja, hogy miután egy készpénzfizetést elrendelő ítéletet vagy határozatot első fokon meghoztak, a hitelező javára a két százalékponttal megnövelt törvényes kamatláb, a felek megállapodása szerinti kamatláb vagy egy külön jogszabályi rendelkezésben előírt kamatláb alapján számított éves kamat válik esedékessé.
3 Szükség esetén rendelkezésre áll-e egyéb információ a törvényes kamat számításáról?
A kamatlábak alakulása az előző válaszban feltüntetett weboldalon megtekinthető.
https://clientebancario.bde.es/pcb/es/menu-horizontal/productosservici/relacionados/tiposinteres/
4 Van-e ingyenes online hozzáférés a fent említett jogalaphoz?
Igen, a következő internetes címen:
https://clientebancario.bde.es/pcb/es/menu-horizontal/productosservici/relacionados/tiposinteres
Utolsó frissítés:
19/08/2021
Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
1 Rendelkeznek a tagállamban a törvényes kamatról? Ha igen, miként határozzák meg a törvényes kamatot e tagállamban?
Igen. A törvényes késedelmi kamat az a kamat, amit valamely pénzügyi kötelezettség kötelezettje egy fennálló követelés után fizetni köteles. Ezért a fizetési kötelezettségét időben nem teljesítő kötelezett a tőkeösszegen felül törvényes kamatot is köteles fizetni.
2 Ha igen, mekkora az összege/mértéke és mi a jogalapja? Ha a törvényes kamatnak különböző mértékei vannak, azokat mely körülmények és feltételek mellett kell alkalmazni?
A késedelmi kamatra vonatkozó általános szabályozást a kötelmi jogról szóló törvény (Zakon o obveznim odnosima) (Narodne Novine [NN; a Horvát Köztársaság Hivatalos Közlönye] 35/05., 41/08., 125/11., 78/15. és 29/18. sz.) 29–31. cikke tartalmazza. E törvény rendelkezései irányadóak, amennyiben bizonyos személyek és meghatározott jogviszonyok tekintetében különös jogszabályok másképp nem rendelkeznek. E törvény értelmében félévente kell meghatározni a kereskedelmi szerződésen, valamint a kereskedő és valamely közjogi személy közötti szerződésen alapuló kötelezettség után fizetendő törvényes késedelmi kamat mértékét oly módon, hogy a nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott egyéves hitelek átlagos kamatlábát a jelenlegi hathónapos időszakot megelőző referencia-időszakra számított öt százalékponttal, egyéb kötelezettségek esetében pedig három százalékponttal megemelik.
A referencia-időszakra irányadó átlagos kamatlábat a Horvát Nemzeti Bank (Hrvatska narodna banka) határozza meg, amely azt január 1-jén és július 1-jén köteles közzétenni a Narodne Novine-ben.
Az aktuális (2020. január 1. és 2020. június 30. közötti) hat hónapos időszakra vonatkozó törvényes késedelmi kamat számításához alkalmazott átlagos kamatláb 3,11 %. Ezért a 2020. január 1. és 2020. június 30. közötti időszak tekintetében a kereskedelmi szerződésen, valamint a kereskedő és valamely közjogi személy közötti szerződésen alapuló kötelezettség után fizetendő törvényes késedelmi kamat mértéke 8,11 %, más jogviszonyok (például hitelszerződésen és más magánjogi szerződésen alapuló viszonyok, szerződésen kívüli kötelmi viszonyok – kártérítés, jogalap nélküli gazdagodás) esetében pedig 6,11 %.
Meghatározott tartozások vonatkozásában a törvényes késedelmi kamat a pénzügyi műveletekről és csődegyezségről szóló törvény (Zakon o financijskom poslovanju i predstečajnoj nagodbi) (NN 108/12., 144/12., 81/13., 112/13., 71/15. és 78/15. sz.) Ez a törvény ültette át a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló, 2011. február 16-i 2011/7/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet a nemzeti jogba. E törvény irányadó a késedelmes kifizetésekre a vállalkozók közötti, valamint a vállalkozó és valamely közjogi személy – ahol e közjogi személy a kötelezett – közötti kereskedelmi ügyletekben, amelyek keretében pénzügyi ellentételezésért terméket értékesítenek vagy szolgáltatást nyújtanak. E törvény értelmében a késedelmes kifizetésekre alkalmazott törvényes kamat a referencia-kamatláb plusz nyolc százalékpont. A referencia-kamatláb a nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott egyéves hitelek átlagos kamatlába a jelenlegi hat hónapos időszakot megelőző referencia-időszakra számítva, mínusz három százalékpont.
A referencia-időszakra irányadó átlagos kamatlábat a Horvát Nemzeti Bank (Hrvatska narodna banka) határozza meg, amely azt január 1-jén és július 1-jén köteles közzétenni a Narodne Novine-ben.
Az aktuális (2020. január 1. és 2020. június 30. közötti) hat hónapos időszakra vonatkozó törvényes késedelmi kamat számításához alkalmazott referencia-kamatláb 0,11 %. Ezért a 2020. január 1. és 2020. június 30. közötti időszak tekintetében a vállalkozók közötti, valamint a vállalkozó és valamely közjogi személy – ahol e közjogi személy a kötelezett – közötti kereskedelmi ügyletekben a késedelmes kifizetések utáni törvényes kamat mértéke 8,11 %.
3 Szükség esetén rendelkezésre áll-e egyéb információ a törvényes kamat számításáról?
A referencia-időszakra irányadó átlagos kamatlábat a Horvát Nemzeti Bank (Hrvatska narodna banka) határozza meg, amely azt január 1-jén és július 1-jén köteles közzétenni a Narodne Novine-ben.
A Narodne Novine az alábbi linken keresztül érhető el: https://narodne-novine.nn.hr/
4 Van-e ingyenes online hozzáférés a fent említett jogalaphoz?
A Narodne Novine az alábbi linken keresztül ingyenesen érhető el: https://narodne-novine.nn.hr/
Utolsó frissítés:
14/12/2021
Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
1 Rendelkeznek a tagállamban a törvényes kamatról? Ha igen, miként határozzák meg a törvényes kamatot e tagállamban?
Az olasz kötelmi jogról szóló törvény különbséget tesz a rendes, a késedelmi és a kompenzációs kamatok között. A rendes kamatnak jövedelemszerző funkciója van; az egyén (a kamatfizetésre kötelezett) számára a más személy által rendelkezésre bocsátott pénzből származó haszonért cserébe fizetendő. A késedelmi kamat kompenzációs jellegű, és az adósnak küldött hivatalos fizetési felszólításban megállapított késedelmes fizetés miatt merül fel. Kompenzációs kamatot akkor kell fizetni, ha a hitelező késedelmesen kapja vissza a nem fizető adóstól a neki járó összeget, tekintettel az adósnak nyújtott azon előnyre, hogy nem kell azonnal fizetnie. Az ilyen kamat méltányos könnyítésnek minősül, és annak ellenére fizetendő, hogy a követelés nem meghatározott összegű és esedékes. A törvényes kamatot azonban a kötelmi jogról szóló törvény állapítja meg; Az esedékesség napját követő naptól kezdve az adós köteles törvényes kamatot fizetni a hitelezőnek még akkor is, ha korábban nem volt kamattartozása, és ha a hitelező nem bizonyította, hogy kár érte (a polgári törvénykönyv (Codice Civile) 1224. cikkének I. bekezdése). Közelebbről, a polgári törvénykönyv 1224. cikke (pénzbeli kötelezettségből eredő kár) szerint „pénzösszeg megfizetésére vonatkozó kötelezettségek után a törvényes kamat a fizetést követő naptól esedékes, még akkor is, ha korábban nem volt kamattartozás, és ha a hitelező nem bizonyította, hogy kára keletkezett. Abban az esetben, ha a késedelem előtt a törvényes kamatnál magasabb összegű kamatfizetési kötelezettség állt fenn, ugyanilyen összegű késedelmi kamatot kell fizetni.” Azok a hitelezők, akik bizonyítják, hogy nagyobb kárt szenvedtek el, további kártérítésben részesülnek (pénzbeli leértékelődés által okozott kár). Nem kell ilyen kártérítést fizetni, ha a felek a késedelmi kamat összegében megállapodtak.
A polgári törvénykönyv 1282. cikke kimondja, hogy az ismert pénzösszegekre vonatkozó lejárt követelések után automatikusan kamatot kell fizetni, kivéve, ha törvény másként rendelkezik vagy a konkrét követelés mást tartalmaz.
2 Ha igen, mekkora az összege/mértéke és mi a jogalapja? Ha a törvényes kamatnak különböző mértékei vannak, azokat mely körülmények és feltételek mellett kell alkalmazni?
A törvényes kamat összegéről az olasz Pénzügyminisztérium (jelenleg Gazdasági- és Pénzügyminisztérium) dönt évente rendeletben, amelyet minden évben december 15-én ad ki. Ha a felek megállapodtak valamilyen kamatban, ez a kamatmérték lesz irányadó. A kamatról azonban írásban kellett megállapodni, és az nem lehet magasabb, mint az uzsora-ellenes törvényben (1996. március 7-i 108. sz. törvény) megengedett legnagyobb mértékű kamat, ellenkező esetben a kamat uzsorakamatnak és így érvénytelennek minősül. Ebben az esetben nincs kamatfizetési kötelezettség (a polgári törvénykönyv 1815. cikke). Ha a felek szerződéses kamat alkalmazásáról állapodtak meg, de annak mértékét nem határozták meg, a törvényes kamatláb kerül alkalmazásra. Az olasz jogrendszerben a késedelmi kamat helyzete részben eltér a törvényes kamat helyzetétől. A késedelmi kamat célja (az adós számára) szankció, illetve (a hitelező számára) kártérítés. Valamely pénzügyi kötelezettség nemteljesítésével függ össze, miután az érintett szolgáltatás ellenértékét a törvény vagy a felek által kötött megállapodás alapján előírt időben nem, vagy késedelmesen fizették meg. A hitelező csak akkor követelhet késedelmi kamatot, ha az adós késedelembe esett. A „késedelem” az adós kötelezettségeinek határidőn túli teljesítését jelenti. A késedelem akkor állapítható meg, ha a teljesítési határidő letelt, és az adós felszólítást kapott: olyan hivatalos okirat formájában, amelyben a hitelező felhívja az adóst az esedékes fizetés teljesítésére. A polgári törvénykönyv értelmében a késedelmi kamat mértéke a törvényes kamat mértéke, vagy jogszabályban meghatározott mérték. Ha azonban a törvényes kamatnál nagyobb összegű kamat megfizetése esedékes volt az adós hivatalos felszólítása előtt, a késedelmi kamat ezzel megegyező mértékű lesz (a polgári törvénykönyv 1224. cikke).
A polgári törvénykönyv 1284. cikke szerint a törvényes kamat mértékét a gazdasági- és pénzügyminiszter évente állapítja meg. A miniszter az Olasz Köztársaság Hivatalos Közlönyében (Gazzetta Ufficiale della Repubblica Italiana) közzétett rendeletben, a legfeljebb 12 hónapos futamidejű államkötvények átlagos éves hozama alapján módosítja a kamatot, figyelemmel az év során mért inflációs rátára. Ez az összeg legkésőbb az azon évet megelőző év december 15-ig kerül meghatározásra, amelyre a kamat vonatkozik. Amennyiben december 15-ig nem kerül új kamat meghatározásra, a meglévő kamat változatlanul megmarad a következő évre.
2021. január 1-je óta a törvényes kamat mértéke 0,01 %.
| TÖRVÉNYES KAMATLÁB-TÁBLÁZAT |
| Kezdő időpont | Záró időpont | Kamatláb | Jogszabály |
| 1999/01/01 | 2000/12/31 | 2,50 % | 1998. december 10-i miniszteri rendelet (Pénzügyminisztérium) |
| 2001/01/01 | 2001/12/31 | 3,50 % | 2000. december 11-i miniszteri rendelet (Pénzügyminisztérium) |
| 2002/01/01 | 2003/12/31 | 3,00 % | 2001. december 11-i miniszteri rendelet (Gazdasági Minisztérium) |
| 2004/01/01 | 2007/12/31 | 2,50 % | 2003. december 1-jei miniszteri rendelet (Gazdasági Minisztérium) |
| 2008/01/01 | 2009/12/31 | 3,00 % | 2007. december 12-i miniszteri rendelet (Gazdasági Minisztérium) |
| 2010/01/01 | 2010/12/31 | 1,00 % | 2009. december 4-i miniszteri rendelet (Gazdasági Minisztérium) |
| 2011/01/01 | 2011/12/31 | 1,50 % | 2010. december 7-i miniszteri rendelet (Gazdasági Minisztérium) |
| 2012/01/01 | 2013/12/31 | 2,50 % | 2011. december 12-i miniszteri rendelet (Gazdasági Minisztérium) |
| 2014/01/01 | 2014/12/31 | 1,00 % | 2013. december 12-i miniszteri rendelet (Gazdasági Minisztérium) |
| 2015/01/01 | 2015/12/31 | 0,50 % | 2014. december 11-i miniszteri rendelet (Gazdasági Minisztérium) |
| 2016/01/01 | 2016/12/31 | 0,20 % | 2015. december 11-i miniszteri rendelet (Gazdasági Minisztérium) |
| 2017/01/01 | 2017/12/31 | 0,10 % | 2016. december 7-i miniszteri rendelet (Gazdasági Minisztérium) |
| 2018/01/01 | 2018/12/31 | 0,30 % | 2017. december 13-i miniszteri rendelet (Gazdasági Minisztérium) |
| 2019/01/01 | 2019/12/31 | 0,80 % | 2018. december 12-i miniszteri rendelet (Gazdasági Minisztérium) |
| 2020/01/01 | 2020/12/31 | 0,05 % | 2019. december 12-i miniszteri rendelet (Gazdasági Minisztérium) |
| 2021/01/01 | 2021/12/31 | 0,01 % | 2020. december 11-i miniszteri rendelet (Gazdasági Minisztérium) |
A magasabb kamatot írásba kell foglalni; ellenkező esetben a jogszabályban előírt kamatlábat kell alkalmazni.
Kereskedelmi ügyletek esetében történő késedelemre egy ad hoc uniós szabály alkalmazandó, amely a nemzeti jogban a 2012. november 9-i 192. sz. törvényerejű rendelettel módosított 2002. október 9-i 231. sz. törvényerejű rendeletben található. Ez utóbbi valósítja meg a 2011/7/EU irányelv teljes körű átültetését, a 2011. november 11-i 180. sz. törvény 10. cikkének (1) bekezdésével összhangban. Ha a felek nem kötötték ki a kamat mértékét, a keresetlevél benyújtásának időpontjától számítva a kamat mértéke megegyezik a kereskedelmi ügyletek terén a késedelmes fizetésről szóló külön törvényben előirányzott kamatmértékkel (lásd alább). Ez a szabály a választottbírósági eljárást indító okiratra is alkalmazandó.
A kereskedelmi ügyletek terén a késedelmes fizetésről szóló külön törvény. A kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló 2000/35/EK irányelv végrehajtása céljából az olasz jogalkotó a módosított 231/2002. sz. törvényerejű rendeletet bocsátotta ki. Ez a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmi kamatként kifejezetten a törvényes kamatnál nagyobb kamatot irányoz elő. A 231/2002. sz. törvényerejű rendelet értelmében kereskedelmi ügylet „minden olyan, vállalkozások között vagy vállalkozások és hatóságok között létrejött szerződés, amely díjfizetés ellenében kizárólag vagy elsősorban áruk szállítására vagy szolgáltatások nyújtására vonatkozik”. A rendelet értelmében egy kereskedelmi ügylet kapcsán „bárki, aki a díjfizetésben igazságtalanul késedelmet szenved, automatikusan, hivatalos fizetési felszólítás nélkül, a fizetési határidő lejártát követő napon érvénybe lépő késedelmi kamatra jogosult”, kivéve, ha az adós bizonyítani tudja, hogy a fizetés nem neki tulajdonítható okokból nem történt meg. E törvény értelmében a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmi kamat a Gazdasági és Pénzügyminisztérium által minden évben meghatározott kamaton alapszik, amelyet az alábbi táblázat foglal össze, meghatározva, hogy: a) a késedelem által érintett év első felében az alkalmazott kamat az azon év január 1-jén érvényben lévő kamat; b) a késedelem által érintett év második felében az alkalmazott kamat az azon év július 1-jén érvényben lévő kamat.
A késedelmi kamatlábak időbeli alakulását 2002-től mutató táblázat:
| A 231/2002. sz. törvényerejű rendelet szerinti KÉSEDELMIKAMATLÁB-TÁBLÁZAT |
| Kezdő időpont | Záró időpont | EKB
kamatláb | Emelkedés
mértéke | Összesen |
| 2002/07/01 | 2002/12/31 | 3,35 % | 7,00 % | 10,35 % |
| 2003/01/01 | 2003/06/30 | 2,85 % | 7,00 % | 9,85 % |
| 2003/07/01 | 2003/12/31 | 2,10 % | 7,00 % | 9,10 % |
| 2004/01/01 | 2004/06/30 | 2,02 % | 7,00 % | 9,02 % |
| 2004/07/01 | 2004/12/31 | 2,01 % | 7,00 % | 9,01 % |
| 2005/01/01 | 2005/06/30 | 2,09 % | 7,00 % | 9,09 % |
| 2005/07/01 | 2005/12/31 | 2,05 % | 7,00 % | 9,05 % |
| 2006/01/01 | 2006/06/30 | 2,25 % | 7,00 % | 9,25 % |
| 2006/07/01 | 2006/12/31 | 2,83 % | 7,00 % | 9,83 % |
| 2007/01/01 | 2007/06/30 | 3,58 % | 7,00 % | 10,58 % |
| 2007/07/01 | 2007/12/31 | 4,07 % | 7,00 % | 11,07 % |
| 2008/01/01 | 2008/06/30 | 4,20 % | 7,00 % | 11,20 % |
| 2008/07/01 | 2008/12/31 | 4,10 % | 7,00 % | 11,10 % |
| 2009/01/01 | 2009/06/30 | 2,50 % | 7,00 % | 9,50 % |
| 2009/07/01 | 2009/12/31 | 1,00 % | 7,00 % | 8,00 % |
| 2010/01/01 | 2010/06/30 | 1,00 % | 7,00 % | 8,00 % |
| 2010/07/01 | 2010/12/31 | 1,00 % | 7,00 % | 8,00 % |
| 2011/01/01 | 2011/06/30 | 1,00 % | 7,00 % | 8,00 % |
| 2011/07/01 | 2011/12/31 | 1,25 % | 7,00 % | 8,25 % |
| 2012/01/01 | 2012/06/30 | 1,00 % | 7,00 % | 8,00 % |
| 2012/07/01 | 2012/12/31 | 1,00 % | 7,00 % | 8,00 % |
| 2013/01/01 | 2013/06/30 | 0,75 % | 8,00 % | 8,75 % |
| 2013/07/01 | 2013/12/31 | 0,50 % | 8,00 % | 8,50 % |
| 2014/01/01 | 2014/06/30 | 0,25 % | 8,00 % | 8,25 % |
| 2014/07/01 | 2014/12/31 | 0,15 % | 8,00 % | 8,15 % |
| 2015/01/01 | 2015/06/30 | 0,05 % | 8,00 % | 8,05 % |
| 2015/07/01 | 2015/12/31 | 0,05 % | 8,00 % | 8,05 % |
| 2016/01/01 | 2016/06/30 | 0,05 % | 8,00 % | 8,05 % |
| 2016/07/01 | 2016/12/31 | 0,00 % | 8,00 % | 8,00 % |
| 2017/01/01 | 2017/06/30 | 0,00 % | 8,00 % | 8,00 % |
| 2017/07/01 | 2017/12/31 | 0,00 % | 8,00 % | 8,00 % |
| 2018/01/01 | 2018/06/30 | 0,00 % | 8,00 % | 8,00 % |
| 2018/07/01 | 2018/12/31 | 0,00 % | 8,00 % | 8,00 % |
| 2019/01/01 | 2019/06/30 | 0,00 % | 8,00 % | 8,00 % |
| 2019/07/01 | 2019/12/31 | 0,00 % | 8,00 % | 8,00 % |
| 2020/01/01 | 2020/06/30 | 0,00 % | 8,00 % | 8,00 % |
| 2020/07/01 | 2020/12/31 | 0,00 % | 8,00 % | 8,00 % |
3 Szükség esetén rendelkezésre áll-e egyéb információ a törvényes kamat számításáról?
A Gazdasági- és Pénzügyminisztérium honlapja: https://www.mef.gov.it
4 Van-e ingyenes online hozzáférés a fent említett jogalaphoz?
Számos weboldal kínál a törvényes kamat és a késedelmi kamat kiszámítására szolgáló ingyenes szoftvert.
Utolsó frissítés:
21/07/2022
Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
1 Rendelkeznek a tagállamban a törvényes kamatról? Ha igen, miként határozzák meg a törvényes kamatot e tagállamban?
A ciprusi nemzeti jog nem rendelkezik a „törvényes kamat mértékéről”. A bíróság előtt kezdeményezett eljárás esetében azonban a bíró előre meghatározott mértékű törvényes kamat fizetését rendelheti el a kereset beérkezésének időpontjától a határozat meghozatalának napjáig, amennyiben a vonatkozó jogszabályok nem rendelkeznek kamatfizetésről, vagy amennyiben a szerződésszegéssel vagy valamely megállapodás megszegésével kapcsolatban benyújtott kereset esetében az említett szerződés vagy megállapodás nem tartalmaz a kamatra vonatkozó kifejezett rendelkezést.
A kamat jelenlegi 2 %-os mértékét a pénzügyminiszter külön rendeletben állapította meg, és annak megváltoztatására szintén ő jogosult.
2 Ha igen, mekkora az összege/mértéke és mi a jogalapja? Ha a törvényes kamatnak különböző mértékei vannak, azokat mely körülmények és feltételek mellett kell alkalmazni?
Lásd az 1. kérdésre adott választ. A hatályos kamatláb 2 %.
3 Szükség esetén rendelkezésre áll-e egyéb információ a törvényes kamat számításáról?
Nem alkalmazandó. Lásd az 1. kérdésre adott választ.
4 Van-e ingyenes online hozzáférés a fent említett jogalaphoz?
Nem alkalmazandó. Lásd az 1. kérdésre adott választ.
Utolsó frissítés:
19/02/2024
Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
1 Rendelkeznek a tagállamban a törvényes kamatról? Ha igen, miként határozzák meg a törvényes kamatot e tagállamban?
A késedelmes fizetés esetén alkalmazandó kamatra és kötbérre vonatkozó rendelkezéseket a következő jogszabályok tartalmazzák:
a Litván Köztársaság polgári törvénykönyve, 6. kötet,
a Litván Köztársaság törvénye a kereskedelmi szerződések keretében előforduló késedelmes fizetés megelőzéséről.
2 Ha igen, mekkora az összege/mértéke és mi a jogalapja? Ha a törvényes kamatnak különböző mértékei vannak, azokat mely körülmények és feltételek mellett kell alkalmazni?
A polgári törvénykönyv 6.37. cikke szerint a kamatot törvény rögzíti vagy a felek megállapodása határozza meg, összhangban a vállalt kötelezettségekkel. Az adósnak emellett a kereset benyújtásának időpontjától a bíróság ítéletének teljes végrehajtásáig tartó időszakra is kell fizetnie kamatot, amelyet a törvényes kamatláb és a bíróság által megítélt összeg alapján kell számítani.
A Litván Köztársaság polgári törvénykönyvének 6.71. cikke szerint a kötbér az a törvényben, megállapodásban vagy bírósági ítéletben meghatározott pénzösszeg, amelyet az adós abban az esetben köteles fizetni, ha a kötelezettségét nem, vagy hibásan teljesítette (fix összegű szankció, késedelmi kamat). A kötbér megállapítható konkrét összegben vagy a mögöttes kötelezettség értékének százalékában. Kötbér a kötelezettség időben történő teljesítésének elmulasztására is megállapítható. Mértékét annak alapján kell meghatározni, hogy az adós hány napot, hetet, hónapot stb. késett a határidőhöz képest.
A polgári törvénykönyv 6.210. cikke szerint az az adós, aki pénzügyi kötelezettségét nem teljesíti határidőre, a tartozás 5%-ának megfelelő mértékű éves kamatot köteles fizetni, hacsak törvény vagy megállapodás más kamatlábat nem határoz meg. Ha mindkét szerződő fél vállalkozó vagy magánjogi társaság, a tartozás 6%-ának megfelelő mértékű éves kamat fizetendő, hacsak törvény vagy megállapodás más kamatlábat nem határoz meg.
A kereskedelmi szerződések keretében előforduló késedelmes fizetés megelőzéséről szóló litván törvény célja a kereskedelmi szerződés keretében értékesített áru, nyújtott szolgáltatás és megvalósított építési beruházás esetében alkalmazandó fizetési határidő meghatározása, a késedelmes fizetés esetén alkalmazandó kamat összegének és számítási módjának szabályozása, valamint a hitelezőt a késedelmes fizetés esetén megillető jogok rögzítése. A törvényt minden olyan, gazdasági társaságok között vagy gazdasági társaság és közjogi szervezet között létrejött kereskedelmi szerződésre alkalmazni kell, amelynek keretében pénzfizetés ellenében árut szállítanak, szolgáltatást nyújtanak vagy építési beruházást valósítanak meg, és sor kerül pénzfizetésre. E törvény szerint a késedelmi kamatláb az Európai Központi Bank legutóbbi irányadó refinanszírozási művelete esetében alkalmazott fix kamatláb 8 százalékponttal megnövelt értékével egyezik meg akkor, ha az irányadó refinanszírozási művelet fix összegű tendereljárás alapján valósult meg, illetve az eljárásból kiadódó határkamatláb 8 százalékponttal megnövelt értékével, ha az Európai Központi Bank legutóbbi irányadó refinanszírozási művelete változó kamatú tendereljárás alapján valósult meg.
3 Szükség esetén rendelkezésre áll-e egyéb információ a törvényes kamat számításáról?
Ezekkel az információkkal szükség esetén a jogsegélyt nyújtó személyek szolgálnak.
4 Van-e ingyenes online hozzáférés a fent említett jogalaphoz?
Igen.
Utolsó frissítés:
15/10/2020
Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
1 Rendelkeznek a tagállamban a törvényes kamatról? Ha igen, miként határozzák meg a törvényes kamatot e tagállamban?
A törvényes kamatláb a törvény által évente meghatározott kamatláb, amely az esedékes összeg késedelmes fizetése esetén alkalmazandó, amennyiben a felek korábban nem egyeztek meg más kamatláb alkalmazásában.
2 Ha igen, mekkora az összege/mértéke és mi a jogalapja? Ha a törvényes kamatnak különböző mértékei vannak, azokat mely körülmények és feltételek mellett kell alkalmazni?
A 2000. június 29-i 2000/35/EK irányelvet átültető 2004. április 18-i törvény óta a kereskedelmi ügyletekhez (azaz vállalkozások, illetve vállalkozások és hatóságok között lebonyolított olyan ügyletekhez, amelyek fizetés ellenében áruk szállítását vagy szolgáltatás nyújtását eredményezik) kapcsolódó késedelmes fizetés esetén alkalmazott kamatlábat külön határozzák meg, hivatkozással a marginális kamatlábra, amely az Európai Központi Bank által az adott félév első naptári napja előtt lebonyolított legutóbbi fő refinanszírozási műveletnél alkalmazott változó kamatú tender eljárás eredménye. Késedelmes fizetés esetén ezen kamatot kamatfelárral kell növelni (amennyiben a szerződés másképp nem rendelkezik a 2004. április 18-i, késedelmes fizetésekről és késedelmi kamatlábakról szóló módosított törvény 3. szakaszával összhangban).
3 Szükség esetén rendelkezésre áll-e egyéb információ a törvényes kamat számításáról?
/
4 Van-e ingyenes online hozzáférés a fent említett jogalaphoz?
LEGILUX
Igazságügyi Minisztérium
Utolsó frissítés:
08/08/2022
Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
1 Rendelkeznek a tagállamban a törvényes kamatról? Ha igen, miként határozzák meg a törvényes kamatot e tagállamban?
Igen. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:47. §-a határozza meg a törvényes kamat mértékét, amely a jegybanki kamatszabályozáshoz kötődik. A forintban meghatározott pénztartozás után járó törvényes kamat mértéke megegyezik a jegybanki alapkamattal, amelyet a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa határoz meg. Idegen pénznemben meghatározott pénztartozás esetén a kamat mértéke az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamat, vagy, ha ilyen nincs, a pénzpiaci kamat.
2 Ha igen, mekkora az összege/mértéke és mi a jogalapja? Ha a törvényes kamatnak különböző mértékei vannak, azokat mely körülmények és feltételek mellett kell alkalmazni?
A kamat jogalapja a törvény (Ptk.), mely abból indul ki, hogy a kamat az idegen pénz ára, amelyet a felek eltérő megállapodása hiányában (pl. ingyenes pénzhasználat, kamatmentesség) minden pénztartozás kötelezettjének meg kell fizetnie. A pénztartozásra alkalmazandó törvényes kamat egy-egy naptári félévben állandó: az érintett félév első napján érvényes kamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére, függetlenül attól, hogy a félév során a jegybanki alapkamat mértéke miként változik.
3 Szükség esetén rendelkezésre áll-e egyéb információ a törvényes kamat számításáról?
Nincs.
4 Van-e ingyenes online hozzáférés a fent említett jogalaphoz?
Igen, a Ptk. elérhető a Nemzeti Jogszabálytárban. A jegybanki alapkamat mértékére vonatkozó információk a Magyar Nemzeti Bank honlapján érhetők el.
Utolsó frissítés:
15/01/2024
Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
1 Rendelkeznek a tagállamban a törvényes kamatról? Ha igen, miként határozzák meg a törvényes kamatot e tagállamban?
A máltai jogban nem szerepel a „törvényes kamat” kifejezés, helyette a „törvényes késedelmi kamat” terminus van használatban. A kifejezés a Máltai Kereskedelmi Törvénykönyvben található, a következő meghatározással: „egyszerű késedelmi kamat, amelynek mértéke megegyezik a referencia-kamatláb összegével, és legalább nyolc százalék (8 %)”.
2 Ha igen, mekkora az összege/mértéke és mi a jogalapja? Ha a törvényes kamatnak különböző mértékei vannak, azokat mely körülmények és feltételek mellett kell alkalmazni?
A máltai jog csak egy kamatlábról rendelkezik, és ez nyolc százalékos (8 %). Ennek a kamatlábnak a jogalapját a máltai törvénytár 13. fejezete, a Kereskedelmi Törvénykönyv jelenti, egész pontosan az említett törvénykönyv II. címének IA alcíme.
3 Szükség esetén rendelkezésre áll-e egyéb információ a törvényes kamat számításáról?
A hitelező késedelmi kamatra a szerződésben meghatározott fizetési határnap vagy határidő lejáratát követő naptól jogosult. Ha viszont a szerződés nem állapítja meg a fizetés határnapját vagy a fizetési határidőt, a hitelező a késedelmi kamatra az alábbi határidők bármelyikének lejártakor jogosulttá válik:
- harminc naptári nappal a számla adós általi kézhez vételének napját követően;
- harminc naptári nappal az áru kézhezvételi vagy a szolgáltatás igénybevételi napját követően olyan esetekben, amikor a számla kézhez vételének dátuma bizonytalan;
- harminc naptári nappal az áru kézhezvételi vagy a szolgáltatás igénybevételi napját követően olyan esetekben, amikor az adós korábban kapja kézhez a számlát, mint az árut vagy szolgáltatást;
- harminc naptári nappal azután, hogy a törvény szerinti megállapodás vagy a szerződés értelmében a terméket igazolni vagy hitelesíteni kell, és az adós korábban kapja kézhez a számlát, illetve azon a napon, amelyen ez a jóváhagyás vagy igazolás megtörténik.
Az érintett év első félévére vonatkozó referencia-kamatláb a folyó év január 1-jén érvényben lévő kamatláb lesz, a szóban forgó év második félévére pedig az adott év július 1-jétől érvényben lévő kamatláb vonatkozik.
4 Van-e ingyenes online hozzáférés a fent említett jogalaphoz?
A máltai törvénytár 13. fejezete, a Máltai Kereskedelmi Törvénykönyv szabadon hozzáférhető az interneten.
Utolsó frissítés:
07/02/2020
Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
1 Rendelkeznek a tagállamban a törvényes kamatról? Ha igen, miként határozzák meg a törvényes kamatot e tagállamban?
Hollandiában van törvényes kamat. Ez az a kamat, amelyet a hitelező törvényesen követelhet fizetési késedelem esetén.
Különbség van a nem kereskedelmi ügyletekkel kapcsolatos törvényes kamat (a polgári törvénykönyv 6:119. cikke) és a kereskedelmi ügyletekkel kapcsolatos törvényes kamat (a polgári törvénykönyv 6:119a. cikke) között.
A nem kereskedelmi ügyletekkel kapcsolatos törvényes kamat alkalmazandó a magánszemélyekkel vagy fogyasztókkal kötött minden megállapodásra.
A kereskedelmi ügyletekkel kapcsolatos törvényes kamat alkalmazandó a vállalkozásokkal és kormányzati szervezetekkel kötött minden megállapodásra.
2 Ha igen, mekkora az összege/mértéke és mi a jogalapja? Ha a törvényes kamatnak különböző mértékei vannak, azokat mely körülmények és feltételek mellett kell alkalmazni?
A nem kereskedelmi ügyletekkel kapcsolatos törvényes kamat 2%. A kereskedelmi ügyletekkel kapcsolatos törvényes kamat 8%.
A törvényes kamat változhat.
3 Szükség esetén rendelkezésre áll-e egyéb információ a törvényes kamat számításáról?
4 Van-e ingyenes online hozzáférés a fent említett jogalaphoz?
Utolsó frissítés:
16/11/2022
Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
1 Rendelkeznek a tagállamban a törvényes kamatról? Ha igen, miként határozzák meg a törvényes kamatot e tagállamban?
Az osztrák polgári törvénykönyv (Allgemeines bürgerliches Gesetzbuch, ABGB) 1000. szakasza szabályozza a törvényes kamatlábakat. A késedelmi kamatlábakat a társaságok közötti, valamint a társaságok és a közjogi jogi személyek közötti gazdasági jogügyletek esetében az ABGB 1333. szakasza és az osztrák kereskedelmi törvénykönyv (Unternehmensgesetzbuch, UGB) 456. szakasza szabályozza.
Az ABGB 1000. szakasza arra a kamatra vonatkozik, „amelyet a törvény előír vagy amely rátáját nem határozták meg”. Az ABGB 1000. szakaszának (2) bekezdése ezenkívül kiköti azokat az eseteket, amikor kamatra kamat számítható fel (kamatos kamat).
2 Ha igen, mekkora az összege/mértéke és mi a jogalapja? Ha a törvényes kamatnak különböző mértékei vannak, azokat mely körülmények és feltételek mellett kell alkalmazni?
Az ABGB 1000. szakasza (1) bekezdésének megfelelően a törvényes kamat évi négy százalék. Ugyanez a mértéke az ABGB 1333. szakasza (1) bekezdésének és az ABGB 1000. szakasza (1) bekezdésének együttes alkalmazása esetén járó törvényes késedelmi kamatnak is. Ez a kamat alkalmazandó az egyoldalú kereskedelmi ügyletekre is.
A társaságok közötti, valamint a társaságok és közjogi jogi személyek közötti gazdasági jogügyletek esetében az UGB 456. szakaszának megfelelően a fennálló tartozások késedelmes visszafizetésére az alapkamatláb plusz 9,2 százalékpont késedelmi kamatlábat kell alkalmazni. Az adott félévre vonatkozó alapkamatláb az a kamatláb, amely az időszak első naptári napján érvényben volt. Az alapkamatláb megtalálható az Osztrák Nemzeti Bank weboldalán, a http://www.oenb.at címen, „Allgemeines” / „Wichtige Zinssätze” alatt.
3 Szükség esetén rendelkezésre áll-e egyéb információ a törvényes kamat számításáról?
Az ABGB 1000. szakaszának (2) bekezdése szerint a hitelező akkor számíthat fel kamatot egy pénzkövetelésre, ha a felek erről kifejezetten megállapodtak. A felek közötti megállapodás hiányában is felszámítható évi négy százalékos kamatos kamat a peres eljárás megindításának napjától (azaz attól a naptól, amikor a keresetlevelet kézbesítik az alperesnek), amennyiben a felperes kamatot is követel. Az osztrák jog nem tiltja a kamatos kamatot.
4 Van-e ingyenes online hozzáférés a fent említett jogalaphoz?
Az osztrák polgári törvénykönyv és az osztrák kereskedelmi törvénykönyv fent említett rendelkezései ingyenesen hozzáférhetőek (német nyelven) az Osztrák Szövetségi Kancellária (Bundeskanzleramt) weboldalán (http://www.ris.bka.gv.at/), „Bundesrecht” / „Bundesrecht konsolidiert” alatt.
Utolsó frissítés:
05/06/2023
Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
1 Rendelkeznek a tagállamban a törvényes kamatról? Ha igen, miként határozzák meg a törvényes kamatot e tagállamban?
A polgári törvénykönyvről szóló 1964. április 23-i törvény (a Lengyel Köztársaság Jogi Közlönye, 2014, 121. poz., a módosítások szerint; a továbbiakban: lengyel polgári törvénykönyv) 359. cikkének (1) bekezdése értelmében pénzösszeg után kamat csak akkor esedékes, ha az jogügyletből, jogszabályból, bírósági határozatból vagy más illetékes hatóság határozatából következik. Ha a kamat szintje másként nincs meghatározva, a törvényes kamat a Lengyel Nemzeti Bank referencia-kamatlába és 3,5 százalékpont összegének megfelelő mértékben esedékes.
Másrészről, ami a késedelmi kamatot illeti, a lengyel polgári törvénykönyv 481. cikkének (2) bekezdése szerint ha nincs kikötve késedelmi kamatláb, a Lengyel Nemzeti Bank referencia-kamatlába és 5,5 százalékpont összegének megfelelő mértékű törvényes késedelmi kamat esedékes. Ha azonban a követelés ennél nagyobb mértékben kamatozik, a hitelező magasabb késedelemi kamatot igényelhet.
2 Ha igen, mekkora az összege/mértéke és mi a jogalapja? Ha a törvényes kamatnak különböző mértékei vannak, azokat mely körülmények és feltételek mellett kell alkalmazni?
A lengyel polgári törvénykönyv 359. cikkének (2) bekezdése a törvényes kamatot a Lengyel Nemzeti Bank referencia-kamatlába és 3,5 százalékpont összegének megfelelő mértékben rögzíti. Az igazságügyi miniszter a Lengyel Köztársaság „Monitor Polski” című hivatalos értesítőjében hirdetményben teszi közzé a törvényes kamat szintjét. Az igazságügyi miniszter 2016. január 7-i hirdetménye értelmében jelenleg, 2016. január 1. óta a törvényes kamat szintje évi 5%, a törvényes késedelmi kamat szintje pedig évi 7%.
Másrészről a kereskedelemi ügyletek során felmerülő kamatot a kereskedelmi ügyletek fizetési határidőiről szóló 2013. március 8-i törvény (a Lengyel Köztársaság Jogi Közlönye, 2019, 118. poz.) szabályozza, a mindenkori kamatlábat pedig a vállalkozás- és technológiapolitikai miniszter által kiadott hirdetmények határozzák meg. A 2019. január 14-én kiadott hirdetmény értelmében jelenleg (2019. január 1-jétől 2019. június 30-ig) a kereskedelmi ügyletek esetében fizetendő törvényes késedelmi kamat szintje évi 9,50%.
3 Szükség esetén rendelkezésre áll-e egyéb információ a törvényes kamat számításáról?
A Lengyel Nemzeti Bank jelenlegi kamatlábai, ideértve a referencia-kamatlábat is, részletesebben a Lengyel Nemzeti Bank (NBP) weboldalán tekinthetők meg a következő címen: http://www.nbp.pl/home.aspx?f=/dzienne/stopy.htm
4 Van-e ingyenes online hozzáférés a fent említett jogalaphoz?
Az igazságügyi miniszter és a fejlesztési miniszter által a kereskedelmi ügyletekre vonatkozó törvényes kamat szintjéről közzétett hirdetmények a Kormányzati Jogalkotási Központ (Rządowe Centrum Legislacji) weboldalán tekinthetők meg a következő címen: http://www.monitorpolski.gov.pl/Wyszukiwanie/tabid/114/Title/odsetki/Default.aspx
Utolsó frissítés:
17/08/2021
Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
1 Rendelkeznek a tagállamban a törvényes kamatról? Ha igen, miként határozzák meg a törvényes kamatot e tagállamban?
Törvényes kamat
Igen, a portugál jogszabályok rendelkeznek a törvényes kamatlábakról.
A kamatot kiköthetik a felek vagy meghatározhatja törvény. Ha a felek kötik ki, szerződéses kamatnak nevezzük. Ha törvény határozza meg, törvényes kamatnak nevezzük.
A szerződéses és a törvényes kamat lehet polgári vagy kereskedelmi.
A kamat rendeltetése
Általánosságban két típusú kamat létezik: ügyleti kamat (például kölcsön után fizetendő kamat) és büntetőkamat (például késedelmi kamat kötelezettség nem teljesítése esetén).
Késedelem esetében esedékes törvényes kamat
Ha egy adós pénzügyi kötelezettségét nem teljesíti, az általános szabály szerint a késedelemért fizetendő kártérítés az adós késedelembe esésének napjától számított törvényes kamattal egyezik meg. A pénzügyi kötelezettség egy másik félnek való pénzkifizetésre irányuló kötelezettség.
Késedelembe esés időpontja
Az adós teljesítése azután tekintendő késedelmesnek, hogy bírósági vagy bíróságon kívül csatornákon keresztül felszólították a kötelezettség teljesítésére.
Létezik azonban három eset, amikor az adós teljesítése akkor is késedelmesnek tekintendő, ha nem feltétlenül kapott felszólítást:
- ha a kötelezettség határozott időtartamra szólt;
- ha a kötelezettség jogellenes cselekményből eredt;
- ha az adós kitér a felszólítás elől – ebben az esetben azon a napon kell úgy tekinteni, hogy az adóst felszólították, amikor a felszólítást rendes körülmények között kézbesítették volna neki.
Ha a hitel illikvid, nem beszélhetünk nemteljesítésről addig, amíg likviddé nem válik, kivéve, ha az illikviditás az adós hibájából fakad. Ha az adós jogellenes cselekményért vagy kockázatért felelős, attól a naptól tekintendő a teljesítése késedelmesnek, amikor a hivatalos felszólítást kézbesítették, kivéve, ha e bekezdés első része értelmében már korábban késedelembe esett.
Kamathitel megszűnése vagy megszüntetése
A hitelkamat már a keletkezésének időpontjától nem feltétlenül függ a kölcsöntőkétől. Az egyiket a másik nélkül lehet átruházni vagy törölni.
Részletfizetések elosztása
A nemzeti jogszabályok a következő szabályokat határozzák meg a befizetések elosztásával kapcsolatosan:
i. ha a tőkén kívül az adósnak költségeket vagy kamatot is kell fizetnie, illetve a hitelezőt nemteljesítés miatt kártalanítania kell, egy nem a teljes összeget fedező befizetést a költségekre, a kártérítésre, a kamatra és a tőkére kell fordítani, ebben a sorrendben;
ii. az összeg utoljára fordítható a tőkére, kivéve, ha a hitelező másba beleegyezett.
Kamatos kamat
Egyes esetekben az ügyleti kamatra büntetőkamat halmozódik (kamatos kamat).
Ahhoz, hogy kamatra további kamat halmozódhasson, a következő helyzetek egyikének fenn kell állnia:
- Az adóst vagy bírósági úton fel kell szólítani a felhalmozott kamat tőkésítésére, vagy a tőkésítés terhe mellett ki kell fizetnie a kamatot.
Kizárólag a legalább egyéves időszaknak megfelelő kamat tőkésíthető fel. A kamatos kamat e korlátozásai nem alkalmazhatók, ha a szektor külön szabályozását vagy gyakorlatát sértik (például a külön szabályozás hatálya alá tartozó pénzügyi intézmények által nyújtott kölcsönök esetében).
A nemzeti ítélkezési gyakorlat határozta meg, hogy büntetőkamatra nem halmozódhat büntetőkamat. Tehát egy pénzügyi kötelezettség nemteljesítéséből eredő törvényes kamattartozásra elvben nem halmozódhat kamat. Ez nem érinti ezen értelmezésnek az ítélkezési gyakorlatban tapasztalható esetleges eltéréseit és a jog által biztosított lehetőséget kötelező bírság kivetésére, amennyiben a pénzösszeg befizetését bírósági ítélet rendeli el.
2 Ha igen, mekkora az összege/mértéke és mi a jogalapja? Ha a törvényes kamatnak különböző mértékei vannak, azokat mely körülmények és feltételek mellett kell alkalmazni?
A törvényes kamatlábak attól függően eltérőek, hogy polgári vagy kereskedelmi kamatra vonatkoznak.
Polgári törvényes kamat
A portugál polgári törvénykönyv (Código Civil) 449. cikke (1) bekezdésének megfelelően a polgári törvényes kamatot az igazságügyi és a pénzügyminiszter közös miniszteri végrehajtási rendelete (Portaria) határozza meg. E sorok írásakor a polgári kamatlábakat a 2003. április 8-i 291/03. miniszteri végrehajtási rendelet határozza meg, amely jelenleg is hatályban van.
Kereskedelmi törvényes kamat
Kereskedelmi törvényes kamat rendszerint a kereskedelmi társaságok, egyszemélyes vállalkozások, egyéni vállalkozók vagy jogi személyek hiteltartozása után fizetendő, különösen az alábbiakban említett 2013. május 10-i 62/2013. törvényerejű rendeletben említett típusú hitelek esetében.
A portugál kereskedelmi törvénykönyv (Código Comercial) 102. cikke (3)–(5) bekezdésének megfelelően a kereskedelmi törvényes kamatot az igazságügyi és a pénzügyminiszter közös miniszteri végrehajtási rendelete határozza meg. E sorok írásakor a kereskedelmi kamatot a 2013. augusztus 26-i 277/13. miniszteri végrehajtási rendelet szabályozza, amely szerint a kereskedelmi kamatláb kétévente kerül meghatározásra.
A 2013. augusztus 26-i 277/13. miniszteri végrehajtási rendelet szerinti egyes kereskedelmi kamatlábak mértékét a Kincstári és Pénzügyi Főigazgatóság (Direcção Geral do Tesouro e Finanças) hirdetményben határozza meg, amelyet a portugál állami közlöny 2. sz. sorozatában tesznek közzé minden évben január 15-ig és július 15-ig.
A 2013. augusztus 26-i 277/13. miniszteri végrehajtási rendelet két, az érintett ügyletek szerint eltérő kereskedelmi büntető kamatlábról rendelkezik:
- az első a társaságok közötti vagy a társaságok és állami szervezetek közötti kereskedelmi ügyletekkel kapcsolatos kifizetésekben bekövetkező késedelmekre alkalmazandó kamatláb, amelyről a 2013. május 10-i 62/2013. törvényerejű rendelet rendelkezik;
- a második a kereskedelmi társaságok, az egyszemélyes vállalkozások, az egyéni vállalkozók és a jogi személyek hiteltartozásaival kapcsolatos és az egyéb műveletekre alkalmazandó büntetőkamat kiegészítő rátája, amelyről a portugál kereskedelmi törvénykönyv 102. cikkének (3) bekezdése rendelkezik.
Mind a polgári, mind a kereskedelmi törvényes kamatláb idővel változik. Ezért a kamat kiszámításakor a késedelmi időszak egyes részeire vonatkozóan különböző rátákat kell figyelembe venni.
Gyakorlati okokból e helyütt csak az elmúlt néhány év törvényes kamatlábait adjuk meg. Ezen adatlap tartalma csak tájékoztatási célt szolgál, és nem helyettesíti az alkalmazandó nemzeti jogszabályok konkrét esetben történő tanulmányozását.
A törvényes kamattartozáshoz 5% kötelező kamatfelár adódik, ha a pénzösszeg kifizetését bíróság ítélete rendeli el. Ebben az esetben az ítélet hatálybalépésének napjától számítva automatikusan keletkezik az évi 5% mértékű kamattartozás, más ilyen tárgyú bírói határozatra nincs szükség. A portugál polgári törvénykönyv 829a. cikke (4) bekezdésének megfelelően ez a kötelező kamatfelár adott esetben a büntetőkamatot vagy a kártérítési tartozást növeli.
A polgári törvényes kamatlábak 1980. augusztus 5-től a mai napig a következőképpen alakultak:
| 1980.8.5-től 1983.5.22-ig
(1 021 nap – 1980. június 24-i 200-C/80. törvényerejű rendelet és 1980. július 31-i 447/80. miniszteri végrehajtási rendelet) | 15% |
| 1983.5.23-tól 1987.4.28-ig
(1 437 nap – 1983. május 18-i 581/83. miniszteri végrehajtási rendelet) | 23 % |
| 1987.4.29-től 1995.9.29-ig
(3 076 nap – 1987. április 24-i 339/87. miniszteri végrehajtási rendelet) | 15% |
| 1995.9.30-tól 1999.4.16-ig
(1 295 nap – 1995. szeptember 25-i 1171/95. miniszteri végrehajtási rendelet) | 10 % |
| 1999.4.17-től 2003.4.30-ig
(1 475 nap – 1999. április 12-i 263/99. miniszteri végrehajtási rendelet) | 7 % |
| 2003.5.1-től
(2003. április 8-i 291/03. miniszteri végrehajtási rendelet) | 4 % |
A kereskedelmi törvényes kamatlábak 1995. szeptember 28-tól a mai napig a következőképpen alakultak:
| 1995.9.28-tól 1999.4.16-ig
(1995. szeptember 23-i 1167/95. miniszteri végrehajtási rendelet) | 15% |
| 1999.4.17-től 2004.9.30-ig
(1999. április 12-i 262/99. miniszteri végrehajtási rendelet) | 12 % |
| 2004.10.1-től 2004.12.31-ig
(a Kincstári Főigazgatóság [Direcção-Geral do Tesouro, DGT] 2004. október 30-i 10097/04. hirdetménye) | 9,01 % |
| 2005 első fele
(2005. július 19-i 597/2005. miniszteri végrehajtási rendelet és 2005. január 14-i 310/2005. DGT-hirdetmény) | 9,09 % |
| 2005 második fele
(2005. július 25-i 6923/2005. DGT-hirdetmény) | 9,05 % |
| 2006 első fele
(2006. január 11-i 240/2006. DGT-hirdetmény) | 9,25 % |
| 2006 második fele
(2006. július 10-i 7706/2006. DGT-hirdetmény) | 9,83 % |
| 2007 első fele
(2007. január 5-i 191/2007. DGT-hirdetmény) | 10,58 % |
| 2007 második fele
(a Kincstári és Pénzügyi Főigazgatóság [Direcção-Geral do Tesouro e Finanças, DGTF] 2007. július 30-i 13665/2007. hirdetménye) | 11,07 % |
| 2008 első fele
(2008. január 29-i 2152/2008. DGTF-hirdetmény) | 11,20 % |
| 2008 második fele
(2008. július 14-i 19995/2008. DGTF-hirdetmény) | 11,07 % |
| 2009 első fele
(2009. január 14-i 1261/2009. DGTF-hirdetmény) | 9,50 % |
| 2009 második fele
(2009. július 10-i 12184/2009. DGTF-hirdetmény) | 8 % |
| 2010 első fele
(2010. január 4-i 597/2010. DGTF-hirdetmény) | 8 % |
| 2010 második fele
(2010. július 12-i 13746/2010. DGTF-hirdetmény) | 8 % |
| 2011 első fele
(2011. január 21-i 2284/2011. DGTF-hirdetmény) | 8 % |
| 2011 második fele
(2011. július 14-i 14190/2011. DGTF-hirdetmény) | 8,25 % |
| 2012 első fele
(2012. január 17-i 692/2012. DGTF-hirdetmény) | 8 % |
| 2012 második fele
(2012. július 24-i 9944/2012. DGTF-hirdetmény) | 8 % |
| 2013 első fele
(2013. július 11-i 584/2013. DGTF-hirdetmény) | 7,75 % |
| 2013 második fele
A 62/2013. törvényerejű rendelet (Decreto-lei) hatálya alá tartozó műveletek (2013. szeptember 17-i 11617/2013. DGTF-hirdetmény) | 8,50 % |
| Egyéb műveletek
(2013. augusztus 23-i 10478/2013. DGTF-hirdetmény) | 7,50 % |
| 2014 első fele
A 62/2013. törvényerejű rendelet (Decreto-lei) hatálya alá tartozó műveletek | 8,25 % |
| Egyéb műveletek
(2014. január 24-i 1019/2014. DGTF-hirdetmény) | 7,25 % |
| 2014 második fele
A 62/2013. törvényerejű rendelet (Decreto-lei) hatálya alá tartozó műveletek | 8,15 % |
| Egyéb műveletek
(2014. július 16-i 8266/2014. DGTF-hirdetmény) | 7,15 % |
| 2015 első fele
A 62/2013. törvényerejű rendelet (Decreto-lei) hatálya alá tartozó műveletek | 8,05 % |
| Egyéb műveletek
(2015. január 19-i 563/2015. DGTF-hirdetmény) | 7,05 % |
| 2015 második fele
A 62/2013. törvényerejű rendelet (Decreto-lei) hatálya alá tartozó műveletek | 8,05 % |
| Egyéb műveletek
(2015. július 14-i 7758/2015. DGTF-hirdetmény) | 7,05 % |
| 2016 első fele
A 62/2013. törvényerejű rendelet (Decreto-lei) hatálya alá tartozó műveletek | 8,05 % |
| Egyéb műveletek
(2016. január 6-i 890/2016. DGTF-hirdetmény) | 7,05 % |
| 2016 második fele
A 62/2013. törvényerejű rendelet (Decreto-lei) hatálya alá tartozó műveletek | 8,00 % |
| Egyéb műveletek
(2016. június 30-i 86741/2016. DGTF-hirdetmény) | 7,00 % |
| 2017 első fele
A 62/2013. törvényerejű rendelet (Decreto-lei) hatálya alá tartozó műveletek | 8,00 % |
| Egyéb műveletek
(2017. január 3-i 2583/2017. DGTF-hirdetmény) | 7,00 % |
| 2017 második fele A 62/2013. törvényerejű rendelet hatálya alá tartozó műveletek | 8,00 % |
| Egyéb műveletek (2017. június 29-i 8544/2017. DGTF-hirdetmény) | 7,00 % |
| 2018 első fele A 62/2013. törvényerejű rendelet hatálya alá tartozó műveletek | 8,00 % |
| Egyéb műveletek (2018. január 3-i 1989/2018. DGTF-hirdetmény) | 7,00 % |
| 2018 második fele A 62/2013. törvényerejű rendelet hatálya alá tartozó műveletek | 8,00 % |
| Egyéb műveletek (2018. június 28-i 9939/2018. DGTF-hirdetmény) | 7,00 % |
| 2019 első fele A 62/2013. törvényerejű rendelet hatálya alá tartozó műveletek | 8,00 % |
| Egyéb műveletek (2019. január 2-i .../2019. DGTF-hirdetmény) | 7,00 % |
| 2019 második fele A 62/2013. törvényerejű rendelet hatálya alá tartozó műveletek | 8,00 % |
| Egyéb műveletek (11571/2019. DGTF-hirdetmény) | 7,00 % |
| 2020 első fele A 62/2013. törvényerejű rendelet hatálya alá tartozó műveletek | 8,00 % |
| Egyéb műveletek (1568/2020. DGTF-hirdetmény) | 7,00 % |
| 2020 második fele A 62/2013. törvényerejű rendelet hatálya alá tartozó műveletek | 8,00 % |
| Egyéb műveletek (1568/2020. DGTF-hirdetmény) | 7,00 % |
| 2021 első fele A 62/2013. törvényerejű rendelet hatálya alá tartozó műveletek | 8,00 % |
| Egyéb műveletek (1568/2021. DGTF-hirdetmény) | 7,00 % |
3 Szükség esetén rendelkezésre áll-e egyéb információ a törvényes kamat számításáról?
A törvényes kamat kiszámítására vonatkozó tovább információk az Igazságügyi Minisztérium Kincstári és Pénzügyi Főigazgatóságának weboldalán találhatók:
http://www.dgtf.pt/avisos-e-circulares/taxas-de-juros-moratorios
4 Van-e ingyenes online hozzáférés a fent említett jogalaphoz?
A 3. kérdésben megjelölt weboldalhoz az online hozzáférés ingyenes.
A vonatkozó jogszabályok
Polgári törvénykönyvhttps://www.pgdlisboa.pt/leis/lei_mostra_articulado.php?nid=775&tabela=leis
Kereskedelmi törvénykönyv https://www.igf.gov.pt/leggeraldocs/CODIGO_COMERCIAL_LIVRO_1.htm
(291/2003. miniszteri végrehajtási rendelet) https://dre.pt/pesquisa/-/search/223663/details/maximized
Figyelmeztetés
Az ebben a tájékoztatóban szereplő információk általános jellegűek és nem kimerítőek. Nem kötelezik a kapcsolattartó pontot, a polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózatot, a bíróságokat vagy bármely más személyeket. A hatályban lévő, alkalmazandó jogszabályok megismerését nem helyettesíti.
Utolsó frissítés:
20/08/2021
Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
1 Rendelkeznek a tagállamban a törvényes kamatról? Ha igen, miként határozzák meg a törvényes kamatot e tagállamban?
A fizetési kötelezettségeket terhelő ügyleti és büntető törvényes kamatról és a bankszektorra vonatkozó egyes pénzügyi és adóintézkedések szabályozásáról szóló 13/2011. kormányrendelet meghatározza a következőkre vonatkozó jogi szabályokat:
- ügyleti törvényes kamat (ez az adós által adott határidőig fizetendő összeg után felszámított kamattartozását jelenti, a tartozás összegének esedékességét megelőző időszakra kiszámítva) és
- büntető törvényes kamat (ez az adós által fizetendő összeg után felszámított azon kamattartozását jelenti, amelyet a kötelezettség teljesítésének az esedékességig történő elmulasztása miatt köteles megfizetni).
A 13/2011. kormányrendelet 2. cikke szerint, amennyiben törvényi rendelkezés vagy szerződéses feltétel értelmében adott esetben a fizetési kötelezettségre ügyleti és/vagy büntető kamat vonatkozik, és amennyiben a felek kifejezett rendelkezésben nem állapodtak meg a kamat mértékéről, a fizetendő ráta az azoknak külön-külön megfelelő törvényes kamatláb.
2 Ha igen, mekkora az összege/mértéke és mi a jogalapja? Ha a törvényes kamatnak különböző mértékei vannak, azokat mely körülmények és feltételek mellett kell alkalmazni?
Az ügyleti/büntető törvényes/hagyományos kamat jogi szabályait lefektető rendelkezések a fizetési kötelezettségeket terhelő ügyleti és büntető törvényes kamatról és a bankszektorra vonatkozó egyes pénzügyi és adóintézkedések szabályozásáról szóló 13/2011. kormányrendelet 3-5. cikkei:
3. cikk - (1) Az ügyleti törvényes kamatláb a Román Nemzeti Bank (Banca Națională a României) referencia-kamatlába, amely a Román Nemzeti Bank Igazgatótanácsa által határozatban megállapított monetáris politikai kamatláb.
(2) A büntető törvényes kamatláb a referencia-kamatláb plusz 4 százalékpont.
(21) A szakemberek közötti, illetve a szakemberek és ajánlatkérő szervek közötti ügyletek esetében a büntető törvényes kamatláb a referencia-kamatláb plus 8 százalékpont.
(3) A polgári törvénykönyvről szóló, újból közzétett 287/2009. törvény 3. cikkének (3) bekezdése értelmében ha a jogviszony nem profitorientált vállalkozás működtetéséből ered, a törvényes kamatlábat az (1) és (2) bekezdésnek megfelelően kell meghatározni és 20 %-kal kell azt csökkenteni.
(4) A Román Nemzeti Banknak a monetáris politikai kamatláb minden módosulásakor a Román Nemzeti Bank referencia-kamatlábát Románia Hivatalos Közlönye I. részében közzé kell tennie.
4. cikk – A határon átnyúló vonatkozással rendelkező jogviszonyok esetében, amennyiben a román jog alkalmazandó és a kifizetés külföldi pénznemben történik, a törvényes kamat évi 6 %.
5. cikk – (1) A polgári törvénykönyvről szóló, újból közzétett 287/2009. törvény 3. cikkének (3) bekezdése értelmében ha a jogviszony nem profitorientált vállalkozás működtetéséből ered, a kamatláb évi 50 %-nál többel nem haladhatja meg a törvényes kamatot.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit sértő bármilyen rendelkezés semmis. Ebben az esetben a hitelező elveszti a törvényes kamat követeléséhez való jogát.
(3) A hagyományos kamatláb érvényességét a kikötés napján hatályban lévő törvényes kamatra történő hivatkozással kell meghatározni.”
3 Szükség esetén rendelkezésre áll-e egyéb információ a törvényes kamat számításáról?
A fizetési kötelezettségeket terhelő ügyleti és büntető törvényes kamatról és a bankszektorra vonatkozó egyes pénzügyi és adóintézkedések szabályozásáról szóló 13/2011. kormányrendelet 3. cikkének (1) bekezdése kiköti, hogy a törvényes kamatláb a Román Nemzeti Bank referencia-kamatlába, amely a Román Nemzeti Bank Igazgatótanácsa által határozatban megállapított monetáris politikai kamatláb. A Román Nemzeti Bank weboldalán a következő címen teszik közzé: https://www.bnr.ro/Monetary-Policy--3318.aspx
A törvényes kamatláb különböző esetekre vonatkozó számítási módszerét lásd a fenti válaszban.
4 Van-e ingyenes online hozzáférés a fent említett jogalaphoz?
Igen, románul a fizetési kötelezettségeket terhelő ügyleti és büntető törvényes kamatról és a bankszektorra vonatkozó egyes pénzügyi és adóintézkedések szabályozásáról szóló 13/2011. kormányrendelethez. Lásd a Román Nemzeti Bank weboldalát a következő címen: http://www.bnr.ro/apage.aspx?pid=404&actId=324573
Igen, angolul a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-kamatlábához. Lásd a Román Nemzeti Bank weboldalát a következő címen: https://www.bnr.ro/Monetary-Policy--3318.aspx
Utolsó frissítés:
08/08/2022
Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
1 Rendelkeznek a tagállamban a törvényes kamatról? Ha igen, miként határozzák meg a törvényes kamatot e tagállamban?
A kamat fogalmát a kötelmi törvénykönyv 374. cikke határozza meg (Obligacijski zakonik; a továbbiakban: OZ) (Uradni list RS (a Szlovén Köztársaság Hivatalos Lapja); UL RS 97/07.sz. – hivatalos egységes szerkezetbe foglalt szöveg, és 64/16 – alkotmánybírósági határozat), amely úgy rendelkezik, hogy a tőkén felül az adós kamattal is tartozik, amennyiben a törvény azt előírja vagy a hitelező és az adós úgy állapodott meg.
Ha az adós valamilyen pénzügyi kötelezettség teljesítésével késik, az OZ 378. cikkének (1) bekezdése értelmében a tőkén felül kamattal is tartozik.
A szerződéses kamatot az OZ 382. cikke szabályozza, amely úgy rendelkezik, hogy a szerződő felek megállapodhatnak abban, hogy az adós a pénzügyi kötelezettség keletkezésének időpontjától a kifizetés esedékességéig tartó időszakra a tőkén felül szerződéses kamatot is fizet.
Szlovéniában a kamatos kamat tiltott, ami azt jelenti, hogy az esedékes de még ki nem fizetett kamatra nem halmozódik kamat, amennyiben a törvény nem rendelkezik másként. Következésképpen a ki nem fizetett esedékes kamathoz kamat hozzáadását előíró szerződéses rendelkezés semmis. A szerződésben azonban meg lehet állapodni arról, hogy a kamat nőhet, amennyiben az adós nem fizeti meg időben az esedékes kamatot.
Mindazonáltal a fogyasztóvédelemről szóló törvény (Zakon o varstvu potrošnikov) (UL RS 98/04. sz. – hivatalos, egységes szerkezetbe foglalt szöveg,114/06. sz. – ZUE, 126/07. 86/09. 78/11. 38/14. és 19/15. sz.) 27a. cikke úgy rendelkezik, hogy a kötelemre vonatkozó általános rendelkezések ellenére, abban az esetben, ha a fogyasztó késve fizet, a szerződő felek nem állapodhatnak meg az OZ-ben meghatározott kamatlábaknál magasabb kamatláb alkalmazásáról.
Az OZ értelmében, amennyiben a kikötött késedelmi vagy szerződéses kamatláb több mint 50 %-kal magasabb, mint a törvényes késedelmi kamatláb, a szerződés uzsoraszerződésnek tekintendő, kivéve, ha a hitelező bizonyítani tudja, hogy nem használta ki az adós szükséghelyzetét vagy nehéz pénzügyi helyzetét, elégtelen tapasztalatát, figyelmetlenségét vagy függőségét, illetve a saját magának vagy bárki másnak megszerzett előny nem nyilvánvalóan aránytalan ahhoz képest, amit ő adott vagy aminek adására vagy megtételére kötelezettséget vállalt. Ez a feltételezés nem vonatkozik a kereskedelmi szerződésekre, azaz a gazdasági vállalkozások (társaságok és más, gazdasági tevékenységet végző jogi személyek vagy egyéni vállalkozók) között megkötött szerződésekre.
2 Ha igen, mekkora az összege/mértéke és mi a jogalapja? Ha a törvényes kamatnak különböző mértékei vannak, azokat mely körülmények és feltételek mellett kell alkalmazni?
Az OZ 378. cikkének (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a késedelmi kamatláb évi 8 %, kivéve, ha a törvény másként rendelkezik. Az OZ 379. cikke értelmében a hitelező és az adós a törvény által előírt késedelmi kamatlábnál magasabb vagy alacsonyabb késedelmi kamatlábat is kiköthet (szerződésben rögzített kamatláb). Ahogy már hangsúlyoztuk, nem lehet megállapodást kötni magasabb késedelmi kamatlábról arra az esetre, ha a fogyasztó, aki szerződő fél, késik a fizetéssel.
A kamatlábat szabályozó külön törvény a törvényes késedelmi kamatlábról szóló törvény (Zakon o predpisani obrestni meri zamudnih obresti) (UL RS 11/07. sz. - hivatalos egységes szerkezetbe foglalt szöveg; a továbbiakban: ZPOMZO-1). E törvény 2. cikke előírja, hogy tekintettel a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló, 2000. június 29-i 2000/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 200., 2000.8.8., 35. o.) 3. cikke (1) bekezdésének (d) pontjára, a törvényes késedelmi kamatláb az irányadó kamatláb plusz 8 százalékpont. A törvényes kamatláb január 1-jétől vagy július 1-jétől kezdődően hat hónapos időszakra alkalmazandó. Az irányadó kamatláb az Európai Központi Bank által az adott félév első naptári napja előtt teljesített irányadó refinanszírozási műveletekre általa alkalmazott kamatláb. A pénzügyekért felelős miniszter teszi közzé a törvényes késedelmi kamatlábat és annak változásait a Szlovén Köztársaság Hivatalos Lapjában. A 2017. január 1-jétől alkalmazandó és hat hónapig érvényes törvényes késedelmi kamatláb 8 %.
A szerződéses kamatlábat az OZ 382. cikke határozza meg. Kiváltképpen azokban az esetekben, amikor a szerződéses kamatról megállapodtak, de a tényleges kamatlábról és az esedékesség napjáról nem, az évi kamatláb 6 % és e kamat kifizetése ugyanakkor válik esedékessé, mint a tőke. A szerződéses kamat halmozódása megszűnik, amikor a ki nem fizetett esedékes kamat összege meghaladja a tőkét.
3 Szükség esetén rendelkezésre áll-e egyéb információ a törvényes kamat számításáról?
Az alap- és a késedelmi kamatlábakra vonatkozó információk a Szlovén Nemzeti Bank weboldalán is elérhetőek.
Előzetes számítás érhető el a kamatról a Szlovén Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának weboldalán.
4 Van-e ingyenes online hozzáférés a fent említett jogalaphoz?
A Szlovén Köztársaság kötelmi törvénykönyve
A törvényes késedelmi kamatlábról szóló törvény
A fogyasztóvédelemről szóló törvény
Utolsó frissítés:
04/03/2020
Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
1 Rendelkeznek a tagállamban a törvényes kamatról? Ha igen, miként határozzák meg a törvényes kamatot e tagállamban?
A késedelmi kamat a tartozás megfizetésének késedelme esetén alkalmazott szankció. A késedelmi kamatot a tartozáson felül kell megfizetni és az a hátralékos összeg százalékában meghatározott. A törvény alapján a tartozás megfizetésének késedelme megváltoztatja a hitelező jogainak és az adós kötelezettségeinek tartalmát, mivel a tartozás megfizetésének kötelezettségén felül új jogokat és kötelezettségeket hoz létre, tekintet nélkül arra, hogy a késedelmet az adós idézte-e elő.
A törvényes késedelmi kamat vonatkozásában a szlovák jog különbséget tesz a polgári törvénykönyvről szóló 40/1964. sz. törvény (Občianský zákonník) 517. cikkének (2) bekezdésén és a kereskedelmi törvénykönyv (Obchodný zákonník) 369. cikkén alapuló késedelmi kamat között. A polgári jog alapján a késedelmi kamatláb szerződés keretében nem tárgyalható meg, azaz a szerződő felek nem állapodhatnak meg a törvény által meghatározottnál magasabb kamatlábban, szemben a kereskedelmi joggal, amely a vállalkozások késedelmi kamatban való megállapodását részesíti előnyben; ha a felek kamatlábban nem állapodnak meg, a hitelező késedelmi kamatra a törvényben meghatározott mértékben jogosult.
A törvényes kamat ennélfogva egyszerű késedelmi kamat, amelynek összegét a jog attól függően határozza meg, hogy a szóban forgó ügyre a polgári jog vagy a kereskedelmi jog vonatkozik-e. A polgári jog alapján a késedelmi kamat nem lehet magasabb mértékű a törvényben meghatározottnál (azaz ennél alacsonyabb mértékben megállapodhatnak a felek), szerződéses megállapodás hiányában pedig a hitelező erre irányuló követelése esetén automatikusan a törvényes kamatmértékben rögzül a késedelmi kamat. A kereskedelmi jog szerint a késedelmi kamat a törvényes kamatnál magasabb vagy alacsonyabb is lehet, és a törvényes kamat kizárólag szerződéses megállapodás hiányában érvényesül.
2 Ha igen, mekkora az összege/mértéke és mi a jogalapja? Ha a törvényes kamatnak különböző mértékei vannak, azokat mely körülmények és feltételek mellett kell alkalmazni?
A polgári törvénykönyv 517. cikkének (2) bekezdése alapján a késedelmi kamat törvényes mértékét a 87/1995. sz. rendelet (nariadenie č. 87/1995 Z.z.) úgy határozza meg, hogy a késedelmi kamatláb az Európai Központi Banknak a tartozás megfizetésével való késedelembe esés első napján érvényes alapkamatlábát öt százalékponttal haladja meg. Az EKB alapkamatlábhoz (azaz a fő refinanszírozási műveletek kamatlábához) ennélfogva öt százalékpontot kell hozzáadni. Az egyes időszakokra vonatkozó EKB kamatlábak a Szlovák Nemzeti Bank honlapján érhetők el. A késedelembe esés első napján érvényes késedelmi kamat alkalmazandó a késedelem időszakára és az EKB alapkamat későbbi korrekciói a késedelmi kamatlábat nem érintik.
A kereskedelmi jogban a törvényes kamatot a kereskedelmi törvénykönyv 369. cikke szabályozza, amely szerint késedelem esetén a hitelező jogosult a szerződésben szereplő mértékben – bármely külön értesítési kötelezettség nélkül – késedelmi kamatot követelni, feltéve, hogy törvényes és szerződéses kötelezettségeit teljesítette. A fentieknek megfelelően a kereskedelmi jogviszonyokban a késedelmi kamat szerződéssel módosítható. A késedelmi kamat mértékének azonban akkor is meg kell felelnie a tisztességes kereskedelem elveinek, ha arról a felek szerződésben állapodtak meg. Ellenkező esetben az ilyen megállapodásban foglalt jog nem védhető meg, vagyis a bíróság nem ítélheti meg a kamatot olyan mértékben, amely sérti az említett alapelveket, akkor sem, ha a kamatlábról a felek szerződésben állapodtak meg. További kivételt képez a fogyasztói szerződés alapján fennálló tartozás, amelynek esetében a fogyasztó az adós és a késedelmi kamat nem haladhatja meg a polgári jogban meghatározott összeget.
Ezen túlmenően ugyanezen cikk alapján, amennyiben a felek késedelmi kamatlábban nem állapodtak meg, az adós a késedelmi kamatot a szlovák kormány által a 21/2013. sz. rendeletben (nariadenie č. 21/2013 Z.z.) meghatározott mértékben köteles megfizetni. A jogi szabályozás fix és változó késedelmi kamatot tesz lehetővé. A fix kamatláb a késedelembe esés első napján érvényes EKB alapkamatláb kilenc százalékponttal növelt mértéke; ez a kamatláb a tartozás megfizetésével való késedelem időszakára alkalmazandó és az EKB alapkamatláb esetleges későbbi korrekciói nem érintik a késedelmi kamat mértékét (ezért hívják ezt a késedelmi kamatot fix kamatnak). A fix kamat helyett a hitelező ugyanakkor változó késedelmi kamatot követelhet az adóstól és ennélfogva kérheti, hogy az adós a késedelmi kamatot az adott naptári félév első napján érvényes EKB alapkamat nyolc százalékponttal növelt mértékében fizesse meg. Amennyiben a hitelező változó késedelmi kamatot követel, a kamatszámítás e módszere (nem a késedelem bekövetkezésekor meghatározott mérték, hanem a kamatláb meghatározásának módja) alkalmazandó a tartozás törlesztési késedelmének időszakára. A változó késedelmi kamat ennélfogva azt jelenti, hogy a késedelmi kamatláb az adott naptári félév első napján, azaz január 1-jén vagy július 1-jén érvényes EKB alapkamat változásaival összhangban változhat. Az egyes időszakokra vonatkozó EKB kamatlábak a Szlovák Nemzeti Bank honlapján érhetők el.
3 Szükség esetén rendelkezésre áll-e egyéb információ a törvényes kamat számításáról?
A késedelmi kamat számításának módszerét a jogszabályok egyértelműen és érthetően határozzák meg. Az aktuális késedelmi kamatlábat a Szlovák Köztársaság igazságügyi minisztériuma (Ministerstvo spravodlivosti Slovenskej republiky) a honlapján teszi közzé. Ez informálisan elérhető a https://www.najpravo.sk/ weboldalon is, amelyet a szlovák hitelezők, adósok és ügyvédeik gyakran igénybe vesznek. Ez a weboldal a késedelmi kamat könnyű meghatározását teszi lehetővé kifejezetten e célból kialakított számológép használata révén.
4 Van-e ingyenes online hozzáférés a fent említett jogalaphoz?
A fenti linkeken felül a vonatkozó jogi szabályozás (a polgári és kereskedelmi törvénykönyv), valamint rendeletek (87/1995. és 21/2013. sz. rendeletek) hatályos szövege is megtalálható a https://www.slov-lex.sk/domov weboldalakon.
Utolsó frissítés:
22/04/2022
Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
1 Rendelkeznek a tagállamban a törvényes kamatról? Ha igen, miként határozzák meg a törvényes kamatot e tagállamban?
A finn jogszabályokban a „törvényes kamat” mind a fennálló tartozásokra a lejárat napja előtt alkalmazandó kamat, mind a késedelmes fizetések büntetőkamata. Mindkét típusú törvényes kamatról a kamatokról szóló (Korkolaki, 633/1982. sz.) törvény rendelkezik. A kamatokról szóló törvény határozza meg a kamat és a késedelmi kamat fizetésére vonatkozó kötelezettséget, kivéve, ha az adós kötelezettségéből vagy az üzleti gyakorlatból más következik, vagy ha a törvény másként rendelkezik (a kamatokról szóló törvény 2. szakaszának (1) bekezdése).
2 Ha igen, mekkora az összege/mértéke és mi a jogalapja? Ha a törvényes kamatnak különböző mértékei vannak, azokat mely körülmények és feltételek mellett kell alkalmazni?
Adósság után fizetendő kamat: az adós nem köteles kamatot fizetni a tartozás lejáratának napját megelőző időszakra (a kamatokról szóló törvény 3. szakaszának (1) bekezdése). A kamatfizetésről azonban meg lehet állapodni. Ha a kamatfizetési kötelezettségről úgy született megállapodás, hogy a kamatlábat nem határozták meg, az adósnak a kamatokról szóló törvény 12. szakaszában említett referencia-kamatlábnak megfelelően kell éves kamatot fizetnie (a kamatokról szóló törvény 3. szakaszának (2) bekezdése).
A fogyasztóvédelemről szóló (Kuluttajansuojalaki, 38/1978. sz.) törvény rendelkezik a fogyasztónak minősülő adósokra vonatkozó törvényes kamatról, különösen a fogyasztói hiteleken alapuló pénzügyi tartozások tekintetében.
A törvény 2019. szeptember 1. óta hatályos módosítása szerint a fogyasztónak minősülő adósok által felvett hitelekre vonatkozó hitelkamatláb nem lehet 20%-nál magasabb (a fogyasztóvédelmi törvény 7. fejezetének 17 a. szakasza). Ez a rendelkezés – néhány kivétellel – a 2019. szeptember 1-jén vagy azt követően megkötött hitelszerződésekre vonatkozik. A szóban forgó rendelkezés 2019. szeptemberi hatálybalépése előtt az éves hiteldíjmutatókhoz kapcsolódó kamatlábakra (a kamatokról szóló törvény 12. szakasza szerint a referencia-kamatláb plusz 50 százalékpontnak megfelelő) felső határt alkalmaztak, ez azonban nem vonatkozott többek között a legalább 2000 eurónak megfelelő kölcsönökre.
A koronavírus miatt a fogyasztóvédelmi törvényt is módosították, melynek következtében a fogyasztói hitelek egyes formái esetében a maximális kamatlábat átmenetileg 10%-ban határozták meg (a fogyasztóvédelmi törvény 7. fejezetének 17c. szakasza). Ez a rendelkezés 2020. július 1. és 2021. szeptember 30. között hatályos.
A fent említett kamatlábak párhuzamosan is alkalmazhatók olyan tényezők függvényében, mint a hitel típusa (egyösszegű vagy nyílt végű hitel), a hitel megadásának dátuma vagy a nyílt végű hitel lehívásának napja.
Késedelmi kamat: a kereskedelmi szerződések fizetési feltételeiről szóló törvény (Laki kaupallisten sopimusten maksuehdoista, 30/2013. sz.) hatálya alá tartozó megállapodások esetében a késedelmes fizetésekre vonatkozó törvényes kamat nyolc százalékponttal magasabb, mint az adott időpontban érvényes referencia-kamatláb (a kamatokról szóló törvény 4 a. szakaszának (1) bekezdése), azaz a kamatláb jelenleg 8,0% (2020. őszi adat). Más megállapodások esetében a késedelmes fizetésekre vonatkozó törvényes kamat hét százalékponttal magasabb, mint az adott időpontban érvényes referencia-kamatláb (a kamatokról szóló törvény 4. szakasza), azaz a kamatláb jelenleg 7,0% (2020. őszi adat).
Ami a fogyasztói tartozásokat illeti, a kamatokról szóló törvénynek a késedelmes fizetésekre vonatkozó kamattal foglalkozó rendelkezései kógens jogszabálynak minősülnek, és nem lehet a késedelmes fizetésekre vonatkozó magasabb kamatot kikötni (a kamatokról szóló törvény 2. szakaszának (2) bekezdése). Azonban megjegyzendő, hogy amennyiben a késedelmi kamat alacsonyabb, mint a tartozásra vonatkozóan a lejárat napja előtti időszakra fizetendő kamat, a késedelmi kamatot ugyanazon az alapon kell megfizetni, mint a lejárat napja előtti kamatot. Viszont ha az adós kötelezettségvállalása fogyasztói hitelszerződéshez kapcsolódik, a tartozás teljes összegének esedékességétől számított legfeljebb 180 napig a késedelmi kamatot ugyanazon az alapon kell megfizetni, mint a lejárat napja előtt fizetendő kamatot. Ha a tartozásra vonatkozó bírósági ítéletet az említett időszak lejárta előtt adják ki, ugyanazon az alapon kell kamatot fizetni, mint az ítélet esedékességének napja előtt (a fogyasztóvédelmi törvény 4. szakaszának (2) bekezdése).
A nem fogyasztói tartozások esetében a késedelmes fizetésekre vonatkozó kamatlábról meg lehet állapodni. A kereskedelmi szerződések fizetési feltételeiről szóló törvény hatálya alá tartozó szerződések esetében azonban nem lehet arról megállapodni, hogy a hitelező nem jogosult büntetőkamatot felszámítani a késedelmes fizetések után, továbbá ha az adós ajánlatkérő szerv, késedelmes fizetés esetére nem lehet a kamatokról szóló törvény 4 a. szakaszának (1) bekezdése alapján meghatározott kamatlábnál alacsonyabb kamatlábat kikötni (a kereskedelmi szerződések fizetési feltételeiről szóló törvény [Laki kaupallisten sopimusten maksuehdoista] 8. szakasza). A kereskedelmi szerződések fizetési feltételeiről szóló törvény hatálya alá tartozó fizetések esetében a késedelmi kamatot is ugyanazon az alapon kell megfizetni, mint a lejárat napja előtti kamatot, amennyiben a késedelmi kamat alacsonyabb, mint a tartozásra tekintettel a lejárat napja előtti időszakra fizetendő kamat (a kamatokról szóló törvény 4a. szakaszának (2) bekezdése).
3 Szükség esetén rendelkezésre áll-e egyéb információ a törvényes kamat számításáról?
A kamatokról szóló törvényben említett referencia-kamatláb az Európai Központi Bank által minden félév első naptári napja előtt lebonyolított legutóbbi irányadó refinanszírozási műveletnél alkalmazott kamatláb, a legközelebbi fél százalékpontra felkerekítve (a kamatról szóló törvény 12. szakasza).
4 Van-e ingyenes online hozzáférés a fent említett jogalaphoz?
A kamatokról szóló törvény nem hivatalos angol nyelvű fordítása megtalálható a következő címen: https://finlex.fi/en/laki/kaannokset/1982/en19820633_20130032.pdf
A törvény finn és svéd nyelvű változatai megtalálhatóak a következő címen: https://finlex.fi/fi/laki/ajantasa/1982/19820633
A kereskedelmi szerződések fizetési feltételeiről szóló törvény finn és svéd nyelven megtalálható a következő címen: https://finlex.fi/fi/laki/ajantasa/2013/20130030
A fogyasztóvédelemről szóló törvény finn és svéd nyelven megtalálható a következő címen: https://finlex.fi/fi/laki/ajantasa/1978/19780038
Utolsó frissítés:
19/04/2024
Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
1 Rendelkeznek a tagállamban a törvényes kamatról? Ha igen, miként határozzák meg a törvényes kamatot e tagállamban?
A kamatról szóló törvény (räntelagen, 1975:635) határozza meg a kamatra vonatkozó szabályokat. Ezek a szabályok alkalmazandóak, kivéve, ha szerződés, ígérvény vagy más konkrét kihirdetett jogszabály másként rendelkezik. A törvény egyes szerződési feltételeket azonban semmisnek nyilvánít.
2 Ha igen, mekkora az összege/mértéke és mi a jogalapja? Ha a törvényes kamatnak különböző mértékei vannak, azokat mely körülmények és feltételek mellett kell alkalmazni?
Visszatérítés iránti igények
Ha igényt nyújtanak be fizetés visszatérítésére, például szerződésszegés miatt, a kamatláb a referencia-kamatláb (amely 2016 februárjában 0 % volt) plusz két százalékpont. A kamat attól a naptól fizetendő amikor a fizetés történt, a visszafizetés napjáig és azt is beleértve, vagy, ha a visszafizetés nem történik kellő időben, addig a napig, amikor a kamat a kinnlevőségekre vonatkozó szabályok szerint fizetendővé válik és azt is beleértve.
Fennálló követelések
Fennálló követelésekre a kamat a referencia-kamatláb (2016 februárjában 0 %) plusz nyolc százalékpont alapján fizetendő. A következő általános szabályok alkalmazandóak.
a) Ha az esedékesség napját előre meghatározták, a követelés alapján a kamat attól a naptól fizetendő.
b) Ha a követelés egy személy megbízótól vagy harmadik személytől kapott pénzzel való elszámolási kötelezettségén alapszik, a kamat attól a naptól fizetendő, amikor az elszámolás történik, illetve, ha nem történik elszámolás, attól a naptól, amikor az elszámolásnak meg kellett volna történnie.
c) Más fennálló követelések esetében az általános szabály szerint a kamat harminc nappal azután fizetendő, hogy a hitelező számlát küldött vagy másképpen eljuttatta felszólítását az adott összeg kifizetésére, megjelölve, hogy a fizetés elmulasztása kamatfizetési kötelezettséget von maga után. Az adós nem köteles a számla vagy felszólítás átvételét megelőző időre nézve kamatot fizetni.
A kereskedők közötti kereskedelmi ügyletkötések során a kamatot meg kell fizetni függetlenül attól, hogy a fizetési felszólítás megjelöli-e, hogy a fizetés elmulasztása kamatfizetési kötelezettséget von maga után. Ugyanez vonatkozik, ha kereskedelmi ügyletkötései során a kereskedő a nyújtott áruk vagy szolgáltatások után hatóság vagy más közigazgatási szervvel szemben támaszt követelést.
Kártérítési igény (skadestånd) vagy más olyan hasonló kártalanítás esetén, amely további vizsgálat nélkül nem dönthető el, a kamat az azt követő harmincadik naptól fizetendő az esedékes összeg után, hogy a hitelező benyújtotta fizetési felszólítását és egy nyilatkozatot arról, amit ésszerűen igényelhet. Az adós nem köteles az igény és a nyilatkozat átvételét megelőző időre nézve kamatot fizetni.
Bármilyen más szabályra tekintet nélkül, egy követelés kifizetésére irányuló perben a fennálló követelés kamata minden esetben legkésőbb a fizetési meghagyás (betalningsföreläggande) iránti kérelem benyújtásáról szóló értesítés vagy az idézés (stämning i mål) keltétől fizetendő.
Ha a kártérítési igény nemzetközi jogsértésből fakad és a kért kártérítés nem életjáradék (livränta) formáját ölti, a kamat a kár elszenvedésének napjától fizetendő.
Az esedékesség napja előtt kamatozó követelések
Ha egy követelés az esedékessé válás időpontjában kamatozott és nem fizetik ki kellő időben, az esedékesség napja előtt alkalmazott ráta a továbbiakban is alkalmazandó. De a fizetendő kamatláb soha nem lehet kisebb, mint az esedékesség napját megelőzően nem kamatozó fennálló követelés után fizetendő kamatláb.
A kamatláb módosítása
A kamatláb módosítható, ha az adóst a kellő időben történő fizetésben betegség, munkanélküliség vagy más, a befolyásán kívül eső, hasonló körülmény akadályozta, és a bekövetkezett késedelem vonatkozásában ésszerűtlen lenne megkövetelni tőle a teljes kamat megfizetését.
3 Szükség esetén rendelkezésre áll-e egyéb információ a törvényes kamat számításáról?
Nincs.
4 Van-e ingyenes online hozzáférés a fent említett jogalaphoz?
Ez a link a kamatról szóló törvény (räntelagen) nem hivatalos változatához biztosít hozzáférést.
Utolsó frissítés:
07/02/2020
Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
1 Rendelkeznek a tagállamban a törvényes kamatról? Ha igen, miként határozzák meg a törvényes kamatot e tagállamban?
A törvényes kamat az a kamat, amely törvényi előírás alapján egy fennálló pénztartozás után fizetendő. Anglia és Wales joga rendelkezik az adott esetben alkalmazandó törvényes kamatról.
2 Ha igen, mekkora az összege/mértéke és mi a jogalapja? Ha a törvényes kamatnak különböző mértékei vannak, azokat mely körülmények és feltételek mellett kell alkalmazni?
| A törvényes kamat összege/mértéke | A törvényes kamat alkalmazásának feltételei (szükség esetén, például késedelem, fogyasztói szerződés, stb. esetén) | Jogalap |
| 8% | Egyéb irányadó törvényes kamat vagy szerződéses kamat hiányában a hitelező évi 8%‑os késedelmi kamatot követelhet. | A bírósági határozatokról szóló 1838. évi törvény (Judgments Act 1838) 17. szakasza A felsőbíróság (High Court) előtt a fellebbviteli bíróságokról [korábban a Legfelsőbb Bíróságról] szóló 1981. évi törvény (Senior [frmr Supreme] Court Act 1981) 35A. szakasza („35A. §”)… a tartozás egésze vagy annak egy része után az esedékesség és a kifizetés közötti időszak egészére vagy egy részére a bíróság által megfelelő mértékűnek tartott vagy a bírósági szabályzatban előírt egyszerű kamat járhat”.…” A megyei bíróság (county court) előtt a megyei bíróságokról szóló 1984. évi törvény (County Courts Act 1984) 69. szakasza („69. §”) „… a megyei bíróság előtt tartozás vagy kártérítés megfizetése iránt folyó eljárásokban (a megindításuk időpontjától függetlenül) bármely megítélt összeg (a tartozás vagy kártérítés egésze vagy annak egy része) vagy a határozathozatal előtt teljesített kifizetés után az esedékesség és a kifizetés közötti időszak egészére vagy egy részére a bíróság által megfelelő mértékűnek tartott vagy az esetlegesen előírt mértékű egyszerű kamat járhat…” A rendes bíróság előtt (a felsőbíróság [High Court] és a megyei bíróság kivételével), pl. a fellebbviteli bíróság (polgári kollégium) előtt a határozathozatal során a jogszabályok reformjáról (vegyes rendelkezésekről) szóló 1934. évi törvény (Law Reform [Miscellaneous Provisions] Act 1934) 3. szakasza „A rendes bíróság előtt tartozás vagy kártérítés megfizetése iránt folyó bármely eljárásban a bíróság, ha ezt helyénvalónak ítéli, elrendeli, hogy a megítélt összeg (a tartozás vagy kártérítés egésze vagy annak egy része) után az esedékesség és az ítélethozatal közötti időszak egészére vagy egy részére a bíróság által megfelelő mértékűnek tartott kamat jár…” Az 1882. évi váltótörvény (Bills of Exchange Act 1882) 57. szakasza (1) bekezdésének b) pontja, amely a látra szóló, vagy pedig a lejáratkor fizetendő váltó kifizetésének megtagadásáról rendelkezik. Az adóigazgatásról szóló 1970. évi törvény (Taxes Management Act 1970) 86–92. szakasza, amely a lejárt adótartozásokról rendelkezik. A solicitorok (peren kívüli tevékenysége után járó) díjazásáról szóló 1994. évi törvény (Solicitors [Non Contentious Business] Remuneration Order 1994) 14. cikke, amely a solicitor peren kívüli tevékenysége után kiállított kifizetetlen számlákról rendelkezik, beleértve a teljesített kifizetéseket és a héát, a kamat mértéke azonban nem haladhatja meg perköltségtartozás után fizetendő mértéket, amely évi 8%. A választottbíráskodásról szóló 1996. évi törvény (Arbitration Act 1996) 49. szakasza, amely felhatalmazza a bíróságot, hogy egyszerű vagy összetett (kamatos) kamatot állapítson meg „attól az időponttól, olyan mértékben és olyan elszámolással, amelyet az ügy szempontjából helyénvalónak ítél”. A kereskedelmi adósságok késedelmes kifizetéséről (kamatokról) szóló 1998. évi törvény (Late Payment of Commercial Debts [Interest] Act 1998, az 1998. évi törvény). Vegye figyelembe továbbá a polgári eljárásjogi szabályokat. A polgári perrendtartás 16.4. cikke (1) bekezdésének b) pontja és (2) bekezdése szerinti szabály előírja, hogy a felperes a keresetében (vagy viszontkeresetében) jelölje meg, hogy van-e kamatkövetelése, valamint szintén jelölje meg, hogy azt szerződés, törvény vagy más – ez esetben – milyen jogalap alapján követeli. Ha a követelés meghatározott pénzösszegre vonatkozik, a felperesnek meg kell jelölnie a következőket: az érvényesíteni kívánt kamat százalékos mértékét az időpontot, amikortól azt követeli az időpontot, ameddig a kamatot kiszámolta, amely nem lehet későbbi, mint a keresetlevél kiállítása a számítás időpontjáig követelt kamat teljes összege a napi kamatláb, amely alapján a kamatot a számítás időpontját követően felszámítják |
| Az Egyesült Királyság Központi Bankja (Bank of England) által meghatározott alapkamatnál 8%-kal magasabb kamat. Az említett bank referencia-kamatlábát hathavonta egyszer, június 30-án és december 31-én határozzák meg. | A vállalkozások és a közjogi szervezetek törvényben biztosított joga, hogy a 2002. augusztus 7-én vagy azt követően létrejött szerződésből származó kereskedelmi adósság késedelmes fizetése után kamatot követeljenek. | A kereskedelmi adósságok késedelmes kifizetéséről (kamatokról) szóló 1998. évi törvény |
3 Szükség esetén rendelkezésre áll-e egyéb információ a törvényes kamat számításáról?
Kamat követelhető az összeg esedékessé válásától a követelés benyújtásának időpontjáig, valamint azonos kamatlábbal a határozat meghozatalának napjáig. A határozathozatal időpontjától azonos kamatláb mellett szintén követelhető kamat, a felsőbíróság határozata esetén bármely perérték esetén, a megyei bíróság határozata esetén pedig 5000 angol font perérték felett. Kizárólag egyszerű kamat alkalmazható. A polgári perrendtartás 44.2. szakasza (6) bekezdésének g) pontja felhatalmazza a bíróságot, hogy a határozathozatal előtt felmerült költségek után kamatfizetést rendeljen el.
4 Van-e ingyenes online hozzáférés a fent említett jogalaphoz?
A vonatkozó jogi szabályozás elérhető az alábbi linkeken:
A bírósági határozatokról szóló 1838. évi törvény
A Legfelsőbb Bíróságról szóló 1981. évi törvény (új nevén a fellebbviteli bíróságokról szóló törvény)
A megyei bíróságokról szóló 1984. évi törvény
A kereskedelmi adósságok késedelmes kifizetéséről (kamatokról) szóló 1998. évi törvény
A megyei bíróságokról (perköltségtartozás után járó kamatokról) szóló 1996. évi (módosító) végzéssel módosított, a megyei bíróságokról (perköltségtartozás után járó kamatokról) szóló 1991. évi végzés
Utolsó frissítés:
16/08/2021
Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
1 Rendelkeznek a tagállamban a törvényes kamatról? Ha igen, miként határozzák meg a törvényes kamatot e tagállamban?
Miként Angliában és Walesben is, a törvényes kamat az a kamat, amely törvényi előírás szerint a kereskedelmi adósság alapján fennálló pénztartozások után fizetendő. A törvényes kamat a kereskedelmi adósságok késedelmes kifizetéséről (kamatokról) szóló 1998. évi törvény alapján követelhető. A törvényes kamat nem alkalmazandó, ha az értékesítés fogyasztók részére történik. Mind az eladónak és a vevőnek kereskedelmi minőségében kell eljárnia.
2 Ha igen, mekkora az összege/mértéke és mi a jogalapja? Ha a törvényes kamatnak különböző mértékei vannak, azokat mely körülmények és feltételek mellett kell alkalmazni?
| A törvényes kamat összege/mértéke | A törvényes kamat alkalmazásának feltételei (szükség esetén, például késedelem, fogyasztói szerződés, stb. esetén) | Jogalap |
| Legfeljebb 8% mértékű kamat az általános és különös károk után. N.B. Ez a szó szoros értelmében nem „törvényes kamatláb”, hanem a kereskedelmi adósságok késedelmes kifizetéséről (kamatokról) szóló 1998. évi törvény hatályán kívül alkalmazandó kamatláb, azaz egy nem kereskedelmi jellegű egyszerű kamat. | Az elmúlt évek során a bíróságok rendszerint, mérlegelési jogkörükben eljárva, az általános károk után (az eljárást megindító irat kézbesítésétől számítva) 2%-os kamatot, a különös károk után pedig (a veszteség felmerülésétől számítva) 6%-os kamatot állapítottak meg. | E gyakorlatot megerősítették a McDowell kontra Smyth és MIB ügyben (1996). A bíróságok arra vonatkozó hatáskörét, hogy mérlegelés alapján egyszerű kamatot ítéljenek meg az adósságok és károk után, az alábbi jogszabályok tartalmazzák: a megyei bíróságokról szóló (észak-írországi) 1980. évi rendelet 45A. cikke; és a bíróságokról szóló (észak-írországi) 1978. évi törvény 33A. cikke. |
| Az Egyesült Királyság Központi Bankja (Bank of England) által meghatározott alapkamatnál 8%-kal magasabb kamat. Az említett bank referencia-kamatlábát hathavonta egyszer, június 30-án és december 31-én határozzák meg. A december 31-én fennálló alapkamatlábat alkalmazzák a január 1. és június 30. között késedelmessé váló adósságokra. Július 1. és december 31. között pedig a június 30-án hatályos kamatlábat használják. | A vállalkozások és a közjogi szervezetek törvényben biztosított joga, hogy a 2002. augusztus 7-én vagy azt követően létrejött szerződésből származó kereskedelmi adósság késedelmes fizetése után kamatot követeljenek. Törvényes kamat a késedelmes kifizetés megtörténtét követően követelhető. Észak-Írországban ennek korlátja hat év. A kamatot jellemzően a tartozás esedékessé válását és követelését követő 30. naptól számítják. Szerződésben nem zárható ki a törvényes kamat, annak követelése azonban nem kötelező. | A kereskedelmi adósságok késedelmes kifizetéséről (kamatokról) szóló 1998. évi törvény A kereskedelmi adósságok késedelmes kifizetéséről (kamatlábakról) szóló 2002. évi (3. számú) rendelet A kereskedelmi adósságok késedelmes kifizetéséről szóló 2002. évi rendelet |
3 Szükség esetén rendelkezésre áll-e egyéb információ a törvényes kamat számításáról?
A fizetendő kamat számítása egyszerű módon történik. Először számítsa ki, hogy mennyi lenne a kamat egy teljes évre. Ehhez szorozza meg a fizetendő összeget az összkamatlábbal (alapkamat plusz 8%). Ezt követően számítsa ki a napi kamatot úgy, hogy az éves kamatot elosztja 365-tel. A fizetendő kamat ezek alapján úgy számítható ki, hogy a napi kamatot megszorozza a késedelmes napokkal. A kamatot a tartozás bruttó összege alapján kell számítani, beleértve bármilyen héa-elemet, a kamat után azonban nem kell héát fizetni.
4 Van-e ingyenes online hozzáférés a fent említett jogalaphoz?
A vonatkozó jogi szabályozás elérhető az alábbi linkeken:
A kereskedelmi adósságok késedelmes kifizetéséről (kamatokról) szóló 1998. évi törvény
A kereskedelmi adósságok késedelmes kifizetéséről (kamatlábakról) szóló 2002. évi (3. számú) rendelet
A kereskedelmi adósságok késedelmes kifizetéséről szóló 2002. évi rendelet
A megyei bíróságokról szóló (észak-írországi) 1980. évi rendelet
A bíróságokról szóló (észak-írországi) 1978. évi törvény
Utolsó frissítés:
12/08/2021
Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
1 Rendelkeznek a tagállamban a törvényes kamatról? Ha igen, miként határozzák meg a törvényes kamatot e tagállamban?
A törvényes kamat az a kamat, amely törvényi előírás alapján egy fennálló pénztartozás után fizetendő. Skócia joga rendelkezik az adott esetben alkalmazandó törvényes kamatról.
2 Ha igen, mekkora az összege/mértéke és mi a jogalapja? Ha a törvényes kamatnak különböző mértékei vannak, azokat mely körülmények és feltételek mellett kell alkalmazni?
| A törvényes kamat összege/mértéke | A törvényes kamat alkalmazásának feltételei (szükség esetén, például késedelem, fogyasztói szerződés, stb. esetén) | Jogalap |
| 8% | Egyéb irányadó törvényes kamat vagy szerződéses kamat hiányában a hitelező évi 8%‑os késedelmi kamatot követelhet a bírósági végzésben vagy kivonatban foglalt összeg után. | A körzeti bírósági kivonatokról szóló (skóciai) 1892. évi törvény 9. szakasza, amelynek a helyébe az 1975. évi polgári eljárási törvény (körzeti bírósági végzésekben és kivonatokban megállapított kamatok) [Act of Sederunt (Interest in Sheriff Court Decrees or Extracts) 1975] (SI 1975/948) 1. cikke lépett, és amelyet az 1993. évi polgári eljárási törvény (körzeti bírósági végzésekben és kivonatokban megállapított kamatok) [Act of Sederunt (Interest in Sheriff Court Decrees or Extracts) 1993] (SI 1993/769) 2. cikke módosított - Évi 8%-os igazságügyi kamatot ír elő. Az 1994. évi polgári eljárási törvény (a Legfelsőbb Polgári Bíróság eljárási szabályzata) [Act of Sederunt (Rules of the Court of Session) 1994] (SI 1994/1443) 7.7. szabálya - 8%-os igazságügyi kamatot ír elő. A munkaügyi bíróságokról (kamatokról) szóló 1990. évi rendelet [Employment Tribunals (Interest) Order 1990] (SI 1990/479) 3–4. cikke – A „42 napos szabályt”, valamint a bírósági határozatokról szóló 1838. évi törvény (Judgments Act 1838) 17. szakaszában előírt mértékű kamatot alkalmazza (amely a perköltségtartozásokról (kamatlábakról) szóló 1993. évi rendelet [Judgment Debts (Rate of Interest) Order 1993] (SSI 1993/564) 2. cikkében foglalt módosítás szerint 8%). A munkaügyi bíróságokról (a hátrányos megkülönböztetéssel kapcsolatos ügyekben megítélt kifizetések kamatairól) szóló 1996. évi rendelet [Employment Tribunals (Interest on Awards in Discrimination Cases) Order 1996] (SI 1996/2803) 8. cikke - A határozathozatal időpontját követő naptól kezdődően egyelőre a körzeti bírósági kivonatokról szóló (skóciai) 1892. évi törvény 9. szakaszában előírt mértékű kamat fizetendő |
| Az Egyesült Királyság Központi Bankja (Bank of England) által meghatározott alapkamatnál 8%-kal magasabb kamat. | A kereskedelmi adósságok vonatkozásában a kereskedelmi adósságok késedelmes kifizetéséről (kamatokról) szóló 1998. évi törvény úgy rendelkezik, hogy az esedékessé vált tartozások után kamat a beszállítók védelme érdekében fizetendő, akik a pénzügyi helyzetük következtében kiszolgáltatottá válnak, ha az elfogadott követeléseiket késedelmesen fizetik ki, valamint általános jelleggel az elfogadott tartozások késedelmes fizetésének megakadályozása céljából. | A kereskedelmi adósságok késedelmes kifizetéséről (kamatokról) szóló 1998. évi törvény (a kamat mértékét a kereskedelmi adósságok késedelmes kifizetéséről (kamatlábakról) szóló (skóciai) 2002. évi rendelet (SSI 2002/336) 4. cikke határozza meg). |
| A bíróság által előírt mértékű kamat |
| A Legfelsőbb Polgári Bíróságról szóló 1988. évi törvény 42. szakasza - Kamat ítélhető meg abban az esetben, ha a Lordok Háza (House of Lords) előtti fellebbezést annak késedelmes előterjesztése okán utasítják el. Az egyszerű vagy összetett kamat mértékét a Legfelsőbb Polgári Bíróság fellebbviteli kollégiuma szabadon határozhatja meg. A kártérítés után járó kamatokról szóló (skóciai)
1958. évi törvény |
3 Szükség esetén rendelkezésre áll-e egyéb információ a törvényes kamat számításáról?
Kamat az összeg esedékessé válásának napjától követelhető. Jellemzően egyszerű kamat alkalmazandó. Az Egyesült Királyság Legfelsőbb Bírósága a Legfelsőbb Polgári Bíróság fellebbviteli kollégiumának határozatával szembeni fellebbezés elbírálása során olyan mértékű egyszerű vagy összetett kamat fizetését rendelheti el, amelyet helyénvalónak ítél.
4 Van-e ingyenes online hozzáférés a fent említett jogalaphoz?
A vonatkozó jogi szabályozás elérhető az alábbi linkeken:
A körzeti bírósági kivonatokról szóló (skóciai) 1892. évi törvény
1993. évi polgári eljárási törvény (körzeti bírósági végzésekben és kivonatokban megállapított kamatok)
A Legfelsőbb Polgári Bíróságról szóló 1988. évi törvény
A munkaügyi bíróságokról (kamatokról) szóló 1990. évi rendelet
Az 1994. évi polgári eljárási törvény (a Legfelsőbb Polgári Bíróság eljárási szabályzata)
A munkaügyi bíróságokról (a hátrányos megkülönböztetéssel kapcsolatos ügyekben megítélt kifizetések kamatairól) szóló 1996. évi rendelet
A kártérítés után járó kamatokról szóló (skóciai) 1958. évi törvény
A kereskedelmi adósságok késedelmes kifizetéséről (kamatokról) szóló 1998. évi törvény
A kereskedelmi adósságok késedelmes kifizetéséről (kamatlábakról) szóló (skóciai) 2002. évi rendelet
Utolsó frissítés:
13/08/2021
Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
1 Rendelkeznek a tagállamban a törvényes kamatról? Ha igen, miként határozzák meg a törvényes kamatot e tagállamban?
A törvényes kamat az a kamat, amely törvényi előírás alapján egy fennálló pénztartozás után fizetendő. Gibraltár joga rendelkezik az adott esetben alkalmazandó törvényes kamatról.
2 Ha igen, mekkora az összege/mértéke és mi a jogalapja? Ha a törvényes kamatnak különböző mértékei vannak, azokat mely körülmények és feltételek mellett kell alkalmazni?
| A törvényes kamat összege/mértéke | A törvényes kamat alkalmazásának feltételei (szükség esetén, például késedelem, fogyasztói szerződés, stb. esetén) | Jogalap |
| 8% | Egyéb irányadó törvényes kamat vagy szerződéses kamat hiányában a hitelező Anglia felsőbírósága (High Court) által időről időre az ilyen adósságok esetére előírt mértékű kamatot követelhet – melynek mértéke jelenleg évi 8%. | A Legfelsőbb Bíróságról szóló 1960. évi törvény 36. szakasza A perköltségtartozásokról (kamatlábakról) szóló 2000. évi rendelet |
| A Gibraltár Takarékbankja (Gibraltar Savings Bank) által a megtakarításokra a tartozás esedékessé válásának napján előírt alapkamatnál 8%-kal magasabb kamat. | A vállalkozások és a közjogi szervezetek törvényben biztosított joga, hogy a kereskedelmi adósságok késedelmes fizetése után kamatot követeljenek. | A kereskedelmi adósságok késedelmes kifizetéséről (kamatokról) szóló 2003. évi törvény |
3 Szükség esetén rendelkezésre áll-e egyéb információ a törvényes kamat számításáról?
Bizonyos adósságok esetében kamat követelhető az összeg esedékessé válásától a követelés érvényesítésének időpontjáig, valamint azonos kamatlábbal a határozat meghozatalának napjáig. A határozat meghozatalának napjától Anglia felsőbírósága (High Court) által időről időre az ilyen adósságok esetére előírt mértékű kamat is követelhető – melynek mértéke jelenleg évi 8%. Kizárólag egyszerű kamat alkalmazható.
4 Van-e ingyenes online hozzáférés a fent említett jogalaphoz?
A vonatkozó jogi szabályozás elérhető az alábbi linkeken:
A Legfelsőbb Bíróságról szóló 1960. évi törvény
A perköltségtartozásokról (kamatlábakról) szóló 2000. évi rendelet
A kereskedelmi adósságok késedelmes kifizetéséről (kamatokról) szóló 2003. évi törvény
Utolsó frissítés:
11/08/2021
Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
