- 1 Rendelkeznek a tagállamban a törvényes kamatról? Ha igen, miként határozzák meg a törvényes kamatot e tagállamban?
- 2 Ha igen, mekkora az összege/mértéke és mi a jogalapja? Ha a törvényes kamatnak különböző mértékei vannak, azokat mely körülmények és feltételek mellett kell alkalmazni?
- 3 Szükség esetén rendelkezésre áll-e egyéb információ a törvényes kamat számításáról?
- 4 Van-e ingyenes online hozzáférés a fent említett jogalaphoz?
Információk keresése régiónként
- Belgiumbe
- Bulgáriabg
- Csehországcz
- Dániadk
- Németországde
- Észtországee
- Írországie
- Görögországel
- Spanyolországes
- Franciaországfr
- Horvátországhr
- Olaszországit
- Cipruscy
- Lettországlv
- Litvánialt
- Luxemburglu
- Magyarországhu
- Máltamt
- Hollandianl
- Ausztriaat
- Lengyelországpl
- Portugáliapt
- Romániaro
- Szlovéniasi
- Szlovákiask
- Finnországfi
- Svédországse
- Egyesült Királyságuk
1 Rendelkeznek a tagállamban a törvényes kamatról? Ha igen, miként határozzák meg a törvényes kamatot e tagállamban?
A törvényes kamat az a kamat, amely törvényi előírás alapján egy fennálló pénztartozás után fizetendő. Anglia és Wales joga rendelkezik az adott esetben alkalmazandó törvényes kamatról.
2 Ha igen, mekkora az összege/mértéke és mi a jogalapja? Ha a törvényes kamatnak különböző mértékei vannak, azokat mely körülmények és feltételek mellett kell alkalmazni?
A törvényes kamat összege/mértéke |
A törvényes kamat alkalmazásának feltételei (szükség esetén, például késedelem, fogyasztói szerződés, stb. esetén) |
Jogalap |
8% |
Egyéb irányadó törvényes kamat vagy szerződéses kamat hiányában a hitelező évi 8%‑os késedelmi kamatot követelhet. |
A bírósági határozatokról szóló 1838. évi törvény (Judgments Act 1838) 17. szakasza A felsőbíróság (High Court) előtt a fellebbviteli bíróságokról [korábban a Legfelsőbb Bíróságról] szóló 1981. évi törvény (Senior [frmr Supreme] Court Act 1981) 35A. szakasza („35A. §”)… a tartozás egésze vagy annak egy része után az esedékesség és a kifizetés közötti időszak egészére vagy egy részére a bíróság által megfelelő mértékűnek tartott vagy a bírósági szabályzatban előírt egyszerű kamat járhat”.…” A megyei bíróság (county court) előtt a megyei bíróságokról szóló 1984. évi törvény (County Courts Act 1984) 69. szakasza („69. §”) „… a megyei bíróság előtt tartozás vagy kártérítés megfizetése iránt folyó eljárásokban (a megindításuk időpontjától függetlenül) bármely megítélt összeg (a tartozás vagy kártérítés egésze vagy annak egy része) vagy a határozathozatal előtt teljesített kifizetés után az esedékesség és a kifizetés közötti időszak egészére vagy egy részére a bíróság által megfelelő mértékűnek tartott vagy az esetlegesen előírt mértékű egyszerű kamat járhat…” A rendes bíróság előtt (a felsőbíróság [High Court] és a megyei bíróság kivételével), pl. a fellebbviteli bíróság (polgári kollégium) előtt a határozathozatal során a jogszabályok reformjáról (vegyes rendelkezésekről) szóló 1934. évi törvény (Law Reform [Miscellaneous Provisions] Act 1934) 3. szakasza „A rendes bíróság előtt tartozás vagy kártérítés megfizetése iránt folyó bármely eljárásban a bíróság, ha ezt helyénvalónak ítéli, elrendeli, hogy a megítélt összeg (a tartozás vagy kártérítés egésze vagy annak egy része) után az esedékesség és az ítélethozatal közötti időszak egészére vagy egy részére a bíróság által megfelelő mértékűnek tartott kamat jár…” Az 1882. évi váltótörvény (Bills of Exchange Act 1882) 57. szakasza (1) bekezdésének b) pontja, amely a látra szóló, vagy pedig a lejáratkor fizetendő váltó kifizetésének megtagadásáról rendelkezik. Az adóigazgatásról szóló 1970. évi törvény (Taxes Management Act 1970) 86–92. szakasza, amely a lejárt adótartozásokról rendelkezik. A solicitorok (peren kívüli tevékenysége után járó) díjazásáról szóló 1994. évi törvény (Solicitors [Non Contentious Business] Remuneration Order 1994) 14. cikke, amely a solicitor peren kívüli tevékenysége után kiállított kifizetetlen számlákról rendelkezik, beleértve a teljesített kifizetéseket és a héát, a kamat mértéke azonban nem haladhatja meg perköltségtartozás után fizetendő mértéket, amely évi 8%. A választottbíráskodásról szóló 1996. évi törvény (Arbitration Act 1996) 49. szakasza, amely felhatalmazza a bíróságot, hogy egyszerű vagy összetett (kamatos) kamatot állapítson meg „attól az időponttól, olyan mértékben és olyan elszámolással, amelyet az ügy szempontjából helyénvalónak ítél”. A kereskedelmi adósságok késedelmes kifizetéséről (kamatokról) szóló 1998. évi törvény (Late Payment of Commercial Debts [Interest] Act 1998, az 1998. évi törvény). Vegye figyelembe továbbá a polgári eljárásjogi szabályokat. A polgári perrendtartás 16.4. cikke (1) bekezdésének b) pontja és (2) bekezdése szerinti szabály előírja, hogy a felperes a keresetében (vagy viszontkeresetében) jelölje meg, hogy van-e kamatkövetelése, valamint szintén jelölje meg, hogy azt szerződés, törvény vagy más – ez esetben – milyen jogalap alapján követeli. Ha a követelés meghatározott pénzösszegre vonatkozik, a felperesnek meg kell jelölnie a következőket: az érvényesíteni kívánt kamat százalékos mértékét az időpontot, amikortól azt követeli az időpontot, ameddig a kamatot kiszámolta, amely nem lehet későbbi, mint a keresetlevél kiállítása a számítás időpontjáig követelt kamat teljes összege a napi kamatláb, amely alapján a kamatot a számítás időpontját követően felszámítják |
Az Egyesült Királyság Központi Bankja (Bank of England) által meghatározott alapkamatnál 8%-kal magasabb kamat. Az említett bank referencia-kamatlábát hathavonta egyszer, június 30-án és december 31-én határozzák meg. |
A vállalkozások és a közjogi szervezetek törvényben biztosított joga, hogy a 2002. augusztus 7-én vagy azt követően létrejött szerződésből származó kereskedelmi adósság késedelmes fizetése után kamatot követeljenek. |
A kereskedelmi adósságok késedelmes kifizetéséről (kamatokról) szóló 1998. évi törvény |
3 Szükség esetén rendelkezésre áll-e egyéb információ a törvényes kamat számításáról?
Kamat követelhető az összeg esedékessé válásától a követelés benyújtásának időpontjáig, valamint azonos kamatlábbal a határozat meghozatalának napjáig. A határozathozatal időpontjától azonos kamatláb mellett szintén követelhető kamat, a felsőbíróság határozata esetén bármely perérték esetén, a megyei bíróság határozata esetén pedig 5000 angol font perérték felett. Kizárólag egyszerű kamat alkalmazható. A polgári perrendtartás 44.2. szakasza (6) bekezdésének g) pontja felhatalmazza a bíróságot, hogy a határozathozatal előtt felmerült költségek után kamatfizetést rendeljen el.
4 Van-e ingyenes online hozzáférés a fent említett jogalaphoz?
A vonatkozó jogi szabályozás elérhető az alábbi linkeken:
A bírósági határozatokról szóló 1838. évi törvény
A megyei bíróságokról szóló 1984. évi törvény
A kereskedelmi adósságok késedelmes kifizetéséről (kamatokról) szóló 1998. évi törvény
A megyei bíróságokról (perköltségtartozás után járó kamatokról) szóló 1996. évi (módosító) végzéssel módosított, a megyei bíróságokról (perköltségtartozás után járó kamatokról) szóló 1991. évi végzés
Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.