Az átmeneti időszak vége előtt indított, folyamatban lévő polgári eljárásokat az uniós jog alapján fogják lefolytatni. Az európai igazságügyi portálon 2024 végéig még olvashatók lesznek az Egyesült Királyságra vonatkozó releváns információk, az országgal kötött kölcsönös megállapodás alapján.

Kamatlábak

Anglia és Wales
Tartalomszolgáltató:
European Judicial Network
Európai Igazságügyi Hálózat (polgári és kereskedelmi ügyek)

1 Rendelkeznek a tagállamban a törvényes kamatról? Ha igen, miként határozzák meg a törvényes kamatot e tagállamban?

A törvényes kamat az a kamat, amely törvényi előírás alapján egy fennálló pénztartozás után fizetendő. Anglia és Wales joga rendelkezik az adott esetben alkalmazandó törvényes kamatról.

2 Ha igen, mekkora az összege/mértéke és mi a jogalapja? Ha a törvényes kamatnak különböző mértékei vannak, azokat mely körülmények és feltételek mellett kell alkalmazni?

A törvényes kamat összege/mértéke

A törvényes kamat alkalmazásának feltételei

(szükség esetén, például késedelem, fogyasztói szerződés, stb. esetén)

Jogalap

8%

Egyéb irányadó törvényes kamat vagy szerződéses kamat hiányában a hitelező évi 8%‑os késedelmi kamatot követelhet.

A bírósági határozatokról szóló 1838. évi törvény (Judgments Act 1838) 17. szakasza

A felsőbíróság (High Court) előtt a fellebbviteli bíróságokról [korábban a Legfelsőbb Bíróságról] szóló 1981. évi törvény (Senior [frmr Supreme] Court Act 1981) 35A. szakasza („35A. §”)… a tartozás egésze vagy annak egy része után az esedékesség és a kifizetés közötti időszak egészére vagy egy részére a bíróság által megfelelő mértékűnek tartott vagy a bírósági szabályzatban előírt egyszerű kamat járhat”.…”

A megyei bíróság (county court) előtt a megyei bíróságokról szóló 1984. évi törvény (County Courts Act 1984) 69. szakasza („69. §”)

„… a megyei bíróság előtt tartozás vagy kártérítés megfizetése iránt folyó eljárásokban (a megindításuk időpontjától függetlenül) bármely megítélt összeg (a tartozás vagy kártérítés egésze vagy annak egy része) vagy a határozathozatal előtt teljesített kifizetés után az esedékesség és a kifizetés közötti időszak egészére vagy egy részére a bíróság által megfelelő mértékűnek tartott vagy az esetlegesen előírt mértékű egyszerű kamat járhat…”

A rendes bíróság előtt (a felsőbíróság [High Court] és a megyei bíróság kivételével), pl. a fellebbviteli bíróság (polgári kollégium) előtt a határozathozatal során

a jogszabályok reformjáról (vegyes rendelkezésekről) szóló 1934. évi törvény (Law Reform [Miscellaneous Provisions] Act 1934) 3. szakasza

„A rendes bíróság előtt tartozás vagy kártérítés megfizetése iránt folyó bármely eljárásban a bíróság, ha ezt helyénvalónak ítéli, elrendeli, hogy a megítélt összeg (a tartozás vagy kártérítés egésze vagy annak egy része) után az esedékesség és az ítélethozatal közötti időszak egészére vagy egy részére a bíróság által megfelelő mértékűnek tartott kamat jár…”

Az 1882. évi váltótörvény (Bills of Exchange Act 1882) 57. szakasza (1) bekezdésének b) pontja, amely a látra szóló, vagy pedig a lejáratkor fizetendő váltó kifizetésének megtagadásáról rendelkezik.

Az adóigazgatásról szóló 1970. évi törvény (Taxes Management Act 1970) 86–92. szakasza, amely a lejárt adótartozásokról rendelkezik.

A solicitorok (peren kívüli tevékenysége után járó) díjazásáról szóló 1994. évi törvény (Solicitors [Non Contentious Business] Remuneration Order 1994) 14. cikke, amely a solicitor peren kívüli tevékenysége után kiállított kifizetetlen számlákról rendelkezik, beleértve a teljesített kifizetéseket és a héát, a kamat mértéke azonban nem haladhatja meg perköltségtartozás után fizetendő mértéket, amely évi 8%.

A választottbíráskodásról szóló 1996. évi törvény (Arbitration Act 1996) 49. szakasza, amely felhatalmazza a bíróságot, hogy egyszerű vagy összetett (kamatos) kamatot állapítson meg „attól az időponttól, olyan mértékben és olyan elszámolással, amelyet az ügy szempontjából helyénvalónak ítél”.

A kereskedelmi adósságok késedelmes kifizetéséről (kamatokról) szóló 1998. évi törvény (Late Payment of Commercial Debts [Interest] Act 1998, az 1998. évi törvény).

Vegye figyelembe továbbá a polgári eljárásjogi szabályokat. A polgári perrendtartás 16.4. cikke (1) bekezdésének b) pontja és (2) bekezdése szerinti szabály előírja, hogy a felperes a keresetében (vagy viszontkeresetében) jelölje meg, hogy van-e kamatkövetelése, valamint szintén jelölje meg, hogy azt szerződés, törvény vagy más – ez esetben – milyen jogalap alapján követeli.

Ha a követelés meghatározott pénzösszegre vonatkozik, a felperesnek meg kell jelölnie a következőket:

az érvényesíteni kívánt kamat százalékos mértékét

az időpontot, amikortól azt követeli

az időpontot, ameddig a kamatot kiszámolta, amely nem lehet későbbi, mint a keresetlevél kiállítása

a számítás időpontjáig követelt kamat teljes összege

a napi kamatláb, amely alapján a kamatot a számítás időpontját követően felszámítják

Az Egyesült Királyság Központi Bankja (Bank of England) által meghatározott alapkamatnál 8%-kal magasabb kamat. Az említett bank referencia-kamatlábát hathavonta egyszer, június 30-án és december 31-én határozzák meg.

A vállalkozások és a közjogi szervezetek törvényben biztosított joga, hogy a 2002. augusztus 7-én vagy azt követően létrejött szerződésből származó kereskedelmi adósság késedelmes fizetése után kamatot követeljenek.

A kereskedelmi adósságok késedelmes kifizetéséről (kamatokról) szóló 1998. évi törvény

3 Szükség esetén rendelkezésre áll-e egyéb információ a törvényes kamat számításáról?

Kamat követelhető az összeg esedékessé válásától a követelés benyújtásának időpontjáig, valamint azonos kamatlábbal a határozat meghozatalának napjáig. A határozathozatal időpontjától azonos kamatláb mellett szintén követelhető kamat, a felsőbíróság határozata esetén bármely perérték esetén, a megyei bíróság határozata esetén pedig 5000 angol font perérték felett. Kizárólag egyszerű kamat alkalmazható. A polgári perrendtartás 44.2. szakasza (6) bekezdésének g) pontja felhatalmazza a bíróságot, hogy a határozathozatal előtt felmerült költségek után kamatfizetést rendeljen el.

4 Van-e ingyenes online hozzáférés a fent említett jogalaphoz?

A vonatkozó jogi szabályozás elérhető az alábbi linkeken:

A bírósági határozatokról szóló 1838. évi törvény

A Legfelsőbb Bíróságról szóló 1981. évi törvény (új nevén a fellebbviteli bíróságokról szóló törvény)

A megyei bíróságokról szóló 1984. évi törvény

A kereskedelmi adósságok késedelmes kifizetéséről (kamatokról) szóló 1998. évi törvény

A megyei bíróságokról (perköltségtartozás után járó kamatokról) szóló 1996. évi (módosító) végzéssel módosított, a megyei bíróságokról (perköltségtartozás után járó kamatokról) szóló 1991. évi végzés

Utolsó frissítés: 16/08/2021

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.