The COVID-19 pandemic has affected the judiciary, national authorities and legal practitioners, as well as businesses and citizens. This page is dedicated to giving an overview of the relevant measures taken within the European Union in response to the pandemic in relation to civil law procedures, including family law and commercial law, and insolvency law.

As the situation is changing rapidly and information on this topic is still evolving, this page will be updated regularly to reflect new developments. The information given in this page is provided and maintained by the national Contact Points of the European Judicial Network in civil and commercial matters.

To obtain information on the measures undertaken in relation to other areas of law, you can consult the following page: Impact of COVID-19 on the justice field.

The Council of Europe has also created a webpage on national measures in the justice area in view of the COVID-19 pandemic. You can consult the page here.

CIVIL LAW

There may be situations where citizens and businesses need to take procedural action in a cross-border case, but are unable to do so due to emergency measures taken in an EU Member State in order to counter the spread of COVID-19. These measures may result in: complete or partial suspension of the work of courts and authorities that citizens and businesses might need, temporary inability to obtain legal aid, difficulty to access information normally provided by the competent authorities, Other practical issues, for instance delays in enforcing a decision in a cross-border context or in serving a judicial document, or temporary adjustments in terms of communication with the public (by email, by phone or by postal mail).

For additional information, please consult the webpages of the Ministry of Justice of the Member State for which you need information.

EFFECT OF COVID-19 PANDEMIC ON TIME LIMITS

Time limits laid down in the EU legislation on civil judicial and commercial matters are not directly affected by special measures adopted by Member States.

Most deadlines governed by EU law do not have direct consequences when they expire [1], and their expiry in most cases will not lead to any direct consequences for authorities, courts, and citizens except causing potential delays.

In a number of other cases, the EU instruments establishing fixed time limits may also provide exemptions in exceptional circumstances [2], which could cover the current extraordinary situation, when for instance authorities or courts activities are seriously disturbed or even came to a standstill.

However, the expiry of other deadlines provided by EU instruments may deprive citizens or courts from the possibility to take procedural steps, such as appealing against a decision, with irreversible consequences in the judicial proceedings [3] and with no scope for an extension or derogation provided in that particular EU instrument. In such cases, it cannot be presumed from the outset that the circumstances resulting from this crisis justify a derogation from applicable Union law on time limits. At the same time it is clear that the COVID-19 crisis creates an exceptional situation which presents significant challenges for citizens and authorities alike, and may create situations where respecting the obligations set out by Union law is temporarily not possible, or is excessively difficult.

For this reason, the preservation of effective access to justice should be an important criterion when assessing: whether a time limit has expired, which procedural consequences may arise from its expiry.

For instance, overall restrictions on societal life affecting courts but also postal services as well as the possibility to consult a lawyer and prepare submissions to a court could jeopardize the access of citizens to justice. As a result, depending on the specific circumstances, it may be justified to not count the duration of the crisis towards procedural time limits. This may vary for different situations: if courts operate normally for urgent family law matters because they are a priority, one may insist also on the same deadlines.

In carrying out this assessment, a Member State’s decision on time limits being interrupted under national law may serve as an important point of reference (even if not directly legally affecting deadlines provided by EU law ) in order to consider whether effective access to justice is hindered to such an extent that the suspension of deadlines may also be considered justified for deadlines provided by EU law.

[1] In particular as regards the cooperation between authorities or courts, for instance deadlines set by Article 6 of 1393/2007 Regulation for the acknowledgement of receipt by the receiving agency or Article 13(4) of Directive 2002/08 on legal aid.

[2] See Article 11(3) of Brussels II a Regulation, or Art 18 of the EAPO Regulation.

[3] See for example Article 15(5) of the Brussels II a Regulation sets a 6 weeks time limit for another court to accept jurisdiction, resulting otherwise in the court first seized to continue to exercise jurisdiction, Article 6 of the Service of documents Regulation sets a one week time limit for the recipient to refuse the service of a document, Article 19(2) of the Maintenance Regulation establishes a 45 days time limit to apply for a review of a maintenance decision etc.

INSOLVENCY LAW

The COVID-19 pandemic and the shutdown of large parts of the economy has led to a drastic drop in the cash-flow of companies and to a threat of mass insolvencies. The table below provides an overview of measures taken by Member States in order to cope with this situation and to prevent insolvencies of viable businesses caused by this temporary shock. Such measures may concern: substantive insolvency law, including the suspension of the duty (for debtors) and the possibility (for creditors) to file for insolvency or moratoria on the enforcement of claims or the termination of contracts, procedural insolvency law relating to the interruption of court proceedings, time-periods and various types of time-limitations, and additional measures directly or indirectly related to insolvency situations of businesses, including, where indicated by Member States, wider measures helping entrepreneurs to get over economic difficulties caused by the COVID-19 pandemic.

Please select the relevant country's flag to obtain detailed national information.

1 A Covid19-járvány polgári eljárásokra gyakorolt hatása

1.1 Határidők a polgári eljárásokban

Az elévülési idők és a bírósági jogorvoslat benyújtására vonatkozó határidők, amelyek 2020. április 8. és 2020. május 17. között járnak le, ezen időszak lejáratát követően egy hónappal meghosszabbodnak (azaz 2020. június 17-re halasztódnak). Szükség esetén a kormányzat meghosszabbíthatja ezen időszak végét.

A polgári eljárásokban alkalmazott határidők, amelyek 2020. április 8. és 2020. május 17. között járnak le, és amelyek lejárata megsemmisítéshez vagy egyéb kárhoz vezethet, a válságidőszak lejáratát követően egy hónappal meghosszabbodnak (azaz 2020. június 17-re halasztódnak). Szükség esetén a kormányzat meghosszabbíthatja a válságidőszak végét. Ez nem alkalmazandó a sürgős esetekre.

A 2020. március 18. és 2020. június 3. között lejáró határidők meghosszabbítása 6 hónappal ingatlanok bírósági értékesítése esetén.

A társaságokkal szembeni egyes végrehajtási eljárások felfüggesztése 2020. április 24. és 2020. május 17. között.

1.2 Igazságügyi szervezet és igazságszolgáltatás

Polgári ügyekben a 2020. április 10. és 2020. június 17. (ezt az időszakot kormány meghosszabbíthatja) közé tervezett bírósági tárgyalások elmaradnak, ha valamennyi fél elküldte már az írásbeli következtetéseit. Amennyiben a felek ezt nem kifogásolják, a bíró meghallgatás nélkül hoz ítéletet, kizárólag az írásbeli következtetések alapján. Ha a felek ezt kifogásolják, az ügyet elhalasztják.

A polgári bíróságok videokonferenciás eszközök használatához folyamodnak, amikor az ügyek kezelése folytatódik a bíróságon.

Az eskü távolról is letehető 2020. május 4. és június 3. között.

A közjegyzői törvényben előírt tárgyalásokra vonatkozó, 2020. március 18. és 2020. augusztus 4. között lejáró jogszabályi határidőket három hónappal meghosszabbítják.

A közjegyzői okiratokat lehet távolról és elektronikusan fogadni (elektronikus hordozón, valamint elektronikus személyazonosítással és aláírással).

A tanúkra és a több közjegyző jelenlétére vonatkozó előírás eltörlése a hiteles végrendeletek esetén 2020. május 4. és 2020. június 3. között.

A 2020. március 13. és 2020. június 30. között fogadott, kizárólag 2020. március 13. és 2020. június 30. között hatályos közjegyzői okiratok térítésmentesek.

1.3 Európai uniós igazságügyi együttműködés

A Covid19-járványt követően a belga központi hatóságok munkavégzésének módja és szervezete nem változott a polgári ügyekben, kivéve, hogy a belga központi hatóságok legtöbb ügyintézője kizárólag távmunkában dolgozik. Néhány ügyintéző továbbra is bejár heti egyszer, hogy ellenőrizze a bejövő postai küldeményeket és biztosítsa a postai küldemények kiküldését, például az iratok kézbesítését.

Az Európai Igazságügyi Hálózaton keresztül valamennyi kapcsolattartó üzenetet kapott arról, hogy az értesítéseket kizárólag e-mailen lehet elküldeni az ügyintézőknek. A belga központi hatóságok továbbra is elérhetők telefonon és e-mailen. A gyermekrablással, bizonyítási cselekménnyel, költségmentességgel, tartási kötelezettséggel és gyermekvédelemmel kapcsolatos új kérelmeket a javaslat szerint a funkcionális postafiókokba kell küldeni.

Az egyes ügyekben az eljárás a személyzet csökkent létszáma miatt késlekedhet. Eddig valamennyi ügyintéző aktív maradt, és az ügyeket továbbra is napi szinten kezelik, ahogyan a Covid19-járvány előtt.

2 A világjárvány kitörését követően a tagállamokban a fizetésképtelenséggel kapcsolatban elfogadott vagy elfogadni tervezett intézkedések

2.1 A fizetésképtelenséggel kapcsolatos lényeges intézkedések és a kapcsolódó, szerződéseket befolyásoló intézkedések

2.1.1 A fizetésképtelenségi eljárás felfüggesztése

2.1.1.1 A fizetésképtelenségi eljárás megindítására vonatkozó kötelezettség teljesítésének felfüggesztése (adósok)

-

2.1.1.2 Az adósok hitelezőkkel szembeni védelme a fizetésképtelenségi eljárás megindítása tekintetében

-

2.1.2 A követelések végrehajtásának felfüggesztése és a szerződés felmondásához való jog felfüggesztése

2.1.2.1 Általános / különös moratórium a követelések végrehajtása / a követelések végrehajtásának egyes típusai tekintetében

-

2.1.2.2 A szerződés felmondásának felfüggesztése (általános / egyedi szerződések)

-

2.2 Polgári (beleértve a fizetésképtelenségi) bíróságok működésének felfüggesztése, és eljárások felfüggesztése

A bírósági értékesítések és bírósági formában történő zártkörű értékesítések keretében 2020. november 1. és 2021. március 31. között lejár határidők automatikusan 6 hónappal meghosszabbodnak.

2.3 A fizetésképtelenséggel kapcsolatos egyéb intézkedések (pl. a megelőző intézkedésekkel, reorganizációs tervekkel, informális megállapodásokkal stb. összefüggésben)

-

2.4 A fizetésképtelenségi eljáráson kívüli, kapcsolódó intézkedések (a fizetések halasztása, bankhitelek, társadalombiztosítás, egészségbiztosítás, vállalkozások támogatása)

-

1 A Covid19-járvány polgári eljárásokra gyakorolt hatása

1.1 Határidők a polgári eljárásokban

Egyedi jogszabályok:

– A Nemzetgyűlés 2020. március 13-i határozatában kihirdetett szükségállapot alatt hozott intézkedésekről és fellépésről valamint a következmények enyhítéséről szóló törvény, – a továbbiakban: szükségállapotról szóló törvény

Az intézkedések és fellépések alapján két időszak különböztethető meg az alábbiak szerint: a szükségállapot időtartama (2020. március 13. – május 13.) és a szükségállapot feloldását követő két hónap (2020. május 14-től):

A/ Intézkedések és fellépések a szükségállapot időszakában: 2020. március 13. és május 13. között

(A szükségállapot időtartamát kezdetben 2020. március 13. és április 13. között határozták meg. Ezt az időszakot 2020. május 13-ig meghosszabbították.

Eljárási határidők:

- A határidők felfüggesztése:

A polgári igazságügyi, választottbírósági és végrehajtási eljárásokkal kapcsolatos valamennyi eljárási határidőt felfüggesztették, kivéve az alábbi polgári és kereskedelmi peres ügyeket:

1. A szülői jogok gyakorlásával kapcsolatos ügyek kizárólag az ideiglenes intézkedések tekintetében;
2. A családon belüli erőszakkal szembeni védelemről szóló törvény szerinti ügyek, kizárólag az azonnali védelemre irányuló határozat vagy annak módosítása tekintetében, valamint azok az ügyek, amelyeknél a védelemre irányuló kérelmet elutasítják;
3. Pénzösszegek gyermekek betéteiből való kivételére irányuló engedélyek;
4. Ideiglenes intézkedések meghozatalával kapcsolatos eljárások;
5. Bizonyítékok biztosítására szolgáló ügyek;
6. Az elektronikus hírközlésről szóló törvény szerinti és a bejegyzési eljárásoknak a cégjegyzékről és a nonprofit jogalanyok jegyzékéről szóló törvény szerinti bírósági intézkedésen alapuló megszüntetésével kapcsolatos kérelmek;
7. A hitelintézetekről szóló törvény 62. cikkének (3) bekezdése szerinti ügyek, amelyek a banki titoktartás megőrzésére irányuló nyilatkozat aláírásával kapcsolatosak.

Az elévülési időszakok, amelyek lejáratakor a magánjogi jogalanyok jogokat veszítenek el vagy szereznek meg, felfüggesztődnek.

B/ Intézkedések és fellépések a szükségállapot feloldását követő két hónapon belül (2020.5.14. óta):

- A határidők felfüggesztése:

A szükségállapot feloldását követő két hónapon belül minden, állami és magánvégrehajtók által természetes személyekkel szemben bejelentett nyilvános árverést és kényszerlefoglalást díj- és költségmentesen fel kell függeszteni és el kell halasztani. A természetes személy első mondatban foglalt határidő lejárta előtt előterjesztett kérelmére a nyilvános árveréseket, illetve a kényszerlefoglalást díj- és költségmentesen el kell halasztani.

- Határidők meghosszabbítása:

A jogszabályok szerint meghatározott határidők (kivéve a fenti esetekben), amelyek a szükségállapot ideje alatt járnak le, és amelyek természetes személyek és magánjogi jogalanyok jogainak gyakorlásával és kötelezettségeinek teljesítésével kapcsolatosak, a szükségállapot végét követően 1 hónappal meghosszabbodnak.

- Egyedi esetek:

Szükségállapot idején és azt követően legfeljebb két hónapig a számlazárolási/biztosítási intézkedések alól mentesítést kapnak a természetes személyek és egészségügyi létesítmények bankszámlái, a bérek és a nyugdíjak, valamint az egészségügyi készülékek és felszerelések. Nem készülhet leltár a természetes személyek tulajdonában lévő ingóságokról és ingatlanokról, kivéve a tartásra irányuló kötelezettség, a jogellenes károkozás eredményeként felmerülő kártérítési kötelezettség és a bérekre irányuló követelések esetén. A szükségállapot feloldását követő két hónapig nem rendelik el az önkormányzatok bankszámláinak lefoglalását.

A szükségállapot feloldását követő két hónapon belül – a bankok leányvállalatainak kivételével – a magánjogi jogalanyok, a hitelszerződések és a hitelintézetekről szóló törvény 3. cikkének értelmében vett pénzügyi intézmények által nyújtott egyéb finanszírozási formák adósai kötelezettségeinek késedelmes teljesítése esetén nem számítanak fel kamatot és kötbért, ideértve azt az esetet is, amikor a követeléseket bankok, pénzügyi intézmények vagy harmadik felek szerezték meg. A kötelezettséget nem lehet korábban esedékesnek/lehívhatónak nyilvánítani, és a szerződés nem szüntethető meg mulasztás miatt.

1.2 Igazságügyi szervezet és igazságszolgáltatás

Bírósági tárgyalások

A szükségállapot megszüntetéséig a bírósági tárgyalásokat online lehet megtartani, az eljárás feleinek és résztvevőinek közvetlen és virtuális részvételét biztosítva. A megtartott ülésekről jegyzőkönyvet kell készíteni, és késedelem nélkül közzé kell tenni, valamint az ülésről készült jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv módosítására és elkészítésére vonatkozó határidő lejártáig meg kell őrizni. A bíróság köteles tájékoztatni a feleket, ha a tárgyalás megtartása online történik.

A legfelsőbb igazságügyi tanács határozatokat hozott a vírus bírósági épületeken belüli terjedésének megelőzéséhez szükséges óvintézkedések biztosításáról, az iratok postai vagy elektronikus úton történő bírósági iktatásáról, valamint a telefonos vagy elektronikus konzultációról. Az említett tárgyalások esetén az idézés kézbesítésére telefonon vagy elektronikus módon kerül sor.

Bejegyzési eljárások

A cégjegyzék és a nonprofit jogalanyok jegyzéke, valamint egyéb jegyzékek által nyújtott szolgáltatások elérhetők online.

Közjegyzői eljárások

A közjegyzői eljárások kizárólag a sürgősségi esetekre korlátozódnak. A közjegyzői eljárásokat a higiéniai követelmények betartása mellett a sürgős ügyekre kell korlátozni. A közjegyzői kamarának úgy kell ügyeletes közjegyzőket biztosítania, hogy az érintett területen belül 50 000 lakosra legalább egy közjegyző jusson.

1.3 Európai uniós igazságügyi együttműködés

Az Igazságügyi Minisztérium és a bíróságok továbbra is biztosítanak nemzetközi jogsegélyt, azonban késedelem előfordulhat.

2 A világjárvány kitörését követően a tagállamokban a fizetésképtelenséggel kapcsolatban elfogadott vagy elfogadni tervezett intézkedések

2.1 A fizetésképtelenséggel kapcsolatos lényeges intézkedések és a kapcsolódó, szerződéseket befolyásoló intézkedések

2.1.1 A fizetésképtelenségi eljárás felfüggesztése

2.1.1.1 A fizetésképtelenségi eljárás megindítására vonatkozó kötelezettség teljesítésének felfüggesztése (adósok)

A bolgár nemzeti szabályozás előírja az adós (annak vezetősége) számára a fizetésképtelenség / túlzott eladósodottság bekövetkezésétől számított 30 napon belüli fizetésképtelenségi eljárás indításának kötelezettségét (a kereskedelmi törvény 626. cikkének (1) bekezdése).

A veszélyhelyzet 2020. május 13-án a Bolgár Köztársaság teljes területén megszűnt. A veszélyhelyzetről szóló törvény értelmében hozott összes konkrét intézkedés végrehajtási határideje lejárt. Ennek megfelelően a konkrét intézkedések már nem alkalmazhatók.

2.1.1.2 Az adósok hitelezőkkel szembeni védelme a fizetésképtelenségi eljárás megindítása tekintetében

-

2.1.2 A követelések végrehajtásának felfüggesztése és a szerződés felmondásához való jog felfüggesztése

2.1.2.1 Általános / különös moratórium a követelések végrehajtása / a követelések végrehajtásának egyes típusai tekintetében

A veszélyhelyzet 2020. május 13-án a Bolgár Köztársaság teljes területén megszűnt. A veszélyhelyzetről szóló törvény értelmében hozott összes konkrét intézkedés végrehajtási határideje lejárt. Ennek megfelelően a konkrét intézkedések már nem alkalmazhatók.

2.1.2.2 A szerződés felmondásának felfüggesztése (általános / egyedi szerződések)

-

2.2 Polgári (beleértve a fizetésképtelenségi) bíróságok működésének felfüggesztése, és eljárások felfüggesztése

A veszélyhelyzet 2020. május 13-án a Bolgár Köztársaság teljes területén megszűnt. A veszélyhelyzetről szóló törvény értelmében hozott összes konkrét intézkedés végrehajtási határideje lejárt. Ennek megfelelően a konkrét intézkedések már nem alkalmazhatók.

2.3 A fizetésképtelenséggel kapcsolatos egyéb intézkedések (pl. a megelőző intézkedésekkel, reorganizációs tervekkel, informális megállapodásokkal stb. összefüggésben)

-

2.4 A fizetésképtelenségi eljáráson kívüli, kapcsolódó intézkedések (a fizetések halasztása, bankhitelek, társadalombiztosítás, egészségbiztosítás, vállalkozások támogatása)

A bankok és pénzügyi intézmények által nyújtott hitelekből és egyéb finanszírozási formákból (faktorálás, forfetírozás stb.), valamint a lízingszerződésekből eredő fizetési kötelezettségek nem teljesítése esetén a veszélyhelyzet feloldásáig nem alkalmazható kamat és szankció. Emellett nem követelhető korábban kötelezettség/fizetés teljesítése, és a szerződés nem mondható fel mulasztás miatt (a veszélyhelyzetről szóló, 2020, április 6-án módosított és kiegészített törvény 6. cikke).

A fenti intézkedést a veszélyhelyzetről szóló törvény módosításával az alábbiak szerint felülvizsgálták:

A veszélyhelyzet feloldását követő két hónapon belül – a bankok leányvállalatainak kivételével – a magánjogi jogalanyok, a hitelszerződések és a pénzügyi intézmények által nyújtott egyéb finanszírozási formák adósai kötelezettségeinek késedelmes teljesítése esetén nem számítanak fel kamatot és kötbért, a kötelezettség nem nyilvánítható idő előtt esedékesnek, és a szerződés nem szüntethető meg a teljesítés elmulasztása miatt, ideértve azt az esetet is, amikor a követeléseket bankok, pénzügyi intézmények vagy harmadik felek szerezték meg.

A szükségállapotról szóló törvény 2021. február 17-én hatályba lépett új rendelkezése szerint nem lehet óvintézkedéseket előírni, és a járványhelyzet megszüntetését követő két hónapon belül nem lehet végrehajtási intézkedéseket tenni a munkavállalóknak a Covid19 következményeinek leküzdésével kapcsolatos, a Miniszterek Tanácsának valamely jogi aktusa alapján ellentételezésként kifizetett pénzeszközök tekintetében; A munkavállalók első mondat szerinti követeléseire vonatkozó, többek között a bankszámlájukon vagy egyéb fizetési számlájukon kapott zárolási végzések nem hajthatók végre (a veszélyhelyzetről szóló törvény 2021. február 17-én módosított és kiegészített 5. cikkének (5) bekezdése).

1 A Covid19-járvány polgári eljárásokra gyakorolt hatása

1.1 Határidők a polgári eljárásokban

Számos intézkedés bevezetésére került sor annak érdekében, hogy az állampolgárok legsürgősebb nehézségeit meg lehessen könnyíteni a bírósági eljárásokkal, a végrehajtással vagy a fizetésképtelenségi eljárásokkal kapcsolatban. A perrendtartásról szóló törvény azon rendelkezéseinek gyakori alkalmazása, amelyek a bírósági eljárások határidőinek elmulasztása alóli felmentésről szólnak, ha a határidő elmulasztására a rendkívüli intézkedésekből eredő korlátozások miatt került sor (kötelező karantén, az emberek mozgására és gyülekezésére vonatkozó korlátozások).

1.2 Igazságügyi szervezet és igazságszolgáltatás

Az Igazságügyi Minisztérium minden bírósági tárgyalás elhalasztását javasolja. Ha az elhalasztás nem lehetséges, a meghallgatást szigorúan a szükségállapotról szóló kormányzati rendelettel összhangban kell lefolytatni. A nyilvánosság ki van zárva a bírósági tárgyalásokról, és a bírósági épületen belüli mozgása korlátozott.

A bíróságok telefonon/e-mailen nyújtanak tájékoztatást.

Az ezen ajánlások alkalmazásából eredő eljárási késedelmeket az Igazságügyi Minisztérium nem tekinti a felügyeleti jogkör késedelmes gyakorlásának.

1.3 Európai uniós igazságügyi együttműködés

A gyermekek nemzetközi jogi védelmével foglalkozó hivatal (Brüsszel IIa és tartási rendelet): A hivatal a munkáját szükségállapoti üzemmódban látja el; a hivatallal való valamennyi személyes kapcsolatot írásos (írásos vagy elektronikus) és telefonos kapcsolattartásra kell cserélni; a munkaidő hétfőn és szerdán, a 9–12 óra közötti időszakra korlátozódik.

Cseh Igazságügyi Minisztérium (az iratok kézbesítéséért és a bizonyítási cselekményért felelős központi hivatalról szóló rendeletek): A munkavállalók (beleértve a kapcsolattartókat) jelenleg elsősorban otthonról dolgoznak. Határozottan javasolt az elektronikus/távkommunikáció. Valamennyi határidőt be kell tartani.

Az egyetlen nehézséget az okozza, hogy egyes államokban egyre több korlátozás vonatkozik a postai szolgáltatásokra, amit a Külügyminisztériummal közösen igyekszünk leküzdeni a bírósági iratok kézbesítésére szolgáló diplomáciai csatorna használatával. A külföldi központi hatóságoknak fel kell kérniük a bíróságokat/illetékes hatóságokat arra, hogy az iratok kézbesítésére és a bizonyítási cselekményre irányuló valamennyi kérelmet közvetlenül az illetékes bíróságoknak küldjék, és ne a központi hatóságon (Igazságügyi Minisztériumon) keresztül, mivel ez jelenleg jelentősen le fogja rövidíteni a kérelmek sikeres végrehajtására irányuló határidőket.

2 A világjárvány kitörését követően a tagállamokban a fizetésképtelenséggel kapcsolatban elfogadott vagy elfogadni tervezett intézkedések

2.1 A fizetésképtelenséggel kapcsolatos lényeges intézkedések és a kapcsolódó, szerződéseket befolyásoló intézkedések

2.1.1 A fizetésképtelenségi eljárás felfüggesztése

2.1.1.1 A fizetésképtelenségi eljárás megindítására vonatkozó kötelezettség teljesítésének felfüggesztése (adósok)

Az adós fizetésképtelenségi eljárás kezdeményezésére vonatkozó kötelezettségének felfüggesztése (a rendkívüli kormányzati intézkedéseik végétől számított 6 hónapon belül történő, Coviddal kapcsolatos csőd esetén).

A felfüggesztés lejárati ideje 2021. június 30-ig meghosszabbításra került.

2.1.1.2 Az adósok hitelezőkkel szembeni védelme a fizetésképtelenségi eljárás megindítása tekintetében

A hitelező azon jogának 2020. augusztus 31-ig történő felfüggesztése, hogy az adóssal szemben fizetésképtelenségi eljárást indítson.

2.1.2 A követelések végrehajtásának felfüggesztése és a szerződés felmondásához való jog felfüggesztése

2.1.2.1 Általános / különös moratórium a követelések végrehajtása / a követelések végrehajtásának egyes típusai tekintetében

A rendkívüli moratórium felfüggeszti a végrehajtható okiratok végrehajtását és a biztosítékok érvényesítését. Az adósok számára könnyen hozzáférhető, mivel az első három hónapban nincs szükség a hitelezők beleegyezésére; ezt követően a hitelezők hozzájárulása szükséges a további három hónappal történő meghosszabbításhoz.

A rendkívüli moratórium iránti kérelmek második szakasza 2020. november 13-án nyílt meg (2021. június 30-ig és csak az első alkalommal kérelmezők számára). Az első szakaszos rendkívüli moratóriumának meghosszabbításához nincs szükség a hitelezők hozzájárulására.

2.1.2.2 A szerződés felmondásának felfüggesztése (általános / egyedi szerződések)

A rendkívüli moratórium emellett megvédi az adóst attól, hogy vele szemben felmondják az energia, nyersanyag és áru szolgáltatására, valamint a szolgáltatások nyújtására vonatkozó szerződéseket, és lehetővé teszi az adós számára, hogy a vállalkozás fenntartásával közvetlenül összefüggő fizetési kötelezettségeket a régebbi adósságokkal szemben elsődlegesen teljesíthesse.

2.2 Polgári (beleértve a fizetésképtelenségi) bíróságok működésének felfüggesztése, és eljárások felfüggesztése

Az igazságügyi minisztérium azt javasolta, hogy amennyiben lehetséges, halasszanak el minden bírósági tárgyalást. A bírósági eljárások során elmulasztott határidők figyelmen kívül hagyása, ha a határidőt a jelenlegi korlátozások (például kötelező karantén vagy a mozgás korlátozása) miatt nem tartották be.

2.3 A fizetésképtelenséggel kapcsolatos egyéb intézkedések (pl. a megelőző intézkedésekkel, reorganizációs tervekkel, informális megállapodásokkal stb. összefüggésben)

Mindaddig, amíg az adósnak a fizetésképtelenségi eljárás megindítására vonatkozó kötelezettsége felfüggesztés alatt áll, a korábbi ügyletek megtámadására irányuló keresetekkel összefüggő visszakövetelési időszakok is nyugszanak. Törvénybe foglalták az adósok fokozott védelmét a folyamatban lévő adósság-elengedési eljárásoknak a jövedelem csökkenése miatti megszüntetése esetére.

2.4 A fizetésképtelenségi eljáráson kívüli, kapcsolódó intézkedések (a fizetések halasztása, bankhitelek, társadalombiztosítás, egészségbiztosítás, vállalkozások támogatása)

A törlesztőrészletek 2020 áprilisától 2020 októberéig elhalaszthatók, és a szerződések futamideje automatikusan meghosszabbodik. A védelmi időszak alatt nem merülhet fel szankció vagy késedelmi kamat.

A végrehajtók által lefolytatott egyedi végrehajtási cselekmények többségét 2021. január 31-ig felfüggesztették.

1 A Covid19-járvány polgári eljárásokra gyakorolt hatása

1.1 Határidők a polgári eljárásokban

Eddig nem vezettek be olyan intézkedést, amely a jogi eljárásokra irányul.

1.2 Igazságügyi szervezet és igazságszolgáltatás

A dán bíróságok vészhelyzeti eljárást kezdeményeztek az egyes kritikus területek kezelése érdekében. A kritikus területek, amelyekkel továbbra is helyi szinten foglalkoznak a bíróságok, különösen a törvény szerint időhöz kötött ügyek vagy kifejezetten mélyreható jellegűek.

A bíróságok feladata, hogy értékeljék, hogy az egyes ügyek megfelelnek-e a „kritikus” jelző feltételeinek, valamint szintén az ő feladatuk, hogy a körülmények figyelembevételével megszervezzék a munkavégzést.

A kritikus ügyek priorizálására irányuló döntés magával vonja, hogy számos jelentős ügytípus nem lesz előnyben részesítve, beleértve a tényleges bírósági tárgyalásokkal járó ügyeket. Ezeket az ügyeket további rendelkezésig elnapolták.

A dán bíróságok célja, hogy a szükségállapot ideje alatt a lehető legtöbb munkát otthonról végezzék. A dán bírósági igazgatás valamennyi munkavállaló számára biztosította az otthoni munkavégzés lehetőségét. Ezenkívül a bírósági dolgozók (korlátozott mértékben) fizikailag jelen lehetnek a bíróságokon annak érdekében, hogy biztosítsák, hogy ők maguk és mások is végezhessék a munkájukat otthonról.

Amennyiben lehetséges, a bíróságok telefonos konferenciákat alkalmaznak az ügyek előkészítéséhez a jog számos területén, beleértve a polgári ügyeket és a végrehajtási ügyeket. A családi bíróságok a lehetőségek szerint fizikai jelenlét nélkül foglalkoznak az ügyekkel. Egyes örökösödési ügyekkel telefonon is lehet foglalkozni.

A válságbizottság (amely a dán bírósági igazgatásból és a bíróságok elnökeinek csoportjából áll) szintén felszólította a bíróságokat, hogy, amennyiben lehetséges, fontolják meg, hogy a jelenlegi helyzet okot ad-e a videokonferencia további alkalmazására, ha az a jogállamiság szempontjából megbízhatónak számít.

1.3 Európai uniós igazságügyi együttműködés

Általánosságban a dán bíróságok célja, hogy a szükségállapot ideje alatt a lehető legtöbb munkát otthonról végezzék.

2 A világjárvány kitörését követően a tagállamokban a fizetésképtelenséggel kapcsolatban elfogadott vagy elfogadni tervezett intézkedések

2.1 A fizetésképtelenséggel kapcsolatos lényeges intézkedések és a kapcsolódó, szerződéseket befolyásoló intézkedések

2.1.1 A fizetésképtelenségi eljárás felfüggesztése

2.1.1.1 A fizetésképtelenségi eljárás megindítására vonatkozó kötelezettség teljesítésének felfüggesztése (adósok)

Nem alkalmazandó.

2.1.1.2 Az adósok hitelezőkkel szembeni védelme a fizetésképtelenségi eljárás megindítása tekintetében

Nem alkalmazandó.

2.1.2 A követelések végrehajtásának felfüggesztése és a szerződés felmondásához való jog felfüggesztése

2.1.2.1 Általános / különös moratórium a követelések végrehajtása / a követelések végrehajtásának egyes típusai tekintetében

Nem alkalmazandó.

2.1.2.2 A szerződés felmondásának felfüggesztése (általános / egyedi szerződések)

Nem alkalmazandó.

2.2 Polgári (beleértve a fizetésképtelenségi) bíróságok működésének felfüggesztése, és eljárások felfüggesztése

A dán bíróságok sürgősségi eljárást indítottak egyes kritikus területek kezelése érdekében. A kritikus területek, amelyekkel a bíróságok továbbra is helyi szinten foglalkoznak, többek között a törvényben meghatározott, időhöz kötött ügyek, vagy a különösen komoly ügyek.

2.3 A fizetésképtelenséggel kapcsolatos egyéb intézkedések (pl. a megelőző intézkedésekkel, reorganizációs tervekkel, informális megállapodásokkal stb. összefüggésben)

Nem alkalmazandó.

2.4 A fizetésképtelenségi eljáráson kívüli, kapcsolódó intézkedések (a fizetések halasztása, bankhitelek, társadalombiztosítás, egészségbiztosítás, vállalkozások támogatása)

A dán parlament egy sor gazdasági ösztönző csomagot fogadott el.

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

A Covid19-járvány hatása a polgári és fizetésképtelenségi ügyekre - Németország

1 A Covid19-járvány polgári eljárásokra gyakorolt hatása

1.1 Határidők a polgári eljárásokban

Eddig nem fogadtak el polgári peres eljárásbeli határidőkkel kapcsolatos intézkedéseket. csak a büntetőeljárások hosszabb felfüggesztésére vonatkozó rendelkezéseket fogadtak el. A német polgári eljárásjog rugalmas rendelkezéseket tartalmaz a határidők meghosszabbítása, az eljárások felfüggesztése és az előbbi állapotba való visszahelyezés (restitutio in integrum) tekintetében, amelyek segítenek a bírósági eljárások során a Covid19-válság alatt.

A jogalkotási intézkedésekkel kapcsolatos további információkért lásd a Szövetségi Igazságügyi és Fogyasztóvédelmi Minisztérium weboldalát.

1.2 Igazságügyi szervezet és igazságszolgáltatás

A polgári eljárásokra vonatkozó törvényi rendelkezések már széles körben lehetővé teszik a bíróságok számára, hogy rugalmasan járjanak el a jelenlegi kivételes helyzet során. Az érintett bíróságok és bírák feladata annak eldöntése, hogy eseti alapon milyen intézkedéseket hozzanak, pl. írásbeli eljárás, felmentés a bizonyításfelvétel alól, videokonferencia útján történő bizonyításfelvétel. Az igazságszolgáltatás függetlensége továbbra is fennáll.

1.3 Európai uniós igazságügyi együttműködés

Együttműködés családjogi ügyekben (2201/2003/EK rendelet):

A központi hatóság a 2201/2003/EK rendelettel összhangban teljes mértékben működőképes. A kérelmeket papíron is be lehet nyújtani.

Együttműködés tartási kötelezettségekkel kapcsolatos ügyekben (4/2009/EK rendelet):

A központi hatóság a 4/2009/EK rendelettel összhangban teljes mértékben működőképes. A kérelmeket papíron is be lehet nyújtani.

Bizonyításfelvétel (1206/2001/EK rendelet) és iratkézbesítés (1393/2007/EK rendelet):

Az igazságszolgáltatás működése semmilyen szempontból nem korlátozott. A kézbesítés és a bizonyításfelvétel iránti kérelmeket teljesülnek.

2 A világjárvány kitörését követően a tagállamokban a fizetésképtelenséggel kapcsolatban elfogadott vagy elfogadni tervezett intézkedések

2.1 A fizetésképtelenséggel kapcsolatos lényeges intézkedések és a kapcsolódó, szerződéseket befolyásoló intézkedések

2.1.1 A fizetésképtelenségi eljárás felfüggesztése

2.1.1.1 A fizetésképtelenségi eljárás megindítására vonatkozó kötelezettség teljesítésének felfüggesztése (adósok)

Vállalkozások, valamint olyan partnerségek, amelyekben egyik partnernek sincs korlátlan felelőssége, valamint egyesületek és alapítványok esetében a fizetésképtelenségi eljárás megindítására vonatkozó kötelezettség felfüggesztése 2021. május 1-ján feloldásra került. Azonban a felfüggesztés bizonyos jogkövetkezményei továbbra is érvényben vannak, különösen a jelenleg hatályos, a fizetésképtelenségi eljárás Covid19-cel összefüggésben történő felfüggesztéséről szóló törvény (COVID-19-Insolvenzaussetzungsgesetz – COVInsAG) 2. szakasza (1) bekezdésének 2–5. pontjai szerinti fellebbezéssel szembeni kiterjesztett védelem.

2.1.1.2 Az adósok hitelezőkkel szembeni védelme a fizetésképtelenségi eljárás megindítása tekintetében

A hitelező azon jogának korlátozása, hogy fizetésképtelenségi eljárást indítson, csak 2020. június 28-ig volt alkalmazandó. 2020. június 29-től a hitelezői kérelem benyújtásához fűződő jog teljes mértékben visszaállításra került, amennyiben a hitelezőnek jogos érdeke fűződik a fizetésképtelenségi eljárás megindításához, és hitelt érdemlően bizonyítja a követelését és az eljárás megindítása iránti kérelmét.

2.1.2 A követelések végrehajtásának felfüggesztése és a szerződés felmondásához való jog felfüggesztése

2.1.2.1 Általános / különös moratórium a követelések végrehajtása / a követelések végrehajtásának egyes típusai tekintetében

2.1.2.2 A szerződés felmondásának felfüggesztése (általános / egyedi szerződések)

2.2 Polgári (beleértve a fizetésképtelenségi) bíróságok működésének felfüggesztése, és eljárások felfüggesztése

Mostanáig nem került sor intézkedésre a polgári peres eljárásbeli határidőkkel kapcsolatban. Nem szükséges külön intézkedéseket hozni, mert a németországi jogi helyzet lehetővé teszi a bírák számára, hogy megfelelő módon reagáljanak a Covid19-járványnak a folyamatban lévő bírósági eljárásokra gyakorolt hatásaira.

2.3 A fizetésképtelenséggel kapcsolatos egyéb intézkedések (pl. a megelőző intézkedésekkel, reorganizációs tervekkel, informális megállapodásokkal stb. összefüggésben)

A fizetésképtelenségi eljárás megindítására vonatkozó kötelezettség felfüggesztésének időtartamára a fizetésképtelen vállalkozás vezetőinek, hitelezőinek és szerződéses partnereinek felelősségi kockázatát csökkentették annak érdekében, hogy ösztönözzék a további tőke nyújtását és az üzleti kapcsolatok fenntartását; ld. a COVInsAG 2. szakasz. Egyedi könnyítések továbbra is alkalmazandók, mint például annak tisztázása, hogy a felfüggesztési időszak során nyújtott új kölcsönök visszautalása továbbra sem minősül a hitelezőre nézve hátrányosnak 2023. szeptember 30-ig (a COVInsAG 2. szakasz (1) bekezdés 2. pont). Azon követelésekkel kapcsolatos kifizetések, amelyeket 2021. február 28-ig halasztottak, szintén nem voltak a hitelezők szempontjából hátrányosnak tekintendők 2022. március 31-ig, kivéve, ha 2021. február 18. előtt megindították a fizetésképtelenségi eljárást (COVInsAG 2. szakasz (1) bekezdés, 5. pont). A COVInsAG 4. szakasza lerövidítette a túlzott eladósodottsági teszt előrejelzési időszakát 2021. december 31-ig, és a hozzáférési könnyítések különböző formái voltak alkalmazandók ugyanezen időszakban a „vagyon felett a rendelkezési jogát megőrző adós általi” és a „védőpajzs” eljárásra (COVInsAG 5. és 6. szakasz).

2.4 A fizetésképtelenségi eljáráson kívüli, kapcsolódó intézkedések (a fizetések halasztása, bankhitelek, társadalombiztosítás, egészségbiztosítás, vállalkozások támogatása)

A fogyasztók fogyasztási hitelekhez kapcsolódó hitelkötelezettségei – bizonyos feltételek mentén – 2020. április 1-től három hónap időtartamra halasztásra kerültek. ez a szabály 2020. június 30-án hatályát vesztette.

A közgyűlések megtartására vonatkozó társasági jogi határidők meghosszabbodtak; az igazgatóság (részvénytársaságok esetében) ideiglenesen felfüggesztheti a részvényesek vagy meghatalmazottaik személyes részvételre vonatkozó jogát.

Azok a fogyasztók és mikrovállalkozások, akik a válság következtében nem képesek fizetéseket teljesíteni, jogot kaptak arra, hogy megtagadják „a folyamatos kötelezettség teljesítéséhez szükséges alapvető szerződések” teljesítését (a teljesség igénye nélkül ideértve a gáz, víz, áram, telekommunikációs szolgáltatásokra vonatkozó szerződéseket), feltéve, hogy az említett szerződéseket 2020. március 8. előtt kötöttek meg. Ez a szabály 2020. június 30-án hatályát vesztette.

1 A Covid19-járvány polgári eljárásokra gyakorolt hatása

1.1 Határidők a polgári eljárásokban

Az általános információk elérhetők angolul a kormányzat weboldalán.

Az eljárási határidőket a bíróságok eseti alapon hosszabbítják meg. A bíróságok figyelembe fogják venni a további terheket, feladatokat és nehézségeket, amelyekkel az eljárás felei a válság miatt szembesülnek.

Nem született jogszabály a határidők meghosszabbításáról, a bírák hatáskörébe tartozik, hogy a jövőben hosszabb határidőket állapítsanak meg, vagy meghosszabbítsák a meglévő határidőket.

Mindazonáltal annak érdekében, hogy az emberek közötti fizikai kontaktus mellőzésével meg lehessen előzni, hogy az ellátó intézményekben terjedjen a Covid19-vírus, szünetel azon időtartamok, illetve határidők folyása, amelyekre vagy amelyekig a mentális betegséggel élő személyeket pszichiátriai intézménybe vagy szociális jólléti intézménybe helyezik:

• a meghosszabbított ideiglenes védelem esetén a szükségállapot időtartamára;
• elhelyezés esetén a szükségállapot időtartamára és a szükségállapot végét követő két hónapig.

Ez nem érinti az elhelyezés megszüntetésére irányuló kötelezettséget és az ideiglenes jogi védelem igénylését azt követően, hogy az elhelyezés előfeltételei megszűntek, vagy amennyiben egyértelművé válik, hogy az előfeltételek nem teljesültek.

A kötelmi jog tekintetében jelenleg nincsenek jelentős változások. Az Igazságügyi Minisztérium elemezte az észt jog szerint már biztosított különböző jogi lehetőségeket, amelyeket alkalmazni lehet ebben a nehéz időszakban. A hangsúly az indoklás biztosításán és a tájékoztatásra irányuló kérelmek megválaszolásán van. Felmerültek a kötelmi joggal kapcsolatos bizonyos szabályok módosítására vonatkozó javaslatok, azonban e tekintetben még folyamatban van a vita.

1.2 Igazságügyi szervezet és igazságszolgáltatás

A szükségállapot március 12-től május 17-ig tart.

Virtuális üléstermek létrehozására került sor az Igazságügyi Minisztérium, a bíróságok, az ügyészségek és a börtönök videokonferenciák tartására irányuló kapacitásának növelése érdekében. Ez a megoldás alkalmazható az eljárások feleinek szóbeli meghallgatásához is. Ezenkívül videokonferencia-berendezéseket bocsátottak rendelkezésre, hogy segítsék a bíróságokon és börtönökön belüli, egyre növekvő igények kiszolgálását.

A bírósági eljárásokkal kapcsolatban nem vezettek be jogszabályi változásokat. A bíróságok igazgatásáért felelős tanács ajánlásokat adott ki. Az észt bíróságok munkáját átszervezték (a hivatal nyitvatartása: 9.00 és 13.00 között), a bírósági épületek pedig munkanapokon 14.00-ig vannak nyitva.

Ahol lehetséges, az ügyeket a bíróságok informatikai rendszerén és egy, bírósági iratok kezelésére szolgáló digitális alkalmazáson keresztül írásban kezelik.

A sürgős tárgyalásokat és ügyeket elektronikus kommunikációs eszközökkel tartják meg. Amennyiben ez nem lehetséges, a bíróság eseti alapon határoz arról, hogy tárgyalásra vagy eljárásra sor kerül-e a bíróságon. A következő ügyek tekinthetők sürgősnek: az adott személy zárt intézményben való elhelyezése; az adott gyermek elválasztása a családjától; gyám kinevezése egy felnőtt esetében. A nem sürgős esetekben a bíróság elektronikus kommunikációs eszközöket (vagy bármilyen egyéb szükséges eszközt) alkalmazhat, azonban általában ajánlott, hogy a bíróság halassza el a tárgyalást és/vagy az eljárást.

A polgári perrendtartásról szóló törvény szerint a bíróság gyermekekkel kapcsolatos kivételes és sürgős esetekben előzetes / védelmi határozatot rendelhet el a gyermek meghallgatása nélkül – számos bíró élt ezzel a lehetőséggel

Ajánlott, hogy az eljárási iratokat lehetőleg elektronikus úton („e-File”), illetve e-mailben kézbesítsék.

A közjegyzői kamara engedélyezte a közjegyzőknek, hogy minden szükséges intézkedést megtegyenek, ilyen például a távhitelesítési szolgáltatás, az e-Notar használata, amely lehetővé teszi a közjegyzői aktusok „video bridge” alkalmazásával történő teljesítését. Míg április 6-ig csak bizonyos aktustípusok végezhetők virtuálisan (meghatalmazás adása, zártkörűen működő részvénytársaságok részvényeinek eladása és még néhány aktus), április 6-tól szinte minden aktus hitelesíthető távolról (kivéve a házasságok megkötését és felbontását). Még az ingatlanok is eladhatók és átruházhatók tehát online hitelesítés segítségével. Ez a helyzet fennmarad a vészhelyzet megszűnését követően is. Az észt ügyvédi kamara szintén arra ösztönzi tagjait, hogy távmunkában dolgozzanak, és használják a kommunikáció összes technikai eszközét a jogi tanácsadás nyújtása során. Hangsúlyozta továbbá az ügyvéd és az ügyfél közötti titoktartás biztosításának fontosságát. Az ügyvédi kamara ezenkívül kiemelte, hogy a szükségállapot miatt bevezetett jogkorlátozásokat indokolni kell, és meg kell kérdőjelezni, ha az adott esetben ez indokolt. Az ügyvédeknek továbbá gyorsan kell alkalmazkodniuk a munkahelyi környezetben bekövetkező változásokhoz, rugalmasnak és innovatívnak kell lenniük, valamint biztosítaniuk kell, hogy a határidők meghosszabbításának kérelmezésével ne lehessen visszaélni.

A végrehajtók és vagyonfelügyelők kamarája szintén bejelentette, hogy a végrehajtók és vagyonfelügyelők a távmunka biztosítása érdekében átszervezték a munkavégzést.

1.3 Európai uniós igazságügyi együttműködés

Az észt központi hatóság március 13. óta távmunkában látja el feladatait. A kommunikáció (üzenetek és iratok küldése) e-mailen keresztül zajlik (a polgári ügyekben és a büntetőügyek többségében). Szükség esetén az eredeti iratokat a szükségállapot megszűnését követően légipostán keresztül kézbesítik.

2 A világjárvány kitörését követően a tagállamokban a fizetésképtelenséggel kapcsolatban elfogadott vagy elfogadni tervezett intézkedések

2.1 A fizetésképtelenséggel kapcsolatos lényeges intézkedések és a kapcsolódó, szerződéseket befolyásoló intézkedések

2.1.1 A fizetésképtelenségi eljárás felfüggesztése

2.1.1.1 A fizetésképtelenségi eljárás megindítására vonatkozó kötelezettség teljesítésének felfüggesztése (adósok)

-

2.1.1.2 Az adósok hitelezőkkel szembeni védelme a fizetésképtelenségi eljárás megindítása tekintetében

-

2.1.2 A követelések végrehajtásának felfüggesztése és a szerződés felmondásához való jog felfüggesztése

2.1.2.1 Általános / különös moratórium a követelések végrehajtása / a követelések végrehajtásának egyes típusai tekintetében

-

2.1.2.2 A szerződés felmondásának felfüggesztése (általános / egyedi szerződések)

-

2.2 Polgári (beleértve a fizetésképtelenségi) bíróságok működésének felfüggesztése, és eljárások felfüggesztése

-

2.3 A fizetésképtelenséggel kapcsolatos egyéb intézkedések (pl. a megelőző intézkedésekkel, reorganizációs tervekkel, informális megállapodásokkal stb. összefüggésben)

Jelenleg elemzés alatt áll a fizetésképtelenség területén olyan további módosítások szükségessége (pl. szerkezetátalakítási terveket illetően), amelyek támogathatják a válság leküzdését.

2.4 A fizetésképtelenségi eljáráson kívüli, kapcsolódó intézkedések (a fizetések halasztása, bankhitelek, társadalombiztosítás, egészségbiztosítás, vállalkozások támogatása)

-

1 A Covid19-járvány polgári eljárásokra gyakorolt hatása

1.1 Határidők a polgári eljárásokban

Nincs külön jogszabály a határidők tekintetében. Azok az esetek, ahol az eljárás megindítására vonatkozó törvényi határidő a „korlátozási” időszak vége előtt jár le, alapvető fontosságú ügynek számítanak (lásd a második oszlopot).

1.2 Igazságügyi szervezet és igazságszolgáltatás

A bírósági hivatalok továbbra is nyitva vannak és elfogadják a sürgős beadványokat. A dokumentumokat kihelyezett ládákban lehet hagyni, így csökken a nyilvános recepciónál dolgozó személyzettel való interakció iránti igény. A bírósági hivatalokat továbbra is fel lehet keresni e-mailen vagy postai úton.

A polgári ügyek beleegyezés alapján elnapolhatók e-mailen keresztül. A következő hetekben kizárólag a sürgős ügyekben lesz előrelépés.

A sürgős családjogi ügyekkel kapcsolatos beadványok engedélyezettek, beleértve a védelmi határozatokat, az ideiglenes korlátozási végzéseket, a vészhelyzeti korlátozási végzéseket, a végzések meghosszabbítását.

Alapvető fontosságú ügyek esetén is be lehet nyújtani beadványokat, például a sürgős gyámsági ügyekben vagy a sürgős bírósági felülvizsgálati kérelmek esetén.

A High Court elnökének határozata alapján a börtönökben megkönnyítették a videokapcsolaton keresztüli megjelenést minden jelenlegi fogvatartott számára.

Jelenleg folyamatban van a bírósági távtárgyalások és videós tárgyalások megkönnyítése a felek beleegyezése mellett.

1.3 Európai uniós igazságügyi együttműködés

Az Igazságügyi és Esélyegyenlőségi Minisztérium, valamint a központi hatóságok személyzete elsősorban otthonról dolgozik. A kizárólag e-mailes kommunikáció van előnyben részesítve.

2 A világjárvány kitörését követően a tagállamokban a fizetésképtelenséggel kapcsolatban elfogadott vagy elfogadni tervezett intézkedések

2.1 A fizetésképtelenséggel kapcsolatos lényeges intézkedések és a kapcsolódó, szerződéseket befolyásoló intézkedések

2.1.1 A fizetésképtelenségi eljárás felfüggesztése

2.1.1.1 A fizetésképtelenségi eljárás megindítására vonatkozó kötelezettség teljesítésének felfüggesztése (adósok)

-

2.1.1.2 Az adósok hitelezőkkel szembeni védelme a fizetésképtelenségi eljárás megindítása tekintetében

A társaságokról (Vegyes rendelkezések) (Covid19) szóló 2020. évi törvény ideiglenesen módosítja a társaságokról szóló 2014. évi törvényt és az ipari és szolgáltató társaságokról szóló 1893–2014. évi törvényeket a Covid19 következtében felmerülő kérdések rendezésére.

Különösen az examinership elnevezésű eljárás (megelőző szerkezetátalakítás) esetében rendelkezik az üzleti fizetőképességről azáltal, hogy az eljárás időtartamát 100-ról 150 napra növeli, és egyetlen hitelező esetében 10 000 euróról 20 000 euróra, összességében pedig 50 000 euróra emeli azt a küszöböt, amelynél a vállalatot úgy kell tekinteni, hogy nem képes tartozásait megfizetni.

A törvény szerinti intézkedések 2020. december 31-én lejárnak, de jelenleg mérlegelik e rendelkezések meghosszabbítását.

2.1.2 A követelések végrehajtásának felfüggesztése és a szerződés felmondásához való jog felfüggesztése

2.1.2.1 Általános / különös moratórium a követelések végrehajtása / a követelések végrehajtásának egyes típusai tekintetében

-

2.1.2.2 A szerződés felmondásának felfüggesztése (általános / egyedi szerződések)

-

2.2 Polgári (beleértve a fizetésképtelenségi) bíróságok működésének felfüggesztése, és eljárások felfüggesztése

Megállapodás született a fizetésképtelenségi rendszer zökkenőmentes működését támogató intézkedésekről, beleértve egyes bírósági szabályok lazítását és adott esetben a fizetések megszakítását.

További információkért lásd: https://www.courts.ie/covid-19-notices

2.3 A fizetésképtelenséggel kapcsolatos egyéb intézkedések (pl. a megelőző intézkedésekkel, reorganizációs tervekkel, informális megállapodásokkal stb. összefüggésben)

A bankok és a nem banki hitelezők márciusban összehangolt rugalmas türelmi intézkedéseket jelentettek be azoknak az ügyfeleknek a támogatására, akiknek jövedelmét a Covid19 befolyásolta. Ebbe beletartozott a jelzálogkölcsönök és egyéb hitelek fizetésének szüneteltetése, kezdetben három hónapra (később ezt meghosszabbították hat hónapra), amennyiben a kérelmet 2020. szeptember 30-át megelőzően nyújtották be.

Október folyamán e fizetésszüneteltetés túlnyomó többségében lejárt.

Október 1. óta a türelmi intézkedések a hitelfelvevők pénzügyi helyzetének hitelezők általi egyedi vagy eseti értékelésén alapulnak. A hitelfelvevőknek kiegészítő pénzügyi támogatást/türelmi intézkedéseket nyújtottak, vagy egy standard pénzügyi kimutatást (SFS) készítenek el, hogy meghatározzák a türelmi intézkedések közül számukra legmegfelelőbb típust. Ezek részét képezhetik rövid távú intézkedések, például további fizetésszüneteltetés, vagy hosszabb távú intézkedések.

2.4 A fizetésképtelenségi eljáráson kívüli, kapcsolódó intézkedések (a fizetések halasztása, bankhitelek, társadalombiztosítás, egészségbiztosítás, vállalkozások támogatása)

Elérhető pénzügyi támogatás, képzés és útmutatás, amely segíti a vállalkozásokat a Covid19 hatásainak enyhítésében és a munka biztonságos folytatásában.

A Foglalkoztatási Bértámogatási Rendszer (EWSS) átalánytámogatást nyújt a jelentős gazdasági zavarokkal küzdő magánszektorbeli munkáltatók támogatásához. Az EWSS az ideiglenes bértámogatási rendszert váltotta fel, és 2021. március 31-ig tart.

A Covid korlátozásokkal érintetteket támogató rendszer (CRSS) célja, hogy célzott, időszerű és ideiglenes ágazatspecifikus támogatást nyújtson azoknak a vállalkozásoknak, amelyeknek a Covid19 nyomán rájuk vonatkozó korlátozások eredményeként be kellett zárniuk vagy jelentősen csökkentett szinten kénytelenek működni.

A Covid19 hitelgarancia-rendszer legfeljebb 2 milliárd eurónyi hitelt tesz lehetővé a jogosult vállalkozások számára. A rendszer keretében nyújtott hitelek összege 10 000 és 1 millió euró között lehet, legfeljebb öt és fél éves futamidőre.

A 25 000 euróig terjedő Covid19 üzleti hitelek a Microfinance Ireland (az ír mikrofinanszírozási rendszer) révén vehetők igénybe, az első 6 hónapban törlesztés nélkül és nulla százalékos kamatlábbal, és bizonyos feltételekkel további 6 hónapon át kamatmentesen.

További információk a bevezetett üzleti támogatási lehetőségekről: https://dbei.gov.ie/en/What-We-Do/Supports-for-SMEs/COVID-19-supports/

Tartozásraktározási rendszert vezettek be egyes adók vonatkozásában. A rendszer lehetővé teszi a vállalkozások számára a Covid19 miatti korlátozott kereskedelem időszakában keletkező áfa- és PAYE (munkáltatói járulék)tartozások kamatmentes „parkoltatását” a kereskedés újraindítását követő 12 hónapig. A 12 hónapos kamatmentes időszak végén a raktározott tartozás teljes egészében kamatfizetési kötelezettség nélkül fizethető meg, vagy kifizethető szakaszos fizetési megállapodás révén, jelentősen csökkentett, évi 3% -os kamatlábbal. Ezt az egyébként az említett tartozásokra vonatkozó szokásos évi 10%-os kulcshoz kell viszonyítani.

1 A Covid19-járvány polgári eljárásokra gyakorolt hatása

1.1 Határidők a polgári eljárásokban

-

1.2 Igazságügyi szervezet és igazságszolgáltatás

Miniszteri határozattal a görög bíróságokon folytatott valamennyi eljárást és szolgáltatást 2020. május 15-ig felfüggesztik, kivéve a sürgős és jelentős pereket és ügyeket.

A kerületi polgári bíróságok és szolgálataik előtt folyó eljárásokat 2020. május 10-ig felfüggesztették.

Az igazságügyi szolgálatok működése kizárólag a szükséges munka elvégzéséhez és a sürgős ügyekhez elengedhetetlen intézkedésekre korlátozódik.

Az üléseket és a bíróság működésével kapcsolatos egyéb intézkedéseket távolról végzik, ha lehetséges, a technológia eszközeit használva. Informatikai kommunikációs eszközöket és alkalmazásokat biztosítottak annak érdekében, hogy a bírák, ügyészek és egyéb jogi szereplők videokonferencia segítségével és távmunka útján végezhessék munkájukat.

A tanúsítványok kiállítása iránti kérelem elektronikus úton történő benyújtása néhány nagyobb bíróságon lehetséges. Ebben az esetben a polgároknak és az ügyvédeknek lehetőségük van arra, hogy azokat egy internetes portálon keresztül elektronikus úton kapják meg.

1.3 Európai uniós igazságügyi együttműködés

A görög kormány óvintézkedéseket és a járvány megfékezésére irányuló intézkedéseket fogadott el annak érdekében, hogy szembeszálljon a koronavírus terjedésének veszélyével és annak társadalmi-gazdasági hatásával, valamint biztosítsa a piac és a közszektor helyes működését.

Az Igazságügyi Minisztérium mint a polgári jogi egyezmények/szerződések szerinti központi hatóság a polgári és kereskedelmi ügyekben folytatott igazságügyi együttműködésről szóló uniós rendeletekkel összhangban a távmunka és a munkahelyi fizikai jelenlét rotáción alapuló vegyes rendszerét vezette be.

A központi hatóság mostanáig szinte teljes mértékben működőképes, bár egyes kérések feldolgozása esetenkénti késedelmet szenved az elhúzódó egészségügyi válság miatt.

2 A világjárvány kitörését követően a tagállamokban a fizetésképtelenséggel kapcsolatban elfogadott vagy elfogadni tervezett intézkedések

2.1 A fizetésképtelenséggel kapcsolatos lényeges intézkedések és a kapcsolódó, szerződéseket befolyásoló intézkedések

2.1.1 A fizetésképtelenségi eljárás felfüggesztése

2.1.1.1 A fizetésképtelenségi eljárás megindítására vonatkozó kötelezettség teljesítésének felfüggesztése (adósok)

Minden vonatkozó eljárást felfüggesztettek 2020. november 7-től 30-ig.

2.1.1.2 Az adósok hitelezőkkel szembeni védelme a fizetésképtelenségi eljárás megindítása tekintetében

Minden vonatkozó eljárást felfüggesztettek 2020. november 7-től 30-ig.

2.1.2 A követelések végrehajtásának felfüggesztése és a szerződés felmondásához való jog felfüggesztése

2.1.2.1 Általános / különös moratórium a követelések végrehajtása / a követelések végrehajtásának egyes típusai tekintetében

Minden végrehajtási eljárást felfüggesztettek 2020. november 7-től 30-ig.

2.1.2.2 A szerződés felmondásának felfüggesztése (általános / egyedi szerződések)

-

2.2 Polgári (beleértve a fizetésképtelenségi) bíróságok működésének felfüggesztése, és eljárások felfüggesztése

Népegészség-védelmi okokból az összes bírósági tárgyalási eljárást ideiglenesen felfüggesztették.

2020. november 7-től 30-ig. Fizetésképtelenségi eljárások felfüggesztése 2020. november 7-től 30-ig.

2.3 A fizetésképtelenséggel kapcsolatos egyéb intézkedések (pl. a megelőző intézkedésekkel, reorganizációs tervekkel, informális megállapodásokkal stb. összefüggésben)

A Görög Bankszövetség és a pénzügyminiszter megállapodott abban, hogy a bankok az adós kérelmére elengedik a tőkerészletek visszafizetését a koronavírus-járvány által érintett vállalkozásokkal kötött kölcsönszerződések alapján.

2.4 A fizetésképtelenségi eljáráson kívüli, kapcsolódó intézkedések (a fizetések halasztása, bankhitelek, társadalombiztosítás, egészségbiztosítás, vállalkozások támogatása)

A koronavírus világjárvány által érintett szervezetek és azok alkalmazottjai (valamint az ilyen érintett vállalkozásoknak ingatlant kiadó személyek) esetében:

• Az adófizetés határidejének meghosszabbítása kamat vagy szankció felszámítása nélkül
• A társadalombiztosítási járulékok megfizetése határidejének meghosszabbítása

1 A Covid19-járvány polgári eljárásokra gyakorolt hatása

1.1 Határidők a polgári eljárásokban

Minden időtartamot felfüggesztettek, és az eljárásjogi jogszabályokban meghatározott határidőket minden bírósági végzés tekintetében felfüggesztették és megszüntették. A határidők visszaállítására akkor kerül sor, ha a 463/2020. sz. királyi rendelet meghosszabbításai hatályukat vesztik.

Az eljárási határidők felfüggesztése nem alkalmazandó bizonyos eljárásokra, beleértve a gyermekek védelmével kapcsolatosakat.

A bíró vagy a bíróság dönthet úgy, hogy lefolytatja az olyan bírósági eljárásokat, amelyek az eljárás feleinek jogait és jogos érdekeit érő, helyrehozhatatlan károk elkerülése érdekében szükségesek.

A spanyol hatóságok által a vírus terjedésének megakadályozása érdekében hozott intézkedésekről szóló tájékoztatás céljából a spanyol Általános Igazságszolgáltatási Tanács a honlapján közzétett egy külön részt, amelynek címe: Általános információk a Covid19-ről.

Ez a honlap teljes körű tájékoztatást nyújt, beleértve az általános információkat, útmutatókat és protokollokat, az Állandó Bizottság megállapodásait (2020. március 11. és 2020. május 5. között), az ítélkezési gyakorlatot, az Igazságügyi Minisztérium és a Főügyészi Hivatal tájékoztatóját, az Egészségügyi Minisztérium államfőjének tájékoztatóját, valamint a Legfelsőbb Bíróságok Monitoring Bizottságának tájékoztatóját.

1.2 Igazságügyi szervezet és igazságszolgáltatás

A bíróság területén belüli munka jelentős mértékben csökkent. IT-megoldások és kommunikációs eszközök biztosítására vagy azok megerősítésére került sor, hogy a bírák, ügyészek és egyéb jogi szereplők távmunkavégzése könnyebb legyen.

A közjegyzők és állami nyilvántartások alapvető közszolgáltatásnak minősülnek, és biztosítottak.

1.3 Európai uniós igazságügyi együttműködés

A spanyol központi hatóság nem tudja biztosítani a bejövő kérelmek (különösen a papíralapú kérelmek) rendes ügymenet szerinti feldolgozását. A kérelmeket elektronikus módon kell megküldeni.

• Bizonyítási cselekmény (1206/2001 rendelet 3. cikke): A súlyos és sürgős kérelmeket feldolgozzák, a kérelmeket a rogatoriascivil@mjusticia.es címre kell küldeni. Az összes többi kérelem esetén a hagyományos eljárást kell követni, és azokat közvetlenül az illetékes spanyol bíróságnak kell megküldeni papíralapon.
• Gyermekek jogellenes külföldre vitele és tartásbehajtás: A kérelmek feldolgozása csak akkor biztosított, ha e-mailen küldik meg őket. A végrehajtás a sürgősségtől függ, figyelembe véve az állampolgárok számára előírt mozgáskorlátozást. (sustraccionmenores@mjusticia.es) (SGCJIAlimentos@mjusticia.es)

2 A világjárvány kitörését követően a tagállamokban a fizetésképtelenséggel kapcsolatban elfogadott vagy elfogadni tervezett intézkedések

2.1 A fizetésképtelenséggel kapcsolatos lényeges intézkedések és a kapcsolódó, szerződéseket befolyásoló intézkedések

2.1.1 A fizetésképtelenségi eljárás felfüggesztése

2.1.1.1 A fizetésképtelenségi eljárás megindítására vonatkozó kötelezettség teljesítésének felfüggesztése (adósok)

A fizetésképtelenségi eljárás megindítására vonatkozó kötelezettség felfüggesztése mindaddig, amíg a veszélyhelyzet fennáll (még akkor is, ha az adós a fizetésképtelenségről szóló spanyol törvény 5a. cikkében előírt fizetésképtelenséget megelőző eljárást kezdeményezte).

A csődtörvény 5a. cikkét felváltotta a csődtörvény egységes szerkezetű szövegének 583–594. cikke, amelyet a Hivatalos Lap 2020. május 5-én tett közzé és 2020. szeptember 1-jén lép hatályba.

A szeptember 18-i 3/2020 törvény 6.3. cikke kimondja, hogy „ha az adós 2020. december 31-ig bejelentette, hogy a hitelezőkkel tárgyalásokat kezdett refinanszírozási megállapodás, peren kívüli egyezség vagy a csatlakozás megkötését, korai rendezésbe bevonás elérése céljából.

2.1.1.2 Az adósok hitelezőkkel szembeni védelme a fizetésképtelenségi eljárás megindítása tekintetében

A veszélyhelyzet végétől számított két hónapig a fizetésképtelenségi eljárásban eljáró bíróságok nem adnak helyt a hitelezők/harmadik felek által a fizetésképtelenségi eljárás kezdeményezése iránt a veszélyhelyzet vagy e két hónap során benyújtott kérelmeknek.

A veszélyhelyzetet követő két hónapos időszak alatt a bíróság elsőbbséggel bírálja el az adós fizetésképtelenségi eljárás megindítása iránti kérelmét.

A szeptember 18-i 3/2020 törvény 6. cikke kimondta, hogy „2020. december 31-ig a bíróságok nem adnak helyt a kötelező fizetésképtelenségi eljárásokra vonatkozó olyan beadványoknak, amelyeket a hitelezők/harmadik felek 2020. március 14. óta nyújtottak be. Ha az adós 2020. december 31-ig bezárólag önkéntes csődeljárás iránti kérelmet nyújtott be, ennek elintézését elsőbbséggel engedélyezik, még akkor is, ha ez későbbi a kötelező csődeljárás iránti kérelem benyújtásánál”.

A november 17-i 34/2020 királyi törvényerejű rendelet ezt a moratóriumot 2021. március 14-ig meghosszabbította.

2.1.2 A követelések végrehajtásának felfüggesztése és a szerződés felmondásához való jog felfüggesztése

2.1.2.1 Általános / különös moratórium a követelések végrehajtása / a követelések végrehajtásának egyes típusai tekintetében

-

2.1.2.2 A szerződés felmondásának felfüggesztése (általános / egyedi szerződések)

-

2.2 Polgári (beleértve a fizetésképtelenségi) bíróságok működésének felfüggesztése, és eljárások felfüggesztése

Az eljárási határidők általános felfüggesztése. Sürgős esetekben bírósági tárgyalás tartható.

Az eljárások felfüggesztése június végén megszűnt. Tekintettel a kereskedelmi igazságszolgáltatás területén bekövetkezett összeomlásra, amelyet a járvány súlyosbít, a szeptember 18-i 3/2020 törvény megállapította egyes sürgős esetek preferenciális kezelését a fizetésképtelenségi eljárás keretében (9. cikk).

2.3 A fizetésképtelenséggel kapcsolatos egyéb intézkedések (pl. a megelőző intézkedésekkel, reorganizációs tervekkel, informális megállapodásokkal stb. összefüggésben)

Ezenkívül a március 31-i királyi törvényerejű rendelet, amely a Covid19 kérdés kezelése érdekében sürgős kiegészítő intézkedéseket fogad el a szociális és gazdasági területen, biztosította annak lehetőségét, hogy a fizetésképtelen vállalkozások vis maior miatt vagy a Covid19-válságból eredő, szervezeti, műszaki, gazdasági és termelési okokból átmeneti leépítés iránti eljárást („ERTEs”) is kezdeményezhessenek.

• Ezen intézkedés célja annak megakadályozása, hogy a Covid19 által előidézett gazdasági válság a fizetésképtelen jogalany életben maradásának olyan további akadályát képezze, amely megnehezítheti a hitelezőkkel kötött megállapodás végrehajtását vagy betartását, és felszámolásukhoz vezethet, vagy megnehezítheti az életképes üzleti egység értékesítését.
• A kérelmet vagy a tájékoztatást vagy a fizetésképtelen társaságnak kell benyújtania a csődgondnok (felszámolóbiztos) engedélyével vagy közvetlenül a csődgondnoknak, attól függően, hogy az adós rendelkezhet-e a vagyonáról.
• Hasonlóképpen a csődgondnok a konzultációs időszak részes felévé válik. Ha ezen időszak alatt nem születik megállapodás, az ERTE alkalmazására vonatkozó döntéshez meg kell szerezni a csődgondnok engedélyét, vagy arról közvetlenül a csődgondnok határoz, attól függően, hogy az adós rendelkezhet-e a vagyonáról.
• A fizetésképtelenségi eljárásban eljáró bíróságot minden esetben telematikai eszközökkel haladéktalanul tájékoztatni kell a kérelemről, a határozatról és az alkalmazott intézkedésekről.

Amennyiben a munkaügyi hatóság nem állapítja meg vis maior fennállását, a társaság megtámadhatja e határozatot a társadalombiztosítási ügyeket elbíráló bíróság előtt.

A fizetésképtelenségi eljárásban eljáró bíróság bírálja el a határozattal szemben csalás, megtévesztés, kényszerítés vagy joggal való visszaélés miatt benyújtott jogorvoslati kérelmet, illetve e bíróság jár el, ha a munkavállalók támadják meg a vállalkozás vagy a munkaügyi hatóság ERTE-re vonatkozó határozatát, amennyiben jogtalan előnyökre kívántak szert tenni. Az ilyen jogorvoslati kérelem esetén a munkaügyi fizetésképtelenségi eljárás az irányadó, és az ítélet megtámadható (suplicación).

Mind a szeptember 18-i 3/2020 törvény, mind a november 17-i 34/2020 királyi törvényerejű rendelet (D.F. 10, a Covid19 bírósági igazgatás területén történő kezelésének eljárási és szervezési intézkedéseiről szóló szeptember 18-i 3/2020 törvény módosításáról) intézkedéseket tartalmaz a megállapodások vagy a refinanszírozási megállapodások esetében a szerződésszegés megállapításának megelőzése érdekében, és mindkét esetben lehetővé teszik az említett megállapodások feltételeinek módosítását.

2.4 A fizetésképtelenségi eljáráson kívüli, kapcsolódó intézkedések (a fizetések halasztása, bankhitelek, társadalombiztosítás, egészségbiztosítás, vállalkozások támogatása)

A spanyol kormány olyan intézkedéseket hagyott jóvá, amelyek a gazdasági szempontból kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek által felvett jelzáloghitelből eredő szerződéses kötelezettségek ideiglenes felfüggesztését eredményezik.

A jelzáloghitel-moratórium csak a következőkre vonatkozik:

• a szokásos tartózkodásra szolgáló/rendes lakások (azaz az üdülők vagy a hétvégi házak kivételével);
• a vállalkozók és szakemberek által folytatott gazdasági tevékenységhez kapcsolódó ingatlanok; és
• a szokásos bérleti jogviszony tárgyát képező lakástól eltérő azon lakások, amelyek esetében a jelzálogadós, természetes személy, tulajdonos és bérbeadó a veszélyhelyzet fennállása óta már nem szerez bérleti díjból származó jövedelmet, vagy azt nem szerzi meg a veszélyhelyzet végét követő egy hónapig.

A moratórium elrendelése a jelzáloghitel-részletek (tőke és kamatok) megfizetésének három hónapos időszakra történő felfüggesztését vonja maga után, és a jelzáloghitelek előtörlesztési záradékát sem alkalmazzák. Nem keletkezik késedelmi kamat sem.

A gazdasági szempontból kiszolgáltatott adósok azok, akik/amelyek:

• munkanélkülivé válnak, illetve vállalkozó vagy szakember esetén jelentős (40%-ot meghaladó) bevételkiesést szenvednek el, vagy értékesítésük ilyen mértékben csökken;
• a családi egység teljes jövedelme nem haladja meg a moratórium alkalmazását megelőző hónapban a 3 havi IPREM-et (azaz 537,84 EUR x3 összeget. Ezt az összeget gyermekek, 65 évesnél idősebb személyek, fogyatékosság, eltartottság vagy betegség esetén növelni kell;
• a jelzáloghitel-részletek, valamint a költségek és az alapellátások összege magasabb, mint az egész családi egység nettó jövedelmének 35%-a; és
• a Covid19-veszélyhelyzet következtében a családi egység gazdasági körülményei jelentősen megváltoztak a lakáshoz jutáshoz szükséges erőfeszítések tekintetében (a jelzáloghitel-költségeknek a családi jövedelemhez viszonyított arányát megszorozták 1,3-del).

Az adósok a veszélyhelyzet végét követő hónap végétől (jelenlegi határidő: május 27.) számított 15 napon belül kérelmezhetik a moratóriumot. A hitelezőknek a kérelem benyújtásától számított legfeljebb 15 napon belül be kell vezetniük a moratóriumot, és a moratóriumról jelentést kell tenniük a spanyol nemzeti bank részére.

A felfüggesztés alkalmazásához nincs szükség sem a felek közötti megállapodásra, sem a szerződés megújítására, a jelzálogkölcsön futamidejének meghosszabbítását közokiratba kell foglalni, és be kell jegyezni az ingatlan-nyilvántartásba.

1 A Covid19-járvány polgári eljárásokra gyakorolt hatása

1.1 Határidők a polgári eljárásokban

A március 12. után és a szükségállapot végét követő egy hónapig tartó időszakban lejáró (eljárási) határidők meghosszabbodnak, beleértve az elévülési időket is. A fenti időszak végén valamennyi határidő visszaáll, azonban két hónapos korlátozással. Mindazonáltal a meghosszabbított határidő nem korlátozhatja a feleket abban, hogy a szükségállapot ideje alatt a lehetséges mértékben jogorvoslatot kérjenek vagy keresetindítási jogukat gyakorolják bármilyen módon.

Ez főszabály szerint nem érinti a teljesítési kötelezettségeket és a szerződésekben megadott határidőket, a speciális körülményekre vonatkozó nemzeti jog (vis maior stb.) alkalmazandó. Az adós nemteljesítéséből eredő szerződéses szankciók (kártérítés, felmondás stb.) azonban ideiglenesen nem alkalmazandók, tekintettel a végrehajtási nehézségekre.

1.2 Igazságügyi szervezet és igazságszolgáltatás

Március 17. és május 10. között a bíróságok csak a sürgős ügyekkel foglalkoztak (a polgári szabadságokkal és a polgári ügyekben fennálló felügyeleti joggal, végrehajtással, gyermekvédelemmel kapcsolatos tárgyalások, családjogi bíróság által tárgyalt sürgős ügyek, beleértve a védelmi határozatokat és a szükségállapot idején az ideiglenes intézkedések meghozatalával kapcsolatos eljárásokat).

A bíróságok május 11. óta minden ügyben fokozatosan újrakezdték tevékenységüket.

Ha valamely bíróság nem tud eljárni, egy másik bíróság is kijelölhető a sürgős ügyek kezelésére.

A felek minden módon tájékoztatást kapnak a bírósági határozatokról, különös tekintettel az e-mailre és a telefonra (a határozatok nem minősülnek a címzett számára kézbesítettnek).

A gyermekekre és felnőttekre vonatkozó védelmi intézkedésekkel kapcsolatban azok, amelyek a szükségállapot ideje alatt járnak le, automatikusan meghosszabbodnak, amennyiben a bíró másképpen nem határoz.

A vizsgálati és mediációs intézkedésekkel kapcsolatos határidők felfüggesztésre kerülnek, és 2020. június 23-tól további három hónappal meghosszabbodnak.

A bíróságok vezetői szabályozhatják a bíróságra belépő személyek áramlását, és meghatározhatják azon személyek számát, akik beléphetnek a tárgyalóterembe, így biztosítva a fizikai távolságtartásra vonatkozó szabályok betartását.

Amennyiben a hozzáférés korlátozott, a tárgyaláson részt venni kívánó személyek e kérelmüket bármilyen módon a bíróság vezetője elé terjeszthetik.

Ha a meghallgatás céljára audiovizuális vagy egyéb elektronikus kommunikációs eszközt használnak, a meghallgatás nem tartható egyetlen helyen.

Végül emlékeztetni kell arra, hogy az alkalmazott kommunikációs eszközöknek biztosítaniuk kell a tanácskozások titkosságát.

1.3 Európai uniós igazságügyi együttműködés

Ami az igazságügyi együttműködést illeti, a megkereséseket a rendes módon kezelik.

Családi együttműködés (2201/2003 rendelet): A gyermekek jogellenes külföldre vitele és a gyermekvédelem terén a francia központi hatóság ügyintézői az idő nagyobb részében távmunkában dolgoznak és legalább heti egy napot tartózkodnak az irodában. Ez azt jelenti, hogy minden új kérelmet postai úton, faxon vagy e-mailen kell elküldeni.

Bizonyítási cselekmény (1206/2001 rendelet): A kérelmeket a rendes módon kezelik. A feldolgozási idő valamivel hosszabb lehet, mivel az ügyintéző távmunkában dolgozik, és hetente egy napon tartózkodik az irodában, hogy a postai úton vagy faxon beérkező kérelmeket kezelje.

Iratkézbesítés (1393/2007 rendelet): A jelenlegi körülmények között az iratok kézbesítése lelassulhat. Az elektronikus kézbesítés csak akkor lehetséges, ha a címzett előzetes beleegyezését adta.

A francia központi hatóság az alábbi három rendelet (2201/2003, 1206/2001, 1393/2007) alapján továbbra is e-mailben (entraide-civile-internationale@justice.gouv.fr), de levélben vagy faxon is kommunikál.

A tartási kötelezettségekről szóló 4/2009/EK rendelet szerinti francia központi hatóság e-mailben kommunikál: obligation.alimentaire@diplomatie.gouv.fr

2 A világjárvány kitörését követően a tagállamokban a fizetésképtelenséggel kapcsolatban elfogadott vagy elfogadni tervezett intézkedések

2.1 A fizetésképtelenséggel kapcsolatos lényeges intézkedések és a kapcsolódó, szerződéseket befolyásoló intézkedések

2.1.1 A fizetésképtelenségi eljárás felfüggesztése

2.1.1.1 A fizetésképtelenségi eljárás megindítására vonatkozó kötelezettség teljesítésének felfüggesztése (adósok)

-

2.1.1.2 Az adósok hitelezőkkel szembeni védelme a fizetésképtelenségi eljárás megindítása tekintetében

-

2.1.2 A követelések végrehajtásának felfüggesztése és a szerződés felmondásához való jog felfüggesztése

2.1.2.1 Általános / különös moratórium a követelések végrehajtása / a követelések végrehajtásának egyes típusai tekintetében

A 2020-596 rendelet előírja, hogy az adós kérheti a bíróság elnökét, hogy az egyeztetési eljárás idejére engedélyezzen általános felfüggesztést. Az eljárás alatt a „türelmi” időt megalapozó feltételeket adottnak tekintik.

Lásd a 2020. május 20-i 2020-596 rendeletet.

Emlékeztető (nem konkrétan a Covid19 kontextusra jellemző intézkedések):

A bírósági átszervezési eljárások (procédures de sauvegarde ou de redressement judiciaire) során az egyedi végrehajtási intézkedések általános felfüggesztése érvényesül (sajátos kivételekkel).

A felszámolási eljárás (procédure de liquidation judiciaire) vagy a bírósági átszervezési eljárás (procédure de sauvegarde ou redressement judiciaire) megkezdése előtt az adós kérésére informális és bizalmas eljárás (egyeztetési eljárás) indítható. Ha a hitelező az egyeztetési eljárás során bíróságon kívüli vagy bírósági eljárást indít az adóssal szemben, az adós kérheti a bíróság elnökét, hogy engedélyezzen számára „türelmi időt”.

2.1.2.2 A szerződés felmondásának felfüggesztése (általános / egyedi szerződések)

Emlékeztető (nem konkrétan a Covid19 kontextusra jellemző intézkedések):

A bírósági reorganizációs eljárások (procédures de sauvegarde ou de redressement judiciaire) során a kereskedelmi törvénykönyv megakadályozza a hitelezőket abban, hogy az alapvető, teljesítés alatt álló szerződéseket felmondják vagy az adós hátrányára módosítsák.

2.2 Polgári (beleértve a fizetésképtelenségi) bíróságok működésének felfüggesztése, és eljárások felfüggesztése

-

2.3 A fizetésképtelenséggel kapcsolatos egyéb intézkedések (pl. a megelőző intézkedésekkel, reorganizációs tervekkel, informális megállapodásokkal stb. összefüggésben)

A 2020-596 rendelet lehetővé teszi a bíróság számára, hogy az adós számára módosítsa és meghosszabbítsa bírósági reorganizációs terv időtartamát.

A bírósági reorganizációs eljárások során az új vagy az ideiglenes finanszírozást nyújtók jogosultak lehetnek arra, hogy meghatározott elsőbbséget kapjanak (kifizetési elsőbbség későbbi fizetésképtelenség esetén). Ezt az elsőbbséget a bíróság meghatározott feltételek mellett biztosítja.

Lehetőség van egyszerűsített felszámolási eljárásra egyéni vállalkozók és kisvállalkozások esetében.

Lásd a 2020. május 20-i 2020-596 rendeletet.

2.4 A fizetésképtelenségi eljáráson kívüli, kapcsolódó intézkedések (a fizetések halasztása, bankhitelek, társadalombiztosítás, egészségbiztosítás, vállalkozások támogatása)

A főbb szimbolikus rendelkezések a következők:

Gazdasági és pénzügyi intézkedések az üzleti tevékenység támogatására: állami garanciarendszer vonatkozik a pénzintézetek által nyújtott új pénzkölcsönökre (konkrét teljesítendő feltételekkel).

Szociális intézkedések: a vállalkozások a szokatlan körülmények között részleges működési programot kérhetnek.

További információkért látogasson el a következő oldalra: https://www.economie.gouv.fr/covid19-soutien-entreprises/les-mesures

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

A Covid19-járvány hatása a polgári és fizetésképtelenségi ügyekre - Horvátország

1 A Covid19-járvány polgári eljárásokra gyakorolt hatása

1.1 Határidők a polgári eljárásokban

2020. április 18-án hatályba léptek a monetáris eszközökkel szembeni végrehajtásról szóló törvény módosításai: a természetes személyek számláival szembeni végrehajtást 3 hónapra felfüggesztik (további 3 hónapos felfüggesztés lehetőségével). A törvényes kamatok kiszámítását ebben az időszakban felfüggesztették.

2020. október 19-től a végrehajtás továbbra is rendszeresen zajlik. Az Igazságügyi és Közigazgatási Minisztérium azonban ajánlásokat küldött a közjegyzőknek, amelyekben azt kérte, hogy három szakaszban – október 19-én, november 20-án és január 20-án – kezdjék meg az elmúlt hat hónapban benyújtott végrehajtási ügyek kezelését. Az első szakaszban a június 30-ig beérkezett kérelmek alapján hozott végrehajtási határozatokat, a második szakaszban az augusztus 31-ig beérkezett végrehajtási határozatokat, a harmadik szakaszban pedig az október 18-ig beérkezett kérelmek alapján hozott határozatokat bocsátják ki.

1.2 Igazságügyi szervezet és igazságszolgáltatás

Valamennyi igazságügyi hatóság folytatja a munkavégzést. Mindazonáltal csak azokat az eljárásokat folytatják le a megfelelő biztonsági intézkedések mellett, amelyeket sürgősnek minősítettek. A tárgyalásokat és egyéb, nem sürgős ügyeket további rendelkezésig elnapolták.

Azokban az ügyekben, ahol a bírák egyesbíróként is hozhatnak ítéletet, vagy amelyek esetén nincs szükség tárgyalása, mindenekelőtt otthonról kell határozatokat hozni, majd azt követően kell elintézni azok kézbesítését. Az igazságügyi hatóságok vezetői jogosultak arra, hogy lehetőség szerint engedélyezzék a munkavállalóknak az otthonról történő munkavégzést.

A felekkel és az eljárás valamennyi résztvevőjével folytatott kommunikáció elektronikusan történik minden olyan esetben, ahol ez lehetséges. Az ülést vagy tárgyalást igénylő ügyekben az egészségügyi hatóságok által előírt valamennyi óvintézkedést be kell vezetni. Minden egyes helyzetben alkalmazni kell a bírák és a bíróságok számára elérhető távkommunikációs eszközöket, többek közt a bíróságon belül is (e-mail, videokapcsolat stb.).

Ezenkívül ajánlott elhalasztani a végrehajtási eljárásokat, különösen a kilakoltatással és az ingatlanátadással kapcsolatos végrehajtást.

A Covid19-járvány horvátországi megjelenése miatt minden, végrehajtási és fizetésképtelenségi ügyben folytatott elektronikus nyilvános árverést elnapoltak, kivéve azokat, amelyek esetén az ajánlattétel legkésőbb 2020. március 24-én megkezdődött, és amelyek az elektronikus nyilvános árverésekre vonatkozó kiadványban közzétett részvételi felhívás szerint fejeződnek be.

A 2020. március 13-át követően beérkezett, és még nem feldolgozott valamennyi értékesítési kérelmet a Covid19-járvány által előidézett különleges körülmények megszűnését követően dolgozzák fel. Az elektronikus nyilvános árverésekre vonatkozó kiadványban közzétett, költségelőleg-fizetésre irányuló felhívásokat és részvételi felhívásokat hatályon kívül helyezik, és azonos értékesítési feltételek mellett ismételten közzéteszik a Covid19-járvány által előidézett különleges körülmények megszűnését követően.

1.3 Európai uniós igazságügyi együttműködés

A feleknek e-mailen, telefonon és postai szolgáltatókon keresztül kell megküldeniük az Igazságügyi Minisztérium számára a kérdéseiket, kérelmeiket és beadványaikat, a rendes munkaidőn belül.

A nemzetközi jogsegély továbbra is biztosított, azonban előfordulhat késedelem.

2 A világjárvány kitörését követően a tagállamokban a fizetésképtelenséggel kapcsolatban elfogadott vagy elfogadni tervezett intézkedések

2.1 A fizetésképtelenséggel kapcsolatos lényeges intézkedések és a kapcsolódó, szerződéseket befolyásoló intézkedések

2.1.1 A fizetésképtelenségi eljárás felfüggesztése

2.1.1.1 A fizetésképtelenségi eljárás megindítására vonatkozó kötelezettség teljesítésének felfüggesztése (adósok)

A csődeljárás kezdeményezésének a különleges körülmények között felmerülő okai nem érvényesülnek a fizetésképtelenségi eljárás kezdeményezésére irányuló kérelem esetében. A csődeljárás kezdeményezésének indokai a fizetésképtelenség és a túlzott eladósodás, de ezek egyike sem alkalmazható, ha azok különleges körülmények között merülnek fel. Kivételt képez ez alól az, hogy az adós, a pénzügyi ügynökség és a hitelező kizárólag a Horvát Köztársaság érdekeinek és biztonságának védelme, valamint a természet, az emberi környezet és az emberi egészség megóvása érdekében a csődeljárás megindítása iránti kérelmet nyújthat be.

2.1.1.2 Az adósok hitelezőkkel szembeni védelme a fizetésképtelenségi eljárás megindítása tekintetében

-

2.1.2 A követelések végrehajtásának felfüggesztése és a szerződés felmondásához való jog felfüggesztése

2.1.2.1 Általános / különös moratórium a követelések végrehajtása / a követelések végrehajtásának egyes típusai tekintetében

2020. május 1-jén hatályba lépett a végrehajtási és a fizetésképtelenségi eljárások során alkalmazandó intervenciós intézkedésekről szóló törvény.

A törvény alapján a végrehajtási eljárást három hónapra felfüggesztik (amely további 3 hónappal meghosszabbítható). Különleges körülmények fennállása esetén a munkáltatók és az állami nyugdíjalap nem tartja vissza a munkabért/nyugdíjat a hitelezők javára (e szabály alól kivételt képez a gyermektartás, a munkavállalói követelések és a büntető eljárásjog szerinti ideiglenes intézkedések végrehajtása).

A törvényes kamatok felszámítása ugyanezen időszakra felfüggesztésre kerül.

2.1.2.2 A szerződés felmondásának felfüggesztése (általános / egyedi szerződések)

-

2.2 Polgári (beleértve a fizetésképtelenségi) bíróságok működésének felfüggesztése, és eljárások felfüggesztése

Horvátországban a Covid19-járvány kitörése miatt a végrehajtási és a fizetésképtelenséggel összefüggő ügyekben valamennyi nyilvános elektronikus árverési nyitást elhalasztották, kivéve azokat, amelyek esetében az ajánlattétel legkésőbb 2020. március 24-én megtörtént, és amelyeket a nyilvános elektronikus árverésen való részvételre vonatkozóan közzétett felhívások szerint be kell fejezni.

A 2020. március 13. után beérkezett, feldolgozásra nem kerülő vételi ajánlatokat a Covid19-járvány különleges körülményeinek megszűnésekor dolgozzák fel. A Covid19-járvány kitörése különleges körülményeinek megszűnését követően valamennyi, a költségek megfizetésére és a nyilvános elektronikus árverésen való részvételre vonatkozóan közzétett felhívás érvényét veszti, és azokat ugyanazon értékesítési feltételek mellett újra közzéteszik.

2.3 A fizetésképtelenséggel kapcsolatos egyéb intézkedések (pl. a megelőző intézkedésekkel, reorganizációs tervekkel, informális megállapodásokkal stb. összefüggésben)

-

2.4 A fizetésképtelenségi eljáráson kívüli, kapcsolódó intézkedések (a fizetések halasztása, bankhitelek, társadalombiztosítás, egészségbiztosítás, vállalkozások támogatása)

-

1 A Covid19-járvány polgári eljárásokra gyakorolt hatása

1.1 Határidők a polgári eljárásokban

A polgári eljárásokon belüli bírói cselekmények gyakorlására vonatkozó határidőket kezdetben a március 9. és március 22. közötti időszakra függesztették fel (majd kitolták április 15-ig).

A 2020. április 8-i, 23. sz. törvényerejű rendelet 2020. május 11-ig meghosszabbította a tárgyalások elnapolását és az eljárási határidők felfüggesztését.

Ahol a határidő egyébként a felfüggesztés időszaka alatt kezdődött volna, a kezdőpontot ezen időszak végéig elhalasztották.

Kivételek: gyermekek örökbefogadása, kísérő nélküli kiskorúak, nevelőszülői gondozás, kiskorúak védelmével kapcsolatos eljárások és tartási eljárások, amennyiben az alapvető szükségletek védelme sérelmet szenved; kötelező egészségügyi ellátás, a terhesség önkéntes megszakítása, ideiglenes végrehajthatóság, választási eljárás, valamint minden egyéb ügy, amely a felekre nézve súlyos károk kockázatát hordozza.

1.2 Igazságügyi szervezet és igazságszolgáltatás

A rendelet hatálybalépését (2020. március 9.) követő nap és március 22. (majd április 15. és végül május 11.) közötti időszakra időzített legtöbb polgári peres tárgyalásra a kötelező halasztás miatt nem kerül sor.

A válságidőszakra időzített összes tárgyalást elnapolják (kivéve a sürgős ügyeket).

A helyi bíróságok elfogadhatnak saját szervezeti intézkedéseket (korlátozott bejutás az épületekbe, a hivatal bezárása).

A nem felfüggesztett tevékenységek esetén (amelyeket eseti alapon sürgősnek ítéltek vagy amelyeket a jog elsődleges prioritásnak tekint) a kizárólag az ügyvédek vagy a felek jelenlétét igénylő polgári eljárások a kontradiktórius eljárás betartása és a felek tényleges részvétele mellett távoli kapcsolaton keresztül is megtarthatók. E célból az igazságügyi hivatalok vezetőinek határozata szükséges az ügyvédi kamara tanácsának meghallgatása után.

A 2020. május 11. és július 31. közötti időszak tekintetében az igazságügyi hivatalok vezetőinek szervezeti intézkedések sorát kell bevezetniük annak érekében, hogy elkerüljék a csoportosulásokat és az emberek közötti kontaktust az egyes irodai helyiségekben.

Ezen intézkedések között szerepelhetnek a következők:

• a kizárólag az ügyvédek, a felek vagy a bíróságot segítő személyek jelenlétét igénylő polgári tárgyalások távoli kapcsolaton keresztüli megtartása a kontradiktórius eljárás tiszteletben tartása és a felek tényleges részvétele mellett, feltéve, hogy a bíróság fizikailag jelen van a bírósági hivatalban;
• a tárgyalások elhalasztása 2020. július 31. utánra;
• a kizárólag az alperesek részvételét igénylő polgári peres tárgyalások megtartása írásos eljárás útján.

1.3 Európai uniós igazságügyi együttműködés

Az Igazságügyi Minisztérium ügyintézőinek jelentős része otthonról dolgozik.

A polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés előre nem látható ideig érintve lesz. Az igazságügyi együttműködésre irányuló kérelmek elektronikus közlése (beleértve az 1968. évi londoni egyezmény szerinti, külföldi jogról szóló tájékoztatás kérelmezését). A papíralapon beküldött okiratok feldolgozására jelentős késedelemmel kerül sor.

Valamennyi értesítést az ufficio2.dgcivile.dag@giustizia.it címre kell küldeni.

2 A világjárvány kitörését követően a tagállamokban a fizetésképtelenséggel kapcsolatban elfogadott vagy elfogadni tervezett intézkedések

2.1 A fizetésképtelenséggel kapcsolatos lényeges intézkedések és a kapcsolódó, szerződéseket befolyásoló intézkedések

2.1.1 A fizetésképtelenségi eljárás felfüggesztése

2.1.1.1 A fizetésképtelenségi eljárás megindítására vonatkozó kötelezettség teljesítésének felfüggesztése (adósok)

A csőd- és általában a fizetésképtelenségi eljárások is szerepelnek a halasztásra vonatkozó általános rendelkezésekben, azon lehetőség sérelme nélkül, hogy eseti alapon lehessen megállapítani, hogy mi nem halasztható el a felek védelmét szolgáló követelmények teljesítése érdekében.

A 2020. április 8-i 23. sz. törvényerejű rendelet 10. cikke konkrét fizetésképtelenségi intézkedéseket vezetett be:

• minden, a 2020. március 9. és június 30. közötti időszakban benyújtott fizetésképtelenségi eljárás iránti fellebbezés elfogadhatatlan, kivéve az ügyész által benyújtott fellebbezést, ha maga a vállalkozó kér elővigyázatossági vagy óvatossági intézkedéseket a vagyon vagy a társaság védelme érdekében, amennyiben a fizetésképtelenség nem a Covid19-járvány következménye, és a hitelezőkkel kötött egyezségre irányuló eljárás külön rendelkezéseinek megfelelően (az olasz fizetésképtelenségi törvény 162. cikkének második bekezdése, 173. cikkének második és harmadik bekezdése, valamint 180. cikkének hetedik bekezdése).
• amennyiben az elfogadhatatlanság megállapítását a fizetésképtelenség megállapítása követi, az elfogadhatatlanság időtartamát nem veszik figyelembe a csődtörvény 10. és 69a. cikkében foglalt határidőkön belül, amelyek egyrészt azon évre vonatkoznak, amelyen belül a cégnyilvántartásból törölt társaság fizetésképtelenségét be kell jelenteni, másrészt a visszavonás iránti kereset benyújtásának határidejére.

2.1.1.2 Az adósok hitelezőkkel szembeni védelme a fizetésképtelenségi eljárás megindítása tekintetében

Lásd bal oldal, 1.1.A. oszlop.

2.1.2 A követelések végrehajtásának felfüggesztése és a szerződés felmondásához való jog felfüggesztése

2.1.2.1 Általános / különös moratórium a követelések végrehajtása / a követelések végrehajtásának egyes típusai tekintetében

A polgári és büntetőeljárásokkal kapcsolatos bármely cselekmény – beleértve a polgári jogi határozatok végrehajtására irányuló eljárásokat is – végrehajtásának határidejét kezdetben 2020. március 9-től április 15-ig, majd május 11-ig felfüggesztették.

Ezen időszak alatt a polgári peres – és így a végrehajtási eljárással kapcsolatos – tárgyalásokat automatikusan egy 2020. május 11-ét követő időpontra halasztják, és eddig az időpontig a polgári peres eljárások során végrehajtandó bármely cselekmény elvégzésére nyitva álló határidő lejártát is felfüggesztik.

A végrehajtás tekintetében meg kell jegyezni, hogy a fellebbezés tárgyát képező ítélet végrehajthatóságának vagy végrehajtásának felfüggesztése iránti kérelem (az olasz polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 283. cikke) és a bírósági felülvizsgálati iránti kérelemmel megtámadott ítélet végrehajtásának felfüggesztése iránti kérelem (az olasz polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 373. cikke), valamint az olyan eljárás, amelynek késedelmes lefolytatása súlyos károkat okozhat a feleknek, a szükséghelyzet alatt elbírálható, illetve lefolytatható. Ez utóbbi esetben az igazságügyi hivatal vezetője vagy annak megbízottja, a már megindított eljárásokban pedig a bíró vagy a bírósági tanács elnöke állapítja meg a sürgősség fennállását. A Covid19 okozta járványügyi veszélyhelyzet negatív hatásainak visszaszorítása érdekében az ország teljes területén 2020. december 31-ig felfüggesztik azon ingatlan esetében a zálogjog érvényesítését célzó minden végrehajtási eljárást, amely az adós fő lakóhelye.

2020. december 31-ig az uzsorás bűncselekmények áldozatainak nyújtott kölcsönökhöz kapcsolódó végrehajtási eljárásokat is felfüggesztik.

2.1.2.2 A szerződés felmondásának felfüggesztése (általános / egyedi szerződések)

A 2020. évi 6. sz. törvény 3. cikkének (6a) bekezdésében foglalt általános rendelkezés szerint a karantén intézkedések tiszteletben tartását mindig az adós felelősségének kizárása szempontjából kell értékelni a késedelmes vagy elmulasztott teljesítéshez kapcsolódó jogvesztés vagy szankciók alkalmazására is figyelemmel.

A szerződéses kötelezettségekre vonatkozó jogvitákban, amelyekben a (6a) bekezdés szerint értékelhető a járvány megfékezésére irányuló intézkedéseknek, vagy mindenképpen a Covid19 okozta járványügyi veszélyhelyzet során elfogadott intézkedéseknek való megfelelés, a bírósághoz benyújtott bármely kérelem esetében közvetítési eljárás az elfogadhatóság feltétele.

Az egyes szerződések tekintetében a 2020. évi 18. sz. törvényerejű rendelet 56. cikke (2) bekezdésének b) és c) pontja úgy rendelkezik, hogy 2020. szeptember 30-ig minden alaki követelmény nélkül meg kell hosszabbítani a nem részletekben fizetendő hitelek futamidejét, valamint 2020. szeptember 30-ig fel kell függeszteni a törlesztő részletek vagy lízingdíjak megfizetését, és el kell halasztani a felfüggesztés hatálya alá eső részletfizetésekkel vagy lízingdíjakkal kapcsolatos visszafizetési terv végrehajtását.

A 2020-as évre felfüggesztik az uzsora-bűncselekmények áldozatai részére nyújtott jelzáloghitelek visszafizetését.

2.2 Polgári (beleértve a fizetésképtelenségi) bíróságok működésének felfüggesztése, és eljárások felfüggesztése

Kezdetben minden eljárást (beleértve a fizetésképtelenségi eljárást is) hivatalból elhalasztottak április 15-ig vagy június 30-ig, amennyiben a hivatalvezetők úgy döntöttek, kivéve azokat, amelyeket a bíró eseti alapon sürgősnek nyilvánított, vagy amelyeket a törvény kiemelten kezel.

Az eljárási határidőket (ideértve a végrehajtási eljárásokat is) kezdetben március 9-től április 15-ig, majd május 11-ig felfüggesztették.

A fel nem függesztett tevékenységek esetében a kizárólag ügyvédek vagy felek jelenlétét igénylő polgári tárgyalások – a kontradiktórius eljárás tiszteletben tartása és a felek tényleges részvétele mellett – távoli kapcsolat útján is megtarthatók.

A 2020. május 11. és június 30. közötti időszakban az igazságügyi hivatalok vezetőinek számos szervezési intézkedést kell hozniuk annak érdekében, hogy az egyes irodákban elkerüljék a szoros fizikai érintkezést jelentő találkozókat és emberek közötti fizikai kapcsolatokat.

Ezek az intézkedések az alábbiakat foglalhatják magukban:

• polgári tárgyalások tartása olyan távoli kapcsolatok révén, amelyekhez csak az ügyvédek és a felek jelenléte szükséges a kontradiktórius eljárás tiszteletben tartása és a felek tényleges részvétele mellett;
• a tárgyalások elhalasztása 2020. június 30-a utánra;
• olyan polgári tárgyalás tartása, amely csak az alperesek írásbeli eljárásban való részvételét teszi szükségessé.

A 2020. évi 34. törvényerejű rendelet (Decreto Rilancio) 221. cikke alapján a bíró elrendelheti, hogy azokat a polgári meghallgatásokat, amelyek nem igénylik a felek védőin kívül más személyek jelenlétét, olyan írásos feljegyzések benyújtásával váltsák ki, amelyek csak kérelmeket és következtetéseket tartalmaznak. Az érdekelt fél kérésére egy vagy több fél, vagy egy vagy több védő polgári meghallgatáson való részvétele videokonferencia útján is megvalósulhat. E szabályokat 2020. december 31-ig meghosszabbították.

2.3 A fizetésképtelenséggel kapcsolatos egyéb intézkedések (pl. a megelőző intézkedésekkel, reorganizációs tervekkel, informális megállapodásokkal stb. összefüggésben)

Abban az időszakban, amikor a fizetésképtelenség megállapítására nincs lehetőség, a visszavonás iránti keresetekre vonatkozó határidők nem kezdődnek meg.

A 2020. évi 23. törvényerejű törvény 9. cikke előírja a 2020. február 23. után lejáró korábbi megállapodások és a jóváhagyott szerkezetátalakítási megállapodások teljesítésének határidejének hat hónappal történő meghosszabbítását is.

Az egyezségi megállapodások jóváhagyására irányuló, jelenleg folyamatban lévő eljárásokban az adós a jóváhagyásra kitűzött tárgyalásig kérelmet nyújthat be az új terv és új javaslat vagy új szerkezetátalakítási megállapodás benyújtására vonatkozó, kilencven napot meg nem haladó határidő megállapítása iránt.

A 9. cikk arról is rendelkezik, hogy az adós új határidők megállapítása vagy a már engedélyezett határidők további meghosszabbítása iránti kérelmet nyújthat be.

2.4 A fizetésképtelenségi eljáráson kívüli, kapcsolódó intézkedések (a fizetések halasztása, bankhitelek, társadalombiztosítás, egészségbiztosítás, vállalkozások támogatása)

A 2020. évi 18. sz. törvényerejű rendelet egy sor olyan intézkedést írt elő, amelyek kifejezetten a bankrendszeren keresztül történő likviditástámogatásra (III. cím), valamint a háztartások és a vállalkozások likviditásának támogatására (IV. cím) irányultak.

Az első ilyen intézkedések közül érdemes megemlíteni az 56. cikkben a mikro-, kis- és középvállalkozások számára előírt pénzügyi támogatási intézkedéseket, beleértve a visszavonás hatálya alá tartozó hitelkeretek és az előlegekből nyújtott hitelek keretében biztosított összegek visszavonásának tilalmát; a nem részletekben visszafizetendő kölcsönökre vonatkozó azon szerződések mindenféle alakiság nélküli meghosszabbítása 2021. január 31-ig, amelyek szerződés szerinti lejárata 2021. január 31. előtti; kölcsönök törlesztőrészletei és egyéb részletekben visszafizetendő kölcsönök vagy lízing törlesztőrészletek fizetésének felfüggesztése 2021. január 31-ig, valamint a felfüggesztett részletek vagy törlesztőrészletek visszafizetési tervének elhalasztása.

Ez utóbbiak között meg kell említeni a közigazgatási szervek részére történő átutalásokat, beleértve a társadalombiztosítási és jóléti járulékokkal és a kötelező biztosítás díjaival kapcsolatos átutalásokat, a forrásadók, a társadalombiztosítási és jóléti járulékok és a kötelező biztosítás díjai megfizetésének felfüggesztését, valamint az adó- és járulékfizetési kötelezettségek és kifizetések feltételeit.

A 2020. évi 23. törvényerejű törvény 11. cikke előírta a 2020. március 9. és április 30. közötti időszakban lejáró hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok lejáratának felfüggesztését, amelyet később 2020. augusztus 31-ig meghosszabbított.

1 A Covid19-járvány polgári eljárásokra gyakorolt hatása

1.1 Határidők a polgári eljárásokban

Az eljárási határidőket 2020. április 30-ig felfüggesztették.

1.2 Igazságügyi szervezet és igazságszolgáltatás

Az összes tárgyalást és egyéb eljárást felfüggesztették 2020. április 30-ig. Kivételek: rendkívül sürgős, ideiglenes intézkedés elrendelésére irányuló kérelem, kiadatási eljárások, valamint a személyi szabadság korlátozásával foglalkozó egyéb eljárások (pl. jogellenes fogvatartás, pszichiátriai intézményben való fogvatartás).

A hivatalvezető kizárólag akkor fogadja el kereset benyújtását, ha azt ideiglenes intézkedés elrendelésére irányuló kérelem támasztja alá, és ha azt sürgősen meg kell tárgyalni. Az ügy sürgősségét a bíró vizsgálja meg, és ő határoz róla.

1.3 Európai uniós igazságügyi együttműködés

-

2 A világjárvány kitörését követően a tagállamokban a fizetésképtelenséggel kapcsolatban elfogadott vagy elfogadni tervezett intézkedések

2.1 A fizetésképtelenséggel kapcsolatos lényeges intézkedések és a kapcsolódó, szerződéseket befolyásoló intézkedések

2.1.1 A fizetésképtelenségi eljárás felfüggesztése

2.1.1.1 A fizetésképtelenségi eljárás megindítására vonatkozó kötelezettség teljesítésének felfüggesztése (adósok)

-

2.1.1.2 Az adósok hitelezőkkel szembeni védelme a fizetésképtelenségi eljárás megindítása tekintetében

-

2.1.2 A követelések végrehajtásának felfüggesztése és a szerződés felmondásához való jog felfüggesztése

2.1.2.1 Általános / különös moratórium a követelések végrehajtása / a követelések végrehajtásának egyes típusai tekintetében

-

2.1.2.2 A szerződés felmondásának felfüggesztése (általános / egyedi szerződések)

A bérleti díj jelen időszakban történő meg nem fizetése miatti kilakoltatási eljárásokat és a kilakoltatási végzések végrehajtását 2020. május 31-ig felfüggesztették.

2.2 Polgári (beleértve a fizetésképtelenségi) bíróságok működésének felfüggesztése, és eljárások felfüggesztése

- Bírósági eljárások felfüggesztése 2020. március 16. és 2020. április 30. között az alábbi kivételekkel:

Polgári ügyekben

i) rendkívül sürgős esetekben az ideiglenes intézkedés iránti kérelmek,

ii) az ingatlanárveréssel kapcsolatos fellebbezések stb.

2.3 A fizetésképtelenséggel kapcsolatos egyéb intézkedések (pl. a megelőző intézkedésekkel, reorganizációs tervekkel, informális megállapodásokkal stb. összefüggésben)

A Fizetésképtelenségi Minisztérium folytatta a személyes fizetésképtelenségről szóló törvény módosítását, a bíróság által az egyes végrehajtási intézkedések különleges feltételek miatt elrendelt felfüggesztésére/meghosszabbítására vonatkozó rendelkezésekkel. Emellett lehetővé tették a hitelezők találkozóinak online lebonyolítását. A törvény módosításai 2020 augusztusában léptek hatályba.

Ezenkívül felgyorsult az eljárások folyamatban lévő egyszerűsítése, ideértve az online űrlapok benyújtásának és az online fizetéseknek a bevezetésé. Várható azonban, hogy az online lehetőségek a lakosság számára 2021 második felére lesznek elérhetők.

2.4 A fizetésképtelenségi eljáráson kívüli, kapcsolódó intézkedések (a fizetések halasztása, bankhitelek, társadalombiztosítás, egészségbiztosítás, vállalkozások támogatása)

-

1 A Covid19-járvány polgári eljárásokra gyakorolt hatása

1.1 Határidők a polgári eljárásokban

Írásos polgári eljárásra van lehetőség, ha az nem sérti a felek jogait, és a bíróság lehetségesnek tartja. A bírósági tárgyalások elhalasztása helyett Lettország az írásos bírósági eljárásokra váltott, kivéve, ha a rendes bírósági tárgyalás megtartása feltétlenül szükséges, az ügy vizsgálata rendkívül sürgős, vagy súlyos jogsértés kockázata áll fenn.

Az elévülési időket március 12. és július 01. között felfüggesztik.

Végrehajtási eljárások: a javak visszajuttatására, az adósságok behajtására, a kilakoltatásokra vonatkozó ítéletek szerinti kötelezettségek önkéntes teljesítésének maximális határideje 10 napról 60 napra tolódott ki, kivéve azokat az eseteket, ahol az ítéletet haladéktalanul végre kell hajtani.

Kereskedelmi zálogjog. A kereskedelmi zálogjog teljesítésére irányuló határozat meghozatalára vonatkozó határidő 30 napról 60 napra hosszabbodik meg.

1.2 Igazságügyi szervezet és igazságszolgáltatás

A Lett Köztársaság iránymutatást adott ki a körzeti (városi) és regionális bíróságok munkájának szükségállapot idején történő megszervezéséről. Ezek az iránymutatások azt javasolják, hogy a sürgős esetekben a tárgyalásokat a szükségállapot idején lehetőség szerint videokonferencián keresztül kell megszervezni

Ha a tárgyalást személyes jelenlét mellett tartják meg, biztosítani kell a tárgyaláson jelen lévő személyek közötti szükséges távolságot, és egyéb óvintézkedéseket kell tenni (a helyiségeket szellőztetni kell stb.).

2020. május 12-től a bíróságok ismét személyesen folytathatják a bírósági tárgyalásokat, figyelembe véve a minisztertanács által az ügyek vizsgálata során a beltéri gyülekezésre vonatkozóan meghatározott követelményeket.

1.3 Európai uniós igazságügyi együttműködés

Sürgős esetben minden kérelmet és mellékelt iratot elfogadnak elektronikusan (e-mailen keresztül), fenntartva azok hitelességét. A kölcsönös jogsegély iránti kérelmeket beszkennelik és PDF-formátumba alakítják, és az Igazságügyi Minisztérium hivatalos e-mailjéről továbbítják a külföldi országoknak. Ugyanezt elfogadják más országokból is.

Továbbra is biztosított az igazságügyi együttműködés, például az iratkézbesítés iránti megkeresések vagy a videokonferencia-meghallgatások teljesítése.

2 A világjárvány kitörését követően a tagállamokban a fizetésképtelenséggel kapcsolatban elfogadott vagy elfogadni tervezett intézkedések

2.1 A fizetésképtelenséggel kapcsolatos lényeges intézkedések és a kapcsolódó, szerződéseket befolyásoló intézkedések

2.1.1 A fizetésképtelenségi eljárás felfüggesztése

2.1.1.1 A fizetésképtelenségi eljárás megindítására vonatkozó kötelezettség teljesítésének felfüggesztése (adósok)

-

2.1.1.2 Az adósok hitelezőkkel szembeni védelme a fizetésképtelenségi eljárás megindítása tekintetében

A hitelezőknek 2021. március 1-ig tilos jogi személy ellen fizetésképtelenségi eljárás iránti kérelmet benyújtaniuk, azokat az eseteket kivéve, amelyek az adós jogi védelme iránti eljárások (szerkezetátalakítási eljárás) adós általi be nem tartásával kapcsolatosak.

Az adós 2021. június 30-ig nem köteles benyújtani jogi személy fizetésképtelenségének megállapítására irányuló eljárás iránti kérelmet, kivéve, ha (1) a fizetésképtelenséget a felszámolás kezdetén vagy annak folyamán megállapították, (2) az adós nem képes betartani a jogi védelem iránti eljárásban elfogadott tervet, vagy (3) az adós nem fizette ki a teljes díjazást valamely munkavállalónak, a munkahelyi baleset vagy foglalkozási megbetegedés miatti kártérítést, vagy nem teljesítette a kötelező társadalombiztosítási járulékot a bérfizetésre meghatározott naptól számított két hónapon belül.

2.1.2 A követelések végrehajtásának felfüggesztése és a szerződés felmondásához való jog felfüggesztése

2.1.2.1 Általános / különös moratórium a követelések végrehajtása / a követelések végrehajtásának egyes típusai tekintetében

A követelések behajtására vonatkozó moratórium nem alkalmazandó azokra a közigazgatási határozatokra, amelyek már a jogerőre emelkedésüktől kezdve kötelező jelleggel végrehajthatók anélkül, hogy megvárnák az anyagi jogerő beálltát. Ha egy végrehajtási ügyben az adósnak járó pénz zárolását rendelik el, és kiderül, hogy az adós Covid19-ben megbetegedett vagy karantén alá került, a hites végrehajtó az adós kérésére törölheti a hitelintézetnek vagy más pénzforgalmi szolgáltatónak a pénz zárolására vonatkozó megbízását. Miután az adós betegszabadság-igazolását lezárták, ilyen esetben a hites bírósági végrehajtó folytatja az adós pénzeszközeinek letiltását a hitelintézetnél vagy más fizetési szolgáltatónál új megbízás készítésével és a hitelintézethez vagy más fizetési szolgáltatóhoz történő megküldésével, a konkrét végrehajtási ügy körülményei által meghatározottak szerint.

Az ingatlanok birtokba adásával kapcsolatos végrehajtási ügyekben, valamint helyiségből személyek kilakoltatására és helyiség kiürítésére vonatkozó ügyekben az adósnak a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti, a bírósági határozat végrehajtására és a helyiség kiürítési kötelezettségre vonatkozó értesítésében legalább 30 napos határidőt kell tűzni. Ha a hites végrehajtó által meghatározott határidőn belül a helyiséget nem ürítik ki, vagy az adós nem érkezett meg a birtokbaadási végzésben meghatározott időpontban, a hites végrehajtó határozza meg a dátumot, amely legkorábban a hites végrehajtó értesítése átadásának napjától számított harmincadik nap lehet.

2.1.2.2 A szerződés felmondásának felfüggesztése (általános / egyedi szerződések)

-

2.2 Polgári (beleértve a fizetésképtelenségi) bíróságok működésének felfüggesztése, és eljárások felfüggesztése

A bírósági tárgyalások elhalasztása helyett Lettország az írásbeli bírósági eljárásra tért át, kivéve, ha feltétlenül szükséges a megfelelő bírósági tárgyalás megtartása. A bíróság a bírósági meghallgatást elsősorban videokonferencia útján szervezi, különösen akkor, ha azon jogi személy vesz részt, valamint azokban az esetekben, amikor ügyvéd jár el az ügyben.

Továbbá – mindaddig, amíg veszély áll fenn a járványügyi biztonságra a Covid19-fertőzés terjedésével kapcsolatban, a jogi személy jogi védelme iránti eljárás és fizetésképtelenségi eljárása és természetes személy fizetésképtelenségi eljárása iránti kérelmek elektronikus úton is benyújthatók.

2.3 A fizetésképtelenséggel kapcsolatos egyéb intézkedések (pl. a megelőző intézkedésekkel, reorganizációs tervekkel, informális megállapodásokkal stb. összefüggésben)

2021. június 30-ig az adósság-visszafizetési terv végrehajtása (természetes személy fizetésképtelenségi eljárásának keretében) felfüggeszthető; a tervek végrehajtási időszaka a felfüggesztett időszakkal meghosszabbodik.

A hitelezői választmány ülései távolról megtarthatóak (továbbra is alkalmazandó, azonban a fizetésképtelenségi törvénybe állandó rendelkezésként is bevezették).

2021. június 30-ig a jogi védelem iránti eljárások intézkedési tervének végrehajtási időszaka legfeljebb négy évben határozható meg (új és még nem meghosszabbított tervek esetében), amennyiben a fizetésképtelenségi törvényben meghatározott hitelezők többsége egyetért. 2021. június 30-ig a jogi védelem iránti, már egyszer meghosszabbított vagy eredetileg négy évre meghatározott eljárások intézkedési tervei további egy évvel meghosszabbíthatók, ha a fizetésképtelenségi törvényben meghatározott hitelezők többsége egyetért.

Emellett az állam által biztosított munkavállalói követelések kielégítésére vonatkozó döntés meghozatalakor figyelembe kell venni a hitelezőknek a fizetésképtelenségi eljárás kezdeményezése tekintetében fennálló korlátozását.

2.4 A fizetésképtelenségi eljáráson kívüli, kapcsolódó intézkedések (a fizetések halasztása, bankhitelek, társadalombiztosítás, egészségbiztosítás, vállalkozások támogatása)

Azok az adózók, akik az adófizetési határidő tekintetében a Covid19 terjedése miatt estek késedelembe, 2021. június 30-ig jogosultak az Adóhivatalnál adóhalasztást kérni (legfeljebb három évre). Ebben az esetben késedelmi pótlékot nem számítanak fel.

A helyi önkormányzatoknak joguk van az ingatlanadó befizetésére az ingatlanadóról szóló törvényben meghatározott határidőktől eltérő határidőt meghatározni 2020-ban és 2021-ben, azt a tárgyéven belül későbbi időszakra halasztva. Az önkormányzatok ebben az esetben nem alkalmaznak késedelmi pótlékot.

Program a vállalatok héa-túlfizetés lassú visszatérítése miatti adminisztratív és pénzügyi terheinek csökkentésére, növelve a vállalatok rendelkezésére álló forgótőkét.

Az ingatlanadó fizetési határidejének meghosszabbítása (elérhető 2020-ban, 2021-ben)

Számos támogatási program elérhető a Covid19 által érintett vállalkozások és alkalmazottaik számára a fellendülés és a növekedés biztosítása érdekében:

1. Állásidő-támogatás az adófizetők számára tevékenységük Covid19-válság összefüggésében történő folytatására (elérhető 2021. június 30-ig)
2. Támogatások az adófizetőknek a Covid19-válság összefüggésében működésük folytatásához (elérhető 2021. június 30-ig)
3. Támogatások a Covid19-válság által érintett vállalatoknak a működő tőke áramlásának biztosítására (elérhető 2021. június 30-ig)
4. Garanciák a Covid19 terjedése által érintett nagyvállalatok számára (elérhető 2021. június 30-ig)
5. A vállalkozásoknak nyújtott hitelek és kamattámogatások a versenyképesség előmozdítása érdekében.
6. Mikrohitel- és indulóhitel-program biztosított a kkv-k tőkeáramlásához és beruházásaihoz (elérhető 2023. december 31-ig);
7. Garanciákat kapnak az idegenforgalmi szolgáltatók (elérhető 2023. december 31-ig);
8. Hitelszüneteltetési garanciák (elérhető 2021. június 30-ig);
9. Forgóeszköz-kölcsönök (elérhető 2021. június 30-ig);
10. Exporthitel-garanciák (elérhető 2021. június 30-ig);
11. Tőkealap nagyvállalatok számára (elérhető 2021. június 30-ig);
12. Támogatási program a foglalkoztatás ösztönzésére a Covid19-válságban érintett exportáló vállalatok számára (elérhető 2020. november 30-ig);
13. Támogatási program a foglalkoztatás ösztönzésére a Covid19-válságban érintett turisztikai ágazatbeli vállalatok számára;
14. Szállodák működési költségeinek támogatása (elérhető 2020. december 18-ig);
15. Leállási pótlék a Covid19 betörése és kormányzati korlátozások esetére (elérhető 2020. június 30-ig);
16. Program a nemzetközi versenyképesség és az export támogatására (elérhető 2023. december 31-ig);
17. Képzés a munkavállalók készségeinek fejlesztésére (elérhető 2023. december 31-ig).

1 A Covid19-járvány polgári eljárásokra gyakorolt hatása

1.1 Határidők a polgári eljárásokban

Litvánia nem fogadott el hivatalos jogi aktust, amely felfüggesztené vagy meghosszabbítaná a polgári peres ügyek eljárási határidőit. Az eljárási határidők megújításáról vagy meghosszabbításáról eseti alapon dönt az ügyben eljáró bíróság.

A bírósági tanács ajánlásokat küldött a bíróságoknak, amelyekben arra szólítja fel a litván bíróságokat, hogy „rugalmasan értékeljék a természetes személyektől beérkező, az eljárási iratok benyújtására vagy eljárási aktusok végrehajtására vonatkozó, elhalasztott határidők megújítására irányuló kérelmeket” a karanténidőszak ideje alatt és azt követően, ha az aktusokat a Litván Köztársaságban elrendelt szükségállapot és az állami intézmények ennek értelmében módosított munkaszervezése akadályozta. Az elhalasztott határidők megújítását kérelmező személynek a kérelemmel együtt a bíróság rendelkezésére kell bocsátania azokat az adatokat, amelyek alátámasztják ezeket a körülményeket.

1.2 Igazságügyi szervezet és igazságszolgáltatás

A bírósági tanács ajánlásokat bocsátott ki a bíróságok elnökei számára is az adott bíróságon belüli, karanténidőszak ideje alatti munkaszervezéssel kapcsolatban, és az ajánlások pontos megvalósítását az elnökök hatáskörébe utalta.

A polgári eljárásokra a rendes módon kerül sor, ahol lehetséges, írásos eljáráson keresztül. Azokban a polgári peres ügyekben, ahol a szóbeli meghallgatás kötelező, és a felek kifejezésre juttatták, hogy részt kívánnak venni a tárgyaláson, a szóbeli meghallgatásokat időpont nélkül el kell napolni, tájékoztatni kell az eljárás résztvevőit, és meg kell állapodni a felekkel a lehetséges előzetes tárgyalási időpontokról.

A bírósági szóbeli eljárások azokra a polgári peres ügyekre korlátozódnak, amelyekkel haladéktalanul foglalkozni kell, például a kényszerű kórházi kezelés és/vagy kényszerű kezelés meghosszabbítására vonatkozó bírósági engedéllyel kapcsolatos polgári peres ügyek, a gyermekek nem biztonságos környezetből való kiemelése, a bíróságok elnökei által meghatározott ügyek, és előnyben kell részesíteni a szóbeli tárgyalások online megszervezését, ha a bíróság rendelkezik a szükséges eszközökkel;

Sürgős ügyekben a szóbeli eljárások során be kell tartani a biztonsági ajánlásokat (közösségi távolságtartás, a tárgyalóterem fertőtlenítése)

A bírósági eljárási határozatokat elektronikus kommunikációs eszközökön küldik meg, előnyben részesítve az igazságügyi információs rendszert. Kivételes esetekben az iratokat e-mailben és postai úton küldik meg azoknak a személyeknek, akik nem férnek hozzá az igazságügyi információs rendszerhez. Az eljárási iratokat és egyéb levelezéseket az eljárásokban nem részt vevő személyeknek (pl. végrehajtók, közjegyzők) az állami e-kézbesítési rendszeren vagy e-mailen keresztül küldik meg, és csak kivételes esetekben postai úton. A kommunikációra/együttműködésre elektronikus kommunikációs eszközökkel, telefonon kerül sor.

A bíróságokon a személyeknek való közvetlen kézbesítés felfüggesztése óta az eljárási iratokat elektronikusan vagy postai úton kézbesítik.

Végrehajtók: A távmunkára való, március 16-i átállás óta a bírósági tisztviselők továbbra is biztosítják a legtöbb rendszeres szolgáltatásukat a hitelezőknek és az adósoknak a karanténidőszak alatt. Míg a közvetlen kontaktus korlátozott, a bírósági tisztviselők és alkalmazottaik telefonon, e-mailen, a http://www.antstoliai.lt/ weboldalon vagy postai úton kommunikálnak az eljárások résztvevőivel. A jelenlegi karantén nem jelent akadályt az új végrehajtási határozatok benyújtása tekintetében sem: a bírósági tisztviselőknek postai úton lehet benyújtani az írásos végrehajtási határozatokat, az elektronikus végrehajtási határozatokat pedig e-mailen vagy interneten keresztül, a bírósági tisztviselők információs rendszerébe bejelentkezve a http://www.antstoliai.lt/ oldalon. A karanténidőszak alatt a bírósági tisztviselőknek tartózkodniuk kell az új árverések bejelentésétől is.

A közjegyzői munka szervezésével kapcsolatban a közjegyzői szakmáról szóló törvény és a polgári törvénykönyv módosítástervezeteinek elkészítése folyamatban van. Ezek előírják, hogy a közjegyzői szolgáltatások többségét interneten keresztül és távolról kell elvégezni. A módosítástervezetek azt javasolják, hogy a közjegyzők kapjanak jogot arra, hogy a közjegyzői aktusokat távolról teljesítsék, és elektronikus közjegyzői okiratként állítsák ki őket. Az információkat a működő állami nyilvántartásokhoz és információs rendszerekhez fogják továbbítani. A közjegyzői irodákban tett látogatásokat kizárólag az adott személy közvetlen személyazonosítására vagy kifejezett szándék esetére korlátozzák. A tervek szerint az egyszerű meghatalmazások jóváhagyásánál meg lehetne tagadni a közjegyző jelenlétét, és lehetséges lenne a közjegyzői okiratot nem igénylő meghatalmazások elektronikus bejegyzése. A közjegyzői távszolgáltatások nem fogják magukban foglalni a végrendeletek tanúsítását és letétbe helyezését, valamint annak igazolását, hogy egy adott személy életben van. A közjegyzők ezenkívül nem nyújthatnak távszolgáltatásokat, ha úgy vélik, hogy az ügyfél jogos érdekeinek hatékonyabb védelmét csak akkor tudnák biztosítani, ha személyesen találkoznak vele, vagy ha valamely személy végrendeletét kell dokumentálniuk, el kell magyarázniuk a közjegyzői aktusok következményeit, vagy meg kell győződniük az adott személy személyazonosságáról.

Az állami költségmentességi szolgáltatások nyújtásával kapcsolatban az állami költségmentességi szolgálat weboldalán ajánlásokat tettek közzé. Határozottan célszerű kerülni a személyes kontaktust, és a távmunka eszközeivel megszervezni a költségmentességi szolgálatot, azaz minden kérelmet e-mailben kell elküldeni, telefonos, internetes konzultációt kell biztosítani vagy egyéb telekommunikációs eszközöket kell alkalmazni. Sürgős esetekben, ha az ügyvéd részvétele szükséges a tárgyalás előtti vizsgálati eljárások vagy bírósági eljárások során, gondosan kell eljárni, követni kell a Covid19 terjedésének megelőzésére irányuló nemzeti iránymutatásokat (biztonságos távolság, higiénia stb.), meg kell tagadni az eljáráson való részvételt, ha nem biztosítottak a megfelelő védőintézkedések (pl. a helyiség nincs szellőztetve, nincs fertőtlenítő, a helyiségben tartózkodó egyéb személyek egészségi állapotával kapcsolatban gyanú merül fel).

A litván ügyvédi kamara szintén hasonló ajánlásokat tett közzé a Litvániában praktizáló ügyvédek számára.

1.3 Európai uniós igazságügyi együttműködés

A legtöbb állami hatóság munkavállalói távmunkában dolgoznak. A nemzetközi jogsegély továbbra is biztosított, azonban az eljárások több időt vehetnek igénybe.

2 A világjárvány kitörését követően a tagállamokban a fizetésképtelenséggel kapcsolatban elfogadott vagy elfogadni tervezett intézkedések

2.1 A fizetésképtelenséggel kapcsolatos lényeges intézkedések és a kapcsolódó, szerződéseket befolyásoló intézkedések

2.1.1 A fizetésképtelenségi eljárás felfüggesztése

2.1.1.1 A fizetésképtelenségi eljárás megindítására vonatkozó kötelezettség teljesítésének felfüggesztése (adósok)

Április 21-én a Parlament elfogadta a Covid19 jogi személyek fizetésképtelenségére gyakorolt hatásáról szóló törvényt:

Az adós azon kötelezettségének a karanténidőszak végét követő három hónapra történő felfüggesztése, hogy felszámolási vagy csődeljárást indítson.

A kormány 2020 végéig meghosszabbíthatja ezt az időszakot.

2.1.1.2 Az adósok hitelezőkkel szembeni védelme a fizetésképtelenségi eljárás megindítása tekintetében

A Covid19 jogi személyek fizetésképtelenségére gyakorolt hatásáról szóló törvény magában foglalja az alábbiakat:

2.1.2 A követelések végrehajtásának felfüggesztése és a szerződés felmondásához való jog felfüggesztése

2.1.2.1 Általános / különös moratórium a követelések végrehajtása / a követelések végrehajtásának egyes típusai tekintetében

-

2.1.2.2 A szerződés felmondásának felfüggesztése (általános / egyedi szerződések)

-

2.2 Polgári (beleértve a fizetésképtelenségi) bíróságok működésének felfüggesztése, és eljárások felfüggesztése

A Covid19-válság összefüggésében a litván bíróságok lehetőség szerint írásbeli eljárást alkalmaztak az ügyek tárgyalására. A polgári eljárások a megszokott módon folynak, lehetőség szerint írásbeli eljárással. Fontos megjegyezni, hogy a jogi személyek fizetésképtelenségéről szóló törvény szerint az írásbeli eljárást előnyben kell részesíteni. A fizetésképtelenségi ügyekben a szóbeli meghallgatásokat szükség esetén távolból kell megszervezni, modern technológiák alkalmazásával.

2.3 A fizetésképtelenséggel kapcsolatos egyéb intézkedések (pl. a megelőző intézkedésekkel, reorganizációs tervekkel, informális megállapodásokkal stb. összefüggésben)

A Covid19 jogi személyek fizetésképtelenségére gyakorolt hatásáról szóló törvény magában foglalja az alábbiakat:

A futamidő számításának a karanténidőszak végét követő három hónapra történő felfüggesztése, ha az adós nem tudja végrehajtani a jóváhagyott szerkezetátalakítási tervet, és ennek következtében a szerkezetátalakítás befejeződhet.

A kormány 2020 végéig meghosszabbíthatja ezt az időszakot.

2.4 A fizetésképtelenségi eljáráson kívüli, kapcsolódó intézkedések (a fizetések halasztása, bankhitelek, társadalombiztosítás, egészségbiztosítás, vállalkozások támogatása)

Az adóhatóságok által alkalmazott intézkedések.

1. Az adófizetés elhalasztása vagy az adó részletekben történő rendezése a megállapodás szerinti ütemezés szerint, kamatfizetés nélkül.
2. Az adóhátralékok behajtására irányuló intézkedések végrehajtásának megszüntetése az észszerűség szempontjára figyelemmel.
3. Az adózók mentesítése az adókötelezettségek időben történő teljesítésének elmulasztása miatt kiszabott bírságok, késedelmi kamatok alól.

Az ingatlannal kapcsolatos hitelekről szóló törvény és a fogyasztói hitelről szóló törvény szerint bizonyos körülmények között (pl. ha a hitelfelvevő munkanélkülivé válik, vagy elveszti jövedelmének legalább egyharmadát) a hitelfelvevő kérésére a hitelnyújtó a kamat kivételével köteles három hónapot meg nem haladó időszakra elhalasztani a hitelrészletek megfizetését. A fogyasztói hitelt nyújtók e kötelezettségét a fogyasztói hitelről szóló törvény 2020. március 19-jei módosításai vezették be.

A litván kormány széles körű gazdasági intézkedéscsomagot fogadott el a vállalkozások számára (állami támogatási rendszerek, különféle kedvezmények és támogatások, adók és kölcsönök halasztása stb.).

1 A Covid19-járvány polgári eljárásokra gyakorolt hatása

1.1 Határidők a polgári eljárásokban

A Covid19 elleni küzdelem keretében hozott intézkedések bevezetéséről szóló, 2020. március 18-i nagyhercegi rendeleten alapuló válsághelyzetet a 2020. március 24-i törvény három hónappal meghosszabbította.

A válsághelyzet ideje alatt a parlamentet nem lehet feloszlatni, az megőrzi valamennyi jogalkotási hatáskörét, és a három hónapos időszak során bármikor elfogadhat a válsághelyzet megszüntetésére irányuló törvényt. Az ezen időszak alatt jogszerűen elfogadott rendeletek a válság megszűnésének napján hatályukat vesztik.

2020. március 25-i ülésén a kormány elfogadott egy, az Igazságügyi Minisztérium által kidolgozott, a bírósági ügyekben a határidők felfüggesztéséről és bizonyos egyéb eljárási szabályok kiigazításáról szóló nagyhercegi rendeletet.

A törvény egy általános rendelkezéssel felfüggeszti az alkotmánybíróság előtti, a rendes, a közigazgatási és a katonai bíróságok előtti eljárásokban előírt valamennyi határidőt. A szöveg bizonyos kivételeket ír elő a szabadságelvonással kapcsolatban, amelynek esetében gyors határozathozatalra van szükség.

Határidők polgári és kereskedelmi ügyekben

Luxemburg a bírósági eljárások esetében felfüggesztette a határidőket, meghatározott eljárások esetében pedig bizonyos határidőket meghosszabbított.

Luxemburg néhány kivételt is megállapított, különösen olyan sürgős ügyekben, amelyeknél a határidők felfüggesztése nem lehetséges.

A fellebbezési vagy kifogásolási határidőket felfüggesztették.

• Bérleti ügyekben a kilakoltatási határozatok végrehajtását felfüggesztették. A rendelkezés felfüggeszti a lakáscélú bérbeadás területén elrendelt kilakoltatásokat. A kilakoltatások végrehajtására vonatkozó határidőket a kereskedelmi célú bérletek területén is felfüggesztették, csakúgy, mint a jogvesztő határidőket és a kényszerértékesítésre vonatkozó határidőket.
• Az anyakönyvi ügyek terén felfüggesztették azt az ötnapos határidőt, amelyen belül minden születést be kell jelenteni. A házassági anyakönyvi kivonatok esetében a tervezett házasságkötés bejelentésétől való eltekintés lehetősége megszünteti az időbeli korlátokat.
• Egy külön rendelkezés bírósági eljárás nélkül felfüggeszti a határidőket öröklési ügyekben. Fontos a polgárok jogainak megóvása, mivel a hagyatéki eljárás során nagyon sok alakiságnak kell megfelelni, amelyekre külön határidők vonatkoznak.
• A tervek szerint három hónappal meghosszabbítják a társaságok éves beszámolóinak, összevont (konszolidált) éves beszámolóinak és jelentéseinek benyújtására és közzétételére vonatkozó határidőket. Ez a rendelkezés csak azokra a pénzügyi évekre vonatkozik, amelyek a válsághelyzet megszűnésének napján már le vannak zárva, és amelyek vonatkozásában a benyújtási és közzétételi határidők 2020. március 18-án még nem jártak le.

1.2 Igazságügyi szervezet és igazságszolgáltatás

Az igazságügyi igazgatási hivatal a járvány e szakaszában bevezette a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy egyrészt – csökkentett mértékben – biztosítsa a folyamatos működést, másrészt pedig a lehető legnagyobb mértékben megóvja a munkavállalók egészségét.

Ezeket a rendelkezéseket az alkotmányos követelmények és Luxemburg nemzetközi kötelezettségeinek legszigorúbb betartása mellett vezették be, különös tekintettel az alapvető jogokkal kapcsolatos kötelezettségvállalásokra. A rendelkezéseket a szükségszerűség és az arányosság kritériumainak megfelelően alkalmazzák.

A koronavírus elleni küzdelem részeként számos tagállam vezetett be utazási korlátozásokat. Luxemburg is így tett, ugyanakkor számos kivételt határozott meg e korlátozások alól (például az egészségügyi ágazatban és a jelenlegi válság szempontjából elengedhetetlen egyéb ágazatokban dolgozók esetében).

E kivételek egyike előírja, hogy a különélő szülők továbbra is elhagyhatják az otthonukat a szülői felügyeleti jog gyakorlása érdekében, különös tekintettel a gyermekükkel való személyes kapcsolattartásra irányuló jog gyakorlására.

A luxemburgi bíróságok lassabban működnek, azonban fenntartják az elengedhetetlen és sürgős ügyek viteléhez szükséges tevékenységi szintet. A válsághelyzet ideje alatt a körzeti bíróságok (tribunaux d’arrondissement) és a fellebbviteli bíróságok (cour d’appel) bírói tanácsaihoz (chambres du conseil) benyújtott keresetleveleket és kérelmeket írásbeli eljárásban bírálják el.

A közjegyzők tevékenysége folyamatos. Annak érdekében, hogy csökkenteni lehessen a fizikai kontaktus szükségességét, intézkedéseket hoztak az eltéréseknek az egyes jogi eljárásokban történő engedélyezésére.

Az ügyvédek szintén folytatják szokásos tevékenységüket, úgy, hogy a válság ideje alatt a bíróságokkal lehetőleg elektronikus kommunikációs eszközök útján kell kapcsolatot tartaniuk.

A fizikai kontaktus elkerülése érdekében a végrehajtók nem személyes kézbesítéssel kézbesítik az iratokat a címzetteknek, hanem a lakcímükön a postaládájukban helyezik el azokat.

1.3 Európai uniós igazságügyi együttműködés

A polgári és büntetőjogi ügyekben folytatott igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos valamennyi közokiratot a központi hatóság, vagyis a legfőbb főügyész (procureur général) írja alá és állítja ki. A munka üteme valamelyest lecsökkent, hogy a lehető legtöbb ember tudjon otthonról dolgozni.

2 A világjárvány kitörését követően a tagállamokban a fizetésképtelenséggel kapcsolatban elfogadott vagy elfogadni tervezett intézkedések

2.1 A fizetésképtelenséggel kapcsolatos lényeges intézkedések és a kapcsolódó, szerződéseket befolyásoló intézkedések

2.1.1 A fizetésképtelenségi eljárás felfüggesztése

2.1.1.1 A fizetésképtelenségi eljárás megindítására vonatkozó kötelezettség teljesítésének felfüggesztése (adósok)

A kifizetések felfüggesztése esetén a törvény függesztette fel a vállalkozások azon kötelezettségét, hogy a kifizetések beszüntetése esetén egy hónapos határidőn belül a fizetésképtelenségi eljárás megindítását jelentő hivatalos nyilatkozatot nyújtsanak be a bíróság hivatalához.

2.1.1.2 Az adósok hitelezőkkel szembeni védelme a fizetésképtelenségi eljárás megindítása tekintetében

Nem került sor általános moratórium bevezetésére a csődbejelentésekre vonatkozóan, ami azt jelenti, hogy a hitelezőknek továbbra is joguk van csődeljárást kérelmezni a vállalkozásoknak pedig csődöt jelenteni.

2.1.2 A követelések végrehajtásának felfüggesztése és a szerződés felmondásához való jog felfüggesztése

2.1.2.1 Általános / különös moratórium a követelések végrehajtása / a követelések végrehajtásának egyes típusai tekintetében

-

2.1.2.2 A szerződés felmondásának felfüggesztése (általános / egyedi szerződések)

-

2.2 Polgári (beleértve a fizetésképtelenségi) bíróságok működésének felfüggesztése, és eljárások felfüggesztése

A fizetésképtelenségi ügyekben illetékes luxemburgi bíróságok csak sürgős ügyekben járnak el.

Luxemburg a bírósági eljárások esetében felfüggesztette a határidőket, meghatározott eljárások esetében pedig bizonyos határidőket meghosszabbított.

2.3 A fizetésképtelenséggel kapcsolatos egyéb intézkedések (pl. a megelőző intézkedésekkel, reorganizációs tervekkel, informális megállapodásokkal stb. összefüggésben)

Az (EU) 2019/1023 irányelv végrehajtásának parlament általi ellenőrzését felfüggesztették. Az Igazságügyi Minisztérium azonban jelenleg mérlegeli, hogy az irányelv egyes elemei hasznosak lehetnek-e a jelenlegi helyzetben, és rövid időn belül bevezethetők-e (pl. a végrehajtási mechanizmus egyszerűsített felfüggesztése vagy az új finanszírozás védelmére vonatkozó rendelkezések).

2.4 A fizetésképtelenségi eljáráson kívüli, kapcsolódó intézkedések (a fizetések halasztása, bankhitelek, társadalombiztosítás, egészségbiztosítás, vállalkozások támogatása)

Ami a bérlőket illeti, a kilakoltatási határozatok végrehajtását nyilvánvaló okok miatt felfüggesztették.

A veszélyhelyzet végetértét követően a Covid19-járványra tekintettel hozott intézkedéseket utólagos felülvizsgálatnak vetették alá annak érdekében, hogy azokat az egészségügyi válság alakulásához igazítsák.

A Covid19 elleni küzdelemmel összefüggő vészhelyzeti intézkedések bevezetését követően az Igazságügyi Minisztérium kiterjesztette, kiigazította vagy eltörölte ezen intézkedések némelyikét.

A Covid19-járvánnyal összefüggő intézkedésekkel kapcsolatos aktualizált vagy további információkért kérjük, látogasson el az Igazságügyi Minisztérium erre a célra fenntartott oldalára:

https://mj.gouvernement.lu/fr/dossiers/2020/Covid-19/faq-mj.html

vagy

a Luxemburgi Nagyhercegség Hivatalos Lapja

a Luxemburgi Nagyhercegség Hivatalos Lapja – Legilux (public.lu)

1 A Covid19-járvány polgári eljárásokra gyakorolt hatása

1.1 Határidők a polgári eljárásokban

Biztosítanunk kell az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést és a folyamatban lévő eljárások folytonosságát. Ennélfogva Magyarországon a bíróságok működése folyamatos. Különleges eljárási szabályok engedélyezettek tevékenységük megkönnyítésére, például bármilyen járványügyi intézkedés esetén. Valamennyi bíróság működik.

Főszabályként elmondható, hogy a határidők továbbra is folynak a veszélyhelyzet ideje alatt.

1.2 Igazságügyi szervezet és igazságszolgáltatás

Az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés és a folyamatban lévő eljárások folytonossága biztosított, a bíróságok nem szünetelnek Magyarországon.

Az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés és a folyamatban lévő eljárások folytonossága biztosított, a bíróságok nem szünetelnek Magyarországon. A veszélyhelyzet időtartama alatt főszabályként olyan eljárási cselekményeket nem lehet csak foganatosítani, amelyeket járványügyi intézkedésnek kitett helyen kell végrehajtani. Emellett, ha járványügyi intézkedések indokolják, a tárgyalás elektronikus hírközlő hálózat vagy más elektronikus kép és hang továbbítására alkalmas eszköz útján is megtartható.

1.3 Európai uniós igazságügyi együttműködés

A központi hatóságok működőképesek.

A jogsegélyre irányuló kérelmek végrehajtása késedelmes lehet a rendes körülményekhez képest.

2 A világjárvány kitörését követően a tagállamokban a fizetésképtelenséggel kapcsolatban elfogadott vagy elfogadni tervezett intézkedések

2.1 A fizetésképtelenséggel kapcsolatos lényeges intézkedések és a kapcsolódó, szerződéseket befolyásoló intézkedések

2.1.1 A fizetésképtelenségi eljárás felfüggesztése

2.1.1.1 A fizetésképtelenségi eljárás megindítására vonatkozó kötelezettség teljesítésének felfüggesztése (adósok)

-

2.1.1.2 Az adósok hitelezőkkel szembeni védelme a fizetésképtelenségi eljárás megindítása tekintetében

Vállalatokkal kapcsolatos intézkedések:

• felszámolási eljárás csak akkor indítható, ha a fizetési felszólításban meghatározott fizetési határidő után 75 nap eltelt,
• felszámolási eljárás csak 400 000 forintot meghaladó követelések alapján indítható,
• törvényességi felügyeleti eljárásban a cégbíróság nem nyilváníthatja a társaságot megszűntnek,
• 2021. június 30-ig felfüggesztésre kerül a társaságok adószám törlése miatt megszűntté nyilvánítása
• fő szabályként 2021. június 30-ig felfüggesztésre kerülnek a kényszertörlési eljárások, és a végelszámolási eljárás befejezésének elmaradása miatt ilyen eljárás nem kezdeményezhető.

2.1.2 A követelések végrehajtásának felfüggesztése és a szerződés felmondásához való jog felfüggesztése

2.1.2.1 Általános / különös moratórium a követelések végrehajtása / a követelések végrehajtásának egyes típusai tekintetében

A hitel-, kölcsön- és pénzügyi lízingszerződések adósai számára 2020. december 31-ig törvényben előírt fizetési moratóriumot vezettek be.

A 2020. évi CVII. törvény 2021. június 30-ig meghosszabbítja a határidőt az egyes társadalmi csoportokba tartozó (munkanélküli, korábbi közmunkások, gyermekeket nevelő szülők, nyugdíjasok, a személyes fizetésképtelenségi eljárásban részt vevő) adósok esetében.

Eszerint a 2020. március 19. előtt aláírt és kifizetett, még hatályos szerződések adósa moratóriumot kap a tőke, a kamatok és a díjak visszafizetésére.

A moratórium ez év végéig tart.

A visszafizetési határidő a moratórium idejével meghosszabbodik, és maga a szerződés is meghosszabbodik, amennyiben a hitelszerződés rendes körülmények között a moratórium ideje alatt járna le. A biztosítékokat is ugyanilyen időtartammal (9 hónap) hosszabbítják meg.

Az adósságtörlesztési moratórium csak a belföldi pénzügyi vállalkozások által nyújtott hiteltámogatásokra alkalmazandó, következésképpen a nemzetközi pénzügyi intézmények által nyújtott hiteleket ez az intézkedés nem érinti.

A törlesztési moratórium a munkavállalói kölcsönökre is vonatkozik. A visszafizetési moratórium a személyes fizetésképtelenséggel kapcsolatos (peres és peren kívüli) ügyekkel érintett adósokra, valamint a peren kívüli egyezségen, a per során kötött egyezségen vagy a bíróság határozatán alapuló adósság-visszafizetési ütemtervekre is vonatkozik.

A moratórium idején be nem fizetett kamatokat és díjakat nem tőkésítik, azokat a moratórium után később, azonos feltételek mellett kell visszafizetni, így a terheik nem növekedhetnek a moratórium miatt. A visszafizetési időszak ennek megfelelően meghosszabbodik.

2.1.2.2 A szerződés felmondásának felfüggesztése (általános / egyedi szerződések)

A szerződések fizetés elmaradása miatti felmondásának felfüggesztése 2021. június 30-ig (a hitelező üzleti tevékenysége során nyújtott kölcsön-, hitel- és pénzügyi lízingszerződések) - a szerződés újratárgyalásának megkísérlésére vonatkozó konkrét kötelezettség (2020. évi CVII. törvény, hatályba lép 2021. január 1-jén).

2.2 Polgári (beleértve a fizetésképtelenségi) bíróságok működésének felfüggesztése, és eljárások felfüggesztése

Biztosítanunk kell az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést és a folyamatban lévő eljárások folytonosságát. Ennélfogva Magyarországon a bíróságok működése folyamatos. Különleges eljárási szabályok engedélyezettek tevékenységük megkönnyítésére, például bármilyen járványügyi intézkedés esetén. Valamennyi bíróság működik.

A veszélyhelyzet időtartama alatt főszabályként olyan eljárási cselekményeket nem lehet foganatosítani, amelyeket járványügyi intézkedésnek kitett helyen kell végrehajtani.

2.3 A fizetésképtelenséggel kapcsolatos egyéb intézkedések (pl. a megelőző intézkedésekkel, reorganizációs tervekkel, informális megállapodásokkal stb. összefüggésben)

-

2.4 A fizetésképtelenségi eljáráson kívüli, kapcsolódó intézkedések (a fizetések halasztása, bankhitelek, társadalombiztosítás, egészségbiztosítás, vállalkozások támogatása)

-

1 A Covid19-járvány polgári eljárásokra gyakorolt hatása

1.1 Határidők a polgári eljárásokban

2020. március 16-tól az összes jogi és bírósági határidőt, beleértve a polgári peres ügyekben az elévülési időket és a jogvesztő határidőket felfüggesztették a bíróságok bezárásáról szóló rendelet megszüntetését követő hétnapos időszak végéig.

Ezenkívül a közjegyzők számára előírt összes ex lege határidőt is felfüggesztették arra az időszakra, amíg a bíróságok zárva tartanak. A közjegyzőkre vonatkozó határidők felfüggesztése a bíróságok bezárásáról szóló rendelet megszűnését követő húsznapos időszak végéig áll fenn.

A 2020. március 16-án bevezetett, a nyilvántartásba vett adásvételi kötelezettségvállalásban rögzített, adásvételi szerződés megkötésére nyitva álló határidők felfüggesztését 2020. május 22-én megszüntették. 2020. május 22-től alkalmazandó húsznapos felfüggesztést vezettek be az adásvételi kötelezettségvállalások tekintetében, amelyet követően a felfüggesztett időszak fennmaradó része tovább folytatódik.

2020. június 5-én a bíróságok bezárásáról szóló 2020. évi rendeletet hatályon kívül helyezték. Ennélfogva az összes jogi és bírósági határidő, többek között a polgári peres ügyekben az elévülési idők és a jogvesztő határidők továbbra is érvényesek. A bírósági felhasználók jogainak védelme érdekében 2020. június 5-én rövid felfüggesztés lépett hatályba: i. azon törvényszékek, tanácsok, testületek, bizottságok vagy szervezetek jogi és bírósági határidejének húsznapos felfüggesztése, amelyek nem a Bíróság valamely épületéből működnek; valamint ii. a bíróságok vagy más törvényszékek, tanácsok, testületek, bizottságok vagy a Bíróság épületéből működő egyéb szervezetek jogi és bírósági határidejének hétnapos felfüggesztése.

1.2 Igazságügyi szervezet és igazságszolgáltatás

Március 16-i hatállyal a bíróságok és hivatalok zárva tartanak – beleértve a legfelsőbb, elsőfokú és fellebbviteli bíróságokat; továbbá a bíróságok épületében működő, törvény által felállított valamennyi bíróságot; valamint minden tanácsot, bizottságot vagy egyéb szervet, amely szintén a bíróságok épületében működik, és amely bármilyen eljárást tárgyal.

A bezárás ellenére a bíróságok felhatalmazást kaptak arra, hogy sürgős ügyekben vagy olyan ügyekben tárgyalást rendeljenek, amelyekben a bíróság úgy ítéli, hogy a közérdek érvényesülése érdekében az ügyet tárgyalni kell. Erre azonban természetesen csak abban az esetben kerülhet sor, ha a vírus terjedésével szemben a bíróság által esetlegesen előírt valamennyi intézkedést betartják.

2020. május 4-i hatállyal a bírósági beadványok benyújtása céljából megnyitott valamennyi bíróság hivatala (nem csak sürgős és közérdekű ügyekben).

2020. június 5-én a bíróságok bezárásáról szóló 2020. évi rendeletet hatályon kívül helyezték. Ezért valamennyi bíróság újra megnyílt, köztük a felsőbíróságok, az alsóbb szintű bíróságok, a fellebbviteli bíróságok a hatáskörüktől vagy joghatóságuktól függetlenül, a törvény által létrehozott törvényszékek, és bármely tanács, testület, bizottság vagy egyéb szervezet, amely olyan eljárásokat vizsgálhat meg vagy bonyolíthat le, amelyekre a keresetek, védekezések vagy egyéb aktusok benyújtása tekintetében jogszabályi vagy közigazgatási határidők vonatkoznak.

1.3 Európai uniós igazságügyi együttműködés

A határokon átívelő igazságügyi együttműködés a rendes ügymenet szerint folytatódott – természetesen, amennyire a jelenlegi körülmények mellett ez lehetséges, különös tekintettel a bíróságok korlátozott tevékenységére és a nemzetközi utazás alacsonyabb mértékére.

2 A világjárvány kitörését követően a tagállamokban a fizetésképtelenséggel kapcsolatban elfogadott vagy elfogadni tervezett intézkedések

2.1 A fizetésképtelenséggel kapcsolatos lényeges intézkedések és a kapcsolódó, szerződéseket befolyásoló intézkedések

2.1.1 A fizetésképtelenségi eljárás felfüggesztése

2.1.1.1 A fizetésképtelenségi eljárás megindítására vonatkozó kötelezettség teljesítésének felfüggesztése (adósok)

A máltai bíróságokat 2020. március 16-i hatállyal bezárták, és csak olyan sürgős ügyek elbírálása engedélyezhető, amelyek esetében a bíróság úgy ítéli meg, hogy azok a közérdeket szolgálják. A bíróság egyelőre úgy rendelkezett, hogy fenyegető helyzet áll fenn bizonyos keresetek (jogellenes kereskedés) tekintetében, amely keresetek az igazgatók ellen indíthatók, ha nem nyújtanak be fizetésképtelenség megállapítása iránti kérelmet.

2020. június 5-én hatályon kívül helyezték a bíróságok bezárásáról szóló 2020. évi rendeletet. Az összes bíróságot újra megnyitották.

Így tovább folyik minden jogszabályi és bírósági határidő, ideértve polgári ügyekben az elévülést és az esetleges kötelező határidőket. A bíróságokat igénybe vevők jogainak védelme érdekében 2020. június 5-én egy rövid felfüggesztés lépett hatályba: i. a jogszabályi és bírósági határidők húsz napos felfüggesztése azon bíróságok, igazságszolgáltatási fórumok, testületek, bizottságok vagy szervezetek esetében, amelyek nem bírósági épületben működnek; és ii. a jogszabályi vagy bírósági határidők hétnapos felfüggesztése azon bíróságok, igazságszolgáltatási fórumok, testületek, bizottságok vagy szervezetek esetében, amelyek bírósági épületben működnek.

A 2020. évi XXXI. törvény módosította a társaságokról szóló törvényt (Málta Törvényei, 386. fejezete) annak érdekében, hogy új hatáskörökkel ruházza fel az érintett minisztert az igazgatók fizetésképtelenség bejelentésére vonatkozó kötelezettségének ideiglenes felfüggesztésére mindaddig, amíg azt szükségesnek tartja.

2020. szeptember 15-én közzétették a 2020. évi 373. jogi közleményt, amelynek címe: „A társaságokról szóló törvény (a felszámolás és a végelszámolás iránti kérelem benyújtásának felfüggesztése) rendelet”. Ez a jogi közlemény rendelkezik a fizetésképtelenség iránti kérelem benyújtásának felfüggesztéséről és az eljárások felfüggesztéséről. Mindkét intézkedés 2020. március 16-tól visszamenőlegesen hatályos. A felfüggesztés magában foglalja az igazgatók elleni, a cég felszámolásának elmaradása esetén rosszhiszemű kereskedés jogcímén, vagy a társaság valószínű fizetésképtelensége esetén a jóhiszemű eladósodás miatt indított ügyeket. A felfüggesztés határozatlan ideig, és a felfüggesztés gazdasági miniszter általi visszavonásától számított 40 napig marad érvényben.

A felfüggesztés ellenére a Bíróságnak továbbra is joga van engedélyezni az ügy megindítását vagy folytatását, ha van egyértelmű bizonyíték arra, hogy a fizetésképtelenség 2020. március 16. előtt beállt.

A jogi közlemény egy rendszert is biztosít arra, hogy a megszűnés időpontja visszadátumozható legyen arra a napra, amikor a kötvénytulajdonos, a hitelező vagy a hitelezők a felszámolás iránti kérelmet benyújtották volna, de a felfüggesztés miatt ez számukra tilos volt. Ez azokra a végelszámolás iránti kérelmekre vonatkozik, amelyeket a felfüggesztés feloldásától számított 6 hónapon belül nyújtottak be.

2.1.1.2 Az adósok hitelezőkkel szembeni védelme a fizetésképtelenségi eljárás megindítása tekintetében

A bíróságok bezárása lehetővé tette a hitelezőknek a fizetésképtelenségi eljárás megindításához való jogának automatikus felfüggesztését.

2020. június 5-én hatályon kívül helyezték a bíróságok bezárásáról szóló 2020. évi rendeletet. Az összes bíróságot újra megnyitották.

A 2020. évi XXXI. törvény módosította a társaságokról szóló törvényt (Málta Törvényei, 386. fejezete) annak érdekében, hogy új hatáskörökkel ruházza fel az érintett minisztert a hitelezők azon jogának ideiglenes felfüggesztésére, hogy az adós fizetésképtelenségének megállapítását kérjék, mindaddig, amíg azt szükségesnek tartja.

2020. szeptember 15-én közzétették a 2020. évi 373. jogi közleményt, amelynek címe: „A társaságokról szóló törvény (a felszámolás és a végelszámolás iránti kérelem benyújtásának felfüggesztése) rendelet”. Ez a jogi közlemény visszavonja a hitelezők számára biztosított jogot, hogy fizetésképtelensége miatt az adós társaság felszámolása iránti kérelmet nyújtsanak be. Továbbá a 2020. március 16-án vagy azt követően benyújtott fizetésképtelenségi ügyek felfüggesztésre kerülnek. A Bíróság azonban felhatalmazást kap arra, hogy engedélyezze az ügy tárgyalását, ha megalapozottan meggyőződött arról, hogy a fizetésképtelenség 2020. március 16-a előtt következett be.

Ugyancsak felfüggesztésre kerülnek az igazgató ellen a rosszhiszemű kereskedés (nem csalárd kereskedés) jogcímén amiatt indított ügyek, hogy nem kérte a cég felszámolását. A felfüggesztés határozatlan ideig, és a felfüggesztés gazdasági miniszter általi visszavonásától számított 40 napig marad érvényben.

2.1.2 A követelések végrehajtásának felfüggesztése és a szerződés felmondásához való jog felfüggesztése

2.1.2.1 Általános / különös moratórium a követelések végrehajtása / a követelések végrehajtásának egyes típusai tekintetében

Hasonlóképpen, a bíróságok bezárása lehetővé tette a hitelezői végrehajtási intézkedések automatikus felfüggesztését. Emellett a kormány hat hónapos időtartamra elrendelte az engedéllyel rendelkező hitelintézetek vagy pénzügyi intézmények által biztosított hitelkeretek felfüggesztését, amelyek magukban foglalják pénzösszeg kölcsönként történő nyújtását előleg, folyószámlahitel, kölcsön vagy bármely más hitelkeret formájában, beleértve a váltók és kötelezvények diszkontálását, a biztosítékokat, a támogatásokat, az elfogadó nyilatkozatokat és a jóváhagyott váltókat, kivéve a hitelkártyákat.

2.1.2.2 A szerződés felmondásának felfüggesztése (általános / egyedi szerződések)

A bíróságok bezárásának és ezáltal az adósoknak a szerződések érvényesítésére vonatkozó jogának korlátozása következtében a kormány elrendelte a megállapodásokban foglalt jogi határidő és bírósági eljárási határidő további értesítésig történő ideiglenes felfüggesztését, beleértve az e megállapodásokban a kötelezettségek teljesítésére vonatkozóan megállapított határidőket is. Ez magában foglalja többek között a közjegyző számára bármely okirat, végrendelet, eljárási cselekmény vagy magánirat nyilvántartásba vételére vonatkozóan jogszabályban előírt valamennyi jogi határidőt; azon időszakot, amelyen belül a közjegyzőnek az alkalmazandó jog szerint a foglalkozása gyakorlása során általa beszedett adót meg kell fizetnie; az adókedvezményekkel, ösztönzőkkel vagy mentességekkel kapcsolatos bármely időszakot; azt a határidőt, amelyen belül a közjegyzőnek valamely információt vagy dokumentumot be kell nyújtania bármely hatóságnak vagy szabályozónak a vonatkozó közjegyzői tevékenység alapján; és az okiratban vagy magániratban foglalt kötelezettségek teljesítésének határidejét, beleértve a bejegyzett adásvételi ígéretet is; valamint a bejegyzett adásvételi ígéret lejáratának határidejét.

2020. június 5-én hatályon kívül helyezték a bíróságok bezárásáról szóló 2020. évi rendeletet. Az összes bíróságot újra megnyitották.

Így tovább folyik minden jogszabályi és bírósági határidő, ideértve polgári ügyekben az elévülést és az esetleges kötelező határidőket. A bíróságokat igénybe vevők jogainak védelme érdekében 2020. június 5-én egy rövid felfüggesztés lépett hatályba: i. a jogszabályi és bírósági határidők húsz napos felfüggesztése azon bíróságok, igazságszolgáltatási fórumok, testületek, bizottságok vagy szervezetek esetében, amelyek nem bírósági épületben működnek; és ii. a jogszabályi vagy bírósági határidők hétnapos felfüggesztése azon bíróságok, igazságszolgáltatási fórumok, testületek, bizottságok vagy szervezetek esetében, amelyek bírósági épületben működnek.

2.2 Polgári (beleértve a fizetésképtelenségi) bíróságok működésének felfüggesztése, és eljárások felfüggesztése

2020. március 16-i hatállyal a bíróságok és a kapcsolódó nyilvántartást vezető hivatalok bezárásra kerültek. Mindazonáltal a bíróságokat arra vonatkozó hatáskörrel ruházták fel, hogy elrendeljék a sürgős ügyek vagy olyan ügyek tárgyalását, amelyekben a bíróság úgy ítéli meg, hogy az ügy tárgyalásához fűződő közérdeknek elsőbbséget kell élveznie. Ennek következményeként minden jogi és bírósági eljárási határidőt – beleértve az előíró jellegű határidőket és a jogvesztő határidőket is – felfüggesztettek a bíróságok bezárására vonatkozó rendelet hatályon kívül helyezését követő hetedik napig. Ezek az intézkedések önmagukban automatikus moratóriumként vagy a végrehajtási intézkedések, valamint a társaságok fizetésképtelensége megállapítása, valamint az igazgatók fizetésképtelenség bejelentésére vonatkozó azonnali kötelessége felfüggesztéseként működnek.

2020. június 5-én hatályon kívül helyezték a bíróságok bezárásáról szóló 2020. évi rendeletet. Az összes bíróságot újra megnyitották, és a bírósági eljárások a megszokott módon folynak.

A 2020. évi XXXI. törvény módosította a társaságokról szóló törvényt (Málta Törvényei, 386. fejezete) annak érdekében, hogy új hatáskörökkel ruházza fel az érintett minisztert a felszámolás iránti kérelem benyújtására vonatkozó jog, valamint a rendes és rendkívüli közgyűlések időszakának felfüggesztése, valamint az éves közgyűlések és egyéb ülések virtuális megtartása elrendelésére.

2020. szeptember 15-én közzétették a 2020. évi 373. jogi közleményt, amelynek címe: „A társaságokról szóló törvény (a felszámolás és a végelszámolás iránti kérelem benyújtásának felfüggesztése) rendelet”. Ez a jogi közlemény rendelkezik a fizetésképtelenség iránti kérelem benyújtásának felfüggesztéséről és visszamenőlegesen 2020. március 16-tól hatályos. A felfüggesztés magában foglalja az igazgató ellen a rosszhiszemű kereskedés jogcímén amiatt indított ügyeket, hogy nem kérte a cég felszámolását. A felfüggesztés határozatlan ideig, és a felfüggesztés gazdasági miniszter általi visszavonásától számított 40 napig marad érvényben.

A felfüggesztés ellenére a Bíróságnak továbbra is joga van engedélyezni az ügy megindítását vagy folytatását, ha van egyértelmű bizonyíték arra, hogy a fizetésképtelenség 2020. március 16. előtt beállt.

2.3 A fizetésképtelenséggel kapcsolatos egyéb intézkedések (pl. a megelőző intézkedésekkel, reorganizációs tervekkel, informális megállapodásokkal stb. összefüggésben)

A fizetésképtelenségről szóló irányelvet illetően a kormány még vizsgálja a helyzetet és annak a vállalkozásokra gyakorolt hatását.

A társasági törvény (Társaság-helyreállítási alap) rendelete című, 2020. évi 192. jogi közlemény 2020. május 12-én jelent meg a társasági törvény 329B. cikkében előírt (Málta Törvényei, 386. fejezet) társaság-helyreállítási eljárás kiegészítéseként. Ez a jogi közlemény létrehoz a társaságok helyreállítási eljárásának megkönnyítése céljából egy alapot (társaság-helyreállítási alap) és szabályozza annak adminisztrációját és működését.

2.4 A fizetésképtelenségi eljáráson kívüli, kapcsolódó intézkedések (a fizetések halasztása, bankhitelek, társadalombiztosítás, egészségbiztosítás, vállalkozások támogatása)

A kormány már három pénzügyi segélycsomagot indított havi rendszerességgel, amelynek célja, hogy fenntartsa a vállalkozások likviditását, valamint pénzügyi segítséget nyújtson számos ágazat számára. A kormány nemcsak adóhalasztást vezetett be, hanem állami garanciát is vállalt kedvezményes kamatozású kölcsönökre és a vállalkozásokon belüli közvetlen készpénzinjektálásra vonatkozóan annak érdekében, hogy a vállalkozásaink életben maradjanak, egészségesek legyenek, és a gazdaság újraindulásakor erőre kapjanak. Emellett számos szociális intézkedést is bevezettek, beleértve a bérpótlékokat is. Mindez a fizetésképtelenség elkerülése, az életképes vállalkozások megmentése, a munkahelyek megőrzése és a nem törlesztett hitelek lehető legnagyobb mértékű visszafogása érdekében történik.

A kormány kifejezetten elrendelte az engedéllyel rendelkező hitelintézetek vagy pénzügyi intézmények által kibocsátott hitelkeretek hat hónapos időtartamra történő felfüggesztését, amelyek magukban foglalják pénzösszeg kölcsönként történő nyújtását előleg, folyószámlahitel, kölcsön vagy bármely más hitelkeret formájában, beleértve a váltók és kötelezvények diszkontálását, a biztosítékokat, a támogatásokat, az elfogadó nyilatkozatokat és a jóváhagyott váltókat, kivéve a hitelkártyákat.

1 A Covid19-járvány polgári eljárásokra gyakorolt hatása

1.1 Határidők a polgári eljárásokban

A Parlament (második és első kamara) ideiglenes veszélyhelyzeti törvényben állapodott meg. E törvény lehetővé teszi az igazságszolgáltatás működésével kapcsolatos legsürgetőbb problémák megoldását.

A jogszabály 2020. április 24. óta van hatályban.

Tárgyalás polgári és közigazgatási jogi ügyekben

A bármely elektronikus kommunikációs eszköz segítségével lefolytatott tárgyalás bevezetése, amennyiben a Covid19 miatt fizikai tárgyalásra nincs lehetőség. Minden esetben a bírák döntenek a tárgyalás módjáról.

A polgári, közigazgatási vagy büntetőjogi ügyekben nincs változás a jogszabályban előírt határidőket illetően.

1.2 Igazságügyi szervezet és igazságszolgáltatás

2020. március 17. és 2020. május 11. között – a rendkívül sürgős esetek kivételével – valamennyi bíróság zárva volt. Minden más üggyel írásbeli eljárás, illetve audio- vagy videokonferencia keretében foglalkoztak.

2020. május 11-től a bíróságok újra megnyitnak, minden büntető-, fiatalkorúakkal kapcsolatos és családjogi ügy tekintetében. Az igazságszolgáltatási tanács a nemzeti egészségügyi hatóságok tanácsaival összhangban biztonsági és szervezeti intézkedéseket hozott.

Amennyiben lehetséges, a bíróságok más ügyeket is fizikailag tárgyalnak. Ha ez nem lehetséges, videokonferencia vagy más elektronikus eszköz használatára is van lehetőség.

A bíróságok azonban – a jelentős közérdeket képviselő ügyek kivételével – a nyilvánosság számára zárva maradnak. A bíróságok arra is felkérhetik az igazságszolgáltatási tanácsot, hogy gondoskodjon professzionális élő közvetítésről, ha ezt közérdekből szükségesnek tartják. A tárgyaláson minden esetben a média legfeljebb három képviselője vehet részt. Emellett az igazságszolgáltatási tanács célja, hogy több írásbeli határozatot tegyenek közzé az interneten.

Az igazságszolgáltatási tanács vizsgálja a nyilvános és nyílt tárgyalások tartására vonatkozó kötelezettség teljesítésének lehetőségeit, az érintett felek magánélete védelmének tiszteletben tartása mellett.

Az igazságszolgáltatási tanács ideiglenesen módosította az eljárási szabályzatokat minden bíróság esetében, és a weboldalán létrehozott egy oldalt, amely a jelenlegi helyzet áttekintését, valamint a Covid19-válság ideje alatti munkavégzés módjára vonatkozó iránymutatást tartalmazza.

1.3 Európai uniós igazságügyi együttműködés

A hollandiai központi hatóságok elsősorban otthonról dolgoznak. Az e-mailes kommunikáció javasolt.

2 A világjárvány kitörését követően a tagállamokban a fizetésképtelenséggel kapcsolatban elfogadott vagy elfogadni tervezett intézkedések

2.1 A fizetésképtelenséggel kapcsolatos lényeges intézkedések és a kapcsolódó, szerződéseket befolyásoló intézkedések

2.1.1 A fizetésképtelenségi eljárás felfüggesztése

2.1.1.1 A fizetésképtelenségi eljárás megindítására vonatkozó kötelezettség teljesítésének felfüggesztése (adósok)

Hollandia sem támogatja a fizetésképtelenségi eljárás megindítására vonatkozó kötelezettség felfüggesztését, mivel ez azzal a veszéllyel jár, hogy az életképtelen vállalkozások a felelős vállalkozásoknál hosszabb ideig életben maradnak. Ez hátrányos a hitelezők számára. Hollandia inkább a gyors és korai szerkezetátalakítás megkönnyítésére helyezi a hangsúlyt.

2.1.1.2 Az adósok hitelezőkkel szembeni védelme a fizetésképtelenségi eljárás megindítása tekintetében

-

2.1.2 A követelések végrehajtásának felfüggesztése és a szerződés felmondásához való jog felfüggesztése

2.1.2.1 Általános / különös moratórium a követelések végrehajtása / a követelések végrehajtásának egyes típusai tekintetében

A fizetési kötelezettség felfüggesztését jelenleg nem veszik figyelembe, mivel ez láncreakciót idézhet elő.

2.1.2.2 A szerződés felmondásának felfüggesztése (általános / egyedi szerződések)

-

2.2 Polgári (beleértve a fizetésképtelenségi) bíróságok működésének felfüggesztése, és eljárások felfüggesztése

-

2.3 A fizetésképtelenséggel kapcsolatos egyéb intézkedések (pl. a megelőző intézkedésekkel, reorganizációs tervekkel, informális megállapodásokkal stb. összefüggésben)

Több bank önkéntesen beleegyezett a hitelkeretek megszüntetésének és a végrehajtási intézkedéseknek az ideiglenes felfüggesztésébe (bizonyos feltételek mellett). Hollandiában a bankok egyébként sem nagyon gyakran folyamodnak a fizetésképtelenségi eljárás megindítására irányuló kérelmek benyújtásához.

2.4 A fizetésképtelenségi eljáráson kívüli, kapcsolódó intézkedések (a fizetések halasztása, bankhitelek, társadalombiztosítás, egészségbiztosítás, vállalkozások támogatása)

Általános sürgősségi intézkedéseket jelentettek be annak érdekében, hogy a polgárok és a vállalkozók továbbra is teljesíthessék fizetési kötelezettségeiket.

Ez a csomag olyan intézkedéseket tartalmaz, mint bizonyos adók (jövedelemadó, társasági adó, héa) beszedésének azonnali megszüntetése, valamint számos egyéb adó és nyugdíjjárulék elhalasztásának liberális rendszere.

1 A Covid19-járvány polgári eljárásokra gyakorolt hatása

1.1 Határidők a polgári eljárásokban

A 2020. március 22-i törvény, módosított szövegváltozatában.

A 2020. március 22-től számított, valamint a rendes körülmények között ezen időpont utáni időponttól számított eljárási határidők megszakadnak, és 2020. április 30-ig felfüggesztésre kerülnek. Ezt követően újraindulnak. Ezt azt jelenti, hogy a 14 napos határidő 2020. május 15-én, a 4 hetes határidő pedig 2020. május 29-én jár le.

Kivételek (többek között): Fizetési határidők, pszichiátriai kényszergyógykezelés. A biztonságot vagy a személyes szabadságot érintő, valamint helyrehozhatatlan kárral fenyegető közvetlen veszély esetén a bíróság határozhat a megszakadás korábbi megszüntetéséről.

A határidők / elévülési idők a 2020. március 22. és 2020. április 30. közötti időszakra felfüggesztésre kerülnek.

Online tárgyalás: Kivételesen – speciális szabályok alkalmazása mellett – lehetőség van arra, hogy egyes csoportok kép- és hangtovábbítást lehetővé tévő műszaki megoldások segítségével vegyenek részt a tárgyaláson.

Végrehajtási eljárások: Az ingó és az ingatlan vagyontárgyak kényszerértékesítése felfüggeszthető, ha az adósnak a Covid19-világjárvány miatt gazdasági nehézségei vannak. A kilakoltatás kérelemre felfüggeszthető, ha az adós másként hajléktalanná válna.

1.2 Igazságügyi szervezet és igazságszolgáltatás

Korlátozások a bíróság és a felek közötti kapcsolattartásban, a Covid19-világjárvány alakulásától függően.

Szükség esetén egyes bíróságokon általános ítélkezési szünet, a sürgős ügyek más bíróságoknak való átadása lehetőségével.

1.3 Európai uniós igazságügyi együttműködés

A központi hatóságok tisztviselői a Covid19-világjárvány alakulásától függően otthonról dolgoznak. Ajánlott kommunikációs csatorna: e-mail.

2 A világjárvány kitörését követően a tagállamokban a fizetésképtelenséggel kapcsolatban elfogadott vagy elfogadni tervezett intézkedések

2.1 A fizetésképtelenséggel kapcsolatos lényeges intézkedések és a kapcsolódó, szerződéseket befolyásoló intézkedések

2.1.1 A fizetésképtelenségi eljárás felfüggesztése

2.1.1.1 A fizetésképtelenségi eljárás megindítására vonatkozó kötelezettség teljesítésének felfüggesztése (adósok)

Az adós azon kötelessége, hogy túlzott eladósodottság esetén fizetésképtelenségi eljárást kezdeményezzen, 2021. június 30-ig felfüggesztésre került.

Az adós azon kötelezettsége, hogy a fizetésképtelenségétől számított 60 napon belül fizetésképtelenségi eljárást kezdeményezzen, 120 napra meghosszabbodott azokban az esetekben, amikor a fizetésképtelenség a Covid19 miatt következett be.

2.1.1.2 Az adósok hitelezőkkel szembeni védelme a fizetésképtelenségi eljárás megindítása tekintetében

A hitelező azon joga, hogy az adóssal szemben túlzott eladósodottság miatt fizetésképtelenségi eljárást kezdeményezzen, 2021. június 30-ig felfüggesztésre került.

2.1.2 A követelések végrehajtásának felfüggesztése és a szerződés felmondásához való jog felfüggesztése

2.1.2.1 Általános / különös moratórium a követelések végrehajtása / a követelések végrehajtásának egyes típusai tekintetében

Kérhető az ingó és az ingatlan vagyontárgyak kényszerértékesítésének felfüggesztése, ha az adós a jelenlegi Covid19-világjárvány miatt gazdaságilag nehéz helyzetbe került, és ez vezetett a végrehajtási eljárás megindításához.

2.1.2.2 A szerződés felmondásának felfüggesztése (általános / egyedi szerződések)

A fizetésképtelenségi bíróság meghosszabbíthatja azt az időszakot, amelyen belül harmadik felek nem mondhatják fel a szerződéseket vagy élhetnek a kielégítési jogukkal vagy a külön kielégítésre vonatkozó jogukkal (hatályos 2021. június 30-ig).

A lakossági bérleti szerződés (bérleti törvény) nem szüntethető meg a 2020 áprilisától júniusáig keletkezett olyan bérletidíj-hátralék miatt, amely mögött a gazdasági teljesítménynek a Covid19-világjárvány miatti jelentős romlása áll. A bérbeadó e hátralékok miatt csak 2020. december 31. után indíthat bíróság előtt keresetet, és csak legfeljebb évi 4% késedelmi kamatot követelhet.

2.2 Polgári (beleértve a fizetésképtelenségi) bíróságok működésének felfüggesztése, és eljárások felfüggesztése

A bíróság legfeljebb 90 nappal meghosszabbíthatja a fizetésképtelenségi eljárások eljárási határidőit (hatályos 2020. december 31-ig).

2.3 A fizetésképtelenséggel kapcsolatos egyéb intézkedések (pl. a megelőző intézkedésekkel, reorganizációs tervekkel, informális megállapodásokkal stb. összefüggésben)

Ha az adós a törlesztés ütemezéséhez képest elmaradásban van, legfeljebb kilenc hónapos moratóriumot kérhet (hatályos 2021. június 30-ig).

2.4 A fizetésképtelenségi eljáráson kívüli, kapcsolódó intézkedések (a fizetések halasztása, bankhitelek, társadalombiztosítás, egészségbiztosítás, vállalkozások támogatása)

A fogyasztók és a mikrovállalkozások a hiteleik 2020 áprilisa és júniusa között esedékes törlesztőrészleteire haladékot kapnak, ha a hitelfelvevő a Covid19-világjárvány miatt olyan bevételkiesést szenvedett el, amely miatt észszerűen nem elvárható a törlesztőrészletek határidőre történő megfizetése. A teljes adósság visszafizetési határideje automatikusan meghosszabbodik három hónappal, kivéve abban az esetben, ha a hitelfelvevő a törlesztést az eredeti ütemezés szerint kívánja folytatni.

Az áprilistól júniusig keletkezett hátralékok után nem kell késedelmi kamatot fizetni.

A szerződéses kötbért nem kell megfizetni, ha a szerződést 2020. április 1. előtt kötötték, és a nemteljesítés azért következett be, mert a kötelezett gazdasági teljesítménye a Covid19-világjárvány miatt jelentős mértékben romlott, vagy mert munkavégzését a Covid19-világjárvány korlátozta.

1 A Covid19-járvány polgári eljárásokra gyakorolt hatása

1.1 Határidők a polgári eljárásokban

A lengyel különös jogszabályok többek között a meg nem kezdett határidők felfüggesztését és a megkezdett határidők elhalasztását írják elő az alábbiak tekintetében:

• az ítéletek végrehajtásának elévülési ideje,
• határidők az eljárások során, valamint a jogi eljárásokban hozott bírósági intézkedések tekintetében, beleértve a végrehajtási eljárásokat.

1.2 Igazságügyi szervezet és igazságszolgáltatás

Külön intézkedések elfogadására került sor a Covid19-világjárvány negatív hatásainak mérséklése érdekében többek közt az alábbiak tekintetében.

Lehetővé vált az ügyek lengyel bíróságok közötti áthelyezése (az igazságügyi hatóságok tehetik ezt meg meghatározott ideig a Covid19-világjárvány lengyel igazságügyi rendszerre gyakorolt negatív hatásainak mérsékléséről szóló különös jogszabályban meghatározott sürgős ügyekben).

A sürgős ügyek kategóriája az alábbiak szerint határozható meg:

1. A kiskorúakat érintő eljárások, beleértve az alábbiakat:

• a kiskorúak szülői felügyelet vagy gyámság alóli kivonására irányuló eljárások;
• külföldi kiskorú ellátási és oktatási intézményben való elhelyezésére irányuló eljárások;
• a kiskorú érdekeinek igazságügyi eljárások során történő képviseletére irányuló gyámság megállapítására vonatkozó eljárások;
• a kiskorú menedékhelyen való elhelyezésére vagy elhelyezésének meghosszabbítására irányuló eljárások;
• kiskorúakat érintő végrehajtási eljárások.

2. Mentális zavarral élő vagy korlátozottan cselekvőképes személyeket érintő eljárások

Az illetékes lengyel bíróság elnöke bármely ügy tekintetében elrendelheti annak sürgősségét, ha az ügy elbírálásának elmulasztása: - emberek vagy állatok életére vagy egészségére veszélyes lehet;

• a közérdeket súlyosan sértheti;
• közvetlen és helyreállíthatatlan anyagi kárt okozhat;
• és ha az ügy sürgős elbírálását az igazságszolgáltatás érdekei teszik szükségessé.

A bírák más bíróságokhoz rendelése egyszerűbbé vált. Az ezzel kapcsolatos határozatokat az igazságügyi hatóságok hozzák meg a bírák függetlenségének elvével összhangban és az előzetesen meghatározott időtartamra. Ezek az eljárások lehetővé teszik a nagyobb munkaterheléssel szembesülő bíróságok támogatását.

A bírósági eljárások felfüggesztése és elhalasztása is lehetséges egyes esetekben.

1.3 Európai uniós igazságügyi együttműködés

Az Igazságügyi Minisztérium központi hatóságnál dolgozó munkavállalói távmunkában dolgoznak.

A lengyel Igazságügyi Minisztérium mint központi hatóság vagy az EIH lengyel kapcsolattartója részére küldött valamennyi értesítést (beleértve az iratkézbesítést és a biztosítási cselekményt) elektronikus módon kell megküldeni a szkennelt formában lévő szükséges mellékletekkel együtt.

2 A világjárvány kitörését követően a tagállamokban a fizetésképtelenséggel kapcsolatban elfogadott vagy elfogadni tervezett intézkedések

2.1 A fizetésképtelenséggel kapcsolatos lényeges intézkedések és a kapcsolódó, szerződéseket befolyásoló intézkedések

2.1.1 A fizetésképtelenségi eljárás felfüggesztése

2.1.1.1 A fizetésképtelenségi eljárás megindítására vonatkozó kötelezettség teljesítésének felfüggesztése (adósok)

2020. április 18-tól felfüggesztésre került az adós azon kötelezettsége, hogy kérje a fizetésképtelenség megállapítását (ha a fizetésképtelenség közvetlen oka a Covid19), a világjárvány kockázatának teljes időtartamára.

2.1.1.2 Az adósok hitelezőkkel szembeni védelme a fizetésképtelenségi eljárás megindítása tekintetében

-

2.1.2 A követelések végrehajtásának felfüggesztése és a szerződés felmondásához való jog felfüggesztése

2.1.2.1 Általános / különös moratórium a követelések végrehajtása / a követelések végrehajtásának egyes típusai tekintetében

-

2.1.2.2 A szerződés felmondásának felfüggesztése (általános / egyedi szerződések)

-

2.2 Polgári (beleértve a fizetésképtelenségi) bíróságok működésének felfüggesztése, és eljárások felfüggesztése

A fizetésképtelenségi ügyek 2020. május 16. és 2020. szeptember 5. között „sürgős ügynek” minősültek.

Nem került sor általános felfüggesztésre a fizetésképtelenségi bíróságokon, bár sok tárgyalást lemondtak.

A meghallgatásokat online tartják, kivéve, ha a személyes megjelenés nem jelent rendkívüli veszélyt a résztvevők számára.

2.3 A fizetésképtelenséggel kapcsolatos egyéb intézkedések (pl. a megelőző intézkedésekkel, reorganizációs tervekkel, informális megállapodásokkal stb. összefüggésben)

A szerkezetátalakítási törvényben foglalt szerkezetátalakítási eljárások olyan megoldásokat tartalmaznak, amelyek egyensúlyt teremtenek mind az adós, mind a hitelezők érdekei között, és egyrészt az adós fennmaradását, másrészt a hitelezők lehető leghatékonyabb kielégítését szolgálják. Ennélfogva meghatározásukból adódóan nem tekinthetők az adósokra nézve hátrányosnak.

2020. június 24-én új szerkezetátalakítási eljárás lépett hatályba (egyszerűsített szerkezetátalakítási eljárás). Az eljárás lehetővé teszi az adósok számára, hogy bírósági jóváhagyás nélkül megkezdhessék a szerkezetátalakítási folyamatot a gyors és hatékony fellépés érdekében, amikor a fizetésképtelenség valószínűsége felmerül. Az eljárás megkezdése az igények végrehajtásának általános felfüggesztését vonja maga után.

2.4 A fizetésképtelenségi eljáráson kívüli, kapcsolódó intézkedések (a fizetések halasztása, bankhitelek, társadalombiztosítás, egészségbiztosítás, vállalkozások támogatása)

Az új „válság elleni védelem” keretében állami támogatás nyújtható a nehéz gazdasági helyzetben (a fizetésképtelenség kockázata) lévő olyan vállalkozó részére, aki megfelel a fizetésképtelenséggel fenyegetett vállalkozó kritériumainak (a szerkezetátalakításról szóló törvény 141. cikkének (2) bekezdése) vagy fizetésképtelen (a csődről szóló törvény 11. cikke), és más kritériumoknak is megfelel.

A világjárvány kockázatának teljes időtartama alatt kizárt a természetes személyek lakásukból való kilakoltatásának lehetősége.

1 A Covid19-járvány polgári eljárásokra gyakorolt hatása

1.1 Határidők a polgári eljárásokban

A veszélyhelyzetet 2020. március 19. és 2020. május 2. között hirdették ki.

Az ebben az időszakban elfogadott legfontosabb jogszabályok a következők voltak:

• 14-A/2020. sz. rendelet
• 17-A/2020. sz. rendelet
• 2-A/20. sz. rendelet
• 2-B/20. sz. rendelet
• A módosított 1-A/20. sz. törvény
• A módosított 10-A/20. sz. törvényerejű rendelet

A vészhelyzetet ezt követően 2020. május 3. és 2020. június 30. között hirdették ki.

Az ebben az időszakban elfogadott legfontosabb jogszabályok a következők voltak:

• 33-A/20. számú határozat
• 33-C/20. számú határozat
• 38/20. számú határozat
• 40-A/20. számú határozat
• 43-B/20. számú határozat
• 51-A/20. számú határozat
• A módosított 1-A/20. sz. törvény
• A módosított 10-A/20. sz. törvényerejű rendelet

A vészhelyzetet 2020. október 15. és 2020. november 8. között ismételten kihirdették.

Az ebben az időszakban elfogadott legfontosabb jogszabályok a következők voltak:

• 88-A/20. számú határozat
• 92-A/20. számú határozat
• 96-B/20. számú határozat

A vészhelyzetet ezt követően 2020. november 9. és 2021. április 30. között hirdették ki.

Az ebben az időszakban elfogadott legfontosabb jogszabályok a következők voltak:

• 51-U/20. sz. rendelet
• 59-A/20. sz. rendelet
• 61-A/20. sz. rendelet
• 66-A/20. sz. rendelet
• 59-A/20. sz. rendelet
• 6-A/21. sz. rendelet
• 6-B/21. sz. rendelet
• 9-A/21. sz. rendelet
• 11-A/21. sz. rendelet
• 21-A/21. sz. rendelet
• 25-A/21. sz. rendelet
• 31-A/21. sz. rendelet
• 41-A/21. sz. rendelet

Az eljárási határidők rendszerére gyakorolt következmények

Az 1-A/20. sz. törvény 7. cikkének egységes szerkezetbe foglalt szövege szerint mind a veszélyhelyzet, mind a vészhelyzet idején az igazságszolgáltatási feltételek és határidők jogi szabályozása lényegében a következő volt:

• A nem sürgős bírósági eljárásokban a határidőket a törvényerejű rendeletben meghatározandó időpontban lejáró időtartamra felfüggesztették;
• A sürgős bírósági eljárások a határidők vagy cselekmények felfüggesztése nélkül zajlanak;
• Az elévülési időket felfüggesztették;
• A kisajátításokat és a magántulajdonú ingatlanokra vonatkozó jelzálog érvényesítését felfüggesztették;
• Az adósok számára a fizetésképtelenségi eljárások megindítására irányuló kérelem benyújtására előírt határidőket felfüggesztették;
• A végrehajtási eljárással kapcsolatos valamennyi intézkedést – beleértve a végrehajtási intézkedéseket is – felfüggesztették, kivéve, ha ez helyreállíthatatlan kárt okoz vagy veszélyezteti a hitelező megélhetését;
• A 10-A/20. sz. törvényerejű rendelet 15. cikke előírja, hogy amennyiben a hatóságok döntése alapján a járvány miatt bizonyos területeken a bíróság működése leáll, úgy az eljárási határidőket felfüggesztik (ez néhány esetben és korlátozott időtartamra történt meg);
• Az igazságszolgáltatási feltételek és határidők felfüggesztése 2020. június 3-án véget ért (a 16/2020. sz. törvény 8. cikke, amely hatályon kívül helyezi az 1-A/2020. sz. törvény 7. cikkét);
• Az iratkézbesítést illetően a címzett aláírásának kötelező megszerzésére vonatkozó követelményt felfüggesztették, és más megfelelő azonosítási eszközökkel, valamint a kézbesítés napjának megjelölésével váltották azt fel (10/2020. sz. törvény);
• Az igazságszolgáltatási feltételek és határidők hivatalos felfüggesztése 2020. június 3-án véget ért (a 16/2020. sz. törvény 8. cikke, amely hatályon kívül helyezi az 1-A/2020. sz. törvény 7. cikkét).
• Ezt követően a 4-B/2021. sz. törvény az előzővel azonos jogi szabályozással új felfüggesztési időszakot állapított meg a bírósági határidők tekintetében, az 1-A/20. sz. törvénybe illesztett 6-B. cikk szerint;
• A 13-B/2021. sz. törvénnyel összhangban a bírósági határidők felfüggesztése 2021. április 6-án véget ért;
• Jelenleg (2021 májusa) fenntartják az 1-A/2020. sz. törvény legutóbbi változatának 6-E. cikkében előírt kivételes átmeneti jogi rendszert, amely lehetővé teszi különösen a meghallgatások távoli kommunikációs eszközök útján történő megtartását a törvényben meghatározott feltételek szerint.

A koronavírus okozta járványügyi helyzetre adott válaszról szóló 1-A/2020. sz. törvény legutóbbi egységes szerkezetbe foglalt változata az alábbi címen érhető el.

1.2 Igazságügyi szervezet és igazságszolgáltatás

A veszélyhelyzet alatt

Az igazságszolgáltatási rendszer szervezésére és irányítására elfogadott főbb eszközök a következők voltak:

• Az egyes bíróságok elnökei által kidolgozott vészhelyzeti tervek;
• Az egyes bíróságok elnökei által a sürgős eljárásokhoz létrehozott személyes szolgálati beosztások
• Virtuális bírósági terem valamennyi bíróságon (elsőfokú bíróság, másodfokú bíróság és Legfelsőbb Bíróság), amely lehetővé teszi valamennyi tárgyalás távoli kommunikációs eszközök segítségével történő lefolytatását;
• Az ítéletek digitális aláírása az ügyviteli rendszeren keresztül;
• Bírói tanács ítélete esetén a többi bíró aláírása helyettesíthető az előadó bíró nyilatkozatával, amely megerősíti a többi bíró megfelelő szavazatát (a 10-A/20. sz. törvényerejű rendelet 15-A. cikke);
• Hozzáférés a VPN-en (Virtual Private Network) keresztül az ügyviteli rendszerhez;
• Bármely eljárási cselekmény telefonon/videókonferencián keresztül történő végrehajtása;
• Telefon helyett e-mail használata a bíróságoktól való információszerzés céljából;
• Távmunka minden olyan esetben, amikor a munka jellege ezt lehetővé teszi.

A veszélyhelyzet következményei az igazságszolgáltatási tevékenységre és az ügyek kiosztására

A bírák továbbra is távolról végzik munkájukat, amennyiben hozzáféréssel rendelkeznek az ügyviteli rendszerhez, és rendelkezésre állnak a bíróságon való személyes megjelenésre, amennyiben a szolgálat jellege ezt megkívánja.

A sürgős és nem sürgős eljárások szignálása az elsőfokú bíróságokon soha nem szakadt meg.

A másodfokú bíróságokon és a Legfelsőbb Bíróságon 2020. április 15-ig csak sürgős eljárásokat szignáltak. 2020. április 16-tól az összes sürgős és nem sürgős eljárás szignálásra került.

A sürgős cselekményeket és eljárásokat, amelyekben alapvető jogok érintettek, személyesen (gyermekek sürgős védelme, fogvatartott alperesek eljárási aktusai és tárgyalása), vagy pedig távolról, virtuális tárgyalótermeken keresztül lehet lefolytatni.

A nem sürgős tárgyalásokat és eljárási aktusokat a veszélyhelyzet alatt elhalasztották, kivéve, ha a bírák úgy ítélik meg, hogy meg kell tartani a tárgyalásokat többek között azért, hogy elkerülhető legyen a helyrehozhatatlan kár, vagy olyan esetekben, ahol minden fél beleegyezik a tele-/videokonferencia/virtuális tárgyalótermek igénybevételébe.

Nem sürgős ügyekben akkor lehet ítéletet hozni, ha valamennyi fél egyetért abban, hogy a bíróság további vizsgálata szükségtelen.

A személyesen végrehajtott cselekményeket és eljárásokat az egyes kerületi bíróságokon rendelkezésre bocsátott, védő- és fertőtlenítőanyagokkal felszerelt megfelelő helyiségekben kell elvégezni. A bírónak a résztvevők számát az egészségügyi hatóságok által ajánlott korláthoz kell igazítania.

A bíróságra történő belépés csak a megidézettek számára ajánlott. Ebben az esetben az 10-A/20. sz. törvény 14. cikke szerint a karanténról szóló orvosi igazolás bemutatása vis maiornak minősül.

A portugál legfelsőbb bírói tanács hangsúlyozta, hogy a bíróságoknak továbbra is az alapvető jogok végső kezesének kell lenniük.

A vészhelyzet alatt:

Az igazságügyi szervezet által elfogadott főbb eszközök a következők voltak:

• A korlátozó intézkedések fokozatos megszüntetése a minisztertanács 33-C/20 állásfoglalásával összhangban.
• A legfelsőbb bírói tanács, az igazságügyi főigazgatóság, a főügyészi hivatal, a közigazgatási és adóügyi bíróságok legfelsőbb tanácsa és az egészségügyi főigazgatóság által kialakított, „A vírusok bíróságokon történő terjedése kockázatának csökkentésére irányuló intézkedések” című közös dokumentum elfogadása, amely az alábbi linken érhető el:
• Valamennyi elsőfokú bíróság és másodfokú bíróság, valamint a legfelsőbb bíróság és a legfelsőbb bírói tanács munkarendeket fogadott el, amelyek váltakozó fizikai jelenléttel járó munkát és távmunkát írnak elő, az egyes munkavállalókra vonatkozó családtámogatási intézkedések, valamint a magas kockázatú csoportokhoz tartozó bírák és igazságügyi alkalmazottak kötelező távmunkájának sérelme nélkül.

A legfelsőbb bírói tanács az alábbi határozatokat hagyta jóvá annak érdekében, hogy biztosítsa az elsőfokú bíróságok emberi erőforrásainak stabilitását és a nem sürgős eljárásokban a határidők felfüggesztésének végét követő munkateherre való felkészültséget:

• Az elsőfokú bíróságok elnökei hivatali idejének meghosszabbítása 2020. december 31-ig;
• A bírák éves felvételi/előléptetési/áthelyezési gyakorlatának (movimentação) ideiglenes felfüggesztése/ korlátozása az első fokon eljáró bíróságok humán erőforrásainak és vezető szerveinek stabilizálása érdekében (2020. április 28-i és 2020. május 5-i határozatok).

A nemzeti bíróságok veszélyhelyzet és vészhelyzet alatti működéséről szóló gyakorlati tájékoztató elérhető a legfelsőbb bírói tanács weboldalán.

1.3 Európai uniós igazságügyi együttműködés

A veszélyhelyzet alatt:

• Az EIH polgári kapcsolattartói jelenleg otthonról dolgoznak, és a lehető leggyorsabban igyekeznek feldolgozni az együttműködésre és tájékoztatásra irányuló valamennyi kérelmet, függetlenül a bíróságokon alkalmazott határidők és eljárási határidők felfüggesztésétől.
• A személyzet a VPN-en (Virtual Private Network) keresztül távoli hozzáféréssel rendelkezik a fájlokhoz.
• A személyzet bármely tagja készen áll arra, hogy szükség esetén és sürgős esetben a munkahelyre menjen.
• Az igazságügyi együttműködésre vonatkozó esetekben előnyben kell részesíteni a correio@redecivil.mj.pt címre küldött e-mailes kommunikációt.

A vészhelyzetben és a megfékezés jelenlegi fokozatos megszüntetésének időszakában:

• A kapcsolattartó pont személyzete jelenleg távmunkán és fizikai jelenléten alapuló rotációs rendszerben dolgozik, amely biztosítja, hogy a személyzet legalább egy tagja fizikailag jelen legyen a munkahelyen.
• A kapcsolattartó pont a legfelsőbb bírói tanács munkarendje alá tartozik, és követi a korlátozó intézkedések fokozatos megszüntetése érdekében hozott, „A vírusok bíróságokon történő terjedése kockázatának csökkentésére irányuló intézkedések” című dokumentumban foglaltakat.

A világjárvány hatása a kapcsolattartó pont által kezelt együttműködési és információs kérések mennyiségére

• 2020-ban a bíróságok és más hatóságok által a kapcsolattartó pontnak küldött segítségnyújtás iránti kérelmek teljes száma hasonló maradt 2019-hez; a világjárvány ellenére; 2020-ban a kapcsolattartó pont összesen csak kilenccel több megkeresést kapott, mint 2019-ben. Figyelembe véve azonban azon együttműködési hálózatok mindegyikét, amelyeknek Portugália külön-külön tagja, a polgári jogi igazságügyi együttműködési kérelmek száma enyhén csökkent, az IberRede-re vonatkozó kérelmek száma jelentősebb mértékben csökkent, és a portugál nyelvű országok igazságügyi hálózatához (CPLP) benyújtott kérelmek száma nőtt.
• A veszélyhelyzet, a vészhelyzet és a megfékezés fokozatos megszüntetésének időszaka alatt a kapcsolattartó pont a rendes válaszadási határidők módosítása vagy felfüggesztése nélkül válaszolt minden együttműködési és tájékoztatási kérelemre.

Az együttműködési és tájékoztatási kérelmek teljes száma 2020-ban: 356

A következő bontásban:

• Polgári jogi igazságügyi együttműködés: 287
• IberRede: 4
• portugál nyelvű országok igazságügyi hálózata: 65

Az együttműködési és tájékoztatási kérelmek teljes száma 2019-ben: 365

A következő bontásban:

• Polgári jogi igazságügyi együttműködés: 328
• IberRede: 19
• portugál nyelvű országok igazságügyi hálózata: 17

A kapcsolattartó pont tevékenységére vonatkozó statisztikai információk itt érhetők el.

2 A világjárvány kitörését követően a tagállamokban a fizetésképtelenséggel kapcsolatban elfogadott vagy elfogadni tervezett intézkedések

2.1 A fizetésképtelenséggel kapcsolatos lényeges intézkedések és a kapcsolódó, szerződéseket befolyásoló intézkedések

Lásd alább a 2.1.-2.2. pontban feltett kérdésekre adott együttes választ.

2.1.1 A fizetésképtelenségi eljárás felfüggesztése

2.1.1.1 A fizetésképtelenségi eljárás megindítására vonatkozó kötelezettség teljesítésének felfüggesztése (adósok)

2.1.1.2 Az adósok hitelezőkkel szembeni védelme a fizetésképtelenségi eljárás megindítása tekintetében

2.1.2 A követelések végrehajtásának felfüggesztése és a szerződés felmondásához való jog felfüggesztése

2.1.2.1 Általános / különös moratórium a követelések végrehajtása / a követelések végrehajtásának egyes típusai tekintetében

2.1.2.2 A szerződés felmondásának felfüggesztése (általános / egyedi szerződések)

2.2 Polgári (beleértve a fizetésképtelenségi) bíróságok működésének felfüggesztése, és eljárások felfüggesztése

A 2.1.-2.2. pontban feltett kérdésekre adott együttes válasz

Az 1/A/2020. sz. törvény 6-E. cikke (amely az 13–B/2021. sz. törvényt követő 12. legfrissebb változatában itt található) fenntartja az átmeneti rendkívüli eljárási rendszert. A rendszerben a következő határidők kerültek felfüggesztésre:

• Az adós fizetésképtelenségi eljárás alá vonásának a Código da Insolvência e da Recuperação de Empresas (a fizetésképtelenségről és a vállalati helyreállításról szóló törvénykönyv) 18. cikkének (1) bekezdésében előírt, az 53/2004. sz. törvényerejű rendelet mellékletében jóváhagyott határideje.
• A család otthonának bírósági visszaszolgáltatásával kapcsolatos végrehajtási vagy fizetésképtelenségi eljárás keretében végrehajtandó cselekmények;
• A fent említett végrehajtási vagy fizetésképtelenségi eljárásokra vonatkozó elévülési idő és határidők:
• Azokban az esetekben, amikor az ingatlan bírósági értékesítésével és visszaszolgáltatásával kapcsolatos fizetésképtelenségi eljárás végrehajtása során végrehajtandó cselekmények sérthetik annak a félnek a megélhetését, akivel szemben a végrehajtást kérték, vagy a fizetésképtelenné nyilvánított személy megélhetését, ez utóbbi kérheti az ügy felfüggesztését – feltéve, hogy ez nem okoz súlyos kárt a végrehajtást kérő fél vagy a fizetésképtelen személy hitelezőinek megélhetésében, vagy helyrehozhatatlan kárt –, és a bíróságnak a másik fél meghallgatását követően tíz napon belül határoznia kell az ügyről;
• Az elévülési határidők felfüggesztése elsőbbséget élvez a kötelező elévülési határidőket előíró szabályokkal szemben, amelyek a felfüggesztésnek megfelelő időtartammal meghosszabbításra kerülnek.

2.3 A fizetésképtelenséggel kapcsolatos egyéb intézkedések (pl. a megelőző intézkedésekkel, reorganizációs tervekkel, informális megállapodásokkal stb. összefüggésben)

Lásd alább a 2.3. és 2.4. pontban feltett kérdésekre adott együttes választ.

2.4 A fizetésképtelenségi eljáráson kívüli, kapcsolódó intézkedések (a fizetések halasztása, bankhitelek, társadalombiztosítás, egészségbiztosítás, vállalkozások támogatása)

A 2.3. és 2.4. pontban feltett kérdésekre adott együttes válasz

Elindult egy új, rendkívüli vállalati életképességi folyamat (PEVE) — lásd a 75/2020. sz. törvényt és a Miniszterek Tanácsának 41/2020. sz. határozatát.

75/2020. számú törvény

• Ez egy kivételes átmeneti rendszert hoz létre a helyreállítási terv vagy a fizetési megállapodás jóváhagyására, valamint a javasolt fizetésképtelenségi tervnek a Covid19-világjárvánnyal összefüggésben történő kiigazítására vonatkozó határidő meghosszabbítására;
• Kiterjeszti az 53/2004. sz. törvényerejű rendelet mellékletében jóváhagyott, a fizetésképtelenségről és a vállalkozások helyreállításáról szóló törvénykönyv (CIRE) 17-H. cikkének (2) bekezdésében biztosított kiváltságot a különleges revitalizációs folyamat (PER) során a társaságot finanszírozó részvényesekre vagy más olyan személyekre, akik különleges kapcsolatban állnak a társasággal;
• Előírja, hogy a 8/2018. sz. törvénnyel jóváhagyott, bíróságon kívüli vállalkozás-helyreállítási rendszert (RERE) kell alkalmazni a Covid19-világjárvány miatt jelenleg fizetésképtelen vállalatokra;
• Ez egy új, rendkívüli vállalati életképességi eljárást hoz létre a Covid19-világjárvány okozta gazdasági válság által sújtott vállalkozások számára;
• Kötelező részleges felosztást ír elő valamennyi folyamatban lévő fizetésképtelenségi eljárásban, amennyiben a felszámolásból származó letétbe helyezett bevétel meghaladja a 10000 EUR-t;
• Előírja, hogy a kérelmek feldolgozása során elsőbbséget kell biztosítani a fizetésképtelenségi eljárások, a különleges revitalizációs eljárások vagy a különleges fizetési megállapodási eljárások keretében felkínált biztosítékok vagy garanciák felszabadítására irányuló kérelmeknek.

Záró megjegyzés:

Bár ezen információkat gondosan gyűjtötték, ez nem mentesít a hatályos jogi szövegek és további módosításaik megismerése alól. A 2001/470/EK határozat 5. cikke (2) bekezdésének (c) pontja fényében ez a tájékoztatás nem kötelező erejű a portugál legfelsőbb bírói tanácsra, a nemzeti bíróságokra vagy a kapcsolattartó pontokra nézve.

1 A Covid19-járvány polgári eljárásokra gyakorolt hatása

1.1 Határidők a polgári eljárásokban

A szükségállapotról szóló 195/2020. számú rendelet, valamint a szükségállapot meghosszabbításáról szóló 250/2020. számú rendelet szerint az elévülési idők nem kezdődnek meg, vagy ha folyamatban vannak, felfüggesztődnek a szükségállapot ideje alatt.

A fellebbezések benyújtására vonatkozó határidőket felfüggesztették.

A szükségállapot 2020. május 15-én véget ért.

1.2 Igazságügyi szervezet és igazságszolgáltatás

A szükségállapotot március 16-án hirdették ki, az igazságügyi rendszer szervezetére vonatkozó külön intézkedésekkel:

A polgári ügyekben végzett bírói tevékenységet felfüggesztették, kivéve a sürgős ügyeket, amelyeket a magisztrátusi tanács 417/24.3.2020. sz. határozata határoz meg;

A határozatokat továbbra is elkészítik, valamint a felektől érkező iratok bejegyzése is zajlik.

A videokonferencia alkalmazása javasolt – beleértve a jogsegély iránti megkeresésen keresztül, valamint ahol a helyzet lehetővé teszi, a nem nyilvános tárgyalásokat ösztönzik.

A felek valamennyi iratát elektronikus módon küldik meg a bíróságoknak, ez alól csak az lehet kivétel, ha az adott személyeknek nincsenek ilyen eszközeik.

Az iratok bíróságok közötti továbbítása elektronikus úton történik; valamint a bírósági iratok felek részére történő megküldése is.

Ha a bírói testület nem teljes, a bíróság más részlegén működő bírák kinevezése is engedélyezett.

2020. május 15. (a szükségállapot vége) után az eljárások minden polgári ügyben hivatalból újraindulnak. A szükségállapot megszűnését követő 10 napon belül a bíróságok megteszik a megfelelő intézkedéseket a tárgyalások átütemezése és a felek idézése érdekében.

1.3 Európai uniós igazságügyi együttműködés

Az Igazságügyi Minisztérium személyzetének egy része dolgozhat otthonról. A polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés előre nem látható ideig érintve lesz. A késedelmek minimalizálása érdekében határozottan javasolt az igazságügyi együttműködésre irányuló kérelmeket elektronikusan megküldeni a központi hatóságnak. A papíralapon beküldött okiratok feldolgozására jelentős késedelemmel kerül sor.

Az Igazságügyi Minisztérium az iratkézbesítésről és bizonyítási cselekményről szóló rendeletek 3. cikkének c) pontja alapján kivételes esetekben továbbító/átvevő hatóságként jár el. Jelenleg az Igazságügyi Minisztérium az összes kérelmet (iratkézbesítés, bizonyítási cselekmény, tartási ügyek, gyermekek jogellenes külföldre vitelével kapcsolatos ügyek stb.) az eddigiek szerint, priorizálás nélkül kezeli.

Az alábbi e-mail-címek használhatók: dreptinternational@just.ro, ddit@just.ro.

A szükségállapot végétől (2020. május 15.) kezdve az Igazságügyi Minisztérium központi hatóságként eljárva általában minden tevékenységét ugyanúgy végzi, mint a szükségállapot idején.

2 A világjárvány kitörését követően a tagállamokban a fizetésképtelenséggel kapcsolatban elfogadott vagy elfogadni tervezett intézkedések

2.1 A fizetésképtelenséggel kapcsolatos lényeges intézkedések és a kapcsolódó, szerződéseket befolyásoló intézkedések

2.1.1 A fizetésképtelenségi eljárás felfüggesztése

2.1.1.1 A fizetésképtelenségi eljárás megindítására vonatkozó kötelezettség teljesítésének felfüggesztése (adósok)

A veszélyhelyzet alatti fizetésképtelenségi eljárásokra a polgári jogi ügyekben folytatott valamennyi igazságügyi tevékenység hivatalból történő felfüggesztésére vonatkozó általános rendelkezések vonatkoznak, kivéve a rendkívül sürgős, halaszthatatlan eseteket. Az adós arra vonatkozó kötelezettségét, hogy fizetésképtelenségi eljárást indítson, felfüggesztették, mivel a veszélyhelyzet ideje alatt általános moratórium vonatkozik a polgári jogi ügyekben irányadó valamennyi határidőre, beleértve azt a 30 napos időszakot is, amely alatt az adósnak fizetésképtelenségi eljárást kell kezdeményeznie.

A készenléti állapot alatt az adós fizetésképtelenségi eljárás indítására vonatkozó kötelezettségét szabályozó jogszabályi rendelkezések nem alkalmazandók. A készenléti állapot megszűnéséig az eljárás az adós kérelmére megindulhat, ha az adós a fizetésképtelenségi eljárás megindítása mellett dönt.

Ez az ideiglenes szabály azokra az adósokra vonatkozik, akik már fizetésképtelenek voltak, vagy amelyek a készenléti állapot alatt váltak fizetésképtelenné. Romániában május közepe óta – a veszélyhelyzet vége után – készenléti állapot van érvényben.

2.1.1.2 Az adósok hitelezőkkel szembeni védelme a fizetésképtelenségi eljárás megindítása tekintetében

A hitelezőnek továbbra is joga van fizetésképtelenségi eljárást indítani, de a fizetésképtelenségi eljárás csak a veszélyhelyzet megszűnését követően kezdődhet meg.

A fizetésképtelenségi eljárás 50 000 lej (kb. 10 200 euró) követelés esetében indítható meg, mivel a küszöbértéket a hitelezők és az adósok vonatkozásában is felemelték 40 000 lejről.

A hitelezők csak akkor nyújthatnak be fizetésképtelenség megállapítása iránti kérelmet olyan adósokkal szemben, amelyek tevékenysége a veszélyhelyzet vagy a készenléti állapot idején teljesen vagy részlegesen megszakadt, miután észszerű kísérletet tettek fizetési megállapodás megkötésére, és ezt a felek között bármilyen módon, többek között elektronikus úton közölt dokumentumok bizonyítják.

2.1.2 A követelések végrehajtásának felfüggesztése és a szerződés felmondásához való jog felfüggesztése

2.1.2.1 Általános / különös moratórium a követelések végrehajtása / a követelések végrehajtásának egyes típusai tekintetében

A veszélyhelyzet idején esedékessé váló költségvetési követelések (adó- és egyéb követelések, kivéve a büntetőügyekben hozott határozatokból eredő követeléseket) ebben az időszakban és a veszélyhelyzet megszűnését követő 30 napon belül nem érvényesíthetők. A veszélyhelyzetet követően a költségvetési követelésekre vonatkozó végrehajtási intézkedéseket is felfüggesztették vagy nem alkalmazták azokat a költségvetési követelésekre, kivéve a büntetőeljárásokhoz kapcsolódó követeléseket.

A végrehajtási eljárás/kényszervégrehajtás polgári jogi ügyekben csak akkor folytatódik, ha lehetséges a higiéniai fegyelem szabályainak betartása.

A veszélyhelyzet idején bevezetett, adóügyi követelések végrehajtásával kapcsolatos ideiglenes intézkedések továbbra is érvényben vannak. Az adóügyi követelések végrehajtásának felfüggesztése december 25-ig és azt követő 30 napos időszakra érvényes.

2.1.2.2 A szerződés felmondásának felfüggesztése (általános / egyedi szerződések)

A veszélyhelyzet idején (a hatóságok által) bezárt vagy olyan kkv-k szerződéses kapcsolatainak megőrzése érdekében, amelyek működését (a hatóságok) ideiglenesen felfüggesztették, külön kötelezettség áll fenn azon szerződések újratárgyalására, amelyeket vis maior miatt felfüggesztenek/megszüntetnek.

Bizonyos feltételek mellett azok a kkv-k, amelyeket a hatóságok a veszélyhelyzet idején bezártak vagy amelyek működését a hatóságok ideiglenesen felfüggesztették, szerződéses jogviszonyukban a vis maior vélelmét élvezik. A vélelem bármilyen bizonyítási eszközzel megdönthető.

2.2 Polgári (beleértve a fizetésképtelenségi) bíróságok működésének felfüggesztése, és eljárások felfüggesztése

A veszélyhelyzet idején a lényeges és eljárási határidők nem járnak le/felfüggesztésre kerülnek. Folyamatban lévő ügyekben a bírósági eljárás csak rendkívül sürgős, halaszthatatlan esetekben folytatható (a fellebbviteli bíróságok összeállítják az ilyen ügyek listáját a joghatóságuk alá tartozó valamennyi bíróság számára). A bíróságok rövid határidőket állapíthatnak meg, és lehetőség szerint videokonferencia útján tarthatják meg a tárgyalást.

A március 16-án folyamatban lévő fizetésképtelenségi eljárásokban a bíróságok hivatalból felfüggesztik a bíróság eljárást, és csak a rendkívül sürgős intézkedésekről határoznak (az adóssal szembeni végrehajtási intézkedések ideiglenes felfüggesztése a fizetésképtelenségi eljárásnak az adós kérésére történő megindításáról szóló határozat meghozataláig, valamint a felek távollétében meghozható intézkedések). A bírói tanács határozatai ellen indított fellebbezési eljárásban egyes végrehajtható határozatok felfüggeszthetők (az adóssal szembeni fizetésképtelenségi eljárás megindítására vagy az egyszerűsített csődeljárás/felszámolási eljárás megindítására vonatkozó határozatokat a fellebbviteli bíróságok továbbra is felfüggeszthetik). A bírósági vagyonfelügyelők/felszámoló biztosok folyamatban lévő eljárásokban folytatott tevékenysége lehetőség szerint az egészségügyi követelményeknek megfelelően folytatódik.

2020. május 15-én véget ért a veszélyhelyzet. Ennélfogva az eljárások minden polgári ügyben hivatalból újraindulnak. A veszélyhelyzet megszűnését követő tíz napon belül a bíróságok megteszik a megfelelő intézkedéseket a tárgyalások átütemezése és a felek idézése érdekében.

A központi hatóságként eljáró igazságügyi minisztériumhoz hasonlóan minden tevékenységet általában a veszélyhelyzet esetén követett módon kell elvégezni.

A bírói szervezetre vonatkozó 304/2004. sz. törvényt kiegészítő 2020. július 9-i 120. sz. törvény 111. cikke előírja, hogy veszélyhelyzetben a bíróságok tevékenysége csak kivételes, különösen sürgős, kellően indokolt esetben folytatódhat a családi kapcsolatok védelme vonatkozásában és a Románia elnöke által kiadott rendelettel elrendelt intézkedések tekintetében.

Az egyes bírósági kategóriák esetében az elbírálandó ügyeket tételesen csak a Legfelsőbb Ítélőtanács határozhatja meg, a fellebbviteli bíróságok vezető testületeivel, a fellebbviteli bíróságok, a törvényszékek és a Legfelsőbb Semmítőszék és Bíróság bíráival folytatott konzultációt követően. A veszélyhelyzet alatt az eljárási határidők és az elévülési idők nem kezdődnek meg, és ha már folynak, fel kell függeszteni azokat.

A kormány által nemrégiben (2020.11.19.) elfogadott törvénytervezet lehetővé teszi a bíróság igazságszolgáltatási tevékenységének részleges vagy teljes korlátozását a Covid19-világjárvány által előidézett okok miatt. A legfeljebb 14 napra szóló korlátozás alatt az igazságszolgáltatási tevékenység rendkívül sürgős esetekben folytatódhat, és a törvény erejénél fogva a többi tevékenység halasztásra kerül. A törvénytervezetet az elkövetkező hetekben vitatják meg a Parlamentben, és elfogadása esetén ez az intézkedés a készenléti állapot alatt és azt követően 30 napig lesz érvényben.

2.3 A fizetésképtelenséggel kapcsolatos egyéb intézkedések (pl. a megelőző intézkedésekkel, reorganizációs tervekkel, informális megállapodásokkal stb. összefüggésben)

Miután a veszélyhelyzet május közepén véget ért, az igazságszolgáltatási tevékenység folytatódott, a folyamatban lévő fizetésképtelenség előtti és fizetésképtelenségi eljárásokra ideiglenes intézkedéseket fogadtak el – egyes eljárási lépéseket és határidőket törvényben meghosszabbítottak (az előzetes egyezségi ajánlat elkészítésének határidejét és a hitelezőkkel való tárgyalás határidejét 60 nappal, az egyezség végrehajtását pedig 2 hónappal meghosszabbították; a megfigyelési időszak és a reorganizációs terv benyújtásának határideje 3 hónappal meghosszabbodott; a bírósági reorganizációs időszak két hónappal meghosszabbodott), a Covid-járvánnyal kapcsolatban új jogokat szabályoztak (az adósoknak 3 hónapos határidejük volt a módosított reorganizációs terv benyújtására, ha a Covid-járvány következtében megváltoztak a megtérülési esélyek).

Az adósok a reorganizációs terv vonatkozásában 2 hónapos felfüggesztést kaptak abban az esetben, ha tevékenységük a Covid19-járvány következtében teljesen megszakadt.

A reorganizációs terv maximális időtartama 3 évről 4 évre hosszabbodott, a további egy évvel meghosszabbítás lehetőségével, azzal, hogy a terv végrehajtása nem haladhatja meg az 5 évet.

2.4 A fizetésképtelenségi eljáráson kívüli, kapcsolódó intézkedések (a fizetések halasztása, bankhitelek, társadalombiztosítás, egészségbiztosítás, vállalkozások támogatása)

Eddig kiegészítő intézkedéseket hoztak a pénzügyi likviditásra nehezedő nyomás csökkentése érdekében, például lehetőséget biztosítottak bizonyos fizetési kötelezettségek (hitelrészletek vagy adókötelezettségek) elhalasztására, amelyek a veszélyhelyzet idején válnak esedékessé, és amelyek várhatóan enyhíteni fogják a járványnak a vállalkozók fizetőképességére gyakorolt egyes negatív hatásait.

Egyéb gazdasági intézkedéseket is hoztak, például a kkv-k részére címzett kedvezményes kölcsönöket, beleértve az állam által biztosított 90%-os kölcsönöket és egyéb szociális védelmi intézkedéseket.

A veszélyhelyzet idején a hatóságok által bezárt vagy olyan kkv-k, amelyek működését a hatóságok ideiglenesen felfüggesztették, elhalaszthatják a székhelyük bérleti díjának és közüzemi díjainak kifizetését.

Hamarosan életbe lépnek a vállalkozások részvényesei/tagjai közgyűlésének a veszélyhelyzet idején történő megtartására vonatkozó ideiglenes különleges rendelkezések.

2020. március 30-ától a hitelfelvevők kérhetik a hitelezőktől fizetési kötelezettségük 1 és 9 hónap közötti, de legfeljebb 2020. december 31-ig terjedő időszakra történő felfüggesztését (GEO 37/2020. sz.).

1 A Covid19-járvány polgári eljárásokra gyakorolt hatása

1.1 Határidők a polgári eljárásokban

A legfelsőbb bíróság elnökének az igazságügyi miniszter javaslatán alapuló, március 13-i rendelkezése a sürgős ügyek kivételével előírja az eljárási határidők felfüggesztését.

A SARS-CoV-2 (Covid19) terjedésével kapcsolatos károk mérséklése érdekében az igazságügyi, közigazgatási és egyéb állami ügyekben hozott ideiglenes intézkedésekről szóló törvényt 2020. március 20-án fogadták el, és 2020. március 29-én lépett hatályba. Az e törvényben meghatározott valamennyi intézkedés, valamint az e törvény alapján hozott egyéb intézkedések addig érvényesek, amíg a kormányzat határozatban meg nem állapítja, hogy az intézkedésekre okot adó tényezők megszűntek, azonban legkésőbb 2020. július 1-jéig.

A törvény minden határidő tekintetében vezetett be rendelkezéseket (anyagi és eljárási). A bírósági eljárásokban a kérelmek benyújtására vonatkozó, törvényben meghatározott határidőket 2020. március 29-től felfüggesztették. A bírósági eljárásokban alkalmazott határidőket (eljárási határidőket) szintén felfüggesztették 2020. március 29-től, kivéve a sürgősnek minősített bírósági ügyekben.

Ezenkívül az alkotmányos panasz benyújtására vonatkozó határidőt is felfüggesztették.

A határidők a törvényben meghatározott intézkedések lejárata után folytatódnak.

A SARS-CoV-2 (Covid19) fertőző betegség terjedésével kapcsolatos károk mérséklése érdekében az igazságügyi, közigazgatási és egyéb állami ügyekben hozott ideiglenes intézkedésekről szóló törvény módosításáról szóló törvényt április 29-én fogadták el.

Az eljárási és anyagi határidők továbbra sem folynak, és az intézkedések lehetővé teszik a további rendes működésre való fokozatos átállást, ugyanakkor védik a legkevésbé ellenálló személyeket.

1.2 Igazságügyi szervezet és igazságszolgáltatás

A SARS-CoV-2 (Covid19) fertőző betegség terjedésével kapcsolatos károk mérséklése érdekében az igazságügyi, közigazgatási és egyéb állami ügyekben hozott ideiglenes intézkedésekről szóló törvény módosításáról szóló törvény jogalapot biztosít az igazságügyi és közigazgatási szervek és más hatóságok számára ahhoz, hogy nem sürgős ügyekben szóbeli meghallgatásokat, tárgyalásokat tartsanak, döntéseket hozzanak és kézbesítést végezzenek, de továbbra is fenntartva a biztonsági, munkavédelmi és ügyfélvédelmi feltételeket.

Azok a bíróságok és egyéb igazságügyi szervek, amelyek ez idő alatt számos, nem sürgősnek minősített ügyben is határozatot hoztak, e határozatokat megküldik vagy kézbesítik azon felek részére, amelyekkel egyébként ismertetik ezeket, de e határozatok az utóbbiakat a törvény hatálya alatt nem kötelezik akaratuk ellenére semmire, mivel az eljárási és anyagi jogi határidők továbbra sem telnek. Ha azonban úgy kívánják, elvégezhetnek olyan egyéni cselekményeket, amelyek lehetővé teszik az intézmények zökkenőmentes működését, és ezáltal hamarabb érvényesíthetik jogaikat.

A végrehajtás területén a végrehajtást felfüggesztették. A módosítás hatálybalépését követően a bíróságok végrehajtási és biztosítási intézkedésre vonatkozó határozatokat is hozhatnak, és azokat az ügyfeleknek kézbesíthetik olyan nem sürgős ügyekben, amelyek a járvány miatti intézkedések bevezetése előtt indultak. Ezekben az esetekben a felek nem kötelesek azonnal válaszolni, mivel a nem sürgős esetekben a határidők nem telnek, és az a jogi megoldás érvényesül, amely szerint a folyamatban lévő végrehajtás (olyan sürgős esetek kivételével, mint például a tartásdíj behajtása) folyamatban marad a járvány alatt felfüggesztett vagy elhalasztott végrehajtási eljárások esetében. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy az a fél, amely válaszolni kíván, ebben korlátozva lenne.

A klasszikus polgári vagy peres ügyekben a bíróságok, ha nem sürgős perben járnak el, a fő tárgyalást megelőző intézkedések meghozatalát megelőzően határozatot hozhatnak, és azt a feleknek is kézbesíthetik. Az ítéletet tehát kézbesítik a feleknek, de a határidők nem folynak. Ily módon jelentősen hozzá fogunk járulni a bíróságok működésében kialakult patthelyzet fokozatos megszüntetéséhez.

A minisztérium javaslata az ingatlan-nyilvántartással kapcsolatos ügyekben is lehetővé teszi az ügyek fokozatos felszabadítását. Noha a határidők nem telnek, az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés iránti kérelemre vonatkozó döntés jogerőre emelkedhet, de csak akkor, ha például minden fél lemond a fellebbezés jogáról. Ugyanez vonatkozik az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésekre is. A felek eddig is benyújthattak ingatlan-nyilvántartási bejegyzés iránti kérelmet, és így gondoskodhattak a sorrend védelméről.

A javasolt új rendszer a járvány időtartamára lehetővé teszi a felszámolási eljárás felei számára, hogy a határidő lejárta után nyújtsák be kérelmüket, nyilatkozatukat vagy dokumentumukat, amennyiben a késedelem oka a Covid19-járvány, és a bíróság még nem hozott határozatot: az ilyen késedelmes kérelmet is figyelembe veszik, és nem utasítják el a határidő lejárta után. Egy ilyen jogalap beiktatása, amely enyhíti a fizetésképtelenségi eljárás során hozott intézkedések súlyosságát és visszafordíthatatlanságát, szintén fontos körülmény lesz annak a Szlovén Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának elnöke általi esetleges mérlegelése során, hogy a fizetésképtelenségi eljárást sürgős eljárásként határozza-e meg.

A Legfelsőbb Bíróság elnökének május 5-i rendelkezése, amely a korábbi rendelkezések helyébe lép:

Sürgős esetekben a bíróságok a bíróságokról szóló törvény 83. cikkének rendelkezéseivel és a Legfelsőbb Bíróság elnökének rendelkezésével összhangban továbbra is határozatot hoznak és tárgyalást tartanak. Az új rendelkezéssel a Legfelsőbb Bíróság elnöke 2020. május 5-ét követően bővíti a sürgős ügyek körét. E kör magában foglalja a kényszerelszámolással és a csődeljárással kapcsolatos azon ügyeket is, amelyekben 2020. március 30-ig meghozták az eljárás megindításáról szóló határozatot.

A különleges intézkedések időtartama alatt a feleket, meghatalmazottjaikat és más olyan személyeket, akik egy adott eljárással kapcsolatban tájékoztatást szeretnének kapni, és nem kaptak idézést a bíróságon való megjelenésre, munkaidőben, nyilvánosan közzétett e-mail-címeken és telefonszámokon előre értesíteni kell.

1. Bírósági határozathozatal sürgős és nem sürgős ügyekben

Egy rendkívüli esemény, például a SARS-CoV-2 (Covid19) – koronavírus fertőző betegség bekövetkezése miatt, amely jelentős mértékben akadályozhatja a zökkenőmentes és rendszeres igazságszolgáltatást, valamint a SARS-CoV-2 (Covid19) – koronavírus fertőző betegség terjedésének megelőzése, továbbá az emberek egészségének és életének védelme és az igazságszolgáltatás működésének biztosítása érdekében 2020. május 5-től valamennyi bíróság tárgyalást tart, határozatot hoz és kézbesíti a bírósági iratokat

1. azokban az ügyekben, amelyek a bíróságokról szóló törvény 83. cikke alapján nem sürgősek, és amelyek a jelen rendelkezés alapján sem minősülnek sürgősnek, feltéve, hogy a bíróságok az e rendelkezésben megállapított feltételeknek és az e rendelkezés alapján a Szlovén Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának elnöke által meghatározott egyéb intézkedéseknek megfelelően képesek e cselekmények végrehajtásának oly módon történő biztosítására, hogy a vírusfertőzés ne terjedjen, valamint garantálják az emberek egészségét és életét, valamint
2. a bíróságokról szóló törvény 83. cikke szerinti sürgős ügyekben, azzal, hogy az alábbiak nem tekinthetők sürgősnek:

b.1. biztosítási ügyekben a végrehajtók, az érdekelt felek és az eljárásban részt vevő más személyek személyes kapcsolatfelvételét igénylő cselekmények, feltéve, hogy az ilyen cselekmények elvégzése nem szükséges az emberi életet és egészséget, illetve a nagyobb értékű tulajdont fenyegető veszély elhárítása érdekében,

b.2. váltókkal és csekkekkel kapcsolatos felszólalások és váltóperek,

b.3. az elhunyt vagyonleltára,

b.4. olyan kényszerelszámolással és a csődeljárással kapcsolatos ügyek is, amelyekben 2020. március 30-ig nem hozták meg az eljárás megindításáról szóló határozatot.

2. Az igazságszolgáltatási hatáskör zökkenőmentes gyakorlásához szükséges alapvető intézkedések a következők:

2.1. A bírósághoz fordulás lehetősége

A bíróság határozza meg a felek, meghatalmazottjaik és más személyek bírósági épületbe való belépésének helyét, valamint a bírák és a bírósági személyzet bírósági épületbe való belépésének helyét, amennyiben az térben lehetséges. A belépési pontokon minden szükséges megelőző intézkedést meg kell tenni a vírusfertőzés megelőzése érdekében, és írásbeli tájékoztatást kell közzétenni a bíróság helyiségeiben hatályban lévő megelőző intézkedésekről.

Valamely fél különleges intézkedéseinek időtartama alatt sürgős esetek kivételével a felek meghatalmazottai és más személyek: 1. kérelmeket kizárólag postai úton vagy a nemzeti e-igazságügyi portálon keresztül nyújthatnak be, amennyiben ez lehetséges, 2. a bíróságokkal való kommunikációhoz munkaidőben a közzétett e-mail-címeket és telefonszámokat kötelesek használni.

A különleges intézkedések időtartama alatt a feleket, meghatalmazottjaikat és más olyan személyeket, akik egy adott eljárással kapcsolatban tájékoztatást szeretnének kapni, és nem kaptak idézést a bíróságon való megjelenésre, munkaidőben, nyilvánosan közzétett e-mail-címeken és telefonszámokon előre értesíteni kell.

2.2. Bírósági tárgyalások, bírósági ülések és meghallgatások

A bírósági tárgyalások, üléseket és meghallgatásokat, amennyiben a műszaki és térbeli feltételek rendelkezésre állnak, általában videokonferencia útján kell lefolytatni.

A nem videokonferencia révén tartott bírósági tárgyalásokon, üléseken és meghallgatásokon a más személyektől való távolságnak legalább két méternek kell lennie, mindenkinek védőfelszerelést kell viselnie, és a helyiséget fertőtleníteni kell.

2.3. A nyilvánosság részvétele a fő tárgyaláson

A vírusfertőzés terjedésének megelőzése, az emberi egészség és élet védelme, a bíróságok működésének biztosítása, valamint a jogok és kötelezettségek gyakorlásának garantálása érdekében a bíró vagy a tanács elnöke ideiglenesen kizárhatja a nyilvánosságot a fő tárgyalás egészéről vagy annak egy részéről.

2.4. Egyéb intézkedések

Ezen túlmenően az egyéb intézkedéseket valamennyi bíróság esetében a Szlovén Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának elnöke, az egyes bíróságok esetében pedig a bíróság elnöke határozza meg.

A rendelkezés és az egyéb intézkedések hatálya

E rendelkezés és az annak alapján meghatározott egyéb intézkedések a Szlovén Köztársaság Legfelsőbb Bírósága elnök által nyilvánosan bejelentett visszavonásukig maradnak hatályban.

1.3 Európai uniós igazságügyi együttműködés

Az 1393/2007/EK rendelet és az 1206/2001/EK tanácsi rendelet értelmében vett központi hatóság (Igazságügyi Minisztérium) bevezette a távmunka rendszerét. Ennek értelmében a kommunikációt a papíralapú levelezésről a lehető legnagyobb mértékben át kell váltani az e-mailezésre, az alábbi e-mail-címre: gp.mp@gov.si. A különleges körülmények miatt a papíralapú kérelmek illetékes bíróságok felé történő továbbítása késedelmes lehet.

A 2201/2003/EK tanácsi rendelet szerinti központi hatóság, a Munkaügyi, Családügyi, Szociális Ügyekkel és Esélyegyenlőséggel foglalkozó Minisztérium bevezette a távmunka rendszerét, ezáltal minimálisra csökkentve a tényleges munkahelyi jelenlétet. A jelenlegi helyzetre tekintettel és a helyzet fennállásáig a központi hatóság nem tudja garantálni a bejövő kérelmek rendes ügymenet szerinti feldolgozását. A beérkező beadványok feldolgozása csak akkor garantálható, ha azokat e-mailben küldik meg a gp.mddsz@gov.si címre. Határozottan ösztönzik, hogy minden kapcsolattartás elektronikus eszközökkel történjen. A kimenő kérelmeket kizárólag elektronikus módon fogják megküldeni.

A 4/2009/EK tanácsi rendelet szerinti központi hatóság, a Szlovén Köztársaság állami ösztöndíjakkal, fejlesztéssel, fogyatékossággal és tartással foglalkozó alapja jelenleg távmunkában üzemel. Ennélfogva a központi hatóság azt szeretné, ha minden üzenetet e-mailen keresztül, az alábbi e-mail-címre kapna meg: jpsklad@jps-rs.si. A központi hatóság szintén e-mailben ismerteti és küldi meg a kérelmeket.

2 A világjárvány kitörését követően a tagállamokban a fizetésképtelenséggel kapcsolatban elfogadott vagy elfogadni tervezett intézkedések

2.1 A fizetésképtelenséggel kapcsolatos lényeges intézkedések és a kapcsolódó, szerződéseket befolyásoló intézkedések

2.1.1 A fizetésképtelenségi eljárás felfüggesztése

2.1.1.1 A fizetésképtelenségi eljárás megindítására vonatkozó kötelezettség teljesítésének felfüggesztése (adósok)

Április 2-án elfogadott törvény: a fizetésképtelenségi eljárás és a kötelező vitarendezési eljárás megindítására vonatkozó kötelezettség elhalasztása, ha a fizetésképtelenség a Covid-válság miatt következett be.

A Covid-válsághoz kapcsolódó fizetésképtelenség megdönthető vélelme, ha a kormány vagy a helyi hatóságok egy jegyzékben megemlítik a társaság tevékenységét. A vélelem fennállásának hiányában bizonyítani kell, hogy a fizetésképtelenség a járvány következménye.

2.1.1.2 Az adósok hitelezőkkel szembeni védelme a fizetésképtelenségi eljárás megindítása tekintetében

Ha a társaságot a járvány miatt fizetésképtelennek nyilvánítják, és az a hitelezők kérik, a szerkezetátalakításra (vagy a fizetésképtelenségi eljárás befejezésére) vonatkozó határidő 4 hónappal meghosszabbodik.

2.1.2 A követelések végrehajtásának felfüggesztése és a szerződés felmondásához való jog felfüggesztése

2.1.2.1 Általános / különös moratórium a követelések végrehajtása / a követelések végrehajtásának egyes típusai tekintetében

A végrehajtás területén a végrehajtást felfüggesztették. A módosítás hatálybalépését követően a bíróságok végrehajtási és biztosítási intézkedésre vonatkozó határozatokat is hozhatnak, és azokat az ügyfeleknek kézbesíthetik olyan nem sürgős ügyekben, amelyek a járvány miatti intézkedések bevezetése előtt indultak. Ezekben az esetekben a felek nem kötelesek azonnal válaszolni, mivel a nem sürgős esetekben a határidők nem telnek, és az a jogi megoldás érvényesül, amely szerint a folyamatban lévő végrehajtás (olyan sürgős esetek kivételével, mint például a tartásdíj behajtása) folyamatban marad a járvány alatt felfüggesztett vagy elhalasztott végrehajtási eljárások esetében. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy az a fél, amely válaszolni kíván, ebben korlátozva lenne.

2.1.2.2 A szerződés felmondásának felfüggesztése (általános / egyedi szerződések)

-

2.2 Polgári (beleértve a fizetésképtelenségi) bíróságok működésének felfüggesztése, és eljárások felfüggesztése

A fizetésképtelenséggel összefüggő ügyeket (az árverések kivételével) először (március 13-tól) sürgősnek, majd (március 31-től) nem sürgősnek minősítették, ami azt jelenti, hogy a tárgyalásokat törölték.

A járvány idején a fizetésképtelenségi eljárást lefolytató bíróság nem indít fizetésképtelenségi eljárást (néhány kivétel lehetséges a járvány miatt megszűnt munkaszerződéssel rendelkező munkavállalók esetében).

A Covid19-törvénnyel javasolt új szabályozás, amelyet április 29-én fogadtak el, a járvány időtartamára lehetővé teszi a felszámolási eljárás felei számára, hogy a határidő lejárta után nyújtsák be kérelmüket, nyilatkozatukat vagy dokumentumukat, ha a késedelem oka a Covid19-járvány, és a bíróság még nem hozott ítéletet, az ilyen késedelmes kérelmet is figyelembe veszik, és nem utasítják el a határidő lejárta után. Egy ilyen intervenciós jogalap beiktatása, amely enyhíti a fizetésképtelenségi eljárás során hozott intézkedések súlyosságát és visszafordíthatatlanságát, szintén fontos körülmény lesz annak a Szlovén Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának elnöke általi esetleges mérlegelése során, hogy a fizetésképtelenségi eljárást sürgős eljárásként határozza-e meg.

2.3 A fizetésképtelenséggel kapcsolatos egyéb intézkedések (pl. a megelőző intézkedésekkel, reorganizációs tervekkel, informális megállapodásokkal stb. összefüggésben)

Egy további megdönthetetlen vélelem került bevezetésre: ha a munkáltató kedvezményt kap a munkavállalók fizetésének védelmét szolgáló különleges Covid-intézkedésekből, azt legkésőbb 1 hónapon belül meg kell fizetni. ellenkező esetben a munkáltató fizetésképtelennek minősül. Az intézkedés a különleges intézkedések megszüntetését követő 4 hónapig van hatályban.

2.4 A fizetésképtelenségi eljáráson kívüli, kapcsolódó intézkedések (a fizetések halasztása, bankhitelek, társadalombiztosítás, egészségbiztosítás, vállalkozások támogatása)

Hitel esetében a fizetés halasztott (egyedi céltartalék).

A különös Covid-jogszabályokból származó valamennyi bevétel ki van zárva az adó- és polgári jogi jogérvényesítésből (beleértve a magáncsődöt is).

1 A Covid19-járvány polgári eljárásokra gyakorolt hatása

1.1 Határidők a polgári eljárásokban

Jogi határidők, végrehajtási eljárások, törvényes kamatlábak:

A Covid19 kitörésével kapcsolatos egyes rendkívüli intézkedésekről és az igazságügyi intézkedésekről szóló 62/2020. sz. törvényt (a továbbiakban: COVID-törvény) 2021. január 19-én módosították. A törvény korlátozó és egyéb, törvényes jogalapot igénylő intézkedéseket vezetett be.

A COVID-törvény módosított 8. cikke értelmében a magánjogi ügyekben a törvényben előírt határidők alkalmazását ideiglenesen (2021. február 28-ig) felfüggesztették, vagy bizonyos esetekben felmentést adtak e határidők alól.

A COVID-törvény 2. cikke alapján ugyanez alkalmazandó az eljárási határidőkre is az eljárások feleinek részéről. Ha a határidő meghosszabbítása az emberi életet, egészséget, biztonságot, szabadságot fenyegető veszély vagy esetleges súlyos károkozás miatt nem lehetséges, a bíróságnak joga van úgy dönteni, hogy nem alkalmazza e rendelkezést, és az alkalmazandó határidő továbbra is érvényes.

A törvényes kamatlábakra vonatkozó rendelkezéseket nem módosították.

A COVID-törvény korlátozó rendelkezései csak korlátozott ideig (2021. február 28-ig) alkalmazandók.

1.2 Igazságügyi szervezet és igazságszolgáltatás

A COVID-törvény 3. cikke korlátozta azon esetek számát, amikor a bírósági tárgyalások lefolytatása és a nyilvánosság részvétele szükséges, rendkívüli körülmények vagy veszélyhelyzetek esetén. Ha a bírósági tárgyalást a nyilvánosság kizárásával folytatják le, a törvényi kötelezettség szerint a tárgyalásról hangfelvételt kell készíteni, és a hangfelvételt a tárgyalást követően a lehető leghamarabb elérhetővé kell tenni.

A módosított törvény az Igazságügyi Minisztérium által a bíróságok számára kiadott új iránymutatásokat tartalmaz (2020. november 3-án aktualizálva), amelyek az alábbiakat írják elő a bíróságok számára:

• szükség esetén tartsanak tárgyalást a COVID-törvény 3. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban, azaz a megfelelő eljárással összhangban tartsanak tárgyalást (minden esetben);
• a tárgyalások megtartása során tartsák be a közegészségügyi hatóság/regionális közegészségügyi hatóságok végrehajtási rendeleteit;
• biztosítsák az egészségügyi szabályoknak való megfelelést, például kézfertőtlenítők és maszkok használatát;
• törekedjenek arra, hogy a COVID-törvény 3. cikkének megfelelően videokonferencia-berendezéseket vagy más távoli kommunikációs eszközöket használjanak.

1.3 Európai uniós igazságügyi együttműködés

A határokon átnyúló polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés terén a COVID-törvény nem vezetett be külön korlátozást, azonban az általános korlátozások alkalmazandók.

A központi hatóságok bevezethetik az otthonról történő munkavégzést, de rendes működésüket biztosítani kell, és a kérelmeket időben kell kezelni.

Biztonságos elektronikus kézbesítési mód hiányában az e-mailek használata csak bizonyos esetekben jogilag megengedett. Ezenkívül az e-mailek küldésénél fennáll a biztonsági kockázat és a különleges adatok kiszivárgásának veszélye. Problémás továbbá a tértivevényhez való hozzájutás / az iratkézbesítés is. Szlovákia üdvözölne egy egységes uniós megközelítést, amely megfelelne a határokon átívelő igazságügyi együttműködés esetén előírt kritériumoknak.

A központi hatóságnak címzett általános kérelmeket/kérdéseket e-mailen keresztül lehet elküldeni:

• a központi hatóság az 1393/2007/EK rendelet és az 1206/2001/EK tanácsi rendelet értelmében (Igazságügyi Minisztérium): civil.inter.coop@justice.sk
• a központi hatóság a 2201/2003/EK tanácsi rendelet és a 4/2009/EK tanácsi rendelet értelmében (A gyermekek és fiatalok nemzetközi jogi védelmével foglalkozó központ): info@cipc.gov.sk

2 A világjárvány kitörését követően a tagállamokban a fizetésképtelenséggel kapcsolatban elfogadott vagy elfogadni tervezett intézkedések

2.1 A fizetésképtelenséggel kapcsolatos lényeges intézkedések és a kapcsolódó, szerződéseket befolyásoló intézkedések

2.1.1 A fizetésképtelenségi eljárás felfüggesztése

2.1.1.1 A fizetésképtelenségi eljárás megindítására vonatkozó kötelezettség teljesítésének felfüggesztése (adósok)

A Covid19-járvánnyal kapcsolatos egyes rendkívüli intézkedésekről és az igazságügyi intézkedésekről szóló 62/2020. sz. törvényt (a továbbiakban: COVID-törvény) március 27-én lépett hatályba. A COVID-törvény 4. cikke értelmében az adós számára a csődeljárás megindítására nyitva álló határidőt 30 napról 60 napra hosszabbították meg. Ez csak a mérlegvizsgálatra vonatkozik, mivel az adósok kizárólag ezen az alapon kötelesek a csődeljárást kérelmezni.

A COVID-törvény korlátozó rendelkezései időben korlátozottak (2020. április 30-ig alkalmazandók), de a jövőben meghosszabbíthatók (a törvény módosításához a kormány és a parlament egyetértésére lesz szükség).

A COVID-törvényt a vállalkozók ideiglenes védelmére vonatkozó eszközzel módosították és egészítették ki (a COVID-törvény 8. és azt követő cikkei), 2020. május 12-i hatállyal.

Az ideiglenes védelem célja egy korlátozott időre szóló keret létrehozása olyan intézkedésekkel, amelyek támogatják e veszélyes és ragályos betegség, a Covid19 terjedésének vállalkozásokra gyakorolt negatív következményeinek hatékony kezelését.

Az adós vállalkozó csak akkor nem köteles csődöt jelenteni, ha ideiglenes védelmet kért, és a bíróság ezt az ideiglenes védelmet jóvá is hagyta. A COVID-törvény 17. cikkének (2) bekezdése szerint az ideiglenes védelem alatt álló vállalkozók az ideiglenes védelem idejére nem kötelesek vagyonukra csődeljárás iránti kérelmet benyújtani; ugyanez vonatkozik azokra a személyekre is, akik a vállalkozók nevében kötelesek csődeljárást kérni. Az adós azonban csak akkor kérhet ideiglenes védelmet, ha 2020. március 12-én nem volt fizetésképtelen, a kérelem benyújtásának napján nincs ok a megszűnésre, és az adósra nem vonatkozik fizetésképtelenné nyilvánítás vagy szerkezetátalakítási engedély hatálya.

Eredetileg az ideiglenes védelem 2020. október 1-jéig tartott volna (a COVID-törvény 18. cikke), de ezt egy kormányrendelet 2020. december 31-ig meghosszabbította.

Hasonló szabályozás szerepel a törvénytervezetben, amely a szlovák nemzeti tanács jóváhagyása esetén 2021. január 1-jén lép hatályba.

2.1.1.2 Az adósok hitelezőkkel szembeni védelme a fizetésképtelenségi eljárás megindítása tekintetében

A hitelező által kezdeményezett csődeljárás felfüggesztésével történő védelem csak azon adósokra (vállalkozókra) vonatkozik, akiket az ideiglenes védelem intézménye véd (bevezetve 2020. május 12-én). A COVID-törvény 17. cikkének (1) bekezdésével összhangban a 2020. március 12. után benyújtott, ideiglenes védelemben részesülő vállalkozó vagyona tekintetében a hitelező csőd megállapítása iránti kérelmével kapcsolatos eljárások felfüggesztésre kerülnek; ez érvényes az ideiglenes védelem alatt felmerült hitelezői igényekre is. Ugyancsak felfüggesztésre kerülnek azok a fizetésképtelenségi eljárások, amelyeket a hitelező 2020. március 12. után benyújtott kérelmére indítottak.

A törvénytervezet úgy rendelkezik, hogy az ideiglenes védelem ideje alatt nem lehet határozatot hozni az ideiglenes védelem alatt álló vállalkozóval szemben a csődeljárás megindításáról.

2.1.2 A követelések végrehajtásának felfüggesztése és a szerződés felmondásához való jog felfüggesztése

2.1.2.1 Általános / különös moratórium a követelések végrehajtása / a követelések végrehajtásának egyes típusai tekintetében

A zálogjog vagy jelzálog érvényesítése és a bírósági értékesítés átmenetileg tilos (május 31-ig) a COVID-törvény 6. és 7. cikke értelmében.

Azok a szlovák vállalkozók, akiknek üzleti tevékenységét a Covid19 miatt hozott intézkedések veszélyeztetik, a szerkezetátalakítási eljárásokra vonatkozó ideiglenes moratóriumhoz hasonló joghatással bíró bírósági határozat meghozatalát kérhetik (a hatások részletes felsorolása alább található). Azok a vállalkozók (szlovákiai lakóhellyel illetve székhellyel rendelkező természetes vagy jogi személyek), akik nem fizetésképtelenek, nem folytatnak illegális üzleti tevékenységet, vagy akikkel szemben 2020. március 12-g nem indítottak végrehajtási eljárást, ideiglenes moratóriumot kérhetnek a megfelelő formanyomtatvány kitöltésével (az elektronikus úton való benyújtás a társaságok és társulások esetén kötelező, a magánszemélyeknél viszont nem). A moratórium a moratóriumot engedélyező bírósági határozat kihirdetésével lép hatályba. E határozatot bárki megtámadhatja a bíróságon, és ennek következtében a moratórium megszüntethető. A moratórium időben korlátozott – (legfeljebb) 2020. október 1-jéig tarthat (ha nem szűnik meg korábban).

Az ideiglenes védelem 2020. december 31-ig tart.

Az új típusú moratóriumnak a szerkezetátalakítási moratóriumhoz hasonló joghatásai vannak:

• fizetésképtelenség esetén az adós vagy annak irányító testülete fizetésképtelenségi eljárás kezdeményezésére vonatkozó kötelezettségének felfüggesztése;
• a hitelezők nem kezdeményezhetnek fizetésképtelenségi eljárást az adóssal szemben;
• a március 13. után indított végrehajtási eljárásokat ideiglenesen felfüggesztik;
• a vállalkozásokkal vagy azok részeivel szembeni zálogjogok nem érvényesíthetők;
• a beszámítások tekintetében korlátozások vannak érvényben;
• a szerződések felmondásának lehetősége felfüggesztésre kerül.

A COVID-törvény 17. cikkének (3) bekezdése értelmében az ideiglenes védelem idejére az ideiglenes védelem alatt álló vállalkozóval szemben az üzleti tevékenységéből eredő igény kielégítése érdekében 2020. március 12. után indított végrehajtási eljárásokat fel kell függeszteni.

A COVID-törvény a végrehajtás rendkívüli elhalasztásáról is rendelkezik a végrehajtás alatt álló adós kérésére (3a. cikk), de legfeljebb 2020. december 1-jéig.

A törvénytervezet (amely 2021. január 1-től hatályos) úgy rendelkezik, hogy még ha a végrehajtást nem is függesztik fel, az ideiglenes védelem alatt a végrehajtás – a jogellenes állami támogatás visszafizettetése esetét kivéve – nem érintheti az ideiglenes védelmet élvező vállalkozó vállalkozásához tartozó ingó dolgokat, jogokat vagy egyéb eszközöket.

2.1.2.2 A szerződés felmondásának felfüggesztése (általános / egyedi szerződések)

A COVID-törvény 17. cikkének (5) bekezdése alapján az ideiglenes védelem [szerződő fél részére történő] megadása után a másik fél nem szüntetheti meg a szerződést, nem állhat el a szerződéstől, és nem tagadhatja meg a szerződés szerinti teljesítést az ideiglenes védelem alatt álló vállalkozó olyan késedelme miatt, amely 2020. március 12. és a törvény hatálybalépése között következett be és oka a Covid19 fertőző betegség; ez nem vonatkozik arra az esetre, ha a másik fél közvetlenül veszélyezteti a vállalkozás működését. Ez nem érinti a másik szerződő fél azon jogát, hogy megszüntesse a szerződést, elálljon a szerződéstől vagy megtagadja a szerződés szerinti teljesítést az átmeneti védelmet élvező vállalkozó e jogi aktus hatálybalépését követően történő késedelmes teljesítése miatt.

A törvénytervezet értelmében a szerződések megszüntetésének lehetősége is felfüggesztésre kerül.

2.2 Polgári (beleértve a fizetésképtelenségi) bíróságok működésének felfüggesztése, és eljárások felfüggesztése

A COVID-törvény 1. cikke értelmében a magánjogi ügyekben a törvényben előírt határidők alkalmazását ideiglenesen felfüggesztették, vagy bizonyos esetekben felmentést adtak e határidők alól.

A COVID-törvény 2. cikke alapján ugyanez alkalmazandó az eljárási határidőkre is az eljárások feleinek részéről. Ha a határidő meghosszabbítása az emberi életet, egészséget, biztonságot, szabadságot fenyegető veszély vagy esetleges súlyos károkozás miatt nem lehetséges, a bíróságnak joga van úgy dönteni, hogy nem alkalmazza e rendelkezést, és az alkalmazandó határidő továbbra is érvényes.

Mindkét intézkedés csak április 30-ig volt alkalmazandó.

A COVID-törvény úgy rendelkezik, hogy a bíróságok csak szükség esetén tartanak tárgyalást, főtárgyalást és nyilvános tárgyalást veszélyhelyzet esetén. Az egészség védelme ebben az időszakban igazolja a nyilvánosság meghallgatásról, főtárgyalásról és nyilvános tárgyalásról való kizárását (3. cikk).

2.3 A fizetésképtelenséggel kapcsolatos egyéb intézkedések (pl. a megelőző intézkedésekkel, reorganizációs tervekkel, informális megállapodásokkal stb. összefüggésben)

Amennyiben a vállalkozó ideiglenes védelmet élvez, a jogi aktusok megtámadására nyitva álló határidő az ideiglenes védelem időtartamára felfüggesztésre kerül. Ez megakadályozza az adósok javára történő megkülönböztetést.

2.4 A fizetésképtelenségi eljáráson kívüli, kapcsolódó intézkedések (a fizetések halasztása, bankhitelek, társadalombiztosítás, egészségbiztosítás, vállalkozások támogatása)

• a természetes személy vállalkozóknak, valamint a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott pénzügyi támogatás (lehetséges hitelgarancia vagy a hitelkamat megfizetése), 75/2020. sz. törvény;
• a fogyasztók jelzáloghitele törlesztésének elhalasztása (9 hónap) a 75/2020. sz. törvény szerint;
• a hiteltörlesztés elhalasztása a kis- és középvállalkozások, valamint a természetes személy vállalkozók részére (9 hónap) a 75/2020. sz. törvény szerint;
• az egészség-, társadalom- és nyugdíjbiztosítási járulék megfizetésének elhalasztása egyes munkáltatók és természetes személy vállalkozók esetében (a Covid19-cel kapcsolatos intézkedések miatti forgalomcsökkenéshez kapcsolódóan) a 68/2020. sz. törvény szerint;
• a 67/2020. sz. törvény szerinti adóbevallás benyújtási határidejének meghosszabbítása

1 A Covid19-járvány polgári eljárásokra gyakorolt hatása

1.1 Határidők a polgári eljárásokban

A folyamatban lévő válság ellenére nem került sor a bírósági eljárásokra vonatkozó törvényi határidők módosítására.

1.2 Igazságügyi szervezet és igazságszolgáltatás

A bíróságok továbbra is függetlenek. Mindazonáltal a nemzeti bírósági igazgatási hivatal iránymutatásokat és ajánlásokat ad a bíróságoknak az igazgatásukkal kapcsolatban.

A hivatal iránymutatásokat bocsátott rendelkezésre, amelyekben azt javasolja a bíróságoknak, hogy folytassák az ügyek kezelését az óvintézkedések mellett, például a fizikai jelenlétet a sürgős ügyekre kell korlátozni. A hivatal azt tanácsolja a bíróságoknak, hogy a tárgyalásokat videokonferencián keresztül vagy egyéb, rendelkezésre álló és megfelelő technikai eszközökkel tartsák meg. A nemzeti bíróságok hivatala emellett javaslatokat tett közzé valamennyi bíróság számára a távoli kapcsolatok tárgyalás során történő használatáról. A javaslatok csak a jelenlegi kivételes helyzetre vonatkozóan készültek, és nem céljuk a meglévő politikák, utasítások vagy ajánlások megváltoztatása. A távoli kapcsolatok hatékonyabb használatának célja az egészségügyi kockázatok minimalizálása azáltal, hogy elkerüljük a több emberből álló összejöveteleket. Ezek, valamint a jövőbeli iránymutatások itt találhatók meg.

A finn kerületi bíróságok 2020. május 10-ig 1 431 polgári ügy tárgyalását függesztették fel. Naprakész információk itt találhatók.

A bíróságokkal való kapcsolattartás tekintetében elsődlegesen a telefonos és e-mailes kapcsolattartást ösztönzik.

1.3 Európai uniós igazságügyi együttműködés

A nemzetközi jogsegély továbbra is biztosított, azonban a bíróságok a rendelkezésre álló erőforrások függvényében priorizálnak.

A finn központi hatóság (2201/2003, 4/2009, 1393/2007 és 1206/2001 rendeletek) legtöbb ügyintézője jelenleg távmunkában dolgozik. Ez a sürgős ügyekre korlátozza a hivatali jelenlétet. Ha lehetséges, az e-mailes kommunikáció javasolt: central.authority@om.fi és maintenance.ca@om.fi (csak tartási ügyekben).

2 A világjárvány kitörését követően a tagállamokban a fizetésképtelenséggel kapcsolatban elfogadott vagy elfogadni tervezett intézkedések

2.1 A fizetésképtelenséggel kapcsolatos lényeges intézkedések és a kapcsolódó, szerződéseket befolyásoló intézkedések

2.1.1 A fizetésképtelenségi eljárás felfüggesztése

2.1.1.1 A fizetésképtelenségi eljárás megindítására vonatkozó kötelezettség teljesítésének felfüggesztése (adósok)

-

2.1.1.2 Az adósok hitelezőkkel szembeni védelme a fizetésképtelenségi eljárás megindítása tekintetében

Az adós csődjének a hitelező beadványa alapján történő megállapításának lehetősége 2020. május 1. és 2021. január 31. között korlátozott. Olyan javaslat előkészítése, amely fizetési haladékot enged az adósok számára 2021. február 1-től.

2.1.2 A követelések végrehajtásának felfüggesztése és a szerződés felmondásához való jog felfüggesztése

2.1.2.1 Általános / különös moratórium a követelések végrehajtása / a követelések végrehajtásának egyes típusai tekintetében

A végrehajtási törvényt módosították annak érdekében, hogy megkönnyítsék az adós helyzetét a 2020. május 1. és 2021. április 30. közötti időszakban.

A fizetési időszak és az ingatlanárverés alól mentes hónapok engedélyezésének kritériumai kerülnek módosításra. Több időt biztosítanak a kilakoltatások végrehajtására.

2.1.2.2 A szerződés felmondásának felfüggesztése (általános / egyedi szerződések)

-

2.2 Polgári (beleértve a fizetésképtelenségi) bíróságok működésének felfüggesztése, és eljárások felfüggesztése

-

2.3 A fizetésképtelenséggel kapcsolatos egyéb intézkedések (pl. a megelőző intézkedésekkel, reorganizációs tervekkel, informális megállapodásokkal stb. összefüggésben)

A hitelezők általános felelősségvállalására való felszólítása.

2.4 A fizetésképtelenségi eljáráson kívüli, kapcsolódó intézkedések (a fizetések halasztása, bankhitelek, társadalombiztosítás, egészségbiztosítás, vállalkozások támogatása)

A fogyasztói hitelekre ideiglenes, 10 százalékos kamatplafon előírása, valamint azok közvetlen marketingjének ideiglenes betiltása július 1-jei hatállyal, 2020. december 31-ig. Javaslat előkészítése ezen ideiglenes intézkedések meghosszabbítására.

Javasolt a fogyasztói követeléseken kívüli egyéb követelések behajtási költségeinek ideiglenes szabályozása és a tervezet alkalmazásának korlátozása bizonyos adósokkal szemben.

1 A Covid19-járvány polgári eljárásokra gyakorolt hatása

1.1 Határidők a polgári eljárásokban

Eddig nem vezettek be olyan intézkedést, amely a jogi eljárásokra irányul.

1.2 Igazságügyi szervezet és igazságszolgáltatás

A svéd bíróságok, amelyek a kormánytól függetlenek, különböző intézkedéseket hoztak a jelenlegi helyzet kezelése érdekében. Általánosságban a szokásosnál több tárgyalás maradt el, elsődlegesen a felek, ügyvédek és tanúk betegsége miatt. A bíróságok nagyobb mértékben alkalmazzák a video- és telefonkonferenciákat. A meglévő szabályokat arra alkalmazzák, hogy a lehető legbiztonságosabban és leghatékonyabban végezzék a tevékenységüket.

1.3 Európai uniós igazságügyi együttműködés

-

2 A világjárvány kitörését követően a tagállamokban a fizetésképtelenséggel kapcsolatban elfogadott vagy elfogadni tervezett intézkedések

2.1 A fizetésképtelenséggel kapcsolatos lényeges intézkedések és a kapcsolódó, szerződéseket befolyásoló intézkedések

2.1.1 A fizetésképtelenségi eljárás felfüggesztése

-

2.1.1.1 A fizetésképtelenségi eljárás megindítására vonatkozó kötelezettség teljesítésének felfüggesztése (adósok)

-

2.1.1.2 Az adósok hitelezőkkel szembeni védelme a fizetésképtelenségi eljárás megindítása tekintetében

-

2.1.2 A követelések végrehajtásának felfüggesztése és a szerződés felmondásához való jog felfüggesztése

2.1.2.1 Általános / különös moratórium a követelések végrehajtása / a követelések végrehajtásának egyes típusai tekintetében

-

2.1.2.2 A szerződés felmondásának felfüggesztése (általános / egyedi szerződések)

-

2.2 Polgári (beleértve a fizetésképtelenségi) bíróságok működésének felfüggesztése, és eljárások felfüggesztése

Nincs konkrét intézkedés a jogrendszerben.

2.3 A fizetésképtelenséggel kapcsolatos egyéb intézkedések (pl. a megelőző intézkedésekkel, reorganizációs tervekkel, informális megállapodásokkal stb. összefüggésben)

-

2.4 A fizetésképtelenségi eljáráson kívüli, kapcsolódó intézkedések (a fizetések halasztása, bankhitelek, társadalombiztosítás, egészségbiztosítás, vállalkozások támogatása)

A további végrehajtási eljárások kockázatának csökkentését célzó gazdasági intézkedésekre való összpontosítás.