A Covid19-járvány hatása a polgári és fizetésképtelenségi ügyekre

Románia
Tartalomszolgáltató:
European Judicial Network
Európai Igazságügyi Hálózat (polgári és kereskedelmi ügyek)

1 A Covid19-járvány polgári eljárásokra gyakorolt hatása

1.1 Határidők a polgári eljárásokban

A szükségállapotról szóló 195/2020. számú rendelet, valamint a szükségállapot meghosszabbításáról szóló 250/2020. számú rendelet szerint az elévülési idők nem kezdődnek meg, vagy ha folyamatban vannak, felfüggesztődnek a szükségállapot ideje alatt.

A fellebbezések benyújtására vonatkozó határidőket felfüggesztették.

A szükségállapot 2020. május 15-én véget ért.

1.2 Igazságügyi szervezet és igazságszolgáltatás

A szükségállapotot március 16-án hirdették ki, az igazságügyi rendszer szervezetére vonatkozó külön intézkedésekkel:

A polgári ügyekben végzett bírói tevékenységet felfüggesztették, kivéve a sürgős ügyeket, amelyeket a magisztrátusi tanács 417/24.3.2020. sz. határozata határoz meg;

A határozatokat továbbra is elkészítik, valamint a felektől érkező iratok bejegyzése is zajlik.

A videokonferencia alkalmazása javasolt – beleértve a jogsegély iránti megkeresésen keresztül, valamint ahol a helyzet lehetővé teszi, a nem nyilvános tárgyalásokat ösztönzik.

A felek valamennyi iratát elektronikus módon küldik meg a bíróságoknak, ez alól csak az lehet kivétel, ha az adott személyeknek nincsenek ilyen eszközeik.

Az iratok bíróságok közötti továbbítása elektronikus úton történik; valamint a bírósági iratok felek részére történő megküldése is.

Ha a bírói testület nem teljes, a bíróság más részlegén működő bírák kinevezése is engedélyezett.

2020. május 15. (a szükségállapot vége) után az eljárások minden polgári ügyben hivatalból újraindulnak. A szükségállapot megszűnését követő 10 napon belül a bíróságok megteszik a megfelelő intézkedéseket a tárgyalások átütemezése és a felek idézése érdekében.

1.3 Európai uniós igazságügyi együttműködés

Az Igazságügyi Minisztérium személyzetének egy része dolgozhat otthonról. A polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés előre nem látható ideig érintve lesz. A késedelmek minimalizálása érdekében határozottan javasolt az igazságügyi együttműködésre irányuló kérelmeket elektronikusan megküldeni a központi hatóságnak. A papíralapon beküldött okiratok feldolgozására jelentős késedelemmel kerül sor.

Az Igazságügyi Minisztérium az iratkézbesítésről és bizonyítási cselekményről szóló rendeletek 3. cikkének c) pontja alapján kivételes esetekben továbbító/átvevő hatóságként jár el. Jelenleg az Igazságügyi Minisztérium az összes kérelmet (iratkézbesítés, bizonyítási cselekmény, tartási ügyek, gyermekek jogellenes külföldre vitelével kapcsolatos ügyek stb.) az eddigiek szerint, priorizálás nélkül kezeli.

Az alábbi e-mail-címek használhatók: dreptinternational@just.ro, ddit@just.ro.

A szükségállapot végétől (2020. május 15.) kezdve az Igazságügyi Minisztérium központi hatóságként eljárva általában minden tevékenységét ugyanúgy végzi, mint a szükségállapot idején.

2 A világjárvány kitörését követően a tagállamokban a fizetésképtelenséggel kapcsolatban elfogadott vagy elfogadni tervezett intézkedések

2.1 A fizetésképtelenséggel kapcsolatos lényeges intézkedések és a kapcsolódó, szerződéseket befolyásoló intézkedések

2.1.1 A fizetésképtelenségi eljárás felfüggesztése

2.1.1.1 A fizetésképtelenségi eljárás megindítására vonatkozó kötelezettség teljesítésének felfüggesztése (adósok)

A veszélyhelyzet alatti fizetésképtelenségi eljárásokra a polgári jogi ügyekben folytatott valamennyi igazságügyi tevékenység hivatalból történő felfüggesztésére vonatkozó általános rendelkezések vonatkoznak, kivéve a rendkívül sürgős, halaszthatatlan eseteket. Az adós arra vonatkozó kötelezettségét, hogy fizetésképtelenségi eljárást indítson, felfüggesztették, mivel a veszélyhelyzet ideje alatt általános moratórium vonatkozik a polgári jogi ügyekben irányadó valamennyi határidőre, beleértve azt a 30 napos időszakot is, amely alatt az adósnak fizetésképtelenségi eljárást kell kezdeményeznie.

A készenléti állapot alatt az adós fizetésképtelenségi eljárás indítására vonatkozó kötelezettségét szabályozó jogszabályi rendelkezések nem alkalmazandók. A készenléti állapot megszűnéséig az eljárás az adós kérelmére megindulhat, ha az adós a fizetésképtelenségi eljárás megindítása mellett dönt.

Ez az ideiglenes szabály azokra az adósokra vonatkozik, akik már fizetésképtelenek voltak, vagy amelyek a készenléti állapot alatt váltak fizetésképtelenné. Romániában május közepe óta – a veszélyhelyzet vége után – készenléti állapot van érvényben.

2.1.1.2 Az adósok hitelezőkkel szembeni védelme a fizetésképtelenségi eljárás megindítása tekintetében

A hitelezőnek továbbra is joga van fizetésképtelenségi eljárást indítani, de a fizetésképtelenségi eljárás csak a veszélyhelyzet megszűnését követően kezdődhet meg.

A fizetésképtelenségi eljárás 50 000 lej (kb. 10 200 euró) követelés esetében indítható meg, mivel a küszöbértéket a hitelezők és az adósok vonatkozásában is felemelték 40 000 lejről.

A hitelezők csak akkor nyújthatnak be fizetésképtelenség megállapítása iránti kérelmet olyan adósokkal szemben, amelyek tevékenysége a veszélyhelyzet vagy a készenléti állapot idején teljesen vagy részlegesen megszakadt, miután észszerű kísérletet tettek fizetési megállapodás megkötésére, és ezt a felek között bármilyen módon, többek között elektronikus úton közölt dokumentumok bizonyítják.

2.1.2 A követelések végrehajtásának felfüggesztése és a szerződés felmondásához való jog felfüggesztése

2.1.2.1 Általános / különös moratórium a követelések végrehajtása / a követelések végrehajtásának egyes típusai tekintetében

A veszélyhelyzet idején esedékessé váló költségvetési követelések (adó- és egyéb követelések, kivéve a büntetőügyekben hozott határozatokból eredő követeléseket) ebben az időszakban és a veszélyhelyzet megszűnését követő 30 napon belül nem érvényesíthetők. A veszélyhelyzetet követően a költségvetési követelésekre vonatkozó végrehajtási intézkedéseket is felfüggesztették vagy nem alkalmazták azokat a költségvetési követelésekre, kivéve a büntetőeljárásokhoz kapcsolódó követeléseket.

A végrehajtási eljárás/kényszervégrehajtás polgári jogi ügyekben csak akkor folytatódik, ha lehetséges a higiéniai fegyelem szabályainak betartása.

A veszélyhelyzet idején bevezetett, adóügyi követelések végrehajtásával kapcsolatos ideiglenes intézkedések továbbra is érvényben vannak. Az adóügyi követelések végrehajtásának felfüggesztése december 25-ig és azt követő 30 napos időszakra érvényes.

2.1.2.2 A szerződés felmondásának felfüggesztése (általános / egyedi szerződések)

A veszélyhelyzet idején (a hatóságok által) bezárt vagy olyan kkv-k szerződéses kapcsolatainak megőrzése érdekében, amelyek működését (a hatóságok) ideiglenesen felfüggesztették, külön kötelezettség áll fenn azon szerződések újratárgyalására, amelyeket vis maior miatt felfüggesztenek/megszüntetnek.

Bizonyos feltételek mellett azok a kkv-k, amelyeket a hatóságok a veszélyhelyzet idején bezártak vagy amelyek működését a hatóságok ideiglenesen felfüggesztették, szerződéses jogviszonyukban a vis maior vélelmét élvezik. A vélelem bármilyen bizonyítási eszközzel megdönthető.

2.2 Polgári (beleértve a fizetésképtelenségi) bíróságok működésének felfüggesztése, és eljárások felfüggesztése

A veszélyhelyzet idején a lényeges és eljárási határidők nem járnak le/felfüggesztésre kerülnek. Folyamatban lévő ügyekben a bírósági eljárás csak rendkívül sürgős, halaszthatatlan esetekben folytatható (a fellebbviteli bíróságok összeállítják az ilyen ügyek listáját a joghatóságuk alá tartozó valamennyi bíróság számára). A bíróságok rövid határidőket állapíthatnak meg, és lehetőség szerint videokonferencia útján tarthatják meg a tárgyalást.

A március 16-án folyamatban lévő fizetésképtelenségi eljárásokban a bíróságok hivatalból felfüggesztik a bíróság eljárást, és csak a rendkívül sürgős intézkedésekről határoznak (az adóssal szembeni végrehajtási intézkedések ideiglenes felfüggesztése a fizetésképtelenségi eljárásnak az adós kérésére történő megindításáról szóló határozat meghozataláig, valamint a felek távollétében meghozható intézkedések). A bírói tanács határozatai ellen indított fellebbezési eljárásban egyes végrehajtható határozatok felfüggeszthetők (az adóssal szembeni fizetésképtelenségi eljárás megindítására vagy az egyszerűsített csődeljárás/felszámolási eljárás megindítására vonatkozó határozatokat a fellebbviteli bíróságok továbbra is felfüggeszthetik). A bírósági vagyonfelügyelők/felszámoló biztosok folyamatban lévő eljárásokban folytatott tevékenysége lehetőség szerint az egészségügyi követelményeknek megfelelően folytatódik.

2020. május 15-én véget ért a veszélyhelyzet. Ennélfogva az eljárások minden polgári ügyben hivatalból újraindulnak. A veszélyhelyzet megszűnését követő tíz napon belül a bíróságok megteszik a megfelelő intézkedéseket a tárgyalások átütemezése és a felek idézése érdekében.

A központi hatóságként eljáró igazságügyi minisztériumhoz hasonlóan minden tevékenységet általában a veszélyhelyzet esetén követett módon kell elvégezni.

A bírói szervezetre vonatkozó 304/2004. sz. törvényt kiegészítő 2020. július 9-i 120. sz. törvény 111. cikke előírja, hogy veszélyhelyzetben a bíróságok tevékenysége csak kivételes, különösen sürgős, kellően indokolt esetben folytatódhat a családi kapcsolatok védelme vonatkozásában és a Románia elnöke által kiadott rendelettel elrendelt intézkedések tekintetében.

Az egyes bírósági kategóriák esetében az elbírálandó ügyeket tételesen csak a Legfelsőbb Ítélőtanács határozhatja meg, a fellebbviteli bíróságok vezető testületeivel, a fellebbviteli bíróságok, a törvényszékek és a Legfelsőbb Semmítőszék és Bíróság bíráival folytatott konzultációt követően. A veszélyhelyzet alatt az eljárási határidők és az elévülési idők nem kezdődnek meg, és ha már folynak, fel kell függeszteni azokat.

A kormány által nemrégiben (2020.11.19.) elfogadott törvénytervezet lehetővé teszi a bíróság igazságszolgáltatási tevékenységének részleges vagy teljes korlátozását a Covid19-világjárvány által előidézett okok miatt. A legfeljebb 14 napra szóló korlátozás alatt az igazságszolgáltatási tevékenység rendkívül sürgős esetekben folytatódhat, és a törvény erejénél fogva a többi tevékenység halasztásra kerül. A törvénytervezetet az elkövetkező hetekben vitatják meg a Parlamentben, és elfogadása esetén ez az intézkedés a készenléti állapot alatt és azt követően 30 napig lesz érvényben.

2.3 A fizetésképtelenséggel kapcsolatos egyéb intézkedések (pl. a megelőző intézkedésekkel, reorganizációs tervekkel, informális megállapodásokkal stb. összefüggésben)

Miután a veszélyhelyzet május közepén véget ért, az igazságszolgáltatási tevékenység folytatódott, a folyamatban lévő fizetésképtelenség előtti és fizetésképtelenségi eljárásokra ideiglenes intézkedéseket fogadtak el – egyes eljárási lépéseket és határidőket törvényben meghosszabbítottak (az előzetes egyezségi ajánlat elkészítésének határidejét és a hitelezőkkel való tárgyalás határidejét 60 nappal, az egyezség végrehajtását pedig 2 hónappal meghosszabbították; a megfigyelési időszak és a reorganizációs terv benyújtásának határideje 3 hónappal meghosszabbodott; a bírósági reorganizációs időszak két hónappal meghosszabbodott), a Covid-járvánnyal kapcsolatban új jogokat szabályoztak (az adósoknak 3 hónapos határidejük volt a módosított reorganizációs terv benyújtására, ha a Covid-járvány következtében megváltoztak a megtérülési esélyek).

Az adósok a reorganizációs terv vonatkozásában 2 hónapos felfüggesztést kaptak abban az esetben, ha tevékenységük a Covid19-járvány következtében teljesen megszakadt.

A reorganizációs terv maximális időtartama 3 évről 4 évre hosszabbodott, a további egy évvel meghosszabbítás lehetőségével, azzal, hogy a terv végrehajtása nem haladhatja meg az 5 évet.

2.4 A fizetésképtelenségi eljáráson kívüli, kapcsolódó intézkedések (a fizetések halasztása, bankhitelek, társadalombiztosítás, egészségbiztosítás, vállalkozások támogatása)

Eddig kiegészítő intézkedéseket hoztak a pénzügyi likviditásra nehezedő nyomás csökkentése érdekében, például lehetőséget biztosítottak bizonyos fizetési kötelezettségek (hitelrészletek vagy adókötelezettségek) elhalasztására, amelyek a veszélyhelyzet idején válnak esedékessé, és amelyek várhatóan enyhíteni fogják a járványnak a vállalkozók fizetőképességére gyakorolt egyes negatív hatásait.

Egyéb gazdasági intézkedéseket is hoztak, például a kkv-k részére címzett kedvezményes kölcsönöket, beleértve az állam által biztosított 90%-os kölcsönöket és egyéb szociális védelmi intézkedéseket.

A veszélyhelyzet idején a hatóságok által bezárt vagy olyan kkv-k, amelyek működését a hatóságok ideiglenesen felfüggesztették, elhalaszthatják a székhelyük bérleti díjának és közüzemi díjainak kifizetését.

Hamarosan életbe lépnek a vállalkozások részvényesei/tagjai közgyűlésének a veszélyhelyzet idején történő megtartására vonatkozó ideiglenes különleges rendelkezések.

2020. március 30-ától a hitelfelvevők kérhetik a hitelezőktől fizetési kötelezettségük 1 és 9 hónap közötti, de legfeljebb 2020. december 31-ig terjedő időszakra történő felfüggesztését (GEO 37/2020. sz.).

Utolsó frissítés: 25/10/2021

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.