A Covid19-járvány hatása a polgári és fizetésképtelenségi ügyekre

Portugália
Tartalomszolgáltató:
European Judicial Network
Európai Igazságügyi Hálózat (polgári és kereskedelmi ügyek)

1 A Covid19-járvány polgári eljárásokra gyakorolt hatása

1.1 Határidők a polgári eljárásokban

A veszélyhelyzetet 2020. március 19. és 2020. május 2. között hirdették ki.

Az ebben az időszakban elfogadott legfontosabb jogszabályok a következők voltak:

  • 14-A/2020. sz. rendelet
  • 17-A/2020. sz. rendelet
  • 2-A/20. sz. rendelet
  • 2-B/20. sz. rendelet
  • A módosított 1-A/20. sz. törvény
  • A módosított 10-A/20. sz. törvényerejű rendelet

A vészhelyzetet ezt követően 2020. május 3. és 2020. június 30. között hirdették ki.

Az ebben az időszakban elfogadott legfontosabb jogszabályok a következők voltak:

  • 33-A/20. számú határozat
  • 33-C/20. számú határozat
  • 38/20. számú határozat
  • 40-A/20. számú határozat
  • 43-B/20. számú határozat
  • 51-A/20. számú határozat
  • A módosított 1-A/20. sz. törvény
  • A módosított 10-A/20. sz. törvényerejű rendelet

A vészhelyzetet 2020. október 15. és 2020. november 8. között ismételten kihirdették.

Az ebben az időszakban elfogadott legfontosabb jogszabályok a következők voltak:

  • 88-A/20. számú határozat
  • 92-A/20. számú határozat
  • 96-B/20. számú határozat

A vészhelyzetet ezt követően 2020. november 9. és 2021. április 30. között hirdették ki.

Az ebben az időszakban elfogadott legfontosabb jogszabályok a következők voltak:

  • 51-U/20. sz. rendelet
  • 59-A/20. sz. rendelet
  • 61-A/20. sz. rendelet
  • 66-A/20. sz. rendelet
  • 59-A/20. sz. rendelet
  • 6-A/21. sz. rendelet
  • 6-B/21. sz. rendelet
  • 9-A/21. sz. rendelet
  • 11-A/21. sz. rendelet
  • 21-A/21. sz. rendelet
  • 25-A/21. sz. rendelet
  • 31-A/21. sz. rendelet
  • 41-A/21. sz. rendelet

Az eljárási határidők rendszerére gyakorolt következmények

Az 1-A/20. sz. törvény 7. cikkének egységes szerkezetbe foglalt szövege szerint mind a veszélyhelyzet, mind a vészhelyzet idején az igazságszolgáltatási feltételek és határidők jogi szabályozása lényegében a következő volt:

  • A nem sürgős bírósági eljárásokban a határidőket a törvényerejű rendeletben meghatározandó időpontban lejáró időtartamra felfüggesztették;
  • A sürgős bírósági eljárások a határidők vagy cselekmények felfüggesztése nélkül zajlanak;
  • Az elévülési időket felfüggesztették;
  • A kisajátításokat és a magántulajdonú ingatlanokra vonatkozó jelzálog érvényesítését felfüggesztették;
  • Az adósok számára a fizetésképtelenségi eljárások megindítására irányuló kérelem benyújtására előírt határidőket felfüggesztették;
  • A végrehajtási eljárással kapcsolatos valamennyi intézkedést – beleértve a végrehajtási intézkedéseket is – felfüggesztették, kivéve, ha ez helyreállíthatatlan kárt okoz vagy veszélyezteti a hitelező megélhetését;
  • A 10-A/20. sz. törvényerejű rendelet 15. cikke előírja, hogy amennyiben a hatóságok döntése alapján a járvány miatt bizonyos területeken a bíróság működése leáll, úgy az eljárási határidőket felfüggesztik (ez néhány esetben és korlátozott időtartamra történt meg);
  • Az igazságszolgáltatási feltételek és határidők felfüggesztése 2020. június 3-án véget ért (a 16/2020. sz. törvény 8. cikke, amely hatályon kívül helyezi az 1-A/2020. sz. törvény 7. cikkét);
  • Az iratkézbesítést illetően a címzett aláírásának kötelező megszerzésére vonatkozó követelményt felfüggesztették, és más megfelelő azonosítási eszközökkel, valamint a kézbesítés napjának megjelölésével váltották azt fel (10/2020. sz. törvény);
  • Az igazságszolgáltatási feltételek és határidők hivatalos felfüggesztése 2020. június 3-án véget ért (a 16/2020. sz. törvény 8. cikke, amely hatályon kívül helyezi az 1-A/2020. sz. törvény 7. cikkét).
  • Ezt követően a 4-B/2021. sz. törvény az előzővel azonos jogi szabályozással új felfüggesztési időszakot állapított meg a bírósági határidők tekintetében, az 1-A/20. sz. törvénybe illesztett 6-B. cikk szerint;
  • A 13-B/2021. sz. törvénnyel összhangban a bírósági határidők felfüggesztése 2021. április 6-án véget ért;
  • Jelenleg (2021 májusa) fenntartják az 1-A/2020. sz. törvény legutóbbi változatának 6-E. cikkében előírt kivételes átmeneti jogi rendszert, amely lehetővé teszi különösen a meghallgatások távoli kommunikációs eszközök útján történő megtartását a törvényben meghatározott feltételek szerint.

A koronavírus okozta járványügyi helyzetre adott válaszról szóló 1-A/2020. sz. törvény legutóbbi egységes szerkezetbe foglalt változata az alábbi címen érhető el.

1.2 Igazságügyi szervezet és igazságszolgáltatás

A veszélyhelyzet alatt

Az igazságszolgáltatási rendszer szervezésére és irányítására elfogadott főbb eszközök a következők voltak:

  • Az egyes bíróságok elnökei által kidolgozott vészhelyzeti tervek;
  • Az egyes bíróságok elnökei által a sürgős eljárásokhoz létrehozott személyes szolgálati beosztások
  • Virtuális bírósági terem valamennyi bíróságon (elsőfokú bíróság, másodfokú bíróság és Legfelsőbb Bíróság), amely lehetővé teszi valamennyi tárgyalás távoli kommunikációs eszközök segítségével történő lefolytatását;
  • Az ítéletek digitális aláírása az ügyviteli rendszeren keresztül;
  • Bírói tanács ítélete esetén a többi bíró aláírása helyettesíthető az előadó bíró nyilatkozatával, amely megerősíti a többi bíró megfelelő szavazatát (a 10-A/20. sz. törvényerejű rendelet 15-A. cikke);
  • Hozzáférés a VPN-en (Virtual Private Network) keresztül az ügyviteli rendszerhez;
  • Bármely eljárási cselekmény telefonon/videókonferencián keresztül történő végrehajtása;
  • Telefon helyett e-mail használata a bíróságoktól való információszerzés céljából;
  • Távmunka minden olyan esetben, amikor a munka jellege ezt lehetővé teszi.

A veszélyhelyzet következményei az igazságszolgáltatási tevékenységre és az ügyek kiosztására

A bírák továbbra is távolról végzik munkájukat, amennyiben hozzáféréssel rendelkeznek az ügyviteli rendszerhez, és rendelkezésre állnak a bíróságon való személyes megjelenésre, amennyiben a szolgálat jellege ezt megkívánja.

A sürgős és nem sürgős eljárások szignálása az elsőfokú bíróságokon soha nem szakadt meg.

A másodfokú bíróságokon és a Legfelsőbb Bíróságon 2020. április 15-ig csak sürgős eljárásokat szignáltak. 2020. április 16-tól az összes sürgős és nem sürgős eljárás szignálásra került.

A sürgős cselekményeket és eljárásokat, amelyekben alapvető jogok érintettek, személyesen (gyermekek sürgős védelme, fogvatartott alperesek eljárási aktusai és tárgyalása), vagy pedig távolról, virtuális tárgyalótermeken keresztül lehet lefolytatni.

A nem sürgős tárgyalásokat és eljárási aktusokat a veszélyhelyzet alatt elhalasztották, kivéve, ha a bírák úgy ítélik meg, hogy meg kell tartani a tárgyalásokat többek között azért, hogy elkerülhető legyen a helyrehozhatatlan kár, vagy olyan esetekben, ahol minden fél beleegyezik a tele-/videokonferencia/virtuális tárgyalótermek igénybevételébe.

Nem sürgős ügyekben akkor lehet ítéletet hozni, ha valamennyi fél egyetért abban, hogy a bíróság további vizsgálata szükségtelen.

A személyesen végrehajtott cselekményeket és eljárásokat az egyes kerületi bíróságokon rendelkezésre bocsátott, védő- és fertőtlenítőanyagokkal felszerelt megfelelő helyiségekben kell elvégezni. A bírónak a résztvevők számát az egészségügyi hatóságok által ajánlott korláthoz kell igazítania.

A bíróságra történő belépés csak a megidézettek számára ajánlott. Ebben az esetben az 10-A/20. sz. törvény 14. cikke szerint a karanténról szóló orvosi igazolás bemutatása vis maiornak minősül.

A portugál legfelsőbb bírói tanács hangsúlyozta, hogy a bíróságoknak továbbra is az alapvető jogok végső kezesének kell lenniük.

A vészhelyzet alatt:

Az igazságügyi szervezet által elfogadott főbb eszközök a következők voltak:

  • A korlátozó intézkedések fokozatos megszüntetése a minisztertanács 33-C/20 állásfoglalásával összhangban.
  • A legfelsőbb bírói tanács, az igazságügyi főigazgatóság, a főügyészi hivatal, a közigazgatási és adóügyi bíróságok legfelsőbb tanácsa és az egészségügyi főigazgatóság által kialakított, „A vírusok bíróságokon történő terjedése kockázatának csökkentésére irányuló intézkedések” című közös dokumentum elfogadása, amely az alábbi linken érhető el:
  • Valamennyi elsőfokú bíróság és másodfokú bíróság, valamint a legfelsőbb bíróság és a legfelsőbb bírói tanács munkarendeket fogadott el, amelyek váltakozó fizikai jelenléttel járó munkát és távmunkát írnak elő, az egyes munkavállalókra vonatkozó családtámogatási intézkedések, valamint a magas kockázatú csoportokhoz tartozó bírák és igazságügyi alkalmazottak kötelező távmunkájának sérelme nélkül.

A legfelsőbb bírói tanács az alábbi határozatokat hagyta jóvá annak érdekében, hogy biztosítsa az elsőfokú bíróságok emberi erőforrásainak stabilitását és a nem sürgős eljárásokban a határidők felfüggesztésének végét követő munkateherre való felkészültséget:

  • Az elsőfokú bíróságok elnökei hivatali idejének meghosszabbítása 2020. december 31-ig;
  • A bírák éves felvételi/előléptetési/áthelyezési gyakorlatának (movimentação) ideiglenes felfüggesztése/ korlátozása az első fokon eljáró bíróságok humán erőforrásainak és vezető szerveinek stabilizálása érdekében (2020. április 28-i és 2020. május 5-i határozatok).

A nemzeti bíróságok veszélyhelyzet és vészhelyzet alatti működéséről szóló gyakorlati tájékoztató elérhető a legfelsőbb bírói tanács weboldalán.

1.3 Európai uniós igazságügyi együttműködés

A veszélyhelyzet alatt:

  • Az EIH polgári kapcsolattartói jelenleg otthonról dolgoznak, és a lehető leggyorsabban igyekeznek feldolgozni az együttműködésre és tájékoztatásra irányuló valamennyi kérelmet, függetlenül a bíróságokon alkalmazott határidők és eljárási határidők felfüggesztésétől.
  • A személyzet a VPN-en (Virtual Private Network) keresztül távoli hozzáféréssel rendelkezik a fájlokhoz.
  • A személyzet bármely tagja készen áll arra, hogy szükség esetén és sürgős esetben a munkahelyre menjen.
  • Az igazságügyi együttműködésre vonatkozó esetekben előnyben kell részesíteni a correio@redecivil.mj.pt címre küldött e-mailes kommunikációt.

A vészhelyzetben és a megfékezés jelenlegi fokozatos megszüntetésének időszakában:

  • A kapcsolattartó pont személyzete jelenleg távmunkán és fizikai jelenléten alapuló rotációs rendszerben dolgozik, amely biztosítja, hogy a személyzet legalább egy tagja fizikailag jelen legyen a munkahelyen.
  • A kapcsolattartó pont a legfelsőbb bírói tanács munkarendje alá tartozik, és követi a korlátozó intézkedések fokozatos megszüntetése érdekében hozott, „A vírusok bíróságokon történő terjedése kockázatának csökkentésére irányuló intézkedések” című dokumentumban foglaltakat.

A világjárvány hatása a kapcsolattartó pont által kezelt együttműködési és információs kérések mennyiségére

  • 2020-ban a bíróságok és más hatóságok által a kapcsolattartó pontnak küldött segítségnyújtás iránti kérelmek teljes száma hasonló maradt 2019-hez; a világjárvány ellenére; 2020-ban a kapcsolattartó pont összesen csak kilenccel több megkeresést kapott, mint 2019-ben. Figyelembe véve azonban azon együttműködési hálózatok mindegyikét, amelyeknek Portugália külön-külön tagja, a polgári jogi igazságügyi együttműködési kérelmek száma enyhén csökkent, az IberRede-re vonatkozó kérelmek száma jelentősebb mértékben csökkent, és a portugál nyelvű országok igazságügyi hálózatához (CPLP) benyújtott kérelmek száma nőtt.
  • A veszélyhelyzet, a vészhelyzet és a megfékezés fokozatos megszüntetésének időszaka alatt a kapcsolattartó pont a rendes válaszadási határidők módosítása vagy felfüggesztése nélkül válaszolt minden együttműködési és tájékoztatási kérelemre.

Az együttműködési és tájékoztatási kérelmek teljes száma 2020-ban: 356

A következő bontásban:

  • Polgári jogi igazságügyi együttműködés: 287
  • IberRede: 4
  • portugál nyelvű országok igazságügyi hálózata: 65

Az együttműködési és tájékoztatási kérelmek teljes száma 2019-ben: 365

A következő bontásban:

  • Polgári jogi igazságügyi együttműködés: 328
  • IberRede: 19
  • portugál nyelvű országok igazságügyi hálózata: 17

A kapcsolattartó pont tevékenységére vonatkozó statisztikai információk itt érhetők el.

2 A világjárvány kitörését követően a tagállamokban a fizetésképtelenséggel kapcsolatban elfogadott vagy elfogadni tervezett intézkedések

2.1 A fizetésképtelenséggel kapcsolatos lényeges intézkedések és a kapcsolódó, szerződéseket befolyásoló intézkedések

Lásd alább a 2.1.-2.2. pontban feltett kérdésekre adott együttes választ.

2.1.1 A fizetésképtelenségi eljárás felfüggesztése

2.1.1.1 A fizetésképtelenségi eljárás megindítására vonatkozó kötelezettség teljesítésének felfüggesztése (adósok)
2.1.1.2 Az adósok hitelezőkkel szembeni védelme a fizetésképtelenségi eljárás megindítása tekintetében

2.1.2 A követelések végrehajtásának felfüggesztése és a szerződés felmondásához való jog felfüggesztése

2.1.2.1 Általános / különös moratórium a követelések végrehajtása / a követelések végrehajtásának egyes típusai tekintetében
2.1.2.2 A szerződés felmondásának felfüggesztése (általános / egyedi szerződések)

2.2 Polgári (beleértve a fizetésképtelenségi) bíróságok működésének felfüggesztése, és eljárások felfüggesztése

A 2.1.-2.2. pontban feltett kérdésekre adott együttes válasz

Az 1/A/2020. sz. törvény 6-E. cikke (amely az 13–B/2021. sz. törvényt követő 12. legfrissebb változatában itt található) fenntartja az átmeneti rendkívüli eljárási rendszert. A rendszerben a következő határidők kerültek felfüggesztésre:

  • Az adós fizetésképtelenségi eljárás alá vonásának a Código da Insolvência e da Recuperação de Empresas (a fizetésképtelenségről és a vállalati helyreállításról szóló törvénykönyv) 18. cikkének (1) bekezdésében előírt, az 53/2004. sz. törvényerejű rendelet mellékletében jóváhagyott határideje.
  • A család otthonának bírósági visszaszolgáltatásával kapcsolatos végrehajtási vagy fizetésképtelenségi eljárás keretében végrehajtandó cselekmények;
  • A fent említett végrehajtási vagy fizetésképtelenségi eljárásokra vonatkozó elévülési idő és határidők:
  • Azokban az esetekben, amikor az ingatlan bírósági értékesítésével és visszaszolgáltatásával kapcsolatos fizetésképtelenségi eljárás végrehajtása során végrehajtandó cselekmények sérthetik annak a félnek a megélhetését, akivel szemben a végrehajtást kérték, vagy a fizetésképtelenné nyilvánított személy megélhetését, ez utóbbi kérheti az ügy felfüggesztését – feltéve, hogy ez nem okoz súlyos kárt a végrehajtást kérő fél vagy a fizetésképtelen személy hitelezőinek megélhetésében, vagy helyrehozhatatlan kárt –, és a bíróságnak a másik fél meghallgatását követően tíz napon belül határoznia kell az ügyről;
  • Az elévülési határidők felfüggesztése elsőbbséget élvez a kötelező elévülési határidőket előíró szabályokkal szemben, amelyek a felfüggesztésnek megfelelő időtartammal meghosszabbításra kerülnek.

2.3 A fizetésképtelenséggel kapcsolatos egyéb intézkedések (pl. a megelőző intézkedésekkel, reorganizációs tervekkel, informális megállapodásokkal stb. összefüggésben)

Lásd alább a 2.3. és 2.4. pontban feltett kérdésekre adott együttes választ.

2.4 A fizetésképtelenségi eljáráson kívüli, kapcsolódó intézkedések (a fizetések halasztása, bankhitelek, társadalombiztosítás, egészségbiztosítás, vállalkozások támogatása)

A 2.3. és 2.4. pontban feltett kérdésekre adott együttes válasz

Elindult egy új, rendkívüli vállalati életképességi folyamat (PEVE) — lásd a 75/2020. sz. törvényt és a Miniszterek Tanácsának 41/2020. sz. határozatát.

75/2020. számú törvény

  • Ez egy kivételes átmeneti rendszert hoz létre a helyreállítási terv vagy a fizetési megállapodás jóváhagyására, valamint a javasolt fizetésképtelenségi tervnek a Covid19-világjárvánnyal összefüggésben történő kiigazítására vonatkozó határidő meghosszabbítására;
  • Kiterjeszti az 53/2004. sz. törvényerejű rendelet mellékletében jóváhagyott, a fizetésképtelenségről és a vállalkozások helyreállításáról szóló törvénykönyv (CIRE) 17-H. cikkének (2) bekezdésében biztosított kiváltságot a különleges revitalizációs folyamat (PER) során a társaságot finanszírozó részvényesekre vagy más olyan személyekre, akik különleges kapcsolatban állnak a társasággal;
  • Előírja, hogy a 8/2018. sz. törvénnyel jóváhagyott, bíróságon kívüli vállalkozás-helyreállítási rendszert (RERE) kell alkalmazni a Covid19-világjárvány miatt jelenleg fizetésképtelen vállalatokra;
  • Ez egy új, rendkívüli vállalati életképességi eljárást hoz létre a Covid19-világjárvány okozta gazdasági válság által sújtott vállalkozások számára;
  • Kötelező részleges felosztást ír elő valamennyi folyamatban lévő fizetésképtelenségi eljárásban, amennyiben a felszámolásból származó letétbe helyezett bevétel meghaladja a 10000 EUR-t;
  • Előírja, hogy a kérelmek feldolgozása során elsőbbséget kell biztosítani a fizetésképtelenségi eljárások, a különleges revitalizációs eljárások vagy a különleges fizetési megállapodási eljárások keretében felkínált biztosítékok vagy garanciák felszabadítására irányuló kérelmeknek.

Záró megjegyzés:

Bár ezen információkat gondosan gyűjtötték, ez nem mentesít a hatályos jogi szövegek és további módosításaik megismerése alól. A 2001/470/EK határozat 5. cikke (2) bekezdésének (c) pontja fényében ez a tájékoztatás nem kötelező erejű a portugál legfelsőbb bírói tanácsra, a nemzeti bíróságokra vagy a kapcsolattartó pontokra nézve.

Utolsó frissítés: 15/12/2022

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.