A Covid19-járvány hatása a polgári és fizetésképtelenségi ügyekre

Észtország
Tartalomszolgáltató:
European Judicial Network
Európai Igazságügyi Hálózat (polgári és kereskedelmi ügyek)

1 A Covid19-járvány polgári eljárásokra gyakorolt hatása

1.1 Határidők a polgári eljárásokban

Az általános információk elérhetők angolul a kormányzat weboldalán.

Az eljárási határidőket a bíróságok eseti alapon hosszabbítják meg. A bíróságok figyelembe fogják venni a további terheket, feladatokat és nehézségeket, amelyekkel az eljárás felei a válság miatt szembesülnek.

Nem született jogszabály a határidők meghosszabbításáról, a bírák hatáskörébe tartozik, hogy a jövőben hosszabb határidőket állapítsanak meg, vagy meghosszabbítsák a meglévő határidőket.

Mindazonáltal annak érdekében, hogy az emberek közötti fizikai kontaktus mellőzésével meg lehessen előzni, hogy az ellátó intézményekben terjedjen a Covid19-vírus, szünetel azon időtartamok, illetve határidők folyása, amelyekre vagy amelyekig a mentális betegséggel élő személyeket pszichiátriai intézménybe vagy szociális jólléti intézménybe helyezik:

  • a meghosszabbított ideiglenes védelem esetén a szükségállapot időtartamára;
  • elhelyezés esetén a szükségállapot időtartamára és a szükségállapot végét követő két hónapig.

Ez nem érinti az elhelyezés megszüntetésére irányuló kötelezettséget és az ideiglenes jogi védelem igénylését azt követően, hogy az elhelyezés előfeltételei megszűntek, vagy amennyiben egyértelművé válik, hogy az előfeltételek nem teljesültek.

A kötelmi jog tekintetében jelenleg nincsenek jelentős változások. Az Igazságügyi Minisztérium elemezte az észt jog szerint már biztosított különböző jogi lehetőségeket, amelyeket alkalmazni lehet ebben a nehéz időszakban. A hangsúly az indoklás biztosításán és a tájékoztatásra irányuló kérelmek megválaszolásán van. Felmerültek a kötelmi joggal kapcsolatos bizonyos szabályok módosítására vonatkozó javaslatok, azonban e tekintetben még folyamatban van a vita.

1.2 Igazságügyi szervezet és igazságszolgáltatás

A szükségállapot március 12-től május 17-ig tart.

Virtuális üléstermek létrehozására került sor az Igazságügyi Minisztérium, a bíróságok, az ügyészségek és a börtönök videokonferenciák tartására irányuló kapacitásának növelése érdekében. Ez a megoldás alkalmazható az eljárások feleinek szóbeli meghallgatásához is. Ezenkívül videokonferencia-berendezéseket bocsátottak rendelkezésre, hogy segítsék a bíróságokon és börtönökön belüli, egyre növekvő igények kiszolgálását.

A bírósági eljárásokkal kapcsolatban nem vezettek be jogszabályi változásokat. A bíróságok igazgatásáért felelős tanács ajánlásokat adott ki. Az észt bíróságok munkáját átszervezték (a hivatal nyitvatartása: 9.00 és 13.00 között), a bírósági épületek pedig munkanapokon 14.00-ig vannak nyitva.

Ahol lehetséges, az ügyeket a bíróságok informatikai rendszerén és egy, bírósági iratok kezelésére szolgáló digitális alkalmazáson keresztül írásban kezelik.

A sürgős tárgyalásokat és ügyeket elektronikus kommunikációs eszközökkel tartják meg. Amennyiben ez nem lehetséges, a bíróság eseti alapon határoz arról, hogy tárgyalásra vagy eljárásra sor kerül-e a bíróságon. A következő ügyek tekinthetők sürgősnek: az adott személy zárt intézményben való elhelyezése; az adott gyermek elválasztása a családjától; gyám kinevezése egy felnőtt esetében. A nem sürgős esetekben a bíróság elektronikus kommunikációs eszközöket (vagy bármilyen egyéb szükséges eszközt) alkalmazhat, azonban általában ajánlott, hogy a bíróság halassza el a tárgyalást és/vagy az eljárást.

A polgári perrendtartásról szóló törvény szerint a bíróság gyermekekkel kapcsolatos kivételes és sürgős esetekben előzetes / védelmi határozatot rendelhet el a gyermek meghallgatása nélkül – számos bíró élt ezzel a lehetőséggel

Ajánlott, hogy az eljárási iratokat lehetőleg elektronikus úton („e-File”), illetve e-mailben kézbesítsék.

A közjegyzői kamara engedélyezte a közjegyzőknek, hogy minden szükséges intézkedést megtegyenek, ilyen például a távhitelesítési szolgáltatás, az e-Notar használata, amely lehetővé teszi a közjegyzői aktusok „video bridge” alkalmazásával történő teljesítését. Míg április 6-ig csak bizonyos aktustípusok végezhetők virtuálisan (meghatalmazás adása, zártkörűen működő részvénytársaságok részvényeinek eladása és még néhány aktus), április 6-tól szinte minden aktus hitelesíthető távolról (kivéve a házasságok megkötését és felbontását). Még az ingatlanok is eladhatók és átruházhatók tehát online hitelesítés segítségével. Ez a helyzet fennmarad a vészhelyzet megszűnését követően is. Az észt ügyvédi kamara szintén arra ösztönzi tagjait, hogy távmunkában dolgozzanak, és használják a kommunikáció összes technikai eszközét a jogi tanácsadás nyújtása során. Hangsúlyozta továbbá az ügyvéd és az ügyfél közötti titoktartás biztosításának fontosságát. Az ügyvédi kamara ezenkívül kiemelte, hogy a szükségállapot miatt bevezetett jogkorlátozásokat indokolni kell, és meg kell kérdőjelezni, ha az adott esetben ez indokolt. Az ügyvédeknek továbbá gyorsan kell alkalmazkodniuk a munkahelyi környezetben bekövetkező változásokhoz, rugalmasnak és innovatívnak kell lenniük, valamint biztosítaniuk kell, hogy a határidők meghosszabbításának kérelmezésével ne lehessen visszaélni.

A végrehajtók és vagyonfelügyelők kamarája szintén bejelentette, hogy a végrehajtók és vagyonfelügyelők a távmunka biztosítása érdekében átszervezték a munkavégzést.

1.3 Európai uniós igazságügyi együttműködés

Az észt központi hatóság március 13. óta távmunkában látja el feladatait. A kommunikáció (üzenetek és iratok küldése) e-mailen keresztül zajlik (a polgári ügyekben és a büntetőügyek többségében). Szükség esetén az eredeti iratokat a szükségállapot megszűnését követően légipostán keresztül kézbesítik.

2 A világjárvány kitörését követően a tagállamokban a fizetésképtelenséggel kapcsolatban elfogadott vagy elfogadni tervezett intézkedések

2.1 A fizetésképtelenséggel kapcsolatos lényeges intézkedések és a kapcsolódó, szerződéseket befolyásoló intézkedések

2.1.1 A fizetésképtelenségi eljárás felfüggesztése

2.1.1.1 A fizetésképtelenségi eljárás megindítására vonatkozó kötelezettség teljesítésének felfüggesztése (adósok)

-

2.1.1.2 Az adósok hitelezőkkel szembeni védelme a fizetésképtelenségi eljárás megindítása tekintetében

-

2.1.2 A követelések végrehajtásának felfüggesztése és a szerződés felmondásához való jog felfüggesztése

2.1.2.1 Általános / különös moratórium a követelések végrehajtása / a követelések végrehajtásának egyes típusai tekintetében

-

2.1.2.2 A szerződés felmondásának felfüggesztése (általános / egyedi szerződések)

-

2.2 Polgári (beleértve a fizetésképtelenségi) bíróságok működésének felfüggesztése, és eljárások felfüggesztése

-

2.3 A fizetésképtelenséggel kapcsolatos egyéb intézkedések (pl. a megelőző intézkedésekkel, reorganizációs tervekkel, informális megállapodásokkal stb. összefüggésben)

Jelenleg elemzés alatt áll a fizetésképtelenség területén olyan további módosítások szükségessége (pl. szerkezetátalakítási terveket illetően), amelyek támogathatják a válság leküzdését.

2.4 A fizetésképtelenségi eljáráson kívüli, kapcsolódó intézkedések (a fizetések halasztása, bankhitelek, társadalombiztosítás, egészségbiztosítás, vállalkozások támogatása)

-

Utolsó frissítés: 31/01/2023

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.