A Covid19-járvány hatása a polgári és fizetésképtelenségi ügyekre

1 A Covid19-járvány polgári eljárásokra gyakorolt hatása

1.1 Határidők a polgári eljárásokban

Egyedi jogszabályok:

– A Nemzetgyűlés 2020. március 13-i határozatában kihirdetett szükségállapot alatt hozott intézkedésekről és fellépésről valamint a következmények enyhítéséről szóló törvény, – a továbbiakban: szükségállapotról szóló törvény

Az intézkedések és fellépések alapján két időszak különböztethető meg az alábbiak szerint: a szükségállapot időtartama (2020. március 13. – május 13.) és a szükségállapot feloldását követő két hónap (2020. május 14-től):

A/ Intézkedések és fellépések a szükségállapot időszakában: 2020. március 13. és május 13. között

(A szükségállapot időtartamát kezdetben 2020. március 13. és április 13. között határozták meg. Ezt az időszakot 2020. május 13-ig meghosszabbították.

Eljárási határidők:

- A határidők felfüggesztése:

A polgári igazságügyi, választottbírósági és végrehajtási eljárásokkal kapcsolatos valamennyi eljárási határidőt felfüggesztették, kivéve az alábbi polgári és kereskedelmi peres ügyeket:

1. A szülői jogok gyakorlásával kapcsolatos ügyek kizárólag az ideiglenes intézkedések tekintetében;
2. A családon belüli erőszakkal szembeni védelemről szóló törvény szerinti ügyek, kizárólag az azonnali védelemre irányuló határozat vagy annak módosítása tekintetében, valamint azok az ügyek, amelyeknél a védelemre irányuló kérelmet elutasítják;
3. Pénzösszegek gyermekek betéteiből való kivételére irányuló engedélyek;
4. Ideiglenes intézkedések meghozatalával kapcsolatos eljárások;
5. Bizonyítékok biztosítására szolgáló ügyek;
6. Az elektronikus hírközlésről szóló törvény szerinti és a bejegyzési eljárásoknak a cégjegyzékről és a nonprofit jogalanyok jegyzékéről szóló törvény szerinti bírósági intézkedésen alapuló megszüntetésével kapcsolatos kérelmek;
7. A hitelintézetekről szóló törvény 62. cikkének (3) bekezdése szerinti ügyek, amelyek a banki titoktartás megőrzésére irányuló nyilatkozat aláírásával kapcsolatosak.

Az elévülési időszakok, amelyek lejáratakor a magánjogi jogalanyok jogokat veszítenek el vagy szereznek meg, felfüggesztődnek.

B/ Intézkedések és fellépések a szükségállapot feloldását követő két hónapon belül (2020.5.14. óta):

- A határidők felfüggesztése:

A szükségállapot feloldását követő két hónapon belül minden, állami és magánvégrehajtók által természetes személyekkel szemben bejelentett nyilvános árverést és kényszerlefoglalást díj- és költségmentesen fel kell függeszteni és el kell halasztani. A természetes személy első mondatban foglalt határidő lejárta előtt előterjesztett kérelmére a nyilvános árveréseket, illetve a kényszerlefoglalást díj- és költségmentesen el kell halasztani.

- Határidők meghosszabbítása:

A jogszabályok szerint meghatározott határidők (kivéve a fenti esetekben), amelyek a szükségállapot ideje alatt járnak le, és amelyek természetes személyek és magánjogi jogalanyok jogainak gyakorlásával és kötelezettségeinek teljesítésével kapcsolatosak, a szükségállapot végét követően 1 hónappal meghosszabbodnak.

- Egyedi esetek:

Szükségállapot idején és azt követően legfeljebb két hónapig a számlazárolási/biztosítási intézkedések alól mentesítést kapnak a természetes személyek és egészségügyi létesítmények bankszámlái, a bérek és a nyugdíjak, valamint az egészségügyi készülékek és felszerelések. Nem készülhet leltár a természetes személyek tulajdonában lévő ingóságokról és ingatlanokról, kivéve a tartásra irányuló kötelezettség, a jogellenes károkozás eredményeként felmerülő kártérítési kötelezettség és a bérekre irányuló követelések esetén. A szükségállapot feloldását követő két hónapig nem rendelik el az önkormányzatok bankszámláinak lefoglalását.

A szükségállapot feloldását követő két hónapon belül – a bankok leányvállalatainak kivételével – a magánjogi jogalanyok, a hitelszerződések és a hitelintézetekről szóló törvény 3. cikkének értelmében vett pénzügyi intézmények által nyújtott egyéb finanszírozási formák adósai kötelezettségeinek késedelmes teljesítése esetén nem számítanak fel kamatot és kötbért, ideértve azt az esetet is, amikor a követeléseket bankok, pénzügyi intézmények vagy harmadik felek szerezték meg. A kötelezettséget nem lehet korábban esedékesnek/lehívhatónak nyilvánítani, és a szerződés nem szüntethető meg mulasztás miatt.

1.2 Igazságügyi szervezet és igazságszolgáltatás

Bírósági tárgyalások

A szükségállapot megszüntetéséig a bírósági tárgyalásokat online lehet megtartani, az eljárás feleinek és résztvevőinek közvetlen és virtuális részvételét biztosítva. A megtartott ülésekről jegyzőkönyvet kell készíteni, és késedelem nélkül közzé kell tenni, valamint az ülésről készült jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv módosítására és elkészítésére vonatkozó határidő lejártáig meg kell őrizni. A bíróság köteles tájékoztatni a feleket, ha a tárgyalás megtartása online történik.

A legfelsőbb igazságügyi tanács határozatokat hozott a vírus bírósági épületeken belüli terjedésének megelőzéséhez szükséges óvintézkedések biztosításáról, az iratok postai vagy elektronikus úton történő bírósági iktatásáról, valamint a telefonos vagy elektronikus konzultációról. Az említett tárgyalások esetén az idézés kézbesítésére telefonon vagy elektronikus módon kerül sor.

Bejegyzési eljárások

A cégjegyzék és a nonprofit jogalanyok jegyzéke, valamint egyéb jegyzékek által nyújtott szolgáltatások elérhetők online.

Közjegyzői eljárások

A közjegyzői eljárások kizárólag a sürgősségi esetekre korlátozódnak. A közjegyzői eljárásokat a higiéniai követelmények betartása mellett a sürgős ügyekre kell korlátozni. A közjegyzői kamarának úgy kell ügyeletes közjegyzőket biztosítania, hogy az érintett területen belül 50 000 lakosra legalább egy közjegyző jusson.

1.3 Európai uniós igazságügyi együttműködés

Az Igazságügyi Minisztérium és a bíróságok továbbra is biztosítanak nemzetközi jogsegélyt, azonban késedelem előfordulhat.

2 A világjárvány kitörését követően a tagállamokban a fizetésképtelenséggel kapcsolatban elfogadott vagy elfogadni tervezett intézkedések

2.1 A fizetésképtelenséggel kapcsolatos lényeges intézkedések és a kapcsolódó, szerződéseket befolyásoló intézkedések

2.1.1 A fizetésképtelenségi eljárás felfüggesztése

2.1.1.1 A fizetésképtelenségi eljárás megindítására vonatkozó kötelezettség teljesítésének felfüggesztése (adósok)

A bolgár nemzeti szabályozás előírja az adós (annak vezetősége) számára a fizetésképtelenség / túlzott eladósodottság bekövetkezésétől számított 30 napon belüli fizetésképtelenségi eljárás indításának kötelezettségét (a kereskedelmi törvény 626. cikkének (1) bekezdése).

A veszélyhelyzet 2020. május 13-án a Bolgár Köztársaság teljes területén megszűnt. A veszélyhelyzetről szóló törvény értelmében hozott összes konkrét intézkedés végrehajtási határideje lejárt. Ennek megfelelően a konkrét intézkedések már nem alkalmazhatók.

2.1.1.2 Az adósok hitelezőkkel szembeni védelme a fizetésképtelenségi eljárás megindítása tekintetében

-

2.1.2 A követelések végrehajtásának felfüggesztése és a szerződés felmondásához való jog felfüggesztése

2.1.2.1 Általános / különös moratórium a követelések végrehajtása / a követelések végrehajtásának egyes típusai tekintetében

A veszélyhelyzet 2020. május 13-án a Bolgár Köztársaság teljes területén megszűnt. A veszélyhelyzetről szóló törvény értelmében hozott összes konkrét intézkedés végrehajtási határideje lejárt. Ennek megfelelően a konkrét intézkedések már nem alkalmazhatók.

2.1.2.2 A szerződés felmondásának felfüggesztése (általános / egyedi szerződések)

-

2.2 Polgári (beleértve a fizetésképtelenségi) bíróságok működésének felfüggesztése, és eljárások felfüggesztése

A veszélyhelyzet 2020. május 13-án a Bolgár Köztársaság teljes területén megszűnt. A veszélyhelyzetről szóló törvény értelmében hozott összes konkrét intézkedés végrehajtási határideje lejárt. Ennek megfelelően a konkrét intézkedések már nem alkalmazhatók.

2.3 A fizetésképtelenséggel kapcsolatos egyéb intézkedések (pl. a megelőző intézkedésekkel, reorganizációs tervekkel, informális megállapodásokkal stb. összefüggésben)

-

2.4 A fizetésképtelenségi eljáráson kívüli, kapcsolódó intézkedések (a fizetések halasztása, bankhitelek, társadalombiztosítás, egészségbiztosítás, vállalkozások támogatása)

A bankok és pénzügyi intézmények által nyújtott hitelekből és egyéb finanszírozási formákból (faktorálás, forfetírozás stb.), valamint a lízingszerződésekből eredő fizetési kötelezettségek nem teljesítése esetén a veszélyhelyzet feloldásáig nem alkalmazható kamat és szankció. Emellett nem követelhető korábban kötelezettség/fizetés teljesítése, és a szerződés nem mondható fel mulasztás miatt (a veszélyhelyzetről szóló, 2020, április 6-án módosított és kiegészített törvény 6. cikke).

A fenti intézkedést a veszélyhelyzetről szóló törvény módosításával az alábbiak szerint felülvizsgálták:

A veszélyhelyzet feloldását követő két hónapon belül – a bankok leányvállalatainak kivételével – a magánjogi jogalanyok, a hitelszerződések és a pénzügyi intézmények által nyújtott egyéb finanszírozási formák adósai kötelezettségeinek késedelmes teljesítése esetén nem számítanak fel kamatot és kötbért, a kötelezettség nem nyilvánítható idő előtt esedékesnek, és a szerződés nem szüntethető meg a teljesítés elmulasztása miatt, ideértve azt az esetet is, amikor a követeléseket bankok, pénzügyi intézmények vagy harmadik felek szerezték meg.

A szükségállapotról szóló törvény 2021. február 17-én hatályba lépett új rendelkezése szerint nem lehet óvintézkedéseket előírni, és a járványhelyzet megszüntetését követő két hónapon belül nem lehet végrehajtási intézkedéseket tenni a munkavállalóknak a Covid19 következményeinek leküzdésével kapcsolatos, a Miniszterek Tanácsának valamely jogi aktusa alapján ellentételezésként kifizetett pénzeszközök tekintetében; A munkavállalók első mondat szerinti követeléseire vonatkozó, többek között a bankszámlájukon vagy egyéb fizetési számlájukon kapott zárolási végzések nem hajthatók végre (a veszélyhelyzetről szóló törvény 2021. február 17-én módosított és kiegészített 5. cikkének (5) bekezdése).