Európai végrehajtható okirat

---

1. Kijavítási és visszavonási eljárás (10. cikk (2) bekezdése)

Abban az esetben, ha a végrehajtható okirat a felek közti egyezséget vagy más jogi megállapodást tartalmazó bírósági ítélet, a hitelesítésre az elsőfokú bíróság rendelkezik hatáskörrel (a Románia uniós csatlakozásának időpontjától az egyes közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges intézkedésekről szóló, a módosított 191/2007. sz. törvénnyel módosított 119/2006. sz. sürgősségi kormányrendelet I^1. szakasza 2. cikkének (1) bekezdése).

A tanúsítvány kérelemre történő helyesbítésére a tanúsítványt kiadó bíróság rendelkezik hatáskörrel. A bíróság a tanúsítványt kiadása iránti kérelmet a felek idézése nélkül bírálja el. A kérelemnek helyt adó határozat ellen nincs helye fellebbezésnek. A kiadott tanúsítványt a hitelező kapja kézhez, az adós másolatot kap. A kérelmet elutasító határozattal szembeni fellebbezést a határozat meghozatalától számított 15 napon belül lehet benyújtani, ha a hitelező a határozathozatalkor jelen volt, ha pedig nem volt jelen, a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül. Felülvizsgálat (recurs) esetén ugyanezek a rendelkezések alkalmazandók megfelelően (A Románia uniós csatlakozásának időpontjától az egyes közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges intézkedésekről szóló, a módosított 191/2007. sz. törvénnyel módosított 119/2006. sz. sürgősségi kormányrendelet I^1. szakaszának 2., 3., 5. és 6. cikke).

A tanúsítvány visszavonása iránti kérelmet az azt kiállító bírósághoz kell benyújtani a tanúsítvány kézbesítésétől számított egy hónapon belül. Ha a bíróság a felek idézését követően megállapítja, hogy a tanúsítvány kiadására a 805/2004/EU rendeletben foglalt feltételek teljesülése nélkül került sor, felülvizsgálja a meghozott intézkedéseket és részlegesen vagy teljes egészében visszavonja a tanúsítványt. A határozattal szemben annak kézbesítésétől számított 15 napon belül lehet fellebbezést benyújtani. Felülvizsgálat (recurs) esetén ugyanezek a rendelkezések alkalmazandók megfelelően (A Románia uniós csatlakozásának időpontjától az egyes közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges intézkedésekről szóló, a módosított 191/2007. sz. törvénnyel módosított 119/2006. sz. sürgősségi kormányrendelet I^1. szakaszának 7. cikke).

A 19. cikk (1) bekezdése szerinti jogorvoslati eljárások

A 19. cikk (1) bekezdése szerinti jogorvoslati eljárásokat a román jog szerint a rendes jogorvoslati eljárások alkotják: fellebbezés (apel) és rendkívüli perorvoslat: felülvizsgálat (recurs), megsemmisítés iránti kérelem (contestație în anulare), valamint a perújítás (revizuire).

2. Felülvizsgálati eljárások (19. cikk (1) bekezdése)

A 19. cikk (1) bekezdése szerinti jogorvoslati eljárások

A 19. cikk (1) bekezdése szerinti jogorvoslati eljárásokat a román jog szerint a rendes jogorvoslati eljárások alkotják: a fellebbezés (apel) és a rendkívüli jogorvoslati eljárások: felülvizsgálat (recurs), megsemmisítés iránti kérelem (contestație în anulare), valamint a perújítás (revizuire).

A fellebbezést a polgári perrendtartás 466–482. cikke szabályozza.

Az elsőfokú ítéletek ellen fellebbezésnek van helye. A fellebbezés benyújtásának határideje az ítélet kézbesítésétől számított 30 nap. A fellebbezésnek halasztó hatálya van az elsőfokú ítélet végrehajtására. A fellebbezést és annak indoklását a megtámadott határozatot hozó bírósághoz kell benyújtani.

A fellebbezés benyújtási határidejének lejárta után a másik fél – az ellenérdekű fél fellebbezésének elbírálására szolgáló jogi eljárás keretében – írásban maga is fellebbezést nyújthat be az elsőfokú bíróság határozatának megváltoztatása céljából (csatlakozó fellebbezés: apel incident).

Pertársaság esetén, és ha harmadik felek beavatkoztak az elsőfokú eljárásba, az ellenérdekű fél a fellebbezési határidő lejártát követően írásbeli fellebbezést nyújthat be (ún. kényszerű fellebbezés: apel provocat) a másik féllel vagy az elsőfokú eljárásba beavatkozó, de a fő fellebbezéssel nem érintett féllel szemben, ha ennek a fellebbezésbe való bevonása végső soron befolyásolhatja a pernyertes fél eljárásbeli jogállását.

A csatlakozó fellebbezést és a kényszerű fellebbezést az ellenérdekű félnek a fellebbezési ellenkérelemmel egyidejűleg kell benyújtania.

A határidőn belül benyújtott fellebbezés lehetőséget ad az ügy érdemének újbóli vizsgálatára, vagyis a fellebbviteli bíróság a határozatát a tényállás és a jogkérdés újbóli értékelése alapján hozza meg (a fellebbezés devolutív hatálya: efectul devolutiv al apelului).

A fellebbviteli bíróság a fellebbező fél által szabott korlátokon belül és az ítélet fellebbezéssel érintett részei tekintetében újból érdemi vizsgálatot folytat. A devolutív hatály az ügy egészére kiterjed, ha a fellebbezés nem korlátozódik a megtámadott ítélet rendelkező részének bizonyos szegmenseire, ha az ítéletet valószínűleg hatályon kívül kell helyezni, vagy ha a jogvita tárgya oszthatatlan.

A fellebbviteli bíróság a megtámadott ítéletet hatályban tarthatja, amely esetben a fellebbezést elutasítja, vagy elfogadhatatlannak vagy időn túlinak nyilvánítja. A fellebbezés befogadása esetén a bíróság a megtámadott ítéletet hatályon kívül helyezheti vagy megváltoztathatja.

Ha a fellebbviteli bíróság azt állapítja meg, hogy az elsőfokú bíróság az ügyben érdemi vizsgálat nélkül, vagy a – nem szabályszerűen idézett – felek meghallgatása nélkül hozta meg határozatát, a megtámadott ítéletet hatályon kívül helyezi, és az ügyben érdemi határozatot hoz. Egyébként a fellebbviteli bíróság hatályon kívül helyezi a megtámadott határozatot, és az ügyet ismételt elbírálásra visszautalja az elsőfokú bíróság elé; az ismételt eljárásra utalásra az eljárás során csak egyszer kerülhet sor.

Ha a fellebbviteli bíróság az elsőfokú bíróság hatáskörének hiányát állapítja meg, a megtámadott határozatot hatályon kívül helyezi, és az ügyet a hatáskörrel rendelkező bíróság elé utalja, vagy adott esetben a keresetet elfogadhatatlanság miatt elutasítja.

Ha a fellebbviteli bíróság saját elsőfokú hatáskörét állapítja meg az ügyben, a megtámadott határozatot hatályon kívül helyezi és az ügyet érdemben bírálja el.

A fellebbező fél a saját fellebbezése következményeként nem kerülhet kedvezőtlenebb helyzetbe, mint amilyenbe a megtámadott határozat eredményeként került.

A felülvizsgálatot a polgári perrendtartás 483–502. cikke szabályozza.

A fellebbezés tárgyában hozott határozatok, a fellebbezés lehetősége nélkül hozott határozatok és egyes, konkrétan megjelölt határozatok esetében felülvizsgálatra van lehetőség Nem kérelmezhető felülvizsgálat például az alábbi tárgyú határozatok vonatkozásában: gyámság, család, családi állapot, ingatlankezelés, evakuálás, telki szolgalom, telekhatár megváltoztatása, telekhatár kijelölése, nem vagyoni jellegű cselekmény megtételére vagy attól való tartózkodásra irányuló kötelezettség, holtnak nyilvánítás, vagyonmegosztás, öröklés, elbirtoklás, termőföldtulajdon, polgári hajózás és kikötői tevékenységek, munkaügyi jogviták, társadalombiztosítás, kisajátítás, fogyasztóvédelem, biztosítás, a hitelmegállapodásból eredő kötelezettségek megszüntetése érdekében az ingatlanok fizetés helyetti átengedéséről szóló 77/2016. sz. törvény alapján támasztott követelések. A fellebbviteli bíróságok ítéleteivel szemben nincs helye felülvizsgálatnak olyan esetekben, amikor a törvény úgy rendelkezik, hogy csak az elsőfokú ítéletekkel szemben lehet fellebbezést benyújtani.

A felülvizsgálat iránti kérelem benyújtásának határideje a határozat kézbesítésétől számított 30 nap. A felülvizsgálatot a megtámadott ítéletet hozó bíróságnál magasabb fokú bíróság végzi. A felülvizsgálatot végző bíróság a fellebbező fél kérelmére elrendelheti a felülvizsgálat tárgyát képező határozat felfüggesztését.

Olyan esetekben, amikor csatlakozó fellebbezésnek és a kényszerű fellebbezésnek van helye, lehetőség van csatlakozó felülvizsgálat és kényszerű felülvizsgálat kérelmezésére.

A bíróság, amennyiben a felülvizsgálat iránti kérelmet elvben elfogadhatónak nyilvánította, a kérelem indokainak értékelése és a jogkérdés vizsgálata után a felülvizsgálati kérelemnek helyt adhat, azt elutasíthatja vagy az eljárást lezárhatja. Ha a bíróság helyt ad a felülvizsgálati kérelemnek, a megtámadott határozat teljes egészében vagy részben megsemmisítheti. A megsemmisített határozat jogi kötőerővel nem rendelkezik. Az ilyen határozat alapján folytatott végrehajtási vagy biztosítási cselekmények nem váltanak ki joghatást. A bíróság ezt hivatalból állapítja meg a felülvizsgálati kérelem tárgyában hozott határozatban.

Amennyiben a felülvizsgálati kérelem sikeres, a fellebbviteli bíróságnak a tárgyalt jogkérdéssel kapcsolatos határozata kötelező erejű az ügy érdemében eljáró bíróságra nézve. Ha az ítélet megsemmisítésére eljárási szabályok megsértése miatt került sor, az eljárás a megsemmisített aktustól kezdődik újra. A megsemmisítést követően az elsőfokú bíróság a felülvizsgálat keretein belül – az alapeljárásban előadott indokok alapján – újból határozatot hoz az ügy érdemében.

A felülvizsgálat tárgyában hozott határozat, valamint az ügy megsemmisítést követő visszautalása az elsőfokon eljáró bíróság elé, nem hozhatja kedvezőtlenebb helyzetbe az érintett felet.

A megsemmisítés iránti keresetet a polgári perrendtartás 503–508. cikke szabályozza.

Jogerős ítélettel szemben megsemmisítés iránti keresettel lehet élni, ha a jogorvoslattal élő fél nem volt szabályszerűen idézve, és így nem lehetett jelen az ügy elbírálásakor. A megsemmisítés iránti kérelmet a kifogásolt ítéletet hozó bírósághoz kell benyújtani. A kérelem a határozat közlésétől számított 15 napon belül nyújtható be, de legkésőbb a határozat jogerőre emelkedésének időpontjától számított egy éven belül. A bíróság biztosíték nyújtásának előírása mellett felfüggesztheti a megsemmisítés iránti kérelemmel megtámadott határozat végrehajtását. Ha a kifogás megalapozott, a bíróság a megtámadott határozatot megsemmisítő egyetlen ítélet meghozatalával lezárja az ügyet. A megsemmisítés iránti kérelem tárgyában hozott ítélettel szemben ugyanolyan módon lehet fellebbezni, mint a megtámadott határozattal szemben.

A perújítást a polgári perrendtartás 509–513. cikke szabályozza.

Az ügy érdemét érintő, vagy arra hivatkozó határozattal szemben perújítási kérelmet akkor lehet benyújtani, ha például az érintett fél rajta kívül álló okok miatt nem volt képes megjelenni a bíróság előtt, és erről a bíróságot értesítette. A perújítási kérelem benyújtásának határideje az akadály megszűntétől számított egy hónap. A bíróság biztosíték nyújtásának előírása mellett felfüggesztheti a perújítási kérelemmel megtámadott határozat végrehajtását. Ha a bíróság a perújítási kérelmet befogadja, a megtámadott határozatot részben vagy teljes egészében megváltoztatja, a saját határozatával ellentétes korábbi jogerős ítéletet pedig megsemmisíti. A perújítási kérelem tárgyában hozott határozattal szemben ugyanolyan módon lehet fellebbezni, mint a perújítási kérelemmel megtámadott határozattal szemben.

3. Használható nyelvek (20. cikk (2) bekezdésének c) pontja)

Román.

4. Közokiratok hitelesítésére kijelölt hatóságok (25. cikk)

Abban az esetben, ha a végrehajtható okirat közokirat, a hitelesítésre az a járásbíróság rendelkezik hatáskörrel, amelynek illetékességi területén e közokirat kibocsátója található (a Románia uniós csatlakozásának időpontjától az egyes közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges intézkedésekről szóló, a módosított 191/2007. sz. törvénnyel módosított 119/2006. sz. sürgősségi kormányrendelet I¹ szakasza 2. cikkének (2) bekezdése).