What is cross-border family mediation?

Cross-border family mediation is a process conducted by one (or several) impartial, qualified third person(s), the mediator. The mediator has no power to decide but helps the parties to regain communication and assists them in resolving their problem themselves.

The agreement reached is a tailor-made solution for their dispute that ensures that their parental decisions take account of the best interests of the child, if a child is concerned.

Family matters include: parental responsibility and access rights, child abduction, child protection measures, maintenance of children or ex-partners and other consequences of divorce or separation.

Partners are encouraged to take responsibility for the decisions concerning their family and to first try to resolve conflicts outside of the judicial system.

Mediation can therefore create a constructive atmosphere for discussions and ensure fair dealings between parents which also takes the best interest of the child into account.

Please consult the following pages to get more details on:

- Principles and stages

- How it works

- Costs

- Legislation

Please select the relevant country's flag to obtain detailed national information.

How does it work?

As a party you can apply for mediation in all the Member States. In some Member States the judge may invite the parties in a dispute to try mediation.

If all parties agree to use mediation, the selected mediator sets up the mediation schedule. The way the mediotor is selected depends on the specific country - you can find this information in the respecitve national pages available on the right hand side of this page.

Legal representatives can play an important role by providing the legal information necessary for the parties to make informed decisions.

Mediated agreements can be rendered enforceable if both parties so request. This can be achieved, for example, by way of approval by a court or certification by a public notary.

Legal representatives can review the mediated agreement to ensure that this agreement has legal effect in all legal systems concerned.

Why should you try it?

• You have the opportunity to control the outcome of your own dispute
• Mediation is a user-friendly environment in which the party is boss.
• Mediation allows you to revise and adjust the scope of the conflict.
• You make the decisions and agreements but you are not required to reach an agreement.
• By trying mediation, you do not give up your right to file or pursue a lawsuit in court.
• A win-win situation for every party taking part in mediation
• The mediator is an impartial and trained helper that can assist you to try to work things out yourselves.
• Compared to a trial mediation is relatively inexpensive.
• Mediation is relatively swift. It can be easily scheduled any time at the mutual convenience of the parties and can take place in a variety of locations.
• Mediation allows for flexible solutions (tailor-made) and helps in maintaining or building constructive future relationships and contacts between the parties.
• Support and advice of a legal representative in mediation is possible.
• Mediation can reduce future litigation.

This link will take you to the Mediators page.

Limits of the mediation

Where there are indications that the case is not suitable for mediation or that one (or both) of the parties are not willing to attempt mediation, the intervention of judicial authorities is necessary. In the screening of the suitability of the case, special attention must be given to the identification of possible risks such as domestic violence and its degree, drug or alcohol abuse, child abuse, etc… The suitability of the case must be decided on an individual basis and the standards applied by the mediator and the mediation organisation.

Related link

Practitioners’ Tool: Cross-Border Recognition and Enforcement of Agreements Reached in the Course of Family Matters Involving Children

A közvetítést a 2005. február 21-i törvény szabályozza. A családjogi közvetítés, mint bármilyen más közvetítés, történhet jogi eljárás keretében (jogi közvetítés) vagy jogi eljárás nélkül (önkéntes közvetítés).

Az egyik fél kérésére kezdeményezett vagy a bíró által javasolt közvetítési eljáráshoz a felek hozzájárulása szükséges.

A felek megegyeznek a közvetítő kijelölésében (a Polgári Perrendtartás – Code judiciaire – 1734. cikkének első albekezdése), akit a Szövetségi Mediációs Bizottság hagyhat jóvá. A közvetítést bármelyik fél bármikor megszüntetheti (a Polgári Perrendtartás 1729. cikke). A közvetítés szólhat a vita egészéről, vagy annak egy részéről (a Polgári Perrendtartás 1735. cikkének (2) bekezdése).

A családjogi bírósághoz tartozó valamennyi ügyben, a kérelem elkészítésével egyidőben, a bírósági tisztviselő tájékoztatja a feleket a közvetítésben történő részvétel lehetőségéről, és átadja számukra az összes vonatkozó információt (a Polgári Perrendtartás 1253b. cikkének (1) bekezdés). A helyrehozhatatlanul megromlott házasság felbontása esetében a bíró elrendelheti az eljárás egy hónapnál nem hosszabb időre történő felfüggesztését, hogy a felek információt tudjanak szerezni a közvetítésről (a Polgári Perrendtartás 1255. cikke (6) bekezdésének második albekezdése). Ugyanakkor a családjogi bíróság barátságos vitarendezési részlegeit a békéltetés koncepciója (a Polgári Perrendtartás 731. cikke) mentén alapították: a bírák célja a felek kibékítése, még akkor is, ha nem hoznak jogerős ítéletet az ügyben. A Polgári Perrendtartás értelmében a bírák nem lehetnek közvetítők.

A közvetítés teljes mértékben bizalmas jellegű, és a közvetítőt szakmai titoktartás kötelezi (a Polgári Perrendtartás 1728. cikkének (1) bekezdése).

A közvetítési eljárás három részből áll:

- a bíró kijelöli a mediátort

- az ügyet a bíró későbbi dátumra halasztja, és meghatározza a fizetendő előleget.

- a közvetítés eredménye: amennyiben sikeres, a megállapodás feltételeit felek írásban megerősítik (közvetítés eredményeképpen létrejött egyezség), melyet a bíró jóváhagyhat. Ha a közvetítés sikertelen, a felek megkezdhetik (vagy folytathatják) a bírósági eljárást, vagy közösen kérhetik egy másik közvetítő kijelölését.

A díjakról és költségekről, valamint a fizetési feltételekről a felek és a mediátor előzetesen megállapodnak.

Link a családjogi közvetítők listájának nemzeti weboldalára: http://www.fbc-cfm.be/fr/trouver-un-mediateur

Link a családjogi közvetítésről vagy általánosan a közvetítésről szóló információkat biztosító nemzeti weboldalra: http://www.fbc-cfm.be/fr/mediation

Link a családi közvetítés nemzeti szabályozásáról: http://www.fbc-cfm.be/fr/content/national-0

A Cseh Köztársaságban a közvetítést a közvetítésről szóló 202/2012. törvény (a továbbiakban: a törvény) szabályozza, amely 2012. szeptember 1-jén lépett hatályba és a polgári és kereskedelmi ügyekben végzett közvetítés egyes szempontjairól szóló 2008/52/EK irányelvet hajtja végre.

A törvény a polgári ügyekben (köztük családjogi ügyekben) történő közvetítés jogi kereteit szabályozza. Egy közvetítőnek először szakvizsgát kell tennie ahhoz, hogy felvegyék a közvetítői jegyzékbe és engedélyt szerezzen arra, hogy a törvény értelmében közvetítőként munkát végezhessen.

Amennyiben az hasznos és helyénvaló, a bíróság elrendelheti, hogy a felek bejegyzett közvetítővel legfeljebb három órás terjedelemben találkozzanak, és egyidejűleg felfüggesztheti az eljárást. Amennyiben valamelyik fél indokolatlanul visszautasítja a közvetítő által vezetett megbeszélésen való részvételt, a bíróság – a szokásos gyakorlattól eltérően – megbüntetheti azzal, hogy az eljárási költségek egészének vagy egy részének odaítélését elutasítja, ha a fél nyertes az ügyben.

Link egy családjogi ügyekkel foglalkozó bejegyzett közvetítőkről listát szolgáltató cseh weboldalra:

https://mediatori.justice.cz

Link a családjogi ügyekben rendelkezésre álló közvetítési eljárásokról vagy általában a közvetítésről tájékoztató cseh weboldalra:

Ez a weboldal nem áll rendelkezésre.

Linkek a családjogi közvetítést szabályozó cseh jogszabályokhoz hozzáférést biztosító weboldalakra:

https://www.psp.cz/sqw/sbirka.sqw?cz=202&r=2012

http://www.cak.cz/assets/zakon-o-mediaci_aj.pdf (a törvény szövege angolul)

Rövid bevezetés a németországi családjogi közvetítésbe

Kivonat a Szövetségi Igazságügyi és Fogyasztóvédelmi Minisztérium (Bundesministerium der Justiz und für Verbraucherschutz) által kiadott „Házassági jog” („Eherecht”) című brosúrából, 73. o.:

„6.2.5. Családjogi közvetítés

A különváláson vagy váláson áteső párok gyakran peren kívül kívánják családi kapcsolataikat rendezni. Ilyen esetekben a közvetítés kiváló alternatíva a bírósági eljárással szemben.

A közvetítés jogi kereteit a 2012. július 26-án hatályba lépett közvetítői tevékenységről szóló törvény (Mediationsgesetz) fektette le.

A közvetítés során egy semleges személyen (a közvetítő) keresztül segít az érintett személyeknek békés megoldást találni a vitájukra. A résztvevők felelősséget vállalnak a megoldásért, és a közvetítőnek nincs döntéshozatali hatásköre.

Ez azt jelenti, hogy egy bírósági ügytől eltérően, az érintettek valós érdekeit és szükségleteit meg lehet határozni, és a konkrét konfliktusra szabott megoldás alapjaként fel lehet használni. Egy ilyen megoldás jobban figyelembe tudja venni az érintettek érdekeit, mint a bírósági határozatok. Ezért az érintettek könnyebben fogadják el ezeket a megoldásokat és rendszerint hosszú távon eredményesebbek. A közvetítés szerződéses megállapodások megfogalmazásához vezethet, például a tartással, a vagyonnal, a tulajdonnal, a szülői felelősséggel és a láthatási jogokkal kapcsolatosan.

A bíróság a bontóper részeként elrendelheti, hogy a házastársak akár önállóan, akár együttesen a közvetítésről szóló ingyenes tájékoztatáson, vagy a folyamatban lévő, kapcsolódó ügyek vonatkozásában a peren kívüli vitarendezés valamely más formájában[1] vegyenek részt a bíróság által kinevezett személy vagy szerv segítségével, majd igazolják a részvételüket (a családügyi és a nem peres igazságszolgáltatási eljárásokról szóló törvény 135. szakasza – Gesetz über das Verfahren in Familiensachen und in den Angelegenheiten der freiwilligen Gerichtsbarkeit, FamFG). Ez a rendelkezés jogilag nem kötelező erejű. A bíróság azonban a költségek felosztásáról való döntésnél figyelembe veheti a rendelkezés be nem tartását (a FamFG 150. szakaszának (4) bekezdése).”

A FamFG 156. szakasza (1) bekezdésének 3. és 5. mondata, valamint 81. szakasza (2) bekezdésének 5. pontja értelmében ugyanez vonatkozik a gyermekekkel kapcsolatos ügyekre. A bíróság ilyen esetekben is elrendelheti, hogy a szülők közvetítésről szóló tájékoztatáson vagy a peren kívüli vitarendezés már formájában vegyenek részt. Ez a rendelkezés jogilag nem kötelező erejű, de a bíróság az üggyel kapcsolatos költségek felosztásáról való döntésnél figyelembe veheti a rendelkezés be nem tartását.

Linkek német weboldalakra, ahol családjogi ügyekkel foglalkozó közvetítőket találhat

Internationales Mediationszentrum für Familienkonflikte und Kindesentführung (MiKK e. V.), Fasanenstraße 12, 10623 Berlin, Germany (közvetítés családi konfliktusokat és gyermekek jogellenes elvitelét érintő nemzetközi ügyekben)

http://www.mikk-ev.de/

– Zentrale Anlaufstelle für grenzüberschreitende Kindschaftskonflikte beim Internationalen Sozialdienst im Deutschen Verein (ZAnK), Michaelkirchstraße 17/18, 10179 Berlin, Németország (közvetítés gyermekeket érintő nemzetközi ügyekben)

http://www.zank.de/

Linkek német weboldalakra, ahol családjogi közvetítéssel vagy általánosságban közvetítéssel kapcsolatos információkat találhat

– Bundesverband Mediation e.V. (BM), Wittestr. 30 K, 13509 Berlin

http://www.bmev.de/

– Bundes-Arbeitsgemeinschaft für Familien-Mediation e.V. (BAFM), Spichernstraße 11, 10777 Berlin

http://www.bafm-mediation.de/

A családjogi közvetítéssel kapcsolatos német jogszabályokkal foglalkozó linkek

– Bundesministerium der Justiz und für Verbraucherschutz (Szövetségi Igazságügyi és Fogyasztóvédelmi Minisztérium), Mohrenstraße 37, 10117 Berlin

http://www.bmjv.de/

– A közvetítés és a peren kívüli vitarendezés más formáinak ösztönzéséről szóló törvény (Gesetz zur Förderung der Mediation und anderer Verfahren der außergerichtlichen Konfliktbeilegung) (BGBl. (Bundesgesetzblatt, Szövetségi Közlöny) 2012. július 25-i 2012., I. rész, 35. szám)

https://www.bmjv.de/SharedDocs/Gesetzgebungsverfahren/Archiv/Gesetz_zur_Foerderung_der_Mediation_und_anderer_Verfahren_der_außergerichtlichen_Konfliktbeilegung.html

[1] A kapcsolódó ügyek közé tartoznak a házassági vagyonjogi rendszerrel, a nyugdíjjogosultság kiigazításával, a tartásdíj fizetésével, a közös lakhellyel és a háztartási költségekkel kapcsolatos viták.

A családjogi közvetítői szolgálat azoknak a szülőknek szól, akik már különváltak vagy akik között zajlik a különválás folyamata, akiknek legalább egy közös kiskorú gyermekük van, és akik nem tudtak megállapodásra jutni a gyermek életkörülményeivel kapcsolatos kérdésekben (például a kapcsolattartási feltételek és a tartásdíj). A családjogi közvetítő semleges félként segíti a szülőket az eszmecserében és a kölcsönösen kielégítő megállapodás elérésében. A közvetítési eljárás célja elsősorban nem a békülés, hanem egy működőképes egyezség megkötése.

A családjogi közvetítés gyorsabb, kedvezőbb és jobb a szülők mentális egészsége szempontjából, és jobban figyelembe veszi a gyermek jóllétét; a szülők között e módszerrel kötött megállapodások hatékonyabbak, mint a bírósági eljárások. 2022. szeptember 1-je óta a családjogi közvetítői szolgálatok állami szolgáltatásként ingyenesen is elérhetők. A szolgáltatás a Társadalombiztosítási Tanáccsal való kapcsolatfelvétel útján érhető el. A bíró is elrendelhet bírósági eljárásban családjogi közvetítői eljárást.

Az államilag finanszírozott családjogi közvetítői szolgálatokról szóló törvény (riikliku perelepitusteenuse seadus) szerint a családjogi közvetítő:

az a személy, aki a Társadalombiztosítási Tanáccsal szerződéses jogviszonyban áll, közvetlenül békéltetési eljárást folytat, és segíti a szülőket (a továbbiakban: a közvetítésben részt vevő felek) abban, hogy a gyermek mindenek felett álló érdekét figyelembe véve megoldást találjanak a kiskorú gyermekük életkörülményeivel kapcsolatos vitára.

A békéltetési törvény (lepitusseadus)értelmében közvetítő a következők egyike lehet:
1. olyan természetes személy, akit a felek felkértek, hogy közvetítsen közöttük egy vitában (pl. szakértő a pszichológia területén, vagy szociális [többek között gyermekvédelmi és szociális munkaügyi] kérdésekben, vagy jogi szakember). A közvetítő olyan jogi személy bevonásával is eljárhat, akivel alkalmazotti vagy egyéb szerződéses jogviszonyban állnak;
2. ügyvéd, aki ezzel kapcsolatban nyilatkozatot tett az észt ügyvédi kamara testülete előtt;
3. közjegyző, aki ezzel kapcsolatban nyilatkozatot tett a közjegyzői kamara előtt;
4. a törvényben meghatározott esetekben az állami vagy önkormányzati közvetítő szerv.

Az Észt Köztársaságban a családjogi közvetítési szolgáltatások szervezését a következő jogszabályok szabályozzák:

• az államilag finanszírozott családjogi közvetítői szolgálatokról szóló törvény.
• a békéltetésről szóló törvény
• a szociális jólétről szóló törvény
• a családjogi törvény
• a polgári perrendtartásról szóló törvény.

Észtország a családjogi közvetítőket jelenleg a Közvetítők Észtországi Egyesülete (Eesti Lepitajate Ühing) vagy a Közvetítő Intézet (Lepituse Instituut) képviseli. Az államilag finanszírozott családjogi közvetítői szolgálat közvetítői munkáját a Társadalombiztosítási Tanács koordinálja.

A mediációs tevékenységről szóló 2017. évi törvény (Mediation Act 2017) nem részletezi kifejezetten a határokon átnyúló ügyekben folytatott mediációs eljárásokat. A törvényben említett mediációs tevékenység minden esetben önkéntes. Amennyiben a határokon átnyúló családi vitákban folytatott mediáció Írországban történik, a fenti törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

A mediációs tevékenységről szóló 2017. évi törvény (Mediation Act 2017) http://www.irishstatutebook.ie/eli/2017/act/27/enacted/en/html 2018. január 1-jén lépett hatályba. A bírósági eljárás alternatívájaként a törvény átfogó jogszabályi keretrendelkezéseket tartalmaz a viták mediáció útján való rendezésére. A törvény alapvető célja a mediációs tevékenység népszerűsítése és elősegítése, a bírósági eljárások működőképes, hatékony és eredményes alternatívájaként, ezáltal csökkentve a jogi költségeket, felgyorsítva a viták rendezését, és enyhítve a bírósági eljárások gyakori kísérőit: a stresszt és az elmérgesedett viszályt.

A törvény:

• általános elveket határoz meg a szakképzett mediátorok által végzett mediáció tekintetében – 6–8. szakasz;
• eljárási szabályzatot vezet be a szakképzett mediátorok által végzett mediáció esetén – 9. szakasz;
• rendelkezik a feleknek a mediáció során folytatott kommunikációjának bizalmas jellegéről – 10. szakasz;
• rendelkezik egy az ágazat fejlődését felügyelő mediációs tanács lehetséges jövőbeli létrehozásáról – 12. szakasz;
• bevezeti az ügyvédek és jogtanácsosok azon kötelezettségét, hogy javasolják a vitában részt vevő feleknek a mediációt mint vitarendezési eszközt – 14. és 15. szakasz:
• előírja, hogy a bíróság akár a saját, akár a felek kezdeményezésére felkérheti a feleket a mediáció vitarendezési eszközként való fontolóra vételére – 16. szakasz;
• rendelkezik a mediációnak az elévülési időre kifejtett hatásáról – 18. szakasz;
• előírja, hogy a bíróság – amennyiben megfelelőnek ítéli meg – a törvény 16. pontjában említett költségmegosztások elbírálása során vegye figyelembe, ha az eljárásban részt vevő felek bármelyike indokolatlanul visszautasítja vagy elmulasztja a mediáció fontolóra vételét vagy az azon való részvételt, amennyiben a bíróság a 16. szakasz értelmében felhívta erre – 20. és 21. szakasz;

A törvény hatálya alá tartozik az összes olyan polgári eljárás, amelyet bíróság előtt lehet megindítani, a törvény 3. szakaszában felsorolt pár kivételtől eltekintve.

Családjogi közvetítés

A „családjogi közvetítés” kifejezés a családjogi viták (azaz a házastársak közötti pénzügyi és tulajdonjogokkal kapcsolatos viták, az élettársi kapcsolatból, illetve a szülők és gyermekek közötti kapcsolatból eredő hasonló viták, valamint más családi viták) peren kívüli rendezésének egy formájára utal, amikor is a feleket segítik a kölcsönösen elfogadható egyezség közös elérésében.

Ι. A közvetítés intézményét (διαμεσολάβηση) a 2008. május 21-i 2008/52/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet végrehajtó polgári és kereskedelmi ügyekben történő közvetítésről szóló 3898/2010. törvény (Kormányzati Közlöny, I. sorozat, 211. szám 2010.10.16.) vezette be a görög igazságszolgáltatási rendszerbe.

A 3898/2010. törvény 2. cikke szerint „a magánjogi vitákat a felek közötti megállapodással közvetítésre lehet utalni, amennyiben a vita tárgya a felek rendelkezésére áll”, míg ugyanazon törvény 8. cikke úgy rendelkezik, hogy: „1. A felek vagy jogi képviselőjük, illetve jogi személyek esetében megbízottjuk, az ügyvédjükkel részt vesznek a közvetítésen. 2. A közvetítőt a felek vagy a felek által választott harmadik fél jelöli ki. 3. A közvetítési eljárást a közvetítő a felekkel egyetértésben határozza meg, akik azt kívánságuk szerint bármikor megszüntethetik. A közvetítési eljárás bizalmas és nem vezetnek róla jegyzőkönyvet. A közvetítés során a közvetítő mindegyik féllel kommunikálhat és találkozhat.” Az eljárás befejezésekor a közvetítőnek feljegyzést kell készítenie a közvetítésről (3898/2010. törvény 9. cikke), amely tartalmazza a közvetítő, a felek és felek ügyvédei által aláírt, megkötött megállapodást. Amennyiben legalább az egyik fél kéri, a közvetítőnek a feljegyzést a hely elsőfokú bíróságának kezelőirodájában is letétbe kell helyeznie, aminek következtében az érvényesíthetővé válik.

A közvetítő legfeljebb 24 óra felszámításával óradíjban részesül, amely magában foglalja a közvetítés előkészítésével töltött időt is. A felek és a közvetítő a díjazás más módjában is megállapodhatnak. A felek eltérő megállapodása hiányában, a közvetítő díjazását a felek egyenlő arányban viselik. Az egyes felek viselik a saját ügyvédjük munkadíjának költségeit. Az óradíj összegét az Igazságügyi, Átláthatósági és Emberi Jogi Minisztérium határozattal határozza meg és vizsgálja felül.

(Lásd http://www.diamesolavisi.gov.gr/)

ΙΙ. Ezen kívül a polgári perrendtartásról szóló törvénybe a 4055/2012. törvény 7. cikke által beszúrt 214B. cikk (1) bekezdése bevezette a bírói közvetítés intézményét (δικαστική μεσολάβηση); azon cikk szerint „a magánjogi vitákat bírói közvetítés igénybe vételével is meg lehet oldani. A bírói közvetítés igénybe vétele választható, és a kereset beadása előtt vagy a per alatt is történhet.” Ugyanazon cikk (3) bekezdésének utolsó albekezdése kimondja, hogy „bármelyik érdekelt fél a nevében eljáró ügyvéden keresztül írásbeli kérelmet nyújthat be az ügy bírói közvetítő elé történő utalásáról.” A cikk úgy folytatódik, hogy „4. Az a bíróság, amely előtt az ügy folyamatban van, az ügytől függően és valamennyi körülményt figyelembe véve bármikor felkérheti a feleket a vitájuk rendezése céljából bírói közvetítés igénybe vételére, és amennyiben a felek egyetértenek, ezzel egyidejűleg, rövid időre, de legfeljebb hat hónapra elhalaszthatja az ügy tárgyalását. 5. Amennyiben a felek megállapodnak, a közvetítésről feljegyzés készül. A feljegyzést aláírja a közvetítő, a felek és a felek ügyvédei, továbbá az eredetit letétbe kell helyezni azon elsőfokú bíróság kezelőirodájában, ahol a közvetítés történt... Miután a közvetítésről készült feljegyzést letétbe helyezték az elsőfokú bíróság kezelőirodájában, ha aszerint a felek egyetértenek abban, hogy jogosultság áll fenn, akkor az a polgári perrendtartásról szóló törvény 904. cikke (2) bekezdésének c) pontja értelmében érvényesíthető jogcímet keletkeztet.”

A bírói közvetítés költségei egyértelműen az alacsony jövedelmű polgárok költségmentességének biztosításáról szóló törvény hatálya alá sorolhatók (3226/2004. törvény).

Két fontos rendelkezés a polgári perrendtartásról szóló törvény új 116A. cikke (melyet a 4335/2015. törvény 1. cikkének (2) bekezdése szúrt be), miszerint „a bíróság valamely tárgyalás során bármikor, továbbá minden eljárás során ösztönzi ... a közvetítés választását, mint a vita peren kívül történő rendezésének módját”, valamint a polgári perrendtartásról szóló törvény 214C. cikke, miszerint „a bíróság javasolja a felek részére a közvetítés igénybe vételét, amennyiben az az ügy körülményeinek megfelelő. Ha a bíróság javaslatát elfogadják, az ügy tárgyalását három hónappal el kell halasztani. Ugyanez vonatkozik arra az esetre, ha a felek maguk döntenek úgy míg a per folyamatban van, hogy közvetítést vesznek igénybe.”

Görögországban nem léteznek kifejezetten a családjogi közvetítést szabályozó jogszabályok, ezért a közvetítés és a bírói közvetítés fent meghatározott általános szabályai alkalmazandóak.

A különböző nemzetiségű párokból jönnek létre – akár házasok, akár élettársi kapcsolatban élnek együtt – a kétkultúrájú családok, és válás vagy a kapcsolat felbomlása esetén a családjogi vitákkal összefüggő kérdéseken túl (például szülői felelősség, felügyeleti jog, kapcsolattartás a gyermekkel, gyermektartás, tulajdonnal kapcsolatos viták a házastársak között) a határokon átnyúló esetekben egy még komolyabb nehézség merülhet fel: a gyermek jogellenes elvitele. Ilyen esetekben könnyen alkalmazhatóak a közvetítésre és a bírói közvetítésre vonatkozó fent körvonalazott szabályok, amelyek összhangban vannak az 1980. évi Hágai Egyezmény 7. cikke (2) bekezdése c) pontjának és a 2201/2003/EK rendelet 55. cikke (2) bekezdése e) pontjának („Brüsszel IIa.” rendelet) már alkalmazandó szabályaival.

1. A közvetítés szabályozása

Spanyolországban nincs külön szabályozás a családi közvetítésről. Mindazonáltal a téma polgárjogi kérdésként szerepel a polgári és kereskedelmi jogi ügyekben alkalmazott közvetítésről szóló, 2012. július 6-i 5/12. számú törvényben, amely általánosságban a közvetítést szabályozza ezeken a területeken.

A fent említett 5/12. számú törvény 3. és 27. cikke külön szabályokat tartalmaz a határokon átnyúló ügyekben alkalmazott közvetítéssel kapcsolatban.

Egyes autonóm közösségek, amelyek e területen illetékességgel rendelkeznek, szintén szabályozták a közvetítést olyan módon, amely meglehetősen hasonlít a nemzeti jogszabályra. A közvetítés autonóm közösségi szintű, valamennyi jogszabálya elérhető itt:

http://www.poderjudicial.es/cgpj/es/Temas/Mediacion/Normativa-y-jurisprudencia/Leyes-Autonomicas/

2. A családjogi közvetítői eljárás

A családi közvetítés teljes mértékben önkéntes Spanyolországban, és arra többek közt a titoktartás, a felek egyenlőségének és a közvetítő pártatlanságának elve alkalmazandó.

A többek között határokon átnyúló családi közvetítéssel járó ügyekben folytatott közvetítés megkönnyítése érdekében a közvetítésről szóló általános jogszabály kifejezetten engedélyezi, hogy arra videokonferencia vagy a hang- vagy képátvitelt lehetővé tévő egyéb elektronikus eszköz révén kerüljön sor. A felek vagy a bírósági eljárás megindítása előtt vagy annak során és akár még annak lefolytatása után is közvetítéshez folyamodhatnak az eredmény megváltoztatása vagy a bírósági határozat egyszerűbb végrehajtása érdekében.

A közvetítési eljárás relatíve egyszerű, függetlenül attól, hol kerül rá sor. A felek az általuk megválasztott közvetítővel lépnek kapcsolatba, vagy amennyiben folyamatban lévő családjogi eljárásban érintettek, a közvetítőt a bíró jelöli ki. Egyrészt információs megbeszélésre kerül sor, hogy a felek megismerhessék a közvetítési eljárást, és amennyiben mindketten beleegyeznek, megkezdődjön az eljárás. A közvetítő vezeti a közvetítési üléseket, hogy lehetővé tegye mindkét fél számára a véleményük kifejtését és a megállapodás elérését. Az eljárás az egyes kérdésekkel vagy az összes kérdéssel kapcsolatos megállapodással vagy anélkül zárul. Az eredményről jelentés készül, és amennyiben sikerül megállapodásra jutni, azt jóváhagyás céljából be kell nyújtani az igazságügyi hatósághoz, vagy amennyiben kiskorú vagy fogyatékos gyermek érintett, a jelentés benyújtható a közjegyzőhöz, aki azt közokiratba foglalhatja. Ezt követően kerülhet sor a végrehajtására.

Ha a felek a bírósági eljárás előtt vesznek részt közvetítésen, és egyezségre jutnak, a jogi eljárás felgyorsul, mert a felek egyszerűsített eljárásban terjesztik a megállapodást a családjogi bíróság (Juzgado de Familia) elé, amely jóváhagyja azt, ha az nem ellentétes a joggal vagy – adott esetben – a házastársak kiskorú vagy fogyatékos gyermekeinek érdekeivel. (A polgári perrendtartás 777. cikke szerint)

Ha a bírósági eljárás anélkül indult meg, hogy a felek közvetítést vettek volna igénybe, a bíró az ügy körülményeit figyelembe véve egyetérthet azzal, hogy a feleknek közvetítést kellene igénybe venniük, és a családjogi bíróság ingyenes tájékoztatóra küldi őket. Ha a felek közvetítés igénybevétele mellett döntenek, nem kerül sor a jogi eljárás felfüggesztésére, hacsak a felek nem kérik ezt, végleges megállapodás esetén pedig a bíróság jóváhagyja azt. Megállapodás hiányában azonban, vagy ha a felek nem akartak közvetítéshez folyamodni, ítélet születik mindazon kérdésben, amelyben a felek nem értenek egyet.

Nincs lehetőség családjogi közvetítői eljárásra, ha a felek között nemi alapú erőszak miatt van folyamatban eljárás.

A tájékoztató ingyenes, de maga a közvetítés a felek által viselendő költségekkel jár, hacsak nem kapnak költségmentességet. A költségmentesség tartalmával és megszerzésének követelményeivel kapcsolatos összes információ elérhető az alábbi weboldalon:

https://www.mjusticia.gob.es/cs/Satellite/Portal/es/servicios-ciudadano/tramites-gestiones-personales/asistencia-juridica-gratuita

3. A családjogi közvetítői hivatás és a közvetítői szolgáltatás igénybevétele

A közvetítőnek egyetemi végzettséggel vagy felsőfokú szakképzettséggel, valamint emellett a közvetítői tevékenység gyakorlásához szükséges különleges képzettséggel kell rendelkeznie, amely e célra akkreditált intézményekben szerezhető meg.

A közvetítőnek sehol sem kell nyilvántartásba vetetnie magát a családjogi közvetítői tevékenység gyakorlásához, de léteznek nyilvántartások, amelyekbe a közvetítők mind nemzeti szinten (közvetítők és közvetítői intézmények nyilvántartása, amelynek honlapja a lent megadott linken érhető el – Registro de Mediadores e Instituciones de Mediación), mind az autonóm közösségek szintjén bejegyeztethetik magukat.

Az utóbbi szinten csaknem mindegyik autonóm közösség létrehozott egy-egy közvetítői közszolgálatot. Erre vonatkozó információért egyszerűen keresse fel az intézményi honlapjaik megfelelő menüpontját, ahol különböző részletességgel elmagyarázzák a közvetítési rendszer működésének módját, és tájékoztatást nyújtanak a Közvetítők Nyilvántartásáról, és ahhoz hivatkozást biztosítanak, amennyiben ilyen nyilvántartás létezik. A honlapok rendszerint közvetítésigénylő formanyomtatványokat is tartalmaznak, amelyek feltüntetik az autonóm közösségek által a közvetítői eljárás lefolytatására létrehozott szakosított intézményeket.

Az alapján kell családjogi közvetítőt keresnie, hogy a közvetítői eljárásra az eljárás megindítása után, vagy az eljárástól függetlenül kerül-e sor. Ha az eljárás megindítása után kerül sor közvetítés igénylésére, a megfelelő családjogi bíróság a mellette működő családjogi közvetítői szervekhez irányítja a feleket, míg ha a bírósági eljárás előtt vagy azon kívül kerül sor a közvetítésre, a félnek kell családjogi közvetítőt keresnie. Hasznosak lehetnek az alábbi információforrások:

– A közvetítők és közvetítői intézmények fent hivatkozott nemzeti szintű nyilvántartása:

https://www.mjusticia.gob.es/es/ciudadania/registros/mediadores-instituciones

– Az Igazságügyi Minisztérium által jelzett alábbi intézmények:

https://remediabuscador.mjusticia.gob.es/remediabuscador/RegistroInstitucion

– Az Általános Igazságszolgáltatási Tanács (Consejo General del Poder Judicial) által említett, tartományok szerint feltüntetett közvetítői szolgálatok:

http://www.poderjudicial.es/cgpj/es/Temas/Mediacion/Servicios-de-Mediacion-Intrajudicial/Mediacion-Familiar/

– A különböző autonóm közösségek által létrehozott közvetítői szolgálatok. Az autonóm közösségek intézményi honlapjai rendszerint tartalmaznak információkat.

A fentieken kívül a családi közvetítési eljárásról, a hatályos jogszabályokról, a különböző autonóm közösségekben fennálló közvetítési szolgáltatásokról és a releváns alaki követelményekről szóló további információ elérhető az Általános Igazságszolgáltatási Tanács weboldalán:

http://www.poderjudicial.es/cgpj/es/Temas/Mediacion

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Az oldal jelenleg a következő nyelveken olvasható: .

Családjogi közvetítői eljárás - Franciaország

A határokon átnyúló családjogi ügyekben történő közvetítést nemzetközi és európai együttműködési megállapodások ösztönzik a viták nyugodt és gyors rendezésének elősegítése érdekében. Franciaország a központi hatóságán belül létrehozott egy külön egységet, melynek feladata a közvetítés alkalmazásának előmozdítása a határokon átnyúló ügyekben. A közvetítésre vonatkozó nemzeti szabályozás ismertetése is fontos, mivel az a határokon átnyúló ügyekre is alkalmazandó.

Nemzeti keretszabályozás:

Franciaországban az 1995. február 8-i 95-125. sz. törvény, és az azt követő, 1996. július 22-i 2012-66. sz. rendelet szabályozza az igazságügyi közvetítést. A felek beleegyezésével bármely eljáró bíró kijelölhet közvetítőt, aki képesített, pártatlan és független harmadik személy.

Az 1995. február 8-i törvényt a 2008. május 21-i 2008/52/EK irányelvet átültető 2011. november 16-i 2011-1540. sz. rendelet módosította. E törvény meghatározása szerint közvetítés minden olyan strukturált eljárás, melynek keretében két vagy több fél arra törekszik, hogy a köztük lévő vitát egy harmadik személy segítségével békés úton rendezze, és megállapodásra jusson egymással. A jogszabály a közvetítés valamennyi formájára vonatkozó közös rendelkezéseket állapít meg.

Létezik állami képesítés a családjogi közvetítésre vonatkozóan, amelyet a 2003. december 2-i rendelet (a szociális és családjogi törvény R.451-66. és azt követő cikkei), valamint a 2004. február 12-i és 2012. március 19-i rendeletek szabályoznak. Ugyanakkor jelenleg a családjogi közvetítői tevékenység végzéséhez nem szükséges ez a képesítés, mert a családjogi közvetítés nem tartozik a szabályozott szakmák közé.

Családjogi közvetítésre lehetőség van:

1) bírósági út igénybevétele nélkül: ez az úgynevezett hagyományos családjogi közvetítés; ebben az esetben a felek közvetlenül fordulnak a közvetítőhöz;

2) bírósági eljárás keretében: a polgári perrendtartás 1071. cikke, a polgári törvénykönyv 255. cikke és 373-2-10. cikke;

• a családjogi bíróság javasolhatja a felek részére közvetítés igénybevételét, és beleegyezésüket követően kijelölheti az eljáró családjogi közvetítőt.
• A családjogi bíróság kötelezheti a feleket arra, hogy felkeressenek egy családjogi közvetítőt, aki tájékoztatja őket a családjogi közvetítés céljáról és folyamatáról.

A családjogi közvetítés eredményeképpen létrejött egyezség jóváhagyásáról a családjogi bíróság dönt (a polgári perrendtartás 1534. és 1565. cikke). A bíróság jóváhagyja az egyezséget, kivéve, ha azt állapítja meg, hogy az egyezség nem védi kellőképpen a gyermek érdekeit, vagy ha a szülők beleegyezése nem volt önkéntes (a polgári törvénykönyv 373-2-7. cikkének (2) albekezdése), vagy ha általában a közrendet sértheti.

• A családjogi közvetítői eljárás ingyenes, amennyiben azt a nemzetközi családjogi ügyekben közvetítési egység végzi. Ha azonban a felek magánúton vesznek igénybe közvetítőt, az eljárásért fizetni kell. A felek által fizetendő pénzügyi hozzájárulás mértékét a közvetítésre irányadó hivatalos díjtábla alapján határozzák meg, amely a felek jövedelmének függvényében ülésenként és személyenként határozza meg a díjat. (költségmentesség vagy a családtámogatási pénztár segítségének igénybevétele). A polgári perrendtartás vonatkozó rendelkezései elérhetők: itt (56 Kb)
• Az Igazságügyi Minisztérium információs oldala a családjogi közvetítésről itt érhető el
• A közvetítők listája itt érhető el: az Önhöz legközelebb eső családjogi közvetítői szolgáltatás keresése: „médiation familiale” (családjogi közvetítés) a „catégories” (kategóriák) fül alatt, ezen a weboldalon: Justice en région (a bíróságok elérhetősége régiónként)

Nemzetközi családjogi közvetítés

A nemzetközi családjogi közvetítésről a családjogi ügyekben történő nemzetközi együttműködést szolgáló eszközök rendelkeznek (az 1980. október 25-i Hágai Egyezmény és a Brüsszel IIa. rendelet), a gyermek jogellenes külföldre vitele esetén a gyermek visszavitelére vagy a szülői láthatási jogok érvényesítésére vonatkozó békés vitarendezés megkönnyítése érdekében.

Az érdekelt személyek:

1. Önálló vállalkozóként vagy szakmai szervezet keretében működő közvetítőkkel vehetik fel a kapcsolatot: a nemzetközi családjogi ügyekben eljárni jogosult közvetítők listája a következő linken érhető el: http://www.justice.gouv.fr/justice-civile-11861/enlevement-parental-12063/sources-listes-des-mediateurs-familiaux-internationaux-26139.html (vagy kattintson ide).

2. Igénybe vehetik a francia igazságügyi minisztérium hivatalán belül létrehozott nemzetközi családjogi közvetítési egység által végzett közvetítést. A Hivatal a francia központi hatóság szerepét tölti be az 1980 október 25-i és 1996 október 19-i Hágai Egyezmény, és a Brüsszeli IIa. rendelet tekintetében. A központi hatóság az előtte folyamatban lévő együttműködési ügyekben tehet javaslatot közvetítés igénybevételére, de szükség esetén az együttműködési helyzeteken kívül is beavatkozhat a gyermekek jogellenes elvitelével, a határokon átnyúló láthatási joggal, valamint a kiskorúak határokon átnyúló védelmével kapcsolatos ügyekben.

A közvetítés feltétele, hogy a szülők állampolgárságától függetlenül legalább az egyikük Franciaországban rendelkezzen lakóhellyel, a másik szülő pedig külföldön. Ha az egyik szülő kérte a közvetítési egységnél a nemzetközi családjogi közvetítést, az erre nézve javaslatot tesz a másik szülőnek. Az eljárásnak önkéntesnek kell lennie: a nemzetközi családjogi közvetítési eljárásban semmiféle kényszer nem alkalmazható. A nemzetközi családjogi közvetítési egység mediátorai a munkájuk során pártatlanul és gondosan, valamint a titoktartás elvének tiszteletben tartásával járnak el.

Az Igazságügyi Minisztérium nemzetközi családjogi közvetítői egysége által folytatott közvetítés ingyenes. A kérelmet, a jelenlegi vagy a korábbi, franciaországi vagy külföldi bírósági eljárások dokumentumainak kíséretében a következő címre kell küldeni:

Ministère de la Justice (Igazságügyi Minisztérium)

Direction des affaires civiles et du Sceau – BDIP (Polgári Ügyek Osztálya)

Cellule de médiation familiale internationale (Nemzetközi Családjogi Közvetítési Egység)

13 place Vendôme

75 042 Paris cedex 01

A kérelmet e-mailben is be lehet nyújtani: entraide-civile-internationale@justice.gouv.fr

Link a francia Igazságügyi Minisztérium weboldalára (Nemzetközi Családjogi Közvetítési Egység): http://www.justice.gouv.fr/justice-civile-11861/enlevement-parental-12063/la-mediation-21106.html

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

Családjogi közvetítői eljárás - Horvátország

KÖZVETÍTÉS

2015. november 1-jén új családjogi törvény (Obiteljski zakon) (Narodne novine (NN; a Horvát Köztársaság Hivatalos Lapja) 103/15. és 98/19. sz.) lépett hatályba a Horvát Köztársaságban. A törvény 10 különálló részből áll, a hetedik rész a kötelező tanácsadás és a családjogi közvetítői eljárás területét szabályozza.

A kötelező tanácsadás a családtagok segítése abban, hogy a családi kapcsolatokról megállapodásra jussanak, miközben különös figyelmet fordítanak a gyermeket érintő családi kapcsolatok védelmére, valamint a megállapodás elmaradásának és a gyermek személyiségi jogait eldöntő bírósági eljárás megindításának jogi következményeire. A kötelező tanácsadást a Horvát Szociális Munka Intézet (Hrvatski zavod za socijalni rad) a gyermek állandó vagy ideiglenes lakóhelye, illetve a házastársak vagy házasságon kívüli élettársak utolsó közös állandó vagy ideiglenes lakóhelye szerint illetékes kirendeltségének szakértői csoportja végzi. A családjogi törvény értelmében a végrehajtási és biztosítási eljárás megindítása előtt nem kell kötelező tanácsadást lefolytatni. A családtagok személyesen és meghatalmazott nélkül vesznek részt a kötelező tanácsadáson.

Kötelező tanácsadásra sor kerül: 1. a közös kiskorú gyermeket nevelő házastársak közötti házassági bontóper megindítása előtt; és 2. a szülői felügyeleti jog gyakorlására és a gyermekkel való személyes kapcsolatra irányuló egyéb bírósági eljárás megindítása előtt. A házasság felbontására irányuló eljárás megindítását megelőzően nem kerül sor kötelező tanácsadásra azon házastárs vagy mindkét házastárs esetében, akik: 1. a szerződéskötési képességüktől meg vannak fosztva, ha még szakértői segítséggel sem képesek megérteni az eljárás értelmét és következményeit; 2. ítélőképességükben korlátozottak vagy 3. ismeretlen állandó vagy ideiglenes lakóhellyel rendelkeznek.

A kötelező tanácsadást az egyik fél kérelmére kezdeményezik, amelyet írásban vagy szóban a szociális jóléti központhoz nyújtanak be. A kötelező tanácsadás iránti kérelem kézhezvételét követően a szociális jóléti központ köteles találkozót kitűzni és a feleket összehívni. Ettől eltérően, ha a szociális jóléti központ úgy ítéli meg, hogy az adott körülmények között a közös találkozó nem lenne hasznos, vagy ha az egyik vagy mindkét fél indokolt okokból kéri, a felekkel külön beszélgetéseket kell kitűzni és lefolytatni.

A családjogi közvetítői eljárás olyan eljárás, amelyben a családtagok önkéntesen vesznek részt. Ettől eltérően a családjogi közvetítői eljárás első találkozója a házasság felbontására irányuló eljárás megindítását megelőzően kötelező.

A családjogi közvetítői eljárás olyan eljárás, amelynek során a felek egy vagy több családjogi közvetítő segítségével megpróbálják a családi vitát megegyezéssel megoldani. A családjogi közvetítő a családjogi közvetítők nyilvántartásába bejegyzett, pártatlan és speciálisan képzett személy. A családjogi közvetítői eljárás fő célja a közös szülői felügyeletre vonatkozó terv és a gyermekkel kapcsolatos egyéb megállapodások elérése. E cél elérése mellett a családjogi közvetítői eljárás során a felek a vagyonnal és egyéb kérdésekkel kapcsolatos bármely más kérdésben is megállapodhatnak.

Családjogi közvetítői eljárásra nem kerül sor: 1. azokban az esetekben, amikor a szociális jóléti központ szakértői csoportja vagy a családjogi közvetítő úgy ítéli meg, hogy a házastársak egyenlő részvételét a családjogi közvetítői eljárás folyamatában családon belüli erőszak miatt nem lehet biztosítani; 2. ha az egyik vagy mindkét házastárs szerződéskötési képességétől megfosztott, és még szakértői segítséggel sem képes megérteni az eljárás értelmét és jogi következményeit; 3. ha az egyik vagy mindkét házastárs ítélőképessége sérült; és 4. ha az egyik házastárs ideiglenes vagy állandó lakóhelye ismeretlen.

Családjogi közvetítői eljárás a bírósági eljárástól függetlenül a bírósági eljárás megindítását megelőzően, az eljárás során vagy annak befejezése után is végezhető. A családjogi törvény értelmében a végrehajtási és biztosítéki eljárás megindítását megelőzően nem kerül sor családjogi közvetítői eljárásra. Ettől eltérően a bíróság a gyermekkel való személyes kapcsolat gyakorlása céljából indított végrehajtási eljárás során javasolhatja a feleknek, hogy vegyenek részt családjogi közvetítői eljárásban. Így a bíróság a felek meghallgatását követően és az ügy körülményeinek figyelembevételével harminc napra elhalaszthatja a végrehajtást, és elrendelheti, hogy egy szakmailag felkészült személy beszéljen a gyermekkel, vagy javasolhatja a feleknek, hogy a vita megállapodás útján történő rendezése érdekében vegyenek részt családjogi közvetítői eljárásban; szükség esetén a bíróság határozatot hozhat, amelyben részletesebben meghatározza a személyes kapcsolat gyakorlását a szakmailag felkészült személlyel folytatott beszélgetés vagy a családjogi közvetítői eljárás során, de a bíróság nem jár el így, ha a családjogi közvetítői eljárást sikertelenül kísérelték meg, vagy ha sürgős intézkedésre van szükség.

A családjogi közvetítő és a családjogi közvetítői eljárás folyamatában részt vevő más személyek kötelesek a családjogi közvetítői eljárás során tudomásukra jutott bizalmas információkat és adatokat harmadik személyekkel szemben megőrizni, kivéve: 1. ha az információ közlése a megállapodás lefolytatása vagy végrehajtása céljából szükséges; vagy 2. ha az információ közlése olyan gyermek védelme érdekében szükséges, akinek a jóléte veszélyben van, vagy egy személy mentális és fizikai integritásának súlyos megsértése veszélyének elhárítása érdekében. A családjogi közvetítő köteles tájékoztatni a feleket a titoktartási elv hatályáról.

A családjogi közvetítői eljárás során elért megállapodás tekintetében a családjogi törvény előírja, hogy a közös szülői felügyeletre vonatkozó tervet vagy a családjogi közvetítői eljárás során elért egyéb megállapodásokat írásban kell elkészíteni, és valamennyi félnek alá kell írnia, valamint hogy azok végrehajtható okirattal egyenértékűek lesznek, ha a bíróság a felek javaslatára nemperes eljárásban jóváhagyja azokat.

Ha a felek nem jutnak megállapodásra a közös szülői felügyelet tervéről vagy más vitás családi kapcsolatról, a családjogi közvetítő a családjogi közvetítői eljárás folyamatának felfüggesztéséről szóló jelentésben jelzi, hogy mindkét fél aktívan részt vett-e benne. A családjogi közvetítői eljárás felfüggesztéséről szóló jelentést kézbesítik a résztvevőknek. A családjogi közvetítő a családjogi közvetítői eljárás felfüggesztéséről szóló jelentést átadja annak a bíróságnak, amely a családjogi közvetítői eljárás lefolytatása miatt az eljárást felfüggesztette.

Abban az esetben, ha a bírósági eljárás során a felek közös megegyezéssel javasolják a vita családjogi közvetítői eljárás útján történő rendezését, a bíróság felfüggesztheti az eljárást, és ebben az esetben három hónapos határidőt állapít meg, amelyen belül a felek megkísérelhetik a vita családjogi közvetítői eljárás útján történő rendezését. Abban az esetben, ha a bíróság a bírósági eljárás során úgy ítéli meg, hogy lehetőség van a családi jogvitában konszenzusos megállapodásra jutni, szintén javasolhatja a feleknek a családjogi közvetítői eljárást. Ha a felek beleegyeznek a családjogi közvetítői eljárásba való belépésbe, a bíróság felfüggeszti az eljárást, és három hónapos határidőt állapít meg, amelyen belül a felek megkísérelhetik a vita családjogi közvetítői eljárás keretében történő rendezését. Ha a feleknek a bíróság által a családjogi közvetítői eljárás lefolytatására megállapított három hónapos határidőn belül nem sikerül a vitát családjogi közvetítői eljárás keretében rendezniük, vagy ha a felek a határidő lejárta előtt a bírósági eljárás folytatását javasolják, a bíróság folytatja az eljárást. Mielőtt a bíróság az eljárás felfüggesztéséről dönt, köteles felmérni, hogy a felfüggesztés helyénvaló-e, tekintettel a sürgős intézkedés szükségességére olyan ügyekben, amelyekben a gyermek jogairól és érdekeiről döntenek.

A családjogi közvetítői eljárás során a családjogi közvetítő köteles tájékoztatni a résztvevőket arról, hogy ügyelniük kell a gyermek jólétére, és a szülők beleegyezésével lehetővé teheti a gyermekek számára, hogy a családjogi közvetítői eljárás során kifejtsék véleményüket.

A családjogi közvetítői eljárás folyamatát lefolytató családjogi közvetítő nem vehet részt szakértői vélemények vagy családi értékelések megírásában, illetve nem vehet részt más módon olyan bírósági eljárásban, amelyben a családjogi közvetítői eljárásban részt vevő felek jogvitája kerül eldöntésre, kivéve a törvényben előírt eseteket.

Ha a családjogi közvetítői eljárást a szociális jóléti rendszerben foglalkoztatott családjogi közvetítők folytatják le, a felek nem fizetnek díjat a családjogi közvetítők munkájáért. Ha a családjogi közvetítői eljárást a szociális jóléti rendszeren kívüli családjogi közvetítők folytatják le, a felek viselik a részvételük költségeit.

A közvetítésre vonatkozó rendelkezéseket a családjogi közvetítői eljárás során megfelelő módon alkalmazzák.

További információkért lásd:

Családjogi törvény (NN 103/15. és 98/19. sz.)

A kötelező tanácsadásra vonatkozó szabályok (Pravilnik o obveznom savjetovanju; NN 123/15. sz.)

A családjogi közvetítői eljárásra vonatkozó szabályok (Pravilnik o obiteljskoj medijaciji; NN 123/15., 132/15. és 132/17. sz.)

A közvetítésről szóló törvény (Zakon o mirenju; NN 18/11. sz.)

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

Családjogi közvetítői eljárás - Olaszország

A családjogi közvetítői eljárás egy olyan folyamat, amely alkalmazásáról a nehézségekkel küzdő házastársak vagy élettársak vitájuk egy vagy több közvetítő közreműködésével történő rendezése érdekében önkéntesen dönthetnek. A közvetítők feladata a kommunikáció előmozdítása és a házaspár segítése a különválás érzelmi és anyagi szempontból történő feldolgozásában (a vagyontárgyak megosztása, tartás fizetése, a közös lakóhely megosztása vagy valamelyik házastársnak való juttatása stb.). Az is a feladataik közé tartozik, hogy a házaspárt olyan megállapodás kidolgozására ösztönözzék, amely valamennyi családtag szükségleteinek a lehető legjobban megfelel.

A közvetítést általánosságban a „polgári és kereskedelmi viták rendezését szolgáló közvetítésről szóló 2009. június 18-i 69. sz. törvény 60. cikkének végrehajtásáról” szóló 2010. március 4-i, módosított 28. sz. törvényerejű rendelet szabályozza.

Ez a törvény az átruházható jogokkal kapcsolatos viták peren kívüli rendezésére szolgáló eljárást határozza meg. Egyes kifejezetten megjelölt ügyekben az eljárást elindító okirat elfogadhatóságának előfeltétele a közvetítés.

Családjogi ügyekben kizárólag a családi vállalkozásra vonatkozó megállapodásokkal (azaz olyan szerződésekkel, amelyek által az üzleti vállalkozás tulajdonosa részben vagy egészben átruházza a vállalkozását egy vagy több leszármazónak) kapcsolatos vitákban követelmény az előzetes közvetítés.

Minden más családjogi vitában a közvetítés önkéntes.

Gyermek feletti felügyeletre vonatkozó eljárásban azonban a bíróság az ítélet meghozatalát elhalaszthatja abból a célból, hogy a házastársak szakértők segítségével közvetítés útján próbáljanak meg megállapodásra jutni, különösen a gyermek(ek) erkölcsi és anyagi érdekeinek védelmében.

A közvetítés történhet az Igazságügyi Minisztérium által vezetett közvetítői szervezetek nyilvántartásába szabályosan bejegyzett közjogi vagy magánszervezetek által vagy azokon keresztül.

A közvetítői szervezetek jegyzéke megtalálható a következő weboldalon:

https://mediazione.giustizia.it/ROM/ALBOORGANISMIMEDIAZIONE.ASPX

Az Olasz Ügyvédi Kamarában bejegyzett ügyvédek a törvény erejénél fogva közvetítők.

Sok településen a családjogi közvetítési szolgáltatásokat családi tanácsadó központokon, szociális szolgálatokon vagy helyi egészségügyi vállalkozásokon keresztül lehet elérni.

Egy másik eljárás a facilitált tárgyalás, amely eltér ugyan a közvetítéstől, de ugyancsak a viták peren kívüli rendezésére tervezték. Ezt a 2014. november 10-i 162. sz. törvény által módosításokkal átalakított, 2014. szeptember 12-i 132. sz. törvényrendelet szabályozza.

A facilitált tárgyalás olyan („tárgyalásos megállapodásként” ismert) megállapodásra utal, amely segítségével a felek megállapodnak „a vita békés rendezése érdekében a jóhiszemű együttműködésről”. A megállapodás érvényességéhez azt egy vagy több ügyvéd segítségével írásba kell foglalni, valamint átruházható jogokra kell vonatkoznia.

A közvetítésen keresztül létrejött megállapodásoktól eltérően, a facilitált tárgyalásos megállapodások végrehajthatóak és azt jelentik, hogy a bírósági határozat alapján keletkezett jelzálogjogot be lehet jegyeztetni.

A közvetítéshez hasonlóan a tárgyalás lehet kötelező vagy önkéntes.

Családjogi ügyekben a facilitált tárgyalás mindig önkéntes.

A jog a különválással, illetve házasság felbontásával kapcsolatos ügyekben folytatott facilitált tárgyalást azzal a céllal szabályozza, hogy megegyezésen, vagy a korábban meghatározott feltételek módosításán alapuló rendezés történjen.

Azon házaspárok esetében, akiknek nincsenek kiskorú gyermekei (vagy cselekvőképtelen felnőtt gyermekei), a megállapodás az illetékes bíróság mellett az ügyészhez kerül előterjesztésre, aki – amennyiben nem talál szabálytalanságot – az ügyvédeket értesíti arról, hogy a rendezésnek nincs akadálya.

Kiskorú gyermekes (vagy cselekvőképtelen felnőtt gyermekes) házaspárok esetében a megállapodást 10 napon belül kell megküldeni az illetékes bíróság mellett működő ügyészségnek annak ellenőrzése céljából, hogy az garantálja a gyermekek érdekeit. Ha az értékelés pozitív, az ügyész jóváhagyja. Ha nem, elküldi a bíróság elnökének, aki a feleket az elkövetkező 30 napon belül összehívja.

Az ily módon megkötött és jóváhagyott megállapodás ugyanúgy hatályos, mint a különválásra vagy a házasság felbontására vonatkozó rendelkezések és azok helyébe lép, továbbá módosítja az abban foglalt feltételeket.

A 2016. május 20-i 76. sz. törvény hatályba lépése óta a felek a facilitált tárgyalást az azonos nemű személyek bejegyzett élettársi kapcsolatának felbontására is alkalmazhatják.

Cipruson létezik jogszabályban szabályozott közvetítői eljárás családjogi ügyekben, amelyről a 2019. április 25-én hatályba lépett, a családjogi ügyekben történő közvetítésről szóló, 62(Ι)/2019. sz. törvény rendelkezik. A törvény alkalmazásának elősegítése érdekében 2022. december 30-án adták ki az RAA 507/2022. sz. különös rendelkezéseket.

A vitarendezés alternatív módja alkalmazásának megkönnyítése érdekében a Lett Köztársaság elfogadta a közvetítésről szóló törvényt (Mediācijas likums –ami 2014. június 18-ától hatályos).

A polgári eljárás keretében eljáró bíróság által javasolt mediációs modell 2015. január 1-jén lépett hatályba. Az eljárás különböző szakaszaiban (azaz: az ügy megindítását követően, a bírósági tárgyalás előkészítése, az előzetes meghallgatás, valamint az eljárás során, egészen az érdemi vizsgálat lezárultáig) a bíráknak kötelezően fel kell ajánlaniuk a mediációt mint vitarendezési eszközt.

Számos projektet valósítottak meg a mediáció vitarendezési eszközként való népszerűsítése érdekében:

1. Projekt – ingyenes közvetítés a családjogi viták során

A Bejegyzett Közvetítők Tanácsa (Sertificētu mediatoru padome) 2023-ban is folytatja a „Mediáció családjogi vitákban” program végrehajtását, ahogyan azt 2017. január 1-je óta teszi. Az állami költségvetésből finanszírozott programban a magánszemélyek állami támogatásra jogosultak, melynek keretében egy öt alkalomból álló ingyenes tanácsadásra kerül sor. E tanácsadások során bejegyzett közvetítők segítenek rendezni a szülők közt fennálló, a gyermek érdekeire kiható nézeteltéréseket, valamint megoldást keresni a családtagok közt fennálló kapcsolatok rendezésére. A projekt keretében állami támogatásból finanszírozzák az első öt közvetítői megbeszélést (alkalmanként 60 perc), melyet egy bejegyzett közvetítő irányít, és amelyért a feleknek nem kell fizetnie. Amennyiben a vita nem rendeződik öt ülés folyamán, a további szolgáltatás díja a feleket terheli. A személy jogosultságát illetően konzultálni kell a bejegyzett mediátorral vagy a bejegyzett közvetítők tanácsával. Az érintett felek a bíróságokon keresztül megkapják a projekttel kapcsolatos információkat, amelyeket továbbítanak a helyi önkormányzatokhoz, szociális szolgálatokhoz, családjogi bíróságokhoz stb.

A családjogi közvetítői szolgáltatás igényléséhez fel kell vennie a kapcsolatot az Ön által választott, a programban részt vevő bejegyzett közvetítővel, vagy ha a közvetítő kiválasztásáról nem sikerül megállapodni, a smp@smp.lv e-mail-címen vagy a 28050777 telefonszámon kell felvennie a kapcsolatot a Bejegyzett Közvetítők Tanácsával.

A programról további részletek itt olvashatók.

2. Iránymutatás

A közvetítéssel és annak alkalmazásával kapcsolatban érdeklődők a smp@smp.lv e-mail-címen, vagy a + 371 28 050 777 telefonszámon fordulhatnak a Bejegyzett Közvetítők Tanácsához.

Litvániában a polgári jogi jogvitákban (a családjogi jogvitákat is ideértve) végzett közvetítést a Litván Köztársaság közvetítésről szóló törvénye szabályozza (a törvény új változata 2019. január 1-jén lépett hatályba). A törvény az országon belüli és a nemzetközi polgári jogi jogviták rendezésére egyaránt vonatkozik, és a polgári és kereskedelmi ügyekben végzett közvetítés egyes szempontjairól szóló, 2008. május 21-i 2008/52/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet hajtja végre.

A közvetítés olyan, a polgári jogi jogviták rendezésére szolgáló eljárás, amelynek keretében egy vagy több közvetítő (pártatlan harmadik személy) segíti a feleket a jogvita egyezség útján történő rendezésében. A felek ezt az eljárást akkor is igénybe vehetik, ha a jogvitájukkal még nem fordultak bírósághoz (bíróságon kívüli közvetítés), de akkor is, ha már folyamatban van bírósági eljárás (bírósági közvetítés).

A közvetítés igénybevételének feltétele, hogy a jogvitában érintett felek erről írásos megállapodást kössenek. A közvetítés csak olyan jellegű jogvitákban vehető igénybe, amelyek esetében törvény lehetővé teszi a felek számára, hogy egyezségi megállapodást kössenek. A közvetítőt a felek kijelölhetik közösen, vagy pedig felkérhetik erre az Állami Jogsegélyszolgálatot.

Közvetítői szolgáltatást 2019. január 1-jétől – csekély számú kivételtől eltekintve – csak olyan személyek nyújthatnak, akik speciális vizsgát tettek, megfelelnek a törvényben megszabott egyéb követelményeknek (jó hírnév, egyetemi végzettség, közvetítői képzésen való részvétel), és szerepelnek a Litván Köztársaság közvetítői névjegyzékében. A közvetítői névjegyzék az Állami Jogsegélyszolgálat honlapján tekinthető meg (http://vgtpt.lrv.lt/). A közvetítőkkel szemben követelmény még, hogy pártatlanok legyenek, valamint hogy kizárólag szakmai szempontok szerint járjanak el. Az elért megállapodástól függően a közvetítő díjfizetés ellenében vagy díjmentesen nyújthatja szolgáltatását. A felek és a közvetítők megállapodhatnak a jogvita rendezésének módszeréről és eljárásáról. A közvetítésben való részvételtől bármelyik fél indokolás nélkül elállhat.

Fontos, hogy a közvetítés megindulása felfüggeszti az eljárási határidőket. Ez azt jelenti, hogy a felek akkor sem esnek el a bírósághoz fordulás lehetőségétől, ha nem sikerül a jogvitát egyezséggel rendezniük. Ha a feleknek sikerül a jogvitájukban a közvetítő segítségével egyezségre jutniuk, erről egyezségi megállapodást kötnek. A megállapodást a bíróság egyszerűsített eljárással hagyja jóvá. A jóváhagyással a megállapodás végrehajthatóvá válik.

A törvény a közvetítés alapelvei között kiemelt helyen említi a titoktartás elvét. Ez az elv azt jelenti, hogy a felek eltérő értelmű megállapodása hiányában mind maguk a felek, mind a közvetítők, mind pedig a közvetítő szolgáltatást nyújtó szervezet munkatársai kötelesek a közvetítéssel kapcsolatos összes információt titkosan kezelni, kivéve azokat az információkat, amelyek átadása szükséges a közvetítés keretében kötött egyezségi megállapodás jóváhagyásához vagy végrehajtásához, illetve amelyek titokban tartása ellentétes volna a közérdekkel. Ez a rendelkezés biztosítja, hogy – az említett kivételektől eltekintve – a közvetítés keretében átadott információkat ne lehessen felhasználni az információkat átadó fél ellen.

Mindezek mellett a közvetítésről szóló törvény meghatározza a kötelező közvetítés és a bírósági közvetítés speciális szabályait, és szabályozza a közvetítők fegyelmi felelősségét is.

A családjogi jogvitákban a közvetítés igénybevétele 2020. január 1-jétől kötelező. A kötelező közvetítést és a bírósági közvetítést az állam finanszírozza (hat óra időtartamig), ha a közvetítést az Állami Jogsegélyszolgálat végzi. A feleknek ugyanakkor továbbra is joguk van ahhoz, hogy a közvetítői névjegyzékről maguk válasszanak közvetítőt a kötelező közvetítéshez, de ebben az esetben a közvetítő munkadíját maguknak kell fizetniük.

A polgári perrendtartás szerint azok a személyek, akik előzetesen igénybe vettek közvetítést, alacsonyabb díjakat fizetnek, ha bírósághoz fordulnak.

A közvetítéssel kapcsolatban további tájékoztatást és jogszabályszövegeket az Igazságügyi Minisztérium honlapja tartalmaz (litván nyelven):

http://tm.lrv.lt/lt/veiklos-sritys-1/civiliniu-gincu-taikinamasis-tarpininkavimas-mediacija

A közvetítéssel kapcsolatban az Igazságügyi Minisztérium honlapja angol nyelvű tájékoztatással is szolgál:

http://tm.lrv.lt/en/fields-of-activity/mediation

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

Családjogi közvetítői eljárás - Luxemburg

Szabályozás

A családjogi közvetítői eljárást a polgári és kereskedelmi közvetítésről szóló, 2012. február 24-i törvény és a jogi és a családi közvetítők engedélyezési eljárásáról, a specifikus közvetítői képzési programról és az ingyenes tájékoztató megbeszélés tartásáról szóló, 2012. június 25-i nagyhercegi rendelet szabályozza.

Az új polgári perrendtartás 1251-1. cikkének (2) bekezdése meghatározza, hogy mely ügyekben javasolhatja a bíróság a feleknek a „családjogi közvetítői eljárást”. Ezek lehetnek:

• házasság felbontása, különválás, bejegyzett élettársi kapcsolatban élő felek különválása, beleértve a házastársi vagyonközösség megszűnését, a közös vagyon megosztását és az osztatlan közös tulajdon megszüntetését;
• tartási kötelezettség, háztartási kiadásokhoz történő hozzájárulás, gyermektartás és szülői felügyelet.

Eljárás

A felek a közvetítést megállapodás alapján (médiation conventionnelle) vagy bírósági családjogi közvetítői eljárás (médiation judiciaire familiale) útján vehetik igénybe. A megállapodás alapján történő közvetítést bármelyik fél kezdeményezheti, függetlenül a tárgytól, az új polgári perrendtartás 1251-22. cikkének (2) bekezdése értelmében, jogi vagy választottbírósági eljárás nélkül. A közvetítési eljárás lebonyolításának feltételeit írásos megállapodásba foglalják, melyet a felek és a közvetítő aláírnak. A megállapodás alapján történő közvetítés során a felek igénybe vehetnek az igazságügyi miniszter által kiadott engedéllyel rendelkező közvetítőt, vagy más közvetítőt.

Amennyiben az új polgári perrendtartás 1251-1. cikkének (2) bekezdésében meghatározott vitákban a felek bírósághoz fordulnak, a bíróság javasolhatja a feleknek a családjogi közvetítői eljárás igénybevételét. A bíróság elrendeli az ingyenes tájékoztató megbeszélés tartását egy engedéllyel rendelkező közvetítővel, vagy egy olyan közvetítővel, aki – amennyiben megfelel egy másik uniós tagállam egyenértékű vagy alapvetően összehasonlítható előírásainak – mentesül a luxemburgi engedélyezési kötelezettség alól, az új polgári perrendtartás 1251-3. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdésével összhangban. Az ezt követő megbeszélések költsége 57 EUR (az összeget nagyhercegi rendelet szabályozza). A bíróság meghatározza a közvetítés időtartamát, ami nem haladhatja meg a három hónapot. Ez azonban a felek megállapodásával meghosszabbítható. A megfelelő erőforrással nem rendelkező felek bármilyen bírósági családjogi közvetítői eljáráshoz pénzügyi támogatásban részesülhetnek.

Fontos megjegyezni, hogy az ilyen közvetítői eljárásban született egyezségek ugyanolyan bizonyító erővel bírnak, mint a bírósági ítéletek. Ezek az akár külföldön, akár belföldön létrejött, közvetítői eljárásban született egyezségek a polgári és kereskedelmi ügyekben végzett közvetítés egyes szempontjairól szóló, 2008. május 21-i 2008/52/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében az Európai Unióban végrehajthatók. A teljes egyezséget, vagy annak egy részét a járásbíróság (tribunal d’arrondissement) elnöke hagyja jóvá, és ezáltal az végrehajthatóvá válik. A családjogi közvetítői eljárások esetében a bíró ellenőrzi, hogy a megállapodás nem ütközik-e a közrendbe, nem áll-e ellentétben a gyermekek érdekeivel, a vita rendezhető-e közvetítés útján és a közvetítő rendelkezik-e az igazságügyi miniszter e célra kiadott engedélyével.

Hasznos hivatkozások:

Az engedéllyel rendelkező közvetítők jegyzéke

Igazságügyi Minisztérium (a polgári és kereskedelmi közvetítésről szóló általános információ)

Kérjük keresse fel a Közvetítés a tagállamokban lapot, amely a családjogi ügyekben igénybe vehető közvetítésre is irányadó információkat tartalmaz.

A közvetítésre vonatkozó törvények

Máltán a hatályos törvény a 474. fejezet, nevezetesen a közvetítésre vonatkozó törvény.

Mi a közvetítés?

Amikor párkapcsolatban élő személyeknek családi vitájuk van egymással, segítséget kérhetnek egy közvetítőtől, aki támogatást nyújt számukra abban, hogy peren kívüli egyezségre jussanak anélkül, hogy hivatalos bírósági eljárásra lenne szükség. A máltai jog értelmében a közvetítés kötelező lépés a párkapcsolatban élők számára, mielőtt keresetet nyújtanának be a különválásra a polgári bíróság családjogi csoportjához.

Ki a közvetítő, és milyen szerepet tölt be?

A közvetítő célja, hogy segítsen a feleknek peren kívüli egyezségre jutniuk. A mediátor a bíróság által kijelölt pártatlan és független személy. Bizonyos esetekben a felek választják ki a közvetítőt díj ellenében. A közvetítőknek a feladat ellátásához ilyen irányú szakképesítéssel kell rendelkezniük. A többségük egyúttal családterapeuta, szociális munkás vagy ügyvéd is.

A közvetítők nem tanúskodhatnak a bíróságon arra vonatkozóan, mi hangzott el a közvetítői eljárás során, amennyiben a felek továbblépnek a bírósági szakba.

Ki igényelhet közvetítést?

Közvetítés a következő ügyekben alkalmazható:

• különválás vagy házasság felbontása (amennyiben házasság felbontása esetén a házastársak már legalább négy éve külön élnek);
• házastársi tartásdíj;
• házasságon kívül született gyermekkel kapcsolatos ügyek, például gondozás és felügyelet, láthatási jog és gyerektartás;
• különválási vagy házasság felbontására vonatkozó szerződés módosítása;
• a gyermek gondozását és felügyeletét, a láthatási jogot vagy tartásdíjat szabályozó szerződés módosítása.

A közvetítés igényléséhez a kérvényezőknek nem kell házastársaknak lenniük.

Hogyan kezdődik a közvetítési eljárás és miből áll?

Ahhoz, hogy közvetítést vehessen igénybe, az érintett félnek levélben kell a bíróság hivatalvezetőjéhez folyamodnia, amelyben engedélyt kér a közvetítési eljárás indítására. A levélnek tartalmaznia kell mindkét fél nevét és lakcímét, valamint legalább a levél benyújtójának személyi igazolványszámát. A levél érvényességének nem előfeltétele az ügyvédi ellenjegyzés. A levelet a bíróság családjogi csoportjának nyilvántartási hivatalánál kell benyújtani, mely eljárás díjmentes.

A közvetítés feljegyzéssel is elindítható, ez az eljárás azonban csak akkor alkalmazható, amikor már mindkét érintett fél megállapodott a legtöbb jogi kérdésben. A feljegyzésnek ugyanazokat a részleteket kell tartalmaznia, mint a levélnek, azzal a különbséggel, hogy a feleknek egy az ügyvédeik vagy egy közös közjegyző által készített szerződéstervezetet is mellékelniük kell. A feljegyzést mindkét félnek és a közjegyzőnek, illetve az ügyvédeiknek és a közjegyzőjüknek is alá kell írniuk.

A levél vagy feljegyzés benyújtását követően kijelölnek egy közvetítőt a bíróság által létrehozott listáról. A közvetítőt magánúton, megegyezéssel is kiválaszthatják a felek. A közvetítő postai úton tájékoztatja a feleket arról, hogy egy meghatározott időpontban várja őket a bíróságon. Az üléseket egy külön szobában tartják, ahol csak a közvetítő lehet jelen, illetve ha a felek úgy kívánják, a felek ügyvédei is. A közvetítés során nem kötelező ügyvéd jelenléte.

A közvetítő felderíti a felekkel, hogy van-e lehetőség békülésre. Amennyiben a közvetítő úgy érzi, hogy van remény a pár házasságának vagy kapcsolatának folytatására, tanácsadásra küldheti őket, és felfüggesztheti a mediációt. Ha a felek úgy érzik, hogy a házasságuk vagy kapcsolatuk nem működik tovább, a közvetítő segít a feleknek abban, hogy egyezségre jussanak gyermekeiket és vagyonukat illetően.

Ha a feleknek sikerül megegyezniük, a közvetítő ír egy szerződéstervezetet, és ha a felek elfogadják annak tartalmát, a mediátor hivatalosan benyújtja a szerződést a nyilvántartási hivatalba, hogy a bíró megtekinthesse. Ha a bíró jóváhagyja a szerződést, a felek ez követően elmehetnek a közjegyzőhöz, aki közzéteszi és hitelesíti a szerződést.

Amennyiben a felek nem tudnak megegyezni, a közvetítési eljárást lezárják, és a felek jogosulttá válnak arra, hogy bírósági eljárást indítsanak. A feleknek a közvetítési eljárás lezárásától számított két hónapon belül el kell indítaniuk a bírósági eljárást a polgári bíróság családjogi csoportjánál. Abban az esetben, ha nem indítják el az eljárást a fent említett két hónapos időtartamon belül, a feleknek újra át kell esniük a mediációs eljáráson.

Mi történik, ha az egyik fél külföldön él?

Határokon átnyúló vita esetén a felek közül legalább az egyik állandó lakhelye vagy életvitelszerű lakhelye Málta, és a másik fél állandó lakhelye vagy életvitelszerű lakhelye egy másik tagállamban található abban az időpontban amikor:

• a felek a vita felmerülését követően megállapodnak a közvetítés igénybevételéről;
• a közvetítést a bíróság rendeli el;
• a közvetítés igénybevételére vonatkozó kötelezettség keletkezik a nemzeti jog szerint; vagy
• olyan esetben, amikor a bíróság hozott rendeletet vagy határozatot, a rendelet vagy határozat dátumától számítva.

Ilyen helyzetben a külföldön állandó lakhellyel rendelkező személynek kell Máltára utaznia, vagy felhatalmaznia ügyvédjét Máltán arra, hogy képviselje őt; ebben az esetben csak a különválásra vonatkozó szerződés aláírására kell személyesen Máltára utaznia. Ha azonban a máltai állandó lakhellyel vagy életvitelszerű lakhellyel rendelkező fél nem tudja, hogy hol lakik a partnere (például elutazott Máltáról, vagy elhagyta a partnerét), egy olyan mediációs levelet kell bemutatnia, amelyben eskü alatt rögzíti ezt a tényállást, majd ezt a levelet azonnal lepecsételik, és az említett személy pert indít a távollévő fél képviselői ellen, akiket a bíróság jelöl ki.

Közvetítés során a felek egy független közvetítő irányításával közösen oldják meg a konfliktust. A közvetítést általában a polgári jog és a közjog keretében alkalmazzák. Számos előnye van ennek a bíróságon kívüli vitarendezési típusnak: a vitát gyakran gyorsabban sikerül rendezni annál, mintha az bíróság elé került volna, a közvetítés általában olcsóbb is, továbbá segít fenntartani a felek közötti kapcsolatot, mivel önként próbálnak megoldást találni.

A Holland Közvetítői Szövetség (Mediatorsfederatie Nederland)

Hollandiában több közvetítői nyilvántartás is létezik. A Holland Közvetítői Szövetség (MfN) gondozza a Közvetítők Jegyzékét (korábbi nevén NMI-nyilvántartást). Az MfN Hollandia legnagyobb közvetítői társulásait képviselő szövetség. Az MfN nyilvántartása kizárólag olyan közvetítőket tartalmaz, akik megfelelnek a körültekintően megállapított minőségi előírásoknak. A holland kormány az MfN előírásai alapján veszi nyilvántartásba azokat a közvetítőket, akik a jogi segítségnyújtási rendszer keretében dolgoznak (a Jogi Segítségnyújtási Testület nyilvántartása). Az MfN honlapja a hollandiai közvetítésre és közvetítőkre vonatkozó független tájékoztatást is tartalmaz.

Az ADR nemzetközi nyilvántartás

Az ADR nemzetközi nyilvántartásban is lehet közvetítőt keresni, illetve a közvetítéssel kapcsolatos kérdésekről információt találni.

A közvetítéssel kapcsolatos információk

Hollandiában a „Mediation naast rechtspraak” (közvetítés a bírósági eljárások mellett) elnevezésű kezdeményezés is elindult. Ez azt jelenti, hogy az ügyben eljáró kerületi bíróság vagy fellebbviteli bíróság tájékoztatja az érintett feleket a közvetítés választásának lehetőségéről. A bíróságok a feleket családjogi ügyekben szülői vizsgálóbizottsági eljárásra (ouderschapsonderzoek) is utalhatják, amelybe beletartozik a közvetítés igénybevétele is a probléma lehetséges megoldása érdekében.

A közvetítéssel kapcsolatban még a jogi ügyfélszolgálat (Het Juridisch Loket) és a Jogi Segítségnyújtási Testület (Raad voor Rechtsbijstand) nyújt tájékoztatást.

Bizonyos körülmények között a közvetítés költségei egészben vagy részben megtéríthetők. Ide kattintva kaphat további tájékoztatást a támogatott közvetítésről.

Kapcsolódó linkek

Holland Közvetítői Szövetség

Az ADR nemzetközi nyilvántartás

De Rechtspraak over mediation naast rechtspraak

Jogi ügyfélszolgálat

Jogi Segítségnyújtás

Jogi Segítségnyújtási Testület

Az osztrák családjogi ügyekben a bíróság minden tőle telhetőt megtesz a békés rendezés érdekében. E célból elrendelhet egy bevezető eligazítást is a közvetítésről vagy ajánlhatja a közvetítést (a nem peres eljárásokról szóló törvény – Außerstreitgesetz – 107. szakasza (3) bekezdésének 2. pontja). Bár Ausztriában a kétnemzetiségű közvetítő csoportok megfelelnek a családjogi közvetítés követelményeinek, a Szövetségi Igazságügyi Minisztériumon (Bundesministerium für Justiz), mint központi hatóságon és közvetítői magánegyesületeken keresztül, eseti alapon kell azokat összeállítani.

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

Családjogi közvetítői eljárás - Lengyelország

Közvetítési eljárások a családjogi, válási és különválási ügyekben

A közvetítés a vitarendezés önkéntes, bizalmas formája, amikor a konfliktus vagy vita felei egy semleges és pártatlan közvetítő segítségével saját maguk tesznek kísérletet a megállapodásra. A résztvevőktől függ milyen kérdésekről tárgyalnak a közvetítés során. A megállapodás tárgyát képező kérdések a következőkkel lehetnek kapcsolatosak: a házastársak békülése, a különválás feltételeinek meghatározása, a szülői felügyelet formái, a gyermekekkel való kapcsolattartás, a családi szükségletek kielégítése, a tartás és a gyermektartás, valamint vagyoni és lakhatási kérdések. A közvetítési egyezség rendelkezhet útlevél kiadásáról, a gyermek iskoláinak megválasztásáról, a kiterjedt család tagjaival való kapcsolattartásról és/vagy a gyermek vagyonának kezeléséről is.

A közvetítés előnyei

• A közvetítés segít a negatív érzelmek szintjét csökkenteni és a saját és egymás szükségleteit megérteni, ezáltal csökkentve a konfliktusból adódó pszichológiai terhet.

Hogyan utalnak egy ügyet közvetítésre?

• A közvetítés lefolytatható mielőtt az ügy bíróság elé kerül vagy ha már elindították az eljárást, bírósági határozat alapján.

• Mindenesetre a közvetítés a felek beleegyezésétől függ.

• Bármelyik fél a bírósági eljárás bármely szakaszában kérelmezheti a közvetítést.

Ki dönt a közvetítő személyéről?

• A közvetítőt a felek közösen választják ki vagy a bíróság nevezi ki, elsősorban az állandó közvetítők névjegyzékében szereplő személyeket tekintetbe véve.

Meddig tarthat a közvetítés?

• A bírósági határozat alapján indult közvetítési eljárás nem tarthat tovább 3 hónapnál, de közös kérelem vagy bármely más érvényes okból meghosszabbítható, ha az elősegíti a rendezést.

A közvetítési eljárás

• Miután kézhez vette a bírósági határozatot, a közvetítő felveszi a kapcsolatot a felekkel egy megbeszélés napjának és helyének kitűzése céljából.

• A közvetítő elmagyarázza a szabályokat és a közvetítői eljárás menetét, valamint megkérdezi a feleket, hogy elfogadják-e a közvetítést.

• A közvetítés a közvetítő jelenlétében a felek közötti megbeszélésből áll. A közvetítő és bármelyik fél között négyszemközti megbeszélés is tartható.

• A felek dönthetnek arról, hogy nem vesznek részt közvetítésben.

• A közvetítés bizalmas. A közvetítő a közvetítés részleteit nem tárhatja fel harmadik felek előtt. A közvetítés jegyzőkönyve nem tartalmazza a felek semmilyen nézetét vagy véleményét.

• A közvetítő nem tanúskodhat azon tények vonatkozásában, amelyek a közvetítés lefolytatása során a tudomására jutottak, kivéve, ha a felek felmentik a titoktartási kötelezettség alól.

Mi a közvetítés lehetséges eredménye?

• A közvetítés eredménye lehet egy kölcsönösen elfogadható, a felek által aláírt egyezség.

• A válási vagy különválási ügyekben a közvetítés eredménye lehet a házastársak békülése és/vagy megállapodása, illetve a közös jogi álláspontok kialakítása. Ezek alapul szolgálnak az ügy bíróság általi lezárásához.

• A közvetítő a jegyzőkönyv egy-egy példányát kézbesíti a feleknek.

• A közvetítő a jegyzőkönyvet és az esetlegesen megkötött egyezséget benyújtja a bíróságnak.

• A bíróság által jóváhagyott közvetítői egyezség egy bírósági egyezség jogi érvényességével rendelkezik és lezárja az eljárást.

• A bíróság az egyezség jóváhagyását elutasítja, ha az egyezség ellentétes a törvénnyel vagy a közösségi élet elveivel, a törvény kijátszására szánják, zavart kelt vagy ellentmondásokat tartalmaz.

• Ha egy érvényesíthetőnek nyilvánított egyezséget nem hajtanak ténylegesen végre, az a bíróság által kinevezett végrehajtásért felelős tisztviselő elé utalható.

• Amennyiben nem születik egyezség, a felek a jogaik gyakorlását bírósági eljárásban kérhetik.

Mik a közvetítés költségei?

• A közvetítés költségeit a felek viselik. Általában az egyes felek a költségek felét fizetik, kivéve, ha a felek másként állapodnak meg.

• Egy fél a közvetítés költségei alól mentességet is kérhet.

• Az ügy kimenetelétől függetlenül, a bíróság a közvetítésben való részvételt nyilvánvalóan indokolatlanul visszautasító felet az ebből származó költségek visszatérítésére marasztalhatja.

• Ha a bírósági tárgyalás megkezdése előtt egyezség születik, a bírósági illeték 100%-át visszatérítik a félnek.

• Ha az eljárás későbbi szakaszában születik a közvetítő előtt egyezség (a bírósági tárgyalás megkezdését követően), a bírósági illeték 75%-át térítik vissza.

• Ha egy válási vagy különválási ügyben a felek az elsőfokú bíróság előtt kibékülnek és a keresetüket visszavonják, a bíróság elé terjesztéskor befizetett bírósági illeték 100%-át térítik vissza. Ha a felek a másodfokú bíróság előtt folyamatban lévő eljárás befejezése előtt békülnek ki, a befizetett fellebbezési illeték 50%-át fizetik vissza.

• Peren kívüli közvetítés esetében a közvetítő díjazását a közvetítői központ határozza meg, vagy arról a felek állapodnak meg a közvetítővel, mielőtt a közvetítés elkezdődne.

CSALÁDJOGI KÖZVETÍTÉS PORTUGÁLIÁBAN

Az önkéntes részvétel elve és a megállapodás bíróság vagy anyakönyvi hivatal általi jóváhagyásának szükségessége

Portugáliában a közvetítés önkéntes. A gyermekeket vagy házastársakat érintő családjogi vita felei kölcsönös megegyezés alapján igénybe vehetnek állami vagy magán családjogi közvetítést. A bíróság szintén utalhatja közvetítésre a feleket, de a felek beleegyezése nélkül azt nem rendelheti el.

A családjogi közvetítést igénybe lehet venni, mielőtt a felek kereset nyújtanak be a bíróságon vagy az anyakönyvi hivatalnál (Conservatória do Registo Civil), vagy ha az eljárás már folyamatban van. A családjogi megállapodás mindkét esetben csak akkor lesz végrehajtható, ha azt a bíróság vagy az anyakönyvi hivatal jóváhagyta. A felek képviselői (amennyiben vannak) szintén részt vehetnek a közvetítési megbeszéléseken, amire a gyakorlatban olykor valóban sor kerül. A közvetítésre alkalmazandó általános elveket a 2013. április 19-i 29/2013 sz. törvény állapítja meg.

Közvetítés bírósági eljárásban

Amennyiben a felek a kereset benyújtása előtt veszik igénybe a közvetítést és sikerül megállapodásra jutniuk, kérelmezniük kell a választásuk szerinti anyakönyvi hivataltól a megállapodás jóváhagyását. Ezek a megállapodások a házastársakra vonatkozó (például házasság felbontása, házastársak közötti tartásdíj, házastársi közös lakhely, a volt házastárs vezetéknevének használata), valamint a gyermekeket érintő kérdésekre (például a házasság felbontásáról szóló megállapodáshoz csatolt szülői felelősségről szóló megállapodás vagy a nagykorú gyermek után fizetendő tartásdíjról szóló megállapodás) terjedhetnek ki. Az anyakönyvi hivatal jóváhagyása előtt az ügyészség (Ministério Público) véleményezi a megállapodásnak a kiskorú gyermekeket érintő szülői felelősséggel kapcsolatos részeit.

Ha a közvetítésre a kereset bíróságon való benyújtása előtt kerül sor, és kizárólagos célja a kiskorú gyermekeket érintő szülői felelősségről való megállapodás (a házasság felbontásáról vagy a különválásról szóló kapcsolódó megállapodás nélkül), a feleknek az illetékes bíróságtól kell kérniük a megállapodás jóváhagyását.

Amennyiben a családjogi közvetítésre a bírósági eljárás közben kerül sor, az a következőképpen zajlik:

• A szülői felelősséggel (például felügyeleti joggal, kapcsolattartással, kiskorú gyermek után fizetendő tartásdíjjal) kapcsolatos bírósági eljárások során különleges szakmai meghallgatási és közvetítési szakaszra kerül sor. Amennyiben a felek a megbeszélésen – amelyre a bíró idézte őket – nem jutottak megállapodásra, a bíró legalább két, legfeljebb három hónappal elnapolja a megbeszélések időpontját, és a feleket a következő alternatív mechanizmusok egyikére utalja: közvetítés, amennyiben a felek elfogadják vagy kérik azt; vagy különleges szakmai meghallgatás, amelyet a bíróság szakmai támogató szolgálata tart. Az elnapolás időtartamának lejártával a megbeszélések újrakezdődnek, és amennyiben a fent említett módszerek valamelyike segítségével a felek egyezségre jutottak, a bíró megvizsgálja, majd jóváhagyja a megállapodást. Ha nem született megállapodás, az ügy a peres szakaszba lép.
• A polgári perrendtartásról szóló törvény (Código de Processo Civil) 273. cikke alapján a bíróságok rendszerint minden polgári eljárás, köztük a házastársakat érintő eljárások (például a házasság felbontása és különválás, a házastársak és volt házastársak közötti tartásdíj fizetése, a házastársi közös lakhely odaítélése, amennyiben nem volt előzetes megállapodás) során felfüggeszthetik az eljárást, és az ügyet közvetítésre utalhatják, hacsak valamelyik fél nem ellenzi az utalást.
• A polgári perrendtartás 272. cikkének (4) bekezdése értelmében a felek szintén kérhetik közös megegyezés alapján az eljárás három hónapra való felfüggesztését, és ez alatt az idő alatt saját kezdeményezésre közvetítést vehetnek igénybe.

Amennyiben a fent említett ügyekben folyamatban levő eljárás során a felek közvetítés útján megegyezésre jutottak, kérniük kell a megállapodás bíróság általi jóváhagyását.

Az anyakönyvi hivatal hatáskörébe tartozó családjogi ügyekben a kereseteket a két fél előzetes megegyezésével kell benyújtani, máskülönben az ügy a bíróságok hatáskörébe tartozik. Ebből az okból kifolyólag hasznos lehet az eljárásindítás előtt a felek kezdeményezésére igénybe vett közvetítés. A 2001. október 13-i 272/2001 sz. törvényerejű rendelet 14. cikkének (3) bekezdése kimondja, hogy az anyakönyvi hivatal előtti eljárás megindítását követően az anyakönyvvezetőnek tájékoztatnia kell a házasság felbontását kérő házastársakat a közvetítői szolgáltatások létezéséről. Ez a rendelkezés lehetővé teszi, hogy – amíg a megegyezésen alapuló, a házasságkötés felbontását célzó eljárások az anyakönyvi hivatalnál folyamatban vannak – a házastársak a kibékítésük céljából közvetítést vegyenek igénybe, vagy felülvizsgálják a házasság felbontásáról szóló megállapodáshoz csatolt, a szülői felelősséggel kapcsolatos megállapodást, amennyiben az ügyészség ezt indítványozza.

Az állami vagy magánközvetítő kiválasztása, a közvetítés időtartama és költsége

Általános szabályként a polgári perrendtartásról szóló törvény 272. cikkének (4) bekezdésében foglalt elv alapján a családjogi közvetítés legfeljebb három hónapig tarthat. A közvetítés időtartama kizárólag kivételes és kellően indokolt esetekben lehet ennél hosszabb.

Ha a felek saját maguk által választott közvetítőhöz fordulnak, a közvetítő díját nekik kell megfizetniük. Ezt az összeget, a szabályokat, valamint a közvetítés menetrendjét a közvetítés kezdetekor a felek és a közvetítő által aláírt közvetítési jegyzőkönyv rögzíti. Az Igazságügyi Minisztérium az állami és a magánközvetítőkről jegyzéket vezet, amely hozzáférhető a felek számára a magánközvetítő kiválasztása céljából.

Az állami közvetítés igénybevételéhez a feleknek fel kell keresniük az Igazságügyi Politikai Főigazgatóság (Direcção Geral da Política de Justiça) Alternatív Vitarendezési Hivatalát (Gabinete de Resolução Alternativa de Conflitos), és időpontot kell kérniük a közvetítést előkészítő megbeszélésre. A megbeszélésre telefonon (+351 808 26 2000), vagy online űrlapon keresztül lehet időpontot kérni. Az állami közvetítést előkészítő megbeszélésen a felek és a közvetítő közvetítési protokollt írnak alá. Meghatározzák a közvetítés időtartamát, rögzítik a megbeszélések időpontját, és a közvetítő elmagyarázza az eljárási szabályokat.

Az állami családjogi közvetítés költsége – függetlenül a tervezett megbeszélések számától – mindegyik fél esetében 50 euró. Ezt az 50 eurós díjat mindegyik fél az állami közvetítés kezdetekor fizeti be. Az állami rendszeren keresztül dolgozó közvetítők munkadíját nem a felek fizetik, hanem a törvényben rögzített díjjegyzék alapján az Igazságügyi Politikai Főigazgatóság folyósítja.

Az állami közvetítési megbeszélések lefolytathatók az Igazságügyi Politikai Főigazgatóság helyiségeiben vagy a felek lakóhelye szerinti önkormányzat által rendelkezésre bocsátott helyiségekben.

Az állami közvetítésekhez a felek az állami közvetítők egy szűkített jegyzékéből választhatnak közvetítőt. Amennyiben a felek nem élnek ezzel a lehetőséggel, az Igazságügyi Politikai Főigazgatóság Alternatív Vitarendezési Hivatala sorrend alapján és a felek lakóhelyéhez való közelséget figyelembe véve jelöl ki egy közvetítőt az állami közvetítők listájáról. Ez a kijelölés rendszerint elektronikusan történik.

Ha a felek költségmentességre jogosultak, az fedezheti a közvetítés költségét.

Határokon átnyúló közvetítés, két közvetítő által végzett közvetítés

Azokban a határokon átnyúló vitákban, amelyek esetében a megbeszéléseken nem lehetséges a személyes részvétel, a közvetítés videokonferencia útján is lefolytatható.

Portugáliában a más tagállamokból származó közvetítők nem csupán feliratkozhatnak az Igazságügyi Minisztérium által összeállított, az állami és a magán családjogi közvetítőket egyaránt tartalmazó jegyzékére, de nyilvános pályázat útján az állami családjogi közvetítői jegyzékbe is felvételt nyerhetnek. A más tagállamokból származó közvetítőkre mindkét esetben ugyanazok a feltételek vonatkoznak, mint a portugál közvetítőkre.

Portugáliában mind az állam által fenntartott közvetítői rendszerben, mind a magán közvetítői rendszerben megengedett a két közvetítő által végzett közvetítés. Két közvetítő közreműködésére sor kerülhet a felek kérésére vagy a közvetítő javaslatára, amennyiben úgy ítélik meg, hogy ez a legjobb módszer az ügy megoldására.

Hasznos linkek / alkalmazandó jogszabály

Az Igazságügyi Politikai Főigazgatóság honlapján elérhetők a következők:

• a közvetítést szabályozó portugál jogszabály: a 2013. április 29-i 29/2013. sz. törvény (a közvetítésről szóló törvény);
• az állami és a magán családjogi közvetítők jegyzéke;
• a családjogi közvetítői eljárással kapcsolatos általános információk.

Állami közvetítés a (+351) 808262000 telefonszámon vagy az online űrlapon keresztül kérhető.

Arról, hogy mennyibe kerül az állami közvetítés, a következő weboldal ad tájékoztatást:

Pedir mediação familiar | Justiça.gov.pt (justica.gov.pt)

A magánközvetítésért felszámított díjak eltérhetnek az állami közvetítésért felszámított díjaktól.

Záró megjegyzés

A tájékoztatóban található információk általános jellegűek és nem teljes körűek. Nem kötelezik a kapcsolattartó pontot, a polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózatot, a bíróságokat vagy bármely más személyt, továbbá nem mentesítenek az alkalmazandó hatályos jogszabályok tanulmányozása alól.

A 192/2006. törvény szabályozza a közvetítést és a közvetítői szakma szervezését, továbbá általános rendelkezéseket, a közvetítői szakmára vonatkozó rendelkezéseket (közvetítői képesítés igazolása, szolgáltatásnyújtás felfüggesztése és az attól való eltiltás, Közvetítési Tanács, közvetítői szakma szervezése és gyakorlása, közvetítő jogai és kötelezettségei, közvetítő felelőssége), a közvetítési eljárásra (a közvetítési megállapodás megkötését megelőző eljárás, közvetítési megállapodás, közvetítési folyamat, közvetítési eljárás befejezése), valamint családjogi vitákra és büntetőügyekre vonatkozó külön rendelkezéseket is tartalmaz.

A felek a közvetítés előnyeiről tájékoztató megbeszélésen vehetnek részt, abból a célból, hogy e módszer felhasználásával a vitájukat rendezzék, többek között miután – adott esetben – az illetékes bíróság előtt elkezdődött a bírósági eljárás. A közvetítés előnyeiről tájékoztató megbeszélésen való részvételt a tájékoztatást végző közvetítő által kiállított tájékoztatási igazolás bizonyítja. A közvetítés előnyeiről tájékoztató eljárást vezetheti a bíró, az ügyész, a jogi tanácsadó, az ügyvéd vagy a közjegyző, és ezen esetekben ezt írásban tanúsítják.

A közvetítés tárgya nem terjedhet ki szigorúan személyes jogokra, mint például egy személy családi állapotával kapcsolatos jogokra, vagy bármely más jogra, amelyet a felek megállapodás vagy bármely más határozat értelmében nem gyakorolhatnak.

A közvetítési tevékenységet egyformán végzik minden személy vonatkozásában, fajtól, bőrszíntől, nemzetiségtől, etnikai származástól, nyelvtől, vallástól, nemtől, véleménytől, politikai csoporthoz való tartozástól, vagyontól vagy társadalmi származástól függetlenül.

A közvetítés közérdeket szolgáló tevékenység. A feladatai ellátása során a közvetítőnek nincs döntéshozatali hatásköre a felek között kötendő egyezség tartalmát illetően, de útmutatást nyújthat az egyezség törvényességének ellenőrzése során. A közvetítés két vagy több fél között történhet. A felek jogában áll szabadon választani a közvetítőjüket. A közvetítést egy vagy több közvetítő végezheti. A bírósági és választottbírósági szervek, valamint bármely más jogalkalmazási feladatkörrel felruházott hatóság tájékoztatja a feleket a közvetítési eljárás lehetőségéről és előnyeiről, valamint ösztönzi őket e módszer alkalmazására a vitáik rendezése érdekében.

A felek felkérhetnek közjegyzőt az egyezség hitelesítésére. A közjegyző által kiállított, a közvetítési megállapodásban szereplő egyezséget hitelesítő okirat érvényesíthető.

A közvetítési megállapodás felei az egyezségüket jóváhagyó határozat kérelmezése céljából megjelenhetnek a bíróság előtt. Az illetékes hatóság az a járásbíróság, amely joghatósága alatt valamelyik fél lakhellyel/székhellyel rendelkezik vagy az a járásbíróság, amely joghatósága alatt a közvetítési megállapodást megkötötték. A bíróság a határozatot, amelyben jóváhagyja a felek egyezségét, zárt ülésen hozza meg és az érvényesíthető.

A családjogi vitákra vonatkozó külön rendelkezések. A közvetítés a házastársak közötti nézeteltérések rendezésére alkalmazható, a házasság folytatása, a házastársi vagyon felosztása, a szülői jogok gyakorlása, a gyermekek lakhelyének meghatározása, a szülők gyermektartáshoz való hozzájárulásai vagy bármely más a házastársak között felmerülő nézeteltérés vonatkozásában, amely olyan jogok miatt keletkezett, amelyeket a törvény alapján élvezhetnek. A felek között a szülői jogok gyakorlásával, a szülők gyermektartáshoz való hozzájárulásaival vagy a gyermek lakhelyének meghatározásával kapcsolatos ügyekben/vitákban megkötött közvetítési megállapodások perbeli egyezség formáját öltik.

A házastársak házasság felbontásáról szóló megállapodását és a járulékos válási kérdésekről szóló egyezségét a felek a házasságot felbontó ítélet kimondásában hatáskörrel rendelkező bíróságnak nyújtják be.

A közvetítő biztosítja azt, hogy a közvetítés eredménye ne legyen a gyermek mindenek felett álló érdekével ellentétes, ösztönzi a szülőket, hogy elsődlegesen és főként a gyermek szükségleteire összpontosítsanak, valamint gondoskodik arról, hogy a szülői felelősség elvétele vagy a különválás vagy válás ne legyen káros hatással a gyermek neveltetésére és fejlődésére.

Mielőtt közvetítési megállapodást kötnének, vagy adott esetben az eljárás alatt, a közvetítő kellő gondossággal megvizsgálja, hogy a felek között bántalmazó vagy erőszakos kapcsolat állt-e fenn és, hogy e tényállás hatása valószínűleg befolyásolja-e a közvetítést, továbbá dönt arról, hogy ilyen körülmények között a közvetítéssel történő rendezés helyénvaló-e. Ha a közvetítés során a közvetítő tudomást szerez olyan körülményekről, amelyek a gyermek neveltetését vagy rendes fejlődését veszélyeztetik, vagy jelentősen sértik a gyermek mindenek felett álló érdekét, jelentenie kell az ügyet az illetékes hatóságnak.

A családon belüli erőszak megelőzéséről és az az elleni küzdelemről szóló 217/2003. törvény tartalmaz rendelkezéseket a családon belüli erőszak megelőzésével és az az elleni küzdelemmel kapcsolatos feladatokkal megbízott intézményekről (amelyek kötelessége a vitában álló feleket a közvetítés felé vezetni), a családon belüli erőszak megelőzésével és az az elleni küzdelemmel foglalkozó létesítményekről (ideértve a bántalmazókat segítő támogatóközpontokat is, amelyek tanácsadást és családjogi közvetítést nyújtanak azzal a lehetőséggel, hogy a felek kérésére a családon belüli erőszakkal kapcsolatos ügyeket közvetítés hatálya alá vonják), a védelmi határozatról és a családon belüli erőszak megelőzése és az az elleni küzdelem terén a finanszírozásról.

A polgári eljárásban a bíró ajánlja fel a feleknek a vitájuk közvetítésen keresztül, peren kívül történő rendezését, és az eljárás teljes tartama alatt a feleket az előírt tanácsadással békíteni próbálja.

A közvetítési eljárás hatálya alá vonható viták esetében a bíró felhívhatja a feleket az eljárás alkalmazásának előnyeiről tájékoztató megbeszélésen való részvételre. Amennyiben szükségesnek véli, a bíró az ügy körülményeit figyelembe véve, a bírósági eljárás bármely szakaszában ajánlja a feleknek a közvetítés alkalmazását a vita peren kívüli rendezése érdekében. A közvetítés a felekre nézve nem kötelező.

Ha a bíró ajánlja a közvetítést, a feleknek (amennyiben nem kísérelték meg a vitájukat a keresetük bírósági beadását megelőzően, közvetítés útján rendezni) meg kell jelenniük a közvetítő előtt a közvetítés előnyeiről való tájékozódás érdekében. Miután tájékoztatásban részesültek, a felek eldöntik, hogy elfogadják-e a vitájuk közvetítés útján történő rendezését.

Ha a felek kibékülnek, a bíró az általa hozott ítéletben jóváhagyja az egyezségüket.

Válás esetében, a válókeresethez csatolhatják a házastársak által, a házasság felbontásáról közvetítés útján kötött megállapodást, valamint, adott esetben a járulékos válási kérdések rendezéséről kötött megállapodást.

A gyermekek jogainak védelméről és előmozdításáról szóló 272/2004. törvény tartalmaz rendelkezéseket a gyermekek jogairól (polgári jogok és szabadságok, alternatív családi környezet és gondozás, gyermekegészségügy és -jólét, oktatás, valamint rekreációs és kulturális tevékenységek), rendelkezéseket a szüleik védelmétől ideiglenesen vagy véglegesen megfosztott gyermekek külön védelméről (nevelőszülőknél való elhelyezés, nevelőszülőknél való sürgősségi elhelyezés, szakosodott felügyelet, valamint a külön védelmi intézkedések alkalmazásának nyomon követése), rendelkezéseket a gyermekek védelméről (menekültek vagy fegyveres konfliktus esetén gyerrmekek, akik bűncselekményt követtek el, de a büntetőjog alapján nem vonhatók felelősségre; a bántalmazás, elhanyagolás vagy kizsákmányolás ellen, ideértve a gazdasági kizsákmányolást is, a kábítószerrel való visszaélés és az erőszak minden formája ellen; gyermekek, akik szülei külföldön dolgoznak, valamint a gyermekrablás vagy gyermekkereskedelem minden formája ellen), rendelkezéseket a gyermekvédelem terén feladatokkal központi és helyi szinten megbízott intézményekről és szolgálatokról, magánszervezetekről és a gyermekvédelmi rendszer finanszírozásáról.

A szociális gondozási közszolgálat kötelezettsége az előírt intézkedéseket meghozni az olyan kockázati helyzetek korai észlelésének biztosítására, amelyek miatt egy gyermek elkerülhet szüleitől, illetve a szülők bántalmazó magatartása és a családon belüli erőszak megelőzésére. Bármilyen esetben, amikor egy gyermeket szüleitől elválasztanak, illetve a szülői jogok gyakorlását korlátozzák, ezt meg kell előznie a törvény által előírt szolgáltatások és ellátások rendszeres nyújtásának, külön hangsúlyt fektetve a szülők megfelelő tájékoztatására és számukra tanácsadás nyújtására, valamint arra, hogy szolgáltatási csomagban terápiában vagy közvetítésben részesüljenek.

Szlovéniában a közvetítést a polgári és kereskedelmi ügyekben folytatott közvetítésről szóló törvény (Zakon o mediaciji v civilnih in gospodarskih zadevah – ZMCGZ; Uradni list RS, a Szlovén Köztársaság Hivatalos Lapja 56/08. sz.) szabályozza, amelyet a 2. cikk (1) bekezdése értelmében akkor alkalmaznak családjogi ügyekben közvetítésre, ha az a felek szabad megállapodásának tárgyát képező és általuk szabadon rendezhető követelésekkel kapcsolatos. Ezen kívül a bírósági ügyekben folytatott alternatív vitarendezésről szóló törvény (Zakon o alternativnem reševanju sodnih sporov – ZARSS; a Szlovén Köztársaság Hivatalos Lapja 97/09. és 40/12. sz. – ZUJF) alkalmazandó a családi kapcsolatokra, és e törvény értelmében a bíróságnak egy jogvita felei számára lehetővé kell tennie a közvetítést.

A ZARSS 22. cikkének (1) bekezdése arról rendelkezik, hogy a szülők és gyermekek közötti kapcsolatot érintő vitákban folytatott közvetítés ingyenes, mivel a közvetítő munkadíját és az utazási költségét a bíróság fedezi teljes egészében, és nem a felek. Ez azokra az esetekre is vonatkozik, amikor a közvetítés során a szülők és gyermekek közötti kapcsolatot érintő vitával együtt a házastársak közötti vagyoni jogviszony is rendezésre kerül.

A bírósági programok során a közvetítőkre vonatkozó szabályok (Pravilnik o mediatorjih v programih sodišč; a Szlovén Köztársaság Hivatalos Lapja 22/10. és 35/13. sz.) 2. cikke értelmében az adott térségben névjegyzékbe vehető közvetítők maximális számáról az a bíróság dönt – a program igényeivel összhangban – amelyik a közvetítői névjegyzéket a ZARSS alapján kezeli. A családjogi ügyek közvetítése során, a névjegyzékben szereplő közvetítők számát tekintve a bíróságnak figyelemmel kell lennie arra a tényre, hogy a szülők és gyermekek közötti kapcsolatot érintő vitákban folytatott közvetítést két közvetítő is vezetheti, akik közül az egyik ügyvédi szakvizsgát tett, a másik pedig a pszichológia terén vagy egy másik hasonló területen tett tanúságot szaktudásról és tapasztalatról.

A törvényeink nem tartalmaznak más szabályozást a családjogi ügyek közvetítésére. A új családjogi törvénykönyv a családjogi ügyekben folytatott közvetítést részletesebben fogja meghatározni.

A térségek és önálló bíróságok közvetítői névjegyzékei az önálló bíróságok weboldalain, valamint a ZARSS hatálya alatt bírósági programokban résztvevő közvetítők központi nyilvántartását vezető Igazságügyi Minisztérium weboldalán érhetőek el.

Kapcsolódó internetes linkek:

Általános információk a közvetítésről (nincs külön linkünk, amely a családjogi közvetítéssel foglalkozna)

A közvetítők központi nyilvántartása

1. Általános információk a közvetítésről

A Szlovák Köztársaságban családjogi közvetítés kizárólag önkéntes részvétel alapján történik; olyan közvetítők bonyolítják le, akik nem szakosodtak családjogra. A bíróság nem köteles valamely vita rendezése céljából a közvetítést elrendelni vagy ajánlani. A bíróság mindössze azt a tanácsot adhatja a feleknek, hogy próbálják ki a közvetítést a vita rendezésére.

2. Link a szlovákiai közvetítők listájára

A következő címeken elérhető egy link arra a weboldalra, ahol a közvetítők névjegyzéke található: http://www.komoramediatorov.sk/, ahol a Szlovák Közvetítői Kamara (Slovenská komora mediátorov) tagjainak névjegyzéke szerepel, valamint https://www.najpravo.sk/, ahol a közvetítőket azon megye vagy járás szerint szerepeltetik, ahol találhatóak. A közvetítői munka végzésére szakképzésben részesült közvetítők teljes névjegyzéke hozzáférhető a Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériumának weboldalán (Ministerstvo spravodlivosti Slovenskej republiky) https://www.justice.gov.sk.

3. Link egy családjogi közvetítéssel és általánosságban a közvetítéssel foglalkozó weboldalra

A közvetítésre vonatkozó általános információk a Szlovák Közvetítői Kamara weboldalán érhetőek el: http://www.komoramediatorov.sk/, valamint a https://www.najpravo.sk/ címen.

4. A szlovák jogszabályokkal foglalkozó link

Családjogi közvetítéssel foglalkozó külön nemzeti jogszabály még nem került elfogadásra. Ezen a területen a közvetítési eljárások – valamint minden más olyan területen, ahol a viták peren kívüli rendezése érdekében a közvetítés megengedett – a közvetítésről és egyes törvények módosításáról szóló 420/2004. törvénynek megfelelően folynak.

Finnországban három különböző családjogi közvetítési eljárás létezik: 1) peren kívüli közvetítés, 2) bírósági közvetítés mint önálló eljárás és 3) gyermek felügyeleti jogára vagy láthatási jogra vonatkozó határozat végrehajtásának részeként történő közvetítés.

1. Peren kívüli közvetítés

A házasságról szóló (234/1929. sz.) törvény értelmében, a családon belül felmerülő vitákat és jogi ügyeket elsősorban a családtagok közötti tárgyalással kell rendezni és megegyezéssel eldönteni. Amennyiben a családtagoknak a viták rendezéséhez külső segítségre van szükségük, az önkormányzati szociális jóléti testületek által rendelkezésre bocsátott családjogi közvetítőktől kérhetnek segítséget. A legtöbb esetben a feladatra kijelölt családjogi közvetítők fejlesztő és családi tanácsadó szolgálatok és más szociális szolgálatok alkalmazottai. A családjogi közvetítés a többi szociális és családi tanácsadási szolgáltatástól elkülönülő eljárás, amely célja a felek közötti vitákra kölcsönös megbeszélés és tárgyalás útján megoldást találni. Az önkormányzatokon kívül az egyház családi tanácsadó központjai, valamint közvetítés lefolytatására felhatalmazott más szervezetek és magánszemélyek is nyújtanak közvetítési szolgáltatásokat.

A közvetítő külön feladata válás esetén a gyermekek jogainak védelme. A közvetítő segít a szülőknek a gyermekekkel kapcsolatos bármilyen kérdést békésen rendezni. Ez többek között megállapodást jelent arra vonatkozóan, hogy a gyermekek mindkét szülő közös felügyelete alatt maradnak-e, kivel laknak a gyermekek és hogyan találkoznak a másik szülővel, valamint a szülők hogyan osztják meg a gyermekeikről való gondoskodás kötelezettségét. Ha a szülők megállapodnak, a közvetítő segít azt szerződésbe foglalni. A megállapodás érvényesíthetősége érdekében a közvetítő felkéri a feleket, hogy kérjék annak jóváhagyását egy gyermekjóléti tisztviselőtől. A jóváhagyott egyezség bírósági határozattal egyenértékű.

A családjogi közvetítés önkéntes, bizalmas és ingyenes. Az egész család, a házastársak együttesen vagy külön-külön kapcsolatba léphetnek a családjogi közvetítői szolgálatokkal.

2. Bírósági közvetítés

A bíróságok felügyeleti joggal, lakhatással, láthatási joggal és gyermekekkel kapcsolatos pénzügyi támogatással kapcsolatos ügyekben közvetíthetnek (a polgári ügyekben folytatott közvetítésről és az egyezségek rendes bíróságok általi jóváhagyásáról szóló 394/2011. sz. törvény 10. szakasza). A közvetítés a bírósági eljárásoktól elkülönült eljárás. Önkéntes, de mindkét szülő beleegyezését teszi szükségessé. Gyorsabb és olcsóbb, mint a bírósági eljárások.

A közvetítés akkor kezdődik, amikor a közvetítést a felek a bíróságtól kérik. A már elkezdődött bírósági eljárás alól is lehetséges egy ügyet közvetítésre utalni. A közvetítés bármilyen szakaszban megszüntethető. A közvetítő egy szakértő, rendszerint pszichológus vagy szociális munkás által támogatott bíró. A közvetítésben résztvevő feleket a saját választásuk szerinti ügyvéd vagy más asszisztens is segítheti. Bírósági közvetítés esetében lehetőség nyílik az asszisztens díjazásának fedezésére állami alapok terhére költségmentességet kérelmezni. A bírósági közvetítés során a gyermekek mindenek felett álló érdekét meg kell védeni. Valamely megállapodás jóváhagyhatóságának elbírálásakor a bíróságnak figyelemmel kell lennie a gyermek feletti felügyeleti jogról és a láthatási jogról szóló (361/1983. sz.) törvényre és a gyermektartásról szóló (704/1975. sz.) törvényre. A jóváhagyott megállapodás egy bírósági határozattal egyenértékű. Ha nem sikerül megállapodást kötni, a bíróság lezárja az ügyet. Ha az ügyet bírósági eljárás során utalták közvetítésre, az visszakerül a bírósági eljárás hatálya alá, amennyiben a közvetítés sikertelennek bizonyul.

3. Végrehajtási eljárás részeként történő közvetítés

A közvetítés e formája kizárólag akkor áll rendelkezésre, ha az egyik szülő végrehajtási eljárást kezdeményezett a körzeti bíróságon. Ebben az esetben a bírósági határozat már létezik, de azt a másik szülő nem tartotta be.

A gyermek feletti felügyeletre és láthatási jogra vonatkozó határozatok végrehajtásáról szóló (619/1996. sz.) törvény értelmében a bíróság mindenekelőtt a közvetítőt határozza meg azokban az esetekben, amikor a bíróságtól gyermek feletti felügyeletre vagy láthatási jogra vonatkozó határozat végrehajtását kérik. A közvetítő rendszerint gyermekpszichológiában jártas pszichológus, gyermekvédelemben jártas szociális munkás vagy gyermekjóléti tisztviselő. A közvetítés célja a gyermekek szülei vagy más érdekelt felek között a gyermekek jólétének biztosítása érdekében az együttműködést elősegíteni. A közvetítő a szülők között megbeszélést tűz ki és a gyermekkel (vagy gyermekekkel) külön is elbeszélget, hogy megtudja a kívánságaikat és véleményüket, ha ez a gyermek (vagy gyermekek) életkorát és fejlettségi szintjét figyelembe véve lehetséges. A közvetítő a bíróságnak jelentést készít a közvetítésről. Ha a közvetítés nem vezet a felek közötti megállapodásra, a bíróság többek között a közvetítő jelentése alapján hoz döntést az ügyben.

A közvetítőkről

A családjogi közvetítés előkészítése az önkormányzati szociális jóléti testületek felelőssége. Az önkormányzatok elérhetőségeit lásd alább: http://www.kunnat.net/fi/Yhteystiedot/kunta-alan-yhteystiedot/kunnat/Sivut/default.aspx

A Finn Ügyvédi Kamara képzi ki az ügyvédeket a családjogi vitákban közvetítőként való eljárásra:

https://asianajajaliitto.fi/

A bírósági közvetítés a körzeti bíróságok feladatkörébe tartozik. A körzeti bíróságok elérhetőségeit lásd az Igazságügyi Hatóság weboldalán: http://oikeus.fi/tuomioistuimet/karajaoikeudet/fi/index/yhteystiedot.html

A közvetítésről

Közvetítés az Igazságügyi Hatóság weboldalán: https://oikeus.fi/fi/index/esitteet/avioliittolaki/perheasioidensovittelu.html

Az Igazságügyi Minisztérium brosúrája a felügyeleti joggal kapcsolatos viták bírósági közvetítéséről:

https://oikeus.fi/en/index/esitteet/expert-assistedmediationofcustodydisputes_2.html

Angol nyelvű brosúra: https://oikeus.fi/en/index/esitteet/expert-assistedmediationofcustodydisputes_2.html

Nemzeti Egészségügyi és Népjóléti Intézet, Gyermekvédelmi kézikönyv, családjogi közvetítés:

https://www.thl.fi/fi/web/lastensuojelun-kasikirja/tyoprosessi/erityiskysymykset/lapsen-asema-erotilanteessa/perheasioiden-sovittelu

Családjogi ügyek békés rendezési eljárása a Finn Ügyvédi Kamarától:

https://asianajajaliitto.fi/

Finn Közvetítési Fórum:

http://www.ssf-ffm.com/index.php

Nemzeti jogszabályok

A következő törvényekben szerepelnek családjogi közvetítésről szóló külön rendelkezések:

A házasságról szóló (234/1929. sz.) törvény

http://www.finlex.fi/fi/laki/ajantasa/1929/19290234?search%5btype%5d=pika&search%5bpika%5d=avioliittolaki#O1L5

A gyermek feletti felügyeleti jogról és láthatási jogról szóló (361/1983. sz.) törvény:

http://www.finlex.fi/fi/laki/ajantasa/1983/19830361

A gyermek feletti felügyeletre és láthatási jogra vonatkozó határozatok végrehajtásáról szóló (619/1996. sz.) törvény:

http://www.finlex.fi/fi/laki/ajantasa/1996/19960619

A polgári ügyekben folytatott közvetítésről és az egyezségek rendes bíróságok általi jóváhagyásáról szóló (394/2011. sz.) törvény:

http://www.finlex.fi/fi/laki/ajantasa/2011/20110394

Családjogi közvetítés

A svéd jog általános elve, hogy a konszenzuson alapuló megoldásokat tekinti a gyermekre nézve leginkább kedvezőnek. A szabályokat ezért oly módon fogalmazza meg, hogy először kísérletet kelljen tenni a szülők meggyőzésére a gyermekeiket érintő ügyekben való megállapodásra.

Kihez kell fordulni?

A szociális szolgálatok feladatköre különleges, és többek között békéltetést (samarbetssamtal) is kell kínálniuk a szülőknek: A békéltetési eljárás célja segíteni a szülőknek megállapodást kötni; további tájékoztatásért lásd: békéltetés. Ha a szülők megállapodnak, a konszenzuson alapuló megoldásukat a szociális szolgálatok által jóváhagyott megállapodásba lehet foglalni. A bíróságoknak is felelőssége, hogy először próbáljanak meg a felek között egy konszenzuson alapuló megállapodást elérni. Ha ez nem sikerül, a bíróság elrendelheti a békéltetést vagy a közvetítést (medling).

Mely területeken megengedhető, illetve a legelterjedtebb a közvetítés igénybevétele?

A bíróság előtt folyamatban lévő ügyekben a családjogi közvetítést akkor kívánják alkalmazni, amikor például a békéltetés nem vezetett eredményre, de még úgy vélik, hogy van esély a szülők megállapodására a gyermekeiket érintő ügyekben.

Vannak-e külön szabályok e téren?

A bíróság dönt arról, hogy kit jelöl ki közvetítőnek. A közvetítést elrendelő határozat önmagában nem teszi szükségessé a szülők beleegyezését, de a közvetítőnek nehéz lehet a feladatát ellátnia, ha valamelyik szülő aktívan ellenzi a közvetítő kijelölését. A közvetítő a bírósággal egyeztetve dönt arról, hogy a közvetítést hogyan kell megszervezni. Nem létezik a közvetítőkre vonatkozó magatartási kódex vagy hasonló szabályzat.

Tájékoztatás és képzés

Nem létezik közvetítőket képző országos szervezet.

Milyen költségekkel jár a közvetítés?

A közvetítők a munkájukért, idejükért és költségeikért ésszerű díjazásra jogosultak. Ezt a díjazást az állam fizeti.

Családjogi közvetítői eljárás

A családjogi közvetítői eljárás önkéntes. Angliában és Walesben azonban 2014 áprilisától valamennyi felperesnek (nem csupán azoknak, akik állami finanszírozásban részesülnek) meg kell fontolnia a közvetítői eljárás igénybevételét, és e célból részt kell vennie egy közvetítői tájékoztató és értékelő találkozón (Mediation Information and Assessment Meeting, MIAM), mielőtt keresetével a bírósághoz fordulhat, kivéve, ha valamely kivétel érvényesül, például kapcsolati erőszak esetén. A leendő alperestől elvárt, hogy e találkozón megjelenjen, ha arra kérik. Ha a felperes továbbmegy a bíróságra, a keresetében ki kell töltenie a vonatkozó szakaszt, amely vagy azt igazolja, hogy mentesül a közvetítői tájékoztató és értékelő találkozón való részvétel alól, vagy azt, hogy habár részt vett egy ilyen találkozón, azon azonban úgy döntöttek, hogy a közvetítői eljárás nem megfelelő, a közvetítői eljárás sikertelenül zárult, vagy nem sikerült rendezni valamennyi kérdést.

A családjogi közvetítői eljárással kapcsolatos további nyilvános információs anyagok elérhetők az Egyesült Királyság kormányzati honlapján.

A költségmentesség továbbra is elérhető a családjogi közvetítői eljárással, valamint a családjogi közvetítői eljárás támogatására szolgáló jogi tanácsadással kapcsolatban. A költségmentességről, azon belül az arra való esetleges jogosultságáról az alábbi honlapon tájékozódhat.

A családjogi közvetítői szakma

A családjogi közvetítés önszabályozó szakma, amely számos, tagságon alapuló szervezetből áll, amelyhez az egyes közvetítők tartoznak. E tagszervezeteket a Családjogi Közvetítői Tanács (Family Mediation Council, FMC) képviseli mint „ernyőszervezet”. A Családjogi Közvetítői Tanácsot azért hozták létre, hogy harmonizálja a családjogi közvetítői eljárásra vonatkozó normákat Angliában és Walesben, valamint hogy a tagszervezeteit és a családjogi közvetítőket szakmai kérdésekben a kormánnyal szemben képviselje.

A családjogi közvetítők változatos, többek között jogi, terápiás, illetve szociális szolgáltatási háttérrel rendelkeznek. A különféle tagsággal rendelkező, illetve akkreditációs szervezetek saját képzési és szakmai normákkal rendelkeznek, amelyek a képzési követelményeket is magukban foglalják. A Családjogi Közvetítői Normabizottságot (Family Mediation Standards Board, FMSB) a Családjogi Közvetítői Tanács tagszervezetei által alkalmazott családjogi közvetítői normák ellenőrzése és szabályozása érdekében alapították.

A Családjogi Közvetítői Tanács nem kormányzati szerv, és központi jelentőséggel bír tagszervezetei számára, amelyek nem kormányzati szervezetek/egyesületek, illetve a Családjogi Közvetítői Tanács alapító tagjai. Ezek közül a legfontosabbak a következők:

• Alternatív Vitarendezési Csoport (ADR Group)

• Családjogi Közvetítői Egyesület (Family Mediators Association)

• Nemzeti Családjogi Közvetítés (National Family Mediation)

• Közvetítők Testülete (College of Mediators)

• Vitarendezés (Resolution)

• Jogászegylet (The Law Society)

Akkreditált családjogi közvetítőt a Családjogi Közvetítői Tanács honlapján találhat.

A lakóhelyéhez közel működő közvetítőt a „Találjon helyi közvetítőt” (Find a Local Mediator) eszköz használatával találhat.

Családjogi közvetítői eljárás

A családjogi közvetítői eljárás teljes mértékben önkéntes, és Észak-Írországban jelenleg nincsen olyan rendelkezés, amely a bírósághoz való fordulást megelőzően kötelezően előírná a jogvita közvetítői eljárás útján történő rendezésének megkísérlését. A bíróságok ugyanakkor támogatják a közvetői eljárást, és a megfelelő esetben ösztönzik annak igénybevételét. Habár az alkalmazandó eljárást nem tartalmazza törvény, a bíróságok nagy valószínűséggel engedélyezik a tárgyalás elnapolását az olyan ügyekben, ahol a vitás kérdések vélhetően közvetítői eljárás útján is rendezhetők. A felek aziránt is bírósághoz fordulhatnak, hogy a bíróság a közvetítéssel született megállapodást nyilvánítsa végrehajthatónak, mintha az bírósági végzés lenne.

Egyes esetekben állami finanszírozás is elérhető. Észak-Írország Jogi Szolgáltatási Ügynöksége (Legal Services Agency Northern Ireland) egyes közvetítői eljárások költségeit költségmentességi alapokból fedezi, és az Egészségügyi, Szociális Szolgáltatási és Közbiztonsági Minisztérium jelenleg finanszírozást biztosít a családjogi vitákban a bírósági eljárást megelőzően igénybe vett közvetítői eljárásokhoz. További információ a Családtámogatás Észak-Írországban honlapon érhető el.

A családjogi közvetítői szakma

A képzést és az akkreditációt a kormány nem szabályozza. A szakma önszabályozó, és a képesítésre és a tapasztalatra vonatkozó követelmények a kapcsolódó szakmai szervezetenként eltérőek. További információ a szolgáltatók honlapján, valamint az NI Direct (Észak-Írországra vonatkozó közvetlen információkat tartalmazó) honlapon elérhető, a bírósági eljárás alternatívái Észak-Írországban (Alternatives to Court in Northern Ireland) című tájékoztató kiadványban található.

A családjogi közvetítői szakma

A skót kormány ösztönzi az alternatív vitarendezés igénybevételét, a közvetítői eljárást is beleértve, a családjogi viták rendezése érdekében, habár kapcsolati erőszak esetén a közvetítői eljárás nem megfelelő. A családjogi közvetítői eljárás jellemzően önkéntes. Skóciában az alternatív vitarendezés vagy a közvetítői eljárás igénybevétele nem kötelező, ha azonban a családjogi vita bíróság elé kerül, a bíró kérheti a közvetítői eljárás igénybevételét.

A közvetítéssel született megállapodás tartalmának Skóciában történő érvényesítése iránt bármelyik alábbi eljárás alkalmazható:

• Arra vonatkozó kérelmet terjeszthet elő a legfelsőbb polgári bíróságnál (Court of Session) vagy a körzeti bíróságnál (Sheriff Court), hogy a bíróság a közvetítéssel született megállapodást a hatáskörébe „vonja”. Ez azt jelenti, hogy a bíróság a hatáskörét gyakorolva a közvetítéssel született megállapodást bírósági végzéssé változtatja.

• Ettől eltérően, egy „teljes bizonyító erejű” írásbeli megállapodás végrehajtás iránt bejegyezhető a skót „Books of Council and Session” megnevezésű közhiteles nyilvántartásba vagy a körzeti bíróság nyilvántartásába (Sheriff Court Books). A teljes bizonyító erejű okirat olyan okirat, amely teljesíti az ahhoz szükséges alaki követelményeket, hogy aláírtnak minősüljön, anélkül, hogy azt igazolni kellene. A teljes bizonyító erejű okiratokra vonatkozó szabályokat az írásbeliség követelményeiről szóló (skóciai) 1995. évi törvény (Requirements of Writing (Scotland) Act 1995) tartalmazza. A megállapodásnak a „Books of Council and Session” megnevezésű közhiteles nyilvántartásba való bejegyzése iránt forduljon a Skóciai Nyilvántartások kezelőjéhez.

Amikor egy megállapodást végrehajtás iránt nyilvántartásba vesznek, az okirat közokirattá válik.

A bíróság által záradékolt, vagy a fenti módok valamelyikével nyilvántartásba vett megállapodás más uniós tagállamban is végrehajtható.

A Skóciában elérhető közvetítői eljárásról a Skót Közvetítői Hálózat honlapján talál információt.

A családjogi közvetítői eljárásra vonatkozó nemzeti szabályozás

Mivel a családjogi vitákban nem kötelező igénybe venni közvetítői eljárást, a nemzeti szabályozás viszonylag csekély.

A polgári ügyekben a bizonyításfelvételről (a családjogi közvetítői eljárásról) szóló (skóciai) 1995. évi törvény (Civil Evidence (Family Mediation) (Scotland) Act 1995) ugyanakkor rendelkezik arról, hogy a családjogi közvetítői eljáráson történtekre vonatkozó információk Skóciában a polgári eljárásban nem fogadhatók el bizonyítékként.

A családjogi közvetítői eljárás önkéntes. A gibraltári bíróságok ösztönzik a közvetítői eljárás igénybevételét az olyan ügyekben, amelyekben fennáll a lehetősége annak, hogy a közvetítői eljárás segít feloldani vagy csökkenteni a felek közötti nézetkülönbségeket. Számos olyan jogi szakember van, aki egyúttal képzett közvetítő. E személyeket meg lehet bízni a családjogi vitákban való közvetítéssel. Ezen túlmenően a Szociális Szolgálat Család- és Gyermekügyi Részlege szintén vállalja a bíróságok által hozzájuk utalt felek közötti közvetítői eljárás lefolytatását. A családjogi közvetítői eljárásra nem vonatkoznak jogszabályok.

Nem áll rendelkezésre a családjogi közvetítők listáját, illetve a családjogi közvetítői eljárásra vagy általában véve a közvetítői eljárásra vonatkozó információkat tartalmazó honlap.