Családjogi közvetítői eljárás

Közvetítési eljárások a családjogi, válási és különválási ügyekben

A közvetítés a vitarendezés önkéntes, bizalmas formája, amikor a konfliktus vagy vita felei egy semleges és pártatlan közvetítő segítségével saját maguk tesznek kísérletet a megállapodásra. A résztvevőktől függ milyen kérdésekről tárgyalnak a közvetítés során. A megállapodás tárgyát képező kérdések a következőkkel lehetnek kapcsolatosak: a házastársak békülése, a különválás feltételeinek meghatározása, a szülői felügyelet formái, a gyermekekkel való kapcsolattartás, a családi szükségletek kielégítése, a tartás és a gyermektartás, valamint vagyoni és lakhatási kérdések. A közvetítési egyezség rendelkezhet útlevél kiadásáról, a gyermek iskoláinak megválasztásáról, a kiterjedt család tagjaival való kapcsolattartásról és/vagy a gyermek vagyonának kezeléséről is.

A közvetítés előnyei

• A közvetítés segít a negatív érzelmek szintjét csökkenteni és a saját és egymás szükségleteit megérteni, ezáltal csökkentve a konfliktusból adódó pszichológiai terhet.

Hogyan utalnak egy ügyet közvetítésre?

• A közvetítés lefolytatható mielőtt az ügy bíróság elé kerül vagy ha már elindították az eljárást, bírósági határozat alapján.

• Mindenesetre a közvetítés a felek beleegyezésétől függ.

• Bármelyik fél a bírósági eljárás bármely szakaszában kérelmezheti a közvetítést.

Ki dönt a közvetítő személyéről?

• A közvetítőt a felek közösen választják ki vagy a bíróság nevezi ki, elsősorban az állandó közvetítők névjegyzékében szereplő személyeket tekintetbe véve.

Meddig tarthat a közvetítés?

• A bírósági határozat alapján indult közvetítési eljárás nem tarthat tovább 3 hónapnál, de közös kérelem vagy bármely más érvényes okból meghosszabbítható, ha az elősegíti a rendezést.

A közvetítési eljárás

• Miután kézhez vette a bírósági határozatot, a közvetítő felveszi a kapcsolatot a felekkel egy megbeszélés napjának és helyének kitűzése céljából.

• A közvetítő elmagyarázza a szabályokat és a közvetítői eljárás menetét, valamint megkérdezi a feleket, hogy elfogadják-e a közvetítést.

• A közvetítés a közvetítő jelenlétében a felek közötti megbeszélésből áll. A közvetítő és bármelyik fél között négyszemközti megbeszélés is tartható.

• A felek dönthetnek arról, hogy nem vesznek részt közvetítésben.

• A közvetítés bizalmas. A közvetítő a közvetítés részleteit nem tárhatja fel harmadik felek előtt. A közvetítés jegyzőkönyve nem tartalmazza a felek semmilyen nézetét vagy véleményét.

• A közvetítő nem tanúskodhat azon tények vonatkozásában, amelyek a közvetítés lefolytatása során a tudomására jutottak, kivéve, ha a felek felmentik a titoktartási kötelezettség alól.

Mi a közvetítés lehetséges eredménye?

• A közvetítés eredménye lehet egy kölcsönösen elfogadható, a felek által aláírt egyezség.

• A válási vagy különválási ügyekben a közvetítés eredménye lehet a házastársak békülése és/vagy megállapodása, illetve a közös jogi álláspontok kialakítása. Ezek alapul szolgálnak az ügy bíróság általi lezárásához.

• A közvetítő a jegyzőkönyv egy-egy példányát kézbesíti a feleknek.

• A közvetítő a jegyzőkönyvet és az esetlegesen megkötött egyezséget benyújtja a bíróságnak.

• A bíróság által jóváhagyott közvetítői egyezség egy bírósági egyezség jogi érvényességével rendelkezik és lezárja az eljárást.

• A bíróság az egyezség jóváhagyását elutasítja, ha az egyezség ellentétes a törvénnyel vagy a közösségi élet elveivel, a törvény kijátszására szánják, zavart kelt vagy ellentmondásokat tartalmaz.

• Ha egy érvényesíthetőnek nyilvánított egyezséget nem hajtanak ténylegesen végre, az a bíróság által kinevezett végrehajtásért felelős tisztviselő elé utalható.

• Amennyiben nem születik egyezség, a felek a jogaik gyakorlását bírósági eljárásban kérhetik.

Mik a közvetítés költségei?

• A közvetítés költségeit a felek viselik. Általában az egyes felek a költségek felét fizetik, kivéve, ha a felek másként állapodnak meg.

• Egy fél a közvetítés költségei alól mentességet is kérhet.

• Az ügy kimenetelétől függetlenül, a bíróság a közvetítésben való részvételt nyilvánvalóan indokolatlanul visszautasító felet az ebből származó költségek visszatérítésére marasztalhatja.

• Ha a bírósági tárgyalás megkezdése előtt egyezség születik, a bírósági illeték 100%-át visszatérítik a félnek.

• Ha az eljárás későbbi szakaszában születik a közvetítő előtt egyezség (a bírósági tárgyalás megkezdését követően), a bírósági illeték 75%-át térítik vissza.

• Ha egy válási vagy különválási ügyben a felek az elsőfokú bíróság előtt kibékülnek és a keresetüket visszavonják, a bíróság elé terjesztéskor befizetett bírósági illeték 100%-át térítik vissza. Ha a felek a másodfokú bíróság előtt folyamatban lévő eljárás befejezése előtt békülnek ki, a befizetett fellebbezési illeték 50%-át fizetik vissza.

• Peren kívüli közvetítés esetében a közvetítő díjazását a közvetítői központ határozza meg, vagy arról a felek állapodnak meg a közvetítővel, mielőtt a közvetítés elkezdődne.