Családjogi közvetítői eljárás

Litvánia
Tartalomszolgáltató:
European Judicial Network
Európai Igazságügyi Hálózat (polgári és kereskedelmi ügyek)

Litvániában a polgári jogi jogvitákban (a családjogi jogvitákat is ideértve) végzett közvetítést a Litván Köztársaság közvetítésről szóló törvénye szabályozza (a törvény új változata 2019. január 1-jén lépett hatályba). A törvény az országon belüli és a nemzetközi polgári jogi jogviták rendezésére egyaránt vonatkozik, és a polgári és kereskedelmi ügyekben végzett közvetítés egyes szempontjairól szóló, 2008. május 21-i 2008/52/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet hajtja végre.

A közvetítés olyan, a polgári jogi jogviták rendezésére szolgáló eljárás, amelynek keretében egy vagy több közvetítő (pártatlan harmadik személy) segíti a feleket a jogvita egyezség útján történő rendezésében. A felek ezt az eljárást akkor is igénybe vehetik, ha a jogvitájukkal még nem fordultak bírósághoz (bíróságon kívüli közvetítés), de akkor is, ha már folyamatban van bírósági eljárás (bírósági közvetítés).

A közvetítés igénybevételének feltétele, hogy a jogvitában érintett felek erről írásos megállapodást kössenek. A közvetítés csak olyan jellegű jogvitákban vehető igénybe, amelyek esetében törvény lehetővé teszi a felek számára, hogy egyezségi megállapodást kössenek. A közvetítőt a felek kijelölhetik közösen, vagy pedig felkérhetik erre az Állami Jogsegélyszolgálatot.

Közvetítői szolgáltatást 2019. január 1-jétől – csekély számú kivételtől eltekintve – csak olyan személyek nyújthatnak, akik speciális vizsgát tettek, megfelelnek a törvényben megszabott egyéb követelményeknek (jó hírnév, egyetemi végzettség, közvetítői képzésen való részvétel), és szerepelnek a Litván Köztársaság közvetítői névjegyzékében. A közvetítői névjegyzék az Állami Jogsegélyszolgálat honlapján tekinthető meg (http://vgtpt.lrv.lt/). A közvetítőkkel szemben követelmény még, hogy pártatlanok legyenek, valamint hogy kizárólag szakmai szempontok szerint járjanak el. Az elért megállapodástól függően a közvetítő díjfizetés ellenében vagy díjmentesen nyújthatja szolgáltatását. A felek és a közvetítők megállapodhatnak a jogvita rendezésének módszeréről és eljárásáról. A közvetítésben való részvételtől bármelyik fél indokolás nélkül elállhat.

Fontos, hogy a közvetítés megindulása felfüggeszti az eljárási határidőket. Ez azt jelenti, hogy a felek akkor sem esnek el a bírósághoz fordulás lehetőségétől, ha nem sikerül a jogvitát egyezséggel rendezniük. Ha a feleknek sikerül a jogvitájukban a közvetítő segítségével egyezségre jutniuk, erről egyezségi megállapodást kötnek. A megállapodást a bíróság egyszerűsített eljárással hagyja jóvá. A jóváhagyással a megállapodás végrehajthatóvá válik.

A törvény a közvetítés alapelvei között kiemelt helyen említi a titoktartás elvét. Ez az elv azt jelenti, hogy a felek eltérő értelmű megállapodása hiányában mind maguk a felek, mind a közvetítők, mind pedig a közvetítő szolgáltatást nyújtó szervezet munkatársai kötelesek a közvetítéssel kapcsolatos összes információt titkosan kezelni, kivéve azokat az információkat, amelyek átadása szükséges a közvetítés keretében kötött egyezségi megállapodás jóváhagyásához vagy végrehajtásához, illetve amelyek titokban tartása ellentétes volna a közérdekkel. Ez a rendelkezés biztosítja, hogy – az említett kivételektől eltekintve – a közvetítés keretében átadott információkat ne lehessen felhasználni az információkat átadó fél ellen.

Mindezek mellett a közvetítésről szóló törvény meghatározza a kötelező közvetítés és a bírósági közvetítés speciális szabályait, és szabályozza a közvetítők fegyelmi felelősségét is.

A családjogi jogvitákban a közvetítés igénybevétele 2020. január 1-jétől kötelező. A kötelező közvetítést és a bírósági közvetítést az állam finanszírozza (hat óra időtartamig), ha a közvetítést az Állami Jogsegélyszolgálat végzi. A feleknek ugyanakkor továbbra is joguk van ahhoz, hogy a közvetítői névjegyzékről maguk válasszanak közvetítőt a kötelező közvetítéshez, de ebben az esetben a közvetítő munkadíját maguknak kell fizetniük.

A polgári perrendtartás szerint azok a személyek, akik előzetesen igénybe vettek közvetítést, alacsonyabb díjakat fizetnek, ha bírósághoz fordulnak.

A közvetítéssel kapcsolatban további tájékoztatást és jogszabályszövegeket az Igazságügyi Minisztérium honlapja tartalmaz (litván nyelven):

http://tm.lrv.lt/lt/veiklos-sritys-1/civiliniu-gincu-taikinamasis-tarpininkavimas-mediacija

A közvetítéssel kapcsolatban az Igazságügyi Minisztérium honlapja angol nyelvű tájékoztatással is szolgál:

http://tm.lrv.lt/en/fields-of-activity/mediation

Utolsó frissítés: 10/04/2020

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
Az egyes tagállamok által gondozott, e honlapon helyet kapott nemzeti tartalmak frissítése jelenleg zajlik, tekintettel az Egyesült Királyság kilépésére az Európai Unióból. Előfordulhat, hogy néhány részlet elkerülte a figyelmünket, és egy adott weboldal még nem tükrözi a megváltozott helyzetet. Igyekszünk mihamarabb naprakésszé tenni a teljes tartalmat.

Észrevételek

Itt megoszthatja velünk az új webhellyel kapcsolatos észrevételeit és megjegyzéseit