Családjogi közvetítői eljárás

Görögország
Tartalomszolgáltató:
European Judicial Network
Európai Igazságügyi Hálózat (polgári és kereskedelmi ügyek)

Családjogi közvetítés

A „családjogi közvetítés” kifejezés a családjogi viták (azaz a házastársak közötti pénzügyi és tulajdonjogokkal kapcsolatos viták, az élettársi kapcsolatból, illetve a szülők és gyermekek közötti kapcsolatból eredő hasonló viták, valamint más családi viták) peren kívüli rendezésének egy formájára utal, amikor is a feleket segítik a kölcsönösen elfogadható egyezség közös elérésében.

Ι. A közvetítés intézményét (διαμεσολάβηση) a 2008. május 21-i 2008/52/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet végrehajtó polgári és kereskedelmi ügyekben történő közvetítésről szóló 3898/2010. törvény (Kormányzati Közlöny, I. sorozat, 211. szám 2010.10.16.) vezette be a görög igazságszolgáltatási rendszerbe.

A 3898/2010. törvény 2. cikke szerint „a magánjogi vitákat a felek közötti megállapodással közvetítésre lehet utalni, amennyiben a vita tárgya a felek rendelkezésére áll”, míg ugyanazon törvény 8. cikke úgy rendelkezik, hogy: „1. A felek vagy jogi képviselőjük, illetve jogi személyek esetében megbízottjuk, az ügyvédjükkel részt vesznek a közvetítésen. 2. A közvetítőt a felek vagy a felek által választott harmadik fél jelöli ki. 3. A közvetítési eljárást a közvetítő a felekkel egyetértésben határozza meg, akik azt kívánságuk szerint bármikor megszüntethetik. A közvetítési eljárás bizalmas és nem vezetnek róla jegyzőkönyvet. A közvetítés során a közvetítő mindegyik féllel kommunikálhat és találkozhat.” Az eljárás befejezésekor a közvetítőnek feljegyzést kell készítenie a közvetítésről (3898/2010. törvény 9. cikke), amely tartalmazza a közvetítő, a felek és felek ügyvédei által aláírt, megkötött megállapodást. Amennyiben legalább az egyik fél kéri, a közvetítőnek a feljegyzést a hely elsőfokú bíróságának kezelőirodájában is letétbe kell helyeznie, aminek következtében az érvényesíthetővé válik.

A közvetítő legfeljebb 24 óra felszámításával óradíjban részesül, amely magában foglalja a közvetítés előkészítésével töltött időt is. A felek és a közvetítő a díjazás más módjában is megállapodhatnak. A felek eltérő megállapodása hiányában, a közvetítő díjazását a felek egyenlő arányban viselik. Az egyes felek viselik a saját ügyvédjük munkadíjának költségeit. Az óradíj összegét az Igazságügyi, Átláthatósági és Emberi Jogi Minisztérium határozattal határozza meg és vizsgálja felül.

(Lásd http://www.diamesolavisi.gov.gr/)

ΙΙ. Ezen kívül a polgári perrendtartásról szóló törvénybe a 4055/2012. törvény 7. cikke által beszúrt 214B. cikk (1) bekezdése bevezette a bírói közvetítés intézményét (δικαστική μεσολάβηση); azon cikk szerint „a magánjogi vitákat bírói közvetítés igénybe vételével is meg lehet oldani. A bírói közvetítés igénybe vétele választható, és a kereset beadása előtt vagy a per alatt is történhet.” Ugyanazon cikk (3) bekezdésének utolsó albekezdése kimondja, hogy „bármelyik érdekelt fél a nevében eljáró ügyvéden keresztül írásbeli kérelmet nyújthat be az ügy bírói közvetítő elé történő utalásáról.” A cikk úgy folytatódik, hogy „4. Az a bíróság, amely előtt az ügy folyamatban van, az ügytől függően és valamennyi körülményt figyelembe véve bármikor felkérheti a feleket a vitájuk rendezése céljából bírói közvetítés igénybe vételére, és amennyiben a felek egyetértenek, ezzel egyidejűleg, rövid időre, de legfeljebb hat hónapra elhalaszthatja az ügy tárgyalását. 5. Amennyiben a felek megállapodnak, a közvetítésről feljegyzés készül. A feljegyzést aláírja a közvetítő, a felek és a felek ügyvédei, továbbá az eredetit letétbe kell helyezni azon elsőfokú bíróság kezelőirodájában, ahol a közvetítés történt... Miután a közvetítésről készült feljegyzést letétbe helyezték az elsőfokú bíróság kezelőirodájában, ha aszerint a felek egyetértenek abban, hogy jogosultság áll fenn, akkor az a polgári perrendtartásról szóló törvény 904. cikke (2) bekezdésének c) pontja értelmében érvényesíthető jogcímet keletkeztet.”

A bírói közvetítés költségei egyértelműen az alacsony jövedelmű polgárok költségmentességének biztosításáról szóló törvény hatálya alá sorolhatók (3226/2004. törvény).

Két fontos rendelkezés a polgári perrendtartásról szóló törvény új 116A. cikke (melyet a 4335/2015. törvény 1. cikkének (2) bekezdése szúrt be), miszerint „a bíróság valamely tárgyalás során bármikor, továbbá minden eljárás során ösztönzi ... a közvetítés választását, mint a vita peren kívül történő rendezésének módját”, valamint a polgári perrendtartásról szóló törvény 214C. cikke, miszerint „a bíróság javasolja a felek részére a közvetítés igénybe vételét, amennyiben az az ügy körülményeinek megfelelő. Ha a bíróság javaslatát elfogadják, az ügy tárgyalását három hónappal el kell halasztani. Ugyanez vonatkozik arra az esetre, ha a felek maguk döntenek úgy míg a per folyamatban van, hogy közvetítést vesznek igénybe.”

Görögországban nem léteznek kifejezetten a családjogi közvetítést szabályozó jogszabályok, ezért a közvetítés és a bírói közvetítés fent meghatározott általános szabályai alkalmazandóak.

A különböző nemzetiségű párokból jönnek létre – akár házasok, akár élettársi kapcsolatban élnek együtt – a kétkultúrájú családok, és válás vagy a kapcsolat felbomlása esetén a családjogi vitákkal összefüggő kérdéseken túl (például szülői felelősség, felügyeleti jog, kapcsolattartás a gyermekkel, gyermektartás, tulajdonnal kapcsolatos viták a házastársak között) a határokon átnyúló esetekben egy még komolyabb nehézség merülhet fel: a gyermek jogellenes elvitele. Ilyen esetekben könnyen alkalmazhatóak a közvetítésre és a bírói közvetítésre vonatkozó fent körvonalazott szabályok, amelyek összhangban vannak az 1980. évi Hágai Egyezmény 7. cikke (2) bekezdése c) pontjának és a 2201/2003/EK rendelet 55. cikke (2) bekezdése e) pontjának („Brüsszel IIa.” rendelet) már alkalmazandó szabályaival.

Utolsó frissítés: 18/01/2017

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Észrevételek

Itt megoszthatja velünk az új webhellyel kapcsolatos észrevételeit és megjegyzéseit