

Rövid bevezetés a németországi családjogi közvetítésbe
Kivonat a Szövetségi Igazságügyi és Fogyasztóvédelmi Minisztérium (Bundesministerium der Justiz und für Verbraucherschutz) által kiadott „Házassági jog” („Eherecht”) című brosúrából, 73. o.:
„6.2.5. Családjogi közvetítés
A különváláson vagy váláson áteső párok gyakran peren kívül kívánják családi kapcsolataikat rendezni. Ilyen esetekben a közvetítés kiváló alternatíva a bírósági eljárással szemben.
A közvetítés jogi kereteit a 2012. július 26-án hatályba lépett közvetítői tevékenységről szóló törvény (Mediationsgesetz) fektette le.
A közvetítés egy semleges személyen (a közvetítő) keresztül segít a feleknek békés megoldást találni a vitájukra. A résztvevők felelősséget vállalnak a megoldásért, és a közvetítőnek nincs döntéshozatali hatásköre.
Ez azt jelenti, hogy egy bírósági ügytől eltérően, az érintettek valós érdekeit és szükségleteit meg lehet határozni, és a konkrét konfliktusra szabott megoldás alapjaként fel lehet használni. A bírósági határozatok kevésbé valószínű, hogy figyelembe veszik az érintettek érdekeit. Ezért az érintettek könnyebben fogadják el ezeket a megoldásokat és ezek hosszú távon eredményesebbek. A közvetítés szerződéses megállapodások megfogalmazásához vezethet, például a tartással, a vagyonnal, a tulajdonnal, a szülői felelősséggel és a láthatási jogokkal kapcsolatosan.
A bíróság a bontóper részeként elrendelheti, hogy a házastársak akár önállóan, akár együttesen a közvetítésről szóló ingyenes tájékoztatáson, vagy a folyamatban lévő, kapcsolódó ügyek vonatkozásában a peren kívüli vitarendezés valamely más formájában [1] vegyenek részt a bíróság által kinevezett személy vagy szerv segítségével, majd igazolják a részvételüket (a családügyi és a nem peres igazságszolgáltatási eljárásokról szóló törvény 135. szakasza – Gesetz über das Verfahren in Familiensachen und in den Angelegenheiten der freiwilligen Gerichtsbarkeit, FamFG). Ez a rendelkezés jogilag nem kötelező erejű. A bíróság azonban a költségek felosztásáról való döntésnél figyelembe veheti a rendelkezés be nem tartását (a FamFG 150. szakaszának (4) bekezdése).”
A FamFG 156. szakasza (1) bekezdésének 3. és 5. mondata, valamint 81. szakasza (2) bekezdésének 5. pontja értelmében ugyanez vonatkozik a gyermekekkel kapcsolatos ügyekre. A bíróság ilyen esetekben is elrendelheti, hogy a szülők közvetítésről szóló tájékoztatáson vagy a peren kívüli vitarendezés már formájában vegyenek részt. Ez a rendelkezés jogilag nem kötelező erejű, de a bíróság az üggyel kapcsolatos költségek felosztásáról való döntésnél figyelembe veheti a rendelkezés be nem tartását.
Linkek német weboldalakra ahol családjogi ügyekkel foglalkozó közvetítőket találhat
Mediation bei internationalen Kindschaftskonflikten (MiKK e. V.), Fasanenstraße 12, 10623 Berlin, Németország (közvetítés gyermekeket érintő nemzetközi ügyekben)
- Zentrale Anlaufstelle für grenzüberschreitende Kindschaftskonflikte beim Internationalen Sozialdienst im Deutschen Verein (ZAnK), Michaelkirchstraße 17/18, 10179 Berlin, Németország (közvetítés gyermekeket érintő nemzetközi ügyekben)
Linkek német weboldalakra ahol családjogi közvetítéssel vagy általánosságban közvetítéssel kapcsolatos információkat találhat
- Bundesverband Mediation e.V. (BM), Wittestr. 30 K, 13509 Berlin
- Bundes-Arbeitsgemeinschaft für Familien-Mediation e.V. (BAFM), Spichernstraße 11, 10777 Berlin
A családjogi közvetítéssel kapcsolatos német jogszabályokkal foglalkozó linkek
- Szövetségi Igazságügyi és Fogyasztóvédelmi Minisztérium, Mohrenstraße 37, 10117 Berlin
- A közvetítés és a peren kívüli vitarendezés más formáinak ösztönzéséről szóló törvény (Gesetz zur Förderung der Mediation und anderer Verfahren der außergerichtlichen Konfliktbeilegung) (BGBl. (Bundesgesetzblatt, Szövetségi Közlöny) 2012. július 25-i 2012., I. rész, 35. szám)
[1] A kapcsolódó ügyek közé tartoznak a házassági vagyonjogi rendszerrel, a nyugdíjjogosultság kiigazításával, a tartásdíj fizetésével, a közös lakhellyel és a háztartási költségekkel kapcsolatos viták.
Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.