Szakértő keresése

I. Szakértői jegyzékek és nyilvántartások

A Szlovén Köztársaság igazságügyi minisztériuma nyilvántartást vezet a szakértőkről.
A nyilvántartás nyilvánosan elérhető itt.

A szlovén jog nem határozza meg a szakértő tanú fogalmát. Különbséget tesz ugyanakkor a szakértő tanú, a szakértő és a jogi szakértő között.

A nyilvántartásban nem szerepel valamennyi szakértő, csak a bírósági (igazságügyi) szakértők. A nyilvántartás 50 nagyobb csoportból áll, és összesen mintegy 1000 szakértőt tartalmaz.

II. A szakértők szakképesítése

A szlovéniai bírósági szakértőkről, hites értékbecslőkről és bírósági tolmácsokról szóló törvény 16. cikke szerint az kerülhet be a nyilvántartásba szakértőként, aki egyebek mellett:

  • a Szlovén Köztársaság vagy az Európai Unió tagállama vagy az Európai Gazdasági Térség tagállamának a szlovén nyelvet aktívan beszélő állampolgára,
  • jogerősen nem lett elítélve előre megfontolt szándékkal elkövetett bűncselekmény miatt hivatalból indított vádeljárásban, amely miatt erkölcsileg alkalmatlan volna a bírósági szakértői vélemény nyújtására, mivel a fentiek akadályoznák feladata pártatlan vagy professzionális teljesítésében vagy csorbítaná a bíróság hírnevét,
  • a bolognai folyamat előtt szerzett egyetemi végzettséget vagy a bolognai rendszerben mesterfokozatú tanulmányokat folytatott, és megfelelő szaktudással, illetve gyakorlati képességekkel és tapasztalattal rendelkezik az adott szakértői munkához,
  • hat év tapasztalattal rendelkezik azon a területen, amelyen szakértőként kíván működni,
  • nem folytat az igazságügyi szakértői tevékenységgel nem összeegyeztethető tevékenységet.

Ha valaki kirendelt igazságügyi szakértőként kíván eljárni, igazságügyi szakértői kirendelésre nyílt felhívás alapján, az igazságügyi minisztériumnál jelentkezhet az előírt nyomtatvány benyújtásával. A jelölt szakértői tudásának, gyakorlati képességeinek és tapasztalatának felmérésére a miniszter külön alkalmassági felmérést rendel el. Ez alapján a minisztérium határozatot hoz, és a szakértő esküt tesz.
A nyilvántartásba vételhez a szakértő nem köteles semmilyen magatartási vagy etikai kódexet magára nézve kötelezőnek elismerni.

A folyamatos szakmai fejlődésre vonatkozóan léteznek követelmények. Az igazságügyi szakértők kötelesek folyamatosan naprakészen tartani tudásukat és a szakmában alkalmazott módszereket, vagy az illetékes állami hatóság, felhatalmazott szervezet, szakmai egyesület vagy más szakmai intézmény által szervezett konzultációkon és szakmai tanfolyamokon részt venni. A kinevezés napjától számított öt év elteltével, illetve minden további öt év elteltével valamennyi igazságügyi szakértő köteles az alkalmassági ellenőrzést végző szakértői tanács részére bizonyítékot szolgáltatni az öt év során elvégzett szakmai továbbképzésről.

Az általános szakmai végzettség a Szlovén Köztársaság alkotmányos berendezkedésére, a bíróságok felépítésére és működésére, a bírósági eljárásokra, a bizonyításra vonatkozó szabályokra, az igazságügyi szakértők, bírósági értékbecslők vagy bírósági tolmácsok jogaira és kötelezettségeire vonatkozó jogszabályi rendelkezésekre, az Európai Unió jogára és intézményeire, valamint az igazságügyi szakértők, bírósági értékbecslők vagy bírósági tolmácsok munkájával kapcsolatos egyéb kérdésekre vonatkozó alapvető ismereteket jelent.

A szakirányú szakmai végzettség egyes szakterületekre és a szakértői tevékenység részterületeire vonatkozó szaktudást jelent.

A szakértők számára nem kötelező a szakmai szervezeti tagság ahhoz, hogy a nyilvántartásba kerüljenek.
A miniszter végleges hatállyal törölheti a szakértőt a nyilvántartásból:

  • ha a szakértői tevékenység gyakorlásának joga fegyelmi eljárásban véglegesen visszavonásra kerül,
  • ha a szakértő írásban nyilatkozik, miszerint a továbbiakban nem kíván bírósági szakértői véleményt készíteni,
  • ha a szakértőt felmentik
  • ha a szakértő ellen vádat emeltek hivatalból üldözendő és több mint két év szabadságvesztéssel büntethető bűncselekmény miatt, a Minisztérium legkésőbb a jogi tényről való tudomásszerzést követő harmadik napon törli a szakértőt a névjegyzék nyilvános részéből. A szakértő visszakerülhet a névjegyzék nyilvános részébe, ha a törlés oka megszűnt.

III. A szakértők díjazása

A bíróság által kirendelt szakértők díjazásáról jogszabály rendelkezik. A díjazás összege függ többek között a periratok oldalszámától, a vizsgálattal és a tárgyalás előkészítésével töltött időtől, illetve hogy szükség van-e kiegészítő iratok összegyűjtésére és átvizsgálására, szükséges-e vizsgálatot folytatni, és mennyire összetett ügyről van szó. A díjazás mellett a szakértők jogosultak költségeik és kiadásaik megtérítésére is.

A felek költségmentességben részesülhetnek a szakértői díj tekintetében a jogszabályban meghatározott összegig.

A bírósági határozat mondja ki, hogy melyik félnek vagy feleknek kell a díjazást kifizetni.

IV. A szakértők felelőssége

A szakértő felelőssége törvényben nem korlátozott. Az általános szabályozások irányadók. A szakértők nem kötelesek szakmai felelősségbiztosítást kötni az esetleges felelősségük fedezésére.

V. A szakértői eljárással kapcsolatos további információk

Sajnos az igazságügyi szakértőkről, hites értékbecslőkről és bírósági tolmácsokról szóló törvény angol fordítása online nem elérhető.

1. A szakértők kirendelése

1a. Bíróság általi kirendelés

A bíróság kirendelhet olyan személyt, akit megfelelőnek és hozzáértőnek tart. A legtöbb esetben a bíróságok a hivatalos nyilvántartás alapján rendelnek ki szakértőt.

1b. Felek általi megbízás

A bíróság által kirendelt szakértő eredményeit a felek megtámadhatják, és saját költségükre szakértőt fogadhatnak e célból.

2. Az eljárás

A) Polgári eljárás

A felek kötelesek részletes tájékoztatást és utasításokat adni, illetve kérdéseket feltenni a szakértőnek.
A szakértő kapcsolatba léphet a felekkel, amennyiben a szakértői véleményhez erre szükség van.

A bíróság nem követi nyomon a szakértői vizsgálat folyamatát. A szakértők ugyanakkor kötelesek tájékoztatni a bíróságot arról, hogy a munkát időben el tudják-e végezni. Minőségellenőrzésre nem kerül sor. A bíróságot nem köti a szakértői vélemény.

A felek megtámadhatják a szakértői véleményt nyilatkozattal vagy másik szakvélemény benyújtásával, mielőtt a bíró döntést hoz az ügyben.

Ha az egyik fél kiegészítő kérdéseket tesz fel vagy a bíróságnak több információra van szüksége, a bíróság másik véleményt is kérhet.

A bíróságot nem köti a szakértői vélemény, de általában megfontolja a végső határozat kimondásakor.

1. Szakértői vélemény

A szakértő írásban, vagy ha a bíróság úgy akarja, szóban ismerteti véleményét.

Záró véleményében a szakértőnek válaszolnia kell a felek érveléseire. A vélemény felépítésére nézve nincs előírás, és más különleges követelmény sem létezik, amelyet a szakértőnek a vélemény megfogalmazásánál be kell tartania.

Az igazságügyi szakértőkről, hites értékbecslőkről és bírósági tolmácsokról szóló törvény általános és egyedi iránymutatásokat tartalmaz az igazságügyi minisztérium honlapján közzétételre kerülő szakértői vélemények elkészítéséhez. A szakértői vélemények felépítésére vonatkozó egységes jelölést és az elkészítésükre vonatkozó utasításokat tartalmazó iránymutatásokat a szakértői tanács hagyja jóvá. A bírósági szakértők szakterületeire és ezek részterületeire vonatkozó általános és egyedi iránymutatásokat a fenti említett törvény életbe lépésétől számított két éven belül (2021. január 1-ig) el kell fogadni, és közzétenni a minisztérium honlapján.

2. Bírósági meghallgatás

A szakértők kötelesek részt venni a bírósági meghallgatáson, ha a bíróság ezt kéri tőlük.

b) Egyéb eljárás

Az egyéb eljárások lényegében megegyeznek a polgári eljárással.

 

A fentebb bemutatott információk az Európai Szakértői Intézet (EEEI) által a Szakértők keresése elnevezésű projekt során az országonként kiválasztott kapcsolattartóktól származnak.

Utolsó frissítés: 22/12/2020

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Észrevételek

Itt megoszthatja velünk az új webhellyel kapcsolatos észrevételeit és megjegyzéseit