Szakértő keresése

I. Szakértői jegyzékek és nyilvántartások

Az Igazságügyi Minisztérium nyilvántartást vezet az igazságügyi szakértőkről. A nyilvántartás 12 terület szakértőit különbözteti meg. Minden szakember és a nyilvánosság számára elérhető itt. A nyilvántartást büntetőjogi és közigazgatási ügyekre hozták létre, de polgári és kereskedelmi ügyekben is használják. A bíróságok nem kötelesek a nyilvántartásban szereplő szakértőt kirendelni, de általában így járnak el.

A szakértőknek az Igazságügyi Minisztériumhoz kell kérelmet benyújtani a nyilvántartásba való vétel iránt. Az iratokat (ideértve az adott szakterületen szerzett oklevelet, a szakmai tapasztalat igazolását, önéletrajzot és a bűnügyi nyilvántartás adatait) megküldik az Igazságügyi Minisztériumnak, amely ezt követően megindítja az ellenőrzési eljárást, amely során többek között ellenőrzik a szakértő megbízhatóságát is. A Minisztérium dönt, hogy nyilvántartásba veszi-e a szakértőt a kérelmező képesítésének (ideértve a szakirányú végzettséget és a továbbképzést) és tapasztalatának ellenőrzése után. Ha a szakértőt bejegyzik a nyilvántartásba, esküt kell tennie a bíróságon.

Miután az Igazságügyi Minisztérium felvette a nyilvántartásba a szakértőt, és esküt tett a bíróságon, a nyilvántartást közzéteszik Luxemburg Hivatalos Lapjában. A nyilvántartásba vétel után a szakértőknek nincs további kötelezettségük. Nem kell beszámolót küldeniük a tevékenységükről a Minisztériumnak. Nem vonatkozik rájuk továbbképzési kötelezettség. A nyilvántartás rendszeres időközönként frissül.

Ha a szakértő megsérti a kötelezettségeit vagy a szakmai etikai szabályokat, vagy más súlyos okból a nyilvántartásba vétele visszavonható. Ilyen ok, ha a szakértő már nem rendelkezik az előírt képesítéssel, ha megállapítják, hogy elmulasztotta a kötelezettsége teljesítését, vagy ha már nem minősül megbízhatónak, például bűncselekmény miatt elítélik. A miniszter határozatban törli a szakértőt az ügyész véleményének figyelembevétele és az érintett szakértő meghallgatása után. Miniszteri határozatban történő visszavonás formájában kerül sor a törlésre. A visszavonás ellen fellebbezés nyújtható be a közigazgatási bíróság előtt. Nincs külön magatartási vagy etikai kódex a szakértők esetében. Ugyanakkor be kell tartaniuk a szakértő szakterületére vonatkozó etikai vagy más szakmai szabályzatokat.

II. A szakértők szakképesítése

A szakértőknek bizonyos iskolai végzettséget kell szerezniük a szakterületükön annak érdekében, hogy szakértőnek nevezhessék magukat. Ezek az oklevelek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy bekerüljenek az Igazságügyi Minisztérium szakértői nyilvántartásába. A szakértőknek nem kell szakmai testület tagjának lenni ahhoz, hogy szakértőként járhassanak el, és nem kell rendszeresen fejleszteni készségeiket (nincs jogi továbbképzési rendszer, de a szakértők önkéntes alapon részt vehetnek képzésben).

III. A szakértők díjazása

Rendelet határozza meg a szakértők díjazását. Különleges esetekben, különösen, ha a szakértő feladata nagyon összetett, a bíróság dönthet úgy, hogy nem alkalmazza a jogszabályi díjat. A gyakorlatban a szakértők általában azt kérik a felektől, hogy járuljanak hozzá a jogszabályi díjnál magasabb összeg kifizetéséhez. Ha polgári ügyben a bíróság rendeli ki a szakértőt, valamelyik fél köteles előleget fizetni a szakértőnek. A szakértők részesülhetnek a jogszabályi díjat meghaladó díjelőlegben. Az eljárás lezárultakor azonban az érdemi ítéletben a bíróság dönt arról, hogy ki viseli végül a költségeket. A költségviselés megosztható a felek között. A felek költségmentességben részesülhetnek a jogszabályban meghatározott szakértői díj tekintetében.

Büntetőügyekben mindig az állam fizeti a költségelőleget. A terheltnek csak elítélése esetén kell megtéríteni a szakértői díjat. Az ügyész indítványára kirendelt szakértőknek is az állam térítheti meg a díját.

IV. A szakértők felelőssége

A szakértők felelősségére nincs külön előírás. Tevékenységükre tehát a szerződésen kívüli károkozásra és a szerződésekre vonatkozó általános szabályok irányadóak. Ezek a szabályok nem tartalmaznak felső korlátot a felelősségre. A szakértő nem köteles szakmai felelősségbiztosítást kötni az esetleges felelőssége fedezésére.

V. A szakértői eljárással kapcsolatos további információk

A szakértők kirendelését az 1971. július 7-i törvény (Loi du 7 juillet 1971 portant en matière répressive et administrative, institution d’experts, de traducteurs et d’interprètes assermentés et complétant les dispositions légales relatives à l’assermentation des experts, traducteurs et interprètes) szabályozza. Ez a törvény csak büntetőjogi és közigazgatási ügyekben alkalmazandó. A polgári ügyekre nem vonatkozik külön törvény. A büntetőeljárásról, a polgári perrendtartásról, valamint a közigazgatási eljárás általános szabályairól szóló1999. június 21-i törvény (loi du 21 juin 1999 portant règlement de procedure devant les juridictions administratives) bizonyos rendelkezései irányadóak.

Polgári, közigazgatási és büntetőjogi eljárásokban nincs alapvető különbség a szakértő kirendelése között. Büntetőügyekben azonban a terhelt szélesebb körű jogokkal rendelkezik, mint más ügyekben. Az előzetes eljárásban, a tárgyalás előkészítése során rendelik ki az igazságügyi szakértők túlnyomó többségét. Az előzetes eljárásban terjesztik elő a szakértő kirendelésére irányuló indítványok legalább felét. Az alapeljárás során nem túl gyakori a szakértők kirendelése.

1. A szakértők kirendelése

Luxemburgban a bíróságok rendelik ki vagy a felek bízzák meg az igazságügyi szakértőket. Kizárólag a bírák rendelhetnek ki – akár a felek indítványára, akár hivatalból – igazságügyi szakértői jogállású szakértőket. Büntetőügyekben a vizsgálóbíró (juge d’instruction) gyakran rendel ki szakértőt, akár a terhelt, akár az ügyész indítványára. A vizsgálóbíró hivatalból is kirendelhet szakértőt. A vizsgálóbíró határozata előzetes döntés, ezért a kontradiktórius eljárás elve nem alkalmazható.

A büntetőjogban külön szabályok vonatkoznak a terhelt rendelkezésére álló társszakértőkre vagy ellenszakértőkre.

Polgári, kereskedelmi és közigazgatási ügyekben rendkívül sürgős esetekben a tárgyalás előtt is ki lehet rendelni szakértőt.

a) Bíróság általi kirendelés

Az alapeljárás során a bíróság igazságügyi szakértőt rendel ki, ha a tanácsára van szüksége az eljárás során felmerülő szakkérdésben. A bíróság a felek indítványára vagy hivatalból rendelhet ki szakértőt. A szakértőknek be kell jelenteni a felekkel kapcsolatban fennálló összeférhetetlenségüket.

A tárgyalás előtt is kirendelhető szakértő, ha az ügy sürgős, vagy szükség van szakértelemre a közelgő érdemi peres ügyre tekintettel. Az eljárás egyetlen célja a szakértő tárgyalás előtti kirendelése, amelyet a feleknek kell indítványozni. Ezek az eljárások általában úgy indulnak, hogy a bíró meghallgatja az alperest. Rendkívül sürgős esetekben azonban azonnal kirendelhetnek igazságügyi szakértőt, de ebben az esetben lehetőséget kell biztosítani az eljárás későbbi szakaszában az alperes meghallgatására.

Igazságügyi szakértő kirendelése iránti indítvány előterjesztésekor vagy a bíróság kirendelési javaslatára való észrevétel tételekor a felek javaslatot tehetnek a szakértő személyére, és megállapodhatnak egy adott szakértőben. Ha a bíróság hivatalból rendel ki igazságügyi szakértőt, erről értesítenie kell a feleket, és a döntés meghozatala előtt fel kell kérnie őket észrevételek tételére. A bíróságok nem kötelesek a szakértői nyilvántartásban szereplő szakértőt kirendelni, de általában így járnak el.

b) Felek általi megbízás

A felek semmilyen esetben sem bízhatnak meg igazságügyi szakértőt, de részt vehetnek a szakértő bíróság általi kirendelése iránti eljárásban. Megállapodhatnak a szakértő feladatairól, a költségek viseléséről és akár a szakértő személyéről is. Ezután közös levélben értesítik a kirendelésről a kiválasztott szakértőt. Ha mindkét fél egyetért, a bíró engedélyezheti a szakértő kirendelését. Ez nagyon gyakran előfordul az előzetes eljárások során.

2. Az eljárás (polgári)

Az igazságügyi szakértő a kirendelése után összehívja a feleket az ügy megvitatására. A szakértők általában az ügyvédjeik útján kommunikálnak a felekkel, és a a bíróságot is tájékoztatják a fejleményekről. Nincs külön szabály erre az eljárásra, kivéve azt a követelményt, hogy minden esetben tiszteletben kell tartani a kontradiktórius eljárás elvét: mindegyik fél jogosult bármikor véleményt nyilvánítani az eset minden szempontjáról.

Két esetkör gyengíti ezt az elvet. Az egyik a pusztán ténybeli szempontok szakértői vizsgálata, a másik pedig a magánéletet érintő vizsgálat (pl. orvosi vizsgálat). De ezekben az esetekben a szakértőnek a véleménye véglegesítése előtt be kell mutatnia a vizsgálatok eredményeit a többi félnek.

Az illetékes bíróság figyelemmel kíséri a szakértői vizsgálat folyamatát. Ha indítványozzák, a bíróság megállapíthatja, hogy a szakértő nem rendelkezik megfelelő képesítéssel, és más szakértőt rendel ki. Az esetek túlnyomó többségében csak egy szakértőt rendelnek ki, ezért nincs arra eljárás, hogy a tárgyalás előtt megbeszélést folytatnának a szakértővel a kérdések körülhatárolása érdekében.

a) Szakértői vélemény

A szakértő írásban terjeszti elő a véleményét. A szakértőnek nem kell meghatározott szerkezet szerint elkészíteni a véleményt. A szakértő köteles megbízhatóan és a kontradiktórius eljárás elvének tiszteletben tartásával teljesíteni a megbízatását. Meg kell adnia a megbízatása által érintett minden ténybeli kérdésre a választ, de nem válaszolhat meg jogi kérdéseket. A bíróság határozza meg a szakértő megbízatását, kivéve azokat az eljárásokat, amelyekben a felek bízták meg a szakértőt, és a bíró nem avatkozott be, hogy a felek kétségeit eloszlassa.

Nem kötelező készíteni előzetes szakvéleményt, de az adott eset körülményeire tekintettel készíthető. Ez különösen akkor fordul elő, ha új kérdések merülnek fel a megbízatás végrehajtása során, vagy ha a felek nem működnek együtt a szakértővel.

Ritkán fordul elő olyan eset, amikor a szakértőnek ki kell egészíteni a szakvéleményt. Ez akkor fordulhat elő, ha a szakértő nem válaszolt a megbízatásában szereplő összes kérdésre, vagy ha később további kérdések merülnek fel. A bíróság új végzést bocsát ki, amelyben megállapítja, hogy szükség van további adatokra, és meghatározza a megválaszolandó kérdéseket. A felek további pontosítást kérhetnek a bírótól. A gyakorlatban azonban valószínűbb, hogy újabb szakértőt rendelnek ki attól függően, hogy a felek elégedettek-e az első szakvéleménnyel.

A felek megtámadhatják a szakértői véleményt nyilatkozattal vagy másik szakvélemény benyújtásával. A bíróságot nem köti a szakértői vélemény. Az ítélkezési gyakorlat szerint a bíróság eltérhet a szakértő véleményétől, ha erre jó indoka van, azaz ha az egyik vagy mindkét fél bizonyítja, hogy a szakértői vélemény téves. Az ellentmondásos véleményeknek ugyanolyan bizonyító ereje van, függetlenül attól, hogy a szakértőt a bíróság rendelte ki, vagy a felek bízták meg. A valamely fél által kezdeményezett vélemény, az ellentmondásos vélemény, valamint az olyan vélemény, amelyet a szakértő a kontradiktórius eljárás elvének figyelmen kívül hagyásával készített, elkészíthető és megvitatható a tárgyalás során, de ezeknek nincs ugyanolyan bizonyító ereje, mint az ezen elv tiszteletben tartásával készült véleményeknek.

b) Bírósági meghallgatás

A szakértők nem kötelesek részt venni az előkészítő ülésen. A vélemény benyújtása után részt kell venniük a tárgyaláson, hogy válaszoljanak a bíróság kérdéseire. Más felek nem tesznek fel kérdéseket a szakértőnek a bíróság előtt.

 

A fentebb bemutatott információk az Európai Szakértői Intézet (EEEI) által a Szakértők keresése elnevezésű projekt során az országonként kiválasztott kapcsolattartóktól származnak.

Utolsó frissítés: 16/10/2020

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Észrevételek

Itt megoszthatja velünk az új webhellyel kapcsolatos észrevételeit és megjegyzéseit