Szakértő keresése

I. Szakértői jegyzékek és nyilvántartások

Németországban átfogó szakértői nyilvántartásokat vezetnek. Hozzávetőlegesen 200–300 különböző szakterületet különböztetnek meg.

  • A kereskedelmi és iparkamarák által igazolt szakértők jegyzéke elérhető itt.
  • A kézműves kamarák által igazolt szakértők jegyzéke elérhető itt.
  • A mezőgazdasági kamarák által igazolt szakértők jegyzéke elérhető a mezőgazdasági kamarák regionális honlapjain.
  • Az építészeti kamarák által igazolt szakértők jegyzéke elérhető az építészeti kamarák regionális honlapjain.
  • A mérnöki kamarák által igazolt szakértőkre és a nyilvántartásokra vonatkozó tájékoztatás elérhető itt.
  • A könyvelői kamara által igazolt szakértők jegyzéke elérhető itt.
  • További adatbázis a hites szakértők szövetsége https://www.bvs-ev.de/sachverstaendigenverzeichnis/ oldalán található.
  • Az orvosszakértők nem kötelesek szakképzettségükre igazolást beszerezni. Orvosszakértők az orvosi egyesületek regionális honlapjain található jegyzékek segítségével találhatók.

A bíróságok által széles körben alkalmazott gyakorlat, hogy az adott nyilvántartásból rendelnek ki szakértőt. A követelmények teljesítése esetén a szakértőt automatikusan nyilvántartásba veszik. Az államilag kijelölt nyilvántartást vezető kamarák feladata a nyilvántartások naprakészen tartása.

Németországban az igazságügyi szakértői tevékenységre vonatkozó főbb jogszabályok a következők:

II. A szakértők szakképesítése

Szakértőként olyan személyek vehetők jegyzékbe, akik szakterületükön kiemelkedően magas szintű szakképzettséggel rendelkeznek. A jegyzékbe történő felvételhez a jelentkezőnek megfelelő szakmai tapasztalattal is kell rendelkeznie. A szakértelem a szakértő munkáját dokumentáló megfelelő iratok benyújtásával bizonyítható. (Például életrajz, oklevélmásolat minden lényeges iskolai és szakmai képzettségre vonatkozóan, munkatapasztalat, referenciák, jelentések, továbbképzések). Az ipari és kereskedelmi kamarák, kézműves kamarák, illetve az építészek és mérnökök esetében az adott szakmai szervezet ellenőrzést is végez. A képzettség, továbbképzések és szakmai tapasztalat mellett a jelölteknek bizonyságot kell tenniük önállóságukról és feddhetetlenségükről is.

Az elismert szakértők igazolása és nyilvántartásba vétele rendszerint öt évig érvényes. Az ötéves időszak letelte előtt bizonyítaniuk kell hozzáértésüket, feddhetetlenségüket és képzettségüket ahhoz, hogy újabb igazolást szerezzenek, és ezáltal öt évig ismét a nyilvántartásban szerepeljenek (pl. az újabb ötéves nyilvántartásba vételhez szükséges beszámolók ellenőrzése és felülvizsgálata révén). A felelős szervezetek kötelesek tanfolyamokat szervezni. Amennyiben a szakértő megszegi a rá vonatkozó szabályokat vagy nem tartja naprakészen szaktudását, a kamarának jogában áll a szakértőt törölni a nyilvántartásból.

III. A szakértők díjazása

Polgári, közigazgatási és büntetőjogi ügyekben a díjazás a német igazságügyi díjazásról és juttatásokról szóló törvény (JVEG) alapján történik.

Előleg és részfizetés igényelhető.

Ha a szakértő munkáját a bíróságon kívül veszik igénybe, a díjazás az egyedi kompenzációs megállapodás függvénye.

IV. A szakértők felelőssége

Hibás szakértői vélemény esetén a szakértő felelősséget visel, akár magánszemély, akár bíróság a megbízó. Ha a bíróság megbízásából eljáró szakértő szándékosan vagy hanyag gondatlanságból hibás szakértői véleményt készít, és a bíróság erre a hibás szakértői véleményre alapozva hozza meg határozatát, a károsult fél jogi lépéseket tehet a kár megtérítése érdekében (a polgári törvénykönyv [BGB] 839a. §-a).

Ha a szakértő munkájára a bíróságon kívül van szükség, a (szerződéses) felelősségre vonatkozó általános rendelkezések irányadók.

V. A szakértői eljárással kapcsolatos további információk

1. A szakértők kirendelése

A szakértőt a bíróság rendeli ki. A felek ugyanakkor javaslatot tehetnek a kirendelendő szakértő személyére.

a) Bíróság általi kirendelés

A bíróság általában szakértői jegyzékből vagy nyilvántartásból választ. A bíróság ugyanakkor kirendelhet olyan szakértőt, akit megfelelőnek és hozzáértőnek tart. A bíróság által kirendelt szakértő a bíróság megbízásából és annak utasítása szerint jár el. Elsődleges feladata saját szakterületén belül a bíróság munkájának támogatása.

b) Felek általi megbízás

Amennyiben a felek megállapodnak adott személy szakértőként történő megbízásában, a bíróság köteles megállapodásukat követni; azonban a bíróság korlátozhatja a felek által kiválasztott szakértők számát.

Ha az egyik fél saját részről kíván szakértőt megbízni annak érdekében, hogy az számára segítséget nyújtson, az nem tekinthető igazságügyi szakértőnek, csak magánszakértőnek.

2. Az eljárás

a) Polgári eljárás

A bíróság a hozott határozatot köteles indokolással ellátni, és amennyiben a szakértői véleményt követi, utalnia kell a szakértő következtetéseire. A bíróságot nem köti a szakértői vélemény, az azonban sokszor kulcsjelentőségű az ítélet szempontjából. Helyszíni vizsgálat esetén a szakértőnek valamennyi féllel fel kell vennie a kapcsolatot. Amikor a szakértőnek például több információra van szüksége a felektől, ennek intézése általában a bíróság feladata.

i. Szakértői vélemény

A felek megtámadhatják a kirendelt szakértő véleményét nyilatkozattal vagy magánszakértő megbízásával, akinek véleményét másik szakvéleményként benyújthatják a bíróságnak.

ii. Bírósági meghallgatás

A tárgyalást megelőzően a bizonyításfelvételre független eljárás indítása kezdeményezhető („selbständiges Beweisverfahren”). Ebben az összefüggésben a szakértő már azelőtt kirendelhető, mielőtt az alapeljárásra sor kerülne. Ezen eljárás tárgya csak bizonyíték megőrzésére irányulhat, a további bírósági eljárás céljaira vagy a jogvita elkerülése érdekében.

A bírósági meghallgatásra magatartási kódex és az eljárási szabályok betartásával kerül sor. A szakértő köteles objektív, érthető és átfogó módon válaszolni a feltett kérdésekre. A német eljárásjog nem ismeri a keresztkérdéseket, azonban nemcsak a bíró, hanem a peres felek is feltehetnek kérdéseket.

b) Egyéb eljárás

Büntetőügyekben a bíróságnak az elismert igazságügyi szakértők jegyzékéből kell kiválasztania a kirendelt szakértőt; Más személy csak akkor rendelhető ki, ha ezt különleges körülmények teszik szükségessé – StPO 73. §, 2. bekezdés. A bíróság irányíthatja a szakértő tevékenységét. A büntetőeljárásról szóló törvény egyéb szabályokat is tartalmaz.

 

A fentebb bemutatott információk az Európai Szakértői Intézet (EEEI) által a Szakértők keresése elnevezésű projekt során az országonként kiválasztott kapcsolattartóktól származnak.

Utolsó frissítés: 22/12/2020

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Észrevételek

Itt megoszthatja velünk az új webhellyel kapcsolatos észrevételeit és megjegyzéseit