1 Mit jelent a gyakorlatban az „iratkézbesítés” jogi fogalma? Miért vonatkoznak speciális szabályok az iratkézbesítésre?
A gyakorlatban a „kézbesítés” azt jelenti, hogy iratot küldenek vagy adnak át a címzettnek, és hogy bizonyítható, hogy az illető átvette az iratot, vagy hogy tiszteletben tartották a küldemények kézbesítéséről szóló törvényben (delgivningslagen) foglalt szabályokat. A kézbesítési szabályok kialakításának egyik oka az a tény, hogy a bíróságoknak meg kell tudniuk bízni abban, hogy valamely irat eljutott a címzetthez.
2 Mely iratokat kell hivatalosan kézbesíteni?
Kézbesítést kell alkalmazni, ha az kifejezetten elő van írva, vagy ha valamely tájékoztatáshoz kapcsolódó rendelkezés kimondja, hogy a kérdéses rendelkezés céljaira tekintettel kézbesítésre van szükség; egyéb esetekben kizárólag szükség esetén és a körülmények kellő figyelembevételével kell alkalmazni azt. Az iratkézbesítés kifejezett jogszabályi előírásának egyik példája, hogy a polgári ügyekben az idézést kézbesíteni kell az alperesnek.
3 Ki felel az iratok kézbesítéséért?
Leggyakrabban a hatóság/bíróság gondoskodik az iratkézbesítésről. Mindazonáltal előfordulhat, hogy a hatóság/bíróság lehetővé teszi az ezt kérő félnek, hogy ő gondoskodjon a kézbesítésről (fél általi kézbesítés). A fél általi kézbesítés előfeltétele, hogy az ilyen kézbesítésnek megfelelőnek kell lennie.
4 Címmel kapcsolatos megkeresések
4.1 A tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről szóló, 2007. november 13-i 1393/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján e tagállam megkeresett hatósága megkísérli-e hivatalból megállapítani a kézbesítendő iratok címzettjének tartózkodási helyét, amennyiben a címzett már nem tartózkodik a megkereső hatóság által ismert címen?
A megkeresett hatóság hivatalból keresi a címzett új címét, ha a címzett elköltözött az idézésben megadott címről.
4.2 A külföldi igazságügyi hatóságok és/vagy a bírósági eljárások felei számára e tagállamban hozzáférhetők-e azok a nyilvántartások vagy szolgáltatások, amelyek lehetővé teszik az illető személy aktuális címének megállapítását? Ha igen, milyen nyilvántartások vagy szolgáltatások léteznek, és mi a követendő eljárás? Milyen esetleges díjat kell fizetni?
Bárki megkeresheti a Svéd Adóhivatalt (Skatteverket), amely népesség-nyilvántartást vezet a Svédországban lakó személyekről és lakóhelyükről. Az ilyen információ igénylésének nincs követendő különös, hivatalos eljárása. Például fel lehet hívni a Svéd Adóhivatal ügyfélszolgálatát a következő számon: + 46 8 564 851 60. További információért látogassa meg a Hivatal honlapját a https://www.skatteverket.se/servicelankar/otherlanguages/inenglish.4.12815e4f14a62bc048f4edc.html címen. A népesség-nyilvántartásból ingyenes az adatkérés.
4.3 E tagállam hatóságai hogyan kezelik a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő, a tagállamok bíróságai közötti együttműködésről szóló, 2001. május 28-i 1206/2001/EK tanácsi rendelet alapján küldött, egy személy aktuális címének kiderítésére irányuló megkereséseket?
Kétségesnek tűnik, hogy bizonyításfelvételnek minősülhet az iratkézbesítés érdekében végzett címkeresés. Ennek eldöntése azonban a megkeresett bíróság feladata; az aktuális adatok szerint még nem vizsgáltak ilyen megkeresést.
5 A gyakorlatban általában hogyan kézbesítik az iratokat? Igénybe vehetők-e alternatív kézbesítési módok (a lenti 6. pontban említett helyettesítő kézbesítésen kívül)?
Az iratkézbesítés legáltalánosabb módja az irat postai úton történő megküldése a címzettnek (általános kézbesítés). A levélhez átvételi elismervényt csatolnak, amelyet a címzettnek alá kell írnia és vissza kell küldenie.
Alternatív kézbesítési módszer (a közvetett kézbesítés mellett) a telefon útján történő kézbesítés, az egyszerűsített kézbesítés és a bírósági végrehajtó általi kézbesítés.
A telefon útján történő kézbesítés azt jelenti, hogy a kézbesítendő irat tartalmát telefonon felolvassák a címzettnek, majd az iratot megküldik számára. A telefon útján történő kézbesítéshez nincs szükség átvételi elismervényre. Az irat a tartalmának felolvasásával kézbesítettnek minősül.
Az egyszerűsített kézbesítés az iratnak a címzett utolsó ismert címére történő megküldését jelenti, majd a következő munkanapon ugyanarra a címre értesítést küldenek arról, hogy megküldték az iratot. Az egyszerűsített kézbesítéshez nincs szükség átvételi elismervényre. Az irat a megküldésétől számított két hét elteltével kézbesítettnek minősül, feltéve, hogy az előírt módon megküldték az értesítést. Kizárólag akkor lehet egyszerűsített kézbesítést alkalmazni, ha a címzettet tájékoztatták arról, hogy a kérdéses ügyben egyszerűsített kézbesítésre kerülhet sor. A gyakorlatban ez azt jelenti például, hogy az ügyben részt vevő félnek csak egyszer kell átvételi elismervénnyel iratot kézbesíteni.
A jogi személyek részére történő különleges kézbesítés: Bizonyos körülmények között a jogi személyek részére oly módon lehet kézbesíteni, hogy az iratot megküldik a társaság bejegyzett címére, majd a következő munkanapon értesítést küldenek ugyanarra a címre. Az irat a megküldésétől számított két hét elteltével kézbesítettnek minősül, feltéve, hogy az előírt módon megküldték az értesítést.
A bírósági végrehajtó általi kézbesítés azt jelenti, hogy az iratot személyesen kézbesíti az ilyen kézbesítésre megfelelő felhatalmazással rendelkező személy, például bírósági végrehajtó vagy a Svéd Rendőrség (Polismyndigheten), a Svéd Ügyészség (Åklagarmyndigheten), a bíróság, a Svéd Végrehajtó Hatóság (Kronofogdemyndigheten) vagy erre engedéllyel rendelkező kézbesítő társaság valamely alkalmazottja.
6 Polgári eljárásokban megengedett-e az elektronikus iratkézbesítés (bírósági vagy bíróságon kívüli iratok elektronikus távközlési eszközök – például e-mail, internetalapú biztonságos alkalmazás, fax, sms stb. – útján történő kézbesítése)? Ha igen, milyen típusú eljárások esetében vehető igénybe ez a kézbesítési mód? Vonatkoznak-e korlátozások az iratkézbesítés e módjának hozzáférhetőségére/igénybevételére attól függően, hogy ki a címzett (jogi szakember, jogi személy, vállalkozás vagy egyéb gazdasági szereplő stb.)?
Kizárólag akkor engedélyezett az elektronikus kézbesítés, ha a hatóságnak/bíróságnak általános kézbesítés útján kell kézbesítenie az iratot.
7 „Helyettesítő” kézbesítés
7.1 E tagállam joga alapján megengedettek-e más kézbesítési módok olyan esetekben, amikor nem lehetett kézbesíteni az iratokat a címzettnek (pl. otthoni címre küldött értesítés, vagy végrehajtói irodába, illetve postai vagy hirdetményi úton történő kézbesítés)?
Amennyiben az irat címzettje személyesen nem elérhető, a következő módon kézbesíthető az irat.
Bírósági végrehajtó általi „közvetett” kézbesítéssel: Az iratot a kézbesítés címzettjétől eltérő személynek küldik meg. Ilyen személy lehet például a címzett háztartásának felnőtt tagja vagy a címzett munkáltatója. A helyettes átvevőnek azonban minden esetben hozzá kell járulnia az irat átvételéhez. Az iratkézbesítés tényéről és az átvevő személyéről szóló értesítést meg kell küldeni a címzett címére.
Bírósági végrehajtó általi „kifüggesztéssel”: Az iratot a címzett otthonánál hagyják, például levélszekrényben vagy a lakóhely megfelelő helyén, például az ajtóra rögzítve.
Értesítés útján történő kézbesítéssel: Ebben az esetben az iratot a kézbesítést elrendelő hatóságnál/bíróságon teszik hozzáférhetővé, és ezzel egyidejűleg ezt és az irat lényegi tartalmát közzéteszik a Svéd Hivatalos Közlönyben (Post- och Inrikes Tidningar), és indokolt esetben a helyi újságban. Az iratot ezzel egyidejűleg megküldik a címzett utolsó ismert címére.
7.2 Más módok alkalmazása esetén mikor minősülnek kézbesítettnek az iratok?
Amennyiben a bírósági végrehajtó „közvetett” kézbesítés útján kézbesíti az iratot, az irat az átadással és az értesítés címzettnek való megküldésével minősül kézbesítettnek.
Amennyiben a bírósági végrehajtó „kifüggesztés” útján kézbesíti az iratot, az irat a 7.1. kérdésben bemutatott módon történő helyszínen hagyással minősül kézbesítettnek.
Az értesítéssel kézbesített irat az irat értesítéssel történő kézbesítése elrendelésének napjától számított két hét elteltével minősül kézbesítettnek, feltéve, hogy sor került értesítésre, és időben (tíz napon belül) megtették a további előírt intézkedéseket.
7.3 Ha a kézbesítés másik módja az irat meghatározott helyen (pl. postahivatalban) történő letétbe helyezése, hogyan tájékoztatják a címzettet e letétről?
Amennyiben az irat túl terjedelmes vagy más okból alkalmatlan a címzettnek történő megküldésre vagy a helyszínen hagyásra, a hatóság ehelyett rendelkezhet arról, hogy az iratot a kérdéses hatóságnál vagy az általa választott más helyen teszi hozzáférhetővé meghatározott ideig. Az ilyen döntés tartalmáról tájékoztatni kell a címzettet.
7.4 Mi annak a következménye, ha a címzett megtagadja az irat átvételét? Kézbesítettnek tekintendők-e az iratok, ha jogszerűtlenül tagadták meg az átvételt?
Amennyiben a címzett megtagadja a bírósági végrehajtó által kézbesített irat átvételét, az irat ennek ellenére kézbesítettnek minősül, ha a helyszínen hagyják azt.
8 Postai kézbesítés külföldről (a kézbesítési rendelet 14. cikke)
8.1 Ha külföldről érkező iratot postai úton kézbesítenek a címzettnek ebbe a tagállamba, és az adott helyzetben kötelező a tértivevény használata (a kézbesítési rendelet 14. cikke), akkor postai úton csak magának a címzettnek kézbesítik az iratot, vagy a postai kézbesítésre vonatkozó nemzeti szabályok értelmében ugyanazon a címen más személy részére is kézbesíthetik az iratot?
Az iratot akkor lehet postai úton kézbesíteni, ha ajánlott küldeményként adják fel azt. A küldeményt a postahivatal, a postai szolgáltató központ és a postai kézbesítő bocsátja rendelkezésre, és a kézbesített irat címzettjének vagy képviselőjének alá kell írnia azt; igazolni kell a személyazonosságot is. A postai szolgáltatásról rendelkező fél azt is meghatározhatja, hogy csak a személyes kézbesítés fogadható el.
8.2 E tagállam postai kézbesítésre vonatkozó szabályai értelmében hogyan teljesíthető a külföldről érkező iratoknak az 1393/2007/EK kézbesítési rendelet 14. cikke szerinti kézbesítése, ha a kézbesítési címen sem a címzett, sem az átvételre jogosult más személy (ha ez a postai kézbesítésre vonatkozó nemzeti szabályok alapján lehetséges – lásd fent) nem volt elérhető?
Amennyiben az ajánlott küldeményként történő kézbesítés sikertelen, más módon nem kísérelhető meg az irat postai úton történő kézbesítése. Helyette más kézbesítési módot lehet fontolóra venni, például a bírósági végrehajtó általi kézbesítést.
8.3 A postahivatal konkrét határidőt biztosít-e az iratok átvételére, mielőtt kézbesítetlenként visszaküldené azokat? Ha igen, hogyan tájékoztatják a címzettet arról, hogy a postahivatalban küldeményt vehet át?
Az ajánlott küldeményként megküldött irat címzettjét az otthoni címére küldött értesítéssel, SMS-ben vagy e-mail útján tájékoztatják erről. A küldemény rendszerint a megérkezéséről számított 14 napig marad az átvétel helyén.
9 Van-e bármilyen írásbeli bizonyíték arra, hogy az iratot kézbesítették?
Rendszerint rendelkezésre áll az iratot átvevő személytől származó elismervény vagy a hatóság/bíróság által készített irat annak bizonyítékaként, hogy az iratot telefon útján, közvetett kézbesítéssel vagy kifüggesztéssel kézbesítették.
10 Mi történik, ha a címzett valami probléma miatt nem kapja meg az iratot, vagy a kézbesítés jogsértő módon történik (például az iratot egy harmadik személynek kézbesítik)? Lehet-e mégis érvényes az irat kézbesítése (pl. lehet-e orvosolni a jogsértéseket) vagy ismételten meg kell kísérelni az irat kézbesítését?
Szabadon benyújtható bizonyíték és a svéd bíróságok általi megvizsgálásukra irányuló indítvány. Amennyiben bizonyítható, hogy valamely személy látta az iratot, lényegtelen a kérdés, hogy az előírt módon kézbesítették-e azt. Az alaki hibák tehát önmagukban nem jelentik azt, hogy az iratot ismételten kézbesíteni kell; a döntő tényező sokkal inkább az, hogy az irat eljutott-e a címzetthez.
Amennyiben azonban bizonyítható, hogy az irat címzettje nem kapta meg azt, vagy nem tartották tiszteletben az iratkézbesítés szabályait, úgy rendkívüli jogorvoslat útján esetlegesen hatályon kívül helyezhető az ítélet.
11 Kell-e fizetnem az irat kézbesítéséért, és ha igen, mennyit?
Amennyiben az iratkézbesítés hatósági feladat, az ilyen kézbesítés költsége az államot terheli. Ez azt jelenti például, hogy polgári eljárásokban a felperesnek nem kell megtérítenie azokat a költségeket, amelyek az idézés alperesnek történő kézbesítése során merültek fel a bíróságnál.
Amennyiben valamely magánszemély vagy fél kíván iratot küldeni valakinek, viselnie kell az ilyen kézbesítés költségeit. Például a Svéd Rendőrség alkalmazottja bírósági végrehajtóként való felkérésének díja 1000 svéd korona.
