Iratkézbesítés: jogi dokumentumok hivatalos továbbítása

Szlovákia
Tartalomszolgáltató:
European Judicial Network
Európai Igazságügyi Hálózat (polgári és kereskedelmi ügyek)

1 Mit jelent a gyakorlatban az „iratkézbesítés” jogi fogalma? Miért vonatkoznak speciális szabályok az iratkézbesítésre?

Iratkézbesítés

Az ítélkezési gyakorlat értelmezésében az „iratkézbesítés” az a bíróság által eszközölt eljárási lépés, amellyel a bírósági eljárás menetéről értesítik az eljárás feleit, vagy azt a harmadik felet, akinek együttműködésére az adott bírósági eljárásban szükség van. A bírósági eljárások megfelelő lefolytatásának és befejezésének lényeges előfeltétele a felek teljes körű és hatékony tájékoztatása az eljárás menetéről – a bíróság csak akkor járhat el és hozhat határozatot, ha a felek megkaptak minden olyan iratot, amelyek átvétele és ismerete előfeltételét képezi az eljárás következő lépésének, a jogorvoslati kérelemnek, az eljárási óvintézkedéseknek vagy védelemnek, valamint olyan más cselekményeknek, amelyek csak a jogszabályban vagy a bíróság által meghatározott határidőn belül elfogadhatók. Az ügy jogerős lezárásának és a bírósági ítélet végrehajthatóságának különösen a bíróság érdemi határozatának kézbesítése a lényeges előfeltétele. Fontos hozzátenni, hogy a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyvről szóló 160/2015. sz. törvény (Zákon č. 160/2015 Z.z., Civilný sporový poriadok) 105. és azt követő cikke csak a (bírósági) iratok kézbesítésének eljárási szempontjait szabályozza; az anyagi jogi aktusok, például egy irat formájú szándéknyilatkozat kézbesítését a polgári törvénykönyvről szóló 40/1964. sz. törvény (Zákon č. 40/1964 Zb., Občiansky zákonník) 45. cikke szabályozza. Lényeges különbség van az anyagi és az eljárási szabályok szerinti kézbesítés között, különösen a kézbesítés hatályosulása, a kézbesítési folyamat befejezése és a jogkövetkezmények beállása tekintetében.

Az iratkézbesítésre vonatkozó különös szabályok

A polgári perrendtartásról szóló törvénykönyvben az iratkézbesítésre vonatkozó különös szabályokkal a jogalkotó megkísérli fenntartani a fegyveregyenlőség elvét és a kontradiktórius rendszert a bírósági eljárásokban. A bírósági eljárásokban senki nem kerülhet hátrányos helyzetbe, és mindegyik felet egyenlő mértékben kell tájékoztatni a bírósági eljárás menetéről. A feleknek lehetőséget kell biztosítani a szükséges együttműködésre az eljárásban, valamint arra, hogy megismerjék a másik fél nyilatkozatait és bizonyítékait, a bíróság eljárással kapcsolatos eljárási cselekményeit és az ügy érdemét. A fegyveregyenlőség elve és a kontradiktórius rendszer az eljárásokban a Szlovák Köztársaságban alkotmányos jogként elismert tisztességes tárgyaláshoz való jog alapvető és meghatározó elve (az Alkotmány vagy Ústava Slovenskej republiky 46–48. cikke), amely az Emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény 6. cikkén alapul.

2 Mely iratokat kell hivatalosan kézbesíteni?

Általánosságban a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyvvel összhangban megvalósult valamennyi kézbesítés hivatalos kézbesítésnek tekinthető, nevezetesen: az elektronikus postafiókba történő kézbesítés (ajánlott), az elektronikus levélcímre történő kézbesítés (kizárólag a fél kérelmére), személyes kézbesítés kézbesítést ellátó szervezet által (postai szolgáltató, kézbesítést végző) vagy személyes kézbesítéstől eltérő módon, kézbesítés nyilvános hirdetmény útján vagy a kézbesítés speciális formája egyéb kézbesítést ellátó szervezet által (a rendőrség megfelelő részlege, a helyi rendőrség, a bírósági végrehajtó, a börtönőrök és bírósági őrök szolgálata [Zbor väzenskej a justičnej stráže], az intézményi vagy védelmi gondozást biztosító intézmény, a külügy‐ és európai ügyi minisztérium, a védelmi minisztérium). Szűkebb értelemben a hivatalos kézbesítés kizárólag a bírósági küldemény személyes kézbesítését jelenti.

A bíróságok a jogszabály szerint személyes kézbesítést nem igénylő iratok esetében a rendes kézbesítési eljárást alkalmazzák.

A polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv különböző rendelkezései határozzák meg, hogy mely iratokat kell személyesen kézbesíteni. Ezenfelül személyes kézbesítésre kerül sor azokban az esetekben is, amikor a bíróság az ügy körülményei alapján személyes kézbesítést rendel el (a bíróságok általában például az eljárás biztonsága miatt szükséges tárgyalásra való idézés esetében alkalmaznak személyes kézbesítést). Azt a tényt, hogy a jogszabály különböző iratok esetében e kivételes kézbesítést írja elő, ezen iratok fontossága, valamint annak szükségessége igazolja, hogy a félnek megismerje azok tartalmát, ez pedig biztosítja a tisztességes eljáráshoz való jog gyakorlását. Jogszabály alapján a következő iratok személyes kézbesítése szükséges: a végzés, amelyben a bíróság lehetővé teszi a kereset módosítását, ha felek nem képviseltették magukat azon a tárgyaláson, amelyen módosították a keresetet (a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 142. cikkének (2) bekezdése); a mellékletekkel ellátott kereset (a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 167. cikkének (1) bekezdése); az ellenkérelem (válasz), ha az alperes nem ismerte el teljes egészében az érvényesített követelést (a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 167. cikkének (3) bekezdése); a felperesnek a 167. cikk (3) bekezdése szerinti válaszra adott nyilatkozata (viszonválasz) (a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 167. cikkének (4) bekezdése); az előzetes meghallgatásra való idézés (a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 169. cikkének (2) bekezdése); az ítélet (a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 223. cikkének (1) bekezdése); a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 266. cikkének (1) bekezdése szerinti keresettel induló fizetési meghagyás; a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 267. cikkének (4) bekezdése szerinti fizetési meghagyás megsemmisítését elrendelő végzés; a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 273. cikkének c) pontja szerinti végzés, amely a következőket írja elő: a keresetre meghatározott időn belül írásbeli nyilatkozatot kell tenni, a nyilatkozatnak tartalmaznia kell a fél védekezésének legfontosabb tényeit, csatolni kell a hivatkozott iratokat, valamint a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 273. cikkének a) pontja értelmében meg kell jelölni az ezen állításokat alátámasztó bizonyítékokat.

3 Ki felel az iratok kézbesítéséért?

A bírósági küldemények kézbesítéséért maga a bíróság felel, szükség esetén pedig kézbesítést végző szervezeteken keresztül kézbesíthet iratokat. A polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv rendszertani értelmezése szerint az iratok kézbesítésének módjai sorrendben a következők:

  1. a bíróság általi kézbesítés tárgyaláson vagy más eljárási cselekémy során;
  2. elektronikus postafiókba történő kézbesítés a közhatalmi jogosítványok gyakorlásának elektronikus formájáról és egyes törvények módosításáról szóló 305/2013. sz. törvény (e-kormányzati törvény) (zákon č. 305/2013 Z.z. o elektronickej podobe výkonu pôsobnosti orgánov verejnej moci a o zmene a doplnení niektorých zákonov, zákon o e-Governmente) szerint;
  3. a fél kérelmére elektronikus levélcímre történő kézbesítés, ha nincs előírva az iratok személyes kézbesítése;
  4. kézbesítést végző szervezet révén történő kézbesítés:

-               általában postai szolgáltató vagy kézbesítést végző;

-               ha a bíróság szükségesnek tartja, a rendőrség megfelelő részlege, a bírósági végrehajtó vagy helyi rendőrség általi kézbesítést rendelhet el;

-               különleges esetekben a bíróság a következő szerveken keresztül kézbesíti az iratokat: a börtönőrök és bírósági őrök szolgálata (kézbesítés szabadságvesztéssel járó büntetésüket töltő vagy őrizetbe vett természetes személyek részére), az intézményi és védelmi gondozást biztosító intézmény (kézbesítés az ilyen intézményekben elhelyezett természetes személyek részére), a külügy‐ és európai ügyi minisztérium (kézbesítés diplomáciai kiváltságokat és mentességet élvező természetes személyek vagy velük egy háztartásban élő, illetve olyan személyek részére, akiknek diplomáciai védelem alatt álló helyiségben kell iratokat kézbesíteni), illetve a védelmi minisztérium (kézbesítés hivatásos katonák részére, valamint egyéb módon nem kézbesíthető iratok kézbesítése);

-               külön eset a nyilvános hirdetmény útján történő kézbesítés a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyvben (például ha a természetes személy címe nem ismert) vagy más jogszabályokban meghatározott esetekben (például a nemperes eljárásokról szóló törvénykönyv [Civilný mimosporový poriadok] 199. cikke).

4 Címmel kapcsolatos megkeresések

4.1 A tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről szóló, 2007. november 13-i 1393/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján e tagállam megkeresett hatósága megkísérli-e hivatalból megállapítani a kézbesítendő iratok címzettjének tartózkodási helyét, amennyiben a címzett már nem tartózkodik a megkereső hatóság által ismert címen?

Ilyen esetekben a szlovák bíróságok mindig aktívan megpróbálják megállapítani a címzett aktuális hollétét, elsősorban a Szlovák Köztársaság Lakosainak Nyilvántartása (Register obyvateľov Slovenskej republiky) segítségével, amellyel a bíróságok információs rendszere elektronikus kapcsolatban áll. A bíróság azonnal meg tudja állapítani az e nyilvántartásba bejegyzett állandó vagy ideiglenes lakóhelyet (amennyiben létezik). A Társadalombiztosítási Hivatal (Sociálna poisťovňa) jelenleg ugyancsak elektronikus úton működik együtt a szlovák bíróságokkal a bírósági nyilvántartáson keresztül, és a bíróságok bekérhetnek bizonyos, a Társadalombiztosítási Hivatal által nyilvántartott adatokat, különösen az eljárásban részt vevő felek Társadalombiztosítási Hivatalban bejegyzett címét, valamint a fél aktuális vagy korábbi munkáltatójának nevét (akin keresztül bizonyos esetekben megállapítható a fél aktuális holléte, vagy irat kézbesíthető közvetlenül a munkahelyén, ha azt az ügy körülményei lehetővé teszik). A bíróság jogszabály alapján jogosult az adóhatóság, az önkormányzat, a börtön, stb. közreműködését kérni, és ha lehetséges, a bíróság más személyeket (pl. hozzátartozókat) is megkérdez, akik tudhatnak a címzett hollétéről.

4.2 A külföldi igazságügyi hatóságok és/vagy a bírósági eljárások felei számára e tagállamban hozzáférhetők-e azok a nyilvántartások vagy szolgáltatások, amelyek lehetővé teszik az illető személy aktuális címének megállapítását? Ha igen, milyen nyilvántartások vagy szolgáltatások léteznek, és mi a követendő eljárás? Milyen esetleges díjat kell fizetni?

Ahogyan az a fentiekben szerepel, a bírósági nyilvántartáson keresztül a szlovák bíróságok közvetlen hozzáféréssel rendelkeznek a Szlovák Köztársaság Lakosainak Nyilvántartásában szereplő adatokhoz. A bírósági eljárásokban részt vevő felek öt euró igazgatási díj ellenében kérhetnek adatokat a Szlovák Köztársaság Lakosainak Nyilvántartásától (valamely személy hollétére vonatkozó igazolás vagy írásos értesítés kiállítása).

4.3 E tagállam hatóságai hogyan kezelik a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő, a tagállamok bíróságai közötti együttműködésről szóló, 2001. május 28-i 1206/2001/EK tanácsi rendelet alapján küldött, egy személy aktuális címének kiderítésére irányuló megkereséseket?

A Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériumának rendelkezésére álló információk szerint a szlovák bíróságok rendszerint elfogadják az ilyen megkereséseket, és megteszik a személyek aktuális lakcímének megállapításához szükséges lépéseket, és ezzel eleget tesznek a megkeresésnek. Ennek érdekében az előző pontokban ismertetett eljárást veszik igénybe.

5 A gyakorlatban általában hogyan kézbesítik az iratokat? Igénybe vehetők-e alternatív kézbesítési módok (a lenti 6. pontban említett helyettesítő kézbesítésen kívül)?

Amint az a 3. pontban kifejtésre került, a bíróságok előnybe részesítik a tárgyaláson vagy más eljárási cselekmény során történő személyes kézbesítést. A bíróság a következők lehetőségeket is igénybe veheti:

  • az e-kormányzati törvény alapján elektronikus postafiókba történő kézbesítés;
  • a fél kérelmére elektronikus levélcímre történő kézbesítés, ha nincs előírva az iratok személyes kézbesítése;
  • kézbesítést végző szervezet révén (postahivatal, kézbesítést végző; ha szükséges, a rendőrség megfelelő részlege, a bírósági végrehajtó vagy a helyi rendőrség; különleges esetekben pedig a börtönőrök és bírósági őrök szolgálata, az intézményi vagy védelmi gondozást biztosító intézmény, a külügy‐ és európai ügyi minisztérium és a védelmi minisztérium révén;
  • nyilvános hirdetmény útján.

A bíróság az irat fajtája szerint határoz az iratkézbesítés módjáról, és a személyes kézbesítés mellett előnyben részesíti az elektronikus postafiókba történő kézbesítést, ahová a személyesen kézbesítendő iratok is elküldhetők (ellentétben az elektronikus levélcímmel, azaz e‑maillel, amely nem vehető igénybe a személyesen kézbesítendő iratok kézbesítéséhez). Ahogyan az a fentiekből kitűnik, egyes személyek tekintetében a jogszabály a kézbesítést végző, jogszabályban felsorolt szervezetek egyike általi külön kézbesítést ír elő, és ebben az esetben az elektronikus postafiókba történő kézbesítés nem alkalmazható (a börtönőrök és bírósági őrök szolgálata, az intézményi vagy védelmi gondozást biztosító intézmény, a külügy‐ és európai ügyi minisztérium és a védelmi minisztérium), továbbá a jogszabályok olyan eseteket is meghatároznak, amelyekben a kézbesítésre nyilvános hirdetmény útján kerül sor (annak érdekében, hogy személyek meghatározatlan csoportját tájékoztassák a határozatról). Hasonlóképpen – a fent kifejtettek szerint – a bíróság gyakorlati okokból a rendőrség megfelelő részlege, a bírósági végrehajtó vagy a helyi rendőrség általi kézbesítést is választhatja.

A bíróságok jelenleg legnagyobb mennyiségben postai úton kézbesítenek iratokat, ajánlott levél (rendes kézbesítés) vagy hivatalos levél (személyes kézbesítés) formájában. Arra számítunk, hogy 2017. július 1-jét követően (amely időponttól kezdve az e-kormányzati törvénynek megfelelően valamennyi elektronikus postafiókot aktiválni kell) a kézbesítések jelentős része a valamennyi jogi személy részére kötelező elektronikus postafiókokba fog irányul (a bíróságok a továbbiakban a jogszabályban meghatározott kivételektől eltekintve nem fognak papíralapú iratokat kézbesíteni), míg természetes személyek esetében az elektronikus postafiókba történő kézbesítésre csak kérésükre kerül sor.

Az iratoknak a címzett levelezési címére történő kézbesítése során (ha az iratokat nem lehet elektronikus postafiókba kézbesíteni), rendes kézbesítés és személyes kézbesítés esetében a bíróság az iratokat a címzett által megadott címen kézbesíti. Ha a a kézbesítés sikertelen, a bíróság akkor a következőképpen kézbesíti az iratokat:

  1. természetes személy esetében a Szlovák Köztársaság Lakosainak Nyilvántartásában szereplő címre, vagy külföldi állampolgár esetén a tartózkodási engedélyének megfelelő szlovákiai címére;
  2. jogi személy esetében a jogi személynek a www.orsr.sk honlapon elérhető cégjegyzékben (Obchodný register) vagy más nyilvános nyilvántartásban (például a kereskedelmi engedélyezési nyilvántartásban, Živnostenský register) a jogi személy székhelyeként bejegyzett címre .

A közvetett kézbesítéstől eltérő alternatív módok

Az új polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv nem határoz meg a közvetett kézbesítéstől eltérő alternatív módokat, és a feleknek a nyilvános nyilvántartásokban szereplő adatokért való szigorú objektív felelősségével a közvetett kézbesítés lehetősége ebben az értelemben ténylegesen megszűnt.

6 Polgári eljárásokban megengedett-e az elektronikus iratkézbesítés (bírósági vagy bíróságon kívüli iratok elektronikus távközlési eszközök – például e-mail, internetalapú biztonságos alkalmazás, fax, sms stb. – útján történő kézbesítése)? Ha igen, milyen típusú eljárások esetében vehető igénybe ez a kézbesítési mód? Vonatkoznak-e korlátozások az iratkézbesítés e módjának hozzáférhetőségére/igénybevételére attól függően, hogy ki a címzett (jogi szakember, jogi személy, vállalkozás vagy egyéb gazdasági szereplő stb.)?

A bíróság az iratokat elektronikus úton (e-mailben) is kézbesítheti, ha azt az eljárásban részt vevő fél írásban kéri, és közli a bírósággal az iratok elektronikus küldésére szolgáló címét. Az irat akkor is kézbesítettnek minősül az elküldésétől számított harmadik napon, ha a címzett nem is olvasta azt. A személyesen kézbesítendő iratok esetében tilos az ilyen kézbesítés. Ez a mód tehát nem eljárástípusok vagy a címzett személye szerint, hanem kizárólag a kézbesítendő irat fajtája szerint van korlátozva. A kézbesítés ezen formája akkor sem vehető igénybe, ha a bíróság személyes kézbesítés vagy elektronikus postafiókba történő kézbesítés mellett is dönthet.

Amint az a korábbi magyarázatból következik, a szlovákiai bíróságoknak előnybe kell részesíteniük az elektronikus postafiókba történő kézbesítést, amely jogi személyek esetében kötelező, illetve természetes személyek részére elérhető. 2017. június 30-ig valamennyi (szlovákiai) jogi személynek aktiválnia kell egy elektronikus postafiókot, és ezen időponttól kezdve a jogi személyek részére történő kézbesítés kizárólag elektronikus postafiókokba történik, kivéve, ha külön jogszabály tiltja az ilyen kézbesítést – jelenleg e tiltás nagyrészt y kizárólag papíralapú iratként vagy nyilvános hirdetmény útján kézbesíthető iratokra vonatkozik (történetesen az e-kormányzati törvény is szabályozza az „elektronikus hirdetőtáblákat”). A bíróságok jelenleg az elektronikus postafiókba történő kézbesítést kötelesek előnyben részesíteni, egyes jogi személyek azonban még nem aktiválták az elektronikus postafiókjukat, és ezért e személyek részére az iratokat továbbra is a klasszikus módokon kell kézbesíteni. A természetes személyek részére is létrehoztak elektronikus postafiókokat, ezeket azonban csak kérésükre aktiválják, ami azt jelenti, hogy ha a természetes személyek nem kérik az elektronikus postafiókjuk aktiválását, az iratokat továbbra is a klasszikus módok igénybe vételével kell kézbesíteni. Ha azonban a természetes személyek kérik az elektronikus postafiókjuk aktiválását, a bíróság kizárólag ily módon kézbesíti az iratokat (kivéve, ha jogszabály meghatározott típusú iratokat esetében tiltja az elektronikus kézbesítést), kivéve, ha a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv a börtönőrök és bírósági őrök szolgálata, az intézményi vagy védelmi gondozást biztosító intézmény, a külügy‐ és európai ügyi minisztérium vagy a védelmi minisztérium révén történő kézbesítés speciális formáját írja elő (lásd a 3. pont 4. bekezdését).

7 „Helyettesítő” kézbesítés

7.1 E tagállam joga alapján megengedettek-e más kézbesítési módok olyan esetekben, amikor nem lehetett kézbesíteni az iratokat a címzettnek (pl. otthoni címre küldött értesítés, vagy végrehajtói irodába, illetve postai vagy hirdetményi úton történő kézbesítés)?

A polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv hatálya alá tartozik a papíralapú iratok közvetett kézbesítése, míg az e-kormányzati törvény az elektronikus postafiókokba történő kézbesítésre vonatkozik.

Az e-kormányzati törvény esetében nem beszélhetük a szó szoros értelmében vett közvetett kézbesítésről, mivel az elektronikus postafiók (jogi személyek esetében automatikus, illetve természetes személyek esetében választható) aktiválása azt jelenti, hogy a címzett címe nem lehet „ismeretlen”, valamint az sem fordulhat elő, hogy az „irat nem kézbesíthető”. A hivatalos elektronikus levél (bírósági küldemények) elektronikus postafiókba érkezése azt jelenti, hogy az a címzett birtokába került. A hivatalos elektronikus levél az elektronikus postafiókba érkezését követő napon kézbesítettnek minősül. Ha azonban a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv szerint személyesen kézbesítendő iratról van szó, akkor, ha azt a címzett nem veszi át a rendszerben (és ezért azt nem olvassa el), az a hivatalos elektronikus levél érkezését követő napon kezdődő 15 napos határidő végével minősül kézbesítettnek. Ez a mód nem vehető igénybe fizetési meghagyás kézbesítésekor, amely esetben tilos a közvetett kézbesítés.

A polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv szerinti klasszikus kézbesítés esetében (amely továbbra is irányadó természetes személyek tekintetében), a kézbesítési vélelem alkalmazása a kézbesítés formájától függetlenül, azaz függetlenül attól, hogy rendes kézbesítésről vagy személyes kézbesítésről van-e szó, megegyezik. Ha a címzett címe szerepel a nyilvános nyilvántartásban (Lakosok Nyilvántartása természetes személyek esetében, illetve cégjegyzék jogi személyek esetében), és a levelet a bíróságra nem kézbesítettként küldik vissza, az a bíróságra való visszaküldése napján kézbesítettnek minősül. Ha a természetes személy címe nem szerepel a Lakosok Nyilvántartásában, a kézbesítésre a bíróság hirdetőtáblájára való kifüggesztés vagy weboldalon való közzététel útján kerül sor, a levél pedig ezen értesítés közzétételét követőn 15. napon minősül kézbesítettnek. A közvetett kézbesítés ezen módja nem alkalmazható fizetési meghagyás kézbesítésekor.

7.2 Más módok alkalmazása esetén mikor minősülnek kézbesítettnek az iratok?

Lásd az 5. kérdésre adott választ – a kézbesítés alternatív módjai.

7.3 Ha a kézbesítés másik módja az irat meghatározott helyen (pl. postahivatalban) történő letétbe helyezése, hogyan tájékoztatják a címzettet e letétről?

Ez nem tekinthető másik kézbesítési módnak, az a postai szolgáltató révén történő rendes kézbesítésnek felel meg – ha a címzett nincs otthon, a postás a címzett (otthoni) levélszekrényébe helyezett írásbeli értesítéssel értesíti a címzettet, hogy az (ajánlott vagy személyesen kézbesítendő) iratokat letétbe helyezték a postahivatalban.

7.4 Mi annak a következménye, ha a címzett megtagadja az irat átvételét? Kézbesítettnek tekintendők-e az iratok, ha jogszerűtlenül tagadták meg az átvételt?

Amennyiben a címzett alapos indok nélkül megtagadja az irat átvételét, az átvétel megtagadásának napján kézbesítettnek tekintik az iratot; a kézbesítést végzőnek tájékoztatnia kell erről a címzettet. Jogszerűtlen kézbesítés esetén (például ha a kézbesítést végző nem tájékoztatja a címzettet az iratátvétel megtagadásának következményeiről) annak nincs joghatása.

8 Postai kézbesítés külföldről (a kézbesítési rendelet 14. cikke)

8.1 Ha külföldről érkező iratot postai úton kézbesítenek a címzettnek ebbe a tagállamba, és az adott helyzetben kötelező a tértivevény használata (a kézbesítési rendelet 14. cikke), akkor postai úton csak magának a címzettnek kézbesítik az iratot, vagy a postai kézbesítésre vonatkozó nemzeti szabályok értelmében ugyanazon a címen más személy részére is kézbesíthetik az iratot?

Amennyiben szükséges a tértivevény, úgy a postahivatal (Slovenská pošta, a.s., a hagyományos postai szolgáltató) csak akkor kézbesíti az iratokat, ha a címzett vagy (ha az iratokat nem lehet a címzettnek kézbesíteni) a jogosult átvevő az átvételkor igazolja személyazonosságát, lehetővé teszi a személyazonosító okmánya számának feljegyzését, és elismeri az átvételt. A természetes személynek címzett iratok átvételére jogosult személyek a címzett házastársa és a vele egy házban vagy lakásban élő, 15. életévüket betöltött személyek. E személyek részére azonban nem teljesíthető a személyes kézbesítés.

8.2 E tagállam postai kézbesítésre vonatkozó szabályai értelmében hogyan teljesíthető a külföldről érkező iratoknak az 1393/2007/EK kézbesítési rendelet 14. cikke szerinti kézbesítése, ha a kézbesítési címen sem a címzett, sem az átvételre jogosult más személy (ha ez a postai kézbesítésre vonatkozó nemzeti szabályok alapján lehetséges – lásd fent) nem volt elérhető?

Ebben az esetben a postás írásbeli értesítést hagy a címzett (otthoni) levélszekrényében arról, hogy az iratokat letétbe helyezték a postahivatalban. A címzett vagy az átvételre jogosult személy 18 naptári napon belül veheti át az iratokat. A címzett kérésére e határidő meghosszabbítható. Amennyiben az iratokat nem veszik át határidőn belül, az kézbesíthetetlenné válik, és a postai szolgáltató a kézbesíthetetlen iratokat visszaküldi a feladónak.

8.3 A postahivatal konkrét határidőt biztosít-e az iratok átvételére, mielőtt kézbesítetlenként visszaküldené azokat? Ha igen, hogyan tájékoztatják a címzettet arról, hogy a postahivatalban küldeményt vehet át?

A határidő 18 naptári nap, és a címzett kérésére meghosszabbítható. A címzettet az (otthoni) levélszekrényébe helyezett írásbeli értesítés útján tájékoztatják.

9 Van-e bármilyen írásbeli bizonyíték arra, hogy az iratot kézbesítették?

Igen, a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv szerint ez a tértivevény, amely a bírósági iratok kézbesítésének bizonyítékaként közokirat. A tértivevényen szereplő adatok ellenkező bizonyításig igaznak minősülnek. A tértivevényen szereplő adatok pontosságát vitató (a kézbesítés jogszerűtlenségével érvelő) eljárásban részes félnek kell a bíróság előtt bizonyítania állítását. Amennyiben a bíróság tárgyaláson vagy eljárási cselekmény során kézbesíti az iratot, a tárgyalási jegyzőkönyvben feljegyzés készül erről.

Az e-kormányzati törvény vonatkozik az elektronikus tértivevényre, amely az irat (hivatalos levél) személyes kézbesítésének megerősítését jelenti – az átvevő köteles elektronikus tértivevény formájában megerősíteni a hivatalos elektronikus levél kézbesítését; A kézbesítés megerősítése előfeltétele annak, hogy a hivatalos elektronikus levél tartalma hozzáférhetővé váljon az átvevő elektronikus postafiókjában. Az elektronikus tértivevény tartalmazza a hivatalos levél kézbesítésének napját, óráját, percét és másodpercét. A „papíralapú” tértivevényhez hasonlóan az elektronikus tértivevényben foglalt adat ellenkező bizonyításáig helytállónak tekintendő, és hasonlóképpen, annak joghatásai megtámadhatók.

10 Mi történik, ha a címzett valami probléma miatt nem kapja meg az iratot, vagy a kézbesítés jogsértő módon történik (például az iratot egy harmadik személynek kézbesítik)? Lehet-e mégis érvényes az irat kézbesítése (pl. lehet-e orvosolni a jogsértéseket) vagy ismételten meg kell kísérelni az irat kézbesítését?

Az alternatív kézbesítési lehetőségek tekintetében lásd az 5., a 7.1. és a 7.4. pontot. Amennyiben jogellenesen került sor a kézbesítésre, meg kell ismételni az irat kézbesítését: A szlovák jog nem ismeri az érvénytelen kézbesítés orvoslásának intézményét. A jogszerűtől eltérő módon kézbesített bírósági irat jogi szempontból nem hatályosul, és nem váltja ki a törvényben előírt joghatásokat.

11 Kell-e fizetnem az irat kézbesítéséért, és ha igen, mennyit?

A bírósági iratok kézbesítése illetékmentes.

Utolsó frissítés: 13/05/2020

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.
Az egyes tagállamok által gondozott, e honlapon helyet kapott nemzeti tartalmak frissítése jelenleg zajlik, tekintettel az Egyesült Királyság kilépésére az Európai Unióból. Előfordulhat, hogy néhány részlet elkerülte a figyelmünket, és egy adott weboldal még nem tükrözi a megváltozott helyzetet. Igyekszünk mihamarabb naprakésszé tenni a teljes tartalmat.