1 Mit jelent a gyakorlatban az „iratkézbesítés” jogi fogalma? Miért vonatkoznak speciális szabályok az iratkézbesítésre?
A bíróság akkor dönthet a kérelemről, ha a feleket idézték, vagy személyesen vagy képviselő útján megjelentek. Az iratok külföldre kézbesítése és a külföldről érkező iratok kézbesítése által szereznek tudomást az iratról a címzettek: a megkereső államban folyamatban lévő eljárás felei, tanúi vagy résztvevői (a polgári és kereskedelmi ügyekben a nemzetközi igazságügyi jogsegélyről szóló 189/2003. sz. törvény 3. cikkének (1) bekezdése).
2 Mely iratokat kell hivatalosan kézbesíteni?
A hivatalosan kézbesítendő bírósági iratok azok az iratok, amelyeket polgári vagy kereskedelmi eljárásban bocsátanak ki, és amelyek kézbesítését bíróság rendeli el (idézések, ítéletek, jogorvoslati kérelmek stb.).
3 Ki felel az iratok kézbesítéséért?
Az eljárási iratokat díjmentesen, hivatalból kézbesíti a bíróság eljárási megbízottja vagy más alkalmazottja. Amennyiben ez lehetetlen, úgy tértivevényes ajánlott levélben, a tartalom feltüntetésével, lezárt borítékban kézbesíti azokat a postai szolgáltató, és mellékeli az átvételi elismervényt/jelentést és az értesítést. Az érdekelt fél kérésére és költségére a kézbesítést végezheti bírósági végrehajtó is, vagy sor kerülhet rá expressz kézbesítés formájában is (a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 154. cikkének (1), (4) és (5) bekezdése).
4 Címmel kapcsolatos megkeresések
4.1 A tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről szóló, 2007. november 13-i 1393/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján e tagállam megkeresett hatósága megkísérli-e hivatalból megállapítani a kézbesítendő iratok címzettjének tartózkodási helyét, amennyiben a címzett már nem tartózkodik a megkereső hatóság által ismert címen?
Az eredeti kérelemnek tartalmazni kell a fél címét (a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 194. cikke). A kérelem vizsgálatára és módosítására irányuló előzetes eljárás során a bíróság felszólíthatja a kérelmezőt további, a kérelemben nem szereplő adatok szolgáltatására (a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 200. cikke).
A bíróság nem köteles hivatalból vizsgálni a kérelmező aktuális címét. A bíróságra azonban általánosan vonatkozik az aktivitási kötelezettség (a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 22. cikke), valamint az, hogy a megalapozott döntéshozatalhoz meg kell tennie a szükséges lépéseket.
4.2 A külföldi igazságügyi hatóságok és/vagy a bírósági eljárások felei számára e tagállamban hozzáférhetők-e azok a nyilvántartások vagy szolgáltatások, amelyek lehetővé teszik az illető személy aktuális címének megállapítását? Ha igen, milyen nyilvántartások vagy szolgáltatások léteznek, és mi a követendő eljárás? Milyen esetleges díjat kell fizetni?
A román állampolgárok címét a Belügyminisztériumtól (Személyi nyilvántartó és Adatbáziskezelő Nemzeti Felügyelőség – INEPABD, str. Obcina Mare 2., 6. kerület, Bukarest, Tel. +40214135442, +40217467047/8/9, Fax +40214135049, E-mail depabd@mai.gov.ro; web: http://depabd.mai.gov.ro/furnizari_date.html) vagy a helyi személyi nyilvántartó hivataltól lehet megszerezni.
Az érdekelt személyek kikérhetik román állampolgárok meghatározott, lakóhelyre vagy tartózkodási helyre vonatkozó személyes adatait a Nemzeti személyi adatnyilvántartóból; ehhez indokolással ellátott írásbeli kérelmet kell benyújtaniuk a keresett cég vagy személy székhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes helyi személyi nyilvántartó hivatalhoz. Ezeket az adatokat kizárólag az érintett személy előzetes hozzájárulása esetén lehet rendelkezésre bocsátani.
Nincs szükség hozzájárulásra, ha indokolt jogalap áll fenn, és a kérelmet meghatározott hatóságok (rendőrség, védelmi erők, igazságügy, szociális védelem stb.), vagy olyan magánszemélyek nyújtották be, akiknek indokolt jogalapot igazoló iratokkal bizonyított a jogos érdeke. A jogi személyek kérelmeiről dönteni hivatott szervek a helyi személyi nyilvántartó hivatalok és az INEPABD.
A különös vagy csekély terjedelmű kérelmek esetében a díj személyenként 1 lej, amelyet az állami költségvetéshez kell befizetni a Bukarest 6. kerületi kincstárnál nyitott RO35TREZ70620330108XXXXX (IBAN) számlára, amelynek adóügyi nyilvántartási száma 26362870 (ha az adatokat az INEPABD bocsátja rendelkezésre), vagy a helyi tanács számlájára (ha az adatokat a helyi személyi nyilvántartó hivatal bocsátja rendelkezésre).
Minden egyes kérelemre fel kell ragasztani egy 5 lej értékű illetékbélyeget. A nagy terjedelmű kérelmek esetében a díj a központi számítógépes rendszerben szükséges munkaóránként 120 lej, vagy a helyi számítógépes rendszerben szükséges munkaóránként 7 lej. A meghatározott területeken hatáskörrel rendelkező közintézmények (védelmi erők, közrend, nemzetbiztonság, igazságügy, pénzügy, egészségügy stb.) mentesülnek a díjfizetés alól a jogi kötelezettségeik teljesítéséhez szükséges adatok kérelmezése esetén.
Jogi személy székhelye címének lekérése a Nemzeti Kereskedelmi Nyilvántartó Hivataltól (Bd. Unirii nr. 74., 2+3. szakasz, bl. J3B, 3. kerület, Bukarest; https://portal.onrc.ro/ ) vagy a bíróságok mellett működő cégnyilvántartó hivataloktól
A nyilvántartóban szereplő adatok és benyújtott iratok hiteles másolatát a kérelmező költségére biztosítják, a bejegyzett adatokra vonatkozó információval, valamint a meghatározott irat vagy tény bejegyzését vagy annak hiányát igazoló tanúsítványokkal együtt. Az iratok postai szolgáltatón keresztül is kérhetők és megküldhetők. Az iratokat kérelemre elektronikus formában állítják ki és online küldik meg, és részletes elektronikus aláírás szerepel rajtuk, kapcsolódik hozzájuk, vagy más logikus módon részüket képezi.
A külön (alap vagy részletes) adatok, a korábbi bejegyzések vagy tanúsítványok rendelkezésre bocsátásának formái, díja és költségei a https://www.onrc.ro/index.php/en/ Információ menüpontja alatt találhatók.
Együttműködési protokollok esetében az iratokat és adatokat ingyenesen rendelkezésre bocsátják meghatározott hatóságok és közintézmények, jogi személyek, újságírók és a tömegtájékoztatási média képviselői, valamint az akkreditált diplomáciai missziók számára.
Az InfoCert szolgáltató tanúsítványok online kiállítására és információbenyújtásra szolgál a https://portal.onrc.ro/ honlapon. Az e szolgáltatón keresztül benyújtott iratokra alkalmazni kell az elektronikus aláírásra és időbélyegzőkre vonatkozó rendelkezéseket. Ezek közé tartoznak a biztonsági jellemzők: minősített elektronikus aláírás, időbélyegző, vízjel (grafikus jel az oldal hátterében) és vonalkód. Az e szolgáltató által kibocsátott iratok mintái megtekinthetők itt: https://portal.onrc.ro/ONRCPortalWeb/appmanager/myONRC/signup?p=infoCert.
Tagok, részvényesek vagy más személyek személyes adatai akkor bocsáthatók rendelkezésre, ha az adatokat kérelemben igénylik, és a hivatali ablaknál kiadják, vagy elektronikus úton bocsátják rendelkezésre a RECOM online szolgáltatáson keresztül, és online küldik meg, részletes elektronikus aláírás szerepel rajtuk, kapcsolódik hozzájuk, vagy más logikus módon részüket képezi, vagy tanúsítványok útján. Az igazságügyi, nemzetvédelmi vagy pénzügyi hatóságok, valamint a felszámolók és a bírósági végrehajtók ugyancsak hozzáférhetnek egyéb adatokhoz.
4.3 E tagállam hatóságai hogyan kezelik a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő, a tagállamok bíróságai közötti együttműködésről szóló, 2001. május 28-i 1206/2001/EK tanácsi rendelet alapján küldött, egy személy aktuális címének kiderítésére irányuló megkereséseket?
Az ilyen megkeresések feldolgozásának elfogadhatóságáról a bíróság dönt. A román bíróságokhoz kevés, valamely személy címére/székhelyére irányuló megkeresés érkezik, és nehéz megbecsülni egységes gyakorlat létezését. A rendelkezésre álló információ arra utal, hogy általánosságban véve a román bíróságok befogadják az ilyen megkereséseket.
5 A gyakorlatban általában hogyan kézbesítik az iratokat? Igénybe vehetők-e alternatív kézbesítési módok (a lenti 6. pontban említett helyettesítő kézbesítésen kívül)?
Lásd a 3. kérdésre adott választ.
6 Polgári eljárásokban megengedett-e az elektronikus iratkézbesítés (bírósági vagy bíróságon kívüli iratok elektronikus távközlési eszközök – például e-mail, internetalapú biztonságos alkalmazás, fax, sms stb. – útján történő kézbesítése)? Ha igen, milyen típusú eljárások esetében vehető igénybe ez a kézbesítési mód? Vonatkoznak-e korlátozások az iratkézbesítés e módjának hozzáférhetőségére/igénybevételére attól függően, hogy ki a címzett (jogi szakember, jogi személy, vállalkozás vagy egyéb gazdasági szereplő stb.)?
Az eljárási iratokat kézbesítheti a bírósági titkár, és kézbesíthetők fax, e-mail vagy más olyan eszköz útján, amely biztosítja az irat tartalmának továbbítását és az átvétel igazolását, amennyiben az érintett fél megadta a bíróságon az erre a célra alkalmas elérhetőségét. Igazolási célból eljárási irat küldése esetén a bíróság továbbít egy, a címzett által az átvétel időpontjával, olvasható névvel és a küldemény átvételéért felelős személy aláírásával ellátandó formanyomtatványt is. A formanyomtatványt vissza kell küldeni a bíróságra fax vagy e-mail útján, vagy más módon (a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 154. cikkének (6) bekezdése).
7 „Helyettesítő” kézbesítés
7.1 E tagállam joga alapján megengedettek-e más kézbesítési módok olyan esetekben, amikor nem lehetett kézbesíteni az iratokat a címzettnek (pl. otthoni címre küldött értesítés, vagy végrehajtói irodába, illetve postai vagy hirdetményi úton történő kézbesítés)?
Lásd a 3. kérdésre adott választ.
A kézbesítésre személyesen kerül sor az idézett személy részére. Hotelben/hostelben tartózkodó személyek esetében az iratot az üzemeltetőnek vagy a portásnak adják át (a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 161. cikke).
Az iratot annak az intézménynek kézbesítik, ahol a címzett megtalálható (katonai intézmény, hajó legénysége esetében a kikötő vezetője, fogvatartottak esetében a büntetés-végrehajtási intézet üzemeltetője, vagy betegek esetében a kórház üzemeltetője), és a szóban forgó intézmény ezt követően átadja az iratot a címzettnek, a tértivevényt pedig a kézbesítést végzőnek, vagy közvetlenül megküldi azt a bíróságnak (a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 161. és 162. cikke).
Az irat kézbesíthető a küldemények átvételéért felelős személynek, az épületfenntartónak, az őrnek, a biztonsági őrnek vagy a következő intézmények központi hivatalainak (a zárójelben szereplő címzettek tekintetében): Pénzügyminisztérium/más kijelölt intézmények (az állam), igazságügyi képviselők (helyi igazgatási szervek, közjogi jogi személyek), képviselők fő irodája/leányvállalata (magánjogi jogi személyek), kijelölt képviselő (társulások, társaságok, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek), otthoni cím/székhely (fizetésképtelenségi eljárás alatt álló személyek és hitelezők), Külügyminisztérium (diplomáciai misszió/konzuli hivatal munkatársai, nemzetközi szervezetekhez kiküldött román állampolgárok és a külföldön velük élő családtagjaik), a munkavállalót kiküldő vagy a munkavállalót kiküldő jogalanyt irányító központi szervek (más olyan román állampolgárok, akik munkavégzés céljából külföldön tartózkodnak, beleértve az őket kísérő családtagokat).
Amennyiben a címzett megtagadja az irat átvételét, a kézbesítést végző a levélszekrényébe helyezi azt. Levélszekrény hiányában értesítést hagynak a címzett ajtaján, amelyen többek között fel kell tüntetni, hogy a címzettnek személyesen meg kell jelennie az értesítést követő naptól számított hét napon belül (sürgős esetben 3 napon belül) a lakóhelye/székhelye szerint illetékes bíróságon vagy polgármesteri hivatalban (amennyiben a címzett nem a bíróság székhelye szerinti településen él) az irat átvétele céljából.
Amennyiben nem találják a címzettet, a kézbesítést végző más személynek (a címzettel egy helyen élő, a küldeményt átvevő nagykorú családtagnak) adja át az iratot. Amennyiben a címzett hotelben/apartmanépületben tartózkodik, és nem találják ott, a kézbesítést végző az üzemeltetőnek vagy a portásnak kézbesíti az iratot. Az iratot átvevő személy aláírja a tértivevényt, és a kézbesítést végző ellenőrzi személyazonosságát és aláírását, és jelentést készít. Amennyiben átveszik az iratot, de megtagadják a tértivevény aláírását vagy nem képesek aláírni azt, a kézbesítést végző jelentést készít. Amennyiben e személyek nincsenek jelen, vagy jelen vannak, de megtagadják az irat átvételét, az iratot a levélszekrényükbe helyezik. Levélszekrény hiányában értesítést függesztenek ki az ajtajukra.
A kézbesítést végző az átadástól/értesítéstől számított 24 órán belül minden esetben köteles átadni az iratot és a jelentést a bíróságnak/polgármesteri hivatalnak, amelyek aztán gondoskodnak az iratkézbesítésről. Amennyiben a fél a polgármesteri hivatal egyik tisztviselőjétől veszi át az iratot, a tisztviselő 24 órán belül benyújtja a bírósághoz az átvételi elismervényt és a jelentést. Amennyiben a határidő eltelt és a fél nem jelent meg a polgármesteri hivatalban az irat átvétele érdekében, a polgármesteri hivatal egyik tisztviselője továbbítja az iratot és a jelentést a bíróságra (a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 163. cikke).
Amennyiben a felperes nem tudja kideríteni az alperes címét, a bíróság hirdetmény útján idézi az irat bíróság ajtajára függesztésével, portáján való elhelyezésével és az utolsó ismert lakcímre küldésével. Adott esetben a bíróság elrendelheti az idézés Románia Hivatalos Közlönyében vagy egy országos belföldi újságban való közzétételét. Idézések hirdetményi úton történő közzététele esetén a bíróság az ügyvédi kamarai tagok közül kijelöl egy ügygondnokot is, akit az alperes érdekeinek tárgyaláson való képviselete érdekében idéznek.
7.2 Más módok alkalmazása esetén mikor minősülnek kézbesítettnek az iratok?
Az eljárás az átvételi elismervény aláírásával vagy a jelentés elkészítésével ér véget tekintet nélkül arra, hogy a fél személyesen átvette-e az eljárási iratot. Az irat postai szolgáltató útján történő vagy expressz kézbesítése esetén az eljárás a tértivevény aláírásával vagy a postai dolgozó/futár küldemény címzett általi megtagadásáról szóló jelentésének elkészítésével fejeződik be. Fax, e-mail vagy más eszköz útján történő kézbesítés esetén az eljárás a feladás igazolásán szereplő időpontban ér véget, amelyet az iratot feladó bíróság titkára tanúsít (a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 165. cikke).
Amennyiben a címzett megtagadja az irat átvételét, vagy nincs levélszekrénye, úgy a kézbesítést végző értesítést függeszt az ajtajára, amelyben felszólítja, hogy az irat átvétele érdekében jelenjen meg a bíróságon/polgármesteri hivatalban. Amennyiben a címzett nem jelenik meg, a határidő elteltével kézbesítettnek tekintik az iratot (a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 163. cikke).
Hirdetményi úton történő idézés esetén az eljárás az idézés közzétételétől számított 15. napon minősül befejezettnek (a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 167. cikke).
7.3 Ha a kézbesítés másik módja az irat meghatározott helyen (pl. postahivatalban) történő letétbe helyezése, hogyan tájékoztatják a címzettet e letétről?
Amennyiben a címzett nem található, úgy az eljárási kézbesítő vagy a postai dolgozó más személynek is átadhatja az iratot, vagy ha ilyen személy jelen van ugyan, de megtagadja az átvételt, akkor az iratot a levélszekrényébe lehet helyezni. Levélszekrény hiányában értesítést függesztenek a címzett vagy más személy ajtajára. Az értesítés átadásától/kifüggesztésétől számított 24 órán belül az eljárási kézbesítő átadja az iratot és a jelentést a címzett lakóhelye/székhelye szerint illetékes bíróságnak/polgármesteri hivatalnak, amelynek feladata az idézések kézbesítése.
7.4 Mi annak a következménye, ha a címzett megtagadja az irat átvételét? Kézbesítettnek tekintendők-e az iratok, ha jogszerűtlenül tagadták meg az átvételt?
Az eljárás a jelentés elkészítésével befejezettnek minősül tekintet nélkül arra, hogy a fél személyesen átvette-e az iratot. Az irat postai szolgáltató útján történő vagy expressz kézbesítése esetén az eljárás akkor fejeződik be, amikor a postai dolgozó/futár aláírja, hogy a fél megtagadta a küldemény átvételét (a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 165. cikke).
Amennyiben a címzett átveszi a küldeményt, de megtagadja az átvételi elismervény aláírását, vagy képtelen aláírni azt, úgy a kézbesítést végző jelentést készít. Amennyiben a címzett megtagadja az irat átvételét, a kézbesítést végző a levélszekrényébe helyezi azt. Levélszekrény hiányában értesítést függesztenek a címzett ajtajára és jelentés készül. A címzettet az értesítésben tájékoztatják arról, hogy az irat átvétele érdekében személyesen meg kell jelennie a bíróságon vagy a polgármesteri hivatalban, ellenkező esetben a kézbesítést megtörténtnek tekintik (a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 163. cikke).
A bíróság előtt személyesen vagy ügyvéd vagy más képviselő útján megjelenő fél köteles átvenni a tárgyalás során kézbesített eljárási iratokat. Amennyiben megtagadja az irat átvételét, az irat az ügy aktájához csatolással kézbesítettnek minősül. Az érintett fél kérelemre, az átvétel aláírásával kérheti az aktából az iratot (a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 170. cikke).
8 Postai kézbesítés külföldről (a kézbesítési rendelet 14. cikke)
8.1 Ha külföldről érkező iratot postai úton kézbesítenek a címzettnek ebbe a tagállamba, és az adott helyzetben kötelező a tértivevény használata (a kézbesítési rendelet 14. cikke), akkor postai úton csak magának a címzettnek kézbesítik az iratot, vagy a postai kézbesítésre vonatkozó nemzeti szabályok értelmében ugyanazon a címen más személy részére is kézbesíthetik az iratot?
Amennyiben nem találják a címzettet, az irat átadható más személynek (a címzettel egy helyen élő, a küldeményt átvevő nagykorú családtagnak) is. Amennyiben a címzett hotelben/apartmanépületben tartózkodik, és nem találják ott, az irat kézbesíthető az üzemeltetőnek vagy a portásnak (a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 163. cikkének 6. és 7. pontja).
8.2 E tagállam postai kézbesítésre vonatkozó szabályai értelmében hogyan teljesíthető a külföldről érkező iratoknak az 1393/2007/EK kézbesítési rendelet 14. cikke szerinti kézbesítése, ha a kézbesítési címen sem a címzett, sem az átvételre jogosult más személy (ha ez a postai kézbesítésre vonatkozó nemzeti szabályok alapján lehetséges – lásd fent) nem volt elérhető?
Postai kézbesítésre csak egyetlen alkalommal kerül sor. Amennyiben a címzett vagy a küldemény átvételére jogosult személy nem található, úgy értesítést hagynak számukra arról, hogy a küldemény 10 napon belül átvehető a postahivatalban. Amennyiben a címzett nem jelenik meg, 2 munkanapot követően újabb értesítést hagynak számára arról, hogy a küldemény 10 napon belül átvehető a postahivatalban.
8.3 A postahivatal konkrét határidőt biztosít-e az iratok átvételére, mielőtt kézbesítetlenként visszaküldené azokat? Ha igen, hogyan tájékoztatják a címzettet arról, hogy a postahivatalban küldeményt vehet át?
A második értesítést követően az iratokat 10 napig a postahivatalban őrzik, mielőtt visszaküldik azokat a feladónak. A címzettet a mindenkori értesítőben tájékoztatják arról, hogy a postahivatalban felvehető küldeménye érkezett.
9 Van-e bármilyen írásbeli bizonyíték arra, hogy az iratot kézbesítették?
Az átvételi elismervény vagy a kézbesítést végző által készített kézbesítési jelentés (a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 164. cikke), valamint a tértivevényes ajánlott levélben kézbesített iratok esetében az aláírt tértivevény (a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 155. cikkének 13. pontja).
10 Mi történik, ha a címzett valami probléma miatt nem kapja meg az iratot, vagy a kézbesítés jogsértő módon történik (például az iratot egy harmadik személynek kézbesítik)? Lehet-e mégis érvényes az irat kézbesítése (pl. lehet-e orvosolni a jogsértéseket) vagy ismételten meg kell kísérelni az irat kézbesítését?
• a tárgyalás elhalasztása; a bíróság elhalasztja a tárgyalást és idézést bocsát ki, amennyiben megállapítja, hogy a távollévő felet nem jogszerűen idézték, az érvénytelenség kilátásba helyezése mellett (a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 153. cikke);
• az idézés elmulasztása vagy jogsértő idézés esetén bármely eljárási irat érvénytelensége; az idézés elmulasztására vagy a jogsértő idézésre hivatkozó eljárási kifogás;
• rendkívüli fellebbezés (hatályon kívül helyezés iránti kérelem vagy felülvizsgálati kérelem) benyújtásának jogalapja;
• ítéletek elismerése és végrehajtása megtagadásának jogalapja (végrehajthatóvá nyilvánítás).
11 Kell-e fizetnem az irat kézbesítéséért, és ha igen, mennyit?
Lásd a 3. kérdésre adott választ.
