Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Az oldal jelenleg a következő nyelveken olvasható.
Swipe to change

Iratkézbesítés: jogi dokumentumok hivatalos továbbítása

Portugália
Tartalomszolgáltató:
European Judicial Network
Európai Igazságügyi Hálózat (polgári és kereskedelmi ügyek)

1 Mit jelent a gyakorlatban az „iratkézbesítés” jogi fogalma? Miért vonatkoznak speciális szabályok az iratkézbesítésre?

A kézbesítés az a cselekmény, amelynek útján a személy (alperes, ellenérdekű fél, pervesztes fél) értesül arról, hogy eljárás indult vele szemben. Célja, hogy első alkalommal idézzék ezeket a személyeket védekezésük lehetővé tétele érdekében. A kézbesítést használják az eljárásban érdekelt olyan személy eredeti idézéséhez is, aki eredetileg nem vett részt az eljárásban, hogy jelenjen meg a felperes vagy az alperes mellett.

Az értesítés a személyek bíróság előtti megjelenésre való idézésére vagy valamely tényről való tájékoztatására szolgál.

A polgári perrendtartásról szóló portugál törvénykönyvben külön szabályok rendelkeznek arról, hogy hogyan kell elvégezni a kézbesítést és az értesítést, és meghatározzák a címzetteknek továbbítandó információt, a továbbítandó tények jellegét, valamint a továbbítás célját. E szabályok célja annak biztosítása, hogy a közlés valóban megérkezzen a címzetthez, és amennyiben valamely eljárásban részt vevő félről van szó, biztosítsa a védelemhez való jogot.

2 Mely iratokat kell hivatalosan kézbesíteni?

A következő információkat kézbesítik:

• A felperes eljárásindító eredeti kérelmének másodpéldánya és a kapcsolódó iratok másolata, amelyeket az alperesnek kézbesítenek

• Az arról szóló tájékoztatás, hogy a személyt az ügyben idézték

• Az ügyet tárgyaló bíróság, annak kollégiumának és csoportjának megnevezése, a védekezés előterjesztésének határideje, valamint amennyiben kötelező, a jogi képviselő kijelölésének szükségessége

• Az ellentmondás elmulasztásának következményeire való figyelmeztetés

A következő információkról küldenek értesítést:

• Bírósági végzések és ítéletek

• A felek által benyújtott nyilatkozatok, az ügyiratokhoz csatolt kérelmek és iratok, valamint a felek peres eljáráshoz való joga gyakorlásának határideje

• A fél, tanú, szakértő, műszaki tanácsadó vagy ügyvéd bírósági eljárásban történő megjelenésre való idézése;

• Szakvélemény iránti kérelem, a bírósággal együttműködni köteles jogalanyoknak szóló bizonyíték vagy információ.

3 Ki felel az iratok kézbesítéséért?

A folyamatban lévő eljárásokban rendszerint igazságügyi tisztviselő, végrehajtási tisztviselő vagy valamelyik fél jogi képviselője végzi a kézbesítést és az értesítést az 5. kérdésre adott válaszban szereplő esetektől függően.

Hagyatéki ügyekben a közjegyző feladata a kézbesítés és az értesítés.

A földbérletről szóló új törvényben (Novo Regime do Arrendamento Urbano) meghatározott bizonyos esetekben az értesítést ügyvéd, solicitor vagy végrehajtási tisztviselő végzi az eljárás megindítása előtt.

A kézbesítést és az értesítést anyakönyvvezető is végezheti az Anyakönyvezési Hivatal előtt folyamatban lévő, önkéntes igazságügyi eljárásokban, különösen családi és fiatalkorúakra vonatkozó ügyek esetében.

4 Címmel kapcsolatos megkeresések

4.1 A tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről szóló, 2007. november 13-i 1393/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján e tagállam megkeresett hatósága megkísérli-e hivatalból megállapítani a kézbesítendő iratok címzettjének tartózkodási helyét, amennyiben a címzett már nem tartózkodik a megkereső hatóság által ismert címen?

A portugál jog szerint az igazságügyi tisztviselő feladata hivatalból, bírósági végzés nélkül megtenni az értesítés kézbesítéséhez szükséges valamennyi lépést.

Ennek érdekében az igazságügyi tisztviselő betekint a más kormányhivataloknál elektronikus úton hozzáférhető információba annak felderítése érdekében, hogy megváltozott-e a tartózkodási hely, és hogy megállapítsa a címzett aktuális címét. Ez a kézbesítés érdekében végzett intézkedések esetében a „hivatalból történő eljárás” szabálya.

Jogszabályban kifejezetten felsorolt bizonyos helyzetekben ugyanez a szabály érvényesül a felek vagy képviselőik értesítése során.

A végrehajtási tisztviselők ugyancsak hozzáférhetnek a kormányhivatalok meghatározott adatbázisaihoz, például a végrehajtási eljárás adósa adóügyi illetőségének ellenőrzése érdekében.

A portugál jog szerint, amennyiben a fél jogosan hivatkozik súlyos nehézségekre olyan – különösen a kézbesítés vagy értesítés címzettje tartózkodási helyének megváltozására vonatkozó – információ megszerzése tekintetében, amely befolyásolja valamely eljárási jogának hatékony gyakorlását, kötelezettségének teljesítését vagy igényének érvényesítését, úgy a bíróság ezen információ megszerzése érdekében valamely személyt vagy jogalanyt együttműködésre kötelezhet. Attól függetlenül, hogy eljárásban részt vevő felek-e vagy sem,az általa meghatározott információ rendelkezésre bocsátásával kötelesek együttműködni a bírósággal.

4.2 A külföldi igazságügyi hatóságok és/vagy a bírósági eljárások felei számára e tagállamban hozzáférhetők-e azok a nyilvántartások vagy szolgáltatások, amelyek lehetővé teszik az illető személy aktuális címének megállapítását? Ha igen, milyen nyilvántartások vagy szolgáltatások léteznek, és mi a követendő eljárás? Milyen esetleges díjat kell fizetni?

Nem. Erre kizárólag a 4.1. kérdésre adott válaszban hivatkozott nemzeti hatóságok és jogalanyok esetében van lehetőség.

4.3 E tagállam hatóságai hogyan kezelik a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő, a tagállamok bíróságai közötti együttműködésről szóló, 2001. május 28-i 1206/2001/EK tanácsi rendelet alapján küldött, egy személy aktuális címének kiderítésére irányuló megkereséseket?

A bíróság igénybe veszi más kormányhivatalok adatbázisait, és amennyiben ez elégtelennek bizonyul, elrendeli, hogy más személy, jogalany vagy akár a rendőrség járjon a személy aktuális címe után és/vagy bocsássa rendelkezésére azt, ahogyan az a 4.1. kérdésre adott válaszban szerepel.

5 A gyakorlatban általában hogyan kézbesítik az iratokat? Igénybe vehetők-e alternatív kézbesítési módok (a lenti 6. pontban említett helyettesítő kézbesítésen kívül)?

Az iratkézbesítés vagy értesítés különböző módjait itt olvashatja. A kézbesítés és az értesítés eseteit már tartalmazza az 1. kérdésre adott válasz.

A kézbesítés

Irat kézbesíthető valamely személy részére vagy közzététel útján. Mindkét mód alanya lehet természetes vagy jogi személy. A természetes személyeknek történő kézbesítés szabályai értelemszerűen alkalmazandók a jogi személyekre is, kivéve, ha a jogi személyeknek történő kézbesítésre külön szabályok vonatkoznak, mely esetben a külön szabályok alkalmazandók.

Kézbesítés személyek részére

A gyakorlatban valamely személy részére a következő módokon történhet az iratkézbesítés:

  • Elektronikus adattovábbítás formájában például az államügyész hivatalához, amennyiben ő az eljárás felperese
  • Postai szolgáltató útján, természetes személyek esetében az átvevő személy lakóhelyére vagy munkahelyére, jogi személyek esetében pedig a jogi személyek nemzeti nyilvántartásában szereplő székhelyre címzett tértivevényes levél formájában.
  • A végrehajtási tisztviselő személyes közreműködésével az átvevő személy részére, amennyiben a postai szolgáltatás útján történő kézbesítés lehetetlennek bizonyul, vagy a felperes arról nyilatkozik, hogy eredeti kérelme szerint ezt kívánja
  • Az igazságügyi tisztviselő személyes közreműködésével az átvevő személy részére, amennyiben a felperes arról nyilatkozik, hogy eredeti kérelme szerint ezt kívánja, és díjat fizet érte
  • Jogi képviselő útján:
    • A jogi képviselőknek az eredeti kérelemben késedelem nélkül nyilatkozniuk kell arról, hogy maguk, másik jogi képviselő vagy solicitor útján végzik a kézbesítést
    • A jogi képviselők a kézbesítés egyéb formáinak lehetetlensége esetén kérhetik valamelyik későbbi időpontban a kézbesítést
    • A végrehajtási tisztviselő vagy igazságügyi tisztviselő általi kézbesítés szabályai alkalmazandók a jogi képviselők útján történő kézbesítésre

A személyeknek történő kézbesítés a következőképpen valósul meg:

  • A kézbesítés címzettjének;
  • A kézbesítés címzettjétől eltérő személynek, aki jogszabályi rendelkezés esetén köteles továbbítani az irat tartalmát a kézbesítés címzettjének;
  • A kézbesítés címzettje jogi képviselőjének, amennyiben négy évnél nem régebbi meghatalmazás a kézbesítendő irat átvételére vonatkozó külön jogosultságot biztosít számára;
  • A kézbesítés címzettje bíróság által kijelölt ideiglenes gondnokának, amennyiben a végrehajtási tisztviselőnek vagy az igazságügyi tisztviselőnek tudomása van arról, hogy a kézbesítés címzettje cselekvőképtelensége (ismert mentális zavar vagy egyéb ideiglenes vagy tartós cselekvőképtelenség) miatt képtelen átvenni az iratot.

Közzététel útján történő kézbesítés

A gyakorlatban a következő esetekben történhet a kézbesítés közzététel útján:

  • amennyiben nincs meg a kézbesítés címzettje, és nem található;
  • amennyiben a kézbesítés címzettjének személyazonossága ismeretlen.

A közzététel útján történő kézbesítés a következőképpen valósul meg:

  • értesítést hagynak az ajtón a kézbesítés címzettjének portugáliai utolsó ismert lakóhelyén vagy bejegyzett székhelyén;
  • értesítés jogszabályban meghatározott nyilvános honlapon történő közzétételével.

Az értesítés

Az eljárás során a következőképpen kerülhet sor értesítésre:

  • A jogi képviselőt és/vagy solicitort megbízó feleket mindig a 6. kérdésre adott válaszban leírt módon értesítik az előbbi személyek értesítésével
  • A felek személyes megjelenésre való idézését tartalmazó értesítést ajánlott levélpostai küldemény útján küldik meg a feleknek (a jogi képviselőt emellett a 6. kérdésre adott válaszban leírt módon értesítik)
  • A jogi képviselővel nem rendelkező feleknek közvetlenül a lakóhelyükre, bejegyzett székhelyükre vagy az e célból választott helyre címzett ajánlott levélben küldik meg az értesítést
  • A jogerős határozatokról szóló értesítéseket ezen túlmenően minden esetben megküldik a feleknek a lakóhelyükre, bejegyzett székhelyükre vagy az e célból választott helyre címzett ajánlott levélben
  • A tanúk, szakértők vagy más, az eljárásban esetlegesen részt vevő személyeknek szóló idézést tartalmazó értesítést ajánlott levélpostai küldemény útján küldik meg;
  • Nem küldenek értesítést, amennyiben valamelyik fél vállalja valamely személy megkeresését, de azt kéri, hogy a bíróság hivatala küldje meg számára az általa megkeresni kívánt személynek szóló értesítést
  • A jogerős határozatokról minden esetben értesítik az ügyészi hivatalt a 6. kérdésre adott válaszban leírt módon
  • A 6. kérdésre adott válaszban leírt módon az ügyészi hivatalt értesítik olyan közbenső ítéletekről, amelyek lehetővé tehetik jogszabályban előírt fellebbezések benyújtását
  • A megjelent érdekelt feleknek eljárási iratban megküldött közlések és meghívók értesítésnek minősülnek, feltéve, hogy az elnök dokumentálja és rendeli el azokat
  • A jogi képviselők közötti értesítésekről maguk gondoskodnak egymás között elektronikus adattovábbítás útján, vagy a 6. kérdésre adott válaszban leírt más módon

6 Polgári eljárásokban megengedett-e az elektronikus iratkézbesítés (bírósági vagy bíróságon kívüli iratok elektronikus távközlési eszközök – például e-mail, internetalapú biztonságos alkalmazás, fax, sms stb. – útján történő kézbesítése)? Ha igen, milyen típusú eljárások esetében vehető igénybe ez a kézbesítési mód? Vonatkoznak-e korlátozások az iratkézbesítés e módjának hozzáférhetőségére/igénybevételére attól függően, hogy ki a címzett (jogi szakember, jogi személy, vállalkozás vagy egyéb gazdasági szereplő stb.)?

Igen, a következőket elsősorban elektronikus adattovábbítás útján végzik a bíróság számítógépes rendszerén keresztül:

  • Az ügyészi hivatalnak történő iratkézbesítés
  • Az ügyészi hivatalnak, ügyvédeknek, solicitoroknak és végrehajtási tisztviselőknek szóló értesítések
  • Eljárási iratok ügyvédek, solicitorok és végrehajtási tisztviselők általi megküldése a bíróságnak
  • A (perköltség részét képező) bírósági illeték előzetes megfizetésének igazolása
  • Költségmentesség igazolása vagy kérelmezése

Amennyiben a továbbítandó eljárási irat mérete nem alkalmas elektronikus továbbításra, vagy a küldendő irat csak fizikai formában létezik, vagy az ügy nem igényel jogi képviselőt, és a fél nem rendelkezik vele, vagy indokolt esetben:

  • Az eljárási irat kézbesíthető a bíróság hivatalának levélben vagy fax útján
  • Az eljárási iratról értesítés küldhető átvételi elismervénnyel, levélben vagy fax útján

Ezen túlmenően a bíróság:

  • Bármely üzenetet továbbíthat postai úton, fax útján vagy elektronikus úton
  • Sürgős esetekben alkalmazhat táviratot, telefonos közlést vagy más hasonló távközlési módot
  • A telefonos közlést minden esetben dokumentálják az ügyiratokban, és később írásbeli formában is megerősítik
  • A felek tekintetében kizárólag idézés vagy valamely jogi eljárási cselekményre való idézés visszavonása esetében lehet telefonos közlést alkalmazni

Ezeket a szabályokat az elsőfokú bíróságok előtt folyamatban lévő polgári vagy kereskedelmi eljárásokban kell alkalmazni. Meghatározott esetekben alkalmazhatók továbbá a közjegyző (pl. öröklési ügyek) vagy anyakönyvvezető (pl. olyan családi ügyekben, amelyekben megegyezés született) előtti eljárásokban is.

7 „Helyettesítő” kézbesítés

7.1 E tagállam joga alapján megengedettek-e más kézbesítési módok olyan esetekben, amikor nem lehetett kézbesíteni az iratokat a címzettnek (pl. otthoni címre küldött értesítés, vagy végrehajtói irodába, illetve postai vagy hirdetményi úton történő kézbesítés)?

A portugál jogban emellett szerepel az iratkézbesítés meghatározott időpontban, amely a következőképpen történik:

  • Személynek történő kézbesítés esetén, amennyiben a végrehajtási tisztviselő vagy igazságügyi tisztviselő megállapítja, hogy a kézbesítés címzettje a megadott helyen lakik vagy dolgozik, de mivel nem található, nem kerülhet sor a kézbesítésre
  • Ebben az esetben értesítést hagynak a kézbesítés időpontjának meghatározásával;
  • Az értesítés átadható annak a személynek, aki a legkönnyebben átadhatja azt a kézbesítés címzettjének, vagy amennyiben ez lehetetlen, úgy a legmegfelelőbb helyre kell postázni azt
  • Az értesítésben meghatározott napon és időpontban a végrehajtási tisztviselő vagy igazságügyi tisztviselő átadja az iratot a kézbesítés címzettjének, vagy amennyiben nem találják, olyan harmadik félnek, aki a legkönnyebben átadhatja a levelet a kézbesítés címzettjének, és akit ezzel megbíznak
  • Amennyiben nem vehető igénybe harmadik fél közreműködése, a kézbesítés az értesítés legmegfelelőbb helyen és két tanú jelenlétében való kifüggesztésével történik, és az értesítésen feltüntetik a kézbesítés tényét, az ügyben eljáró bíróságot, valamint azt, hogy a kézbesítés címzettje a másodpéldányt és az iratokat átveheti a bíróság hivatalában

Kiegészítés

Olyan esetekben, amelyekben:

i. a kézbesítés címzettje nem írta alá a tértivevényt (postai szolgáltatás);

ii. harmadik fél részére történt a kézbesítés meghatározott időpontban;

iii. vagy értesítés helyszínen történő kifüggesztésével került sor a meghatározott időpontban való kézbesítésre

a végrehajtási tisztviselő vagy a bíróság hivatala két munkanapon belül minden esetben ajánlott levelet küld a kézbesítés címzettjének a következőkre vonatkozó megfelelő tájékoztatás érdekében:

  • a kézbesítési vélelem beálltának dátuma és módja;
  • a védekezés előterjesztésének határideje, és az ellentmondás elmulasztásának következményei;
  • az idézések és a kézbesítendő iratok másodpéldányainak helye;
  • a kézbesítés címzettjének személyazonossága.

7.2 Más módok alkalmazása esetén mikor minősülnek kézbesítettnek az iratok?

A postai szolgáltató útján történő kézbesítés azon a napon minősül megtörténtnek, amikor a kézbesítés címzettje vagy valamely harmadik fél aláírja a bemutatott tértivevényt (ellenkező bizonyításig feltételezve ebben az esetben, hogy a harmadik személy átadta a levelet a kézbesítés címzettjének).

Személyes kézbesítés esetén, amennyiben arra végrehajtási tisztviselő, igazságügyi tisztviselő és jogi képviselő útján kerül sor, a kézbesítés akkor minősül megtörténtnek, amikor elkészül a kézbesítési jegyzőkönyv.

A kézbesítési értesítés kifüggesztésével történő kézbesítés az abban feltüntetett időpontban minősül megtörténtnek.

7.3 Ha a kézbesítés másik módja az irat meghatározott helyen (pl. postahivatalban) történő letétbe helyezése, hogyan tájékoztatják a címzettet e letétről?

A – tértivevényes vagy anélküli – ajánlott levél útján történő kézbesítés vagy értesítés esetén a levélszekrényben helyezik el a kézbesítési értesítést, ha a postás senkit nem talál a megadott címen.

A kézbesítési értesítés tájékoztatja a címzettet arról, hogy a levelet a postahivatalban helyezték el, és szerepel rajta annak címe, nyitvatartási ideje és az átvételi határidő.

Amennyiben a levelet nem veszik át a megadott határidőn belül (és nem kérik az időtartam meghosszabbítását vagy a levél másik címre történő ismételt megküldését), úgy visszaküldik azt a feladónak.

7.4 Mi annak a következménye, ha a címzett megtagadja az irat átvételét? Kézbesítettnek tekintendők-e az iratok, ha jogszerűtlenül tagadták meg az átvételt?

Postai szolgáltató útján történő kézbesítés esetében, amennyiben bizonyított az irat átvételének vagy a tértivevény aláírásának megtagadása, a következő módon és körülmények között vélelmezik a kézbesítés megtörténtét:

  • A postás által készített elismervény igazolja, hogy a természetes személy, a jogi személy képviselője vagy annak alkalmazottja megtagadta a tértivevény aláírását vagy a levél átvételét
  • Azokban az esetekben, amikor a felek megállapíthatják a kézbesítési címet:
    • i. második tértivevényes ajánlott levél megállapított címen hagyásával, amennyiben visszaküldik az első, arra a címre küldött tértivevényes ajánlott levelet, vagy
    • ii. a postás által készített elismervénnyel arról, hogy a kézbesítés címzettje a megállapított címen megtagadta a levél átvételét vagy a tértivevény aláírását

Személyes kézbesítés esetén, amennyiben arra végrehajtási tisztviselő vagy igazságügyi tisztviselő útján kerül sor, és bizonyított, hogy a kézbesítés címzettje megtagadta az átvételi elismervény aláírását vagy a másodpéldány átvételét, a kézbesítés megtörténtnek minősül, és ebben az esetben:

  • A végrehajtási tisztviselő vagy igazságügyi tisztviselő tájékoztatja a kézbesítés címzettjét arról, hogy a másodpéldány rendelkezésére áll a bíróság hivatalában, és az átvételi elismervényen hivatkozik erre a tájékoztatásra és az átvétel kézbesítés címzettje általi megtagadására
  • Emellett a hivatal ajánlott levélben értesíti a kézbesítés címzettjét, megismételve, hogy az eredeti kérelem és a mellékelt iratok másodpéldánya rendelkezésére áll a hivatalban

Csak a jogszerű megtagadás nem jár a kézbesítés vélelmezésével. A megtagadás akkor jogszerű, ha a kézbesítés címzettje azért nem található, mert nem a megadott címen lakik vagy rendelkezik székhellyel, vagy ha a harmadik fél kijelenti, hogy képtelen a levél átadására.

Meghatározott esetekben ugyanezek a szabályok alkalmazandók, ha jogszabály úgy rendelkezik, hogy a felek vagy képviselőik személyes értesítése során eleget kell tenni a kézbesítés alaki követelményeinek.

8 Postai kézbesítés külföldről (a kézbesítési rendelet 14. cikke)

8.1 Ha külföldről érkező iratot postai úton kézbesítenek a címzettnek ebbe a tagállamba, és az adott helyzetben kötelező a tértivevény használata (a kézbesítési rendelet 14. cikke), akkor postai úton csak magának a címzettnek kézbesítik az iratot, vagy a postai kézbesítésre vonatkozó nemzeti szabályok értelmében ugyanazon a címen más személy részére is kézbesíthetik az iratot?

Amennyiben külföldről kerül sor postai szolgáltató útján történő, tértivevényes kézbesítésre vagy értesítésre, a portugál postai szolgáltató átadhatja a levelet és az iratokat a kézbesítés címzettjének vagy az ugyanazon a címen található olyan harmadik személynek, aki úgy nyilatkozik, hogy át tudja adni a levelet a címzettnek.

8.2 E tagállam postai kézbesítésre vonatkozó szabályai értelmében hogyan teljesíthető a külföldről érkező iratoknak az 1393/2007/EK kézbesítési rendelet 14. cikke szerinti kézbesítése, ha a kézbesítési címen sem a címzett, sem az átvételre jogosult más személy (ha ez a postai kézbesítésre vonatkozó nemzeti szabályok alapján lehetséges – lásd fent) nem volt elérhető?

Lásd a 7.3. kérdésre adott választ.

8.3 A postahivatal konkrét határidőt biztosít-e az iratok átvételére, mielőtt kézbesítetlenként visszaküldené azokat? Ha igen, hogyan tájékoztatják a címzettet arról, hogy a postahivatalban küldeményt vehet át?

Főszabály szerint a címzettnek hat munkanap áll rendelkezésére az iratok postahivatalban való átvételére.

A címzettet azzal a kézbesítési értesítéssel tájékoztatják erről az időtartamról és arról a tényről, hogy az iratok átvehetők a postahivatalban, amelyet a postai szolgáltató a levélszekrényben helyez el minden olyan esetben, amikor a postás senkit nem talál otthon.

9 Van-e bármilyen írásbeli bizonyíték arra, hogy az iratot kézbesítették?

Igen, kézbesítés esetén a tértivevény, az átvételi elismervény vagy a kézbesítési értesítés a kézbesítés megtörténtének írásbeli bizonyítéka.

Értesítés esetén az elismervény feljegyzése, a levél vagy az irat vagy az eljárás során készített elismervény az értesítés megtörténtének írásbeli bizonyítéka.

Az elektronikus adattovábbítás útján történő kézbesítés vagy értesítés esetében a bíróság számítógépes rendszere igazolja a kiállítás napját és időpontját.

10 Mi történik, ha a címzett valami probléma miatt nem kapja meg az iratot, vagy a kézbesítés jogsértő módon történik (például az iratot egy harmadik személynek kézbesítik)? Lehet-e mégis érvényes az irat kézbesítése (pl. lehet-e orvosolni a jogsértéseket) vagy ismételten meg kell kísérelni az irat kézbesítését?

A kézbesítés sikertelensége olyan súlyos hiba, amely a teljes eljárást érvényteleníti, az eredeti kérelemtől kezdve, de arra nem kiterjedően.

A kézbesítés sikertelensége a következő esetekben következik be:

  • a kézbesítés teljes elmaradása;
  • a kézbesítés címzettjének azonosításában bekövetkezett tévedés;
  • közzététel útján történő téves kézbesítés;
  • a kézbesítés címzettjének minősülő természetes személy halálát vagy jogi személy megszűnését követő kézbesítés;
  • annak bizonyítása, hogy a kézbesítés címzettje rajta kívülálló okok miatt nem szerzett tudomást az iratról.

Ez az érvénytelenség csak akkor orvosolható, ha az alperes vagy az ügyész hivatala (amennyiben felperes) a kézbesítés sikertelenségének azonnali kifogásolása nélkül jár el az eljárásban.

A fent említett eseteken kívül a kézbesítésre vagy az értesítésre vonatkozó, jogszabályban előírt bármely cselekmény vagy alakiság hiánya egyszerű szabálytalanságnak minősül. Amennyiben hivatkoznak erre a szabálytalanságra, vagy a bíróság tudomására jut az eljárás során, a bíróság elrendeli annak orvoslását. Egyéb esetekben a kézbesítés vagy az értesítés szabálytalansága csak akkor érvényteleníti a cselekményt, ha jogszabály ekként rendelkezik, vagy ha hatással lehet az ügy vizsgálatára vagy eldöntésére. Ilyen esetben az érvénytelen cselekménnyel nem érintett, további eljárási cselekmények továbbra is érvényesek.

11 Kell-e fizetnem az irat kézbesítéséért, és ha igen, mennyit?

Igen, a lent részletezett esetekben elszámolási egységben (EE) határozzák meg a kézbesítés és értesítés költségét. 2015-ben az EE értéke 102 euró volt.

Ennek megfelelően:

  • A végrehajtási tisztviselők általi személyes kézbesítés és értesítés sikeres esetben 0,5 EE, sikertelenség esetén 0,25 EE
  • Az igazságügyi tisztviselők általi személyes kézbesítés és értesítés, valamint közzététel díja sikeres esetben 0,5 EE, sikertelenség esetén ingyenes
  • Igazságügyi tisztviselő cselekménye esetén ezekhez az összegekhez hozzászámítható az utazási költség és adott esetben a HÉA

Záró megjegyzés

A jelen tájékoztatás ebben a formában általános jellegű, nem kimerítő, és nem kötelező a kapcsolattartó pont, a polgári és kereskedelmi ügyek Európai Igazságügyi Hálózata vagy a bíróságok vagy bármely más fél tekintetében. Minden esetben tájékozódni kell az alkalmazandó jogszabályokról.

Utolsó frissítés: 05/01/2017

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Észrevételek

Itt megoszthatja velünk az új webhellyel kapcsolatos észrevételeit és megjegyzéseit