1 Mit jelent a gyakorlatban az „iratkézbesítés” jogi fogalma? Miért vonatkoznak speciális szabályok az iratkézbesítésre?
A kézbesítés az a cselekmény, amelynek útján a személy (alperes, ellenérdekű fél, pervesztes fél) értesül arról, hogy eljárás indult vele szemben. Célja, hogy első alkalommal idézzék ezeket a személyeket védekezésük lehetővé tétele érdekében. A kézbesítést használják az eljárásban érdekelt olyan személy eredeti idézéséhez is, aki eredetileg nem vett részt az eljárásban, hogy jelenjen meg a felperes vagy az alperes mellett.
Az értesítés a személyek bíróság előtti megjelenésre való idézésére vagy valamely tényről való tájékoztatására szolgál.
A polgári perrendtartásról szóló portugál törvénykönyvben külön szabályok rendelkeznek arról, hogy hogyan kell elvégezni a kézbesítést és az értesítést, és meghatározzák a címzetteknek továbbítandó információt, a továbbítandó tények jellegét, valamint a továbbítás célját. E szabályok célja annak biztosítása, hogy a közlés valóban megérkezzen a címzetthez, és amennyiben valamely eljárásban részt vevő félről van szó, biztosítsa a védelemhez való jogot.
2 Mely iratokat kell hivatalosan kézbesíteni?
A következő információkat kézbesítik:
• A felperes eljárásindító eredeti kérelmének másodpéldánya és a kapcsolódó iratok másolata, amelyeket az alperesnek kézbesítenek
• Az arról szóló tájékoztatás, hogy a személyt az ügyben idézték
• Az ügyet tárgyaló bíróság, annak kollégiumának és csoportjának megnevezése, a védekezés előterjesztésének határideje, valamint amennyiben kötelező, a jogi képviselő kijelölésének szükségessége
• Az ellentmondás elmulasztásának következményeire való figyelmeztetés
A következő információkról küldenek értesítést:
• Bírósági végzések és ítéletek
• A felek által benyújtott nyilatkozatok, az ügyiratokhoz csatolt kérelmek és iratok, valamint a felek peres eljáráshoz való joga gyakorlásának határideje
• A fél, tanú, szakértő, műszaki tanácsadó vagy ügyvéd bírósági eljárásban történő megjelenésre való idézése;
• Szakvélemény iránti kérelem, a bírósággal együttműködni köteles jogalanyoknak szóló bizonyíték vagy információ.
3 Ki felel az iratok kézbesítéséért?
A folyamatban lévő eljárásokban rendszerint igazságügyi tisztviselő, végrehajtási tisztviselő vagy valamelyik fél jogi képviselője végzi a kézbesítést és az értesítést az 5. kérdésre adott válaszban szereplő esetektől függően.
Hagyatéki ügyekben a közjegyző feladata a kézbesítés és az értesítés.
A földbérletről szóló új törvényben (Novo Regime do Arrendamento Urbano) meghatározott bizonyos esetekben az értesítést ügyvéd, solicitor vagy végrehajtási tisztviselő végzi az eljárás megindítása előtt.
A kézbesítést és az értesítést anyakönyvvezető is végezheti az Anyakönyvezési Hivatal előtt folyamatban lévő, önkéntes igazságügyi eljárásokban, különösen családi és fiatalkorúakra vonatkozó ügyek esetében.
4 Címmel kapcsolatos megkeresések
4.1 A tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről szóló, 2007. november 13-i 1393/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján e tagállam megkeresett hatósága megkísérli-e hivatalból megállapítani a kézbesítendő iratok címzettjének tartózkodási helyét, amennyiben a címzett már nem tartózkodik a megkereső hatóság által ismert címen?
A portugál jog szerint az igazságügyi tisztviselő feladata hivatalból, bírósági végzés nélkül megtenni az értesítés kézbesítéséhez szükséges valamennyi lépést.
Ennek érdekében az igazságügyi tisztviselő betekint a más kormányhivataloknál elektronikus úton hozzáférhető információba annak felderítése érdekében, hogy megváltozott-e a tartózkodási hely, és hogy megállapítsa a címzett aktuális címét. Ez a kézbesítés érdekében végzett intézkedések esetében a „hivatalból történő eljárás” szabálya.
Jogszabályban kifejezetten felsorolt bizonyos helyzetekben ugyanez a szabály érvényesül a felek vagy képviselőik értesítése során.
A végrehajtási tisztviselők ugyancsak hozzáférhetnek a kormányhivatalok meghatározott adatbázisaihoz, például a végrehajtási eljárás adósa adóügyi illetőségének ellenőrzése érdekében.
A portugál jog szerint, amennyiben a fél jogosan hivatkozik súlyos nehézségekre olyan – különösen a kézbesítés vagy értesítés címzettje tartózkodási helyének megváltozására vonatkozó – információ megszerzése tekintetében, amely befolyásolja valamely eljárási jogának hatékony gyakorlását, kötelezettségének teljesítését vagy igényének érvényesítését, úgy a bíróság ezen információ megszerzése érdekében valamely személyt vagy jogalanyt együttműködésre kötelezhet. Attól függetlenül, hogy eljárásban részt vevő felek-e vagy sem,az általa meghatározott információ rendelkezésre bocsátásával kötelesek együttműködni a bírósággal.
4.2 A külföldi igazságügyi hatóságok és/vagy a bírósági eljárások felei számára e tagállamban hozzáférhetők-e azok a nyilvántartások vagy szolgáltatások, amelyek lehetővé teszik az illető személy aktuális címének megállapítását? Ha igen, milyen nyilvántartások vagy szolgáltatások léteznek, és mi a követendő eljárás? Milyen esetleges díjat kell fizetni?
Nem. Erre kizárólag a 4.1. kérdésre adott válaszban hivatkozott nemzeti hatóságok és jogalanyok esetében van lehetőség.
4.3 E tagállam hatóságai hogyan kezelik a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő, a tagállamok bíróságai közötti együttműködésről szóló, 2001. május 28-i 1206/2001/EK tanácsi rendelet alapján küldött, egy személy aktuális címének kiderítésére irányuló megkereséseket?
A bíróság igénybe veszi más kormányhivatalok adatbázisait, és amennyiben ez elégtelennek bizonyul, elrendeli, hogy más személy, jogalany vagy akár a rendőrség járjon a személy aktuális címe után és/vagy bocsássa rendelkezésére azt, ahogyan az a 4.1. kérdésre adott válaszban szerepel.
5 A gyakorlatban általában hogyan kézbesítik az iratokat? Igénybe vehetők-e alternatív kézbesítési módok (a lenti 6. pontban említett helyettesítő kézbesítésen kívül)?
Az iratkézbesítés vagy értesítés különböző módjait itt olvashatja. A kézbesítés és az értesítés eseteit már tartalmazza az 1. kérdésre adott válasz.
A kézbesítés
Irat kézbesíthető valamely személy részére vagy közzététel útján. Mindkét mód alanya lehet természetes vagy jogi személy. A természetes személyeknek történő kézbesítés szabályai értelemszerűen alkalmazandók a jogi személyekre is, kivéve, ha a jogi személyeknek történő kézbesítésre külön szabályok vonatkoznak, mely esetben a külön szabályok alkalmazandók.
Kézbesítés személyek részére
A gyakorlatban valamely személy részére a következő módokon történhet az iratkézbesítés:
- Elektronikus adattovábbítás formájában például az államügyész hivatalához, amennyiben ő az eljárás felperese
- Postai szolgáltató útján, természetes személyek esetében az átvevő személy lakóhelyére vagy munkahelyére, jogi személyek esetében pedig a jogi személyek nemzeti nyilvántartásában szereplő székhelyre címzett tértivevényes levél formájában.
- A végrehajtási tisztviselő személyes közreműködésével az átvevő személy részére, amennyiben a postai szolgáltatás útján történő kézbesítés lehetetlennek bizonyul, vagy a felperes arról nyilatkozik, hogy eredeti kérelme szerint ezt kívánja
- Az igazságügyi tisztviselő személyes közreműködésével az átvevő személy részére, amennyiben a felperes arról nyilatkozik, hogy eredeti kérelme szerint ezt kívánja, és díjat fizet érte
- Jogi képviselő útján:
- A jogi képviselőknek az eredeti kérelemben késedelem nélkül nyilatkozniuk kell arról, hogy maguk, másik jogi képviselő vagy solicitor útján végzik a kézbesítést
- A jogi képviselők a kézbesítés egyéb formáinak lehetetlensége esetén kérhetik valamelyik későbbi időpontban a kézbesítést
- A végrehajtási tisztviselő vagy igazságügyi tisztviselő általi kézbesítés szabályai alkalmazandók a jogi képviselők útján történő kézbesítésre
A személyeknek történő kézbesítés a következőképpen valósul meg:
- A kézbesítés címzettjének;
- A kézbesítés címzettjétől eltérő személynek, aki jogszabályi rendelkezés esetén köteles továbbítani az irat tartalmát a kézbesítés címzettjének;
- A kézbesítés címzettje jogi képviselőjének, amennyiben négy évnél nem régebbi meghatalmazás a kézbesítendő irat átvételére vonatkozó külön jogosultságot biztosít számára;
- A kézbesítés címzettje bíróság által kijelölt ideiglenes gondnokának, amennyiben a végrehajtási tisztviselőnek vagy az igazságügyi tisztviselőnek tudomása van arról, hogy a kézbesítés címzettje cselekvőképtelensége (ismert mentális zavar vagy egyéb ideiglenes vagy tartós cselekvőképtelenség) miatt képtelen átvenni az iratot.
Közzététel útján történő kézbesítés
A gyakorlatban a következő esetekben történhet a kézbesítés közzététel útján:
- amennyiben nincs meg a kézbesítés címzettje, és nem található;
- amennyiben a kézbesítés címzettjének személyazonossága ismeretlen.
A közzététel útján történő kézbesítés a következőképpen valósul meg:
- értesítést hagynak az ajtón a kézbesítés címzettjének portugáliai utolsó ismert lakóhelyén vagy bejegyzett székhelyén;
- értesítés jogszabályban meghatározott nyilvános honlapon történő közzétételével.
Az értesítés
Az eljárás során a következőképpen kerülhet sor értesítésre:
- A jogi képviselőt és/vagy solicitort megbízó feleket mindig a 6. kérdésre adott válaszban leírt módon értesítik az előbbi személyek értesítésével
- A felek személyes megjelenésre való idézését tartalmazó értesítést ajánlott levélpostai küldemény útján küldik meg a feleknek (a jogi képviselőt emellett a 6. kérdésre adott válaszban leírt módon értesítik)
- A jogi képviselővel nem rendelkező feleknek közvetlenül a lakóhelyükre, bejegyzett székhelyükre vagy az e célból választott helyre címzett ajánlott levélben küldik meg az értesítést
- A jogerős határozatokról szóló értesítéseket ezen túlmenően minden esetben megküldik a feleknek a lakóhelyükre, bejegyzett székhelyükre vagy az e célból választott helyre címzett ajánlott levélben
- A tanúk, szakértők vagy más, az eljárásban esetlegesen részt vevő személyeknek szóló idézést tartalmazó értesítést ajánlott levélpostai küldemény útján küldik meg;
- Nem küldenek értesítést, amennyiben valamelyik fél vállalja valamely személy megkeresését, de azt kéri, hogy a bíróság hivatala küldje meg számára az általa megkeresni kívánt személynek szóló értesítést
- A jogerős határozatokról minden esetben értesítik az ügyészi hivatalt a 6. kérdésre adott válaszban leírt módon
- A 6. kérdésre adott válaszban leírt módon az ügyészi hivatalt értesítik olyan közbenső ítéletekről, amelyek lehetővé tehetik jogszabályban előírt fellebbezések benyújtását
- A megjelent érdekelt feleknek eljárási iratban megküldött közlések és meghívók értesítésnek minősülnek, feltéve, hogy az elnök dokumentálja és rendeli el azokat
- A jogi képviselők közötti értesítésekről maguk gondoskodnak egymás között elektronikus adattovábbítás útján, vagy a 6. kérdésre adott válaszban leírt más módon
6 Polgári eljárásokban megengedett-e az elektronikus iratkézbesítés (bírósági vagy bíróságon kívüli iratok elektronikus távközlési eszközök – például e-mail, internetalapú biztonságos alkalmazás, fax, sms stb. – útján történő kézbesítése)? Ha igen, milyen típusú eljárások esetében vehető igénybe ez a kézbesítési mód? Vonatkoznak-e korlátozások az iratkézbesítés e módjának hozzáférhetőségére/igénybevételére attól függően, hogy ki a címzett (jogi szakember, jogi személy, vállalkozás vagy egyéb gazdasági szereplő stb.)?
Igen, a következőket elsősorban elektronikus adattovábbítás útján végzik a bíróság számítógépes rendszerén keresztül:
- Az ügyészi hivatalnak történő iratkézbesítés
- Az ügyészi hivatalnak, ügyvédeknek, solicitoroknak és végrehajtási tisztviselőknek szóló értesítések
- Eljárási iratok ügyvédek, solicitorok és végrehajtási tisztviselők általi megküldése a bíróságnak
- A (perköltség részét képező) bírósági illeték előzetes megfizetésének igazolása
- Költségmentesség igazolása vagy kérelmezése
Amennyiben a továbbítandó eljárási irat mérete nem alkalmas elektronikus továbbításra, vagy a küldendő irat csak fizikai formában létezik, vagy az ügy nem igényel jogi képviselőt, és a fél nem rendelkezik vele, vagy indokolt esetben:
- Az eljárási irat kézbesíthető a bíróság hivatalának levélben vagy fax útján
- Az eljárási iratról értesítés küldhető átvételi elismervénnyel, levélben vagy fax útján
Ezen túlmenően a bíróság:
- Bármely üzenetet továbbíthat postai úton, fax útján vagy elektronikus úton
- Sürgős esetekben alkalmazhat táviratot, telefonos közlést vagy más hasonló távközlési módot
- A telefonos közlést minden esetben dokumentálják az ügyiratokban, és később írásbeli formában is megerősítik
- A felek tekintetében kizárólag idézés vagy valamely jogi eljárási cselekményre való idézés visszavonása esetében lehet telefonos közlést alkalmazni
Ezeket a szabályokat az elsőfokú bíróságok előtt folyamatban lévő polgári vagy kereskedelmi eljárásokban kell alkalmazni. Meghatározott esetekben alkalmazhatók továbbá a közjegyző (pl. öröklési ügyek) vagy anyakönyvvezető (pl. olyan családi ügyekben, amelyekben megegyezés született) előtti eljárásokban is.
7 „Helyettesítő” kézbesítés
7.1 E tagállam joga alapján megengedettek-e más kézbesítési módok olyan esetekben, amikor nem lehetett kézbesíteni az iratokat a címzettnek (pl. otthoni címre küldött értesítés, vagy végrehajtói irodába, illetve postai vagy hirdetményi úton történő kézbesítés)?
A portugál jogban emellett szerepel az iratkézbesítés meghatározott időpontban, amely a következőképpen történik:
- Személynek történő kézbesítés esetén, amennyiben a végrehajtási tisztviselő vagy igazságügyi tisztviselő megállapítja, hogy a kézbesítés címzettje a megadott helyen lakik vagy dolgozik, de mivel nem található, nem kerülhet sor a kézbesítésre
- Ebben az esetben értesítést hagynak a kézbesítés időpontjának meghatározásával;
- Az értesítés átadható annak a személynek, aki a legkönnyebben átadhatja azt a kézbesítés címzettjének, vagy amennyiben ez lehetetlen, úgy a legmegfelelőbb helyre kell postázni azt
- Az értesítésben meghatározott napon és időpontban a végrehajtási tisztviselő vagy igazságügyi tisztviselő átadja az iratot a kézbesítés címzettjének, vagy amennyiben nem találják, olyan harmadik félnek, aki a legkönnyebben átadhatja a levelet a kézbesítés címzettjének, és akit ezzel megbíznak
- Amennyiben nem vehető igénybe harmadik fél közreműködése, a kézbesítés az értesítés legmegfelelőbb helyen és két tanú jelenlétében való kifüggesztésével történik, és az értesítésen feltüntetik a kézbesítés tényét, az ügyben eljáró bíróságot, valamint azt, hogy a kézbesítés címzettje a másodpéldányt és az iratokat átveheti a bíróság hivatalában
Kiegészítés
Olyan esetekben, amelyekben:
i. a kézbesítés címzettje nem írta alá a tértivevényt (postai szolgáltatás);
ii. harmadik fél részére történt a kézbesítés meghatározott időpontban;
iii. vagy értesítés helyszínen történő kifüggesztésével került sor a meghatározott időpontban való kézbesítésre
a végrehajtási tisztviselő vagy a bíróság hivatala két munkanapon belül minden esetben ajánlott levelet küld a kézbesítés címzettjének a következőkre vonatkozó megfelelő tájékoztatás érdekében:
- a kézbesítési vélelem beálltának dátuma és módja;
- a védekezés előterjesztésének határideje, és az ellentmondás elmulasztásának következményei;
- az idézések és a kézbesítendő iratok másodpéldányainak helye;
- a kézbesítés címzettjének személyazonossága.
7.2 Más módok alkalmazása esetén mikor minősülnek kézbesítettnek az iratok?
A postai szolgáltató útján történő kézbesítés azon a napon minősül megtörténtnek, amikor a kézbesítés címzettje vagy valamely harmadik fél aláírja a bemutatott tértivevényt (ellenkező bizonyításig feltételezve ebben az esetben, hogy a harmadik személy átadta a levelet a kézbesítés címzettjének).
Személyes kézbesítés esetén, amennyiben arra végrehajtási tisztviselő, igazságügyi tisztviselő és jogi képviselő útján kerül sor, a kézbesítés akkor minősül megtörténtnek, amikor elkészül a kézbesítési jegyzőkönyv.
A kézbesítési értesítés kifüggesztésével történő kézbesítés az abban feltüntetett időpontban minősül megtörténtnek.
7.3 Ha a kézbesítés másik módja az irat meghatározott helyen (pl. postahivatalban) történő letétbe helyezése, hogyan tájékoztatják a címzettet e letétről?
A – tértivevényes vagy anélküli – ajánlott levél útján történő kézbesítés vagy értesítés esetén a levélszekrényben helyezik el a kézbesítési értesítést, ha a postás senkit nem talál a megadott címen.
A kézbesítési értesítés tájékoztatja a címzettet arról, hogy a levelet a postahivatalban helyezték el, és szerepel rajta annak címe, nyitvatartási ideje és az átvételi határidő.
Amennyiben a levelet nem veszik át a megadott határidőn belül (és nem kérik az időtartam meghosszabbítását vagy a levél másik címre történő ismételt megküldését), úgy visszaküldik azt a feladónak.
7.4 Mi annak a következménye, ha a címzett megtagadja az irat átvételét? Kézbesítettnek tekintendők-e az iratok, ha jogszerűtlenül tagadták meg az átvételt?
Postai szolgáltató útján történő kézbesítés esetében, amennyiben bizonyított az irat átvételének vagy a tértivevény aláírásának megtagadása, a következő módon és körülmények között vélelmezik a kézbesítés megtörténtét:
- A postás által készített elismervény igazolja, hogy a természetes személy, a jogi személy képviselője vagy annak alkalmazottja megtagadta a tértivevény aláírását vagy a levél átvételét
- Azokban az esetekben, amikor a felek megállapíthatják a kézbesítési címet:
- i. második tértivevényes ajánlott levél megállapított címen hagyásával, amennyiben visszaküldik az első, arra a címre küldött tértivevényes ajánlott levelet, vagy
- ii. a postás által készített elismervénnyel arról, hogy a kézbesítés címzettje a megállapított címen megtagadta a levél átvételét vagy a tértivevény aláírását
Személyes kézbesítés esetén, amennyiben arra végrehajtási tisztviselő vagy igazságügyi tisztviselő útján kerül sor, és bizonyított, hogy a kézbesítés címzettje megtagadta az átvételi elismervény aláírását vagy a másodpéldány átvételét, a kézbesítés megtörténtnek minősül, és ebben az esetben:
- A végrehajtási tisztviselő vagy igazságügyi tisztviselő tájékoztatja a kézbesítés címzettjét arról, hogy a másodpéldány rendelkezésére áll a bíróság hivatalában, és az átvételi elismervényen hivatkozik erre a tájékoztatásra és az átvétel kézbesítés címzettje általi megtagadására
- Emellett a hivatal ajánlott levélben értesíti a kézbesítés címzettjét, megismételve, hogy az eredeti kérelem és a mellékelt iratok másodpéldánya rendelkezésére áll a hivatalban
Csak a jogszerű megtagadás nem jár a kézbesítés vélelmezésével. A megtagadás akkor jogszerű, ha a kézbesítés címzettje azért nem található, mert nem a megadott címen lakik vagy rendelkezik székhellyel, vagy ha a harmadik fél kijelenti, hogy képtelen a levél átadására.
Meghatározott esetekben ugyanezek a szabályok alkalmazandók, ha jogszabály úgy rendelkezik, hogy a felek vagy képviselőik személyes értesítése során eleget kell tenni a kézbesítés alaki követelményeinek.
8 Postai kézbesítés külföldről (a kézbesítési rendelet 14. cikke)
8.1 Ha külföldről érkező iratot postai úton kézbesítenek a címzettnek ebbe a tagállamba, és az adott helyzetben kötelező a tértivevény használata (a kézbesítési rendelet 14. cikke), akkor postai úton csak magának a címzettnek kézbesítik az iratot, vagy a postai kézbesítésre vonatkozó nemzeti szabályok értelmében ugyanazon a címen más személy részére is kézbesíthetik az iratot?
Amennyiben külföldről kerül sor postai szolgáltató útján történő, tértivevényes kézbesítésre vagy értesítésre, a portugál postai szolgáltató átadhatja a levelet és az iratokat a kézbesítés címzettjének vagy az ugyanazon a címen található olyan harmadik személynek, aki úgy nyilatkozik, hogy át tudja adni a levelet a címzettnek.
8.2 E tagállam postai kézbesítésre vonatkozó szabályai értelmében hogyan teljesíthető a külföldről érkező iratoknak az 1393/2007/EK kézbesítési rendelet 14. cikke szerinti kézbesítése, ha a kézbesítési címen sem a címzett, sem az átvételre jogosult más személy (ha ez a postai kézbesítésre vonatkozó nemzeti szabályok alapján lehetséges – lásd fent) nem volt elérhető?
Lásd a 7.3. kérdésre adott választ.
8.3 A postahivatal konkrét határidőt biztosít-e az iratok átvételére, mielőtt kézbesítetlenként visszaküldené azokat? Ha igen, hogyan tájékoztatják a címzettet arról, hogy a postahivatalban küldeményt vehet át?
Főszabály szerint a címzettnek hat munkanap áll rendelkezésére az iratok postahivatalban való átvételére.
A címzettet azzal a kézbesítési értesítéssel tájékoztatják erről az időtartamról és arról a tényről, hogy az iratok átvehetők a postahivatalban, amelyet a postai szolgáltató a levélszekrényben helyez el minden olyan esetben, amikor a postás senkit nem talál otthon.
9 Van-e bármilyen írásbeli bizonyíték arra, hogy az iratot kézbesítették?
Igen, kézbesítés esetén a tértivevény, az átvételi elismervény vagy a kézbesítési értesítés a kézbesítés megtörténtének írásbeli bizonyítéka.
Értesítés esetén az elismervény feljegyzése, a levél vagy az irat vagy az eljárás során készített elismervény az értesítés megtörténtének írásbeli bizonyítéka.
Az elektronikus adattovábbítás útján történő kézbesítés vagy értesítés esetében a bíróság számítógépes rendszere igazolja a kiállítás napját és időpontját.
10 Mi történik, ha a címzett valami probléma miatt nem kapja meg az iratot, vagy a kézbesítés jogsértő módon történik (például az iratot egy harmadik személynek kézbesítik)? Lehet-e mégis érvényes az irat kézbesítése (pl. lehet-e orvosolni a jogsértéseket) vagy ismételten meg kell kísérelni az irat kézbesítését?
A kézbesítés sikertelensége olyan súlyos hiba, amely a teljes eljárást érvényteleníti, az eredeti kérelemtől kezdve, de arra nem kiterjedően.
A kézbesítés sikertelensége a következő esetekben következik be:
- a kézbesítés teljes elmaradása;
- a kézbesítés címzettjének azonosításában bekövetkezett tévedés;
- közzététel útján történő téves kézbesítés;
- a kézbesítés címzettjének minősülő természetes személy halálát vagy jogi személy megszűnését követő kézbesítés;
- annak bizonyítása, hogy a kézbesítés címzettje rajta kívülálló okok miatt nem szerzett tudomást az iratról.
Ez az érvénytelenség csak akkor orvosolható, ha az alperes vagy az ügyész hivatala (amennyiben felperes) a kézbesítés sikertelenségének azonnali kifogásolása nélkül jár el az eljárásban.
A fent említett eseteken kívül a kézbesítésre vagy az értesítésre vonatkozó, jogszabályban előírt bármely cselekmény vagy alakiság hiánya egyszerű szabálytalanságnak minősül. Amennyiben hivatkoznak erre a szabálytalanságra, vagy a bíróság tudomására jut az eljárás során, a bíróság elrendeli annak orvoslását. Egyéb esetekben a kézbesítés vagy az értesítés szabálytalansága csak akkor érvényteleníti a cselekményt, ha jogszabály ekként rendelkezik, vagy ha hatással lehet az ügy vizsgálatára vagy eldöntésére. Ilyen esetben az érvénytelen cselekménnyel nem érintett, további eljárási cselekmények továbbra is érvényesek.
11 Kell-e fizetnem az irat kézbesítéséért, és ha igen, mennyit?
Igen, a lent részletezett esetekben elszámolási egységben (EE) határozzák meg a kézbesítés és értesítés költségét. 2015-ben az EE értéke 102 euró volt.
Ennek megfelelően:
- A végrehajtási tisztviselők általi személyes kézbesítés és értesítés sikeres esetben 0,5 EE, sikertelenség esetén 0,25 EE
- Az igazságügyi tisztviselők általi személyes kézbesítés és értesítés, valamint közzététel díja sikeres esetben 0,5 EE, sikertelenség esetén ingyenes
- Igazságügyi tisztviselő cselekménye esetén ezekhez az összegekhez hozzászámítható az utazási költség és adott esetben a HÉA
Záró megjegyzés
A jelen tájékoztatás ebben a formában általános jellegű, nem kimerítő, és nem kötelező a kapcsolattartó pont, a polgári és kereskedelmi ügyek Európai Igazságügyi Hálózata vagy a bíróságok vagy bármely más fél tekintetében. Minden esetben tájékozódni kell az alkalmazandó jogszabályokról.
