1 Mit jelent a gyakorlatban az „iratkézbesítés” jogi fogalma? Miért vonatkoznak speciális szabályok az iratkézbesítésre?
Az „iratkézbesítés” azt jelenti, hogy meghatározott személyek számára hozzáférést biztosítanak a jogszabályokkal összhangban a nekik szánt levelezéshez.
Az igazságszolgáltatás átláthatóságának alkotmányos elve, a felek eljárási jogai és azok megvédésének lehetősége, az eljárások érvényessége, a határidők helyes számítása és ennélfogva az ítéletek érvényessége mind csak az iratok megfelelő kézbesítése esetén biztosítható.
Az iratkézbesítésre vonatkozó szabályok kötelezőek, és a feleket nem illeti meg mérlegelési jogkör e tekintetben. E szabályokat a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv (a továbbiakban: a törvénykönyv) 131–147. cikke és az alábbi végrehajtási aktusok rögzítik:
- a rendes bíróságok eljárási szabályzatáról szóló, 2007. február 23-i igazságügyi miniszteri rendelet (a továbbiakban: az eljárási szabályzat);
- a bírósági iratok polgári eljárások keretében történő kézbesítésére irányuló eljárás részletes szabályairól és a kézbesítés módjáról szóló, 2010. október 12-i igazságügyi miniszteri rendelet (a továbbiakban: a rendelet).
A bíróságon kívüli iratok kézbesítését a postáról szóló, 2012. november 23-i törvény és az annak alapján elfogadott végrehajtási aktusok – beleértve a közigazgatásért és a digitalizációért felelős miniszternek az egyetemes szolgáltatások kijelölt szolgáltató általi nyújtásának feltételeiről szóló, 2013. április 29-i rendeletét (a továbbiakban: a postáról szóló rendelet) – szabályozzák.
2 Mely iratokat kell hivatalosan kézbesíteni?
A bírósági iratokat (a bíróság által a feleknek vagy a bírósági eljárásokban részt vevő más személyeknek megküldött iratokat) hivatalosan kézbesítik. Ilyen iratok például a következők:
- a beadványok másolatai a mellékletekkel együtt,
- az értesítések,
- az idézések,
- a jogokról és kötelezettségekről szóló tájékoztatások,
- az ítéletek másolatai az indokolással együtt.
3 Ki felel az iratok kézbesítéséért?
Lengyelországban az iratokat hivatalosan kézbesítik, ami azt jelenti, hogy csaknem minden iratot hivatalból kézbesítenek. Az eljárások során a bíróságok kézbesítik az iratokat. A kézbesítő hatóságok a postai szolgáltató, a bírósági végrehajtók és a bírósági kézbesítési ügynökség. Főszabály szerint a postai szolgáltató kézbesíti az iratokat. A kézbesítés költségeit és hatékonyságát szem előtt tartva kerül sor a bírósági iratok kézbesítési módjának megválasztására. Az iratok akkor kézbesíthetők a bírósági kézbesítési ügynökség, bírósági titkárok, az igazságügyi rendőrség vagy bírósági végrehajtók (az eljárási szabályzat 68. cikke) által, ha ez a kézbesítési mód hatékonyabb bizonyos körülmények között. A végrehajtási eljárások során a bírósági végrehajtók kézbesítik az iratokat. Az igazságügyi miniszter bírósági kézbesítési ügynökséget állíthat fel, és meghatározhatja annak szerkezeti felépítését és az iratkézbesítési eljárás részletes szabályait.
A törvénykönyv 132. cikke értelmében az ügyvédek és jogtanácsosok mentességet élveznek a hivatalos iratkézbesítés elve alól, és keltezett tértivevénnyel közvetlenül egymásnak kézbesíthetik az iratokat. Annak bizonyítékát, hogy a beadványt kézbesítették a másik félnek, vagy hogy azt ajánlott levélben feladták, csatolni kell a bírósághoz benyújtott beadványokhoz. Vissza kell küldeni azokat a beadványokat, amelyekhez nem csatolták a kézbesítés vagy az ajánlott levélben történő feladás bizonyítékát. Az iratok közvetlenül a bíróság titkárságán is kézbesíthetők a személyazonosságukat és az átvételt igazoló címzettek részére.
Az eljárási szabályzat 70. cikke értelmében a bíróság elnöke elrendelheti a bírósági iratok helyi intézmények és ügyvédek részére történő közvetlen kézbesítését és a helyi intézmények által a bírósághoz benyújtott iratok közvetlen átvételét. Ha valamely előkészítő irat benyújtására olyan későn került sor, hogy annak egy példányát nem lehetett kézbesíteni a bírósági tárgyalásra való idézéssel együtt, ezen irat a tárgyaláson is kézbesíthető.
Az eljárási szabályzat 71. cikke és a törvénykönyv 135. cikke értelmében abban az esetben, ha a címzett csak egy postafiókszámot adott meg levelezési címként, e postafiókon keresztül is értesíthető egy bírósági irat megérkezéséről.
4 Címmel kapcsolatos megkeresések
4.1 A tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről szóló, 2007. november 13-i 1393/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján e tagállam megkeresett hatósága megkísérli-e hivatalból megállapítani a kézbesítendő iratok címzettjének tartózkodási helyét, amennyiben a címzett már nem tartózkodik a megkereső hatóság által ismert címen?
A megkeresett hatóság a megfelelő nyilvántartásokat használva állapíthatja meg a címet, ha ezt megfelelőnek ítéli. A lengyelországi nyilvántartásokat a 4.2. pont sorolja fel.
4.2 A külföldi igazságügyi hatóságok és/vagy a bírósági eljárások felei számára e tagállamban hozzáférhetők-e azok a nyilvántartások vagy szolgáltatások, amelyek lehetővé teszik az illető személy aktuális címének megállapítását? Ha igen, milyen nyilvántartások vagy szolgáltatások léteznek, és mi a követendő eljárás? Milyen esetleges díjat kell fizetni?
A szóban forgó információ az Általános Elektronikus Népesség-nyilvántartó Rendszerből (PESEL) szerezhető be azon bíróság kérelmére, amely előtt eljárást indítottak, vagy egy jogos érdekkel rendelkező személy kérelmére (a jogos érdeket igazoló iratok közé tartoznak a kérelmek, a bírósági végrehajtói levelek és a megállapodások).
A fél vagy a jogos érdekkel rendelkező személy a http://www.mswia.gov.pl/portal/pl/381/32/ oldalon elérhető formanyomtatványt használva nyújthat be kérelmet.
A díj 31 PLN. Minden kérelemhez csatolni kell a díj megfizetéséről szóló igazolást (a bíróságok által benyújtott kérelmek díjmentesek).
A díjat az alábbi számlaszámra kell befizetni:
Belügyi és Közigazgatási Minisztérium
Ul. Batorego 5
00-951 Varsó
Számlaszám: NBP O/O Varsó 67 1010 0031 3122 3100 0000 sz.
Ügyvéd meghatalmazása esetén a meghatalmazást csatolni kell a kérelemhez.
A kérelmeket az alábbi címre kell benyújtani:
Wydział Udostępniania Informacji
Departamentu Spraw Obywatelskich MSWiA
Ul. Pawińskiego 17/21
02-106 Varsó
Lengyelországban a vállalkozások (bejegyzett társulások, szakmai személyegyesítő társaságok, betéti társaságok, korlátolt felelősségű társaságok és részvénytársaságok, szövetkezetek, állami tulajdonban lévő vállalkozások, K+F struktúrák, külföldi vállalkozások és fióktelepeik, valamint kölcsönös önsegélyező egyesületek) címei a Nemzeti Bírósági Nyilvántartás által vezetett online nyilvántartásban érhetők el. A nyilvántartást a nyilvánosság elvével összhangban vezetik (bárki hozzáférhet az abban tárolt adatokhoz).
Online elérhető információk az alábbi helyeken találhatók:
http://bip.ms.gov.pl/rejestry-i-ewidencje/okrajowy-rejestr-sadowy/elektroniczny-dostep-do-krajowego-rejestru-sadowego/
Keresőmotor: https://ems.ms.gov.pl/krs/wyszukiwaniepodmiotu
A gazdasági tevékenységet folytató természetes személyek adatait a nyilvános Gazdasági Tevékenységek Központi Nyilvántartása és Információjegyzéke (CEIGD) tartalmazza.
A Gazdasági Tevékenységek Központi Nyilvántartásának és Információjegyzékének keresőmotorja: https://prod.ceidg.gov.pl/ceidg.cms.engine/
4.3 E tagállam hatóságai hogyan kezelik a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő, a tagállamok bíróságai közötti együttműködésről szóló, 2001. május 28-i 1206/2001/EK tanácsi rendelet alapján küldött, egy személy aktuális címének kiderítésére irányuló megkereséseket?
A bíróságok minden egyes kérelem esetében megvizsgálják annak elfogadhatóságát. Nem létezik egységes gyakorlat e tekintetben. A címek megállapításának módjait a 4.2. pont ismerteti.
5 A gyakorlatban általában hogyan kézbesítik az iratokat? Igénybe vehetők-e alternatív kézbesítési módok (a lenti 6. pontban említett helyettesítő kézbesítésen kívül)?
A gyakorlatban a bírósági iratokat rendszerint tértivevényes ajánlott levélben küldik meg (lásd a 3. pontot).
A törvénykönyv 133. cikke értelmében abban az esetben, ha a címzettek természetes személyek, az iratokat személyesen részükre kézbesítik, azaz adják át nekik vagy – ha nem rendelkeznek jogképességgel – jogi képviselőjüknek. A jogi személyeknek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteknek szánt iratokat a bírósági képviseletükre jogosult szervnek kézbesítik, vagy az érintett egység vezetője által az iratok átvételére feljogosított munkavállalóknak adják át azokat. Ha jogi képviselőt jelöltek ki vagy egy személyt jogosítottak fel a bírósági iratok átvételére, az iratokat e személyek részére kézbesítik.
A törvénykönyv 135. cikke értelmében a fél kérelmére az általa megadott postafiókcímre is kézbesíthetők iratok.
A törvénykönyv 137. cikke értelmében a kötelező katonai szolgálatukat töltő katonák és a rendőrségi, valamint büntetés-végrehajtási tisztviselők részére közvetlen felettesük útján kell az iratokat kézbesíteni. Az iratokat a megfelelő intézet vezető szervein keresztül kell a raboknak kézbesíteni.
A közvetett és a fiktív kézbesítéssel a 7. pont foglalkozik.
6 Polgári eljárásokban megengedett-e az elektronikus iratkézbesítés (bírósági vagy bíróságon kívüli iratok elektronikus távközlési eszközök – például e-mail, internetalapú biztonságos alkalmazás, fax, sms stb. – útján történő kézbesítése)? Ha igen, milyen típusú eljárások esetében vehető igénybe ez a kézbesítési mód? Vonatkoznak-e korlátozások az iratkézbesítés e módjának hozzáférhetőségére/igénybevételére attól függően, hogy ki a címzett (jogi szakember, jogi személy, vállalkozás vagy egyéb gazdasági szereplő stb.)?
A törvénykönyv 1311. cikke értelmében az elektronikus fizetési meghagyásos eljárásokban az ilyen eljárásokat támogató információ- és kommunikációtechnológiai (ICT) rendszeren keresztül kézbesítik az iratokat a jogosultak részére (elektronikus kézbesítés). Az iratokat akkor kézbesítik a kötelezetteknek, ha ellentmondást nyújtottak be elektronikus úton.
Valamely irat elektronikus kézbesítése esetén azt az elektronikus tértivevényen feltüntetett napon kell kézbesítettnek tekinteni. Tértivevény hiányában a kézbesítést az iratnak az ICT rendszerbe történő feltöltését követő 14 nap elteltével kell végrehajtottnak tekinteni.
A kézbesítendő iratokat nem küldik meg e-mail címekre, de értesítést hagynak a címzett postafiókjában arról, hogy egy üzenet feltöltésére került sor az ICT rendszerben.
7 „Helyettesítő” kézbesítés
7.1 E tagállam joga alapján megengedettek-e más kézbesítési módok olyan esetekben, amikor nem lehetett kézbesíteni az iratokat a címzettnek (pl. otthoni címre küldött értesítés, vagy végrehajtói irodába, illetve postai vagy hirdetményi úton történő kézbesítés)?
Ha a címzett nincs otthon, a kézbesítést végző személy a háztartás nagykorú tagjának adhatja át a bírósági iratot, vagy ilyen személy hiányában a lakásszövetkezetnél, a házmesternél vagy a falu vezetőjénél hagyhatja az iratot, ha e személyek nem ellenérdekű felek az ügyben, és vállalták az irat címzettnek való átadását (a törvénykönyv 138. cikke).
Ha az irat nem kézbesíthető a fent ismertetett módon, azt a postahivatalban vagy a helyi városházán kell hagyni. Erről szóló értesítést kell elhelyezni a címzett ajtaján vagy levélszekrényében (a törvénykönyv 139. cikke).
Ha az iratok azért nem kézbesíthetők jogi személyek, szervezetek vagy nyilvántartásba vételi kötelezettség alá tartozó természetes személyek részére, mert nem került sor a címváltozás bejelentésére, az iratokat az ügyiratok között kell hagyni, és azok érvényesen kézbesítettnek tekintendők, kivéve, ha a bíróság ismeri az új címet (a törvénykönyv 139. cikke).
Az iratok személyesen az érintett személy keresete tárgyában eljáró bíróság által kijelölt ügygondnok részére is kézbesíthetők. Erre akkor kerül sor, ha a fél jogainak védelmét szükségessé tevő beadványt ismeretlen helyen tartózkodó fél részére kell kézbesíteni. Szervezetek részére is kijelölhető ügygondnok, ha nincs képviselő szervük, vagy e szerv tagjai ismeretlen helyen tartózkodnak (a törvénykönyv 143. cikke).
Ha valamelyik fél ismeretlen helyen tartózkodik, és a kézbesítendő irat nem teszi szükségessé e fél jogainak védelmét, ezen iratot a bíróság épületében történő közzététel útján kell kézbesíteni (a törvénykönyv 145. cikke).
Ha a felek és képviselőik nem jelentik be a címváltozást, a bírósági iratot az ügyiratok között kell hagyni, és az érvényesen kézbesítettnek tekintendő, kivéve, ha a bíróság ismeri az új címet (a törvénykönyv 136. cikke).
7.2 Más módok alkalmazása esetén mikor minősülnek kézbesítettnek az iratok?
A törvénykönyv 139. cikke értelmében az irat postahivatalban vagy helyi városházán hagyásáról szóló értesítésen fel kell tüntetni, hogy az iratot hét napon belül kell átvenni. Ha a címzett nem veszi át az iratot e határidőn belül, akkor a kézbesítést végző személy még egyszer megkísérli az iratot a címzettnek kézbesíteni. Ennek eredménytelensége esetén a kézbesítést végző személy még egy értesítést hagy arról, hogy az iratot a postahivatalban vagy a helyi városházán hagyta, és a címzett további hét napon belül veheti át azt. Az ítélkezési gyakorlat ezen időszak utolsó napján tekinti kézbesítettnek az iratokat (lásd a 7.3. pontot).
Közvetett kézbesítés esetén (lásd a 7.1. pont első bekezdését) a háztartás nagykorú tagjának átadott, vagy ilyen személy hiányában a lakásszövetkezetnél, a házmesternél vagy a falu vezetőjénél hagyott bírósági iratok az e személyeknek történő átadás időpontjában tekintendők kézbesítettnek.
7.3 Ha a kézbesítés másik módja az irat meghatározott helyen (pl. postahivatalban) történő letétbe helyezése, hogyan tájékoztatják a címzettet e letétről?
Értesítést kell elhelyezni a címzett ajtaján vagy egy levélszekrényben. A rendelet tartalmaz egy mintaértesítést. Az jelzi többek között, hogy amennyiben annak ellenére nem veszik át az ajánlott levélben megküldött bírósági iratot, hogy a címzettet kétszer is értesítették, ezen iratot visszaküldik az azt feladó bíróságnak. Ebben az esetben a címzett általi átvehetőségének utolsó napján kell kézbesítettnek tekinteni az iratot. Az iratok kézbesítése eljárási határidők megkezdődésével járhat.
A rendelet 6. cikke értelmében a szolgáltató postahivatala vagy a kézbesítést végző személy értesítést készít arról, hogy egy irat letétbe helyezésére került sor, amely megjelöli a szolgáltató azon postahivatalát vagy azt a városházát, ahol az iratot az értesítés elhelyezésének napját követő naptól számított hét napon belül át kell venni. Az értesítéseket a címzettek levélszekrényeiben kell elhelyezni.
A címzettet arról tájékoztató értesítés elhelyezését követően, hogy az irat a szolgáltató postahivatalában vagy a helyi városházán vehető át, a kézbesítést végző személy
1. egy tértivevényre feljegyzi, hogy az irat kézbesítésére nem került sor, a levél címet tartalmazó oldalán bejelöli az „értesítés hagyva” rubrikát, és aláírja azt;
2. haladéktalanul a szolgáltató postahivatalában vagy a helyi városházán helyezi el az iratot.
A szolgáltató postahivatala vagy a városháza igazolja a letétbe helyezett irat kézhezvételét, azt a beérkezés időpontját feltüntető bélyegzővel látja el és aláírja az átvevő személy.
A letétbe helyezett iratot a szolgáltató postahivatala vagy a városháza őrzi az értesítés elhelyezésének napját követő naptól számított következő hét napban.
7.4 Mi annak a következménye, ha a címzett megtagadja az irat átvételét? Kézbesítettnek tekintendők-e az iratok, ha jogszerűtlenül tagadták meg az átvételt?
Ha a címzett megtagadja az irat átvételét, az irat kézbesítettnek tekintendő.
Ebben az esetben a kézbesítést végző személy feljegyzi magának a kézbesítés időpontját, és hogy miért maradt el a tértivevény aláírása (a törvénykönyv 139. cikke).
8 Postai kézbesítés külföldről (a kézbesítési rendelet 14. cikke)
8.1 Ha külföldről érkező iratot postai úton kézbesítenek a címzettnek ebbe a tagállamba, és az adott helyzetben kötelező a tértivevény használata (a kézbesítési rendelet 14. cikke), akkor postai úton csak magának a címzettnek kézbesítik az iratot, vagy a postai kézbesítésre vonatkozó nemzeti szabályok értelmében ugyanazon a címen más személy részére is kézbesíthetik az iratot?
Az iratokat a postai szolgáltató ebben az esetben rendszerint rendes levélként, nem pedig bírósági iratként kézbesíti.
A postáról szóló törvény 37. cikke értelmében az irat – kivéve, ha a postai küldeményt a postán maradóként (poste restanteként) küldik – az alábbi személyeknek is átadható, és érvényesen kézbesítettnek tekintendő:
1. a címzettnek:
a) a levélszekrényébe, az ajánlott tételek kivételével,
b) egy postahivatalban, ha a címzett nem tartózkodott a postai küldeményen, a postautalványon vagy a postai szolgáltatásokról szóló szerződésben feltüntetett címen a postai küldemény kézbesítésekor, vagy ha a postai küldemény nem kézbesíthető levélszekrényen keresztül,
c) a címzett és a postai szolgáltató megállapodása szerinti helyen;
2. a címzett jogi képviselőjének vagy általános vagy postai meghatalmazással rendelkező ügyvédjének:
a) a postai küldeményen, a postautalványon vagy a postai szolgáltatásokról szóló szerződésben feltüntetett címen,
b) egy postahivatalban;
3. a címzettel együtt lakó nagykorú személy részére, ha a címzett nem adott az ajánlott tételek vagy postautalványok kézbesítésére vonatkozó utasításokat a postahivatalnak:
a) a postai küldeményen, a postautalványon vagy a postai szolgáltatásokról szóló szerződésben feltüntetett címen,
b) egy postahivatalban, miután a kérdéses személy írásban nyilatkozott arról, hogy együtt él a címzettel;
4. egy hatóság irodájában postai küldemények átvételére feljogosított személynek, ha a postai küldeményt az érintett hatóságnak címezték;
5. jogi személyeknél vagy jogi személyiség nélküli szervezeti egységeknél postai küldemények átvételére feljogosított személynek, ha a postai küldeményt az alábbiaknak címezték:
a) az érintett jogi személynek vagy jogi személyiség nélküli szervezeti egységnek,
b) egy nem az érintett jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezeti egység vezetősége tagjának vagy munkavállalójának minősülő természetes személynek, aki a jogi személynél vagy jogi személyiség nélküli szervezeti egységnél tartózkodik;
6. egy szervezeti egység vezetőjének vagy az e vezető által meghatalmazott természetes személynek, ha a postai küldeményt egy olyan egységnél tartózkodó természetes személynek címezték, ahol rendkívül bonyolult vagy lehetetlen postai küldeményt kézbesíteni a címzettnek az adott egység jellege vagy az általánosan elfogadott szokás miatt.
A postáról szóló rendelet 30. és azt követő cikkei értelmében a kijelölt szolgáltató oly módon nyújtja a szolgáltatásokat, hogy lehetővé váljon a feladó számára, hogy csak írásbeli kérelmére kapjon az ajánlott tétel átvételét igazoló dokumentumot.
A kijelölt szolgáltató valamennyi postahivatalában átveszi a címzettek arra irányuló írásbeli kérelmeit, hogy a postai küldeményeket az e kérelmekben megjelölt címekre küldje az eljárási szabályzatban meghatározott határidőn belül.
A kijelölt szolgáltató az ajánlott tételeknek a címzettel élő nagykorú személyek részére történő kézbesítést megtiltó írásbeli utasításokat fogad el a címzettektől.
8.2 E tagállam postai kézbesítésre vonatkozó szabályai értelmében hogyan teljesíthető a külföldről érkező iratoknak az 1393/2007/EK kézbesítési rendelet 14. cikke szerinti kézbesítése, ha a kézbesítési címen sem a címzett, sem az átvételre jogosult más személy (ha ez a postai kézbesítésre vonatkozó nemzeti szabályok alapján lehetséges – lásd fent) nem volt elérhető?
Ha a címzett vagy az ajánlott tételek átvételére feljogosított más személyek nincsenek jelen a kézbesítéskor, a kijelölt szolgáltató az ajánlott tétel kézbesítésének megkísérléséről szóló értesítést helyez el a címzett levélszekrényében az adott tétel átvételének határidejére és a tétel letétbe helyezésének helyéül szolgáló postahivatal címére vonatkozó információval együtt. Az értesítés papíralapú.
8.3 A postahivatal konkrét határidőt biztosít-e az iratok átvételére, mielőtt kézbesítetlenként visszaküldené azokat? Ha igen, hogyan tájékoztatják a címzettet arról, hogy a postahivatalban küldeményt vehet át?
A kijelölt szolgáltató 14 napig adja át a címzetteknek a postai küldeményeket a postahivatalokban (a továbbiakban: átvételi határidő). E határidő lejárta után a postai küldemény tárolható a címzett erre irányuló írásbeli kérelme esetén.
Az átvételi határidő az értesítés elhelyezésének napját követő napon kezdődik.
Az e határidőn belül át nem vett postai küldeményeket visszaküldik a feladónak.
9 Van-e bármilyen írásbeli bizonyíték arra, hogy az iratot kézbesítették?
A tértivevény – rendszerint a küldeményhez csatolt formanyomtatvány – szolgál a kézbesítés megtörténtének és időpontjának bizonyítékaként. A törvénykönyv 142. cikke értelmében az iratot átvevő személy az aláírásával igazolja annak átvételét és az átvétel időpontját. Ha e személy nem tud vagy nem akar így tenni, a kézbesítést végző személy feljegyzi magának a kézbesítés időpontját, és hogy miért maradt el a tértivevény aláírása. A kézbesítést végző személy feljegyzi a tértivevényre az irat kézbesítésének módját, feltünteti a kézbesített iraton a kézbesítés időpontját, és aláírja azt.
A bírósági irat átvételéről készült elismervény a kézbesítést és annak időpontját igazoló hivatalos dokumentum. Annak a személynek, aki arra hivatkozik, hogy valamely irat kézbesítésére más időpontban került sor, bizonyítékot kell benyújtania ezen állítás alátámasztására.
10 Mi történik, ha a címzett valami probléma miatt nem kapja meg az iratot, vagy a kézbesítés jogsértő módon történik (például az iratot egy harmadik személynek kézbesítik)? Lehet-e mégis érvényes az irat kézbesítése (pl. lehet-e orvosolni a jogsértéseket) vagy ismételten meg kell kísérelni az irat kézbesítését?
Ha a kézbesítést végző személy megsérti a kézbesítés feltételeit, a kézbesítés érvénytelennek tekintendő.
Ha valamely iratot nem a helyes címre kézbesítenek, azt érvényesen kézbesítettnek kell tekinteni, ha a címzett ténylegesen átveszi azt.
Mindazonáltal az a fél, aki képtelen volt valamely cselekményt elvégezni azért, mert valamely iratot nem a megfelelő személy részére kézbesítettek, három hónapon belül az eljárás újbóli megindítását kérheti (a törvénykönyv 401. és 407. cikke).
11 Kell-e fizetnem az irat kézbesítéséért, és ha igen, mennyit?
Nem közvetlenül. A kézbesítés díjmentes Lengyelországban, kivéve, ha kérelemre különleges eljárás alkalmazására került sor (az 1393/2007 rendelet 11. cikke (2) bekezdésének második albekezdése).
