Iratkézbesítés: jogi dokumentumok hivatalos továbbítása

Luxemburg
Tartalomszolgáltató:
European Judicial Network
Európai Igazságügyi Hálózat (polgári és kereskedelmi ügyek)

1 Mit jelent a gyakorlatban az „iratkézbesítés” jogi fogalma? Miért vonatkoznak speciális szabályok az iratkézbesítésre?

Luxemburgban az iratkézbesítés (franciául „notification”) azon különböző eljárások általános megnevezése, amelyeken keresztül egy irat létezését és tartalmát a címzett tudomására hozzák.

A bírósági végrehajtó általi kézbesítés (franciául „signification”) arra a sajátos eljárásra utal, amelynek során a bírósági végrehajtó személyesen kézbesít egy iratot az irat címzettjének lakcímére.

Az iratok kézbesítése legtöbbször tértivevényes ajánlott levélben történik.

A bírósági végrehajtó általi kézbesítés megbízhatóbb, mint az iratok postai úton történő megküldése. A jogszabályok ezért azt írják elő, hogy a legfontosabb eljárási iratokat bírósági végrehajtónak kell kézbesítenie.

A békebíróságok eljárásai során azonban az idézéseket mindig ajánlott levélben kézbesítik. Az eljárás típusától függően az idézéseket a bíróság hivatala vagy egy bírósági végrehajtó bocsátja ki. Az utóbbi esetben tehát a bírósági végrehajtó az iratot postai úton kézbesíti, nem pedig személyesen.

Rendszerint bírósági végrehajtó általi kézbesítés szükséges a bírósági ítéletekkel szembeni fellebbezési határidő megkezdődéséhez. Kivételt képez ez alól az elsőfokú bíróságok által bérleti vagy munkaszerződésekkel kapcsolatos ügyekben hozott határozatok fellebbezési határideje, amely a bíróság hivatala részéről a határozatról történő értesítéssel veszi kezdetét.

2 Mely iratokat kell hivatalosan kézbesíteni?

Az eljárási iratok többségét még a bírónak való átadásuk előtt kell kézbesíteni.

A jogszabályok kifejezetten előírják az alperes személyes vagy képviselő útján történő megjelenésre való idézésének kézbesítését.

A határozatokat ugyancsak kézbesíteni kell a fellebbezési határidő lejártát követően ahhoz, hogy azok jogerőre emelkedhessenek.

3 Ki felel az iratok kézbesítéséért?

Luxemburgban csak a bírósági végrehajtók kézbesíthetnek iratokat.

Az esetek többségében bírósági végrehajtó általi kézbesítésre van szükség ahhoz, hogy egy ügyet bíróság elé terjesszenek. A határozathozatalt követően ismét csak bírósági végrehajtónak kell a határozatot kézbesítenie a vesztes fél részére. A fellebbezési határidő ekkor veszi kezdetét. Ha a határidő lejárta előtt nem nyújtanak be fellebbezést, a határozat jogerőre emelkedik. Ha a vesztes fél fellebbezéssel kíván élni, a fellebbezési iratot bírósági végrehajtónak kell kézbesítenie.

Mindazonáltal a jog előír néhány kivételt a bírósági végrehajtó kizárólagos kézbesítési hatásköre alól. Különösen a békebíróságok esetében van sok olyan eljárás, amely a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz benyújtott kérelemmel indul. A bíróság hivatala ilyenkor a tárgyalásra idézi a feleket, mellékelve a bírósághoz benyújtott kérelem másolatát. Ez az eljárás különösen a bérleti szerződéssel kapcsolatos ügyekben alkalmazandó, de a munkajogi és fizetési meghagyásos ügyekben is ezt követik.

Az idézéseket egyes kerületi bíróságokon folytatott eljárások esetében szintén a bíróság hivatala kézbesíti, különösen azok esetében, amelyek a bíróság elnökének hatáskörébe tartoznak.

Ügyvédek közvetlenül nem kézbesíthetnek iratokat a peres feleknek. Az érvényes kézbesítéshez bírósági végrehajtót kell igénybe venniük. Más a helyzet viszont, ha az eljárás már megkezdődött, és mindegyik fél ügyvéd útján jár el. Innentől kezdve az eljárási iratokat és az okirati bizonyítékokat az ügyvédek ügyvédek közötti kézbesítés révén megküldhetik egymásnak, amire ebben az esetben nem vonatkoznak külön alaki követelmények. A szokás az, hogy egy ilyen módon kézbesített irat átvételéről az ügyvéd azonnal elismervényt állít ki.

4 Címmel kapcsolatos megkeresések

4.1 A tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről szóló, 2007. november 13-i 1393/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján e tagállam megkeresett hatósága megkísérli-e hivatalból megállapítani a kézbesítendő iratok címzettjének tartózkodási helyét, amennyiben a címzett már nem tartózkodik a megkereső hatóság által ismert címen?

Luxemburgban a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről szóló, 2007. november 13-i 1393/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikkének (2) bekezdése alapján kijelölt átvevő intézmények az illetékes bírósági végrehajtók.

A jogszabályok szerint a bírósági végrehajtók a címzett részére személyesen vagy lakcímére, illetve székhelyére kézbesítik az iratokat.

Feladataik ellátása érdekében a bírósági végrehajtók a következő adatokhoz férhetnek hozzá:

  • Természetes személyek:
    • Vezetéknév, keresztnév
    • Lakcím
    • Születési dátum

Ezek az az adatok a természetes személyek nyilvántartásában találhatók, amelyhez a bírósági végrehajtók tehát feladataik ellátása céljából hozzáférhetnek.

  • Társaságok
    • Név
    • Kereskedelmi név
    • Székhely
    • Cégjegyzékszám

A cégnyilvántartásban szereplő társaságok esetében ezek az adatok nyilvánosan elérhetők, így szabadon hozzáférhetők.

4.2 A külföldi igazságügyi hatóságok és/vagy a bírósági eljárások felei számára e tagállamban hozzáférhetők-e azok a nyilvántartások vagy szolgáltatások, amelyek lehetővé teszik az illető személy aktuális címének megállapítását? Ha igen, milyen nyilvántartások vagy szolgáltatások léteznek, és mi a követendő eljárás? Milyen esetleges díjat kell fizetni?

A külföldi igazságügyi hatóságok és/vagy bírósági eljárásbeli felek nem férhetnek hozzá a természetes személyek nyilvántartásához annak érdekében, hogy megismerjék egy természetes személy címét.

A cégnyilvántartásban szereplő társaságok esetében az alapvető adatok (székhely, kereskedelmi név, cégjegyzékszám) nyilvánosan és ingyenesen elérhetők. A részletesebb adatokhoz való hozzáférésért díjat kell fizetni.

4.3 E tagállam hatóságai hogyan kezelik a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő, a tagállamok bíróságai közötti együttműködésről szóló, 2001. május 28-i 1206/2001/EK tanácsi rendelet alapján küldött, egy személy aktuális címének kiderítésére irányuló megkereséseket?

A polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő, a tagállamok bíróságai közötti együttműködéséről szóló, 2001. május 28-i 1206/2001/EK tanácsi rendelet alapján küldött megkereséssel összefüggésben egy természetes személy aktuális címének kiderítése érdekében a megkeresett bíróság keresést végez a természetes személyek nyilvántartásában. Jogi személyek esetében a keresést a cégnyilvántartásban (Registre de Commerce et des Sociétés – RCS) végzik.

5 A gyakorlatban általában hogyan kézbesítik az iratokat? Igénybe vehetők-e alternatív kézbesítési módok (a lenti 6. pontban említett helyettesítő kézbesítésen kívül)?

  • A postai kézbesítési eljárás rövid ismertetése

Az iratok kézbesítése legtöbbször tértivevényes ajánlott levélben történik.

Amennyiben a postai dolgozó a címzettet a címen találja, megkéri, hogy írja alá az átvételi elismervényt, amelyet ezt követően visszaküldenek a feladónak. Ha a címzett megtagadja az átvételi elismervény aláírását, a postai dolgozó ezt feljegyzi, és az iratot kézbesítettnek tekintik.

Ha a címzett nem található, de egy másik személy elfogadja az ajánlott levél átvételét, a postai dolgozó e személy személyazonosságát rögzíti az átvételi elismervényen. Az esetek többségében egy irat harmadik személynek történő kézbesítése nem bír ugyanazzal az érvényességgel, mintha a kézbesítés a címzett részére történt volna.

Ha a címen senki nem található, de a cím helyes, a postai dolgozó értesítést hagy a levélszekrényben, amelyben felkéri a címzettet, hogy az értesítésben megjelölt határidőn belül a levelet a postahivatalban vegye át. Az iratot ezt követően kézbesítettnek tekintik, akkor is, ha a címzett nem veszi át a postahivatalban.

Ha a cím nem található, a postai dolgozó visszaküldi a levelet a feladónak, tájékoztatva arról, hogy az irat kézbesítésére nem került sor. Ebben az esetben a kérelmezőnek új címet kell megadnia. Ha a címzettnek nincs ismert címe, a kérelmező lemondhat a postai kézbesítésről, és felkérhet egy bírósági végrehajtót az irat kézbesítésére, amennyiben szükséges, a keresés igazolásával.

Az iratkézbesítésnek ezt az eljárását csak akkor alkalmazzák, ha a címzett Luxemburgban lakik. Ha a címzett külföldön él, az iratot bírósági végrehajtónak kell kézbesítenie.

  • A bírósági végrehajtó általi kézbesítésre alkalmazandó eljárás rövid ismertetése

A bírósági végrehajtó általi kézbesítés az iratnak a címzett részére a bírósági végrehajtó által történő személyes átadását jelenti, ott, ahol a címzettet megtalálja.

A bírósági végrehajtó a kézbesítést általában a címzett lakóhelyén kísérli meg. Az iratot ugyanakkor bárhol át lehet adni, ahol a bírósági végrehajtó megtalálja a címzettet, például annak munkahelyén.

Az iratot személyesen kézbesítettnek kell tekinteni, amennyiben azt a címzett kézhez vette. Jogi személy esetében az iratot személyesen kézbesítettnek kell tekinteni, amennyiben azt a képviselő, az ügyvéd vagy más, erre meghatalmazott személy kézhez vette. Kézbesítési megbízott részére történő kézbesítés esetében az iratot személyesen kézbesítettnek kell tekinteni, amennyiben azt a kézbesítési megbízott átvette.
Amennyiben a címzett átveszi az iratot, a bírósági végrehajtó ezt feljegyzi a kézbesítési igazoláson. Ebben az esetben az irat a címzettnek való átadás napján tekintendő kézbesítettnek.

Amennyiben a címzett megtagadja az irat átvételét, a bírósági végrehajtó ezt feljegyzi a kézbesítési igazoláson. Ebben az esetben az irat a címzettnek való bemutatás napján tekintendő kézbesítettnek.

Amennyiben a bírósági végrehajtó a címzettet a címén megtalálja, átadja neki az irat hitelesített másolatát. Jegyzőkönyvet vesz fel az irat kézbesítéséről, amelyet az eredeti irathoz csatolnak. Ebben az esetben mind az eredeti iratot, mind a kézbesítési jegyzőkönyvet visszaküldik a kézbesítést kérő személynek.

A lenti 7. pontban hivatkozott közvetett kézbesítésen kívül más alternatív módszer nem alkalmazható.

6 Polgári eljárásokban megengedett-e az elektronikus iratkézbesítés (bírósági vagy bíróságon kívüli iratok elektronikus távközlési eszközök – például e-mail, internetalapú biztonságos alkalmazás, fax, sms stb. – útján történő kézbesítése)? Ha igen, milyen típusú eljárások esetében vehető igénybe ez a kézbesítési mód? Vonatkoznak-e korlátozások az iratkézbesítés e módjának hozzáférhetőségére/igénybevételére attól függően, hogy ki a címzett (jogi szakember, jogi személy, vállalkozás vagy egyéb gazdasági szereplő stb.)?

Az iratok elektronikus kézbesítését az új polgári perrendtartás (Nouveau Code de Procédure Civile) nem teszi lehetővé.

7 „Helyettesítő” kézbesítés

7.1 E tagállam joga alapján megengedettek-e más kézbesítési módok olyan esetekben, amikor nem lehetett kézbesíteni az iratokat a címzettnek (pl. otthoni címre küldött értesítés, vagy végrehajtói irodába, illetve postai vagy hirdetményi úton történő kézbesítés)?

A bírósági végrehajtó által végzett kézbesítés a lakcímre

Amennyiben az iratot nem lehet a címzettnek személyesen átadni, azt kézbesítik a lakcímére. Amennyiben a címzett e címen nem lakik, vagy nincs lakcíme, az iratot fő tartózkodási helyére kézbesítik. Jogi személy esetén az iratot székhelyén vagy az ügyintézés helyén kézbesítik.

Az irat e helyen bárki számára átadható, feltéve, hogy e személy átveszi az iratot, megadja vezetéknevét, keresztnevét, minőségét és lakcímét, továbbá átvételi elismervényt ad. Az iratot lezárt borítékban kell kézbesíteni, amelyen csak a címzett vezetékneve, keresztneve, minősége és címe szerepel, és amelyen a boríték lezárását ellátják a bírósági végrehajtó pecsétjével.

Az irat nem adható át 15. életévét be nem töltött gyermeknek, illetve az irat kézbesítését kérő személynek.

A bírósági végrehajtó a címzett lakóhelyén vagy fő tartózkodási helyén, illetve a jogi személy székhelyén vagy az ügyintézés helyén lepecsételt borítékban dátummal ellátott értesítést hagy az irat kézbesítéséről, amely tartalmazza az iratot átvevő személy adatait.

A bírósági végrehajtó csatolja az irat egy másolatát le nem pecsételt papíron is. Ugyanez vonatkozik kézbesítési megbízott részére történő kézbesítés esetére is.

Minden ilyen esetben az irat a címzettnek való bemutatás napján tekintendő kézbesítettnek.

Az új polgári perrendtartás 161. cikke szerint: „A lakcímre való kézbesítés az azon címre történő kézbesítést jelenti, amelyre a címzett a népességnyilvántartásban be van jegyezve.”

Az új polgári perrendtartás 164. cikke a következőket mondja ki: „Az iratokat a következők szerint kell kézbesíteni:

1. ha a címzett az állam, a miniszterelnök hivatala részére;

2. ha a címzett állami intézmény, a székhelyére;

3. ha a címzett önkormányzat, az önkormányzat székhelyére;

4. ha a címzett társaság, non-profit szervezet vagy közműszolgáltató, akkor vagy a székhelyére, vagy az irányítást ellátó személy részére.”

Bírósági végrehajtó általi kézbesítés a kézbesítési értékesítés letevése révén

Az új polgári perrendtartás 155. cikkének (6) bekezdése a következőket mondja ki: „Amennyiben az irat nem kézbesíthető a fenti rendelkezéseknek megfelelően, és az elvégzett, a bírósági végrehajtó által az iraton rögzítendő vizsgálatok eredményeként megállapítható, hogy a címzett a megjelölt címen lakik, a bírósági végrehajtó lepecsételt borítékban leteszi ott az irat egy másolatát, valamint egy olyan értesítést, amelyben tájékoztatja a címzettet arról, hogy a megjelölt címen senki nem volt megtalálható, vagy, hogy a jelenlevő személyek megtagadták az irat másolatának átvételét.

Az irat a letevés napján tekintendő kézbesítettnek. Ugyanazon a napon, vagy legkésőbb az ezt követő első munkanapon a bírósági végrehajtó rendes levélben megküldi az irat másolatát, valamint a fent említett értesítést az iratban feltüntetett címre.”

A bírósági végrehajtó által végzett kézbesítés ismeretlen címre

Az új polgári perrendtartás 157. cikke rendelkezik erről a kézbesítési módszerről abban az esetben, ha a címzettnek nincs ismert lakcíme vagy székhelye, kimondva a következőket: „Amennyiben az a személy, akinek az iratot kézbesíteni kell, nem rendelkezik ismert lakcímmel vagy tartózkodási hellyel, a bírósági végrehajtó jegyzőkönyvet vesz fel a kézbesítésről, amelyben részletesen rögzíti a címzett megtalálása érdekében tett lépéseket. A kézbesítési jegyzőkönyvben fel kell tüntetni az irat jellegét és a kérelmező nevét.

Ugyanazon a napon, vagy legkésőbb az ezt követő első munkanapon a bírósági végrehajtó tértivevényes ajánlott levélben megküldi az irat másolatát, valamint a kézbesítési jegyzőkönyvet a címzett részére a címzett utolsó ismert címére. Ugyanezt az alaki követelményt rendes postai küldemény formájában is teljesíteni kell ugyanezen a napon.

A kézbesítési jegyzőkönyv címzett részére megküldött másolatában tájékoztatni kell a címzettet arról, hogy az iratról három hónapon belül a bírósági végrehajtó irodájában másolatot kérhet, illetve, hogy erre választása szerint bármely személyt felhatalmazhat.”

Az új polgári perrendtartás 157. cikkének (3) bekezdése a következőkről rendelkezik: „A fenti rendelkezéseket kell alkalmazni az olyan jogi személyt érintő irat kézbesítésére, amely már nem rendelkezik ismert működési hellyel a cégnyilvántartásban megjelölt székhelyén.”

A bírósági végrehajtó által végzett kézbesítés egyéb formái

A 157. cikk (4) bekezdése többek között a következőket mondja ki: „Amennyiben az eljárást megindító iratot vagy azzal egyenértékű iratot a fenti rendelkezéseknek megfelelően kézbesítették, és amennyiben az alperes nem jelenik meg, az eljáró bíróság szükség esetén elrendelheti közlemény közzétételét Luxemburgban, vagy külföldi újságban.”

Az új polgári perrendtartás 158. cikke ehhez a következőket teszi hozzá: „Amennyiben az irat címzettje nem található meg, illetve, ha nem nyert bizonyítást, hogy ténylegesen tájékoztatták, a bíróság hivatalból bármilyen további intézkedést elrendelhet, kivéve a kérelmező jogainak megóvása érdekében szükséges ideiglenes és védelmi intézkedéseket.”

Az iratok kézbesítése tértivevényes ajánlott levélben

Amennyiben az iratot a bíróság hivatala adta ki, azt tértivevényes ajánlott levélben kézbesítik. Amennyiben a címzettnek nincs ismert címe, az iratot bírósági végrehajtó kézbesíti.

7.2 Más módok alkalmazása esetén mikor minősülnek kézbesítettnek az iratok?

Amennyiben az iratot bírósági végrehajtó kézbesíti, a kézbesítési értesítőn fel kell tüntetni a kézbesítés időpontját, amely megfelel annak az időpontnak, amikor a kézbesítési értesítőt átadták a címzettnek, vagy kézbesítették a címzett lakcímére, illetve annak az időpontnak, amikor az iratot a címzett lakcímére letették.

Amennyiben az iratot postai úton kézbesítették, Luxemburg kettős keltezési rendszert alkalmaz.

Ennek eredményeként a feladó vonatkozásában figyelembe vett időpont eltér a címzett vonatkozásában figyelembe vett időponttól.

A feladó esetében a feladás időpontját tekintik a kézbesítés időpontjának.

7.3 Ha a kézbesítés másik módja az irat meghatározott helyen (pl. postahivatalban) történő letétbe helyezése, hogyan tájékoztatják a címzettet e letétről?

A bírósági végrehajtó által végzett kézbesítés a kézbesítési értékesítés letevése révén jogintézménye kapcsán lásd fent: Bírósági végrehajtó általi kézbesítés a kézbesítési értékesítés letevése révén.

Az iratok postai kézbesítése tértivevényes ajánlott levélben jogintézménye kapcsán lásd fent: 3.3. kérdés

7.4 Mi annak a következménye, ha a címzett megtagadja az irat átvételét? Kézbesítettnek tekintendők-e az iratok, ha jogszerűtlenül tagadták meg az átvételt?

Amennyiben az iratot bírósági végrehajtó kézbesítette, a címzett nem tagadhatja meg annak átvételét, az 1393/2007/EK rendelet 5. és 8. cikkében szereplő indokok kivételével (fordítási követelmény).

Amennyiben az iratot postai úton kézbesítették, a címzett nem tagadhatja meg a tértivevényes ajánlott levélben kézbesített irat átvételét.

Ugyanakkor a tértivevényes ajánlott levélben kézbesített irat címzettje később vitathatja e kézbesítés érvényességét, ha bizonyítja, hogy az ajánlott levélen feltüntetett cím nem volt sem a lakcíme, sem a tartózkodási helye, sem a kézbesítési megbízottjának címe. A bírósági végrehajtó általi kézbesítés ennélfogva nagyobb jogbiztonságot nyújt, mint a tértivevényes ajánlott levél útján történő kézbesítés. Ennek oka, hogy a bírósági végrehajtó általi kézbesítés esetében az utóbbi ellenőrzi a címzett címét a természetes személyek nyilvántartásában, vagy az önkormányzat lakossági hivatalában. Ezenfelül, a tértivevényes ajánlott levél útján történő kézbesítés időpontja semmilyen mértékben nem bizonyítható, ha a címzett a tértivevényt nem látta el keltezéssel és aláírással az ajánlott levél lakcímén, tartózkodási helyén, illetve a kézbesítési megbízott címén történő (első) bemutatása alkalmával. Ezzel szemben a bírósági végrehajtó általi kézbesítés időpontja mindig szerepel a kézbesítési értesítésen.

Emellett az irat átvételének címzett általi megtagadása semmiképpen sem érinti a kézbesítés érvényességét és időpontját, sem a bírósági végrehajtó általi kézbesítés, sem a postai úton történő kézbesítés esetében.

8 Postai kézbesítés külföldről (a kézbesítési rendelet 14. cikke)

8.1 Ha külföldről érkező iratot postai úton kézbesítenek a címzettnek ebbe a tagállamba, és az adott helyzetben kötelező a tértivevény használata (a kézbesítési rendelet 14. cikke), akkor postai úton csak magának a címzettnek kézbesítik az iratot, vagy a postai kézbesítésre vonatkozó nemzeti szabályok értelmében ugyanazon a címen más személy részére is kézbesíthetik az iratot?

Az egyetemes postai szolgáltatás keretében nyújtott szolgáltatások általános szerződési feltételei 8. cikkének (1) bekezdése a következőket írja elő: „Ajánlott küldemények nem csak a címzett, illetve meghatalmazottja részére kézbesíthetők, hanem az alábbiak részére is:

  • a lakcímen bármely nagykorú személy részére, aki a küldeményt a címzett nevében átveszi;
  • a postahivatalban bármely nagykorú személy részére, aki bemutatja a megfelelő sikertelen kézbesítési értesítőt.”

8.2 E tagállam postai kézbesítésre vonatkozó szabályai értelmében hogyan teljesíthető a külföldről érkező iratoknak az 1393/2007/EK kézbesítési rendelet 14. cikke szerinti kézbesítése, ha a kézbesítési címen sem a címzett, sem az átvételre jogosult más személy (ha ez a postai kézbesítésre vonatkozó nemzeti szabályok alapján lehetséges – lásd fent) nem volt elérhető?

A postai küldeményeket a megjelölt címre kézbesítik, kivéve, ha az nyilvánvalóan hibás (például: helytelenül írt utcanév, helytelen házszám, nyilvánvalóan hibás irányítószám, stb.).

Amennyiben a címzett a megjelölt címen nem érhető el, az ajánlott küldeményt nem kézbesítik.

Azokat a postai küldeményeket, amelyeket nem lehet elhelyezni a címzett levélszekrényében, vagy amelyeket a postai dolgozó látogatása során nem lehet átadni egy erre feljogosított személynek, a helyi postahivatalban őrzik meg a címzett részére, a postaszolgáltató által meghatározott, a címzett levélszekrényében elhelyezett sikertelen kézbesítési értesítőn megjelölt időtartamig. Ezen időszak lejártát követően a küldeményt visszaküldik a feladónak, ha személye ismert.

8.3 A postahivatal konkrét határidőt biztosít-e az iratok átvételére, mielőtt kézbesítetlenként visszaküldené azokat? Ha igen, hogyan tájékoztatják a címzettet arról, hogy a postahivatalban küldeményt vehet át?

Azokat a postai küldeményeket, amelyeket nem lehet elhelyezni a címzett levélszekrényében, vagy amelyeket a postai dolgozó látogatása során nem lehet átadni egy erre feljogosított személynek, a helyi postahivatalban őrzik meg a címzett részére, a postaszolgáltató által meghatározott, a címzett levélszekrényében elhelyezett sikertelen kézbesítési értesítőn megjelölt időtartamig. Ezen időszak lejártát követően a küldeményt visszaküldik a feladónak, ha személye ismert.

9 Van-e bármilyen írásbeli bizonyíték arra, hogy az iratot kézbesítették?

Ha az iratot postai úton kézbesítik, a tértivevény szolgál bizonyítékul. Ha az iratot bírósági végrehajtó útján kézbesítik, az utóbbi jegyzőkönyvet vesz fel a megtett lépésekről. A bírósági végrehajtó igazságügyi tisztviselő, az általa felvett jegyzőkönyv hamisítás esetleges bizonyításáig érvényes bizonyítéknak minősül.

10 Mi történik, ha a címzett valami probléma miatt nem kapja meg az iratot, vagy a kézbesítés jogsértő módon történik (például az iratot egy harmadik személynek kézbesítik)? Lehet-e mégis érvényes az irat kézbesítése (pl. lehet-e orvosolni a jogsértéseket) vagy ismételten meg kell kísérelni az irat kézbesítését?

Amennyiben az iratok kézbesítésére vonatkozó szabályokat megsértik, a kézbesítés érvénytelennek nyilvánítható.

Ugyanakkor az eljárási szabálysértésen alapuló érvénytelenség fennállása csak akkor mondható ki, ha a szabálysértés hátrányosan érintette a címzettet.

Erről a bíróságnak kell döntenie.

Amennyiben az irat nem volt kézbesíthető személyesen a címzettnek, és a címzett nem jelent meg, a bíróság felhívhatja a kérelmezőt az irat ismételt kézbesítésére. Ez az alaki követelmény lehetővé teszi valamennyi kétség eloszlatását azzal kapcsolatban, hogy az érintett fél miért nem jelent meg.

Az olyan eljárásokban, amelyekben a feleket rendesen a bíróság hivatala idézi, a bíróság a kérelmezőt arra is felhívhatja, hogy az iratot bírósági végrehajtó útján kézbesíttesse, amennyiben kétség merül fel az ajánlott levélben kézbesített idézés érvényességét illetően.

Végül, a bíróság csak akkor hozhat kontradiktórius eljárásban ítéletet a tárgyaláson meg nem jelenő féllel szemben, ha bizonyítást nyer, hogy e fél részére személyesen teljesítették a kézbesítést. Ellenkező esetben (ha például az idézést a címen található másik személy részére kézbesítették), a mulasztási ítélet hatályon kívül helyezhető.

11 Kell-e fizetnem az irat kézbesítéséért, és ha igen, mennyit?

A bíróság hivatala által végzett kézbesítés ingyenes. A bírósági végrehajtó általi kézbesítésért a végrehajtónak nagyhercegi rendeletben meghatározott díjat kell fizetni.

Kapcsolódó linkek

Legilux (Luxemburg online jogi weboldala)

Registre de Commerce et des Sociétés (Cégnyilvántartás)

Utolsó frissítés: 10/10/2017

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Észrevételek

Itt megoszthatja velünk az új webhellyel kapcsolatos észrevételeit és megjegyzéseit