1 Mit jelent a gyakorlatban az „iratkézbesítés” jogi fogalma? Miért vonatkoznak speciális szabályok az iratkézbesítésre?
Az „iratkézbesítés” meghatározott természetes vagy jogi személynek olyan módon átadott értesítést jelent, amely ellenőrizhető, és amelynek formáját jogszabály határozza meg. Az iratkézbesítésre vonatkozó szabályok célja annak biztosítása, hogy az iratokat hiteles módon kézbesítik a megfelelő személynek, és hogy az ilyen kézbesítés ellenőrizhető.
2 Mely iratokat kell hivatalosan kézbesíteni?
A kézbesítendő iratok rendszerint bírósági eljáráshoz kapcsolódó iratok, például idézések és nyilatkozattételre való felhívások. Az iratok bizonyítható kézbesítése iránti kérelem a bírósági eljárások irataitól eltérő iratokat is érinthet, például végrendeleteket.
3 Ki felel az iratok kézbesítéséért?
A bíróság eljárások tekintetében általában a bíróság felelős az iratkézbesítésért. Az érintett fél kérelmére a bíróság, amennyiben indokoltnak tartja, e felet bízhatja meg az iratkézbesítés feladatával.
Egyéb esetekben az a fél felel az iratkézbesítésért, akinek érdekében áll az irat kézbesítése.
4 Címmel kapcsolatos megkeresések
4.1 A tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről szóló, 2007. november 13-i 1393/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján e tagállam megkeresett hatósága megkísérli-e hivatalból megállapítani a kézbesítendő iratok címzettjének tartózkodási helyét, amennyiben a címzett már nem tartózkodik a megkereső hatóság által ismert címen?
Igen. A kerületi bíróság (käräjäoikeus) bírósági végrehajtója hozzáfér a népesség-nyilvántartáshoz, és abban ellenőrizheti az aktuális címadatokat.
4.2 A külföldi igazságügyi hatóságok és/vagy a bírósági eljárások felei számára e tagállamban hozzáférhetők-e azok a nyilvántartások vagy szolgáltatások, amelyek lehetővé teszik az illető személy aktuális címének megállapítását? Ha igen, milyen nyilvántartások vagy szolgáltatások léteznek, és mi a követendő eljárás? Milyen esetleges díjat kell fizetni?
A Címszolgáltató (osoitepalvelu/adresstjänst) hozzáférést biztosít a Finnországban lakóhellyel rendelkező szinte valamennyi személy aktuális címéhez. Külföldön élő finnek címei is megtalálhatók, ha aktuális címükről tájékoztatták a helyi nyilvántartó hivatalt. A Címszolgáltató adatai a Népesség-nyilvántartó Központ (Väestörekisterikeskus) és a helyi nyilvántartó hivatalok (maistraatit) által fenntartott, népességi adatokat nyilvántartó rendszerben szereplő információn alapulnak. Azoknak az egyértelműen azonosított magánszemélyeknek bocsátják rendelkezésre a címét, akik betöltötték 15. életévüket, és akik nem tiltották meg címük rendelkezésre bocsátását. A címeket a magánszemély vezeték- és utóneve alapján lehet keresni. Ez lehet korábbi és aktuális név. A keresés pontosítására használható olyan adat, mint a magánszemély életkora, születési ideje és aktuális vagy korábbi lakóhelye.
A Címszolgáltató telefonon és az interneten keresztül érhető el. A telefonos Címszolgáltató finn nyelven a 0600 0 1000 szám hívásával érhető el, a svéd nyelvű szolgáltatás a 0600 0 1001 szám hívásával, minden nap reggel 8 és este 10 óra között. A szolgáltatás díja percenként 1,70 euró + a helyi/mobiltelefonos hívás tarifája, valamint a vezetékes/mobiltelefonos hívásvárakoztatási díjak. A szolgáltatás telefonon csak Finnországból érhető el. Az osoitepalvelu.net honlap a finn nyelvű szolgáltatást a http://vrk.fi/en/address-service címen, a svéd nyelvű szolgáltatást pedig a http://vrk.fi/en/address-service címen biztosítja. A szolgáltatást egyszerre 1-20 személy címének kereséséhez lehet igénybe venni. Egy cím díja 1,24 euró, és a díjat online banki úton kell megfizetni. A szolgáltatás külföldről is igénybe vehető, ha a felhasználó rendelkezik finn online banki adatokkal.
Cím iránti megkereséseket e-mail útján is be lehet nyújtani a Helsinki Nyilvántartó Hivatalhoz (Helsingin maistraatti). Azok finn, svéd vagy angol nyelven nyújthatók be az alábbi e-mail címen: vtj-otteet.helsinki@maistraatti.fi. Megkeresés írásos formában is benyújtható a Helsinki Nyilvántartó Hivatalhoz a következő címen: Albertinkatu 25., 00180 Helsinki, Finnország. A szolgáltatás díja kivonatonként 12,50 euró.
További információért látogasson el a következő internetes oldalra: https://www.maistraatti.fi/en/ (finn nyelven) és https://www.maistraatti.fi/en/ (svéd nyelven).
Címeket a kereskedelmi címekben való kereséssel is meg lehet találni.
A Finn Szabadalmi és Nyilvántartó Hivatal (Patentti- ja rekisterihallitus; a továbbiakban: PRH) és a Finn Adóhivatal (Verohallinto) közös szolgáltatást nyújt a https://www.ytj.fi/ honlapon, ahol társaságok és szervezetek üzleti adatai között lehet keresni. A szolgáltatás finn, svéd és angol nyelven érhető el. További információért látogasson el a következő internetes oldalra: https://www.prh.fi/fi/index.html (finn nyelven), https://www.prh.fi/sv/index.html (svéd nyelven) és https://www.prh.fi/en/index.html (angol nyelven).
4.3 E tagállam hatóságai hogyan kezelik a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő, a tagállamok bíróságai közötti együttműködésről szóló, 2001. május 28-i 1206/2001/EK tanácsi rendelet alapján küldött, egy személy aktuális címének kiderítésére irányuló megkereséseket?
A címadatok megszerzéséhez nem az 1206/2001/EK tanácsi rendelet biztosítja az elsődleges eljárást.
A finnországi magánszemélyek vagy szervezetek címadatainak felkutatása tekintetében lásd a 4.2. kérdést.
5 A gyakorlatban általában hogyan kézbesítik az iratokat? Igénybe vehetők-e alternatív kézbesítési módok (a lenti 6. pontban említett helyettesítő kézbesítésen kívül)?
A bírósági eljárásról szóló törvénykönyv (Oikeudenkäymiskaari; 4/1734.) 3. szakaszával összhangban, amennyiben a bíróság felel az iratkézbesítésért a bírósági eljárás során, úgy az iratokat elsősorban postai úton kézbesítik. Az irat tértivevényes ajánlott levél útján kézbesíthető. Az vagylagosan közvetlenül a címzett otthonába is megküldhető. Ilyen esetekben átvételi elismervényt csatolnak a levélhez, amelyet az átvevőnek alá kell írnia és vissza kell küldenie a bírósághoz. Az idézésektől és az első válaszadásra való felhívástól eltérő, bírósági eljárásokhoz kapcsolódó iratok továbbá oly módon is kézbesíthetők, hogy rendes postai küldemény útján megküldik azokat az érintett fél által a bíróságnak megadott címre. A rendes postai küldemény formájában megküldött iratot a feladástól számított hetedik napon az átvevő részére kézbesítettnek tekintik.
A bírósági eljárásról szóló törvénykönyv (4/1734.) 4. szakaszával összhangban az iratok bírósági végrehajtó közreműködésével is kézbesíthetők, ha várhatóan sikertelen lesz a postai kézbesítés.
A bírósági eljárásról szóló törvénykönyv (4/1734.) 2. szakaszával összhangban az érintett fél hozzájárulásával a bíróság, amennyiben indokoltnak tartja, megbízhatja e felet az iratkézbesítés feladatával. Ilyen esetekben a bíróság értesíti az érintett felet a kézbesítésre és az elismervény bíróságnak való megküldésére irányadó határidőről. A bírósági eljárásról szóló törvénykönyv (4/1734.) 4. szakaszával összhangban ilyen esetekben bírósági végrehajtó kézbesíti az iratokat.
A bírósági eljárásról szóló törvénykönyv (4/1734.) 4. szakaszával összhangban, amennyiben a bíróság az érintett félre bízta az iratkézbesítés feladatát, és ha az érintet felet ügyvéd vagy állami jogtanácsos képviseli, az iratokat az ügyvéd vagy állami jogtanácsos személyesen is kézbesítheti a címzettnek. Ilyen esetekben a címzett aláírja az irat átvételét igazoló elismervényt. Büntetőügyekben nem alkalmazható ez a kézbesítési mód.
A nem bírósági eljárásokkal kapcsolatos iratokat bírósági végrehajtó kézbesíti a hatóság vagy valamely magánszemély kérésére.
6 Polgári eljárásokban megengedett-e az elektronikus iratkézbesítés (bírósági vagy bíróságon kívüli iratok elektronikus távközlési eszközök – például e-mail, internetalapú biztonságos alkalmazás, fax, sms stb. – útján történő kézbesítése)? Ha igen, milyen típusú eljárások esetében vehető igénybe ez a kézbesítési mód? Vonatkoznak-e korlátozások az iratkézbesítés e módjának hozzáférhetőségére/igénybevételére attól függően, hogy ki a címzett (jogi szakember, jogi személy, vállalkozás vagy egyéb gazdasági szereplő stb.)?
A bírósági eljárásról szóló törvénykönyv (4/1734.) 3b. szakaszával összhangban, amennyiben az iratkézbesítés a bíróság feladata, és ha az ügy meghatározott összeg átvételével, kezelési vagy hátrányos feltételek helyreállításával vagy kilakoltatással kapcsolatos, és a felperes nem tartja vitásnak a helyzetet, az irat telefonon is kézbesíthető. További követelmény, hogy a telefonos kézbesítés feleljen meg a kérdéses irat tartalmának és minőségének, és hogy a címzettet tájékoztassák a kérdéses iratról, és kétségtelenül megértse a kézbesítés jelentőségét. Az irat telefonos kézbesítését követően levél vagy elektronikus közlemény útján azonnal meg kell küldeni azt az átvevő által megadott címre, kivéve, ha konkrét okok miatt erre nyilvánvalóan nincs szükség. Az irat telefonos kézbesítéséről igazolást is készíteni kell.
A bírósági eljárásról szóló törvénykönyv (4/1734.) 3. szakaszával összhangban, amennyiben a bíróság vagy az ügyész feladata az iratkézbesítés, az irat kézbesíthető oly módon, hogy a címzett által meghatározott módon, elektronikus küldeményként megküldik azt az érintett félnek, amennyiben feltételezhető, hogy a címzett határidőben értesül az iratról és visszaküldi az átvételi elismervényt.
7 „Helyettesítő” kézbesítés
7.1 E tagállam joga alapján megengedettek-e más kézbesítési módok olyan esetekben, amikor nem lehetett kézbesíteni az iratokat a címzettnek (pl. otthoni címre küldött értesítés, vagy végrehajtói irodába, illetve postai vagy hirdetményi úton történő kézbesítés)?
A bírósági eljárásról szóló törvénykönyv (4/1734.) 7. szakaszával összhangban, amennyiben a bírósági végrehajtó olyan személyt keres iratkézbesítés céljából, akinek lakóhelye Finnországban van, de a bírósági végrehajtó nem találja sem őt, sem az iratátvételre a címzett nevében jogosult személyt, és a körülmények alapján feltételezhető, hogy a kérdéses személy kibújik az iratkézbesítés alól, úgy a bírósági végrehajtó kézbesítheti az iratot oly módon, hogy a címzettel azonos háztartásban élő, 15. életévét betöltött személynek, vagy amennyiben az irat címzettje vállalkozó, úgy a vállalkozása alkalmazásában álló bármely magánszemélynek adja át azt. Amennyiben a fentiek közül senkit nem talál, az irat a helyi rendőrségnek való átadással kézbesíthető.
Az első bekezdésben bemutatott eljárás esetében a bírósági végrehajtónak a címzett címének felhasználásával értesítést kell küldenie minderről a kézbesítendő irat címzettjének. Az irat a második bekezdés szerinti értesítés feladásával kézbesítettnek tekintendő.
Büntetőügyekben idézés nem kézbesíthető a vádlottnak az e bekezdésben szereplő módon.
A bírósági eljárásról szóló törvénykönyv (4/1734.) 9. szakaszával összhangban, amennyiben nem szerezhető információ a címzett hollétéről, a bíróság hirdetményi úton köteles kézbesíteni az iratot. Büntetőügyekben idézés nem kézbesíthető a vádlottnak hirdetmény útján.
7.2 Más módok alkalmazása esetén mikor minősülnek kézbesítettnek az iratok?
Lásd a 7.1. pontot.
7.3 Ha a kézbesítés másik módja az irat meghatározott helyen (pl. postahivatalban) történő letétbe helyezése, hogyan tájékoztatják a címzettet e letétről?
Lásd a 7.1. pontot.
7.4 Mi annak a következménye, ha a címzett megtagadja az irat átvételét? Kézbesítettnek tekintendők-e az iratok, ha jogszerűtlenül tagadták meg az átvételt?
Amennyiben a címzett nem veszi át a kézbesítendő iratot és az átvétel elismervényt a postahivatalban, vagy megtagadja azok átvételét, a küldeményt visszaküldik a feladónak. Ilyen esetekben az irat nem minősül kézbesítettnek (lásd például a Legfelsőbb Bíróság [korkein oikeus] 1997. évi 50. számú határozatát). Hasonlóképpen, amennyiben a kézbesítendő iratot közvetlenül otthonra küldik, nem minősül kézbesítettnek, ha a címzett nem küldi vissza a bíróságra az aláírt átvételi elismervényt.
A címzett kizárólag jogszabályban felsorolt meghatározott feltételek teljesülése esetén tagadhatja meg az irat bírósági végrehajtótól való átvételét. A címzett többek között akkor tagadhatja meg a kézbesítendő irat átvételét, ha nem finn, svéd vagy a címzett által beszélt más nyelven fogalmazták meg az iratot. (Példa: a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvény [Laki kansainvälisestä oikeusavusta rikosasioissa] vagy a polgári és kereskedelmi ügyekben a nemzetközi jogsegélyről és a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló törvény [Laki kansainvälisestä oikeusavusta sekä tuomioiden tunnustamisesta ja täytäntöönpanosta siviili- ja kauppaoikeuden alalla]).
Amennyiben jogszabály lehetővé teszi az iratátvétel megtagadását, a bírósági végrehajtó visszaküldi az iratot. Ilyen esetekben a bírósági végrehajtó írásbeli igazolást készít, feltüntetve abban az iratátvétel címzett általi megtagadását és a megtagadás indokainak magyarázatát.
8 Postai kézbesítés külföldről (a kézbesítési rendelet 14. cikke)
8.1 Ha külföldről érkező iratot postai úton kézbesítenek a címzettnek ebbe a tagállamba, és az adott helyzetben kötelező a tértivevény használata (a kézbesítési rendelet 14. cikke), akkor postai úton csak magának a címzettnek kézbesítik az iratot, vagy a postai kézbesítésre vonatkozó nemzeti szabályok értelmében ugyanazon a címen más személy részére is kézbesíthetik az iratot?
Amennyiben postai úton küldik az iratokat Finnországba, átvételi elismervény ellenében, úgy a postahivatal visszatartja az iratokat, és értesítést küld a címzettnek arról, hogy a postahivatalban átveheti a küldeményt. Kizárólag a címzett vagy az általa meghatalmazott személy veheti át ezeket az iratokat a postahivatalban. Amennyiben az iratkézbesítést kérő fél úgy rendelkezik, az irat kézbesíthető kizárólag személyesen a címzettnek is.
8.2 E tagállam postai kézbesítésre vonatkozó szabályai értelmében hogyan teljesíthető a külföldről érkező iratoknak az 1393/2007/EK kézbesítési rendelet 14. cikke szerinti kézbesítése, ha a kézbesítési címen sem a címzett, sem az átvételre jogosult más személy (ha ez a postai kézbesítésre vonatkozó nemzeti szabályok alapján lehetséges – lásd fent) nem volt elérhető?
Amennyiben a címzett nem veszi át az iratot a postahivatalban, visszaküldik azt a feladónak.
Ilyen esetekben a feladó az iratot és az iratkézbesítés iránti megkeresést megküldheti a címzett lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes kerületi bíróságnak (käräjäoikeus). A megkeresés beérkezésekor a kerületi bíróság bírósági végrehajtója megkísérli személyesen a címzettnek kézbesíteni az iratot.
8.3 A postahivatal konkrét határidőt biztosít-e az iratok átvételére, mielőtt kézbesítetlenként visszaküldené azokat? Ha igen, hogyan tájékoztatják a címzettet arról, hogy a postahivatalban küldeményt vehet át?
A postahivatal értesítést küld a címzettnek arról, hogy a postahivatalban küldeményt vehet át. Az értesítésben az iratátvétel határideje is szerepel.
A postahivatal a beérkezés hetében, valamint az azt követő két (2) teljes naptári héten át őrzi az iratokat.
9 Van-e bármilyen írásbeli bizonyíték arra, hogy az iratot kézbesítették?
A bírósági végrehajtó bizonyítja, hogy kézbesítette az iratokat. A postai iratkézbesítés is bizonyított.
10 Mi történik, ha a címzett valami probléma miatt nem kapja meg az iratot, vagy a kézbesítés jogsértő módon történik (például az iratot egy harmadik személynek kézbesítik)? Lehet-e mégis érvényes az irat kézbesítése (pl. lehet-e orvosolni a jogsértéseket) vagy ismételten meg kell kísérelni az irat kézbesítését?
Amennyiben tévesen kézbesítették az iratokat, és az érintett személy nem jelenik meg a bíróság előtt, vagy nem nyújtja be a tőle várt írásbeli választ, az iratot ismételten kézbesíteni kell. Nem kell azonban megismételni az iratkézbesítést kisebb jelentőségű hiba esetén.
Amennyiben az érintett személy arra hivatkozik, hogy hibásan kézbesítették az iratokat, az ügyet felfüggesztik, kivéve, ha kisebb jelentőségű hiba miatt ez szükségtelen.
11 Kell-e fizetnem az irat kézbesítéséért, és ha igen, mennyit?
A bírósági végrehajtó általi iratkézbesítés díja 60 euró.
