Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata német nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Az oldal jelenleg a következő nyelveken olvasható.
Swipe to change

Iratkézbesítés: jogi dokumentumok hivatalos továbbítása

Ausztria
Tartalomszolgáltató:
European Judicial Network
Európai Igazságügyi Hálózat (polgári és kereskedelmi ügyek)

1 Mit jelent a gyakorlatban az „iratkézbesítés” jogi fogalma? Miért vonatkoznak speciális szabályok az iratkézbesítésre?

A „kézbesítés” egy iratnak a címzett részére a jog által előírt formában és dokumentált módon történő átadásának folyamatát jelenti, amelynek eredményeként a címzett tudomást szerez az iratról.

A kézbesítés a bíróság által a jogi eljárásokban elrendelt és automatikusan elvégzett jogi aktus (a polgári perrendtartásról szóló osztrák törvénykönyv [Zivilprozessordnung – ZPO] 87. §-a). A kézbesítést hivatalosan dokumentálni kell oly módon, hogy lehetséges legyen ellenőrizni a kézbesítés időpontját és címzettjét. Bizonyos eljárási joghatások csak akkor állhatnak be, ha bizonyított az iratok megfelelő kézbesítése.

2 Mely iratokat kell hivatalosan kézbesíteni?

Főszabály szerint minden bírósági határozatot (pl. az idézéseket, végzéseket és ítéleteket) és a felek által benyújtott minden kérelmet (pl. a keresetet, ellenkérelmet, fellebbezést), valamint az ellenérdekű félnek (is) címzett egyéb nyilatkozatokat hivatalosan kézbesíteni kell.

3 Ki felel az iratok kézbesítéséért?

Az iratkézbesítésről és a kézbesítés módjáról a döntéshozó szerv (bíró, bírósági tisztviselő) rendelkezik. E rendelkezést kézbesítési határozatnak (Zustellverfügung) nevezik, amelyet a döntéshozó szerv a kézbesítendő irat eredeti példányára vezet rá. Magát a tényleges kézbesítési eljárást egy kézbesítési szolgálat folytatja le. Ez főszabály szerint a postai szolgáltató, de valamely más egyetemes szolgáltató is lehet (az iratkézbesítésről szóló osztrák törvénynek [Zustellgesetz – ZustG] a postai piacról szóló osztrák törvény [Postmarktgesetz] 3. §-ának 4. pontjával összefüggésben értelmezett 2. §-ának 7. pontja).

4 Címmel kapcsolatos megkeresések

4.1 A tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről szóló, 2007. november 13-i 1393/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján e tagállam megkeresett hatósága megkísérli-e hivatalból megállapítani a kézbesítendő iratok címzettjének tartózkodási helyét, amennyiben a címzett már nem tartózkodik a megkereső hatóság által ismert címen?

A válasz főszabály szerint nem. A rendelkezésre álló emberi erőforrásoktól függően azonban lehetőség van egyszerű kutatásokra, például egy nyilvántartásból történő lekérdezésre (további részletekért lásd a lenti 4.2. pontot).

4.2 A külföldi igazságügyi hatóságok és/vagy a bírósági eljárások felei számára e tagállamban hozzáférhetők-e azok a nyilvántartások vagy szolgáltatások, amelyek lehetővé teszik az illető személy aktuális címének megállapítását? Ha igen, milyen nyilvántartások vagy szolgáltatások léteznek, és mi a követendő eljárás? Milyen esetleges díjat kell fizetni?

Igen. Bármely személy, beleértve a külföldi hatóságokat is, kapcsolatba léphet az osztrák nyilvántartó hatóságokkal (az önkormányzati hivatallal, az önkormányzati hatóságokkal, a járási önkormányzati hivatallal [Gemeindeamt, Magistrat, Magistratisches Bezirksamt]) annak érdekében, hogy nyilvántartási információt kérjen a természetes személyek bejelentett állandó lakóhelyéről. A nyilvántartási adatokat a központi nyilvántartásban (Zentrales Melderegister – ZMR) tárolják. Ez egy nyilvános nyilvántartás, amely minden Ausztriában bejelentett személy nevét tartalmazza az e személyek állandó lakóhelyére és – adott esetben – ideiglenes lakóhelyére (lakóhelyeire) vonatkozó adatokkal együtt. Ausztriában kötelező bejelenteni/kijelenteni a lakóhelyet.

A nyilvántartásból történő lekérdezéshez abszolút minimumként a keresett személyre vonatkozó következő adatokra van szükség: A keresztnévre és a családi/vezetéknévre, valamint egy további jellemzőre, amely lehetővé teszi a személy egyértelmű azonosítását (pl. születési időpontja, születési helye, állampolgársága vagy korábbi címe).

A nyilvántartásból történő lekérdezés díja jelenleg 17,30 € (a kérelem díja 14,30 €, a központi nyilvántartásból történő adatlekérdezés szövetségi adminisztrációs díja 3,00 €).

A nyilvántartásból történő lekérdezéssel kapcsolatban további információ található a http://www.help.gv.at/ honlapon a Dokumente und Recht (dokumentumok és jogi információ) / Personen-Meldeauskunft (személyes/nyilvántartási információ) link alatt.

A kézbesítést főszabály szerint egy kézbesítési szolgálat, azaz a postai szolgáltató vagy valamely más egyetemes szolgáltató (lásd a fenti 3. pontot) vagy a bíróság tisztviselői (a polgári perrendtartásról szóló osztrák törvénykönyv 88. §-a) hajtják végre.

Mindazonáltal az alábbi alternatív kézbesítési eljárások is léteznek:

Hirdetményi úton történő kézbesítés az iratkézbesítésről szóló osztrák törvény 25. §-ával és a polgári perrendtartásról szóló osztrák törvénykönyv 115. §-ával összhangban:

Az ismeretlen kézbesítési címmel rendelkező személyek vagy több, a hatóságok előtt ismeretlen és kézbesítési megbízottal nem rendelkező személy (az iratkézbesítésről szóló osztrák törvény 20. §-a) részére történő kézbesítés egy arra vonatkozó hirdetmény hirdetményi adattárban (Ediktsdatei) (a http://www.justiz.gv.at/ honlapot felkeresve és az E-Government/Ediktsdatei menüpontot választva férhető hozzá) történő közzétételével végezhető el, hogy a kézbesítendő irat elhelyezésére a bíróságon került sor. A hirdetménynek röviden a következőket is ismertetnie kell: a kézbesítendő irat tartalmát, az ügyet tárgyaló bíróság megnevezését, a vitás ügyet és az irat átvételének módjait a hirdetmény jogkövetkezményeiről szóló tájékoztatással együtt. A kézbesítés akkor tekintendő végrehajtottnak, amikor a hirdetmény a hirdetményi adattárba kerül.

A bíróság által kirendelt ügygondokon keresztül történő kézbesítés (a polgári perrendtartásról szóló osztrák törvénykönyv 116–118. §-a):

Ha a kézbesítés egyedüli módja egy hirdetmény (hirdetményi adattárban történő) közzététele, akkor a bíróságnak kérelemre vagy hivatalból ügygondnokot kell kirendelnie, amennyiben az érintett személynek főszabály szerint jogi lépéseket kellene tennie jogainak védelme érdekében a részére kézbesítendő iratra tekintettel, különösen ha a kézbesítendő irat idézést tartalmaz e személy részére. Az ügygondnok kijelölését a hirdetményi adattárban kell közzétenni (a polgári perrendtartásról szóló osztrák törvénykönyv 117. §-a). Amint ez megtörténik, és az iratot átadják az ügygondnoknak, a kézbesítés végrehajtottnak tekintendő (a polgári perrendtartásról szóló osztrák törvénykönyv 118. §-a).

4.3 E tagállam hatóságai hogyan kezelik a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő, a tagállamok bíróságai közötti együttműködésről szóló, 2001. május 28-i 1206/2001/EK tanácsi rendelet alapján küldött, egy személy aktuális címének kiderítésére irányuló megkereséseket?

Ha a megkeresett hatóság a rendelet 1. cikke szerinti bizonyításlefolytatásnak tekinti a kérelmet, például mert meg kell állapítani a címet a jogi eljáráshoz (különösen az iratkézbesítéshez), a hatóság a rendelet rendelkezéseivel összhangban jár el, és megkísérli megállapítani az aktuális címet a rendelkezésére álló források felhasználásával, például a központi nyilvántartásból vagy más nyilvántartásokból történő lekérdezés útján.

5 A gyakorlatban általában hogyan kézbesítik az iratokat? Igénybe vehetők-e alternatív kézbesítési módok (a lenti 6. pontban említett helyettesítő kézbesítésen kívül)?

A kézbesítést főszabály szerint egy kézbesítési szolgálat, azaz a postai szolgáltató vagy valamely más egyetemes szolgáltató (lásd a fenti 3. pontot) vagy a bíróság tisztviselői (a polgári perrendtartásról szóló osztrák törvénykönyv 88. §-a) hajtják végre.

Mindazonáltal az alábbi alternatív kézbesítési eljárások is léteznek:

Hirdetményi úton történő kézbesítés az iratkézbesítésről szóló osztrák törvény 25. §-ával és a polgári perrendtartásról szóló osztrák törvénykönyv 115. §-ával összhangban:

Az ismeretlen kézbesítési címmel rendelkező személyek vagy több, a hatóságok előtt ismeretlen és kézbesítési megbízottal nem rendelkező személy (az iratkézbesítésről szóló osztrák törvény 20. §-a) részére történő kézbesítés egy arra vonatkozó hirdetmény hirdetményi adattárban (Ediktsdatei) (a http://www.justiz.gv.at/ honlapot felkeresve és az E-Government/Ediktsdatei menüpontot választva férhető hozzá) történő közzétételével végezhető el, hogy a kézbesítendő irat elhelyezésére a bíróságon került sor. A hirdetménynek röviden a következőket is ismertetnie kell: a kézbesítendő irat tartalmát, az ügyet tárgyaló bíróság megnevezését, a vitás ügyet és az irat átvételének módjait a hirdetmény jogkövetkezményeiről szóló tájékoztatással együtt. A kézbesítés akkor tekintendő végrehajtottnak, amikor a hirdetmény a hirdetményi adattárba kerül.

A bíróság által kirendelt ügygondokon keresztül történő kézbesítés (a polgári perrendtartásról szóló osztrák törvénykönyv 116–118. §-a):

Ha a kézbesítés egyedüli módja egy hirdetmény (hirdetményi adattárban történő) közzététele, akkor a bíróságnak kérelemre vagy hivatalból ügygondnokot kell kirendelnie, amennyiben az érintett személy(ek)nek főszabály szerint jogi lépéseket kellene tennie (tenniük) jogainak (jogaik) védelme érdekében a részére (részükre) kézbesítendő iratra tekintettel, különösen ha a kézbesítendő irat idézést tartalmaz e személy(ek) részére. Az ügygondnok kijelölését a hirdetményi adattárban kell közzétenni (a polgári perrendtartásról szóló osztrák törvénykönyv 117. §-a). Amint ez megtörténik, és az iratot átadják az ügygondnoknak, a kézbesítés végrehajtottnak tekintendő (a polgári perrendtartásról szóló osztrák törvénykönyv 118. §-a).

Létezik egy különleges rendszer, amely lehetővé teszi a bíróságok általi elektronikus iratkézbesítést. E rendszer neve Elektronischer Rechtsverkehr (elektronikus jogi levelezési) rendszer vagy röviden ERV. Csak az ügyvédek és a védők, a közjegyzők, a hitel- és pénzintézetek, az osztrák biztosítótársaságok, a társadalombiztosítási intézmények, a nyugdíjpénztárak, az Építőmunkások Szabadság- és Végkielégítés-alapja (Bauarbeiter-Urlaubs- und Abfertigungskasse), a Gyógyszerészeti Béralap (Pharmazeutische Gehaltskasse), a Felszámolási Költségalap (Insolvenz-Entgelt-Fonds) és az IEF-Service GmbH, az Osztrák Társadalombiztosítási Szervezetek Csúcsszövetsége (Hauptverband der österreichischen Sozialversicherungsträger), a pénzügyminisztérium mellett működő államügyészi hivatal (Finanzprokuratur) és az ügyvédi kamarák kötelesek részt venni e rendszerben. Mások szintén részt vehetnek e rendszerben, de nem kötelesek erre.

Az ERV használatával történő kézbesítés esetén az elektronikus úton továbbított bírósági határozatok és jogi beadványok (a bíróságok szervezetéről szóló törvény [Gerichtsorganisationsgesetz – GOG] 89a. §-ának (2) bekezdése) a közvetlenül a címzett elektronikus birtokába kerülésüket követő munkanapon tekintendők kézbesítettnek (a szombat e szempontból nem tekintendő munkanapnak).

Ha az ERV-n keresztül nem végezhető el a kézbesítés, arra elektronikus kézbesítési szolgáltatások útján is sor kerülhet az iratkézbesítésről szóló törvény rendelkezéseivel összhangban (a bíróságok szervezetéről szóló törvénynek az iratkézbesítésről szóló osztrák törvény 28. és azt követő §-aival összefüggésben értelmezett 89a. §-ának (3) bekezdése).

6 Polgári eljárásokban megengedett-e az elektronikus iratkézbesítés (bírósági vagy bíróságon kívüli iratok elektronikus távközlési eszközök – például e-mail, internetalapú biztonságos alkalmazás, fax, sms stb. – útján történő kézbesítése)? Ha igen, milyen típusú eljárások esetében vehető igénybe ez a kézbesítési mód? Vonatkoznak-e korlátozások az iratkézbesítés e módjának hozzáférhetőségére/igénybevételére attól függően, hogy ki a címzett (jogi szakember, jogi személy, vállalkozás vagy egyéb gazdasági szereplő stb.)?

Létezik egy különleges rendszer, amely lehetővé teszi a bíróságok általi elektronikus iratkézbesítést. E rendszer neve Elektronischer Rechtsverkehr (elektronikus jogi levelezési) rendszer vagy röviden ERV. Csak az ügyvédek és a védők, a közjegyzők, a hitel- és pénzintézetek, az osztrák biztosítótársaságok, a társadalombiztosítási intézmények, a nyugdíjpénztárak, az Építőmunkások Szabadság- és Végkielégítés-alapja (Bauarbeiter-Urlaubs- und Abfertigungskasse), a Gyógyszerészeti Béralap (Pharmazeutische Gehaltskasse), a Felszámolási Költségalap (Insolvenz-Entgelt-Fonds) és az IEF-Service GmbH, az Osztrák Társadalombiztosítási Szervezetek Csúcsszövetsége (Hauptverband der österreichischen Sozialversicherungsträger), a pénzügyminisztérium mellett működő államügyészi hivatal (Finanzprokuratur) és az ügyvédi kamarák kötelesek részt venni e rendszerben. Mások szintén részt vehetnek e rendszerben, de nem kötelesek erre.

Az ERV használatával történő kézbesítés esetén az elektronikus úton továbbított bírósági határozatok és jogi beadványok (a bíróságok szervezetéről szóló törvény [Gerichtsorganisationsgesetz – GOG] 89a. §-ának (2) bekezdése) a közvetlenül a címzett elektronikus birtokába kerülésüket követő munkanapon tekintendők kézbesítettnek (a szombat e szempontból nem tekintendő munkanapnak).

Ha az ERV-n keresztül nem végezhető el a kézbesítés, arra elektronikus kézbesítési szolgáltatások útján is sor kerülhet az iratkézbesítésről szóló törvény rendelkezéseivel összhangban (a bíróságok szervezetéről szóló törvénynek az iratkézbesítésről szóló osztrák törvény 28. és azt követő §-aival összefüggésben értelmezett 89a. §-ának (3) bekezdése).

Ha jogszabály kifejezetten megtiltja, hogy a kézbesítést végző személy helyettes átvevőnek kézbesítse az iratot, az eljárást személyes kézbesítésnek nevezik, amelynek során az iratokat személyesen a címzettnek kell átadni. Ez csak kivételes esetekben van így.

Minden más esetben lehetőség van közvetett kézbesítésre. Ez azt jelenti, hogy abban az esetben, ha a címzett nem található a kézbesítési címen, az iratok – főszabály szerint – a címzettével azonos kézbesítési címen lakó bármely nagykorú személynek vagy a címzett bármely olyan munkavállalójának vagy munkáltatójának is kézbesíthetők, aki vállalja az iratok átvételét (az iratkézbesítésről szóló osztrák törvény 16. §-ának (2) bekezdése). A jogalkotó helyettes átvevőként (Ersatzempfänger) hivatkozik erre a személyre.

Közvetett kézbesítésre azonban csak akkor van lehetőség, ha a kézbesítést végző személynek oka van azt hinni, hogy a címzett rendszeresen a kézbesítési címen tartózkodik.

A polgári perrendtartásról szóló osztrák törvénykönyv 103. §-a értelmében valamely személy nem járhat el helyettes átvevőként akkor, ha a jogvitában a címzettel ellenérdekű félként vesz részt.

Az iratkézbesítésről szóló osztrák törvény 16. §-ának (5) bekezdése értelmében a közvetett kézbesítés nem tekinthető végrehajtottnak, ha a címzett nem tudott időben tudomást szerezni a kézbesített iratokról, mert nem tartózkodott a kézbesítési címen (pl. mert elutazott, kórházban vagy őrizetben volt). A kézbesítés mindazonáltal közvetlenül a címzett kézbesítési címre történő visszatérését követő napon végrehajtottá válik.

7 „Helyettesítő” kézbesítés

7.1 E tagállam joga alapján megengedettek-e más kézbesítési módok olyan esetekben, amikor nem lehetett kézbesíteni az iratokat a címzettnek (pl. otthoni címre küldött értesítés, vagy végrehajtói irodába, illetve postai vagy hirdetményi úton történő kézbesítés)?

Ha jogszabály kifejezetten megtiltja, hogy a kézbesítést végző személy helyettes átvevőnek kézbesítse az iratot, az eljárást személyes kézbesítésnek nevezik, amelynek során az iratokat személyesen a címzettnek kell átadni. Ez csak kivételes esetekben van így.

Minden más esetben lehetőség van közvetett kézbesítésre. Ez azt jelenti, hogy abban az esetben, ha a címzett nem található a kézbesítési címen, az iratok – főszabály szerint – a címzettével azonos kézbesítési címen lakó bármely nagykorú személynek vagy a címzett bármely olyan munkavállalójának vagy munkáltatójának is kézbesíthetők, aki vállalja az iratok átvételét (az iratkézbesítésről szóló osztrák törvény 16. §-ának (2) bekezdése). A jogalkotó helyettes átvevőként (Ersatzempfänger) hivatkozik erre a személyre.

Közvetett kézbesítésre azonban csak akkor van lehetőség, ha a kézbesítést végző személynek oka van azt hinni, hogy a címzett rendszeresen a kézbesítési címen tartózkodik.

A polgári perrendtartásról szóló osztrák törvénykönyv 103. §-a értelmében valamely személy nem járhat el helyettes átvevőként akkor, ha a jogvitában a címzettel ellenérdekű félként vesz részt.

Az iratkézbesítésről szóló osztrák törvény 16. §-ának (5) bekezdése értelmében a közvetett kézbesítés nem tekinthető végrehajtottnak, ha a címzett nem tudott időben tudomást szerezni a kézbesített iratokról, mert nem tartózkodott a kézbesítési címen (pl. mert elutazott, kórházban vagy őrizetben volt). A kézbesítés mindazonáltal közvetlenül a címzett kézbesítési címre történő visszatérését követő napon végrehajtottá válik.

7.2 Más módok alkalmazása esetén mikor minősülnek kézbesítettnek az iratok?

Részletekért lásd a fenti 5. és 6. pontot.

7.3 Ha a kézbesítés másik módja az irat meghatározott helyen (pl. postahivatalban) történő letétbe helyezése, hogyan tájékoztatják a címzettet e letétről?

A címzettet letétbe helyezési értesítés (annak a levélszekrényben történő elhelyezése vagy a bejárati ajtóra történő kifüggesztése) útján tájékoztatni kell az iratok letétbe helyezéséről. Az értesítésen fel kell tüntetni az iratok letétbe helyezésének helyét, meg kell határozni az átvételi időszak kezdetét és hosszát, és közölni kell az iratok letétbe helyezésének joghatásait (az iratkézbesítésről szóló osztrák törvény 17. §-ának (2) bekezdése). Az iratkézbesítésről szóló osztrák törvény 17. §-ának (3) bekezdése értelmében az átvételi időszak azon a napon kezdődik, amelyen az irat először átvehetővé válik, és annak legalább kéthetesnek kell lennie. A letétbe helyezett iratot ezen időszak első napján kell kézbesítettnek tekinteni (fiktív kézbesítés). Mindazonáltal nem ez a helyzet akkor, ha a címzett nem tudott időben tudomást szerezni a kézbesített iratokról, mert nem tartózkodott a kézbesítési címen. Az iratkézbesítésről szóló osztrák törvény 17. §-a (3) bekezdésének utolsó mondata azonban úgy rendelkezik, hogy a kézbesítés még ebben az esetben is végrehajtottnak tekintendő a közvetlenül azt követő napon, hogy a címzett az átvételi időszakon belül visszatért a kézbesítési címre, ha képes volt átvenni a letétbe helyezett iratot. A letétbe helyezett irat átvételének elmulasztása esetén (ami mit sem változtat azon, hogy a kézbesítés végrehajtottá vált az irat letétbe helyezésével) az iratot az átvételi időszak végén vissza kell küldeni az azt feladó bíróságnak.

7.4 Mi annak a következménye, ha a címzett megtagadja az irat átvételét? Kézbesítettnek tekintendők-e az iratok, ha jogszerűtlenül tagadták meg az átvételt?

Ha a címzett vagy az ugyanazon háztartásban élő helyettes átvevő alapos jogi indok nélkül megtagadja az irat átvételét, az iratot a kézbesítési címen kell hagyni, vagy ha erre nincs lehetőség, bármiféle írásbeli értesítés nélkül letétbe kell helyezni azt. Az irat kézbesítési címen hagyásával vagy letétbe helyezésével a kézbesítés végrehajtottá válik (az iratkézbesítésről szóló osztrák törvény 20. §-a).

8 Postai kézbesítés külföldről (a kézbesítési rendelet 14. cikke)

8.1 Ha külföldről érkező iratot postai úton kézbesítenek a címzettnek ebbe a tagállamba, és az adott helyzetben kötelező a tértivevény használata (a kézbesítési rendelet 14. cikke), akkor postai úton csak magának a címzettnek kézbesítik az iratot, vagy a postai kézbesítésre vonatkozó nemzeti szabályok értelmében ugyanazon a címen más személy részére is kézbesíthetik az iratot?

A postai úton történő kézbesítést az Egyetemes Postaegyezménnyel összhangban és nemzetközi tértivevénnyel kell végrehajtani. Az iratot a címzettnek vagy – ha az neki nem kézbesíthető – az annak átvételére a kézbesítés helye szerinti ország joga alapján jogosult személynek (pl. kézbesítési megbízottnak, helyettes átvevőnek) kell kézbesíteni. Ausztriában az iratkézbesítésről szóló osztrák törvény 16. §-ának a helyettes átvevőkre vonatkozó rendelkezései alkalmazandók (lásd a fenti 7.1. pontot).

8.2 E tagállam postai kézbesítésre vonatkozó szabályai értelmében hogyan teljesíthető a külföldről érkező iratoknak az 1393/2007/EK kézbesítési rendelet 14. cikke szerinti kézbesítése, ha a kézbesítési címen sem a címzett, sem az átvételre jogosult más személy (ha ez a postai kézbesítésre vonatkozó nemzeti szabályok alapján lehetséges – lásd fent) nem volt elérhető?

Az Egyetemes Postaegyezmény nem tartalmaz annak kérdésével foglalkozó rendelkezéseket, hogy megengedett-e az irat letétbe helyezése, és ha igen, milyen feltételek mellett. E kérdésekben ezért az irat kézbesítésének helye szerinti ország nemzeti joga irányadó. Az osztrák jog vonatkozó rendelkezései szerint az irat letétbe helyezhető a szükséges feltételek teljesülése esetén (lásd a fenti 7. pontot).

8.3 A postahivatal konkrét határidőt biztosít-e az iratok átvételére, mielőtt kézbesítetlenként visszaküldené azokat? Ha igen, hogyan tájékoztatják a címzettet arról, hogy a postahivatalban küldeményt vehet át?

Lásd a fenti 7.3. pontot.

9 Van-e bármilyen írásbeli bizonyíték arra, hogy az iratot kézbesítették?

Igen. A kézbesítést végző személynek igazolnia kell az irat kézbesítését ennek a kézbesítési igazolásra (átvételi elismervényre, tértivevényre) történő feljegyzésével. Az iratot átvevő személynek igazolnia kell a kézbesítést a kézbesítési igazolás aláírásával, feltüntetve a dátumot, és ha nem ő a tényleges címzett, az utóbbihoz fűződő kapcsolatát. Ha az átvevő személy megtagadja az igazolást, a kézbesítést végző személynek e tényt fel kell jegyeznie a kézbesítési igazoláson a dátummal és – adott esetben – annak feltüntetésével együtt, hogy az átvevő személy milyen kapcsolatban áll a címzettel. A kézbesítési igazolást késedelem nélkül vissza kell küldeni a feladónak.

10 Mi történik, ha a címzett valami probléma miatt nem kapja meg az iratot, vagy a kézbesítés jogsértő módon történik (például az iratot egy harmadik személynek kézbesítik)? Lehet-e mégis érvényes az irat kézbesítése (pl. lehet-e orvosolni a jogsértéseket) vagy ismételten meg kell kísérelni az irat kézbesítését?

Jóllehet a kézbesítés nem tekinthető végrehajtottnak, ha azt a jogszabályi rendelkezésekkel ellentétes módon hajtják végre, ez orvosolható. Először is, ha a kézbesítési eljárás hibás, az iratkézbesítésről szóló osztrák törvény 7. §-a szerinti főszabály azt jelenti, hogy a kézbesítés továbbra is végrehajtottnak tekintendő abban az időpontban, amikor az iratot ténylegesen átvette a címzett. Ha kézbesítési megbízott kijelölésére került sor, e személyt kell megnevezni címzettként; ellenkező esetben a kézbesítés csak azon időpontban válik végrehajtottá, amikor az iratot ténylegesen átvette a kézbesítési megbízott. Emellett az iratkézbesítésről szóló törvény (a 16. § (5) bekezdése és a 17. § (3) bekezdése) különös szabályokat rögzít az iratkézbesítési hibák orvoslására vonatkozóan az alábbi helyzetekben: ha a címzett nem tud időben tudomást szerezni a kézbesített iratokról, mert nem tartózkodik a kézbesítési címen, ha a közvetett kézbesítés érvénytelen, vagy ha az iratokat letétbe helyezték. A hiba közvetlenül a címzett kézbesítési címre történő visszatérését követő napon orvosolódik, de azokban az esetekben, amelyekben az iratokat letétbe helyezték, az a döntő szempont, hogy a címzettnek az átvételi időszakon belül kell visszatérnie, és képesnek kell lennie a következő napon átvenni a letétbe helyezett iratot. Az érvénytelen közvetett kézbesítés esetében nincs ugyan határidő szabva a hibák orvoslására, azokban az esetekben azonban, amelyekben érvénytelen az iratok letétbe helyezése útján történő kézbesítés, ez már nem orvosolható, ha a címzett csak az átvételi időszak letelte után tér vissza. Ha a címzett megfelelő időben tér vissza ahhoz, hogy az átvételi időszak első napján átvehesse az iratot, a kézbesítést e napon végrehajtottnak kell tekinteni, mert még a teljes átvételi időszak rendelkezésre áll. Ha a címzett ezt követően tér vissza, az irat letétbe helyezése útján történő kézbesítés nem tekinthető végrehajtottnak a közvetlenül a címzett visszatérését követő napig; az iratok kézbesítésével kezdődő határidőket, különösen a fellebbezési határidőket, mindig teljes egészükben biztosítani kell a címzett részére.

11 Kell-e fizetnem az irat kézbesítéséért, és ha igen, mennyit?

Nem.

Utolsó frissítés: 22/12/2016

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Észrevételek

Itt megoszthatja velünk az új webhellyel kapcsolatos észrevételeit és megjegyzéseit