Költségek

Ungerija

Ez az oldal a magyarországi igazságszolgáltatási költségekről ad tájékoztatást.

Il-kontenut ipprovdut minn
Ungerija

Családjog – válás

Családjog – szülői felügyeleti jog

Családjog – tartásdíj

Kereskedelmi jog – szerződés

Kereskedelmi jog – felelősség

A jogi szakmák képviselőinek díjazására vonatkozó jogszabályi keretek

1. Végrehajtók

A végrehajtó díjának összege a kiállított végrehajtható okirat céljától függ (pénzkövetelés behajtása vagy meghatározott cselekmény végrehajtása). Ha a végrehajtás pénzkövetelés behajtására irányul, akkor a végrehajtó díja a behajtandó pénzkövetelés összegével arányos. Ha a végrehajtás nagyobb követelésre vonatkozik, akkor a végrehajtó magasabb díjban részesül. Ha a feladat egy meghatározott cselekmény végrehajtása, akkor a díj az intézkedés időtartamától függ.

2. Ügyvédek

A magyar „ügyvéd” szó az angol „attorney”, „advocate”, „solicitor”, „lawyer” és „barrister” szavak megfelelője. Az ügyvédi díj általában a fél és az ügyvéd közötti megállapodás tárgyát képezi.Ha a fél és az ügyvéd között nincs az ügy ellátására vonatkozó díjmegállapodás, vagy ha a fél ezt kéri, a bíróság a képviselet ellátásával felmerült munkadíj összegét a jogszabályba foglaltaknak megfelelően állapítja meg. A fél és ügyvédje közötti megállapodás alapján az ügyvédnek járó költséget nem feltétlenül teljes egészében tudja a fél pernyertessége esetén a pervesztes féllel szemben érvényesíteni. A perben eljáró bíróság ugyanis mérsékelheti az általa túlzottnak ítélt perköltségigényen belül a jogi képviselő díját. Azaz ilyen esetben az ügyvédi díjról a bíróság dönt a jogszabályban meghatározottak alapján. A bíróság által meghatározott ügyvédi díj mértéke a pertárgy értékéhez igazodik. A felek kérhetik a bíróságtól a jogszabályban meghatározott díj alkalmazását, ha nem akarják, hogy a megállapodás nyilvánosságra kerüljön.

Jogszabályban meghatározott költségek

Jogszabályban meghatározott költségek (illetékek) a polgári eljárásokban

A peres felek jogszabályban meghatározott költségei a polgári eljárásokban

A polgári peres eljárásban az illeték alapja – ha törvény másként nem rendelkezik – az eljárás tárgyának az eljárás megindításakor fennálló értéke, jogorvoslati eljárásban pedig a vitássá tett követelés vagy követelésrész értéke.

Ha az eljárás tárgyának értéke nem állapítható meg, az illeték számításának alapja járásbíróság előtt a peres eljárásban 350 000 forint, nemperes eljárásban 200 000 forint. A törvényszék előtt első fokon indult peres eljárásban 600 000 forint, nemperes eljárásban 350 000 forint. Fellebbezési eljárásban peres eljárás esetén 300 000 forint, nemperes eljárásban 170 000 forint. Az ítélőtábla előtt fellebbezési eljárásban, peres eljárás esetén 600 000 forint, nemperes eljárásban 300 000 forint. A Kúria előtt fellebbezési eljárásban 500 000 forint, felülvizsgálati eljárásban 700 000 forint.

Elsőfokú ügyekben a fentiekben meghatározott illetékalap után az illeték mértéke peres eljárásban 6 százalék (legalább 15 000 forint és legfeljebb 1500 000 forint). Elsőfokú nemperes eljárásban az illeték az illetékalap után 3 százalék (legalább 5000 forint és legfeljebb 250 000 forint), illetve egyes, a törvényben nevesített nemperes eljárásokban ettől eltérően alakul az illeték mértéke, pl. bírósági meghagyás elleni ellentmondás esetén 3%, de legalább 5000 forint, legfeljebb 750 000 forint.

A törvény a fentieken kívül tételes illetékről is rendelkezik:

  • Házassági bontóperek: 30 000 forint
  • Munkaügyi perek (ha a pertárgy értéke nem állapítható meg): 10 000 forint
  • Közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti eljárások, kivéve a versenyjogi és az adóügyi, közbeszerzési, elektronikus hírközléssel kapcsolatos eljárásokat: 30 000 forint
  • Közigazgatási nemperes eljárások: 10000 forint
  • Általános meghatalmazás: 18 000 forint
  • Fizetésképtelenségi eljárások: felszámolás 80 000 forint; csődeljárás 50 000 forint
  • Jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek esetében: felszámolás 30 000 forint; csődeljárás 30 000 forint
  • Választottbírósági ítélet vagy egyezség érvénytelenítése iránti eljárás: az illetéket a választottbírósági határozatban megállapított vagy fiktív perérték alapján, kell meghatározni.
  • Fellebbezés: 8 százalék (minimum 15 000 forint, maximum 2500 000 forint)
  • Perújítás: az illetéket újra meg kell fizetni
  • Felülvizsgálati kérelem: 10 százalék ítéletek esetében (minimum 50 000 forint, maximum 3 500 000 forint); végzések esetében az ítéleteknél alkalmazandó illeték fele (minimum 20 000 forint, maximum 1 250 000 forint).

A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem előterjesztéséért a Magyar Országos Közjegyzői Kamara részére - a MOKK rendszere üzemeltetési költségeinek, valamint a közjegyzők munkadíjának és költségeinek fedezése érdekében - törvényben megállapított díjat (a továbbiakban: eljárási díj) kell fizetni. Az eljárási díj alapja a pénzkövetelésnek az eljárás megindításakor fennálló, járulékok nélkül számított értéke (díjalap); a díjalapba a pénzkövetelés után járó, és azzal együtt érvényesített kamatkövetelés akkor sem számítandó be, ha e kamatköveteléssel egyidejűleg a kamatkövetelés után járó újabb kamatkövetelést is érvényesít a jogosult. Az önállóan érvényesített kamat- és egyéb járulékkövetelés a díjalapba beszámít.

A díjalap után az eljárási díj mértéke: a) - ha a lentiekből más nem következik - az alapeljárásban 3%, de legalább 5000 forint és legfeljebb pedig 300 000 forint; b) a részletekben való teljesítés, fizetésre halasztás iránt kezdeményezett eljárásban 1%, de legalább 5000 forint, legfeljebb 15 000 forint; c) a kiszabott pénzbírság megfizetésére halasztás vagy részletfizetés engedélyezése iránt kezdeményezett eljárásban 1%, de legalább 5000 forint, legfeljebb 15 000 forint.

A polgári eljárás azon szakasza, amelyben a jogszabályban meghatározott költséget meg kell fizetni

A polgári eljárások esetében a bírósági illetékek megfizetésének kötelezettsége a kereset benyújtásakor keletkezik. Az eljárási illetéket ezért perindításkor kell leróni. Ha a fél nem fizeti meg az említett illetéket, vagy a törvényben meghatározottnál kevesebbet fizet, akkor a kérelem benyújtásakor a bíróságnak fel kell hívnia a felet a fennmaradó bírósági díjak megfizetésére. A bíróságnak tájékoztatnia kell a felet arról is, hogy a kérelmet elutasítják, ha a bírósági illetékeket nem fizetik be teljes egészében.

Az ügyvédi díj kifizetésére a fél és az ügyvéd közötti megállapodás alapján kerül sor. A végrehajtó díjának egy részét előre, a végrehajtási eljárás elején kell megfizetni.

Jogszabályban meghatározott költségek (illetékek) a büntetőeljárásokban

A felek jogszabályban meghatározott költségei a büntetőeljárásokban

A kizárólag magánvád alapján folyó eljárások (magánvádas eljárások) esetén:

  • a feljelentés illetéke: 10 000 forint
  • a fellebbezés illetéke: 10 000 forint
  • a felülvizsgálati indítvány vagy perújítási eljárás illetéke: 15 000 forint.

Ha a büntetőeljárás során polgári jogi igényt érvényesítenek, akkor csak az igény bejelentéséért és a fellebbezésért kell illetéket fizetni. Ezt az illetéket - a polgári peres eljárásra vonatkozó illetékszabályok szerint - a büntető eljárás illetékén felül kell megfizetni.

A büntetőeljárás azon szakasza, amelyben a jogszabályban meghatározott költséget meg kell fizetni

Az eljárások elején a kezdeményező iraton kell megfizetni.

Jogszabályban meghatározott költségek az alkotmányos eljárásokban

Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 54. § (1) bekezdése szerint az Alkotmánybíróság előtti eljárás illetékmentes, az indítványozó az alkotmánybírósági eljárás során felmerült költségeit maga viseli.

Előfordulhat azonban, hogy az indítvány előterjesztésekor rosszhiszeműen eljáró kérelmezőnek meg kell fizetnie a költségeket, illetve az ilyen kérelmező 20 000 forinttól 500 000 forintig terjedő eljárási bírsággal is sújtható.

A jogi képviselők által nyújtandó előzetes tájékoztatás

A felek jogai és kötelezettségei

Hivatásuk gyakorlásával – jogszabályban rögzített eszközökkel és módon – az ügyvédek segítik az ügyfeleiket jogaik érvényesítésében és kötelezettségeik teljesítésében. A jogtanácsosok elősegítik az általuk képviselt szervezetek jogainak érvényesítését is.

Ez a kötelezettség kiterjed a jogokra és a kötelezettségekre, a siker esélyeire és az eljárás előre látható költségeire vonatkozó szükséges tájékoztatás megadására is.

A költségek megállapításának jogalapjai

Hol találhatok a költségek megállapításának magyarországi jogalapjaira vonatkozó információkat?

A költségek megállapításának jogalapjaival kapcsolatos információk az Európai Igazságügyi Hálózat honlapján találhatók:

A Budapesti Ügyvédi Kamara honlapja is tartalmaz információkat az ügyvédi díjakról.

Milyen nyelven találhatok a költségek megállapításának magyarországi jogalapjaira vonatkozó információkat?

A költségek megállapításának jogalapjaival kapcsolatos információk az Európai Igazságügyi Hálózat honlapján találhatók. Itt a témával kapcsolatos információk az Európai Unió összes hivatalos nyelvén megtalálhatók.

A Budapesti Ügyvédi Kamara honlapja csak magyar nyelven tartalmazza a költségekre vonatkozó információkat.

Hol találhatok a közvetítésre vonatkozó információkat?

A közvetítéssel kapcsolatos információk az alábbi honlapokon találhatók:

Hol találhatok a költségekre vonatkozó további információkat?

A költségekre vonatkozó információkat tartalmazó internetes honlap

A költségekkel kapcsolatos további információk a Budapesti Ügyvédi Kamara honlapján találhatók.

Hol találhatok az egyes eljárások átlagos hosszára vonatkozó információkat?

Az eljárások hosszával kapcsolatos információk a Magyarország Bíróságai honlapján találhatók.

További linkek:

A statisztikai táblázatokkal kapcsolatos információk csak magyar nyelven állnak rendelkezésre.

Hozzáadottérték-adó

Hogyan adnak erről tájékoztatást?

A fent említett ügyvédi költségek nettó költségek, amelyekhez hozzá kell adni az ÁFA (HÉA)-t.

Melyek az alkalmazható adókulcsok?

Magyarországon az általános ÁFA (HÉA) -kulcs 2009. július 1-jéig az adóalap 20 százaléka volt, azt követően 25 százalékra, majd 27 százalékra emelkedett.

Költségmentesség

A polgári igazságszolgáltatás területén alkalmazandó jövedelmi küszöb

Két minimumküszöb létezik:

  1. Azt a természetes személy peres felet (ideértve a beavatkozót is), aki jövedelmi és vagyoni viszonyai folytán a perköltséget fedezni nem tudja, jogai érvényesítésének megkönnyítése végett - kérelmére - részleges vagy teljes költségmentesség illeti meg. A költségmentesség az alábbi kedvezményeket jelenti: illetékmentesség; mentesség az eljárás során felmerülő költségek (tanú- és szakértői díj, ügygondnoki és tolmácsi díj, pártfogó ügyvéd díja, helyszíni tárgyalás és szemle költsége stb.) előlegezése és - ha e törvény másként nem rendelkezik - megfizetése alól; mentesség a perköltség-biztosíték letétele alól; pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránti igény, ha azt törvény lehetővé teszi. Ha a fél jövedelme (munkabére, nyugdíja, egyéb rendszeres pénzbeli juttatása) nem haladja meg a munkaviszony alapján megállapított öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (28500 Ft), vagyona pedig - a szokásos életszükségleti és berendezési tárgyakon felül - nincs, részére költségmentességet kell engedélyezni. Költségmentességben kell részesíteni - jövedelmi és vagyoni helyzetének vizsgálata nélkül - azt a felet is, aki aktív korúak ellátására jogosult, vagy aktív korúak ellátására jogosult, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerinti közeli hozzátartozójával él közös háztartásban. Kivételesen költségmentességet lehet engedélyezni akkor is, ha a fenti feltételek nem állnak fenn, de a bíróság a fél egyéb körülményeinek figyelembevételével megállapítja, hogy a fél létfenntartása veszélyeztetett. (A bírósági eljárásban a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 6. § (1) bek.)
  2. A peren kívüli állami jogi segítségnyújtás keretében a jogi segítő a fél számára jogi tanácsot ad vagy beadványt, egyéb iratot készít, valamint erre vonatkozó meghatalmazás alapján betekint ügyének irataiba, amelynek jogszabályban meghatározott mértékű munkadíját és költségeit az állam a fél helyett a jogi segítő részére megfizeti vagy megelőlegezi. A peres eljárás során az állam a jogi segítségnyújtás keretében a törvényben meghatározott polgári peres és nemperes eljárásokban (a továbbiakban együtt: per) a felperes, az alperes, a beavatkozó (perbehívott), a kérelmező és a kérelmezett fél részére a pártfogó ügyvédi képviseletet biztosítja és annak költségét a fél helyett megelőlegezi vagy viseli. A jogi szolgáltatás díját a fél helyett az állam előlegezi, ha a fél rendelkezésre álló havi nettó jövedelme nem haladja meg a tárgyévet megelőző második év - a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett - nemzetgazdasági bruttó havi átlagkeresetének (2013-ban kb. 231 000) 43%-át, azaz 99 330 forintot., és vagyona nincs. (A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény [a továbbiakban: Jst.] 11. és 6. §).

A jogsegéllyel kapcsolatos kifizetések előre is teljesíthetők.

A büntető igazságszolgáltatás területén alkalmazandó jövedelmi küszöb, a terhelt esetében

A büntetőeljárásokban a gyanúsított vagy a vádlott a polgári igazságszolgáltatás területén alkalmazandó jövedelem küszöbök szerint kaphat ingyenes jogi képviseletet.

A büntető igazságszolgáltatás területén alkalmazandó jövedelmi küszöb, az áldozatok esetében

Ha a támogatás iránti kérelmet előterjesztő félről a külön eljárásban megállapították azt, hogy bűncselekmény áldozata és jogosult az áldozatsegítési szolgáltatások igénybevételére, a fél helyett a jogi szolgáltatás díját az állam viseli, ha a rendelkezésre álló havi nettó jövedelme nem haladja meg a tárgyévet megelőző második év - a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett - nemzetgazdasági bruttó havi átlagkeresetének (2013-ban kb. 231 000) 86%-át azaz 198 660 forintot. (Jst. 9/A. §)

Az áldozatoknak nyújtott jogi segítség magában foglalja a jogi képviseletet is.

Az áldozatok költségmentességének egyéb feltételei

A meghatározott jövedelemküszöb mellett az áldozatnak két további feltételt kell teljesítenie:

  • feljelentést/panaszt kell tennie;
  • az áldozatok segítéséért felelős hatóságtól igazolást kell beszereznie. Az igazolásnak tartalmaznia kell bizonyos feltételek teljesülését (hogy az áldozat a törvényben előírt határidőn belül a megfelelő hatósághoz fordult).

Az alperesek költségmentességének egyéb feltételei

Az alperesek költségmentességének nincsenek más feltételei.

Költségmentes bírósági eljárások

Illetékmentes vagy mérsékelt az illeték a polgári ügyekben:

  • az illeték a peres eljárás illetékének 10%-a , ha a bíróság az eljárást megindító beadványt idézés kibocsátása nélkül, hivatalból elutasítja;
  • a költségmentesség vagy az illetékfeljegyzési jog (amikor a fél helyett az állam előlegezi meg a költségeket) tárgyában hozott határozat elleni jogorvoslati eljárás;
  • a bontóperben a házasság vonatkozásában indított viszontkereset;
  • a holtnak nyilvánítással és a halál tényének megállapításával kapcsolatos eljárás, ha az eltűnés vagy a halál háborús esemény vagy természeti katasztrófa folytán következett be;
  • az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet, a köztestület, az európai területi együttműködési csoportosulás, továbbá a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezet nyilvántartásba vételére irányuló eljárás, valamint az európai területi együttműködési csoportosulásban történő részvétel jóváhagyására irányuló eljárás;
  • a megszűnt cég törlése iránti kérelem, ideértve az egyszerűsített végelszámolásban – a végelszámoló személyének bejelentésével együtt – előterjesztett törlés iránti kérelmet;
  • a határozat kijavítása, illetve kiegészítése iránti kérelem;
  • a választói névjegyzékkel kapcsolatos eljárás;
  • a jogtanácsosi névjegyzékbe vételt követően a változások bejelentésével kapcsolatos eljárás;
  • az áttételt elrendelő végzés elleni fellebbezés;
  • a kárpótlási ügyekben hozott közigazgatási döntés bíróság általi felülvizsgálata;
  • a helyi önkormányzat adósságrendezési eljárása;
  • az önálló bírósági végrehajtónak az általa lefolytatott bírósági végrehajtási eljárással összefüggésben kezdeményezett eljárása, a belföldi végrehajthatóság megállapítása iránti eljárás a 1215/2012/EU Rendelet, a 2201/2003/EK tanácsi rendelet és a 4/2009/EK tanácsi rendelet alapján;
  • az eredményes alkotmányjogi panasz alapján induló eljárás;
  • a személyes adatok védelmével, illetve a közérdekű adatok nyilvánosságával összefüggésben indított per;
  • a jogi segítségnyújtás engedélyezése tárgyában hozott közigazgatási döntés bírósági felülvizsgálata;
  • a külön törvényben meghatározott hozzátartozók közötti erőszak miatt az ideiglenes megelőző távoltartó határozat bírói felülvizsgálatára, valamint a megelőző távoltartás elrendelésére irányuló nemperes eljárások;
  • az áldozatsegítés tárgyában hozott közigazgatási döntés bírósági felülvizsgálata.

Illetékmentes a büntető ügyekben:

  • a kizárólag magánvád alapján folyó eljárásban a terhelt és a védő fellebbezése, perújítási kérelme és felülvizsgálat iránti indítványa;
  • a kizárólag magánvád alapján folyó eljárás, ha az eljárást a személyes meghallgatás megkezdése előtt a bíróság megszünteti, illetve ha az eljárás megszüntetésére kegyelem folytán kerül sor;
  • a kegyelmi, valamint a bírósági mentesítés iránti kérelem, ha azt az elítélt vagy a védő nyújtotta be;
  • a személyes költségmentesség engedélyezése iránti eljárás;
  • a terhelt, a védő és a fiatalkorú terhelt törvényes képviselője részére iratok másolatának egyszeri kiadása;

A tárgyi illetékmentesség mellett személyes illetékmentesség is adható.

Személyes illetékmentességben részesülnek többek között az egyesületek, a köztestületek, az egyházak, az egyházak szövetsége, az egyházi intézmények, az alapítványok, a közalapítványok, a közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaságok, az Észak-Atlanti Szerződés Szervezete, az Európai Közösségek, valamint azok intézményei és szervei, hivatalai, elkülönült alapjai.

Milyen esetekben viseli a pervesztes fél a pernyertes fél költségeit?

Végső határozatában a bíróság azt írja elő, hogy a pervesztes félnek 30 napon belül kell megfizetnie a pernyertes félnél felmerült költségeket. A pervesztes fél közvetlenül a pernyertes félnek fizeti meg a költségeket, de ha ezt elmulasztja, akkor vele szemben végrehajtási eljárás indítható.

Szakértői díjak

A szakértői díjakat általában a pervesztes fél fizeti meg, de ha (különös esetekben) az állam feladata a költségek megfizetése, akkor a szakértői költségeket is az állam viseli. Ha az állam megelőlegezi a költségeket, akkor azok a szakértői díjakat is tartalmazzák. A szakértő költségként számíthatja fel a szakvélemény elkészítésével kapcsolatban felmerült, szükséges és igazolt kiadásait. Az igazságügyi szakértő, az igazságügyi szakértői intézmény és a szaktanácsadó részére a számlával nem igazolható, de szükségszerűen felmerülő költségeinek (posta, telefon, irodaszer stb.) fedezésére költségátalányt kell megállapítani. A költségátalány a szakértő munkadíjának 35%-a, de legfeljebb 100 000 forint.

A szakértőt kérelmére várható költségének 50%-ig terjedő összegű, de legfeljebb 150 000 forint költségelőleg illeti meg.

Fordítók és tolmácsok díja

A fordítók és a tolmácsok díját általában a pervesztes fél fizeti meg, de ha (különös esetekben) az állam feladata a költségek megfizetése, akkor a szakértői költségeket is az állam viseli. Ha az állam megelőlegezi a költségeket, akkor a költségek ezeket a díjakat is tartalmazzák.

Kapcsolódó linkek

A Budapesti Ügyvédi Kamara honlapja

Kapcsolódó dokumentumok

Magyarország jelentése a költségek átláthatóságáról szóló tanulmányról (533 Kb)

Utolsó frissítés: 03/12/2020

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.