A jogi szakmák képviselőinek díjazására vonatkozó jogszabályi keretek

Ügyvédek

Spanyolországban csak egyféle ügyvédi kategória létezik: az ügyvédek (abogados) kamarai tagságuk létrejöttét követően bármilyen típusú eljárásban és bármely bíróság előtt közreműködhetnek.

Az ügyvédek a szakmai kamarák által közzétett iránymutatások alapján állapítják meg tiszteletdíjukat. Az ügyvédi költségek megállapítása tekintetében e szabályokat bizonyos általános szempontok – az eset bonyolultsága, arányosság stb.– alapján állapítják meg, amelyekhez a számla kiállításakor minden ügyvéd tartja magát.

A szabályok ugyanakkor mindig különbséget tesznek aszerint, hogy milyen bíróság előtt zajlik a per.

Rögzített költségek

A polgári eljárás rögzített költségei

A polgári eljárásban részt vevő peres felek rögzített költségei

A polgári perrendtartás (Ley de Enjuiciamiento Civil) 241.1.1 cikke a költségmegállapítás egyik tételeként külön utal az ügyvédek tiszteletdíjára azokban az esetekben, amelyekben közreműködésük előírt.

A polgári perrendtartás előírja, hogy az ügyvédeknek tiszteletdíjaikat szakmai szervezetük szabályaival összhangban kell megállapítaniuk.

Az a polgári eljárási szakasz, amelyben a peres feleknek rögzített költségeket kell fizetniük:

Az ügyvédi tiszteletdíj mindenkor az ügyfelet terheli. Az összeg nagyságrendje kezdettől fogva ismert, azonban az ügyvédi költség pontos összege csak a per végén derül ki. Az ügyvéd akár különeljárás – fedezetnyújtás (provisión de fondos, az eljárás ideje alatt) vagy az elszámolások hitelesítése (jura de cuentas, az eljárás végét követően) – jogcímén követelhet fizetést ügyfelétől.

A gyakorlatban általában az történik, hogy az ügyfél a per indulásakor előleget fizet, majd megvárják a bíróság költségek fizetésére vonatkozó érdemi állásfoglalását. Amennyiben a tiszteletdíj a másik felet terheli, az ügyvéd és az ügyész a bíróság elé terjesztik költségeiket, amelyeket – jóváhagyásuk után – a másik félre terhelnek.

A 10/2012. sz. törvény hatálybalépése óta bírósági illetéket kötelező fizetni.

Mi a bírósági eljárási illeték?

A bírósági eljárási illeték egy nemzeti adó, amelyet a természetes személyeknek és a jogi személyeknek is meg kell fizetniük bizonyos esetekben, amikor bírósághoz fordulnak és igénybe veszik az igazságszolgáltatási rendszer szolgáltatásait. Jogilag a Pénzügyi és Közigazgatási Minisztérium felel az adó kezeléséért. A bírósági eljárási illeték megfizetésének követelményét 2003. április 1-jén vezették be, és jelenleg a 2013. február 22-i 3/2013. sz. királyi törvényerejű rendelettel módosított, az igazságszolgáltatással, valamint a Nemzeti Toxikológiai és Igazságügyi Szakértői Intézet eljárásával kapcsolatos meghatározott díjak szabályozásáról szóló, 2012. november 20-i 10/2012. sz. törvény az irányadó rá nézve.

Mikor kötelező bírósági eljárási illetéket fizetni? (adóztatandó tényállás)

A 10/2012. sz. törvény 1. cikke értelmében a polgári, közigazgatási (contencioso-administrativo) és munkaügyi perekben az igazságszolgáltatás igénybevételéért fizetendő illeték olyan nemzeti adó, amelyet egész Spanyolországban egységesen szabnak ki a törvényben meghatározott körülmények fennállása esetén az autonóm közösségek által a vonatkozó pénzügyi hatáskörük gyakorlása során kiszabott egyéb illetékek és adók sérelme nélkül. Ezek nem vethetők ki ugyanarra az adóztatandó tényállásra.

A 2. cikk értelmében a fizetendő illeték vonatkozásában adóztatandó tényállás az igazságszolgáltatás alábbi eljárási lépésekből következő igénybevétele:

• Keresetlevél benyújtása bármilyen típusú deklaratív jellegű eljárásban, illetve polgári ügyekben a bíróságon kívül végrehajtható okiratok végrehajtására irányuló eljárásban, ellenkérelem benyújtása és fizetési meghagyásos és európai fizetési meghagyásos eljárást elindító keresetlevél benyújtása.
• Csődeljárás során a kötelező fizetésképtelenségi és kiegészítő kérelmek benyújtása.
• Közigazgatási hatósági ügyekben eljárás indítása.
• Polgári eljárások során eljárási szabálytalanságra irányuló rendkívüli jogorvoslati kérelem benyújtása.
• Polgári és közigazgatási hatósági ügyekben jogorvoslati kérelem (apelación vagy casación) benyújtása.
• Munkaügyekben jogorvoslati kérelem (suplicación vagy casación) benyújtása.
• Bírósági határozatok megtámadása.

Kinek kell bírósági illetéket fizetnie?

A 3. cikk kimondja, hogy bármely személy, aki az igazságszolgáltatáshoz fordul, és így előidézi az adóztatandó tényállást, bírósági eljárási illetéket köteles fizetni.

Az előző bekezdés alkalmazásában egyszeri adóztatandó tényállás akkor áll fenn, ha az adóztatandó tényállást előidéző eljárási lépést megindító keresetlevél több fő keresetet lefed, amelyek nem ugyanabból az eszközből származnak. Ebben az esetben az illeték mértéke az egyes közös keresetek után fizetendő összegek összeadásával számolható ki.

Az illetéket a jogi képviselő (procurador) vagy az ügyvéd (abogado) fizeti meg az adófizetésre köteles személy nevében, különösen akkor, ha ez utóbbi nem rendelkezik spanyolországi lakhellyel. A spanyolországi lakhellyel nem rendelkező személyeknek nem szükséges adóazonosító számot kérniük az adó bevallásához. Sem a jogi képviselőnek, sem az ügyvédnek nem keletkezik adófizetési kötelezettsége az illeték megfizetése után.

Kivételek:

• Az alábbi cselekménykategóriák kivételt képeznek:
  • A polgári perrendtartás IV. könyvének I. címében foglalt, a cselekvőképességgel, leszármazással, házassággal és kiskorúakkal kapcsolatos ügyekhez kapcsolódó keresetlevelek és későbbi jogorvoslati kérelmek benyújtása. A polgári perrendtartás IV. könyve I. címének IV. fejezetében foglalt eljárások – amelyeket nem a két fél közös hozzájárulásával vagy nem az egyik fél által és a másik fél beleegyezésével indították – illetékkötelesek még akkor is, ha kiskorúak is részt vesznek az eljárásban (kivéve, ha a kért intézkedések kizárólag kiskorúakat érintenek).
  • A kifejezetten az alapvető jogokat és egyetemes szabadságjogokat védő eljárásokhoz kapcsolódó keresetlevelek és későbbi jogorvoslati kérelmek, továbbá a választások lebonyolítását támadó jogorvoslati kérelmek benyújtása.
  • Az adós által benyújtott, önkéntes fizetésképtelenségi eljárás megindítása iránti kérelem benyújtása.
  • A köztisztviselők által a törvényben rögzített jogaik védelme érdekében benyújtott, közigazgatási-peres eljárás megindítása iránti kérelem benyújtása.
  • Fizetési meghagyásos eljárást elindító keresetlevél benyújtása és deklaratív jellegű ítélet iránti kérelem 2 000 EUR-t meg nem haladó kártérítés követelése tárgyában. Ez a kivétel nem alkalmazható akkor, ha a fent említett eljárások iránti kérelmek alapja a polgári perrendtartás 517. cikke értelmében egy bíróságon kívül végrehajtható okirat (2000. január 7-i 1/2000. sz. törvény).
  • A közigazgatási hatóság válaszadásának hiányára vagy cselekvésének elmaradására irányuló közigazgatási-peres eljárás megindítása iránti kérelem benyújtása.
  • A választottbíróságok által hozott választottbírósági ítéletek végrehajtása iránti kérelem benyújtása.
  • Olyan kérelmek benyújtása, amelyeket a kereskedelmi bíróság engedélyével a felszámoló nyújt be a csődvagyon védelme érdekében.
  • A vagyon bírósági úton történő felosztása iránti eljárások, kivéve azokat az eseteket, amikor kifogást emelnek, vagy vitatják egyes eszközök bevonását vagy figyelmen kívül hagyását. Az illetéket a meghallgatásra és a vitatott összegre, illetve a vagyonmegosztás másik fél általi megtámadásából eredő összegre kell megfizetni. Amennyiben mindkét fél kifogást emel, mindkét fél köteles megfizetni az illeték rá vonatkozó részét.
• Az alábbi személykategóriák kivételt képeznek:
  • A költségmentességet élvező személyek, akik igazolni tudják, hogy megfelelnek a törvényben foglalt követelményeknek.
  • A Főügyészség.
  • A központi kormányzat és az autonóm közösségi kormányzatok, a helyi hatóságok és a hatáskörük alá tartozó valamennyi hivatalos szerv.
  • A spanyol parlament és az autonóm közösségek törvényhozó gyűlései.

Végül munkajogi ügyekben a dolgozók (alkalmazottak vagy önfoglalkoztatók) mentesülnek a jogorvoslati kérelmek benyújtásáért fizetendő illeték 60%-a alól. Közigazgatási peres ügyekben a törvényben rögzített jogaikat védő köztisztviselők mentesülnek a jogorvoslati kérelmek benyújtásáért fizetendő illeték 60%-a alól.

A büntetőeljárások rögzített költségei

Büntetőeljárásban részt vevő peres felek rögzített költségei

A kérdést a büntetőeljárásról szóló törvény szabályozza.

Minden olyan személy, akit bármiféle eljárásban bűncselekmény vádlottja, a vádemelés, letartóztatás, más védelmi intézkedések foganatosításának, illetve az eljárás indításának pillanatától kezdve gyakorolhatja a védelemhez való jogát, melynek érdekében e jogáról tájékoztatást kap.

E jog gyakorlása során az érdekelt személyek képviseletét az ügyész (procurador), a védelmet az ügyvéd (abogado) látja el: őket hivatalból kell kijelölni akkor, ha azt a személyek kérik, de nem neveznek meg senkit név szerint, illetve ha ennek megtételére jogilag alkalmatlanok.

Amennyiben a részt vevő peres felek nem élveznek költségmentességet, a jogvita valamennyi résztvevőjének kötelezettsége a képviseletüket, illetve védelmüket ellátó jogi képviselők illetve ügyvédek, és a bíróság számára keresetükkel kapcsolatos szakvéleményt készítő szakértők tiszteletdíját, valamint a megjelenő tanúk költségtérítéseit – amennyiben a szakértők és a tanúk vallomástételkor költségtérítést kértek és a bíró, illetve a bíróság azt megítéli – megfizetni.

Amennyiben a bíróság ítélete erre nem kötelezi őket, sem a jogvita alatt, sem annak vége után nem kötelesek a többi eljárási díjat megfizetni.

A jogvitában résztvevők által kijelölt ügyész – amennyiben képviseletüket elfogadta – köteles az ügyfelek által a védelem ellátására igénybe vett ügyvédek tiszteletdíját kifizetni.

Ügyvédet vagy ügyészt a költségmentességre jogosult személyek is választhatnak maguknak. Ebben az esetben azonban – akárcsak az erre nem jogosultaknak – maguknak kell azok tiszteletdíját kifizetni, azzal a különbséggel, hogy a szabadon választott szakemberek a költségmentességről szóló törvény (Ley de Asistencia Jurídica Gratuita) 27. cikkében meghatározott feltételek fennállása esetén lemondanak a tiszteletdíjról.

Az a büntetőeljárási szakasz, amelyben a peres feleknek rögzített költségeket kell fizetniük

Az eljárás végén készített, az ügyvédi költségeket tartalmazó számlákat mindig az ügyfél fizeti. Hivatalból történő kirendel és esetén nem szükséges előleget fizetni, mivel az eljárás ebben az esetben általában költségmentes.

Figyelmet érdemel, hogy gyakori a hivatalból történő kirendelés. Így ha az ügyfél költségmentességben részesül, nem kell kifizetnie az ügyvédi költségeket, mivel azokat az állam átvállalja, kivéve, ha az ügyfél anyagi körülményei három éven belül javulnak (a leggyakoribb azonban az, hogy semmit nem fizet).

A jogi képviselő által nyújtandó tájékoztatás

A felek jogai és kötelezettségei

A felet képviselő ügyész (procurador) köteles az ügyfelet az eljárásban történtekről tájékoztatni.

Az ügyfél felszólítására az ügyvéd és az ügyész egyaránt köteles az ügyfelet tájékoztatni.

Költségek

Hol találhatok a spanyolországi költségekre vonatkozó információkat?

Nincs olyan weboldal, amely kifejezetten a spanyolországi bírósági eljárások költségeiről nyújtana információt. Vannak azonban olyan weboldalak – mint például az ügyvédi kamarák weblapjai –, amelyeken tagjaik díjszabásairól lehet olvasni.

Milyen nyelven kaphatok tájékoztatást a spanyolországi költségekről?

A tájékoztatás nyelve általában a kasztíliai spanyol. Emellett az autonóm közösségek hivatalos nyelvein is található információ.

Ezenfelül egyes oldalak angol nyelvű információkat is közölnek.

Hol találhatok a közvetítésre/békéltetésre vonatkozó információkat?

Lásd „A közvetítés a tagállamokban – Spanyolország” és „Közvetítőt keres – Spanyolország” vonatkozó információit.

Hozzáadottérték-adó

Hogyan szolgáltatják ezeket az információkat?

Ezek az információk a spanyol adóhivatal (Agencia Tributaria)weblapján olvashatók.

Melyek az alkalmazandó adókulcsok?

Ezek az információk a spanyol adóhivatal (Agencia Tributaria)weblapján olvashatók.

Költségmentesség

Mit jelent a költségmentesség?

A spanyol Alkotmány 119. cikkének továbbfejlesztéseként bevezetett eljárás, amelynek révén azok számára, akik igazolhatóan nem rendelkeznek elégséges pénzeszközökkel – főként az ügyvédi és bírósági ügyvédi tiszteletdíjaknak, a szakértői vizsgálatok költségeinek, az óvadékok összegének stb. elengedése – különböző támogatásokat biztosítanak.

A költségmentesség általában az alábbi támogatásokat jelenti:

- díjmentes segítségnyújtás és tájékoztatás az eljárás megindítása előtt;

- a letartóztatott vagy fogva tartott személynek nyújtott ügyvédi segítség;

- díjmentes ügyvédi, illetve ügyészi védelem, illetve képviselet a bírósági eljárásban;

- a hivatalos újságokban a büntetőper során kötelezően közzéteendő hirdetmények, rendeletek díjmentes megjelentetése;

- Fellebbezés benyújtása esetén letétfizetési kötelezettség alóli felmentés;

- díjmentes szakértői segítség a per ideje alatt;

- másolatok, igazolások, közjegyzői okiratok és jegyzőkönyvek díjmentes elkészítése;

- bizonyos közjegyzői tevékenységek díjának 80%-os csökkentése.

- bizonyos ingatlan- és cégnyilvántartási tevékenységek díjának 80%-os csökkentése.

A költségmentességről szóló törvénynek a 2002/8/EK irányelv átültetését megvalósító 2005. július 18-i 16/2005. sz. törvény általi reformjából következően és kizárólag a határokon átnyúló viták esetében a fentiek az alábbiakkal egészülnek ki:

1. Tolmácsolás.
2. Iratok fordítása.
3. Útiköltség, ha személyes megjelenésre van szükség.
4. Amennyiben a felek egyenlőségének biztosítása érdekében a bíróság így rendelkezik, ügyvédi védelem és ügyészi képviselet még akkor is, ha az nem lenne kötelező.

Ki igényelheti a költségmentességet?

Költségmentességre általában azok a polgárok tarthatnak igényt, akik valamilyen bírósági eljárásban vesznek részt, vagy bírósági eljárást szeretnének indítani, de nem rendelkeznek a pereskedéshez szükséges pénzügyi eszközökkel.

Természetes személyek pénzeszközei akkor tekinthetők elégtelennek, ha az évente, családonként megállapított eszközeik és bevételeik igazoltan nem haladják meg a kérelem benyújtásakor érvényes állami jövedelemmutató (IPREM) értékének kétszeresét.

Jogi személyek esetében a költségmentességi jogosultság akkor állapítható meg, ha éves társasági adóalapjuk nem éri el az IPREM háromszorosát.

Minden esetben figyelembe veszik a kérelmező tényleges pénzügyi teherbíró képességének egyéb külső jeleit is.

A fenti jövedelmi küszöbök kivételes esetekben a természetes személyek fogyatékossága és/vagy más családi körülményektől függően túlléphetők. (Jelenleg a 2009. évi általános államháztartási törvény [LPGE] huszonnyolcadik kiegészítő rendelkezésével összhangban a 2009. évi IPREM évi 7 381,33 euró).

Ez azt jelenti, hogy költségmentességre az alábbiak tarthatnak igényt:

1. Azok a spanyol állampolgárok, az Európai Unió többi tagállamának állampolgárai és spanyolországi lakóhellyel rendelkező külföldiek, akik igazolják, hogy nem rendelkeznek a pereskedéshez szükséges pénzeszközökkel.
2. A szociális biztonsági rendszer vezető szervei és szolgáltatásai.
3. A következő jogi személyek, amennyiben igazolják, hogy nem rendelkeznek a pereskedéshez szükséges pénzeszközökkel:

Közhasznú társaságok.

A vonatkozó közigazgatási nyilvántartásba bejegyzett alapítványok.

1. Munkaügyi eljárásokban: a szociális biztonsági rendszer munkavállalói és kedvezményezettjei.
2. Büntetőeljárásokban: minden polgárt – így a külföldieket is – megilleti a díjmentes ügyvédi védelem és a képviselethez való jog, amennyiben igazolják, hogy nem rendelkeznek a pereskedéshez szükséges pénzeszközökkel.
3. A közigazgatási ügyekben: a menedékkérelemmel vagy a külföldiekről szóló törvénnyel kapcsolatos eljárásokban (ideértve az előzetes közigazgatási-peres eljárásokat) a külföldi állampolgárokat – még akkor is, ha hivatalos lakóhelyük nem spanyol területen található – megilleti a díjmentes ügyvédi segítségnyújtás, a védelem és a képviselet joga, amennyiben igazolják, hogy nem rendelkeznek a pereskedéshez szükséges pénzeszközökkel.

Kiegészítő információk

A költségmentességi kérelem feltételei

Természetes személyek esetében:

Ha évente, családonként megállapított forrásaik és bevételeik igazoltan nem haladják meg a kérelem benyújtásakor érvényes állami jövedelemmutató (IPREM) értékének kétszeresét.

Ha a pénzeszközök meghaladják az IPREM kétszeresét, de nem haladják meg annak négyszeresét, és a költségmentességi bizottság – figyelemmel a kérelmező családi körülményeire, a kérelmező által eltartott családtagok vagy gyermekek számára, egészségi állapotára, esetleges fogyatékosságára, pénzügyi kötelezettségeire, az eljárásindítással kapcsolatos költségekre, vagy más körülményekre, illetve minden olyan esetben, ha a kérelmező különleges kategóriába tartozó nagycsalád feje – úgy dönt, hogy a költségmentességet kivételesen alapon engedélyezi.

Ha saját jogai és érdekei védelmében pereskedik.

Jogi személyek esetében:

Ha azok közhasznú társaságok vagy a vonatkozó közigazgatási nyilvántartásba bejegyzett alapítványok.

Éves társasági adóalapjuk nem érheti el az IPREM háromszorosát.

A nemi erőszak elleni teljes védelemre irányuló intézkedésekről szóló, 2004. december 28-i 1/2004. sz. organikus törvény (Ley Orgánica 1/2004 de Medidas de Protección Integral contra la Violencia de Género) hatályba lépésével elismerték, hogy az említett erőszak áldozataivá vált nők jogosultak az azonnali, és az ítélet teljes körű végrehajtásáig tartó teljes ügyvédi segítség igénybevételére a költségmentesség külön kérelmezése nélkül – nemcsak a bírósági eljárások mindegyikében, hanem valamennyi olyan közigazgatási eljárásban is (ideértve a rendőrségi eljárásokat is), amelyeket alapvetően a nemi erőszak miatt indítottak. Ez azt jelenti, hogy a költségmentes igazságszolgáltatás foganatosítása nem akadályozhatja a hatékony védelemhez és jogorvoslathoz való jogot, amelyet az áldozatnak akkor is meg kell adni, ha nincs folyamatban költségmentességre irányuló kérelme. A költségmentesség viszont csak akkor marad érvényben, ha az érdekelt a bírósági eljárásban vagy a posteriori hitelt érdemlően igazolja, hogy fennállnak a jogosultság elismeréséhez szükséges azon körülmények, amelyeket a költségmentességről szóló általános jogszabály, vagyis az 1/2004. sz. organikus törvény hatodik záró rendelkezése által e tekintetben módosított költségmentességi törvény és annak végrehajtási rendelete ír elő.

Milyen esetekben viseli a pervesztes fél az eljárás költségeit?

A polgári igazságszolgáltatás területén a perköltségek viseléséről a polgári perrendtartás 394–398. cikke rendelkezik.

Az ítéletre irányuló eljárásokban az elsőfokú eljárás költségeit a pervesztes fél viseli, kivéve, ha az ügy mind ténybeli mind jogbeli szempontból komoly tisztázandó kétségeket támaszt.

Részleges pernyertesség esetében a felek fedezik saját követeléseik költségeit, a közös eljárások költségeit pedig fele-fele arányban fizetik, kivéve, ha az egyik felet gondatlan pereskedés miatt a költségek megtérítésére kötelezik.

A költségek viselésére ítélt pervesztes félnek a díjszabások által nem kötött ügyvédek és más szakértők költségeire a perben részt vevő minden fél után átalányt kell fizetnie, amelynek teljes összege nem haladhatja meg az eljárás teljes költségének egyharmadát. E célból az értékhez nem kötött követelések összege 18 000 EUR-ra értékelendő, kivéve, ha az ügy bonyolultsága miatt a bíróság másképp rendelkezik.

Az előző bekezdés rendelkezései nem alkalmazandók abban az esetben, ha a bíróság kimondja a peres fél gondatlan eljárását és kötelezi a költségek megfizetésére.

Ha a költségek megfizetésére ítélt felet költségmentesség illeti meg, csak a szemben álló fél védelmének kiadásait kell a költségmentességi törvény által kifejezetten megjelölt esetekben megtérítenie.

Azokban az eljárásokban, amelyekben a vádhatóság félként részt vesz, az semmilyen esetben sem kötelezhető a költségek viselésére.

Szakértői díjak

Az eljárásban részt vevő szakértőket igazságügyi szakértőknek nevezik. Az igazságügyi szakértők nyilvántartása minden felsőfokú bíróságon megtalálható.

A polgári perrendtartás 241. szakasza (1) bekezdésének 4. pontja rendelkezik arról, hogy a költségek megállapításakor az „igazságügyi szakértők költségeit és az eljárásban résztvevő személyek kiadásait” külön tételként kell figyelembe venni. A kérdéses rendelkezés azon személyek költségeire vonatkozik, akik az eljárásban félként nem vesznek részt, de valamely szolgáltatás nyújtása céljából személyes megjelenésükre szükség van.

A polgári perrendtartás 243. cikke előírja, hogy bármely eljárás vagy kereset vonatkozásában a költségeket az eljárást vagy a fellebbezést lefolytató bírósági ügyintéző állapítja meg. Költségként nem veszik figyelembe a használhatatlan, felesleges, illetve törvény által nem engedélyezett okmányokat és iratokat, valamint azokat az ügyvédi költségeket sem, amelyeket nem részleteztek, vagy amelyek olyan díjakról szólnak, amelyeket a per során merültek fel.

Amennyiben a kérelmezett összegek meghaladják a pertárgy érétkének egyharmadát, és a díjfizetésre kötelezett peres fél gondatlansága nem nyert megállapítást, a bírósági ügyintéző csökkenti a díjszabások által nem kötött ügyvédek és más szakértők költségeit.

A költségelszámolásba azon eljárási cselekmények költségei sem számítanak bele, amelyek a főeljárás költségeinek viseléséről szóló határozat értelmében a pernyertes felet terhelik.

Fordítók és tolmácsok díja

Spanyolországban a hites fordítások és tolmácsolások díja nincs megszabva. A hites tolmácsok szabadon állapítják meg a munkájukért kért tiszteletdíjat, azonban az általuk alkalmazott díjszabást jelenteniük kell a tolmácsirodának és az illetékes tartományi kormányhivatalnak. Ezt minden év januárjában kell megtenniük.

Kapcsolódó hivatkozások

Spanyolország Adóhatóságának Állami Ügynöksége/héa

Kapcsolódó mellékletek

Spanyolország jelentése a költségek átláthatóságáról készített tanulmányról  (640 Kb)