Családi jog – a házasság felbontása
Családi jog – gyermekelhelyezés
Családi jog – tartás
Kereskedelmi jog – szerződés
Kereskedelmi jog – felelősség
A jogi szakmák képviselői díjazásának szabályozása
1. Jogtanácsosok
Litvániában ilyen szakma nincs.
2. Ügyvédek
Litvániában az ügyvédi díjazást nem szabályozzák. A díjazás az ügy összetettségétől és a ráfordított forrásoktól függ. A díjazás azonban nem haladhatja meg az igazságügyi miniszter és a Litván Ügyvédi Kamara Tanácsa (Lietuvos advokatų tarybos pirmininkas) elnöke által jóváhagyott ajánlásokban meghatározott maximális összeget.
3. Tárgyalóügyvédek
Litvániában ilyen szakma nincs.
4. Bírósági végrehajtók
A végrehajtók csak akkor jutnak szerephez, ha az adós az ítéletnek nem tesz eleget, és számára végrehajtható okiratot kell kézbesíteni. A végrehajtási költségek összegét, azok megfizetését és elengedését a bírósági végrehajtásról szóló utasításokban szabályozzák. Valamennyi végrehajtási költség megfizetése az ítéleti hitelezőt terheli. A végrehajtás díját az adóstól kell behajtani az ítélet végrehajtása közben vagy azt követően.
A díj nagysága függ a szükséges végrehajtási cselekmények fajtájától és azok számától. Néhány esetben a költség 60 LTL/óra, máskor a végrehajtás alatt álló eszköz értékének meghatározott százalékában van megállapítva.
Rögzített költségek
Rögzített költségek a polgári eljárásban
A peres feleket terhelő rögzített költségek a polgári eljárásban
A polgári eljárás perköltségét az illeték és más költségek alkotják: képviselet, bírósági iratok kézbesítése, szakértői díjak, tanúdíjak, végrehajtás stb. Az illetéket egyes esetekben a polgári perrendtartás határozza meg, összege pedig rögzített. A perköltségeket a polgári perrendtartás (Civilinio proceso kodeksas) VIII. szakasza határozza meg.
A polgári eljárás mely szakaszában fizetendőek a peres feleket terhelő rögzített költségek?
Az illetéket rendszerint a keresetlevél bíróságra történő benyújtása előtt kell leróni.
Rögzített költségek büntetőeljárásban
Az eljárásban részt vevő feleket terhelő rögzített költségek a büntetőeljárásban
A büntetőeljárásban nincsenek az eljárásban részt vevő feleket terhelő rögzített költségek.
Rögzített költségek alkotmányjogi eljárásban
Az eljárásban részt vevő feleket terhelő rögzített költségek az alkotmányjogi eljárásban
Az alkotmányjogi eljárások ingyenesek, de a lakosság azokat nem veheti igénybe.
A jogi képviselő által nyújtandó előzetes tájékoztatás
Jogszabály ilyen közvetlen kötelezettséget nem ír elő.
A pernyertes fél által viselendő költségek
A polgári eljárás költségeit a polgári perrendtartás VIII. szakasza határozza meg.
A költségek megállapításának jogalapjai
Hol találhatok a költségek megállapításának jogalapjára vonatkozó információkat Litvániában?
Erről bővebb tájékoztatást a költségek átláthatóságáról szóló tanulmány Litvániáról szóló jelentése 
(950 Kb) 
című (csatolt) anyag nyújt.
Milyen nyelven érhetőek el a költségek megállapításának jogalapjára vonatkozó információk Litvániában?
Az információk angol nyelven érhetőek el.
Hol találhatok a közvetítésre/békéltetésre vonatkozó információkat?
Bővebb információk a következő internetes oldalon találhatóak: bírósági közvetítési eljárás.
Költségmentesség
A költségmentesség megadásának feltételei
A litván jogszabályok szerint kétféle, államilag garantált költségmentesség létezik:
- Az „elsődleges költségmentesség” (pirminė teisinė pagalba) az államilag garantált költségmentességről szóló törvénynek megfelelően nyújtott költségmentességet, jogi tanácsadást, illetve (az eljárási iratok kivételével) az állami és önkormányzati szerveknek benyújtandó iratok szerkesztését takarja. A költségmentesség magában foglalja a jogvita bíróságon kívüli rendezésére vonatkozó tanácsadást, a jogviták békés rendezésére vonatkozó intézkedéseket és az egyezségi megállapodások elkészítését is.
- A „másodlagos költségmentesség” (antrinė teisinė pagalba) magában foglalja az okiratok elkészítését, a bírósági védelmet és képviseletet. Része a végrehajtási eljárás, illetve a jogvita előzetes, bíróságon kívüli szakaszában ellátott képviselet – amennyiben ezt az eljárást jogszabály vagy bírósági határozat írja elő. A költségmentesség fedezi a polgári eljárásban felmerült perköltségeket, a közigazgatási eljárásban felmerült költségeket, valamint a büntetőeljárásban érvényesített polgári jogi igények tárgyalásának költségeit.
A Litván Köztársaság valamennyi állampolgára, az Európai Unió más tagállamainak valamennyi állampolgára, a Litvániában jogszerűen tartózkodó más természetes személyek és a Litvánia által aláírt nemzetközi szerződésekben meghatározott más személyek jövedelmüktől függetlenül jogosultak az elsődleges költségmentességre.
A Litván Köztársaság valamennyi állampolgára, az Európai Unió más tagállamainak valamennyi állampolgára, a Litvániában jogszerűen tartózkodó más természetes személyek kérhetik a másodlagos költségmentesség megadását. A másodlagos költségmentesség megadásának feltétele, hogy az illetőnek ne legyen a kormány által az államilag garantált költségmentességről szóló törvényben meghatározott mértéket meghaladó vagyona és éves jövedelme.
A szegénység fennállásának értékeléséhez általános küszöbértéken alapuló rendszert alkalmaznak (azaz megállapítják azt a plafonértéket, amely alatt a kérelmező szegénynek minősül).
Költségmentességre jogosultság
A kormányzat kétféle alkalmazandó vagyoni és jövedelmi szintet határozott meg. A kérelmezők vagyoni és jövedelmi helyzete nem haladhatja meg a jogszabályban meghatározott első vagy második szintet. Emellett a kérelmezők (utolsó tizenkét havi) éves nettó jövedelme nem haladhatja meg a litván jogban meghatározott első vagy második szintet.
A másodlagos költségmentességre való jog megállapításakor nem kizárólag a szegénység szempontját alkalmazzák.
Első szintű költségmentességi jogosultságot állapítanak meg, ha az illető éves jövedelme legfeljebb 8 000 LTL (2 318,8 EUR) és eltartott személyenként 3 000 LTL (869,6 EUR). Második szintű költségmentességi jogosultságot állapítanak meg, ha az illető éves jövedelme legfeljebb 12 000 LTL (3 478,2 EUR) és eltartott személyenként 4 400 LTL (1 275,3 EUR). A szegénység értékelésekor nem veszik figyelembe a kérelmező eltartottak irányában fennálló kötelezettségeit.
Az illető vagyoni és jövedelmi helyzetét figyelembe vevő másodlagos költségmentességet az állam az alábbi mértékben garantálja és viseli:
- 100 százalékban – ha az illető vagyoni és jövedelmi helyzete alapján az első szintbe tartozik
- 50 százalékban – ha az illető vagyoni és jövedelmi helyzete alapján a második szintbe tartozik
A törvény 12. cikkében meghatározott személyeknek (lásd lentebb) nyújtott másodlagos költségmentesség költségét az államnak 100 százalékban garantálnia és viselnie kell. Ezt az illető vagyoni és jövedelmi helyzetétől függetlenül kifizetik. Kivételt képeznek ez alól az ingatlanukkal és jövedelmükkel szabadon rendelkezők (a törvény 12. cikkének 6. pontja). Őket a második szintre sorolják be. Ebben az esetben az állam a másodlagos költségmentesség költségei 50%-ának megfizetését garantálja és fedezi.
Egyes csoportokba tartozó személyek a kormány által megállapított vagyoni és jövedelmi viszonyoktól függetlenül jogosultak másodlagos költségmentességre (az államilag garantált költségmentességről szóló törvény 12. cikke értelmében):
- Büntetőeljárásban (a büntető perrendtartás 51. cikke értelmében) és más jogszabályban meghatározott olyan ügyekben érintettek, amelyekben védőügyvéd tényleges jelenléte kötelező
- A bűncselekményből származó károkat érvényesítő sértettek, ideértve a bűncselekmény elbírálásának keretében érvényesített polgári jogi (kártérítési) igény tárgyalását is
- A litván jog szerint az alacsony jövedelmű családok (egyedülállók) szociális támogatásában részesülők
- Gondozóintézmények lakói
- Az igazoltan súlyos fogyatékkal élők; az elismerten munkaképtelen emberek; a nyugdíjkorhatárt elértek, és azok, akikről valamely jelentős speciális szükséglet fennállását megállapították. Ide tartoznak a gyámok (nevelőszülők), amennyiben az államilag garantált költségmentesség a gyámolt (nevelt gyermek) érdekeinek képviseletéhez és védelméhez szükséges
- Azok, akik igazolják, hogy vagyonuk és anyagi forrásaik felett objektív ok miatt nem jogosultak rendelkezni, és ennek következtében a szabad felhasználású vagyonuk és éves jövedelmük nem haladja meg a költségmentességről szóló törvényben a vagyon és az éves jövedelem tekintetében meghatározott szinteket
- A súlyos mentális betegségben szenvedők, a kényszergyógykezelésükkel és kötelező intézeti tartózkodásukkal kapcsolatos kérdéseknek a mentális egészséggondozásról szóló törvény szerinti elbírálásakor. Ide tartoznak a gyámok (nevelőszülők), amennyiben az államilag garantált költségmentesség a gyámolt (nevelt gyermek) érdekeinek képviseletéhez szükséges
- Az adós a végrehajtási eljárásban, ha a végrehajtást az adós utolsó lakóhelyén foganatosítják
- Kiskorú szülője vagy más törvényes képviselője, a gyermekelhelyezés kérdésének tárgyalásakor
- Kiskorú, ha törvényben meghatározott, védett jogai vagy érdekei képviseletében önállóan fordul bírósághoz. Jogszabályban meghatározott eljárásnak megfelelően házasságot kötő személyek, illetve olyan személyek, akik cselekvőképességének a hiányát a bíróság megállapította
- A cselekvőképtelenség megállapításával kapcsolatos eljárásban azok, akiknek cselekvőképtelenségét megállapították
- Születés anyakönyvezésével azonos kapcsolatos eljárás résztvevői
- A Litván Köztársaság által aláírt más nemzetközi szerződésekben előírt ügyekben érintett személyek.
Szakértői díjak
A bíróság a szakértőknek a bíróságon töltött napok vonatkozásában a keresetkiesést (munkahelyükön vagy szokásos foglalkozásukban) megtéríti. A szakértők részére megfizetik a vizsgálatok elvégzésének díját, és megtérítik a bíróságon való megjelenéssel kapcsolatos költségeiket, az utazási és szállásköltségeiket és napidíjukat. A szakértő kirendelését kérő félnek előre be kell fizetnie a bíróság által meghatározott összegű perköltség-biztosítékot. Ha mindkét fél szakértő kirendelése iránti kérelmet nyújt be, a perköltség-biztosítékot a két félnek egyenlő arányban kell megfizetnie. A perköltség-biztosítékot a bíróság elkülönített számlájára kell befizetni.
A litván polgári törvénykönyvben (Lietuvos Respublikos civilinis kodeksas) vagy más jogszabályokban előírt esetekben a bíróság tanúk (liudytojai) meghallgatásáról vagy szakértő (ekspertai) kirendeléséről saját hatáskörben is dönthet, ilyen esetben a költségeket az állami költségvetésből kell fizetni. Ennek része lehet vizsgálat vagy helyszíni szemle elvégzésének elrendelése.
A perköltség-biztosíték összegének meghatározásakor a jövőben felmerülő költségek nagyságrendjét kell figyelembe venni: A bíróság a szakértői díjat a szakértő munkájának elvégeztével fizeti ki. A bíróságnak számla alapján meg kell fizetnie a szakértői intézmények által elvégzett vizsgálatok díját. Ezek a kifizetések a bíróság elkülönített letéti számlájáról történnek. Perköltség-biztosíték beszedésének hiányában a szakértőknek és a szakértői intézményeknek kifizetett díjakat a bíróság elkülönített számlájának terhére kell kifizetni, és azokat a pervesztes fél, illetve a pervesztesség arányában a felek viselik. E költségek maximumát az Igazságügyi Minisztérium állapítja meg.
Fordítók és tolmácsok díja
A bíróság a fordítóknak a bíróságon töltött napok vonatkozásában megtéríti a keresetkiesést (munkahelyükről vagy szokásos foglalkozásukból való távollét miatt). A fordítók részére megfizetik a fordítási munka díját, és megtérítik a bíróságon való megjelenéssel kapcsolatos költségeiket, az utazási és szállásköltségeiket és napidíjukat. Annak a félnek, aki a bíróságra idegen nyelvre történő fordításra szoruló iratot nyújt be, a bíróság által megállapított összegű perköltség-biztosítékot kell fizetnie.
A bíróság a fordítókat az e célra elkülönített állami költségvetési előirányzatok terhére fizeti, a felek által benyújtott, fordítást igénylő iratok fordítására kifizetett összegek kivételével. A tárgyalás során felmerült fordítási és tolmácsolási költségeket az állami költségvetésből kell fedezni. Ezen kiadások maximális összegét az Igazságügyi Minisztérium állapítja meg.
Kapcsolódó dokumentumok
A költségek átláthatóságáról szóló tanulmány Litvániáról szóló jelentése (950 Kb)
