Költségek

Írország

Ez az oldal a bírósági eljárások írországi költségeiről nyújt tájékoztatást.

Tartalomszolgáltató:
Írország

A jogi hivatás képviselőinek díjazására vonatkozó jogszabályi keretek

Jogtanácsosok (solicitor)

A jogtanácsosoknak fizetendő díjak alapja aszerint csoportosítható, hogy peres ügyről (contentious business) (egy jogvitával kapcsolatos tanácsadás és képviselet bíróság, közigazgatási döntőbíróság [tribunal] vagy választottbíró előtt) vagy nem peres ügyről (non-contentious business) van-e szó. Peres ügyben való eljárás esetében a költségek tovább oszthatók a jogtanácsos (solicitor) és ügyfél viszonylatában felmerült költségekre (a fél által az őt képviselő jogtanácsos részére fizetendő költségek), valamint a felek viszonylatában felmerült költségekre (az eljárás egyik fele részére megítélt és a másik fél által megfizetendő költségek).

Peres ügyek esetében

Főbb elsődleges jogi aktusok*

  • Az ügyvédekről és jogtanácsosokról szóló, 1849. évi törvény (Attorneys’ and Solicitors’ Act);
  • Az ügyvédekről és jogtanácsosokról szóló, 1870. évi törvény (Attorneys’ and Solicitors’ Act);
  • A jogtanácsosokról szóló, 1994. (módosító) törvény (Solicitors’ [Amendment] Act) 68. szakasza;
  • A bíróságról szóló, 1924. évi törvény (Courts of Justice Act) 94. szakasza;
  • A bíróságról szóló, 1936. évi törvény (Courts of Justice Act) 78. szakasza;
  • A bíróságokról szóló (kiegészítő rendelkezések), 1961. évi törvény (Courts [Supplemental Provisions] Act) nyolcadik mellékletének 8. pontja;
  • A bíróságokról szóló 1981. évi törvény (Courts Act) 17. szakasza;
  • A bíróságokról szóló, 1991. évi törvény (Courts Act) 14. szakasza;
  • A jogtanácsosokról szóló, 1994. évi (módosító) törvény (Solicitors’ [Amendment] Act) 68. szakasza;
  • A bíróságokról és bírósági tisztviselőkről szóló, 1995. évi törvény (Courts and Court Officers Act) 27. és 46. szakasza.

Főbb másodlagos jogi aktusok*

  • A Legfelsőbb Bíróságok Eljárási Szabályzata (Rules of the Superior Courts) 22. szakaszának 4., 6. cikke, 14. cikke (3) bekezdése; 27. szakaszának 1A. cikke, 99. szakasza és W. melléklete;
  • A Körzeti Bírósági Eljárási Szabályzat (Circuit Court Rules) 15. szakaszának 14., 15., és 21. cikke és 66. szakasza;
  • A Kerületi Bírósági Eljárási Szabályzat (District Court Rules) 51. és 52. szakasza és E. melléklete.

Ítélkezési gyakorlat

  • Az érintett jogszabályokat értelmező bírósági határozatok.

Nem peres ügyek esetében

Főbb elsődleges jogi aktusok*

A jogtanácsosok díjazásáról szóló, 1881. évi törvény (Solicitors’ Remuneration Act)

Főbb másodlagos jogi aktusok*:

  • A jogtanácsosok díjazásáról szóló,1884. évi általános rendelet (Solicitors’ Remuneration General Order);
  • A jogtanácsosok díjazásáról szóló,1960. évi általános rendelet;
  • A jogtanácsosok díjazásáról szóló,1964. évi általános rendelet;
  • A jogtanácsosok díjazásáról szóló,1970. évi általános rendelet;
  • A jogtanácsosok díjazásáról szóló,1972. évi általános rendelet;
  • A jogtanácsosok díjazásáról szóló,1978. évi általános rendelet;
  • A jogtanácsosok díjazásáról szóló,1982. évi általános rendelet;
  • A jogtanácsosok díjazásáról szóló,1984. évi általános rendelet;
  • A jogtanácsosok díjazásáról szóló,1986. évi általános rendelet;
  • Az 1972. évi ingatlan-nyilvántartási eljárási szabályzat (Land Registration Rules) 210. és 239. cikke.

Ítélkezési gyakorlat

  • Az érintett jogszabályokat értelmező bírósági határozatok.

* A jogszabályokra való hivatkozásokat úgy kell értelmezni, hogy e hivatkozások a törvényekre, a rendeletekre és a szabályzatokra azok módosított formájában utalnak. Az 1922 után elfogadott jogszabályokat az online ír Törvénytár honlapján és a Parlament (Oireachtas) Házai honlapján lehet elérni.

Ügyvédek (lawyer)

„Ügyvédek” alatt az ír jogrendszerben az ügyvédek két csoportját kell együttesen érteni, mégpedig a jogtanácsosokat (solicitor) és a tárgyalóügyvédeket (barrister).

Tárgyalóügyvédek (barrister)

A tárgyalóügyvédek díját úgy kell tekinteni, hogy e díjat számukra az a jogtanácsos folyósítja, aki számára ezen összeget átutalták, ezért ez a díj a jogtanácsos általi kifizetésnek minősül, és rá a jogtanácsosok díjazására vonatkozó jogszabályok, valamint a jogtanácsosok díjazásának engedélyezésére vonatkozó bírósági határozatok irányadóak: lásd különösen a bíróságokról és bírósági tisztviselőkről szóló, 1995. évi törvény 27. szakaszát, valamint a Kelly kontra Breen [1978] I.L.R.M. 63; az Ír Állam (Gallagher Shatter & Co.) kontra de Valera [1991] 2 I.R. 198; a Superquinn kontra Bray U.D.C. (No. 2) [2001] 1 I.R. 459 ügyeket.

Végrehajtók

A bíróság végrehajtható határozatának végrehajtására vonatkozóan a rendőrkapitány (sheriff), a bírósági végrehajtó (court messenger) és a végrehajtó (bailiff) díját a rendőrkapitányok díjáról és költségeiről szóló, 2005. évi rendelet (Sheriff's Fees and Expenses Order) szabályozza, amely a végrehajtható határozat iránti kérelem benyújtásának díjára, a végrehajtói díjra, az útiköltségekre, valamint a lefoglalt áruk vagy haszonállatok elszállítására, tárolására/megőrzésére vonatkozó költségekre nézve tartalmaz rendelkezéseket.

Ügyvédek (advocate)

Az ír jogrendszer az angolul advocate-nek nevezett ügyvédi kategóriát nem ismeri.

Rögzített költségek

Rögzített költségek polgári peres eljárásokban

Polgári perek feleit terhelő rögzített költségek

A 27. szakasz 1A. cikkének (3) bekezdésében és 9. cikkében foglalt költségelemek (azon fél által megfizetendő költségek, aki azt követően nyújtott be kérelmet, hogy a másik fél már keresetet nyújtott be mulasztási ítélet meghozatala iránt az adott kérelem benyújtásának elmaradásával összefüggésben), valamint a Legfelsőbb Bíróságok Eljárási Szabályzatának W. mellékletében és a Körzeti Bírósági Eljárási Szabályzat (District Court Rules) E. mellékletében foglalt költségelemek kivételével a költségelemek általában szabadon meghatározhatók.

A megfizetendő költségek köre a Legfelsőbb Bíróság és a Felsőbíróság, valamint a Körzeti Bíróság és a Kerületi Bíróság illetékekre vonatkozó rendeleteiben rögzített bírósági illetékekre is kiterjed.

A bírósági illetékek mértékére vonatkozóan itt tájékozódhat részletesebben.

A polgári peres eljárás melyik szakaszában fizetendők a rögzített költségek?

A 27. szakasz 1A. cikkének (3) bekezdésében és 9. cikkében foglalt esetben (azon fél által fizetendő költségek, aki azt követően nyújtott be egy kérelmet, hogy a másik fél már keresetet nyújtott be mulasztási ítélet meghozatala iránt az adott kérelem benyújtásának elmaradásával összefüggésben) a költségeket az érintett kérelem tekintetében benyújtott mulasztási ítélet iránti kérelem bíróság általi elintézését követően kell megfizetni.

A Legfelsőbb Bíróságok Eljárási Szabályzatának W. mellékletében jelölt költségelemek megtérítését követelheti:

  • a jogtanácsos az ügyféltől a költségeket tartalmazó számla ellenében a számla kézhezvételét követően egy hónapon belül, amennyiben az ügyfél ez idő alatt nem kezdeményezte a költségek megállapítását (az ügyvédekről és jogtanácsosokról szóló, 1849. évi törvény 2. szakasza). Az ügyfélnek egyébként a számla kézhezvételét követően minden esetben tizenkét hónap áll rendelkezésére, hogy kezdeményezze a költségek megállapítását, és hogy az meg is történjen. A tizenkét hónap elteltét követően vagy a számla összegének kifizetését követően a bíróság, amennyiben az ügy egyedi körülményei úgy kívánják és amennyiben az erre vonatkozó kérelmet a kifizetést követő tizenkét hónapon belül benyújtották, rendelkezhet úgy, hogy a számlát a költségek megállapítása céljából be kell nyújtani;
  • az a fél, akinek a javára a bíróság a költségek másik fél általi megfizetését ítélte meg, a költségeket megállapító igazolás alapján vagy a felek közötti, a költségek megfizetésére vonatkozó megállapodásnak megfelelően.

A Körzeti Bírósági Eljárási Szabályzat E. mellékletében jelölt költségelemeket:

  • amennyiben anélkül hoznak ítéletet, hogy az alperes védekezést terjesztett volna elő, az ítéletben marasztalt fél fizeti meg,
  • egyéb költségek esetében a bíróság által erre vonatkozó határozata alapján az a fél fizeti meg, akit a bíróság a költségek megtérítésére kötelezett.

Rögzített költségek büntetőeljárásokban

A büntetőeljárás feleit terhelő rögzített költségek

A büntetőeljárásokban nincsenek rögzített költségek. Büntetőeljárásokban bírósági illetékek nem kerülnek kiszabásra.

A kerületi bíróság egyszerűsített büntetőeljárásokban elrendelheti a költségeknek – a legfőbb ügyész, illetve a vádhatóságot képviselő rendőrtiszt kivételével – az egyik fél általi megfizetését. A Körzeti Bíróság és a Központi Büntető Bíróság (amelyek vádemelés esetében hatáskörrel rendelkeznek az ügyekben eljárni) szabad mérlegelési jogkörben határozhatnak a költségek megfizetéséről:

  • felmentő ítélet esetében (a bíróság költségekről rendelkező határozatával szemben ilyen esetben a Büntető Fellebbviteli Bírósághoz [Court of Criminal Appeal] lehet fellebbezést benyújtani);
  • amennyiben a vádirat szükségtelen elemeket tartalmaz vagy indokolatlanul hosszú, illetve ha tartalmilag hibás;
  • amennyiben a tárgyalást a vádirat módosítása miatt elhalasztják vagy
  • amennyiben az egyik vádpont tekintetében külön tárgyalást kell tartani.

Rögzített költségek alkotmányos eljárásokban

Az alkotmányos eljárások feleit terhelő rögzített költségek

Alkotmányos eljárásokban a Felsőbíróságnak, valamint a Legfelsőbb Bíróságnak van hatásköre eljárni. Az ilyen eljárásokban a költségekre és az illetékekre nézve nincs külön szabályozás. Az ilyen eljárásokban megengedett rögzített költségek a Legfelsőbb Bíróságok Eljárási Szabályzatának W. mellékletében felsorolt rögzített költségek. A fizetendő illetékeket a Legfelsőbb Bíróság és a Felsőbíróság (illetékekre vonatkozó) rendelete állapítja meg.

A bírósági illetékek mértékére vonatkozóan itt tájékozódhat részletesebben.

Az alkotmányos eljárás mely szakaszában fizetendők a rögzített költségek?

A bírósági illetékeket általában az érintett dokumentum benyújtásakor kell megfizetni.

A jogi képviselő által nyújtandó előzetes tájékoztatás

A felek jogai és kötelezettségei

A jogtanácsosokról szóló, 1994. évi (módosító) törvény 68. cikke értelmében:

  1. „68.(1) A jogtanácsos az ügyfél számára jogi szolgáltatás nyújtására vonatkozó megbízás elfogadásakor vagy ezt követően a lehető leghamarabb köteles az ügyfelet írásban részletesen tájékoztatni:
    1. a tényleges díjakról vagy
    2. amennyiben az adott körülmények között a tényleges díjak részleteiről tájékoztatást adni nem lehetséges vagy nem megoldható, a (lehetőség szerinti legpontosabb) megbecsülhető díjakról vagy
    3. amennyiben az adott körülmények között a tényleges vagy becsült díjak részleteiről tájékoztatást adni nem lehetséges vagy nem megoldható, a jogtanácsos vagy irodája által a kérdéses típusú jogi szolgáltatás nyújtásáért kért díjak számításának alapjáról, amennyiben az ilyen jogi szolgáltatások peres ügyek vitelére is kiterjednek, továbbá írásban azokról a körülményekről, amelyek alapot adhatnak arra, hogy az ügyfél a másik fél vagy felek költségeit megfizesse, valamint adott esetben azokról a körülményekről, amelyek fennállása esetén a jogtanácsos által az ügyfélnek nyújtott szolgáltatások díját nem fedezi az az esetleges összeg, amelyet peres ügyben a másik fél vagy felek (vagy a felek biztosítója) az ügyfél részére meg kell, hogy térítsenek.
  2. A jogtanácsos (nem kizárólag pénztartozás vagy meghatározott pénzösszeg megfizetésére irányuló eljárással kapcsolatos) peres ügyek esetében nem vállalhatja ügyfele képviseletét azon az alapon, hogy az ügyfél által fizetendő díjat az ügyfél részére esetlegesen megfizetésre kerülő kártérítés vagy egyéb pénzösszeg adott százalékában vagy arányában határozza meg; az olyan díjak, amelyeket e bekezdés megsértésével határoztak meg, nem kényszeríthetők ki az ügyféllel szemben az ilyen díjak megfizetése iránt indított eljárásban.
  3. A jogtanácsos díjának egy részét vagy egészét nem állapíthatja meg az ügyfele számára egy általa képviselt peres ügy következtében megítélt kártérítés vagy más pénz összegéből történő levonás vagy arányosítás útján.
  4. E cikk (3) bekezdése nem zárja ki, hogy a jogtanácsos és ügyfele bármikor megállapodjanak arról, hogy a jogtanácsos vagy irodája által az ügyfél érdekében képviselt peres ügy következtében az ügyfél számára megfizetendő kártérítés vagy más pénz összegéből egy összeget a jogtanácsos díj címén megkapjon.
  5. A (4) bekezdés értelmében létrejött megállapodás a jogtanácsos ügyfelével szemben csak akkor kényszeríthető ki, amennyiben írásba foglalták és amennyiben tartalmaz egy (lehetőség szerint kifejezetten pontos) becslést arra nézve, hogy amennyiben az ügyfél az ilyen peres ügy következtében kártérítéshez vagy más pénzösszeghez jut, a jogtanácsos meglátása szerint, a jogtanácsos díja vonatkozásában ésszerűen mekkora összeg fedezhető a másik fél vagy felek (vagy az ilyen fél vagy felek biztosítója) által.
  6. A jogtanácsosnak – az erről rendelkező egyéb jogszabályi előírások sérelme nélkül – az ügyfél számára az általa az ügyfél érdekében képviselt peres ügy lezárultát követő lehető legrövidebb időn belül megküldendő számlán fel kell tüntetnie
    1. az adott peres ügy kapcsán az ügyfélnek nyújtott jogi szolgáltatások összefoglalását;
    2. az adott peres ügy következtében az ügyfél által megkapott kártérítés vagy más pénzösszeg teljes összegét, valamint
    3. az arra a díjra vagy annak egy részére vonatkozó részleteket, amelyet az ügyfél a jogtanácsos részére egy másik fél vagy felek (vagy az ilyen fél vagy felek biztosítója) általi kifizetésből térített meg;
    4. ezen felül pedig a költségeket tartalmazó számlán külön fel kell tüntetni az egyes összegeket az ezekkel a jogi szolgáltatások nyújtásával kapcsolatban felmerült vagy felmerülő illetékek, költségek, kifizetések és kiadások tekintetében.
  7. E cikk senkit nem foszt meg azon törvény által biztosított jogának a gyakorlásától, hogy felhívja a jogtanácsost a költségeket tartalmazó számlának a költségek megállapíttatása végett való benyújtására, függetlenül attól, hogy a költségek a felek egymás közötti viszonylatában vagy a jogtanácsos és ügyfele viszonylatában merültek fel, valamint nem korlátozza senkinek, sem pedig a Jogászegyletnek az e törvény 9. cikke alapján fennálló jogait.
  8. Amennyiben a jogtanácsos az ügyfél részére a jogi szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos költségek számláját kiállította, és az ügyfél az ezen a számlán szereplő összeget (vagy annak egy részét) vitatja, a jogtanácsosnak
    1. meg kell tennie minden szükséges lépést ahhoz, hogy az ügy az ügyféllel való megállapodás útján rendezhető legyen, valamint
    2. írásban tájékoztatnia kell az ügyfelet

i)  az ügyfél azon jogáról, hogy felhívja a jogtanácsost a költségeket tartalmazó számlának vagy annak egy részének a Felsőbíróság díjmegállapító titkárához (Taxing Master of the High Court) a költségek jogtanácsos és saját ügyfelek közötti viszonylat alapul vételével történő megállapítása érdekében, valamint

ii) az ügyfél jogáról, hogy e törvény 9. cikke értelmében panaszt tegyen a Jogászegyletnél arról, hogy olyan költségeket tartalmazó számlát állítottak ki részére, amelyet túlzónak tart.

  1. E cikk alkalmazásában a „díjak" az illetékeket, költségeket, kifizetéseket és kiadásokat foglalják magukban.
  2. E cikk rendelkezéseit az ügyvédekről és jogtanácsosokról szóló, 1849. évi (ír) törvény, valamint az ügyvédekről és jogtanácsosokról szóló, 1871. évi törvény rendelkezéseinek sérelme nélkül kell alkalmazni.”

Az Írországi Tárgyalóügyvédi Kamara Általános Tanácsa (General Council of the Bar) Magatartási Kódexe 12. cikkének (6) bekezdése értelmében:

„12 (6) A tárgyalóügyvéd az ügyfél számára jogi szolgáltatás nyújtására vonatkozó megbízás elfogadásakor vagy ezt követően a lehető leghamarabb – erre irányuló kérelem esetén – köteles az ügyben eljáró jogtanácsost vagy a Közvetlen Szakmai Kapcsolattartási Rendszer (Direct Professional Access Scheme) szerinti kapcsolattartás esetén, az ügyfelet írásban részletesen tájékoztatni:

    1. a tényleges díjakról vagy
    2. amennyiben az adott körülmények között a tényleges díjak részleteiről nem lehetséges vagy nem megoldható tájékoztatást adni, egy (lehetőség szerint kifejezetten pontos) becslést a díjakról vagy
    3. amennyiben a tényleges vagy becsült díjakról az adott körülmények között nem lehetséges vagy nem megoldható tájékoztatást adni, a díjak megállapításának alapjáról.

Ezeknek az adatoknak a formátumát a tárgyalóügyvéd szabadon határozhatja meg.”

A költségek megállapításának jogalapjai

Hol találhatok a költségek megállapításának jogalapjaira vonatkozóan információt Írországban?

Információt a Díjmegállapító Titkár Hivatala honlapján találhat, letölthető szakirodalommal együtt.

Milyen nyelveken juthatok információhoz a költségek megállapításának jogalapjaira vonatkozóan Írországban?

A költségek megállapításának jogalapjaira vonatkozó információk Írországban angolul érhetők el.

Hol találhatok a közvetítésre vonatkozó információkat?

  • A bíróság előtti különválásról és a családjogi reformról szóló, 1989. évi törvény (Judicial Separation and Family Law Reform Act) 7. cikkének (1) bekezdése értelmében bírói különválás iránti kérelemnek a bírósághoz történő benyújtása esetében a bíróságnak meg kell fontolnia az érintett élettársak/házasfelek békítésének lehetőségét, és ezért az eljárást bármennyi időre elnapolhatja, hogy biztosítsa az élettársaknak/házasfeleknek, hogy amennyiben mindketten így kívánják, fontolják meg harmadik személy segítsége nélkül a békülés lehetőségét. A 7. cikk (3) bekezdése értelmében a bíróság elnapolhatja az eljárást, hogy lehetővé tegye a feleknek, hogy amennyiben mindketten így kívánják, harmadik személy segítségével vagy anélkül – a lehetséges mértékben – megállapodásra jussanak a különválás feltételeiről.
  • A családjogról (a házasság felbontásáról) szóló, 1996. évi törvény (Family Law (Divorce) Act) 8. cikkének (1) és (3) bekezdése hasonló rendelkezéseket tartalmaz a házasság felbontása iránti eljárásokban.
  • A polgári jogi felelősségről és a bíróságokról szóló, 2004. évi törvény (Civil Liability and Courts Act) 15. és 16. cikke lehetővé teszi a közvetítői eljárás igénybevételét személyi sérülésekkel kapcsolatos jogviták esetében.
  • A 63A. szakasz 6. cikke (1) bekezdésének (xiii) pontja, valamint a 63B. szakasz 6. cikke (1) bekezdésének (xiii) pontja lehetővé teszi a kereskedelmi ügyek jegyzékének (Commercial List) bírája, valamint a Felsőbíróság előtt versenyjogi eljárásokban eljáró bíró számára, hogy az egyik fél kérelmére vagy hivatalból elnapolja az eljárást vagy az abban érintett valamely kérdés tárgyalását egy huszonnyolc napot meg nem haladó, a bíró által ahhoz kellően hosszú időnek tartott időszakra, hogy lehetővé tegye a felek számára annak megfontolását, hogy az ügyet vagy az abban érintett valamely kérdést közvetítés, békéltetés vagy választott bíróság útján rendezzék, és amennyiben a felek így döntenek, meghosszabbíthatja ezt a határidőt, hogy felek meg tudjanak felelni a bíróság szabályzatának vagy rendeleteinek.

A közvetítésre vonatkozóan további tájékoztatást a Családvédelmi Hatóság honlapján találhat.

Hol találhatok a költségekre vonatkozó további információkat?

A költségekre vonatkozó információkra nézve honlap áll rendelkezésre.

Hol találhatok az egyes eljárások átlagos hosszára vonatkozó információkat?

További információkat a Bírósági Szolgálat éves jelentéseiben találhat.

Hozzáadottérték-adó

Hogyan lehet ehhez az információhoz hozzájutni? Melyek az alkalmazandó százalék-arányok?

Tájékoztatást az ír Adó- és Vámhivatal honlapján találhat.

Költségmentesség

Alkalmazandó jövedelemhatár a polgári igazságszolgáltatásban

A hozzátartozóknak nyújtott, meghatározott összegű juttatások, lakhatási költségek, adók és társadalombiztosítási járulékok kifizetése utáni rendelkezésre álló jövedelem határa polgári ügyekben 18 000 EUR.

További információt az Igazságügyi, Esélyegyenlőségi és Jogreformügyi Minisztérium és a Költségmentességi Tanács honlapján találhat.

Vádlottak esetében alkalmazandó jövedelemhatár a büntető igazságszolgáltatásban

Az Igazságügyi, Esélyegyenlőségi és Jogreformügyi Minisztérium által működtetett Büntető Költségmentességi Rendszer (Criminal Legal Aid Scheme) értelmében – bizonyos körülmények fennállása esetén – az elegendő anyagi eszközökkel nem rendelkező személyek védelmének biztosítására büntetőeljárásokban költségmentesség nyújtható. Jövedelemhatár nincs. A vádlottat a bíróságnak, amely előtt megjelenik, tájékoztatnia kell a vádlott költségmentességhez való jogáról. A költségmentesség keretében a költségmentességet igénylő személynek a védekezés vagy fellebbezés előkészítése és előadása során joga van jogtanácsos, illetve bizonyos esetekben két jogtanácsos szolgáltatásainak igénybevételére. A költségmentességet a bírói karon keresztül a bíróságok nyújtják. Költségmentesség iránti igényt a bírósághoz a) személyesen; b) a kérelmező jogi képviselője útján vagy c) a bíróság hivatalvezetőjének címzett levélben lehet előterjeszteni.

A költségmentességet igénylő személynek meg kell győznie a bíróságot arról, hogy anyagi eszközei nem elegendőek ahhoz, hogy költségeit maga viselje. Az erről való döntés teljes mértékben a bíróság szabad mérlegelési jogkörébe tartozik és nem vonatkoznak rá pénzügyi jogosultsági iránymutatások. A bíróságnak arról is meg kell győződnie, hogy a „bűncselekmény súlyossága” vagy „különös körülmények” miatt az igazságszolgáltatás érdeke szempontjából fontos-e, hogy a költségmentességet igénylő személy költségmentességben részesüljön. Ugyanakkor, amennyiben az elkövetett bűncselekmény emberölés vagy az ügy a Büntető Fellebbviteli Bíróság határozatával szemben a Legfelsőbb Bírósághoz benyújtott fellebbezést érint, a költségmentességet pusztán az anyagi eszközök elégtelensége alapján is megítélik.

A költségmentességet igénylő személy részére a bíróság előírhatja, hogy anyagi eszközeiről tegyen nyilatkozatot. Ha a kérelmező a költségmentesség megítélése céljából tudatosan hamis nyilatkozatot tesz vagy jelentős tényt elhallgat, bűncselekményt követ el. Az ilyen bűncselekmény pénzbüntetés, szabadságvesztés vagy mindkettő együttes kiszabásával büntethető.

Áldozatok esetében alkalmazandó jövedelemhatár a büntető igazságszolgáltatásban

A rendelkezésre álló jövedelem tekintetében nem érvényesül jövedelemhatár nemi erőszak olyan áldozatai esetében, akik olyan büntető ügyekben fordulnak a Költségmentességi Tanácshoz költségmentességért, amelyekben a védelem ki fog térni az áldozat korábbi nemi életére.

A költségmentesség áldozatok részére történő megítélésének egyéb feltételei

Egyes, nemi erőszakkal kapcsolatos bűncselekmények áldozatai számára a költségmentességet automatikusan biztosítják. A többi áldozatnak ugyanazoknak a feltételeknek kell megfelelniük, mint bárki másnak.

A költségmentesség vádlottak részére történő megítélésének egyéb feltételei

Nincsenek egyéb feltételek, a kiskorúakra pedig nem érvényesülnek külön szabályok.

Költségmentes bírósági eljárások

Bizonyos esetekben – ideértve családjogi, esetenként pedig kiskorúakat érintő eljárásokat is – a bírósági illetékek megfizetése alól mentesülni lehet. a tájékoztatásért, A bírósági szolgálat honlapján található illetékrendeletekben találhatók részletes információk azokra az esetekre vonatkozóan, amelyekben nem kell bírósági illetéket fizetni.

További részleteket a Bírósági Szolgálat honlapján találhat, az illetékekről szóló rendeleteket és a mentességeket ismertető részben.

Milyen esetekben viseli a pervesztes fél a pernyertes fél költségeit?

A költségekről való rendelkezés a bíróságok szabad mérlegelési jogkörébe tartozik. E jogkört a bíróságok ítélkezési gyakorlatából fakadó, fokozatosan rögzült szabályokkal és elvekkel összhangban kell gyakorolni. A főszabály például az, hogy a költségek osztják az ügy sorsát, vagyis a pervesztes fél fizeti a pernyertes fél költségeit. Ez alól lehetnek az ügy körülményeitől függően kivételek. Előfordulhat például, hogy a pernyertes fél valamennyi költségének megtérítését nem ítéli meg a bíróság, amennyiben az a bíróság álláspontja szerint késleltette vagy szükségtelenül elhúzta az eljárást, vagy amennyiben a per megnyerése ellenére az ügy egyes részkérdései tekintetében veszített. Bizonyos esetekben – például alkotmányos kérdéseket felvető vagy közérdek szempontjából jelentős ügyekben – a pervesztes fél költségeit vagy azoknak egy részét megtéríthetik.

Szakértői díjak

A Tanács a polgári ügyekben nyújtott költségmentesség vonatkozásában díjszabást állapít meg, amelyet a szakértők különböző kategóriái esetében alkalmaz. Ezen felül, a Tanács külön díj alkalmazásáról is szabadon dönthet, amennyiben az ügy különös jellemzői bizonyos vagy speciális szaktudással rendelkező szakértő igénybevételét teszik szükségessé. Ilyen esetekben a díjat a szakértővel eseti alapon kell megtárgyalni az érintett munkára, a szükséges szaktudás szintjére, valamint arra az értékre tekintettel, amelyet az ügy a költségmentességben részesülő személy számára képvisel.

Olyan büntető ügyekben, amelyekben költségmentességi igazolást adtak, a Büntető Költségmentességi Rendszer a védelmet ellátó jogtanácsos eljárása során felmerült megfelelő és ésszerű kiadásokra terjed ki, ideértve a szakértők díját is.

Fordítók és tolmácsok díja

Polgári jogvitákban a fordítók és tolmácsok díjáról a fordítónak/tolmácsnak és az érintett jogvita felének általában az első fokú eljárásban kell megállapodnia. Amennyiben ugyanakkor a felek költségeit a bíróság határozata értelmében egy másik félnek kell megfizetnie, a fordítónak/tolmácsnak fizetendő díjakat a (a jogi költségeket felmérő) díjmegállapító titkárnak kell megállapítania (felmérnie).

Polgári ügyekben nyújtott költségmentesség esetében a Tanács pályázati felhívást tesz közzé, és a megfelelő fordítót/tolmácsot a pályázaton kiválasztott szervezetek közül választja ki.

Olyan büntető ügyekben, amelyekben költségmentességi igazolást adtak, a Büntető Költségmentességi Rendszer a védelmet ellátó jogtanácsos eljárása során felmerült megfelelő és ésszerű kiadásokra terjed ki, ideértve a fordítók és tolmácsok díját is.

Kapcsolódó dokumentumok

A költségek átláthatóságára vonatkozó tanulmány Írországra vonatkozó jelentése PDF (400 Kb) en

Utolsó frissítés: 21/11/2018

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Észrevételek

Itt megoszthatja velünk az új webhellyel kapcsolatos észrevételeit és megjegyzéseit