Költségek

Családjog – a házasság felbontása

Családjog – gyermekek feletti felügyeleti jog

Családjog – tartás

Kereskedelmi jog – szerződések

Kereskedelmi jog – felelősség

A jogi szakemberek díjainak szabályozási kerete

Ügyvédek

Németországban egyetlen „ügyvédi” szakma létezik [Rechtsanwalt] és nincs megkülönböztetés az ügyvédek, jogtanácsosok és barristerek között.

Németországban az ügyvédi díjak megállapítása az ügyvédek díjazásáról szóló törvény [Rechtsanwaltsvergütungsgesetz] (RVG) rendelkezéseinek megfelelően, vagy a díjazásra vonatkozó megállapodás szerint történik. A díjazásra vonatkozó megállapodások főszabály szerint mindig lehetséges alternatívát jelentenek a jogszabályban előírt díjakhoz képest. Ugyanakkor figyelemmel kell lenni a szövetségi ügyvédi rendtartás [Bundesrechtsanwaltsordnung (BRAO)] 49b. §-ának rendelkezéseire és az ügyvédek díjazásáról szóló törvény 3a-4b. §-aira. Különösen akkor, ha az ügyvéd bíróságon képviseli az ügyfelet, a megállapodás szerinti munkadíj nem lehet kevesebb, mint a törvény által meghatározott munkadíj. A törvényben előírtnál magasabb díjazásról bármikor jöhet létre megállapodás.

Az RVG-hez csatolt (az RVG 1. mellékletét képező) díjtáblázat az egyes tevékenységekre vonatkozóan fix díjakat vagy díjtartományokat ír elő. A díj összege rendszerint a pertárgy értéke alapján kerül megállapításra. A követelés értékén alapuló díjtartományok meghatározzák a fizetendő maximális és minimális díjtételeket. A követelés értékén alapuló aktuális díjszinteket a díjtáblázat tartalmazza (az RVG 2. melléklete). Az előírt díjsávon belüli megfelelő díjat minden esetben méltányosan kell meghatározni, figyelemmel az összes körülményre, különösen az ügyvéd által végzett munka mennyiségére és nehézségére, az ügy jelentőségére, valamint az ügyfél jövedelmi és vagyoni viszonyaira. Ha az ügyvéd jelentős kockázattal járó felelősséget vállal, ezt a munkadíjának megállapításakor is figyelembe lehet venni. A díjsávokat egyebek mellett büntető- és társadalombiztosítási ügyekben alkalmazzák.

Bírósági végrehajtók

A bírósági végrehajtók [Gerichtsvollzieher] kizárólag a bírósági végrehajtók költségeiről szóló törvényben [Gerichtsvollzieherkostengesetz](GvKostG) meghatározott díjakat számítják fel. A bírósági végrehajtó minden egyes végrehajtott tevékenységért meghatározott díjra jogosult.

Fix költségek

Fix költségek a polgári eljárásban

A peres felek fix költségei a polgári eljárásban

A bíróság részére rendszerint a követelés értéke alapján számított bírósági illeték fizetendő. Polgári ügyekben az illeték összegét a bírósági költségekről szóló törvény [Gerichtskostengesetz] [GKG] és a bírósági költségekről (családjogi ügyek) szóló törvény [Gesetz über Gerichtskosten in Familiensachen] (FamGKG) határozza meg. A díjakat a költségjegyzék tartalmazza (a vonatkozó törvény 1. melléklete). A díjak a díjtáblázatban a követelés értéke szerint vannak megállapítva (a vonatkozó törvény 2. melléklete). Az általános polgári eljárások és a családi konfliktusokkal kapcsolatos eljárások esetében, különösen a tartással kapcsolatos ügyekben, a díj mértéke 3,0. A házassági ügyekben a díj mértéke 2,0, a gyermekekkel kapcsolatos ügyekben – beleértve a szülői felügyeletet és a kapcsolattartást – a díj 0,5. Az eljárás értéke a következőképpen kerül meghatározásra:

• Házassági ügyekben az eljárás értékét a bíróság saját belátása szerint határozza meg az egyes ügyek sajátos körülményei, különösen az ügy terjedelme és jelentősége, valamint a házastársak relatív jövedelme és vagyona alapján. A jövedelmet mindkét házastárs nettó jövedelmének háromszorosa alapján számítják ki. A pertárgyérték meghatározása a következőképpen történik:
• Családi konfliktussal kapcsolatos ügyek esetén az érték általában a követelés értékétől függ. A tartással kapcsolatos ügyek esetében az érték a jövőben követelt tartásdíjakon alapul, legfeljebb az egy évre szóló összeg erejéig. A bíróságok rendszerint a nettó jövedelem háromszorosában határozzák meg a pertárgy értékét.
• A gyermekekkel kapcsolatos ügyekben, beleértve a szülői felügyeleti jogot és a kapcsolattartási jogot is, a díj mértéke 3 000 EUR.

Amennyiben nem jön létre megállapodás, a bíróságon történő ügyvédi képviselet díját a követelés értéke alapján számítják ki. A bíróság előtti ügyvédi képviseletért járó díjazásra vonatkozó megállapodás hiányában értékalapú díjazás jár. Az RVG pontosan meghatározza, hogy mely díjak számíthatók ki az adott eljárástípusra vonatkozóan. Az RVG 2. melléklete a díjakat a követelés értéke szerint határozza meg. Polgári ügyekben az első fokon eljáró ügyvédek általában a díj 1,3 -szorosának megfelelő bírósági illetéket és a díj 1,2-szeresét kitevő tanácsadási díjat kapnak. Ha a felek első fokon egyezséget kötnek, akkor az ügyvédek külön egyezségi díjban is részesülnek, amelynek szorzója 1,0.

A polgári eljárás mely szakaszában kell a költségeket megfizetni?

Általános polgári ügyekben, tartással kapcsolatos ügyekben és házassági ügyekben a bírósági illetéket a kereset benyújtását vagy a kérelem benyújtását követően azonnal meg kell fizetni. Családjogi ügyekben az illeték az eljárás végén fizetendő. Eltérő megállapodás hiányában az ügyvédi díjat a megbízás teljesítése után kell megfizetni. Az ügyvéd azonban a törvény alapján előleget kérhet.

Fix költségek a büntetőeljárásban

Fix költségek a büntetőeljárásban

Büntetőügyekben a bírósági költségeket a jogerős ítélet meghozataláig nem állapítják meg. A díj mértékét a kiszabott büntetés alapján határozzák meg, amelynek összege az elsőfokú eljárásban 140 EUR és 1 000 EUR között mozog. Azok az ügyvédek, akikkel nem jött létre megállapodás a díjra vonatkozóan, mind védőként, mind más érdekelt felek képviselőjeként jogosultak meghatározott keretek között díjat felszámítani.

A büntetőeljárás mely szakaszában kell a költségeket megfizetni?

A bírósági költségek a jogerős ítélet meghozatalát követően esedékesek. Eltérő megállapodás hiányában az ügyvédi díjat a megbízás teljesítése után kell megfizetni. Az ügyvéd azonban a törvény alapján előleget kérhet.

Fix költségek az alkotmányossági eljárásban

Peres felek fix költségei az alkotmánybírósági eljárásban

A szövetségi alkotmánybíróság [Bundesverfassungsgericht] előtti eljárás nem jár bírósági költséggel, a zaklatásszerű keresetek kivételével (a szövetségi alkotmánybíróságról szóló törvény [Bundesverfassungsgerichtgesetz] 34. §-a). Ügyvéd alkalmazása csak abban az esetben szükséges, ha a szövetségi alkotmánybíróság tárgyalására kerül sor (a szövetségi alkotmánybíróságról szóló törvény 22. §-a).

Az alkotmánybírósági eljárás mely szakaszában kell a költségeket megfizetni?

Eltérő megállapodás hiányában, főszabály szerint az ügyvédek díjazása a megbízatásuk teljesítésekor esedékes. Az ügyvéd azonban a törvény alapján előleget kérhet.

A jogi képviselők által nyújtandó előzetes tájékoztatás

A felek jogai és kötelezettségei

Az ügyvédek kötelesek az ügyfelet teljes körű tájékoztatással és tanácsadással ellátni, és kötelesek a kívánt cél elérésének legbiztonságosabb és legkevésbé kockázatos módját javasolni ügyfelüknek. Az ügyvédeknek fel kell hívniuk továbbá a figyelmet az üggyel kapcsolatos minden kockázatra, hogy az ügyfelek teljes mértékben tájékozott döntést hozhassanak. Az ügyvéd által nyújtandó tájékoztatás mértéke attól függ, hogy az ügyvéd meglátása szerint az ügyfélnek mely információkra van szüksége. Az ügyvédek kötelesek az ügyfél kérdéseire teljes körű és a valóságnak megfelelő választ adni. Keresetindítás előtt az ügyvéd köteles tájékoztatni ügyfelét a per kilátásairól és kockázatairól. Ebbe a költségkockázattal és a pernyertességgel kapcsolatos kilátások is beletartoznak.

Az ügyvédeket bizonyos esetekben különleges tájékoztatási kötelezettség terheli:

• Ha a munkadíjuk a követelés értékén alapul, az ügyvédek kötelesek felhívni a figyelmet erre a tényre, mielőtt utasítást kapnának az eljárásra (a szövetségi ügyvédi rendtartás 49b. §-ának (5) bekezdése).
• A díjazásukra vonatkozó megállapodás létrejötte esetén az ügyvédeknek fel kell hívniuk a figyelmet arra, hogy a költségek megállapítása esetén csak a törvényben előírt munkadíjat térítik meg (az ügyvédek díjazásáról szóló törvény 3a. §-a (1) bekezdésének harmadik mondata).
• Ha az ügyvédek megállapodnak az ügyféllel abban, hogy ügyvédi sikerdíjra jogosultak, fel kell hívniuk az ügyfél figyelmét arra, hogy e megállapodás nem érinti az ügyfél által esetlegesen fizetendő egyéb költségeket (az ügyvédek díjazásáról szóló törvény 4a. §-a (3) bekezdésének második mondata).
• A munkaügyi bíróság előtti eljárásban az ügyfél képviseletére vonatkozó megállapodás megkötése előtt az ügyvédeknek fel kell hívniuk az ügyfél figyelmét arra, hogy költségeik megtérítése nem lehetséges (a munkaügyi bíróságokról szóló törvény [Arbeitsgerichtsgesetz] 12a. §-a (1) bekezdésének második mondata).

A költségek megállapításának módja – jogalap

Hol találhatok információkat a németországi költségszabályozásról?

A költségekre vonatkozó jogszabályok szövege beszerezhető könyvesboltokban, illetve azok legfrissebb változata ingyenesen elérhető az interneten.

Milyen nyelveken kaphatok tájékoztatást a németországi költségszabályozásról?

Német nyelven.

Hol találhatok további információkat a költségekről?

Online tájékoztatás a költségekről

A jogszabályok legfrissebb változata elérhető a Szövetségi Igazságügyi és Fogyasztóvédelmi Minisztérium honlapján [Bundesministerium der Justiz und für Verbraucherschutz]. A költségekre vonatkozó különböző jogszabályok a vonatkozó rövidítés (GKG, FamGKG, GvKostG és RVG) beírása után letölthetők.

Hol találhatok az egyes eljárások átlagos hosszára vonatkozó információkat?

A Szövetségi Statisztikai Hivatal [Statistisches Bundesamt] összeállítja az igazságszolgáltatásra vonatkozó statisztikai kiadványok éves sorozatát. A 10. sorozat 2.1. alsorozata például egész Németországra vonatkozóan tartalmaz a polgári eljárások időtartamával kapcsolatos adatokat az egyes tartományokra (Land) és regionális felsőbíróságok [Oberlandesgericht] körzeteire lebontva. Külön adatokat tartalmaz a helyi bíróságokra (Amtsgerichte), a tartományi bíróságokra (Landgerichte), valamint a tartományi fellebbviteli bíróságokra vonatkozóan, továbbá az első- és másodfokú eljárások tekintetében. A sorozat a különféle ügytípusokban lefolytatott egyes eljárások időtartamára vonatkozó statisztikát nem tartalmaz.

Hol találhatok információt egy adott eljárástípus átlagos összköltségéről?

Beszerezhetők olyan könyvek, amelyek részletezik a polgári eljárások átlagos költségkockázatát.

Hozzáadottérték-adó

Hol találhatok információkat a hozzáadottérték-adóról? Melyek az alkalmazandó adókulcsok?

A bíróságok és a bírósági végrehajtók nem alanyai a hozzáadottérték-adónak. Az ügyvédeknek 19%-os forgalmi adót kell alkalmazniuk, amit az ügyvédi díj nem tartalmaz. Az adót külön költségként számítják fel.

Költségmentesség

A polgári igazságszolgáltatás terén alkalmazandó jövedelemküszöb

A költségmentességet kérelemre bárki igénybe veheti, aki személyes vagy pénzügyi körülményei miatt nem, vagy csak részben vagy részletekben tudja fedezni az eljárás költségeit. A szándékolt pervitelnek vagy védekezésnek észszerű esélyt kell kínálnia a sikerre, és nem gyakorolható rosszhiszeműen. A felek – észszerű mértékben – a saját forrásaikat is kötelesek igénybe venni. Jövedelemtől függően egy adott fél költségmentességben részesülhet, amelyet nem kell visszafizetni, vagy amelyet részletekben kell visszafizetni. A Szövetségi Igazságügyi és Fogyasztóvédelmi Minisztérium elkészítette a Beratungshilfe und Prozesskostenhilfe („Jogi tanácsadás és jogi segítségnyújtás”) című brosúrát, amely példák felhasználásával válaszol a leggyakrabban feltett kérdésekre.

Büntetőeljárásban a vádlottakkal szemben alkalmazott jövedelemhatár

Büntetőeljárásban gyanúsítottakra, illetve vádlottakra nem vonatkoznak jövedelemhatárok. Az ő költségmentességük egyéb feltételektől függ.

Büntetőeljárásban a sértettekkel szemben alkalmazott jövedelemhatár

A költségmentességet jövedelmi korlátok mellett ítélik meg. Ezek rugalmasak, és az ügy várható költségei, valamint a kérelmező szociális helyzete (tartási kötelezettségek, lakhatási költségek) alapján kerülnek meghatározásra. A költségkedvezmény részletfizetési kötelezettséggel is megítélhető.

A bűncselekmények sértettjeinek nyújtott költségmentességhez kapcsolódó egyéb feltételek

Egyes súlyos bűncselekmények sértettjei pénzügyi viszonyaiktól függetlenül ingyenes jogi tanácsadó kirendelését kérelmezhetik.

A terheltek számára biztosított költségmentesség egyéb feltételei

A gyanúsítottak/vádlottak költségmentessége (a bíróság által kirendelt védő kirendelése) nem jövedelmi korlátoktól, hanem bizonyos jogi feltételektől függ. Ezek elsősorban a bűncselekmény súlyosságára, bizonyos jogkövetkezmények kockázatára (például a foglalkozás gyakorlásától való eltiltásra, pszichiátriai vagy neurológiai kényszergyógykezelésre), a vádlott esetleges előzetes letartóztatására vagy védőőrizetre irányuló eljárás alá vonására, a korábbi védő esetleges felfüggesztésére, a ténybeli vagy jogi helyzet összetettségére, illetve arra vonatkoznak, hogy a vádlott képes-e ellátni saját védelmét.

Illetékmentes bírósági eljárások

A szociális ügyek bíróságairól szóló törvény [Sozialgerichtsgesetz] (SGG) 183. §-a értelmében a szociális ügyek bíróságai előtti eljárásban költségmentességet élveznek az ellátásra jogosult személyek (vagyis a biztosítottak, az ellátásban – köztük az özvegyi ellátásban – részesülő személyek, fogyatékossággal élő személyek és örököseik, feltéve, hogy e minőségükben, felperesként vagy alperesként alanyai a bírósági eljárásnak). Az SGG 184. §-a értelmében az SGG 183. §-ában meghatározott kategóriákba nem tartozó felperesek és alperesek díjat kötelesek fizetni (150 EUR a szociális ügyek bíróságainak eljárásaiban, 225 EUR a tartományi szociális ügyek bíróságainak [Landessozialgerichte] eljárásaiban és 300 EUR a szövetségi szociális bíróság [Bundessozialgericht] eljárásaiban).Az SGG 197a. §-a lehetővé teszi az e különös szabályoktól való eltérést, így a bírósági költségekről szóló törvény alapján szokásosan fizetendő költségeket a szociális ügyek bíróságai előtti eljárásokban is alkalmazni kell, ha sem a felperes, sem az alperes nem tartozik az SGG 183. §-ában említett személyek közé.

A büntetőeljárásokra a következő szabályok vonatkoznak: ha a vádlottat felmentik, ha az ügy nem kerül bíróság elé, vagy ha az eljárást megszüntetik, az állami kiadásokat és a terhelt/vádlott szükséges kiadásait az állam viseli.

Milyen esetben köteles a pervesztes fél a pernyertes fél költségeinek viselésére?

A pervesztes fél annyiban köteles megtéríteni a pernyertes fél költségeit, amennyiben azok szükségesek voltak a per megfelelő viteléhez vagy a jogi képviselethez, azaz a nyertes fél ügyvédjének törvényes munkadíja és költségei, valamint a nyertes fél utazási költségei, beleértve a bíróságon való megjelenésből eredő jövedelemkiesést.

Szakértői díjak

A bíróság által kirendelt szakértők óradíjon alapuló díjban részesülnek. A díjat törvény állapítja meg a bírósági díjazásról és kártérítésről szóló törvényben [Justizvergütungs- und -entschädigungsgesetz] (JVEG), amelyet az eljárásban részt vevő felek fizetnek.

A valamely fél által a peres eljárás előkészítése érdekében saját kezdeményezésére felkért szakértő költségei nem képezik azon eljárási költségek részét, amelyek megtérítéséről az ítélet rendelkezik. E költségek megtérítését ezért külön kell igényelni. Ha a fél a per során felvilágosítás céljából kér fel szakértőt, a költségek megtérítése attól függ, hogy ez a konkrét esetben szükséges volt-e. A bíróság által a szakértői bizonyítás érdekében kirendelt szakértő költségeit a pervesztes fél viseli, részleges pernyertesség esetén pedig mindkét fél pernyertességének, illetve pervesztességének arányában viseli a költségek rá eső hányadát.

A fordítók és a tolmácsok díjai

A bíróság által kirendelt tolmácsok és fordítók díjazásban részesülnek, amelyet szintén a JVEG határoz meg, és amelyet az eljárásban részt vevő felek fizetnek. A tolmácsok díjazása óradíj alapján történik; a fordítók soronkénti díjra jogosultak.

A büntetőeljárásban a vádlottak, illetve érdekelt felek tolmácsolási és fordítási költségeit az állam viseli, amennyiben ezek a védekezéshez vagy az eljárási jogok gyakorlásához szükségesek.

Kapcsolódó linkek

Szövetségi Igazságügyi és Fogyasztóvédelmi Minisztérium

A német ügyvédi egyesület közvetítői munkaközössége

Szövetségi Családjogi Közvetítő Munkaközösség

Szövetségi Közvetítő Egyesület

Gazdasági és Munkaügyi Közvetítők Országos Szövetsége

Mediációs Központ (CfM)

Kereskedelmi bankok ombudsmanja

Lakossági bankok ombudsmanja

A német Bundesbank békéltető bizottsága

A német szövetkezeti bankcsoport ombudsmanja

Magán-lakástakarékpénztárak ombudsmanja

Tartományi lakás-takarékpénztárak ombudsmanja

A Német Orvosi Szövetség tanácsadó bizottságai és békéltető testületei

Mobilitás békéltető testülete

Turizmus békéltető testülete

Észak-Rajna-Vesztfália helyi közlekedéssel foglalkozó békéltető bizottsága

Egészségügyi és ápolási magánbiztosítások ombudsmanja

Német temetkezési vállalkozások szövetségének békéltető testülete

A Szövetségi Hálózati Ügynökség békéltető testülete

A német ingatlanszövetség ingatlanügyi ombudsmanja

A kereskedelmi és iparkamarák békéltető testületei

Díjazási és közbeszerzési egyeztető bizottság

A Német Gépjárműipar Központi Szövetsége

A jogszabályok legújabb változatai

Kapcsolódó dokumentumok

Németország országjelentése a költségek átláthatóságáról szóló tanulmányról   (565 Kb)