A jogi szakmák képviselőinek díjazására vonatkozó jogszabályi keret

Ügyvédek

Az ügyvédi rendtartás (Rechtsanwaltsordnung) általános szabályként úgy rendelkezik, hogy az ügyvédi szolgáltatásokért fizetett díjakról az ügyfél és az ügyvéd alapvetően szabadon megállapodhat.

A díjazás órabéres vagy átalánydíjas lehet. Az átalánydíj független az elvégzett munka mértékétől és a ráfordított időtől. Ha nem született kifejezett megállapodás a megbízási díjról, vélelmezni kell, hogy a felek az ügyvédi díjszabásról szóló törvényben (Rechtsanwaltstarifgesetz) vagy Az ügyvédi díjazás általános kritériumai (Allgemeine Honorar-Kriterien für Rechtsanwälte) című iránymutatásban meghatározott díjszabás alapján indokolt mértékű díjazásban állapodtak meg.

A Polgári Perrendtartás (Zivilprozessordnung — ZPO) és az ügyvédi díjszabásról szóló törvény értelmében polgári eljárásokban a bíróságnak meg kell határoznia a pervesztes fél által a más félnek megtérítendő költséghányadot. Ezek a költségek a követelés értékén és a elvégzett tevékenység időtartamán és természetén alapulnak. Az ügyvédi díjszabásról szóló törvény az ügyfelekre csak akkor alkalmazandó, ha az ügyvéd és az ügyfél ebben állapodik meg.

Büntetőeljárásokban alapvetően minden személy (vádlott, magánvádló, polgári pótmagánvádló), aki ügyvédet bízott meg azzal, hogy az eljárjon az érdekében, köteles viselni a felmerülő költségeket. Akkor is ez a helyzet, ha hivatalból rendeltek ki védőt, hacsak nem teljesülnek a költségmentesség nyújtásának feltételei. A költségek az eljáró bíróság típusa és összetétele (pl. körzeti bíróság; tartományi bíróság egyesbíróval, ülnökbíróság, esküdtbíróság) függvényében rendszerint eltérőek.

Bírósági végrehajtók

A bírósági végrehajtók (Gerichtsvollzieher) által végzett tevékenységekért járó díjazásról a végrehajtási illetékekről szóló törvény (Vollzugsgebührengesetz) rendelkezik. A főbb díjak közé tartozik a végrehajtási illeték (Vollzugsgebühr), amelyet a kérelmező hitelezőnek a végrehajtási kérelem benyújtásakor a bírósági illetékekről szóló törvényben (Gerichtsgebührengesetz — GGG) meghatározott átalányilletékkel (Pauschalgebühr) együtt kell megfizetnie.

A végrehajtási illetékekről szóló törvény 2. cikke alapján felszámított végrehajtási illeték a végrehajtási eljárás költségeinek részét képezi. A bíróság a hitelező kérésére kötelezheti az adóst ezen költségek megtérítésére.

A bírósági végrehajtó az általa beszedett pénzek után is díjazásra jogosult. Ez a behajtott pénzösszegből vonható le (a végrehajtási illetékekről szóló törvény 11. cikke).

Állandó költségek

A polgári eljárás állandó költségei

A felek állandó költségei a polgári eljárás során

A bíróság által nyújtott szolgáltatások igénybevételéért fizetendő bírósági illetékek átalányösszeget (Pauschalgebühr vagy Festgebühr)vagy a becslési alap meghatározott százalékát (Hundertsatzgebühr vagy Tausendsatzgebühr) jelentik. Az illetékek mértéke az ügy jellegétől és a pertárgy értékétől függ.

A polgári eljárás mely szakaszában kell megfizetni az állandó költséget?

Elsőfokú polgári eljárás esetén átalányilletéket kell fizetni az eljárást megindító kereset benyújtásakor. Az illetéket csak egyszer kell megfizetni, függetlenül attól, hogy a kereset hány követelést tartalmaz vagy hány személyre vonatkozik; az illeték az egész elsőfokú eljárásra vonatkozik. Ha a kereseti kérelem az eljárás folyamán bővül, további illetékek merülhetnek fel. Ezeket a perirat benyújtásakor kell megfizetni.

Ha a kereseti kérelem a tárgyalás folyamán bővül, az illetéket a bővülés jegyzőkönyvbe vételekor kell megfizetni. Másod- vagy harmadfokú polgári eljárás esetén az illetéket a fellebbezés benyújtásakor kell megfizetni (a bírósági illetékekről szóló törvény, 2. cikkének (1) bekezdése). Ettől eltérően a nemperes eljárásban néha nem keresethez (Klagegebühr), hanem határozathoz kapcsolódó illetéket (Entscheidungsgebühr) kell fizetni.

A büntetőeljárás állandó költségei

A felek állandó költségei a büntetőeljárás során

A bírósági illetékekről szóló törvény 13. pontja szerint csak magánvádas eljárás esetében kell illetéket fizetni.

A büntetőeljárás mely szakaszában kell megfizetni az állandó költségeket?

Az állandó költségeket az eljárás kezdetén kell megfizetni.

Az alkotmányjogi eljárás állandó költségei

A felek állandó költségei az alkotmányjogi eljárás során

Az Alkotmánybíróságról szóló törvény (Verfassungsgerichtshofgesetz — VfGG) 17a. cikkének (1) bekezdése alapján az illeték összege 220 EUR.

Az alkotmányjogi eljárás mely szakaszában kell megfizetni az állandó költségeket

Az állandó költségeket az eljárás kezdetén kell megfizetni.

A jogi képviselő által nyújtandó előzetes tájékoztatás

A felek jogai és kötelezettségei

Az ügyvéd alapvetően köteles tájékoztatni ügyfelét a megbízási díj számítási módjáról, valamint arról, hogy az ügyfél milyen költségekre számíthat. Ezzel kapcsolatban az ügyvédi hivatás gyakorlásáról és az ügyvéd kötelességeinek felügyeletéről szóló iránymutatások (Richtlinien für die Ausübung des Rechtsanwaltsberufs und für die Überwachung der Pflichten des Rechtsanwalts — RL-BA) 50. cikkének (2) bekezdése azt ajánlja, hogy egy új ügyre vonatkozó megbízás elfogadásakor az ügyvéd tájékoztassa az ügyfelet a megbízási díj számításának alapjáról, valamint az időközi fizetésre való jogosultságáról.

Ha nem átalánydíjazásban állapodtak meg, az ügyfél megfelelő időközönként időközi elszámolást kérhet, vagy kérheti a már teljesített szolgáltatások kimutatását, illetve (ha idő alapú díjazásban állapodtak meg), kérheti az üggyel kapcsolatban felhasznált idő kimutatását.

A díjszámítás kezdetét és gyakoriságát tehát az ügyvéd megbízásakor kell meghatározni.

A költségek megállapításának jogalapjai

Hol találhatok az ausztriai költségek megállapításának jogalapjaira vonatkozó információkat?

A polgári peres eljárások (ideértve a kereskedelmi ügyeket is) költségeinek viselésére, illetve megtérítésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések a polgári perrendtartás 40-55. cikkében találhatók. A családi jogi ügyeket, különösen a házasság közös megegyezés alapján történő felbontását, a szülői felügyeleti joggal és láthatási joggal kapcsolatos vitákat, valamint a tartással kapcsolatos eljárásokat nemperes eljárások keretében bonyolítják. A nemperes eljárásokban eltérő szabályok vonatkoznak a költségekkel kapcsolatos kötelezettségekre. Az általános szabályokat a nemperes eljárásokról szóló törvény (Außerstreitgesetz — AußStrG) 78. cikke határozza meg. Az általános szabályok alól kivételt képeznek többek között a szülői felügyelettel és láthatással kapcsolatos vitákra vonatkozó eljárások és a kiskorúak tartásával kapcsolatos eljárások. A büntetőeljárások költségeivel kapcsolatos kötelezettségeket a büntető perrendtartás (Strafprozessordnung — StPO) 380-395. cikke határozza meg.

Az ügyvédeket megillető díjakról az Osztrák Ügyvédi Kamara (Österreichischer Rechtsanwaltskammertag) honlapján található internetes tájékoztató anyagban olvasható áttekintés. Általános információk a HELP szolgáltatás állampolgároknak honlapon is elérhetők a ‘Leben in Österreich’ >, Zivilrecht’ > ‘Zivilverfahren’ [Élet Ausztriában > Polgári jog > Polgári eljárás] linkeken keresztül.

A bírósági illetékekre vonatkozó általános információk ingyenesen érhetők el a HELP szolgáltatás állampolgároknak weboldalról. A törvényszövegek (a bírósági illetékekről szóló törvény és a díjszabás) pedig a Szövetségi Kancellária honlapján található Jogi Információs Szolgálat (Rechtsinformationssystem des Bundes — RIS) útján érhetők el ingyenesen.

Milyen nyelven juthatok információhoz az ausztriai költségek megállapításának jogalapjaival kapcsolatban?

Német nyelven.

Hol találhatok a közvetítésre vonatkozó információkat?

A közvetítők névjegyzéke (amit az Igazságügyi Minisztérium tart fenn) egy külön weboldalon érhető el a nagyközönség számára.

A büntetőeljárásokban megjelenő helyreállító igazságszolgáltatással kapcsolatban a vádlott és a sértett közötti közvetítésre vonatkozó tájékoztatás a NEUSTART weboldalon található (angol nyelven is).

Hol találhatok a költségekre vonatkozó további információkat?

A jogi költségekre vonatkozó online információk

Az osztrák igazságszolgáltatási rendszerre, a jogi költségekre és a Szövetségi Igazságügyi Minisztériumra vonatkozó általános tájékoztatás található az osztrák igazságszolgáltatás weboldalán és a HELP szolgáltatás weboldalán, ahol általános, olvasóbarát információk vannak.

A Jogi Információs Rendszer weboldal az alábbi törvények teljes szövegét tartalmazza:

• a bírósági illetékekről szóló törvény (Gerichtsgebührengesetz — GGG)
• a díjjogosultságról szóló törvény (Gebührenanspruchsgesetz — GebAG)
• az ügyvédi rendtartás (Rechtsanwaltsordnung — RAO)
• az ügyvédi díjszabásról szóló törvény (Rechtsanwaltstarifgesetz — RATG)

Az ügyvédi díjazás általános kritériumai (Allgemeine Honorar-Kriterien für Rechtsanwälte — AHK) című iránymutatás szövege elérhető az Osztrák Ügyvédi Kamara portáljáról.

Hol találhatok az egyes eljárások átlagos hosszára vonatkozó információkat?

Kérjük, ez ügyben forduljon közvetlenül az osztrák Igazságügyi Minisztériumhoz.

Hol találhatok egy meghatározott eljárás átlagos összesített költségeire vonatkozó információkat?

Az eljárás egyes szakaszaiban fizetendő bírósági illetékeket előre megállapítják (a bírósági illetékekről szóló törvény). Ezek mértéke változhat, ha a pertárgy értéke csökken vagy nő.

A polgári eljárásokban a pervesztes fél által a pernyertes félnek fizetendő költségeket (ügyvédi díjak, szakértői díjak, fordítási költségek) a bíróság határozza meg. A bíróság ezt az ügyvédi díjszabásról szóló törvény (ügyvédi díjak) és a díjjogosultságról szóló törvény (szakértői és tolmácsdíjak) alapján rendeli el. Ezek a költségek nagyrészt a felmerült kiadások és az eltelt idő mértékén alapulnak. Ezért nem lehet előre pontos számadatot adni.

Az ügyfél által az ügyvédnek fizetett díj alapvetően a köztük szabadon létrejött megállapodáson alapul.

Hozzáadottérték-adó

Hol találhatok a hozzáadottérték-adóra vonatkozó információkat? Melyek az alkalmazandó mértékek?

Az ügyvédi szolgáltatásokat hozzáadottérték-adó terheli. Ennek mértéke Ausztriában 20 %. Más költségekhez hasonlóan ezt külön meg kell fizetni az ügyvédnek, az ügyvédi díjszabásról szóló törvény 16. cikkében és az ügyvédi díjazás általános kritériumairól szóló iránymutatás 17. cikkében foglalt rendelkezéseknek megfelelően. Az ügyvédi díjszabásról szóló törvényben és az ügyvédi díjazás általános kritériumairól szóló iránymutatásban meghatározott díjszabások nem tartalmaznak hozzáadottérték-adót.

Költségmentesség

A polgári igazságszolgáltatás terén alkalmazandó jövedelemküszöb

A költségmentességre jogosultság (Verfahrenshilfe) nem alapul jogszabályban meghatározott jövedelemküszöbön. A polgári eljárásokban (és a kereskedelmi ügyekben) a költségmentességet a polgári perrendtartás szabályozza. A polgári perrendtartás rendelkezéseit a nemperes eljárásokban értelemszerűen kell alkalmazni. A költségmentesség megadására vonatkozó határozatot az ügyet első fokon tárgyaló bíróság hozza meg.

Költségmentességet kell biztosítani annak a félnek (kizárólag magánszemélynek), akinek a jövedelme, pénzügyi körülményei és eltartási kötelezettségei olyanok, hogy képtelen a jogi eljárás költségeit a szerény életvitel fenntartásához szükséges pénzügyi források (notwendiger Unterhalt) veszélyeztetése nélkül finanszírozni. Ezenkívül az eljárás nem tűnhet nyilvánvalóan terhesnek, illetve nem foszthat meg a siker reményétől. A bíróság minden esetben eldönti, hogy az alábbi mentességek közül melyiket adja meg.

Ausztriában a költségmentesség a következőket jelentheti:

• ideiglenes mentesség a bírósági illetékek, a tanúk, a szakértők és tolmácsok vagy fordítók díjainak, a szükséges közlemények költségének, a meghatalmazott költségének és a bíróság által kirendelt képviselőnél vagy ügyvédnél felmerült bármilyen kiadás megfizetése alól;
• ügyvédi képviselet.

Az eljárás befejezésétől számított három éven belül a költségmentességben részesülő felet fel lehet szólítani, hogy részben vagy egészben fizesse vissza a nyújtott mentességeket, amennyiben és amint olyan pénzügyi helyzetben kerül, hogy ez a visszafizetés nem veszélyeztetné pénzügyi forrásainak a szükséges szintjét.

A büntető igazságszolgáltatás terén a vádlottakra és a sértettekre vonatkozóan alkalmazandó jövedelemküszöb

Nincs rögzített pénzügyi küszöb annak meghatározására, hogy a vádlott vagy a sértett jogosult-e a költségmentességre. Az irányadó kritériumokat a létminimum szintje fölötti és a megfelelő megélhetési szint alatti megélhetés jelentik.

A létminimum szintjét rendszeresen újraértékelik, majd az aktuális mértéket közzéteszik az osztrák igazságszolgáltatás weboldalán.

A sértetteknek nyújtott költségmentességhez kapcsolódó feltételek

Amennyiben nincs jogosultság jogi segítségre (Prozessbegleitung) az osztrák büntető perrendtartás 66. cikkének (2) bekezdése szerint, a pótmagánvádló akkor jogosult költségmentességre, (Verfahrenshilfe) ha

• nem engedhet meg magának ügyvédi képviseletet anélkül, hogy ezzel ne veszélyeztetné pénzügyi forrásainak a szükséges szintjét (a pénzügyi források szükséges szintjére vonatkozó megjegyzéseket lásd fent), és
• az ügyvédi képviselet az igazságszolgáltatás érdekeit, és különösen a kereset megfelelő végrehajtását szolgálja, hogy a későbbi külön polgári eljárást el lehessen kerülni.

A vádlottaknak nyújtott költségmentességhez kapcsolódó feltételek

A pénzügyi feltételeken túl a költségmentességnek az igazságszolgáltatás és különösen a megfelelő védelem érdekét kell szolgálnia.

A védőügyvéd kirendelése az igazságszolgáltatás érdekét szolgálónak tekintendő

amikor a büntető perrendtartás 61. cikkének (1) bekezdése szerint a kötelező védelem (notwendige Verteidigung) esete áll fenn (lásd alább)

• ha a vádlott vak, siket, néma vagy egyéb módon fogyatékos, illetve nem ismeri kielégítően a bíróság által használt nyelvet;
• fellebbezési eljárásokban;
• bonyolult ténybeli és jogi körülmények esetén.

Kötelező védelem esetén a vádlottat védőügyvédnek kell képviselnie. A büntető perrendtartás 61. cikkének (1) bekezdésében részletes lista van azon esetekről, amikor kötelező a védelem:

• a vádlott előzetes letartóztatásának időtartamára;
• a kóros elmeállapotú bűnelkövetők intézményében történő fogva tartással járó eljárás során;
• a rehabilitációra szoruló szenvedélybeteg bűnelkövetők intézményében történő fogva tartással vagy a veszélyes visszaeső bűnelkövetők intézményében történő fogva tartással kapcsolatos bírósági eljárásban;
• ülnökökkel vagy esküdtekkel ülésező tartományi bíróság előtt folyó bírósági eljárásban;
• egyesbíróval ülésező tartományi bíróság előtt folyó bírósági eljárásban, ha a kiszabható büntetés meghaladja a háromévi szabadságvesztést, kivéve a büntető törvénykönyv 129. cikkének (1)-(3) bekezdése szerinti betöréses lopás és a büntető törvénykönyv 164. cikkének (4) bekezdése szerinti orgazdaság eseteit;
• az ülnökökkel vagy esküdtekkel ülésező bíróság ítélete elleni jogorvoslati eljárás során;
• a perújítás és nyilvános tárgyalás iránti kérelem benyújtásakor.

Ingyenes bírósági eljárás

Az erőszakos cselekmények, súlyos fenyegetések vagy szexuális bűncselekmények sértettjei, valamint a feltehetően bűncselekményben elhunyt személyek házastársai, élettársai, egyenes ágbeli fel- és lemenő hozzátartozói, testvérei, vagy egyéb hozzátartozói, akik bűncselekmény tanúi voltak, ingyenes pszichoszociális segítségre (psychosoziale Prozessbegleitung) vagy jogi segítségre (juristische Prozessbegleitung) jogosultak annak érdekében, hogy a büntetőeljárásban a sértetti jogokat képviselhessék. A pszichoszociális segítség a sértett felkészítését jelenti az eljárásra és az eljárás által kiváltott érzelmi teherre. A pszichoszociális vagy jogi segítséget az Igazságügyi Minisztériummal szerződött áldozatsegítő szervezetek nyújtják a büntető perrendtartás 66. cikkének (2) bekezdése szerint.

A nemperes eljárásokban nem kell illetéket fizetni a gyám (Sachverwalter) kijelöléséért, illetve a felügyeleti és láthatási joggal kapcsolatos eljárásokért. Nem kell további illetéket fizetni az intézményi elhelyezésről szóló törvény (Unterbringungsgesetz) vagy az otthonokban történő elhelyezésről szóló törvény (Heimaufenthaltsgesetz) alapján folyó eljárásokért. Költségmentesség adható az illetékek alóli ideiglenes mentesítés formájában alacsony jövedelem és szűkös vagyoni helyzet esetén. A nyújtott mentességek skálája a kérelemtől függ, és azokról csak a bíróság jogosult dönteni.

Mikor köteles a pervesztes fél a pernyertes fél költségeit viselni?

Peres eljárások

A polgári eljárások (beleértve a kereskedelmi ügyeket is) költségeit a polgári perrendtartás szabályozza. Ennek értelmében az eljárás kezdetén minden félnek meg kell fizetnie a felmerült költségeket, az eljárásban való részvétele arányában. Amikor dönt az ügyben, a bíróság a költségekről is rendelkezik. Az elv az, hogy a pernyertes fél mentesül a költségek alól. A pervesztes fél minden szempontból köteles megtéríteni a másik félnek az igazság kiderítése vagy a védelem érdekében felmerült összes díjat és költséget. Ha a felek részben nyernek, részben veszítenek, a költségeket egymással szemben beszámítják vagy arányosan megosztják.

A pernyertes fél mentesül a költségek alól elvétől való eltérés egyes esetekben a méltányosság alapján indokolható:

• viszonylag kicsi veszteség esetén, ha a kereset elutasított része nem okozott különösebb költséget;
• ha a követelés szintjét szakértő vagy a bíróság állapítja meg, valamint a költségek kölcsönös beszámítása esetén;
• ha az alperes viselkedése nem adott okot a keresetre, és az alperes az első adandó alkalommal elismerte a követelés jogosságát; és

• ha a per automatikus megszüntetéséért vagy érvénytelenné nyilvánításáért valamelyik fél felelős, akkor ez a fél kötelezhető az összes költség megfizetésére.

Nemperes eljárások

A családi jogi ügyeket (tartással, láthatási joggal és felügyelettel kapcsolatos eljárások, házasság közös megegyezés alapján történő felbontása) nemperes eljárások keretében folytatják le. A nemperes eljárások költségeire vonatkozó általános szabályokat a nemperes eljárásokról szóló törvény 78. cikke tartalmazza. Számos eljárásra vonatkozóan léteznek azonban kivételek. Itt is az az elv érvényesül, hogy a pernyertes fél mentesül a költségek alól, de méltányossági okok miatt más határozat is születhet a költségekről. A méltányossági okok itt sokkal kiterjedtebbek, mint polgári perrendtartás esetében. Ha nincs kártérítési igény, a készpénzes kiadásokat (pl. a szakértői díjakat) az ügyben való részvétel arányában kell megfizetni, ha pedig ez nem állapítható meg, egyenlően kell megosztani azokat.

Az egyes eljárástípusokkal (tartás, láthatási jog, felügyeleti jog, a házasság felbontása) kapcsolatos adatok:

• A házasság felbontására irányuló eljárásban meg kell különböztetni a házasság egyik fél kérelmére vagy közös megegyezéssel történő felbontását.

A házasság egyik fél kérelmére történő felbontására a polgári perrendtartás különös rendelkezései alkalmazandók. Ha egyik felet sem marasztalják el, a költségeket kölcsönösen beszámítják. Ha a házasság felbontásának oka a házastársi életközösség megszűnése (Zerrüttung), és a házasság felbontásáról szóló ítéletben az életközösség megszűnésével kapcsolatos felelősségről is határoznak, a vétkes fél fizeti meg a másik fél költségeit.

A családjogi eljárások két másik típusához hasonlóan a házasság közös megegyezéssel történő felbontására is nemperes eljárás keretében kerül sor. Ebben az esetben a házastársak két egymással megegyező tartalmú keresetet nyújtanak be a bíróságra, és mivel ellenkérelmet nem nyújtottak be, a költségekről nem kell határozni. Az eljárás során felmerülő költségeket a felek egymással egyenlően megosztva viselik.

• A felügyeleti és a láthatási jogra vonatkozó eljárások szintén nemperes eljárások. Egy mentességről szóló rendelkezés (a nemperes eljárásokról szóló törvény 107. cikkének (3) bekezdése) alapján a felügyeleti és láthatási jogra vonatkozó eljárásokban a költségekről nem határoznak.
• Egy további mentességről szóló rendelkezés (a nemperes eljárásokról szóló törvény 101. cikkének (2) bekezdése) alapján a még kiskorú gyermekek tartási követelésére vonatkozó eljárásokban a költségekről nem határoznak.

Büntetőeljárások

A büntetőeljárásokban elvileg mindenkinek, akit védőügyvéd vagy más képviselő képvisel, a saját költségét kell viselnie akkor is, ha az ügyvédet hivatalból rendelték ki (a büntető perrendtartás 393. cikkének (1) bekezdése).

Az alperest elítélő határozatban arról is kell rendelkezni, hogy az alperes köteles megfizetni a büntetőeljárás költségeit (a büntető perrendtartás 389. cikkének (1) bekezdése). A büntető perrendtartás 381. cikkének (1) bekezdése szerint az alábbi költségek lehetnek esedékesek:

• átalánydíj az eljárás alábbiakban nem részletezett költségei után, beleértve a nyomozás és az ügyész vagy a bíróság által elrendelt lépések költségeit is, amelynek felső határa a 381. cikk (3) bekezdése alapján a következők szerint alakul: esküdtekkel ülésező tartományi bíróság előtti eljárásban 500 és 10 000 EUR között; ülnökökkel ülésező tartományi bíróság előtti eljárásban 250 és 5 000 EUR között; egyesbíróval ülésező tartományi bíróság előtti eljárásban 150 és 3 000 EUR között; és körzeti bíróság előtti eljárásban 50 és 1 000 EUR között;
• szakértői díjak és általánosságban mindenféle fordítói díj;
• a hatóságok által adott tájékoztatás, jelentések vagy vélemények díja;
• a külföldről érkező vádlott vagy tanúk szállítási költségei;
• a lefoglalást elrendelő határozatból adódó költségek, valamint a folyószámlákra vonatkozó információk, a levelek lefoglalásának, a távközlési adatokkal kapcsolatos információk és a távközlési eszközök lehallgatásának költségei;
• az ítélet végrehajtásával kapcsolatos költségek, kivéve a fogva tartással kapcsolatos költségeket;
• az eljáráshoz kapcsolódó bírósági illetékek;
• a védőügyvéd vagy más képviselő költségei;
• a sértettnek nyújtott pszichoszociális vagy jogi segítség költségeire vonatkozó átalánydíj, legfeljebb 1 000 EUR.

A fenti harmadik, hetedik és kilencedik pontban említett költségek kivételével a költségeket a szövetségi hatóságok előlegezik. A kilencedik pont, 381. cikk (1) bekezdés (9) pont, szerinti átalánydíj megállapítása során a bíróság figyelembe veszi az adott személy gazdasági helyzetét. A tolmácsolási költségeket nem kell visszafizetni, ha azok amiatt merültek fel, mert a vádlott nem elégséges nyelvismeret vagy valamilyen fogyatékosság miatt nem tudott kommunikálni a bírósággal.

A büntető perrendtartás 391. cikkének (1) bekezdése szerint azonban a büntetőeljárás költségeit csak arra figyelemmel szabad behajtani, hogy az elítélt személy képes legyen a szerény életvitelhez szükséges körülményeket biztosítani, valamint hogy az ítéletben foglalt kártérítési kötelezettség teljesítése ne kerüljön veszélybe. Ha a vagyontalan terhelttől a költségeket nem lehet beszedni, a bíróság azokat behajthatatlannak nyilváníthatja. Ha a bíróság úgy véli, hogy a jelenleg behajthatatlan költségek a jövőben behajthatóvá válnak, egy bizonyos idő múlva újra meg kell vizsgálni az adott személy gazdasági helyzetét. A költségek behajtására vonatkozó törvényes elévülési idő öt év, amely az eljárás végső határozatának meghozatalától kezdődik. Ha a bíróság úgy határoz, hogy az elítélt személynek kell viselnie az eljárás költségeit, de később kiderül, hogy az nem tud fizetni, a költségek behajtásáért felelős hatóságok meghosszabbíthatják a fizetési határidőt, részletfizetést engedélyezhetnek, vagy mérsékelhetik a költségeket.

Ha az elítélt személyt a büntető bíróság határozatában legalább részleges kártérítés fizetésére kötelezi a pótmagánvádló számára, akkor a pótmagánvádló büntetőeljárási költségeit is meg kell térítenie.

A büntető perrendtartás 393a. cikke szerint a felmentett vádlott kérheti, hogy a szövetségi hatóságok járuljanak hozzá védőügyvédje költségeihez. A hozzájárulás magában foglalja a korábban ténylegesen felmerült készpénzkiadásokat és egy átalánydíjat a védőügyvéd költségei tekintetében. Az átalánydíj meghatározásakor figyelembe kell venni a védelem terjedelmét és összetettségét, valamint az ügyvéd szükséges és célszerű beavatkozásainak mértékét, és a felső határ a következőképpen alakul: 5 000 EUR esküdtekkel ülésező tartományi bíróság előtt folyó bírósági eljárásban, 2 500 EUR ülnökökkel ülésező tartományi bíróság előtt folyó bírósági eljárásban, 1 250 EUR egyesbíróval ülésező tartományi bíróság előtt folyó bírósági eljárásban, valamint 450 EUR körzeti bíróság előtt folyó bírósági eljárásban.

Ha a büntetőeljárás magánvádló kezdeményezésére vagy pótmagánvádló kérelmére indult a büntető perrendtartás 72.§-a alapján, ítélethozatalra azonban nem került sor, a magánvádló vagy a pótmagánvádló köteles a beavatkozásával okozott valamennyi költséget megtéríteni. Amennyiben az eljárás megszüntetéssel ér véget (a büntető útról való elterelés) (a büntető perrendtartás 198-209. cikke), a pótmagánvádló nem köteles a költségek megfizetésére.

Szakértői díjak

A polgári peres eljárásokban (és a kereskedelmi ügyekben) a szakértői díjat az azt fizető félnek a perbeli sikere mértékének arányában térítik meg (a polgári perrendtartás 43. cikkének (1) bekezdése).

Amennyiben a házasság felbontására irányuló, az egyik fél kérelmére megindított eljárásban nem határoznak a gyermek feletti felügyelet kérdésében, a készpénzes kiadásokat kölcsönösen be kell számítani. Ha az egyik fél a költségek több mint felét megfizette, a költségek felét meghaladó részt a másik félnek vissza kell térítenie. Ha az egyik házasfelet elmarasztalják, a másik fél szakértői költségeit ez a fél fizeti meg.

A házasság kölcsönös megegyezéssel történő felbontására, a gyermek feletti felügyeleti jogra, a láthatásra és a még kiskorú gyermekek tartására vonatkozó eljárásokban minden, először az állam által finanszírozott szakértői díjat annak a félnek kell megfizetnie, aki miatt ezek a költségek felmerültek, illetve akinek az érdekében a hivatalos intézkedésre sor került. Amennyiben a költségek visszafizetésére több személy köteles, ezek felelőssége egyetemleges (a bírósági illetékekről szóló törvény (Gerichtliches Einbringungsgesetz — GEG) 1. cikkének (5) bekezdése ugyanezen törvény 2. cikkének (1) bekezdésével összefüggésben).

A szakértői díjak mértékére a díjjogosultságról szóló törvény vonatkozik, és ezek adott esetben lényegében a bíróság által kért jelentés tartalmától és terjedelmétől függnek.

Büntetőeljárásokban a szakértői díjak az eljárási költségek körébe tartoznak (a büntető perrendtartás 381. cikkének (1) bekezdése), és ezeket a büntető perrendtartás 389. cikkének (1) bekezdése szerint az elítélt személynek kell megfizetnie. A szakértői díjakat a bíróság vagy az ügyész határozza meg, és a szövetségi hatóságok fizetik.

Fordítók és tolmácsok díja

A fenti okfejtés a fordítók és tolmácsok díjazására is vonatkozik.

Kapcsolódó dokumentumok

A költségek átláthatóságáról szóló tanulmány: Országjelentés: Ausztria  (829 Kb) 

Kapcsolódó linkek

A bírósági illetékekről szóló törvény 32. cikke