Költségek

Francuska

Ebben a szakaszban a Franciaországban alkalmazandó eljárási költségek áttekintését találja meg. Ha részletesebb elemzést szeretne olvasni az eljárási költségekről, kérjük, tekintse át az alábbi esettanulmányokat: Családjog - Válás Családjog - Gyermekfelügyelet Családjog - Tartásdíj Kereskedelmi jog - Szerződés Kereskedelmi jog - Felelősség

Sadržaj omogućio
Francuska

A jogi szakmák képviselőinek díjazására vonatkozó rendelkezések

A díjtételek állandó díjakból és (gyakran a jogvita összegének százalékában kifejezett) változó díjakból állnak.

Különbséget kell tenni a következők között:

  • az igazságszolgáltatási segédszemélyzet (ügyvédek, jogi képviselők), akiknek a javadalmazása csak részben történik díjszabás alapján. A díjazásról túlnyomórészt szabadon állapodnak meg az ügyféllel;
  • a közhivatalnokok vagy igazságügyi közhivatalnokok, akik javadalmazása a francia kormány rendeletalkotó hatásköre keretében kerül megállapításra.

Másodfokú bíróság előtt eljáró jogi képviselők (avoué)

A fellebbviteli bíróságok mellett működő jogi képviselők (avoué), az igazságszolgáltatási segédszemélyzet, illetve az ügyvédek díjazását az1980. július 30-i 80-608. sz. rendelet állapítja meg.

A jogalanyokat első fokon képviselő ügyvédek bíróság előtti eljárásának díját közigazgatási végrehajtási rendeletek rögzítik (az 1972. augusztus 25-i 72-784. sz. rendelet és az 1975. augusztus 21-i 75-785. sz. rendelet).

Végrehajtók

A végrehajtók idézésért, valamint a keresetlevelek és bírósági határozatok kézbesítéséért járó díjazásáról az 1996. december 12-i 96-1080. sz. rendelet rendelkezik.


Az állandó bírósági költségek

Állandó költségek a polgári eljárásban

A polgári eljárás peres feleinek állandó költségei

Polgári ügyekben vannak a peres eljárás lefolytatásához jogilag elengedhetetlen költségek, amelyek összege – vagy rendeleti úton, vagy bírói határozat értelmében – díjszabás tárgyát képezi. Ezek a költségek perköltségnek minősülnek.

A következőket foglalják magukban:

  1. a bíróságok titkárságai vagy az adóhatóságok által beszedett illetékek, adók, díjak vagy illetmények. Az ilyen illetékek és adók nem gyakoriak, az 1977. december 30-i 77-1468. sz. törvény ugyanis bevezette a polgári és a közigazgatási bíróságok előtti eljárások ingyenességének elvét;
  2. az okiratok fordítási költségei, ha azt a törvény vagy nemzetközi kötelezettségvállalás szükségessé teszi;
  3. a tanúk költségtérítése;
  4. a technikai szakemberek javadalmazása;
  5. a díjként felszámított költségek (a végrehajtók, a másodfokú bíróságok előtt eljáró jogi képviselők (avoué), az ügyvédek díja);
  6. a közhivatalnokok vagy igazságügyi közhivatalnokok illetménye;
  7. az ügyvédek javadalmazása, amennyiben az szabályozott, beleértve a szóbeli előterjesztés díjait is;
  8. valamely okirat külföldre történő kézbesítése miatt felmerült költségek;
  9. a bíróságok kérésére – a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő, a tagállamok bíróságai közötti együttműködéséről szóló, 2001. május 28-i 1206/2001/EK tanácsi rendelet keretében – külföldön végrehajtott pervezető intézkedések által szükségessé tett tolmácsolási és fordítási költségek;
  10. a családügy, valamint a nagykorúak és a kiskorúak jogvédelme területén elrendelt szociális vizsgálatok;
  11. a bíró által a kiskorú meghallgatására kijelölt személy javadalmazása.

A polgári eljárás azon szakasza, amelyben állandó költségeket kell fizetni

A polgári eljárás költségei a felek által egy-egy eljárás előtt vagy során fizetett vagy fizetendő valamennyi összeget tartalmazzák.

Ilyenek például az eljárás megindítása előtt a jogászok, technikai szakemberek tanácsadási költségei, az utazási költségek.

Az eljárás során ezek a költségek vonatkozhatnak az igazságszolgáltatási segédszemélyzetnek, az igazságügyi közhivatalnokoknak fizetett eljárási költségekre, az állam által beszedett illetékekre és a tanácsadási díjakra.

Az eljárást követően ez vonatkozhat a határozat végrehajtási költségeire.

Alkotmányjogi bírósági költségek

Az alkotmányjogi eljárás peres feleinek állandó költségei

A jelenlegi francia eljárásjog szerint, mivel az Alkotmánytanács egyéni megkereséséről nincs rendelkezés, e kérdés megválaszolása nem indokolt.


Milyen előzetes tájékoztatást várhatok a jogi képviselőmtől (ügyvédemtől)?

A felek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó tájékoztatás

Az igazságszolgáltatási segédszemélyzet szakmai etikája magában foglalja, hogy releváns információkat kell szolgáltatniuk ügyfeleik számára a jogaikról és kötelezettségeikről.

A bírósági költségekre vonatkozó információforrások

Hol találhatok a franciaországi bírósági költségekre vonatkozó információkat?

Az Igazságügyi Minisztérium és a különböző szakmák honlapjain.

Milyen nyelveken találhatok a franciaországi bírósági költségekre vonatkozó információkat?

Az információk franciául állnak rendelkezésre.

Hol találhatok a költségekre vonatkozó egyéb információkat?

Nincs olyan internetes honlap, amely közzétenné az eljárási költségeket.

Hozzáadottérték-adó (HÉA)

Hol találhatok ezzel kapcsolatos információkat? Melyek az alkalmazandó adókulcsok?

A díjtételeket nettó értékben adják meg. Az alkalmazandó HÉA-kulcs mindig 19,6%, a költségmentesség kedvezményezettjeinek nyújtott szolgáltatások kivételével (5,5%).

Költségmentesség

Melyek a polgári igazságszolgáltatás területén alkalmazandó jövedelmi küszöbök a költségmentesség megszerzéséhez?

A költségmentesség nem tesz különbséget a jogvita tárgya – azaz aszerint, hogy polgári vagy büntetőügyről van-e szó – és természete szerint. A költségmentesség megítélésénél vagy elutasításánál kizárólag a kérelmező jövedelmére összpontosít.

Így minden francia állampolgárságú természetes személy és az Európai Unió tagállamainak állampolgárai, valamint azok a nonprofit jogi személyek, amelyek bíróság előtt kívánják jogaikat érvényesíteni és nem rendelkeznek elegendő forrással, igényt tarthatnak a költségmentességre.

Hasonlóképpen, azok a külföldi állampolgárságú személyek, akik szokásosan és jogszerűen Franciaországban tartózkodnak, polgári ügyekben jogosultak a költségmentesség jelentette kedvezményre. Ez a jogszerű tartózkodásra vonatkozó feltétel azonban büntetőügyben nem követelmény. Nem érvényesíthető kiskorúakkal szemben sem, függetlenül attól, hogy milyen eljárásban (polgári, közigazgatási vagy büntetőeljárásban) érintettek.

 

A figyelembe vett jövedelem a költségmentességet kérelmező személy legutóbbi naptári évben szerzett havi átlagjövedelme, valamint adott esetben a szokásosan a vele egy háztartásban élő személyek jövedelme. Ez utóbbi esetben a költségmentességre való jogosultság felső határa a családi kiadásokra vonatkozó korrigáló tényezőkkel emelkedik.

A bizonyos szociális segélyekben (a Nemzeti Szolidaritási Alap kiegészítő támogatásában, minimálbérben) részesülő személyeknek azonban nem kell igazolniuk elégtelen jövedelmüket.

Ezenkívül a különböző szociális jellegű támogatásokat nem számítják bele a jövedelmekbe (családi ellátások, szociális ellátások, lakhatási támogatás).

A költségmentesség a jövedelmektől függően teljes vagy részleges lehet. A jogosultsághoz szükséges felső jövedelemhatárokat évente aktualizálja a pénzügyi törvény. 2009-re a 2008-ban szerzett jövedelmek havi átlagának egyedülálló személy esetében:

  • legfeljebb 911 eurónak kell lennie a teljes költségmentességhez;
  • 912 és 1367 EUR közöttinek kell lennie a részleges költségmentességhez.

Ezek a felső határok a kérelmezővel egy háztartásban élő első két eltartott személy mindegyike (gyermekek, házastárs, élettárs, polgári együttélési szerződés szerinti partner, felmenő ági rokon stb.) után 164 euróval, a harmadik eltartott személytől kezdődően pedig 104 euróval emelkednek.

Léteznek-e más feltételek a költségmentesség sértettként történő megszerzésére?

A peres fél minőségét (például sértett vagy vádlott) elvileg nem veszik figyelembe. A költségmentesség megítélésekor, illetve elutasításakor nem kezelik eltérően a sértetteket, a vádlottakat, a felpereseket, illetve az alpereseket.

Az igazságszolgáltatás irányának meghatározásáról és programozásáról szóló, 2002. szeptember 9-i törvény azonban javította a személyek élete vagy épsége ellen irányuló, annak legsúlyosabb szándékos megsértését jelentő bűncselekmények (a büntető törvénykönyv 221-1–221-5., 222-1–222-6., 222-8., 222-10., 222-14. (1. és 2. bekezdés), 222-23–222-26., 421-1. (1. bekezdés) és 421-3. cikkében (1–4. bekezdés) előírt és szankcionált bűncselekmények) áldozatainak, valamint az áldozatok jogán jogosultak – a személyi sérelmekből eredő károk megtérítése iránti polgári kereset indítása érdekében – igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésének feltételeit, azáltal, hogy a költségmentességben való részesüléshez mentesítette őket jövedelmük igazolása alól. Ez a rendelkezés többek között a 15 év alatti kiskorú vagy a különösen veszélyeztetett személyek ellen elkövetett, halált vagy tartós fogyatékosságot okozó nemi erőszak vagy rendszeres erőszak áldozataira alkalmazandó.

A jövedelemre vonatkozó feltételtől egyébként – a költségmentesség kérelmezőjének minőségétől függetlenül (felperes/alperes, áldozat/vádlott) – kivételesen el lehet térni minden olyan alkalommal, amikor úgy tűnik, hogy annak helyzete a jogvita tárgya vagy a peres eljárás előrelátható kiadásai tekintetében különös figyelmet érdemel.

Ez a rendelkezés különösen a bűncselekmény elkövetési körülményeire való tekintettel alkalmazható a bűncselekmény áldozatára.

Léteznek-e egyéb feltételek, amelyek mellett vádlottként megszerezhető a költségmentesség?

Elvben nincs olyan különleges feltétel, amely az eljárás alpereseinek biztosított költségmentesség feltételeit szabályozná.

Jogorvoslati lehetőség (fellebbezés, kifogásolás, felülvizsgálati kérelem) igénybevétele esetén azonban a jogorvoslattal élő alperesek helyzete javul, ha már részesültek költségmentességben.

Ezek a személyek ugyanis a saját védelmük érdekében szükségképpen megőrzik a költségmentességre való jogosultságukat.

Azonban emlékeztetni kell arra az eljárás felperesére és alperesére egyaránt alkalmazandó általános szabályra, amely szerint a költségmentességet nem ítélik meg, ha az általa fedezett költségeket jogvédelmi biztosítási szerződés vagy azzal egyenértékű védelmi rendszer keretében állják.


Vannak-e költségmentes eljárások ?

A kis értékű jogvitákkal foglalkozó bíróság (juridiction de proximité) és a kerületi bíróság (tribunal d’instance – TI) előtt a felek nem kötelesek ügyvédet megbízni. Amennyiben a kereset összege 4 000 euró alatti, ezekhez a bíróságokhoz egyszerűsített módon lehet fordulni, amely mentesíti a feleket a végrehajtó igénybevétele alól.

A szülői felügyelet gyakorlásával kapcsolatos intézkedések felülvizsgálatára irányuló kérelmek, valamint az örökbefogadási kérelmek, ha a gyermeket 15 éves kora előtt fogadták be, a házasság felbontása utáni intézkedések, a tartásdíj-fizetési kötelezettségekre vonatkozó kérelmek ügyvéd nélkül, egyszerű keresetlevél útján elvégezhetők.

Mint a polgári bíróságok előtti valamennyi eljárás esetében, ezek a bíróságok nem szednek be perindítási, illetve határozatkiadási költségeket.

Milyen esetekben viseli a pervesztes fél a pernyertes fél költségeit?

Polgári ügyekben az eljárást lezáró bármely ítéletnek vagy határozatnak rendelkeznie kell az eljárás keretében felmerült költségteherről.

A perköltségek (díjként felszámított költségek – lásd fentebb) elvileg a pervesztes felet terhelik. A bíró azonban indokolással ellátott határozat útján azt részben vagy teljes egészében egy másik félre terhelheti.

Az egyik fél azonban kérheti azt is, hogy a vele ellenérdekű fél teljes egészében vagy részben viselje az általa okozott és a perköltségben nem szereplő költségeket. Ilyen például az ügyvédje tiszteletdíja és szóbeli előterjesztésének díja, a végrehajtók költségei és tényállásfelvétele, valamint utazási költségei. Ebben az esetben a bíró a perköltség megfizetésére kötelezett felet vagy ennek hiányában a pervesztes felet arra ítéli, hogy fizesse meg a másik félnek azt az összeget, amelyet a felmerült és a perköltségben nem szereplő költségként határoz meg. Figyelembe veszi a méltányosságot vagy a fizetésre ítélt fél gazdasági helyzetét. Ugyanezen megfontolásokból levezetett indokok miatt – hivatalból is – kimondhatja, hogy ennek az ítéletnek nincs helye.

Szakértői díjak

Polgári ügyekben a bíró által kijelölt szakértők javadalmazását bírósági határozat állapítja meg.

Ha a bíró valamely feladatot szakértőre bíz, megállapít egy, a szakértő javadalmazására érvényesítendő céltartalékot. A céltartalék az előrelátható végleges javadalmazásához a lehető legközelebb áll. Meghatározza azt a felet vagy azokat a feleket, akinek vagy akiknek letétbe kell helyeznie vagy helyezniük a céltartalékot a bíróság hivatalánál.

Amint megtörtént a szakértői jelentés letétbe helyezése, a bíró – többek között a teljesített kérelmektől, a megadott határidők betartásától és a szolgáltatott munka minőségétől függően – megállapítja a szakértő javadalmazását. Engedélyt ad a szakértőnek arra, hogy a hivatalnál letétbe helyezett összegekből a neki járó összeget felvegye, és adott esetben kiegészítő összegek folyósítását rendeli el a szakértőnek, feltüntetve az azokat viselő felet vagy feleket.

Az eljárást lezáró ítélet vagy határozat rendelkezik a szakértőnek járó javadalmazás költségterhéről. Elvi szinten ez a pervesztes felet terheli, kivéve, ha a bíró – indokolással ellátott határozat útján – azt teljes egészében vagy részben egy másik félre terheli.

A nem a bíró által kijelölt szakértők díjáról ugyanakkor a szakértő és az ügyfele szabadon állapodnak meg. Ez a díj nem szerepel a perköltségek között. A felek kérhetik a bírótól, hogy a pervesztes felet vagy ennek hiányában a perköltségek megfizetésére kötelezett felet kötelezze arra, hogy az így felmerült díj címén egy adott összeget fizessen a részére. A bíró a méltányosság vagy a fizetésre ítélt fél gazdasági helyzetének figyelembevételével hoz határozatot.


Fordítók és tolmácsok díja

Ezek a költségek a pervesztes felet terhelik, kivéve, ha a bíró – indokolással ellátott határozat útján – azokat teljes egészében vagy részben egy másik félre terheli.

Kapcsolódó dokumentumok

Franciaország jelentése a költségek átláthatóságára vonatkozó tanulmányról PDF (1312 Kb) en

Utolsó frissítés: 08/11/2019

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Povratne informacije

Koristite se obrascem u nastavku kako biste podijelili svoje komentare i povratne informacije o našoj novoj internetskoj stranici