Please note that the original language version of this page French has been amended recently. The language version you are now viewing is currently being prepared by our translators.
Swipe to change

Költségek

France

Ebben a szakaszban a Franciaországban alkalmazandó eljárási költségek áttekintését találja meg. Ha részletesebb elemzést szeretne olvasni az eljárási költségekről, kérjük, tekintse át az alábbi esettanulmányokat: Családjog - Válás Családjog - Gyermekfelügyelet Családjog - Tartásdíj Kereskedelmi jog - Szerződés Kereskedelmi jog - Felelősség

Content provided by:
France

A jogi szakmák képviselőinek díjazására vonatkozó rendelkezések

A díjtételek állandó díjakból és (gyakran a jogvita összegének százalékában kifejezett) változó díjakból állnak.

Különbséget kell tenni a következők között:

  • az igazságszolgáltatási segédszemélyzet (ügyvédek, jogi képviselők), akiknek a javadalmazása csak részben történik díjszabás alapján. A díjazásról túlnyomórészt szabadon állapodnak meg az ügyféllel;
  • a közhivatalnokok vagy igazságügyi közhivatalnokok, akik javadalmazása a francia kormány rendeletalkotó hatásköre keretében kerül megállapításra.

Másodfokú bíróság előtt eljáró jogi képviselők (avoué)

A fellebbviteli bíróságok mellett működő jogi képviselők (avoué), az igazságszolgáltatási segédszemélyzet, illetve az ügyvédek díjazását az1980. július 30-i 80-608. sz. rendelet állapítja meg.

A jogalanyokat első fokon képviselő ügyvédek bíróság előtti eljárásának díját közigazgatási végrehajtási rendeletek rögzítik (az 1972. augusztus 25-i 72-784. sz. rendelet és az 1975. augusztus 21-i 75-785. sz. rendelet).

Végrehajtók

A végrehajtók idézésért, valamint a keresetlevelek és bírósági határozatok kézbesítéséért járó díjazásáról az 1996. december 12-i 96-1080. sz. rendelet rendelkezik.


Az állandó bírósági költségek

Állandó költségek a polgári eljárásban

A polgári eljárás peres feleinek állandó költségei

Polgári ügyekben vannak a peres eljárás lefolytatásához jogilag elengedhetetlen költségek, amelyek összege – vagy rendeleti úton, vagy bírói határozat értelmében – díjszabás tárgyát képezi. Ezek a költségek perköltségnek minősülnek.

A következőket foglalják magukban:

  1. a bíróságok titkárságai vagy az adóhatóságok által beszedett illetékek, adók, díjak vagy illetmények. Az ilyen illetékek és adók nem gyakoriak, az 1977. december 30-i 77-1468. sz. törvény ugyanis bevezette a polgári és a közigazgatási bíróságok előtti eljárások ingyenességének elvét;
  2. az okiratok fordítási költségei, ha azt a törvény vagy nemzetközi kötelezettségvállalás szükségessé teszi;
  3. a tanúk költségtérítése;
  4. a technikai szakemberek javadalmazása;
  5. a díjként felszámított költségek (a végrehajtók, a másodfokú bíróságok előtt eljáró jogi képviselők (avoué), az ügyvédek díja);
  6. a közhivatalnokok vagy igazságügyi közhivatalnokok illetménye;
  7. az ügyvédek javadalmazása, amennyiben az szabályozott, beleértve a szóbeli előterjesztés díjait is;
  8. valamely okirat külföldre történő kézbesítése miatt felmerült költségek;
  9. a bíróságok kérésére – a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő, a tagállamok bíróságai közötti együttműködéséről szóló, 2001. május 28-i 1206/2001/EK tanácsi rendelet keretében – külföldön végrehajtott pervezető intézkedések által szükségessé tett tolmácsolási és fordítási költségek;
  10. a családügy, valamint a nagykorúak és a kiskorúak jogvédelme területén elrendelt szociális vizsgálatok;
  11. a bíró által a kiskorú meghallgatására kijelölt személy javadalmazása.

A polgári eljárás azon szakasza, amelyben állandó költségeket kell fizetni

A polgári eljárás költségei a felek által egy-egy eljárás előtt vagy során fizetett vagy fizetendő valamennyi összeget tartalmazzák.

Ilyenek például az eljárás megindítása előtt a jogászok, technikai szakemberek tanácsadási költségei, az utazási költségek.

Az eljárás során ezek a költségek vonatkozhatnak az igazságszolgáltatási segédszemélyzetnek, az igazságügyi közhivatalnokoknak fizetett eljárási költségekre, az állam által beszedett illetékekre és a tanácsadási díjakra.

Az eljárást követően ez vonatkozhat a határozat végrehajtási költségeire.

Alkotmányjogi bírósági költségek

Az alkotmányjogi eljárás peres feleinek állandó költségei

A jelenlegi francia eljárásjog szerint, mivel az Alkotmánytanács egyéni megkereséséről nincs rendelkezés, e kérdés megválaszolása nem indokolt.


Milyen előzetes tájékoztatást várhatok a jogi képviselőmtől (ügyvédemtől)?

A felek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó tájékoztatás

Az igazságszolgáltatási segédszemélyzet szakmai etikája magában foglalja, hogy releváns információkat kell szolgáltatniuk ügyfeleik számára a jogaikról és kötelezettségeikről.

A bírósági költségekre vonatkozó információforrások

Hol találhatok a franciaországi bírósági költségekre vonatkozó információkat?

Az Igazságügyi Minisztérium és a különböző szakmák honlapjain.

Milyen nyelveken találhatok a franciaországi bírósági költségekre vonatkozó információkat?

Az információk franciául állnak rendelkezésre.

Hol találhatok a költségekre vonatkozó egyéb információkat?

Nincs olyan internetes honlap, amely közzétenné az eljárási költségeket.

Hozzáadottérték-adó (HÉA)

Hol találhatok ezzel kapcsolatos információkat? Melyek az alkalmazandó adókulcsok?

A díjtételeket nettó értékben adják meg. Az alkalmazandó HÉA-kulcs mindig 19,6%, a költségmentesség kedvezményezettjeinek nyújtott szolgáltatások kivételével (5,5%).

Költségmentesség

Melyek a polgári igazságszolgáltatás területén alkalmazandó jövedelmi küszöbök a költségmentesség megszerzéséhez?

A költségmentesség nem tesz különbséget a jogvita tárgya – azaz aszerint, hogy polgári vagy büntetőügyről van-e szó – és természete szerint. A költségmentesség megítélésénél vagy elutasításánál kizárólag a kérelmező jövedelmére összpontosít.

Így minden francia állampolgárságú természetes személy és az Európai Unió tagállamainak állampolgárai, valamint azok a nonprofit jogi személyek, amelyek bíróság előtt kívánják jogaikat érvényesíteni és nem rendelkeznek elegendő forrással, igényt tarthatnak a költségmentességre.

Hasonlóképpen, azok a külföldi állampolgárságú személyek, akik szokásosan és jogszerűen Franciaországban tartózkodnak, polgári ügyekben jogosultak a költségmentesség jelentette kedvezményre. Ez a jogszerű tartózkodásra vonatkozó feltétel azonban büntetőügyben nem követelmény. Nem érvényesíthető kiskorúakkal szemben sem, függetlenül attól, hogy milyen eljárásban (polgári, közigazgatási vagy büntetőeljárásban) érintettek.

 

A figyelembe vett jövedelem a költségmentességet kérelmező személy legutóbbi naptári évben szerzett havi átlagjövedelme, valamint adott esetben a szokásosan a vele egy háztartásban élő személyek jövedelme. Ez utóbbi esetben a költségmentességre való jogosultság felső határa a családi kiadásokra vonatkozó korrigáló tényezőkkel emelkedik.

A bizonyos szociális segélyekben (a Nemzeti Szolidaritási Alap kiegészítő támogatásában, minimálbérben) részesülő személyeknek azonban nem kell igazolniuk elégtelen jövedelmüket.

Ezenkívül a különböző szociális jellegű támogatásokat nem számítják bele a jövedelmekbe (családi ellátások, szociális ellátások, lakhatási támogatás).

A költségmentesség a jövedelmektől függően teljes vagy részleges lehet. A jogosultsághoz szükséges felső jövedelemhatárokat évente aktualizálja a pénzügyi törvény. 2009-re a 2008-ban szerzett jövedelmek havi átlagának egyedülálló személy esetében:

  • legfeljebb 911 eurónak kell lennie a teljes költségmentességhez;
  • 912 és 1367 EUR közöttinek kell lennie a részleges költségmentességhez.

Ezek a felső határok a kérelmezővel egy háztartásban élő első két eltartott személy mindegyike (gyermekek, házastárs, élettárs, polgári együttélési szerződés szerinti partner, felmenő ági rokon stb.) után 164 euróval, a harmadik eltartott személytől kezdődően pedig 104 euróval emelkednek.

Léteznek-e más feltételek a költségmentesség sértettként történő megszerzésére?

A peres fél minőségét (például sértett vagy vádlott) elvileg nem veszik figyelembe. A költségmentesség megítélésekor, illetve elutasításakor nem kezelik eltérően a sértetteket, a vádlottakat, a felpereseket, illetve az alpereseket.

Az igazságszolgáltatás irányának meghatározásáról és programozásáról szóló, 2002. szeptember 9-i törvény azonban javította a személyek élete vagy épsége ellen irányuló, annak legsúlyosabb szándékos megsértését jelentő bűncselekmények (a büntető törvénykönyv 221-1–221-5., 222-1–222-6., 222-8., 222-10., 222-14. (1. és 2. bekezdés), 222-23–222-26., 421-1. (1. bekezdés) és 421-3. cikkében (1–4. bekezdés) előírt és szankcionált bűncselekmények) áldozatainak, valamint az áldozatok jogán jogosultak – a személyi sérelmekből eredő károk megtérítése iránti polgári kereset indítása érdekében – igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésének feltételeit, azáltal, hogy a költségmentességben való részesüléshez mentesítette őket jövedelmük igazolása alól. Ez a rendelkezés többek között a 15 év alatti kiskorú vagy a különösen veszélyeztetett személyek ellen elkövetett, halált vagy tartós fogyatékosságot okozó nemi erőszak vagy rendszeres erőszak áldozataira alkalmazandó.

A jövedelemre vonatkozó feltételtől egyébként – a költségmentesség kérelmezőjének minőségétől függetlenül (felperes/alperes, áldozat/vádlott) – kivételesen el lehet térni minden olyan alkalommal, amikor úgy tűnik, hogy annak helyzete a jogvita tárgya vagy a peres eljárás előrelátható kiadásai tekintetében különös figyelmet érdemel.

Ez a rendelkezés különösen a bűncselekmény elkövetési körülményeire való tekintettel alkalmazható a bűncselekmény áldozatára.

Léteznek-e egyéb feltételek, amelyek mellett vádlottként megszerezhető a költségmentesség?

Elvben nincs olyan különleges feltétel, amely az eljárás alpereseinek biztosított költségmentesség feltételeit szabályozná.

Jogorvoslati lehetőség (fellebbezés, kifogásolás, felülvizsgálati kérelem) igénybevétele esetén azonban a jogorvoslattal élő alperesek helyzete javul, ha már részesültek költségmentességben.

Ezek a személyek ugyanis a saját védelmük érdekében szükségképpen megőrzik a költségmentességre való jogosultságukat.

Azonban emlékeztetni kell arra az eljárás felperesére és alperesére egyaránt alkalmazandó általános szabályra, amely szerint a költségmentességet nem ítélik meg, ha az általa fedezett költségeket jogvédelmi biztosítási szerződés vagy azzal egyenértékű védelmi rendszer keretében állják.


Vannak-e költségmentes eljárások ?

A kis értékű jogvitákkal foglalkozó bíróság (juridiction de proximité) és a kerületi bíróság (tribunal d’instance – TI) előtt a felek nem kötelesek ügyvédet megbízni. Amennyiben a kereset összege 4 000 euró alatti, ezekhez a bíróságokhoz egyszerűsített módon lehet fordulni, amely mentesíti a feleket a végrehajtó igénybevétele alól.

A szülői felügyelet gyakorlásával kapcsolatos intézkedések felülvizsgálatára irányuló kérelmek, valamint az örökbefogadási kérelmek, ha a gyermeket 15 éves kora előtt fogadták be, a házasság felbontása utáni intézkedések, a tartásdíj-fizetési kötelezettségekre vonatkozó kérelmek ügyvéd nélkül, egyszerű keresetlevél útján elvégezhetők.

Mint a polgári bíróságok előtti valamennyi eljárás esetében, ezek a bíróságok nem szednek be perindítási, illetve határozatkiadási költségeket.

Milyen esetekben viseli a pervesztes fél a pernyertes fél költségeit?

Polgári ügyekben az eljárást lezáró bármely ítéletnek vagy határozatnak rendelkeznie kell az eljárás keretében felmerült költségteherről.

A perköltségek (díjként felszámított költségek – lásd fentebb) elvileg a pervesztes felet terhelik. A bíró azonban indokolással ellátott határozat útján azt részben vagy teljes egészében egy másik félre terhelheti.

Az egyik fél azonban kérheti azt is, hogy a vele ellenérdekű fél teljes egészében vagy részben viselje az általa okozott és a perköltségben nem szereplő költségeket. Ilyen például az ügyvédje tiszteletdíja és szóbeli előterjesztésének díja, a végrehajtók költségei és tényállásfelvétele, valamint utazási költségei. Ebben az esetben a bíró a perköltség megfizetésére kötelezett felet vagy ennek hiányában a pervesztes felet arra ítéli, hogy fizesse meg a másik félnek azt az összeget, amelyet a felmerült és a perköltségben nem szereplő költségként határoz meg. Figyelembe veszi a méltányosságot vagy a fizetésre ítélt fél gazdasági helyzetét. Ugyanezen megfontolásokból levezetett indokok miatt – hivatalból is – kimondhatja, hogy ennek az ítéletnek nincs helye.

Szakértői díjak

Polgári ügyekben a bíró által kijelölt szakértők javadalmazását bírósági határozat állapítja meg.

Ha a bíró valamely feladatot szakértőre bíz, megállapít egy, a szakértő javadalmazására érvényesítendő céltartalékot. A céltartalék az előrelátható végleges javadalmazásához a lehető legközelebb áll. Meghatározza azt a felet vagy azokat a feleket, akinek vagy akiknek letétbe kell helyeznie vagy helyezniük a céltartalékot a bíróság hivatalánál.

Amint megtörtént a szakértői jelentés letétbe helyezése, a bíró – többek között a teljesített kérelmektől, a megadott határidők betartásától és a szolgáltatott munka minőségétől függően – megállapítja a szakértő javadalmazását. Engedélyt ad a szakértőnek arra, hogy a hivatalnál letétbe helyezett összegekből a neki járó összeget felvegye, és adott esetben kiegészítő összegek folyósítását rendeli el a szakértőnek, feltüntetve az azokat viselő felet vagy feleket.

Az eljárást lezáró ítélet vagy határozat rendelkezik a szakértőnek járó javadalmazás költségterhéről. Elvi szinten ez a pervesztes felet terheli, kivéve, ha a bíró – indokolással ellátott határozat útján – azt teljes egészében vagy részben egy másik félre terheli.

A nem a bíró által kijelölt szakértők díjáról ugyanakkor a szakértő és az ügyfele szabadon állapodnak meg. Ez a díj nem szerepel a perköltségek között. A felek kérhetik a bírótól, hogy a pervesztes felet vagy ennek hiányában a perköltségek megfizetésére kötelezett felet kötelezze arra, hogy az így felmerült díj címén egy adott összeget fizessen a részére. A bíró a méltányosság vagy a fizetésre ítélt fél gazdasági helyzetének figyelembevételével hoz határozatot.


Fordítók és tolmácsok díja

Ezek a költségek a pervesztes felet terhelik, kivéve, ha a bíró – indokolással ellátott határozat útján – azokat teljes egészében vagy részben egy másik félre terheli.

Kapcsolódó dokumentumok

Franciaország jelentése a költségek átláthatóságára vonatkozó tanulmányról PDF (1312 Kb) en

Utolsó frissítés: 08/11/2019

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.