European Union citizens increasingly move across national borders to study, work or start a family in another EU country. This leads to an increased number of international couples, whether in a marriage or a registered partnership.

International couples are couples whose members have different nationalities, live in an EU country other than their own or own property in different countries. International couples, whether in a marriage or in a registered partnership, need to manage their property and, in particular, share it in case of divorce/separation or the death of one of the members.

EU rules help international couples in these situations. These rules apply in 18 EU countries: Sweden, Belgium, Greece, Croatia, Slovenia, Spain, France, Portugal, Italy, Malta, Luxembourg, Germany, the Czech Republic, the Netherlands, Austria, Bulgaria, Finland and Cyprus.

These rules determine which EU country’s courts should deal with matters concerning the property of an international couple and which law should apply to resolve these matters. The rules also simplify how judgments or notarial documents originating in one EU country should be recognised and enforced in another EU country.

Please select the relevant country's flag to obtain detailed national information.

Should you need additional information, please contact the authorities or a legal professional of the EU country concerned.

You can also consult the website http://www.coupleseurope.eu/en/home of the Council of Notariats of the European Union.

1 Létezik-e több formája a „bejegyzett élettársi kapcsolatnak” ebben a tagállamban? Ismertesse az egyes formák közötti különbségeket.

Nem. A cseh jogi szabályozás csak egyfajta bejegyzett élettársi kapcsolatot ismer el: két azonos nemű személy törvény által meghatározott módon létrejött tartós kapcsolatát.

2 Létezik-e a bejegyzett élettársi kapcsolatokra vonatkozó, törvényben előírt vagyonjogi rendszer ebben a tagállamban? Mit ír elő? A „bejegyzett élettársi kapcsolat” mely formáira alkalmazandó?

A bejegyzett élettársakra vonatkozó vagyonjogi rendszer nem tartozik különös jogi szabályozás alá. A bejegyzett élettársi kapcsolat nem eredményez vagyonközösséget.

3 Az élettársak milyen vagyonjogi rendszerben állapodhatnak meg? Milyen formai feltételekkel?

A bejegyzett élettársakra vonatkozó vagyonjogi rendszer nem tartozik különös jogi szabályozás alá. Vagyonjogi viszonyaikra a tulajdonjoggal, a közös tulajdonnal és a kötelezettségekkel kapcsolatos általános szabályok vonatkoznak függetlenül attól, hogy bejegyzett élettársi kapcsolatban élnek-e.

4 Vannak-e korlátai a vagyonjogi rendszerben való megállapodásnak?

Nincsenek ilyenek, azzal a kivétellel, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat nem eredményez vagyonközösséget.

5 Milyen joghatással jár a bejegyzett élettársi kapcsolat vagyonjogi hatásaira annak felbontása vagy érvénytelenítése?

A bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnése nincs hatással a korábbi bejegyzett élettársak vagyonjogi viszonyaira.

6 Milyen hatással jár a bejegyzett élettársi kapcsolat vagyonjogi hatásaira az élettársak egyikének halála?

A bejegyzett élettárs az elhunyt személynek az öröklési sorrend első és második helyén álló törvényes örököse. Más tekintetben a bejegyzett élettársak egyikének halála nincs hatással a másik élettárs vagyonjogi viszonyaira.

7 Mely hatóság hatáskörébe tartozik a bejegyzett élettársi kapcsolat vagyonjogi hatásaival kapcsolatos jogviták eldöntése?

A bejegyzett élettársakra vonatkozó vagyonjogi rendszer nem tartozik különös jogi szabályozás alá. A vagyonnal és kötelezettségekkel kapcsolatos jogviták esetén a bíróság rendelkezik hatáskörrel.

8 A bejegyzett élettársi kapcsolat vagyonjogi hatásai milyen hatást gyakorolnak az élettársak egyike és valamely harmadik fél közötti jogviszonyra?

A bejegyzett élettársakra vonatkozó vagyonjogi rendszer nem tartozik különös jogi szabályozás alá. Vagyonjogi viszonyaikra a tulajdonjoggal, a közös tulajdonnal és a kötelezettségekkel kapcsolatos általános szabályok vonatkoznak függetlenül attól, hogy bejegyzett élettársi kapcsolatban élnek-e.

9 A bejegyzett élettársak közös vagyonának megosztására – felosztására, szétosztására vagy megszüntetésére – vonatkozó tagállami eljárás rövid leírása.

A bejegyzett élettársakra vonatkozó vagyonjogi rendszer nem tartozik különös jogi szabályozás alá. Ha a korábbi bejegyzett élettársak közös tulajdonnal rendelkeznek, vagy közös kötelezettségek terhelik őket, a közös tulajdonra és kötelezettségekre vonatkozó általános jogi előírásokat kell alkalmazni.

10 Általában milyen eljárással történik az ingatlanok nyilvántartásba vétele, és ahhoz milyen dokumentumokat vagy információkat kell benyújtani?

Az ingatlanra vonatkozó dologi jog alapítására vagy átruházására irányuló jogi eljárásra, vagy e jogok módosítására vagy megszüntetésére vonatkozó eljárásra írásban kerülhet sor. Ha az átruházás közhiteles nyilvántartásba bejegyzett ingatlan tulajdonjogát érinti, a tulajdonosváltozás az e nyilvántartásba történő bejegyzéssel válik hatályossá.

1 Létezik-e több formája a „bejegyzett élettársi kapcsolatnak” ebben a tagállamban? Ismertesse az egyes formák közötti különbségeket.

Amióta az azonos nemű személyek házasságkötéshez való jogát bevezető törvény (Gesetz zur Einführung des Rechts auf Eheschließung für Personen gleichen Geschlechts) 2017. október 1-jén hatályba lépett, nincs lehetőség Németországban bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére. Az azonos nemű párok az eltérő nemű párokkal megegyezően köthetnek házasságot. A már bejegyzett élettársi kapcsolatok házasságra változtathatók. Mindazonáltal nincs erre vonatkozó kötelezettség; a bejegyzett élettársi kapcsolatok a korábbiakhoz hasonló formában működhetnek tovább.

2 Létezik-e a bejegyzett élettársi kapcsolatokra vonatkozó, törvényben előírt vagyonjogi rendszer ebben a tagállamban? Mit ír elő? A „bejegyzett élettársi kapcsolat” mely formáira alkalmazandó?

A bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény (Gesetz über die Eingetragene Lebenspartnerschaft) értelmében az azonos nemű párok 2001 augusztusától 2017 szeptemberéig bejegyzett élettársi kapcsolatot létesíthettek Németországban. A bejegyzett élettársi kapcsolat jogkövetkezményei nagymértékben a házasság jogkövetkezményeinek mintáján alapultak (alapulnak továbbra is).

3 Az élettársak milyen vagyonjogi rendszerben állapodhatnak meg? Milyen formai feltételekkel?

A bejegyzett élettársakra is a közszerzeményi vagyonjogi rendszer (Zugewinngemeinschaft) vonatkozik, ha arról a bejegyzett élettársi szerződésben nem állapodnak meg ettől eltérően. A házasságra vonatkozó törvényes vagyonjogi szabályozás rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni a bejegyzett élettársi kapcsolatra is (a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény 6. szakasza). A bejegyzett élettársi szerződés eltérő vagyonjogi rendszert (vagyonelkülönítés - Gütertrennung - vagy vagyonközösség - Gütergemeinschaft) is megállapíthat (a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény 7. szakasza).

4 Vannak-e korlátai a vagyonjogi rendszerben való megállapodásnak?

A házasságra vonatkozó vagyonjogi rendszerrel kapcsolatos fenti tájékoztatás megfelelően alkalmazandó a bejegyzett élettársi kapcsolatra.

5 Milyen joghatással jár a bejegyzett élettársi kapcsolat vagyonjogi hatásaira annak felbontása vagy érvénytelenítése?

A bejegyzett élettársak különválása esetén a bejegyzett élettársak bármelyike mindkét élettárs életkörülményeivel, keresőképességével és pénzügyi körülményeivel arányos mértékű tartást követelhet a másik élettárstól. A különválás esetére vonatkozó tartással kapcsolatos rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni (a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény 12. szakasza). Ami a bejegyzett élettársi jogviszony felbontását követő tartást illeti, a házasság felbontását követő tartásra és nyugdíjkiegyenlítésre (Versorgungsausgleich) vonatkozó rendelkezések megfelelően alkalmazandók (a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény 16. és 20. szakasza).

6 Milyen hatással jár a bejegyzett élettársi kapcsolat vagyonjogi hatásaira az élettársak egyikének halála?

A bejegyzett élettárs törvényes öröklési joga megegyezik a házastárs öröklési jogával (a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény 10. szakasza).

7 Mely hatóság hatáskörébe tartozik a bejegyzett élettársi kapcsolat vagyonjogi hatásaival kapcsolatos jogviták eldöntése?

A családjogi bíróság (Familiengericht) rendelkezik hatáskörrel a bejegyzett élettársi kapcsolat vagyonjogi hatásaival kapcsolatos ügyek elbírálására. Ezeket az eseteket a bejegyzett élettársi kapcsolattal összefüggő ügyek képezik, és a házasság felbontására irányuló eljárásra vonatkozó rendelkezések alkalmazandók.

8 A bejegyzett élettársi kapcsolat vagyonjogi hatásai milyen hatást gyakorolnak az élettársak egyike és valamely harmadik fél közötti jogviszonyra?

A bejegyzett élettársi kapcsolatban lévő személy rendszerint csak a saját tartozásaiért és csak a saját vagyonával felel, a házassági vagyonjog alapján is fennálló felelősséghez hasonlóan. Nem tartoznak e körbe a család mindennapi szükségleteinek észszerű fedezésére szolgáló ügyletek (a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvénynek a polgári törvénykönyv 1357. szakaszával összefüggésben értelmezett 8. szakaszának (2) bekezdése). A rendelkezési jog esetleges korlátozására vonatkozó megjegyzések megfelelően alkalmazandók.

9 A bejegyzett élettársak közös vagyonának megosztására – felosztására, szétosztására vagy megszüntetésére – vonatkozó tagállami eljárás rövid leírása.

A közös otthon és háztartási eszközök feloszthatók a különválás során (a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény 13. és 14. szakasza) vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat felbontása után (a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvénynek a polgári törvénykönyv 1568a. és b. szakaszával összefüggésben értelmezett 17. szakasza).

10 Általában milyen eljárással történik az ingatlanok nyilvántartásba vétele, és ahhoz milyen dokumentumokat vagy információkat kell benyújtani?

Ha az élettársak vagyonjogi rendszerüknek a vagyonközösséget (Gütergemeinschaft) választják, be kell nyújtaniuk a közjegyző által hitelesített, bejegyzett élettársi szerződést a földhivatalhoz, és kérelmezniük kell az ingatlannyilvántartás kiigazítását. Minden más esetben, azaz ha az élettársak a vagyonközösségtől eltérő vagyonjogi rendszert választanak, nincs szükség az ingatlannyilvántartás kiigazítására.

1 Létezik-e több formája a „bejegyzett élettársi kapcsolatnak” ebben a tagállamban? Ismertesse az egyes formák közötti különbségeket

Igen.

Állami szinten nem létezik az élettársi kapcsolatra (parejas de hecho) vonatkozó polgári jogi szabályozás, ennek következtében a legtöbb autonóm közösség saját – polgári jogi vagy pusztán igazgatási – szabályokat fogadott el az élettársi kapcsolat létesítésére, jogi keretére, joghatásaira, valamint megszűntetésének módjaira és következményeire vonatkozóan. Ezenkívül Spanyolországban az általános polgári jog mellett különböző regionális szintű polgári jogi rendszerek (derechos forales) léteznek.

A házasság és a nem szabályozott élettársi kapcsolat mellett minden egyes autonóm közösség különbözőképpen ismeri el jogilag az élettársi kapcsolatot. E tekintetben a régiók közötti különbségek az egyszerűen csak az együttélés minimális időtartamán vagy a közös gyermekekkel való együttélésen alapuló jogi elismeréstől kezdve az élettársi kapcsolat bejegyzésének vagy igazgatási célú nyilvántartásba vételének követelményéig terjednek. Négy olyan autonóm közösség (Baleár-szigetek, Extremadura, Baszkföld és Galícia) is van, amely rendelkezik az élettársi kapcsolat létrehozására használatos regiszterrel, vagy ahol élettartási kapcsolat bejegyzése kötelező.

Ki kell emelni, hogy az igazgatási ügyek ki vannak zárva a szabályozás hatálya alól, mivel ez a tájékoztató számos hivatkozást tartalmaz az élettársi kapcsolatokra vonatkozó pusztán igazgatási szabályokra és az élettársi kapcsolatoknak az azon autonóm közösségek által történő bejegyzésére vonatkozóan, amelyek egyébként nem rendelkeznek hatáskörrel a polgári jog területén.

2 Létezik-e a bejegyzett élettársi kapcsolatokra vonatkozó, törvényben előírt vagyonjogi rendszer ebben a tagállamban? Mit ír elő? A „bejegyzett élettársi kapcsolat” mely formáira alkalmazandó?

Az érvényben lévő különféle jogszabályok nem tartalmaznak különös pénzügyi vagy vagyoni jellegű rendelkezéseket az élettársi kapcsolat fennállása alatt megszerzett vagyonra vonatkozóan. A házastársak vagyonára irányadó szabályok nem vonatkoznak – analógia útján sem – az élettársi kapcsolatokra, azaz ha az élettársi kapcsolatban álló pár nem kötött külön rendelkezéseket tartalmazó megállapodást (convenio), akkor a polgári törvénykönyvben (Código civil) (vagy a regionális törvénykönyvekben [códigos forales]) meghatározott rendelkezések irányadók a közös vagy együttes tulajdon (condominios vagy comunidades de bienes) esetében (a polgári törvénykönyv 392. és azt követő cikkei az általános polgári jog tekintetében), ha a vagyon a pár mindkét felének közös (en común) tulajdonában áll.

3 Az élettársak milyen vagyonjogi rendszerben állapodhatnak meg? Milyen formai feltételekkel?

A felek maguk is megállapodhatnak a pénzügyi kérdések és a vagyon tekintetében. Ebből a célból a régiók jogszabályainak többsége különös rendelkezéseket tartalmaz a felek által köthető megállapodásokra vonatkozóan. A legtöbb törvény előírja, hogy az ilyen megállapodásokat írásban kell megkötni, bár néhány régióban (Baleár-szigetek és Kanári-szigetek) a szóbeli megállapodások is megengedettek.

Az írásbeli megállapodások esetében az általános szabály szerint az e célból készített közokiratok vagy magánokiratok fogadhatók el, és a régiók különféle jogszabályai azt is lehetővé teszik a felek részére, hogy pénzügyi ellentételezésről is rendelkezzenek abban az esetben, ha a kapcsolat megszűnik, és pénzügyi egyenlőtlenség áll fenn a felek között.

Bizonyos régiókban a megállapodást közjegyzőnek kell hitelesítenie; Aragóniában, Kantábriában, Katalóniában, Extremadurában, Galiciában és Madridban.

4 Vannak-e korlátai a vagyonjogi rendszerben való megállapodásnak?

Igen, vannak korlátozások a szerződéskötés szabadságára vonatkozóan. E korlátozás hatálya a régiók különböző szabályai szerint változik. Általánosságban véve minden olyan megállapodást, amely ellentétes a kötelező érvényű törvényekkel, vagy amely nem biztosít egyenlő jogokat valamennyi fél számára, semmisnek kell tekinteni, csakúgy, mint az olyan megállapodásokat, amelyek súlyosan sértik az egyik felet. Egyes törvények kifejezetten előírják, hogy a pusztán személyes tárgyú vagy az élettársak magánéletét érintő megállapodások érvénytelenek. Ezenkívül a megállapodások nem sérthetik a harmadik felek érdekeit.

5 Milyen joghatással jár a bejegyzett élettársi kapcsolat vagyonjogi hatásaira annak felbontása vagy érvénytelenítése?

A bejegyzett élettársi kapcsolat felbontásának következményei elsősorban a felek által esetlegesen megkötött releváns megállapodásoktól függenek. Bizonyos régiókban az élettársak rendelkezhetnek pénzügyi ellentételezésről a kapcsolat jövőbeni felbontásának esetére, ha a felek között pénzügyi egyenlőtlenség merül fel. Mindenesetre a közös vagyonnal kapcsolatban az általános polgári és eljárási szabályokat kell alkalmazni a kapcsolat felbontására és érvénytelenségére vonatkozóan. Olyan régiókban, mint például Katalónia és Aragónia, a bíróságnak kell jóváhagynia az egyik élettárs által a háztartásban vagy a másik élettárs pénzügyi és szakmai érdekében végzett munka pénzügyi ellentételezését.

6 Milyen hatással jár a bejegyzett élettársi kapcsolat vagyonjogi hatásaira az élettársak egyikének halála?

Egyes autonóm közösségek lehetővé teszik a túlélő élettárs részére, hogy ugyanúgy örököljön az elhunyt élettárstól, mint a házastárs. Ezenkívül néhány autonóm közösség elismeri az élettárs azon jogát, hogy ő örökölje a közösen használt háztartási ingóságokat, hogy egy évig továbbra is használhassa a közösen használt lakóhelyet, vagy hogy átvegye a lakóhely bérleti szerződését.

7 Mely hatóság hatáskörébe tartozik a bejegyzett élettársi kapcsolat vagyonjogi hatásaival kapcsolatos jogviták eldöntése?

Az igazságügyi hatóságok rendelkeznek hatáskörrel a különválás vagyonra gyakorolt következményeinek meghatározását illetően. Mindenesetre az élettársi kapcsolat fennállása esetén nem létezik külön jogi rendszer, mint ahogy házassági vagyonjogi rendszerek esetében (a polgári perrendtartás 769. és 807. cikke). Ebből kifolyólag, az elosztást – igazságszolgáltatási funkciójuk lévén – az általános szabályok határozzák meg (a polgári törvénykönyv 50. és azt követő cikkei).

8 A bejegyzett élettársi kapcsolat vagyonjogi hatásai milyen hatást gyakorolnak az élettársak egyike és valamely harmadik fél közötti jogviszonyra?

Általánosságban véve a különböző régiók külön rendelkezéseket vezettek be a harmadik felekre gyakorolt hatásokkal kapcsolatban, amellett, hogy egyes régiók előírják, hogy az élettársi kapcsolatok nem veszélyeztethetik harmadik felek jogait. Csak néhány autonóm közösségben felelős egyetemlegesen a pár mindkét tagja harmadik felekkel szemben bizonyos költségekkel kapcsolatban (például Andalúziában).

9 A bejegyzett élettársak közös vagyonának megosztására – felosztására, szétosztására vagy megszüntetésére – vonatkozó tagállami eljárás rövid leírása

Sem nemzeti szinten, sem az autonóm közösségekben nem léteznek különös eljárási szabályok az élettársi kapcsolatban élő párok vagyonának felszámolására és a megszüntetésére vonatkozólag. Általában véve, a Spanyolországban érvényben lévő számos polgári jogi rendszer rendelkezéseinek sérelme nélkül, a polgári törvénykönyv 392. és az azt követő cikkében szabályozott házassági vagyonjogi rendszer a bevett, ennél fogva a megszüntetés az osztatlan közös tulajdon bármelyikét szabályozó általános szabályokkal összhangban történik (a polgári törvénykönyv 400. cikke).

10 Általában milyen eljárással történik az ingatlanok nyilvántartásba vétele, és ahhoz milyen dokumentumokat vagy információkat kell benyújtani?

Ingatlan javak nyilvántartásba vételéhez közjegyző által kiállított közokirat szükséges.

A nyilvántartásba vételi eljárás a polgári jogi rendelkezésektől függ, és azt e rendelkezésekkel összhangban kell végrehajtani. Ha egy élettársi kapcsolatot csak igazgatási szempontból jegyeznek be és ismernek el anélkül, hogy annak polgári jogi következményei lennének, az élettársakat úgy kell tekinteni, hogy igazgatási szempontból a rendes tulajdonostársak helyzetében vannak. Mindenesetre a közokiratokra és a hiteles okmányokra vonatkozó nyilvántartásba vételi elveket be kell tartani.

1 Létezik-e több formája a „bejegyzett élettársi kapcsolatnak” ebben a tagállamban? Ismertesse az egyes formák közötti különbségeket

Franciaországban csak egyfajta bejegyzett élettársi kapcsolat létezik: a polgári szolidaritási szerződés (pacte civil de solidarité vagy PACS). A polgári törvénykönyv (Code Civil) 515-1. cikkében meghatározottak szerint ez „két nagykorú, különböző nemű vagy azonos természetes személy között, az együttélés kialakítása érdekében kötött megállapodás”.

A bejegyzett élettársi kapcsolatoknak vagyonjogi hatásai vannak az élettársak között, illetve harmadik felekkel szemben. Ezek a joghatások kevésbé széles körűek, mint a házassági vagyonjogi rendszereknél, és figyelembe veszik az élettársak kívánságait.

Ezeket a vagyonjogi viszonyokat a PACS-szerződés hatálya alatt a jogosultságokra, a tulajdonjogra, valamint az élettársak jogaira és kötelezettségeire vonatkozó jogszabályok összessége szabályozza.

Az élettársak egyébként – a választott vagyonjogi rendszertől függetlenül – a kötelező elsődleges rendszer hatálya alá tartoznak. E tekintetben a polgári törvénykönyv 515-4. cikke előírja, hogy az élettársak elkötelezik magukat az együttélés, valamint a kölcsönös anyagi támogatás és segítségnyújtás iránt. Ezenkívül az élettársak főszabály szerint egyetemlegesen felelnek harmadik felekkel szemben az egyikük által a mindennapi szükségletekkel kapcsolatban vállalt adósságokért.

2 Létezik-e a bejegyzett élettársi kapcsolatokra vonatkozó, törvényben előírt vagyonjogi rendszer ebben a tagállamban? Mit ír elő? A „bejegyzett élettársi kapcsolat” mely formáira alkalmazandó?

A francia jog szerint a PACS-szerződés szerinti élettársak két vagyonjogi rendszer közül választhatnak.

Az egyik az általános vagyonjogi rendszer (külön megállapodás hiányában), vagyis a vagyonelkülönítési rendszer, amelynél az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell a közös tulajdont. Így az élettársak továbbra is a saját vagyonukat kezelik, birtokolják és szabadon rendelkeznek vele, és mindegyik fél kizárólag a szerződés hatálybalépése előtt vagy alatt keletkezett személyes adósságokért felel (a polgári törvénykönyv 515-5. cikke). Ha bizonyítják, hogy a vagyontárgy nem az egyik élettárs tulajdonát képezi, csak akkor tekintendő úgy, hogy az adott vagyontárgy fele-fele arányban közös tulajdonban van.

Másodszor, az élettársak megállapodhatnak az utólag szerzett vagyon tekintetében közös tulajdont létrehozó rendszerben. A PACS-szerződés hatálya alatt együtt vagy külön szerzett vagyontárgyak úgy tekintendők, hogy azok – fele-fele arányban – a felek közös tulajdonát képezik (a polgári törvénykönyv 515-5-1. cikke). A polgári törvénykönyv 515-5-2. cikkében meghatározott bizonyos vagyontárgyak azonban az élettársak kizárólagos tulajdonában maradnak, például a PACS-szerződés aláírása után kapott és vagyonszerzésre fel nem használt pénzeszközök, előállított vagyontárgyak és azok tartozékai, személyes vagyontárgyak, az eredeti vagy módosító szerződés bejegyzése előtt az élettárs tulajdonában álló pénzeszközökkel szerzett vagyontárgyak vagy azok részei, vagy öröklés vagy ajándékozás útján kapott pénzeszközökkel szerzett vagyontárgyak vagy azok részei, valamint fel nem osztott hagyatékból vagy ajándékból származó, közös tulajdonban lévő vagyontárgy árverés útján az egyik élettárs által szerzett hányada.

Megjegyzendő, hogy a PACS-szerződés az élettársi kapcsolat egyetlen formája Franciaországban.

3 Az élettársak milyen vagyonjogi rendszerben állapodhatnak meg? Milyen formai feltételekkel?

Az élettársak anyakönyvvezető (officier de l’état civil) vagy közjegyző (notaire) előtt köthetnek PACS-szerződést.

A polgári törvénykönyv 515-3. cikke alapján „a polgári szolidaritási szerződést aláíró személyeknek együttesen kell nyilatkozniuk azon település anyakönyvvezetője előtt, amelynek területén közös tartózkodási helyet létesítenek, vagy ha súlyos akadálya van ilyen tartózkodási hely létesítésének, azon település anyakönyvvezetője előtt, amelynek területén az egyik élettárs lakóhelye található”. Ennek során az élettársak bemutatják az aláírt szerződést az anyakönyvvezetőnek.

A PACS-szerződés közjegyzői okirat formájában is megköthető. Az okiratot kiállító közjegyző ezt követően beszerzi a közös nyilatkozatot, bejegyzi a szerződést, és intézkedik a közzététel iránt (a polgári törvénykönyv 515-3. cikkének ötödik bekezdése).

Az élettársak megállapodhatnak az utólag szerzett vagyon tekintetében közös tulajdon létrehozásában a polgári törvénykönyv 515-5-1. cikkében foglaltak szerint. Ellenkező esetben vagyonukra a polgári törvénykönyv 515-5. cikke szerinti törvényes vagyonelkülönítési rendszer irányadó.

A PACS-szerződés hatálya alatt az élettársak módosíthatják vagy megváltoztathatják a vagyonjogi rendszert a szerződés módosításával, amelyet az eredeti szerződéssel egyezően közzé kell tenni. A módosított szerződést át kell adni vagy meg kell küldeni annak az anyakönyvvezetőnek vagy közjegyzőnek, aki bejegyezte az eredeti szerződést (a polgári törvénykönyv 515-3. cikkének hatodik bekezdése).

4 Vannak-e korlátai a vagyonjogi rendszerben való megállapodásnak?

Ha a szerződés másként nem rendelkezik, a PACS-szerződést kötő élettársak vagyonjogi rendszere a vagyonelkülönítési rendszer. Az élettársak azonban kifejezetten dönthetnek az utólag szerzett vagyon tekintetében közös tulajdon létrehozásáról a polgári törvénykönyv 515-5-1. cikkében foglaltak szerint. „Az élettársak az eredeti szerződésben vagy a szerződés módosításában a szerződés bejegyzésére visszamenőleges hatállyal megállapodhatnak az általuk együttesen vagy külön szerzett vagyontárgyak közös tulajdonba kerüléséről. Úgy tekintendő, hogy ezek a vagyontárgyak mindkét fél közös tulajdonában vannak fele-fele arányban anélkül, hogy az egyik élettárs a másikkal szemben az eltérő mértékű hozzájárulásért megtérítést igényelhetne.”

Bármelyik rendszert is választják, az élettársak a kötelező elsődleges rendszer hatálya alá is tartoznak, amely meghatározza az egymással, illetve harmadik felekkel szembeni jogaikat és kötelezettségeiket. E tekintetben a polgári törvénykönyv 515-4. cikke előírja, hogy az élettársak elkötelezik magukat az együttélés, valamint a kölcsönös anyagi támogatás és segítségnyújtás iránt. Ezenkívül az élettársak főszabály szerint egyetemlegesen felelnek harmadik felekkel szemben az egyikük által a mindennapi szükségletekkel kapcsolatban vállalt adósságokért.

5 Milyen joghatással jár a bejegyzett élettársi kapcsolat vagyonjogi hatásaira annak felbontása vagy érvénytelenítése?

A polgári törvénykönyv 515-7. cikkében meghatározottak szerint a PACS szerződés megszűnik az egyik élettárs halálával vagy az élettársak vagy az egyik élettárs házasságával. Ebben az esetben a szerződés megszűnése a megszűnésre okot adó esemény időpontjában lép hatályba. A PACS-szerződést megszünteti továbbá az élettársak közös nyilatkozata vagy az egyik élettárs egyoldalú döntése.

Az élettársak közötti jogviszonyokban a bejegyzés napján lép hatályba a PACS-szerződés megszűnése. Harmadik felekkel szemben pedig a közzétételre vonatkozó alaki követelmények teljesítésének napjától hatályos.

Az élettársi kapcsolat megszűnése vagy érvénytelenítése a vagyonjogi rendszer megszűnését vonja maga után.

A polgári törvénykönyv 515-7. cikkének tizedik bekezdése értelmében az élettársak felelnek a PACS-szerződésből fakadó jogok és kötelezettségek megszüntetéséért. A bíróság csak akkor dönt a különválás vagyonjogi hatásairól, ha nem sikerül megállapodásra jutniuk.

Mindegyik élettárs visszaszerzi a személyes vagyonát.

A közös tulajdonban lévő vagyont fele-fele arányban megosztják, kivéve, ha a szerződésben másként állapodtak meg. A volt élettársak megállapodhatnak abban például, hogy a vagyon továbbra is közös tulajdonban marad.

Rendezni kell az élettársak közötti tartozásokat.

A felosztás útján történő kedvezményes odaítélésre vonatkozó rendelkezések (a polgári törvénykönyv 831., 831-2., 832-3. és 832-4. cikke) alkalmazandók az élettársak tekintetében.

6 Milyen hatással jár a bejegyzett élettársi kapcsolat vagyonjogi hatásaira az élettársak egyikének halála?

Az egyik élettárs halálával a bejegyzett élettársi kapcsolat a halál napján megszűnik, és a vagyonjogi rendszer megszüntetésére kerül sor a fentiekkel megegyező módon.

A francia öröklési jog szerint a túlélő élettárs nem törvényes örökös. Ugyanakkor végrendeletben örökössé nevezhető.

A túlélő élettárs igényt tarthat a halál időpontjában ténylegesen fő lakóhelyeként használt ingatlan egy évig tartó ideiglenes birtoklására (a 763. cikk első és második bekezdésében foglaltak szerint).

Ez a jog azonban nem alanyi jog, és az elhunyt élettárs végrendeletében megvonhatja ezt a jogot a túlélő élettárstól.

A túlélő élettárs kérelmezheti továbbá a családi ház kedvezményes odaítélését, ha az elhunyt élettárs végrendelete ezt kifejezetten tartalmazza (a polgári törvénykönyv 515-6. cikkének hatodik bekezdése).

7 Mely hatóság hatáskörébe tartozik a bejegyzett élettársi kapcsolat vagyonjogi hatásaival kapcsolatos jogviták eldöntése?

A családjogi ügyekben eljáró bíró (juge aux affaires familiales) hatáskörébe tartoznak a PACS-szerződés szerinti vagy nem bejegyzett kapcsolatban élő élettársak közös tulajdonnal kapcsolatos ügyei (a jogrendszer egyszerűsítéséről szóló 2009. május 12-i 2009-506. sz. törvény [loi n° 2009-506 du 12 mai 2009 sur la simplification du droit], a házassági vagyonjogi rendszerekkel és a közös tulajdonnal kapcsolatos, a családjogi ügyekben eljáró bíróságok előtti eljárásokról szóló 2009. december 17-i 2009-1591. sz. rendelet [décret n° 2009-1591 du 17 décembre 2009 relatif à la procédure devant le juge aux affaires familiales en matière de régimes matrimoniaux et d’indivisions], 2010. június 16-i CIV/10/10. körlevél a családjogi ügyekben eljáró bírák házassági vagyonjogi rendszer megszüntetésével kapcsolatos hatásköréről [circulaire CIV/10/10 du 16 juin 2010 sur les compétences du juge aux affaires familiales en matière de liquidation]).

8 A bejegyzett élettársi kapcsolat vagyonjogi hatásai milyen hatást gyakorolnak az élettársak egyike és valamely harmadik fél közötti jogviszonyra?

A polgári törvénykönyv 515-4. cikkének második bekezdése szerint – amely az élettársak által választott vagyonjogi rendszertől függetlenül alkalmazandó – az élettársak harmadik felekkel szemben egyetemlegesen felelnek az egyikük által a mindennapi szükségletekkel kapcsolatban vállalt adósságokért. Ez az egyetemleges felelősség azonban nem terjed ki a nyilvánvalóan túlzott mértékű költségekre. Az egyetemleges felelősség nem terjed ki arra a részletre történő vásárlásból vagy felvett kölcsönből származó tartozásra sem, amelyhez nem járult hozzá mindkét élettárs, kivéve, ha a mindennapi életvitelhez szükséges alacsony összegekről van szó, és ha azok együttes összege – több kölcsön esetén – nem nyilvánvalóan túlzott a háztartás életmódjára figyelemmel.

A polgári törvénykönyv 515-5. cikkének harmadik bekezdése szerint az az élettárs, aki valamely ingó vagyontárgyat egyedül tart a birtokában, a jóhiszeműen eljáró harmadik felekkel szemben úgy tekintendő, mint aki az adott vagyontárgy kezelésével, használatával és elidegenítésével kapcsolatos összes cselekmény elvégzésére jogosult.

9 A bejegyzett élettársak közös vagyonának megosztására – felosztására, szétosztására vagy megszüntetésére – vonatkozó tagállami eljárás rövid leírása

A polgári törvénykönyv 515-7. cikkének tizedik bekezdése értelmében a PACS-szerződés megszűnésekor az élettársak felelnek a PACS-szerződésből fakadó jogok és kötelezettségek megszüntetéséért. A bíróság csak akkor dönt a különválás vagyonjogi hatásairól, ha nem sikerül megállapodásra jutniuk.

A vagyon felosztására egyezség útján vagy bírósági úton kerülhet sor. Egyezség esetén az élettársak vagyonfelosztási megállapodást kötnek. Ezt a megállapodást közjegyzői okiratba kell foglalni, ha ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzéshez kötött vagyont érint. A bíróság dönt a vagyonfelosztásról, ha a felek nem tudnak megállapodni a vagyon megszüntetéséről vagy megosztásáról. A bíró határoz a közös birtoklás folytatására vagy a kedvezményes odaítélésre irányuló kérelmekről (a polgári törvénykönyv 831. cikke).

Ha az élettársak az általános vagyonjogi rendszer, azaz a vagyonelkülönítési rendszer hatálya alá tartoztak, akkor az összes olyan vagyontárgy, amelyről az élettársak bizonyítani tudták, hogy az egyik vagy másik élettárs tulajdonában áll, visszaszáll a tulajdonosra. Hasonlóképpen, az élettárs személyes adósságai is személyesek maradnak. Ezzel szemben úgy tekintendő, hogy a két fél fele-fele arányú közös tulajdonában vannak azok a vagyontárgyak, amelyekről az élettársak nem tudták bizonyítani, hogy az egyik vagy másik élettárs tulajdonában állnak.

Ha az élettársak az utólag szerzett vagyon tekintetében közös tulajdont létrehozó rendszerben állapodtak meg, akkor úgy tekintendő, hogy a közös tulajdonban lévő vagyontárgyak fele-fele arányban vannak az élettársak tulajdonában. Ennek megfelelően a közös tulajdonban lévő vagyont fele-fele hányadban osztják meg az élettársak között, figyelembe véve azokat a vagyontárgyakat is, amelyek az egyes élettársak tulajdonában maradnak (lásd a fentiekben, valamint a polgári törvénykönyv 515-5-2. cikkét).

A felosztás útján történő kedvezményes odaítélésre vonatkozó rendelkezések (a polgári törvénykönyv 831., 831-2., 832-3. és 832-4. cikke) alkalmazandók az élettársak tekintetében.

10 Általában milyen eljárással történik az ingatlanok nyilvántartásba vétele, és ahhoz milyen dokumentumokat vagy információkat kell benyújtani?

Az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzéshez kötött vagyontárgyak (azaz az ingatlanok) egyezség útján történő felosztása esetén közjegyzői okiratba kell foglalni a vagyonközösség megszüntetésére és megosztására irányuló megállapodást.

A polgári törvénykönyv 710-1. cikke értelmében „az ingatlan-nyilvántartási alakiságoknak való megfelelés érdekében minden aktusnak vagy jognak Franciaországban működő közjegyző által kiállított közjegyzői okiraton, bírósági határozaton vagy közigazgatási hatóság által kiállított közokiraton kell alapulnia”.

1 Létezik-e több formája a „bejegyzett élettársi kapcsolatnak” ebben a tagállamban? Ismertesse az egyes formák közötti különbségeket.

A máltai jog szerinti „bejegyzett élettársi kapcsolat” a máltai törvények 530. fejezetében szereplő, a polgári jogi együttélési formákról szóló törvény szerinti „polgári jogi együttélés”. Az élettársi kapcsolat polgári jogi együttélésként való bejegyzése két azonos nemű vagy két eltérő nemű személy között megengedett. A bejegyzést követően a polgári jogi együttélés joghatásai és jogkövetkezményei azonosak a polgári házasság joghatásaival és jogkövetkezményeivel. A házasságról szóló és egyéb törvények módosításáról szóló, 2017. évi törvény hatálybalépését megelőzően létesített polgári jogi együttélésben élő élettársak 2017. szeptember 1-jétől számítva öt éven belül házassággá alakíthatják polgári jogi együttélésüket. Ha a polgári jogi együttélést házassággá alakítják, a polgári jogi együttélés az átalakulással megszűnik, és úgy kell tekinteni, hogy az átalakulás eredményeként létrejött házasságot a polgári jogi együttélés létesítésének napján kötötték.

2 Létezik-e a bejegyzett élettársi kapcsolatokra vonatkozó, törvényben előírt vagyonjogi rendszer ebben a tagállamban? Mit ír elő? A „bejegyzett élettársi kapcsolat” mely formáira alkalmazandó?

Mivel a polgári jogi együttélés és a polgári házasság ugyanazokat a joghatásokat váltja ki, még a vagyonjogi rendszereik is azonosak. A máltai állam a máltai jog szerinti polgári jogi együttélést létesíteni kívánó felek részére lehetővé teszi, hogy szabadon megválaszthassák a vagyoni viszonyaikat szabályozó rendszert. Mindazonáltal az elsődleges máltai házassági vagyonjogi rendszer a házassági vagyonközösség.

Ez a rendszer érvényesül a törvény alapján főszabályként minden együttélés esetén, kivéve ha az együttélést létesítő vagy létesíteni kívánó felek nem döntenek úgy, hogy házastársi vagyoni viszonyaikat egy, a máltai törvény szellemével nem ellentétes másik rendszer szabályozza. Ezt a másik rendszert közokiratban kell megállapítaniuk.

A házassági vagyonjogi rendszereknek a polgári jogi együttélésekre is alkalmazandó, Máltán létező egyéb formái a vagyonelkülönítési rendszer és a közszerzeményi rendszer.

A vagyonközösség mint Málta törvényes házassági vagyonjogi rendszere előírja, hogy mindaz, amit a felek a kapcsolat fennállása során szereznek, a közös vagyon részét képezi, és így az egyenlő arányban mindkét fél tulajdonába kerül. A máltai jog kifejezetten meghatározza, hogy mi képezi a vagyonközösség részét, és kizárja e körből az ajándékozás, az öröklés útján szerzett, valamint az egyes felek kizárólagos vagyonába tartozó elemeket.

A vagyonelkülönítési rendszer mint a felek által a vagyonközösség helyett választható másik házassági vagyonjogi rendszer előírja, hogy mindkét félnek joga van ahhoz, hogy az együttélés létesítését megelőzően vagy követően szerzett vagyon felett a másik fél hozzájárulásának beszerzése nélkül teljes körű ellenőrzést gyakoroljon vagy e vagyont kezelje.

A közszerzeményi rendszer mint a felek által a vagyonközösség helyett választható másik házassági vagyonjogi rendszer előírja, hogy az együttélést létesítő élettársak jogosultak arra, hogy a saját nevükben vagyontárgyakat vásároljanak, fenntartsanak és kezeljenek e vagyontárgy kizárólagos tulajdonosaként. E rendszer ugyanakkor nem zárja ki, hogy a felek együtt szerezzenek vagyont, amelyet a feleknek közösen kell kezelniük.

3 Az élettársak milyen vagyonjogi rendszerben állapodhatnak meg? Milyen formai feltételekkel?

A vagyonközösség rendszerében az az általános szabály, hogy a feleknek együtt kell a házastársi közös vagyonról rendelkezniük és azt kezelniük. Mindazonáltal e rendszer vonatkozásában a máltai jog különbséget tesz a rendes kezelés, azaz a bármelyik élettárs által önállóan végezhető intézkedések, és a rendkívüli kezelés, azaz azon intézkedések között, amelyeket a feleknek közösen kell meghozniuk. Mivel a máltai jog csak a rendkívüli kezelési intézkedéseket sorolja fel, azokat, amelyeket a törvény kifejezetten nem említ, rendes kezelési intézkedésnek kell tekinteni. Ennélfogva a vagyonközösség rendszerének megfelelő működése érdekében minden esetben betartandó formális követelményt jelent mindkét élettárs hozzájárulása. Azokban az esetekben, amikor a felek nem járultak hozzá az ingó vagy ingatlan vagyonra vonatkozó dologi vagy személyi jog átruházására vagy alapítására irányuló aktushoz, az aktus a hozzájárulását megtagadó fél kérelmére megsemmisíthető.

A vagyonelkülönítési rendszerben az az általános szabály, hogy mindkét élettársnak joga van ahhoz, hogy saját nevében, a másik fél hozzájárulása nélkül rendelkezzen a vagyonról és kezelje azt.

A közszerzeményi rendszerben az az általános szabály, hogy ha az élettársak egyike úgy dönt, hogy önállóan szerez vagyont, akkor ezt a másik fél előzetes hozzájárulása nélkül teheti meg, és az előbbinek joga van ahhoz, hogy saját maga rendelkezzen az említett vagyonszerzésről és intézze azt. Ha viszont az élettársak közösen szereznek vagyont, ahhoz mindkét félnek hozzájárulását kell adnia, és így mindkét élettársnak joga van ahhoz, hogy az említett vagyonszerzésről rendelkezzen és azt közösen intézzék.

4 Vannak-e korlátai a vagyonjogi rendszerben való megállapodásnak?

A vagyonközösség rendszerében az élettársak együttesen kötelesek eljárni. Ennélfogva az élettársak nem rendelkezhetnek és kezelhetik önállóan a vagyont, kivéve a rendes kezelési intézkedéseket, amelyekhez nem szükséges mindkét fél hozzájárulása.

Ezzel szemben a vagyonelkülönítési rendszerben mindkét fél szabadon, a másik fél beavatkozása nélkül járhat el a saját vagyona tekintetében.

A közszerzeményi rendszerben, ha a megállapodásban részes felek egyike a másik hozzájárulása nélkül vásárol, a szerző fél korlátozások nélkül szabályozhatja a rendszert. Mindazonáltal ha a felek együttesen szereznek vagyont, akkor a közös vásárlással kapcsolatban csak együttesen járhatnak el.

5 Milyen joghatással jár a bejegyzett élettársi kapcsolat vagyonjogi hatásaira annak felbontása vagy érvénytelenítése?

A vagyonközösség rendszerében a törvény egyértelműen előírja, hogy ez a rendszer a házasság megkötésének napjától hatályos, és az egyik házastárs halálával
vagy a házasság felbontásával szűnik meg. A törvény előírja azt is, hogy a házastársak különválás esetén kérhetik a vagyon jog szerinti megosztását.

A közszerzeményi rendszerben a törvény előírja, hogy az többek között a házasság felbontásával és a házastársak törvényes különválásával szűnik meg.

Mindazonáltal a vagyonelkülönítési rendszerben, ha a házastársak felbontják házasságukat, különválnak vagy érvénytelenítik házasságukat, a saját nevükben megszerzett eszközökről továbbra is ők rendelkeznek és kezelik azt.

Ez vonatkozik a bejegyzett élettársi kapcsolatokra is.

Ennélfogva a házasság felbontása, a különválás vagy a házasság érvénytelenítése olyan joghatást eredményez a házastársi közös vagyonra vonatkozóan, hogy a házasság során szerzett teljes vagyont megosztják a felek közötti egyezség útján vagy az illetékes bíróság határozatával.

6 Milyen hatással jár a bejegyzett élettársi kapcsolat vagyonjogi hatásaira az élettársak egyikének halála?

Az egyik fél halála esetén a máltai öröklési jog csak akkor alkalmazandó, ha Málta rendelkezik joghatósággal, és a figyelembe veendő fő tényező az, hogy az elhunyt fél hagyott-e hátra végrendeletet, vagy a törvényes öröklés az irányadó.

7 Mely hatóság hatáskörébe tartozik a bejegyzett élettársi kapcsolat vagyonjogi hatásaival kapcsolatos jogviták eldöntése?

A házassági vagyonjogi rendszerekkel kapcsolatos kérdések tárgyában való döntéshozatal tekintetében a polgári jogi (családjogi) bíróság rendelkezik hatáskörrel.

8 A bejegyzett élettársi kapcsolat vagyonjogi hatásai milyen hatást gyakorolnak az élettársak egyike és valamely harmadik fél közötti jogviszonyra?

Ha házassági vagyonjogi rendszer érvényesül az élettársi kapcsolat tekintetében, ez adott esetben jogviszonyt hoz létre az élettársak és harmadik felek között. A harmadik feleknek joguk van ahhoz, hogy mindkét élettárssal szemben együttesen vagy külön-külön érvényesítsék törvényes jogaikat, attól függően, hogy kivel kötöttek szerződést vagy hogy kivel szemben keletkezett a tartozás.

9 A bejegyzett élettársak közös vagyonának megosztására – felosztására, szétosztására vagy megszüntetésére – vonatkozó tagállami eljárás rövid leírása.

A vagyonmegosztási eljárásra általában abban a szakaszban kerül sor, amikor a felek különválása megkezdődött vagy házasság felbontására irányuló eljárást kezdeményeztek. Mielőtt a felek az illetékes bírósághoz fordulnának, az ilyen típusú eljárások megkövetelik a felektől, hogy közvetítési eljárást indítsanak, ahol a közvetítő feladata a felek egyezségének elérése.

Eredményes közvetítés esetén a felek békés úton külön válhatnak, ha megállapodnak a kölcsönös jogaikról, a gyermekeik tekintetében fennálló jogaikról és a házastársi közös vagyon megosztásáról, amely megállapodást az illetékes bíróság a felek jogai közötti egyensúly biztosítása érdekében ellenőriz. Miután az illetékes bíróság jóváhagyta a megállapodást, a törvényes joghatások kiváltása céljából, beleértve a harmadik felek felé irányulókat is, hitelesítik és nyilvántartásba veszik azt.

Ha a közvetítés nem eredményes, és a felek nem tudnak békés úton megállapodni, akkor megfelelő eljárást kell kezdeményezniük az illetékes bíróság előtt a házassági vagyonjogi rendszer felbontását kérve annak érdekében, hogy a házastársi közös vagyont meg lehessen osztani közöttük. Az illetékes bíróság ítéletének jogerőre emelkedését követően az említett ítéletet a törvényes joghatások kiváltása céljából, beleértve a harmadik felek felé irányulókat is, nyilvántartásba veszik.

10 Általában milyen eljárással történik az ingatlanok nyilvántartásba vétele, és ahhoz milyen dokumentumokat vagy információkat kell benyújtani?

Az ingatlantulajdon Máltán történő nyilvántartásba vétele érdekében a szerződést előkészítő közjegyző e célból bejegyzés iránti kérelmet nyújt be a földhivatal részére. A bejegyzés iránti kérelem alapján az ingatlantulajdont nyilvántartásba veszik, és a szerződés jogi kötőerővel bír mind a szerződő felekkel, mind harmadik felekkel szemben.

1 Létezik-e több formája a „bejegyzett élettársi kapcsolatnak” ebben a tagállamban? Ismertesse az egyes formák közötti különbségeket.

A házasság intézményén kívül Ausztriában létezik a bejegyzett élettársi kapcsolat intézménye a bejegyzett élettársakról szóló törvény (Eingetragene Partnerschaft-Gesetz, EPG) alapján.

Az Alkotmánybíróság 2017. december 4-i ítéletében eltörölte az ellenkező és az azonos nemű párokra vonatkozó eltérő rendelkezéseket. 2019. január 1-je óta az azonos nemű párok is házasságot köthetnek Ausztriában. Hasonlóképpen, az ellenkező nemű párok is létesíthetnek bejegyzett élettársi kapcsolatot (korábban ez az azonos nemű pároknak volt fenntartva).

A bejegyzett élettársi kapcsolatra vonatkozó szabályok csak kis mértékben különböznek a házasságra vonatkozó szabályoktól, például az alsó korhatár tekintetében (18. életév; „A házassági akadály fenn nem állását igazoló okirat” nem szükséges 16 éves kortól) és a felbontás vonatkozásában (megengedett, ha a felek három éve külön élnek; a házasságok esetében kivételes esetekben hatéves időszakot írnak elő).

2 Létezik-e a bejegyzett élettársi kapcsolatokra vonatkozó, törvényben előírt vagyonjogi rendszer ebben a tagállamban? Mit ír elő? A „bejegyzett élettársi kapcsolat” mely formáira alkalmazandó?

A házassághoz hasonlóan a bejegyzett élettársi kapcsolat esetében is az alapértelmezett vagyonjogi rendszer a vagyonelkülönítés (Gütertrennung) (az osztrák polgári törvénykönyv, Allgemeines Bürgerliches Gesetzbuch 1233. szakaszával összefüggésben értelmezett 1217. szakaszának (2) bekezdése). Mindkét bejegyzett élettárs megtartja az élettársi kapcsolatba hozott vagyonát, a szerzett vagyonának pedig kizárólagos tulajdonosa lesz. Mindkét bejegyzett élettárs kizárólagos hitelezője az adósainak és kizárólagos adósa a hitelezőinek.

3 Az élettársak milyen vagyonjogi rendszerben állapodhatnak meg? Milyen formai feltételekkel?

A bejegyzett élettársi kapcsolatban élő élettársak bejegyzett élettársi szerződés útján a házastársakéval megegyező feltételek mellett szabályozhatják vagyonjogi rendszerüket. A felek szerződéses megállapodásukban az alapértelmezettől eltérő vagyonjogi rendszert köthetnek ki. Az ilyen megállapodások érvényességéhez azok közjegyzői okiratba foglalása szükséges (a közjegyzői okiratokról szóló törvény, Notariatsaktsgesetz 1. szakasza)

4 Vannak-e korlátai a vagyonjogi rendszerben való megállapodásnak?

A szabályok lényegüket tekintve megegyeznek a házasságra vonatkozó szabályokkal.

5 Milyen joghatással jár a bejegyzett élettársi kapcsolat vagyonjogi hatásaira annak felbontása vagy érvénytelenítése?

A szabályok lényegüket tekintve megegyeznek a házasságra vonatkozó szabályokkal (a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény 24. és azt követő szakaszai).

6 Milyen hatással jár a bejegyzett élettársi kapcsolat vagyonjogi hatásaira az élettársak egyikének halála?

A szabályok lényegüket tekintve megegyeznek a házasságra vonatkozó szabályokkal (a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény 24. és azt követő szakaszai).

7 Mely hatóság hatáskörébe tartozik a bejegyzett élettársi kapcsolat vagyonjogi hatásaival kapcsolatos jogviták eldöntése?

A szabályok lényegüket tekintve megegyeznek a házasságra vonatkozó szabályokkal.

8 A bejegyzett élettársi kapcsolat vagyonjogi hatásai milyen hatást gyakorolnak az élettársak egyike és valamely harmadik fél közötti jogviszonyra?

A szabályok lényegüket tekintve megegyeznek a házasságra vonatkozó szabályokkal.

9 A bejegyzett élettársak közös vagyonának megosztására – felosztására, szétosztására vagy megszüntetésére – vonatkozó tagállami eljárás rövid leírása.

A szabályok lényegüket tekintve megegyeznek a házasságra vonatkozó szabályokkal.

10 Általában milyen eljárással történik az ingatlanok nyilvántartásba vétele, és ahhoz milyen dokumentumokat vagy információkat kell benyújtani?

A tulajdonjog földhivatali nyilvántartásba vétele iránti kérelmet ahhoz a kerületi bírósághoz kell benyújtani, amelynek illetékességi területén a nyilvántartásba venni kívánt ingatlan található.

A kérelmet írásban kell benyújtani, és a kérelmezőnek alá kell írnia. Az aláírást főszabályként csak akkor kell hitelesíteni, ha a kérelem nem tartalmazza a bejegyzési nyilatkozatot (Aufsandungserklärung).

A kérelemhez csatolni kell azt a közokiratot vagy magánokiratot, amely tartalmazza az ingatlan megszerzésének jogalapját (pl. adásvételi szerződés) és a felek hitelesített aláírását. Az ingatlan pontos adatain kívül a magánokiratoknak tartalmazniuk kell egy bejegyzési nyilatkozatot (Aufsandungserklärung).

A bejegyzési nyilatkozat azon személynek a (földhivatali) nyilvántartásba vételhez való hozzájárulást tartalmazó kifejezett nyilatkozata, akinek a jogát korlátozzák, megterhelik, érvénytelenítik vagy másik személyre ruházzák át (az adásvételi szerződés esetén az eladó). A bejegyzési nyilatkozatot bíróság vagy közjegyző hitelesíti, és a szerződő fél aláírja. A bejegyzési nyilatkozat a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba vétele iránti kérelem részeként is benyújtható. Ebben az esetben a kérelmen szereplő aláírást bíróság vagy közjegyző hitelesíti.

A kérelemhez az adózás rendjéről szóló szövetségi törvénykönyv (Bundesabgabeordnung) 160. szakaszának megfelelő adóigazolást (steuerrechtliche Unbedenklichkeitsbescheinigung) kell csatolni. Az igazolás az adóhatóság arra vonatkozó megerősítését jelenti, hogy az esedékes adók szempontjából nem állnak fenn akadályok a tulajdonjog földhivatali nyilvántartásba vétele tekintetében.

Ha a kérelmet ügyvéd vagy közjegyző készíti elő, azt elektronikus úton kell benyújtani. Ebben az esetben a mellékleteket elektronikus dokumentumtárba kell helyezni. Az adóhatóság adóigazolása helyettesíthető az ügyvéd vagy a közjegyző által készített megfelelőségi nyilatkozattal.

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Az oldal jelenleg a következő nyelveken olvasható: .

A bejegyzett élettársi kapcsolat vagyonjogi hatásai - Portugália

1 Létezik-e több formája a „bejegyzett élettársi kapcsolatnak” ebben a tagállamban? Ismertesse az egyes formák közötti különbségeket.

A portugál jogrendszer nem szabályozza a bejegyzett élettársi kapcsolatokat.

A 7/2001. sz. törvény ugyanakkor megállapít bizonyos rendelkezéseket az élettársi kapcsolatok (uniões de facto) védelmére vonatkozóan. Ezeket a rendelkezéseket a fenti törvény 3. cikke határozza meg, és azok magukban foglalják a közös otthon használatának jogát és a nyugdíjra való jogosultságot, ha az egyik élettárs meghal. Ezenkívül a portugál polgári törvénykönyv (Código Civil) 2020. cikke előírja, hogy tartásdíjat kell fizetni az elhunyt élettárs vagyonából, ha az egyik élettárs meghal.

A fent említett jogszabályok legfrissebb változatai portugál nyelven a következő weboldalakon tekinthetők meg:

7/2001. sz. törvény

portugál polgári törvénykönyv

Megjegyzés: E tájékoztatás általános információkat tartalmaz; nem teljes körű, és nem köti a kapcsolattartó pontot, a polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózatot, a bíróságokat és más felhasználót. Az alkalmazandó jog legfrissebb változatáról előzetesen mindig tájékozódni kell. A tájékoztatás nem helyettesíti a jogi képviselőtől kapott jogi tanácsadást.

2 Létezik-e a bejegyzett élettársi kapcsolatokra vonatkozó, törvényben előírt vagyonjogi rendszer ebben a tagállamban? Mit ír elő? A „bejegyzett élettársi kapcsolat” mely formáira alkalmazandó?

Az e kérdésre vonatkozó válasz az 1. kérdésre adott válaszban található.

3 Az élettársak milyen vagyonjogi rendszerben állapodhatnak meg? Milyen formai feltételekkel?

Az e kérdésre vonatkozó válasz az 1. kérdésre adott válaszban található.

4 Vannak-e korlátai a vagyonjogi rendszerben való megállapodásnak?

Az e kérdésre vonatkozó válasz az 1. kérdésre adott válaszban található.

5 Milyen joghatással jár a bejegyzett élettársi kapcsolat vagyonjogi hatásaira annak felbontása vagy érvénytelenítése?

Az e kérdésre vonatkozó válasz az 1. kérdésre adott válaszban található.

6 Milyen hatással jár a bejegyzett élettársi kapcsolat vagyonjogi hatásaira az élettársak egyikének halála?

Az e kérdésre vonatkozó válasz az 1. kérdésre adott válaszban található.

7 Mely hatóság hatáskörébe tartozik a bejegyzett élettársi kapcsolat vagyonjogi hatásaival kapcsolatos jogviták eldöntése?

Az e kérdésre vonatkozó válasz az 1. kérdésre adott válaszban található.

8 A bejegyzett élettársi kapcsolat vagyonjogi hatásai milyen hatást gyakorolnak az élettársak egyike és valamely harmadik fél közötti jogviszonyra?

Az e kérdésre vonatkozó válasz az 1. kérdésre adott válaszban található.

9 A bejegyzett élettársak közös vagyonának megosztására – felosztására, szétosztására vagy megszüntetésére – vonatkozó tagállami eljárás rövid leírása.

Az e kérdésre vonatkozó válasz az 1. kérdésre adott válaszban található.

10 Általában milyen eljárással történik az ingatlanok nyilvántartásba vétele, és ahhoz milyen dokumentumokat vagy információkat kell benyújtani?

Az e kérdésre vonatkozó válasz az 1. kérdésre adott válaszban található.

1 Létezik-e több formája a „bejegyzett élettársi kapcsolatnak” ebben a tagállamban? Ismertesse az egyes formák közötti különbségeket.

A bejegyzett élettársi kapcsolat nem képezi a szlovén jogrendszer részét.

2 Létezik-e a bejegyzett élettársi kapcsolatokra vonatkozó, törvényben előírt vagyonjogi rendszer ebben a tagállamban? Mit ír elő? A „bejegyzett élettársi kapcsolat” mely formáira alkalmazandó?

/

3 Az élettársak milyen vagyonjogi rendszerben állapodhatnak meg? Milyen formai feltételekkel?

/

4 Vannak-e korlátai a vagyonjogi rendszerben való megállapodásnak?

/

5 Milyen joghatással jár a bejegyzett élettársi kapcsolat vagyonjogi hatásaira annak felbontása vagy érvénytelenítése?

/

6 Milyen hatással jár a bejegyzett élettársi kapcsolat vagyonjogi hatásaira az élettársak egyikének halála?

/

7 Mely hatóság hatáskörébe tartozik a bejegyzett élettársi kapcsolat vagyonjogi hatásaival kapcsolatos jogviták eldöntése?

/

8 A bejegyzett élettársi kapcsolat vagyonjogi hatásai milyen hatást gyakorolnak az élettársak egyike és valamely harmadik fél közötti jogviszonyra?

/

9 A bejegyzett élettársak közös vagyonának megosztására – felosztására, szétosztására vagy megszüntetésére – vonatkozó tagállami eljárás rövid leírása.

/

10 Általában milyen eljárással történik az ingatlanok nyilvántartásba vétele, és ahhoz milyen dokumentumokat vagy információkat kell benyújtani?

/

1 Létezik-e több formája a „bejegyzett élettársi kapcsolatnak” ebben a tagállamban? Ismertesse az egyes formák közötti különbségeket.

Finnországban csak egyfajta bejegyzett élettársi kapcsolat létezik. Az azonos nemű társsal kapcsolatot létesítő személyek 2017-ig jegyeztethették be kapcsolatukat.

A házasságról szóló törvény és a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény módosításai 2017 márciusának elején léptek hatályba. Ebből eredően nincs többé lehetőség arra, hogy az élettársi kapcsolat bejegyzését kérjék Finnországban, viszont az azonos nemű személyek is köthetnek házasságot.

A bejegyzett élettársi kapcsolatban élő párok kérhetik a kapcsolatuk házassággá való átalakítását, ha a kapcsolatot bejegyezték Finnországban. Mindazonáltal e párok nem kötelesek kérni a bejegyzett élettársi kapcsolat házassággá való átalakítását, és ha kívánják, továbbra is bejegyzett élettársi kapcsolatban élhetnek.

2 Létezik-e a bejegyzett élettársi kapcsolatokra vonatkozó, törvényben előírt vagyonjogi rendszer ebben a tagállamban? Mit ír elő? A „bejegyzett élettársi kapcsolat” mely formáira alkalmazandó?

A házasságra vonatkozó vagyonjogi rendszerrel kapcsolatos rendelkezéseket kell a bejegyzett élettársi kapcsolatokra vonatkozó vagyonjogi rendszerre is alkalmazni.

3 Az élettársak milyen vagyonjogi rendszerben állapodhatnak meg? Milyen formai feltételekkel?

A bejegyzett élettársi kapcsolatban élő élettársak házassági vagyonjogi szerződést köthetnek az élettársi kapcsolat bejegyzését megelőzően vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat fennállása alatt. A bejegyzett élettársi kapcsolat házassággá való átalakítása nem érinti az élettársi kapcsolat bejegyzését megelőzően vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat fennállása alatt kötött házassági vagyonjogi szerződés érvényességét.

4 Vannak-e korlátai a vagyonjogi rendszerben való megállapodásnak?

A házasságra vonatkozó vagyonjogi rendszerrel kapcsolatos rendelkezéseket kell a bejegyzett élettársi kapcsolatokra vonatkozó vagyonjogi rendszerre is alkalmazni.

5 Milyen joghatással jár a bejegyzett élettársi kapcsolat vagyonjogi hatásaira annak felbontása vagy érvénytelenítése?

A bejegyzett élettársi kapcsolat felbontásából eredő vagyonmegosztást ugyanúgy kell kezelni, mint a házasság felbontásából eredő vagyonmegosztást.

A vagyon felosztására vagy megosztására a bejegyzett élettársi kapcsolat felbontását megelőző gondolkodási idő alatt is sor kerülhet, azt követően, hogy az ügyet a kerületi bíróság elé terjesztik. Bármelyik bejegyzett élettárs kérheti a vagyonmegosztást.

6 Milyen hatással jár a bejegyzett élettársi kapcsolat vagyonjogi hatásaira az élettársak egyikének halála?

A bejegyzett élettársak egyikének halála esetén történő vagyonmegosztást ugyanúgy kell végrehajtani, mint a házastárs halála esetén történő vagyonmegosztást, és a túlélő élettársat az özvegy házastárs jogaival azonos jogok illetik.

7 Mely hatóság hatáskörébe tartozik a bejegyzett élettársi kapcsolat vagyonjogi hatásaival kapcsolatos jogviták eldöntése?

Finnországban a hatóságok nem indíthatnak hivatalból eljárást. Ha a felek nem állapodnak meg a megosztásról, a körzeti bíróság (Käräjäoikeus) kérelemre végrehajtót jelöli ki a vagyont felosztására.

8 A bejegyzett élettársi kapcsolat vagyonjogi hatásai milyen hatást gyakorolnak az élettársak egyike és valamely harmadik fél közötti jogviszonyra?

A bejegyzett élettársi kapcsolatra vonatkozó vagyonjogi rendszernek az élettárs és valamely harmadik személy közötti jogviszonyára gyakorolt joghatásai megegyeznek a házassági vagyonjogi rendszernek az ilyen jogviszonyokra gyakorolt joghatásaival.

9 A bejegyzett élettársak közös vagyonának megosztására – felosztására, szétosztására vagy megszüntetésére – vonatkozó tagállami eljárás rövid leírása.

A bejegyzett élettársi kapcsolat felbontását követő vagyonmegosztás ugyanolyan módon történik, mint a házasság felbontása esetén.

10 Általában milyen eljárással történik az ingatlanok nyilvántartásba vétele, és ahhoz milyen dokumentumokat vagy információkat kell benyújtani?

Az ingatlan tulajdonjogát kérelem alapján veszik nyilvántartásba. A tulajdonjogot bejegyzik az ingatlan- és jelzálogjognyilvántartásba. Ezt követően a tulajdoni lapon a tulajdonos szerepel.

Ha az ingatlan tulajdonjoga annak megosztása vagy felosztása miatt változik meg, meg kell küldeni az ingatlan megosztására vagy felosztására vonatkozó megállapodás eredeti példányát, a megosztás okának magyarázatát (például a körzeti bíróság nyilatkozatát arról, hogy a kapcsolat felbontását érintő ügyet terjesztettek elé) és a vagyonátruházási illeték megfizetésének igazolását a finn nemzeti földhivatal [Maanmittauslaitos] részére a tulajdonjog bejegyzése céljából.

A bejegyzett élettársi kapcsolat felbontása miatt megosztott ingatlan tulajdonjogának nyilvántartásba vételére irányuló eljárás határideje a megosztás hatálybalépésekor kezdődik. A nyilvántartásba vételi eljárás határideje hat hónap.

1 Létezik-e több formája a „bejegyzett élettársi kapcsolatnak” ebben a tagállamban? Ismertesse az egyes formák közötti különbségeket.

Nem, a bejegyzett élettársi kapcsolatnak csak egyféle formája létezik – az azonos nemű párok esetében. Mindazonáltal az élettársi kapcsolat bejegyzésének lehetőségét 2009-ben eltörölték, miután módosították a házasságról szóló svéd törvénykönyvet, lehetővé téve, hogy az azonos nemű párok az eltérő nemű párokéval megegyező feltételek mellett házasságot kössenek. A házasságról szóló törvénykönyv rendelkezéseit ugyanúgy kell alkalmazni az azonos és az ellenkező nemű párokra. A 2009 előtt bejegyzett élettársi kapcsolatok érvényesek maradnak mindaddig, amíg a felek fel nem bontják azokat, vagy a felek kérelmére házassággá nem alakulnak át.

2 Létezik-e a bejegyzett élettársi kapcsolatokra vonatkozó, törvényben előírt vagyonjogi rendszer ebben a tagállamban? Mit ír elő? A „bejegyzett élettársi kapcsolat” mely formáira alkalmazandó?

A házastársakra vonatkozó szabályok vonatkoznak a bejegyzett élettársi kapcsolatokra is.

3 Az élettársak milyen vagyonjogi rendszerben állapodhatnak meg? Milyen formai feltételekkel?

A házastársakra vonatkozó szabályok vonatkoznak a bejegyzett élettársi kapcsolatokra is.

4 Vannak-e korlátai a vagyonjogi rendszerben való megállapodásnak?

A házastársakra vonatkozó szabályok vonatkoznak a bejegyzett élettársi kapcsolatokra is.

5 Milyen joghatással jár a bejegyzett élettársi kapcsolat vagyonjogi hatásaira annak felbontása vagy érvénytelenítése?

A házastársakra vonatkozó szabályok vonatkoznak a bejegyzett élettársi kapcsolatokra is.

6 Milyen hatással jár a bejegyzett élettársi kapcsolat vagyonjogi hatásaira az élettársak egyikének halála?

A házastársakra vonatkozó szabályok vonatkoznak a bejegyzett élettársi kapcsolatokra is.

7 Mely hatóság hatáskörébe tartozik a bejegyzett élettársi kapcsolat vagyonjogi hatásaival kapcsolatos jogviták eldöntése?

A házastársakra vonatkozó szabályok vonatkoznak a bejegyzett élettársi kapcsolatokra is.

8 A bejegyzett élettársi kapcsolat vagyonjogi hatásai milyen hatást gyakorolnak az élettársak egyike és valamely harmadik fél közötti jogviszonyra?

A házastársakra vonatkozó szabályok vonatkoznak a bejegyzett élettársi kapcsolatokra is.

9 A bejegyzett élettársak közös vagyonának megosztására – felosztására, szétosztására vagy megszüntetésére – vonatkozó tagállami eljárás rövid leírása.

A házastársakra vonatkozó szabályok vonatkoznak a bejegyzett élettársi kapcsolatokra is.

10 Általában milyen eljárással történik az ingatlanok nyilvántartásba vétele, és ahhoz milyen dokumentumokat vagy információkat kell benyújtani?

A házastársakra vonatkozó szabályok vonatkoznak a bejegyzett élettársi kapcsolatokra is.