A bejegyzett élettársi kapcsolat vagyonjogi hatásai

Ausztria
Tartalomszolgáltató:
European Judicial Network
Európai Igazságügyi Hálózat (polgári és kereskedelmi ügyek)

1 Létezik-e több formája a „bejegyzett élettársi kapcsolatnak” ebben a tagállamban? Ismertesse az egyes formák közötti különbségeket.

A házasság intézményén kívül Ausztriában létezik a bejegyzett élettársi kapcsolat intézménye a bejegyzett élettársakról szóló törvény (Eingetragene Partnerschaft-Gesetz, EPG) alapján.

Az Alkotmánybíróság 2017. december 4-i ítéletében eltörölte az ellenkező és az azonos nemű párokra vonatkozó eltérő rendelkezéseket. 2019. január 1-je óta az azonos nemű párok is házasságot köthetnek Ausztriában. Hasonlóképpen, az ellenkező nemű párok is létesíthetnek bejegyzett élettársi kapcsolatot (korábban ez az azonos nemű pároknak volt fenntartva).

A bejegyzett élettársi kapcsolatra vonatkozó szabályok csak kis mértékben különböznek a házasságra vonatkozó szabályoktól, például az alsó korhatár tekintetében (18. életév; „A házassági akadály fenn nem állását igazoló okirat” nem szükséges 16 éves kortól) és a felbontás vonatkozásában (megengedett, ha a felek három éve külön élnek; a házasságok esetében kivételes esetekben hatéves időszakot írnak elő).

2 Létezik-e a bejegyzett élettársi kapcsolatokra vonatkozó, törvényben előírt vagyonjogi rendszer ebben a tagállamban? Mit ír elő? A „bejegyzett élettársi kapcsolat” mely formáira alkalmazandó?

A házassághoz hasonlóan a bejegyzett élettársi kapcsolat esetében is az alapértelmezett vagyonjogi rendszer a vagyonelkülönítés (Gütertrennung) (az osztrák polgári törvénykönyv, Allgemeines Bürgerliches Gesetzbuch 1233. szakaszával összefüggésben értelmezett 1217. szakaszának (2) bekezdése). Mindkét bejegyzett élettárs megtartja az élettársi kapcsolatba hozott vagyonát, a szerzett vagyonának pedig kizárólagos tulajdonosa lesz. Mindkét bejegyzett élettárs kizárólagos hitelezője az adósainak és kizárólagos adósa a hitelezőinek.

3 Az élettársak milyen vagyonjogi rendszerben állapodhatnak meg? Milyen formai feltételekkel?

A bejegyzett élettársi kapcsolatban élő élettársak bejegyzett élettársi szerződés útján a házastársakéval megegyező feltételek mellett szabályozhatják vagyonjogi rendszerüket. A felek szerződéses megállapodásukban az alapértelmezettől eltérő vagyonjogi rendszert köthetnek ki. Az ilyen megállapodások érvényességéhez azok közjegyzői okiratba foglalása szükséges (a közjegyzői okiratokról szóló törvény, Notariatsaktsgesetz 1. szakasza)

4 Vannak-e korlátai a vagyonjogi rendszerben való megállapodásnak?

A szabályok lényegüket tekintve megegyeznek a házasságra vonatkozó szabályokkal.

5 Milyen joghatással jár a bejegyzett élettársi kapcsolat vagyonjogi hatásaira annak felbontása vagy érvénytelenítése?

A szabályok lényegüket tekintve megegyeznek a házasságra vonatkozó szabályokkal (a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény 24. és azt követő szakaszai).

6 Milyen hatással jár a bejegyzett élettársi kapcsolat vagyonjogi hatásaira az élettársak egyikének halála?

A szabályok lényegüket tekintve megegyeznek a házasságra vonatkozó szabályokkal (a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény 24. és azt követő szakaszai).

7 Mely hatóság hatáskörébe tartozik a bejegyzett élettársi kapcsolat vagyonjogi hatásaival kapcsolatos jogviták eldöntése?

A szabályok lényegüket tekintve megegyeznek a házasságra vonatkozó szabályokkal.

8 A bejegyzett élettársi kapcsolat vagyonjogi hatásai milyen hatást gyakorolnak az élettársak egyike és valamely harmadik fél közötti jogviszonyra?

A szabályok lényegüket tekintve megegyeznek a házasságra vonatkozó szabályokkal.

9 A bejegyzett élettársak közös vagyonának megosztására – felosztására, szétosztására vagy megszüntetésére – vonatkozó tagállami eljárás rövid leírása.

A szabályok lényegüket tekintve megegyeznek a házasságra vonatkozó szabályokkal.

10 Általában milyen eljárással történik az ingatlanok nyilvántartásba vétele, és ahhoz milyen dokumentumokat vagy információkat kell benyújtani?

A tulajdonjog földhivatali nyilvántartásba vétele iránti kérelmet ahhoz a kerületi bírósághoz kell benyújtani, amelynek illetékességi területén a nyilvántartásba venni kívánt ingatlan található.

A kérelmet írásban kell benyújtani, és a kérelmezőnek alá kell írnia. Az aláírást főszabályként csak akkor kell hitelesíteni, ha a kérelem nem tartalmazza a bejegyzési nyilatkozatot (Aufsandungserklärung).

A kérelemhez csatolni kell azt a közokiratot vagy magánokiratot, amely tartalmazza az ingatlan megszerzésének jogalapját (pl. adásvételi szerződés) és a felek hitelesített aláírását. Az ingatlan pontos adatain kívül a magánokiratoknak tartalmazniuk kell egy bejegyzési nyilatkozatot (Aufsandungserklärung).

A bejegyzési nyilatkozat azon személynek a (földhivatali) nyilvántartásba vételhez való hozzájárulást tartalmazó kifejezett nyilatkozata, akinek a jogát korlátozzák, megterhelik, érvénytelenítik vagy másik személyre ruházzák át (az adásvételi szerződés esetén az eladó). A bejegyzési nyilatkozatot bíróság vagy közjegyző hitelesíti, és a szerződő fél aláírja. A bejegyzési nyilatkozat a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba vétele iránti kérelem részeként is benyújtható. Ebben az esetben a kérelmen szereplő aláírást bíróság vagy közjegyző hitelesíti.

A kérelemhez az adózás rendjéről szóló szövetségi törvénykönyv (Bundesabgabeordnung) 160. szakaszának megfelelő adóigazolást (steuerrechtliche Unbedenklichkeitsbescheinigung) kell csatolni. Az igazolás az adóhatóság arra vonatkozó megerősítését jelenti, hogy az esedékes adók szempontjából nem állnak fenn akadályok a tulajdonjog földhivatali nyilvántartásba vétele tekintetében.

Ha a kérelmet ügyvéd vagy közjegyző készíti elő, azt elektronikus úton kell benyújtani. Ebben az esetben a mellékleteket elektronikus dokumentumtárba kell helyezni. Az adóhatóság adóigazolása helyettesíthető az ügyvéd vagy a közjegyző által készített megfelelőségi nyilatkozattal.

Utolsó frissítés: 05/06/2023

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.